1184 találat a(z) osztalék cimkére
Osztalékelőleg ehója Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az osztalékelőleg osztalékká történő válása után az egészségügyi hozzájárulást kinek kell bevallania és megfizetnie (a magánszemély tagnak vagy az osztalék/előleg kifizetőjének, a társaságnak)?
A tőzsdei cégek idei közgyűlései és osztalékjavaslatai Cikk
A tőzsdei társaságok többsége már közzétette idei osztalékjavaslatát, ez alapján a tavalyinál magasabb osztalékokra számíthatnak a legnagyobb cégek részvényesei. Az idén először fizet osztalékot az Appeninn, a Rába tulajdonosai pedig 2002 óta először újra részesedhetnek a cég eredményéből.
Osztalék, elhatárolás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy zrt., melynek részesedése van egy cseh vállalkozásban (15%), amely vállalkozás osztalékot utalna nekünk a 2016. évi eredménye után. A döntésről szóló határozat 2017. márciusi, az utalás valószínűleg áprilisban lesz. A mi mérlegkészítési határidőnk 2017. 03. 31. A kérdés, hogy el kell-e határolni 2016-ra az osztalékot (T39/K96), vagy 2017-re könyvelendő T38/K97? A másik pedig, hogy a társasági adó bevallásakor csökkenthető-e a kapott osztalékkal az adóalap? Tisztelettel várom válaszukat.
Adózatlan vagyon tisztára mosása utólagos adófizetéssel Cikk
Hét banknál – OTP, MKB, Erste, Raiffeisen, FHB, UniCreditet, Gránit Bank – lehet igénybe venni az új adóamnesztiát azoknak, akik kedvező adózási feltételek mellett haza szeretnék hozni vagyonukat. Ennek feltétele, hogy a személyi jövedelemadó alapjául szolgáló pénzösszeget 2017. június 30-áig befizetés vagy utalás alapján jóváírják.
Osztalékfizetésről döntés időpontja Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2017-ben melyik jogszabályhely határozza meg, hogy a kft. taggyűlése milyen időpontban dönthet osztalékfizetésről? Csak az előző évi beszámoló elfogadásakor? vagy a beszámoló elfogadását követően bármelyik napon a tárgyév június 30-áig (hathónapos közbenső mérlegre vonatkozó szabály)? Vagy már a beszámoló elfogadása előtt is a korábban elfogadott, hat hónapnál nem régebbi közbenső, illetve az év végi beszámolóban kimutatott eredménytartalék mértékéig?
Osztalékfizetés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogy mi a könyvelési menete és adózása az osztalékelőlegnek és az elfogadott beszámoló szerinti osztaléknak? Továbbá, ha tárgyévben osztalékelőleget fizet ki a jogszabálynak megfelelően a cég, akkor ha a beszámoló készítésénél kiderül, hogy nincs fedezet rá, vagyis a tárgyévi eredmény mínusz lett, de van eredménytartalék. Ebben az esetben vissza kell fizetni az osztalékot. A nettó összeget befizetik a tagok és az aktuális kifizetési hónap szerinti 08-as bevallást önrevíziózom?
Itt a Mol ajánlata a részvényeseknek Cikk
A Mol Nyrt. igazgatósága részvényenként 625 forint, az előző évi 567 forintnál 10 százalékkal több osztalék kifizetését javasolja a társaság közgyűlésének – jelentette be a Mol a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján a hétfői igazgatósági ülést követően.
2015. évi beszámoló átfordítása a 2016. évi változásoknak megfelelően Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2015. évi beszámolóban a mérleg szerinti eredményem 0 volt, mivel az adózott eredményt a tulajdonosok teljes egészében osztalékfizetésre fordították. 2015-ben osztalékelőleg lett kifizetve. 2015-ben a régi szabályok alapján előírtam az osztalékot, és a kifizetett előleget 2015. 12. 31-ével összevezettem az osztalékkötelezettséggel. 2016-ban az új szabályoknak megfelelően kell a mérleget átfordítani. A problémám az lenne, hogy ha az adózott eredményt beírom a saját tőke elemei közzé, a kötelezettségem nem tudom csökkenteni az adózott eredmény teljes egészével, mivel az osztalékelőleg miatt nincs annyi kötelezettségem. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a követelések közé kell visszatenni az osztalékelőleg összegét?
Angol adórezidens osztalékának adózása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyar kft. két magyar állampolgárságú magánszemély tulajdonosa, akik Angliában élnek és dolgoznak (angol adórezidensek), osztalékot kívannak felvenni a magyar kft.-ből, amely osztalék utáni adókat Angliában szeretnék megfizetni. Ez helyes-e így, vagy az osztalékot terhelő szja-t és ehot-t Magyarországon kell megfizetni? Köszönettel: Juhász Katalin
Osztalék Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég (kft.) tulajdonosi köre egy kft.-ből és két magánszemélyből áll. Osztalék fizetésekor az egyik magánszemély úgy döntött, hogy lemond az osztaléka egy bizonyos részéről. Dönthet-e így? Ha nem kéri a ráeső teljes osztalékot, akkor az után van-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Gondolok itt illetékre, vagy bármi másra, mert nem tudom, hogy ez ajándéknak fog-e minősülni? A taggyűlés dönthet-e úgy, hogy neki kevesebb osztalékot szavaznak meg, mint amennyi a tulajdoni hányad alapján járna? A cég jegyzett tőkéje rendben van, minden tulajdonos befizette a ráeső tőkerészt, tehát jogosul az osztalékra. És nyilván az adózott eredmény is rendben van, fedezet van az osztalék kifizetésére. Várom megtisztelő válaszát. Köszönettel: Zsóka
Osztalékelőleg eho Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha osztalékelőleget fizetünk ki, akkor abból csak a személyi jövedelemadót vonjuk le a magánszemélytől. Amikor ez az összeg osztalékká válik, akkor már ehofizetési kötelezettség is fennáll. Ezt hogyan szokták a gyakorlatban megoldani? Készpénzben visszahozza a magánszemély és befizeti, vagy bankba átutalja? Itt nagyobb összegű osztalékról és nem járulékfizetéssel járó jogviszonyban álló tulajdonosokról van szó, tehát 450 ezer forint ehofizetési kötelezettségről beszélünk. Miért nem lehet az ehót levonni, hiszen már most látszik, hogy ez osztalékká fog válni, van és lesz is rá keret a jóváhagyás pillanatában. A 2017 márciusában kifizetett osztalékelőleg mikor válik osztalékká? Ha elfogadják a 2016-os beszámolót (2017 áprilisában) és még tart a fél éves időszaka a mérleg felhasználásának, akkor már lehet határozatot hozni az osztalékról és már akkor átvált az előleg osztalékká? Kicsit nehéz az osztalékos átállás a sok éves megszokottról az új szabályok szerintire. Várom megtisztelő válaszukat. Köszönettel: Zsóka
Szja üzletrészek cseréjekor Kérdés
Kedves Szakértő ! Két magánszemély keresztben tulajdonolja 20 százalékban a két kft.-t. Tehát Ágnes tag 20 százalékban az F Kft.-ben, István tag 20 százalékban a B Kft.-ben. Most elcserélik az üzletrészeiket. Ez a csere, ha jól gondolom, egy vétel és egy eladás, mindkét félnél. Az szja törvény szerinti szokásos piaci értéket csak a 9. pont F.) alapján lehet meghatározni, mivel a többi nem jöhet szóba. Így például István megszerezte a csere kapcsán F Kft. saját tőke 20 százalékát, plusz az előírt, Ágnes által fel nem vett osztalékra való jogosultságot. (A beszerzéshez kapcsolódó ráfordítástól most térjünk el. ) Kérdésem: 1. István adóalapja mint árfolyamnyereség most a cserénél a saját tőke 20% + előírt osztalék. Helyes? 2. István fel akarja venni az előírt osztalékot, ami Ágnes volt tulajdonrésze alapján most neki jár majd. Osztalékként adózza. Helyes? Ha mindkettő helyes, akkor az osztalék, ami a cserénél meghatározásra került, kétszer adózik. Ez zavar. Azt gondolom, hiba van a jogértelmezésemben. De lehet, ez volt a jogalkotói szándék. Kérem a segítséget. Köszönettel !
Kapott osztalék Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves állásfoglalását. A 2015. év végén kapcsolt vállalkozásban megállapított osztalékot elő kell-e írni a 2016. évben, ha a kifizetésre nem került sor 2016-ban? A kapcsolt vállalkozásnál az osztalékot már mérlegzárás után állapították meg, így azt nem könyvelték 2015-ben. Köszönettel.
Osztalékfizetés külföldi anyacégnek Kérdés
Kedves Kollégák! Egy kft. tulajdonosa amerikai anyacége. A kft. könyveiben szerepel osztalékfizetési kötelezettség, illetve az anyacég tartozik a kft.-nek több számla értékével. Jár-e bármilyen adókötelezettséggel, ha a két ügyletet összevonják, az osztalékot nem átutalják az anyacégnek, hanem beszámítják a kft. vevőkövetelésébe? Mire kell figyelni a kompenzálás során? Köszönettel: Czerván Klára
Visszavásárolt saját részvény utáni osztalék Kérdés
Tisztelt Adózóna! Részvénytársaságunk visszavásárolt részvényeseitől részvényeket a kibocsátáskori árfolyamon 2014. év folyamán. Az igazgatóság mai napig nem döntött a sorsukról. Mi, számvitelesek lekötött tartalékba raktuk a részvényeket. Én minden évben azóta is, amikor dönt a közgyűlés osztalékfizetésről, ezekre a részvényekre is számoltam fizetendő osztalékot. Ügyvédünk most hívta fel a figyelmemet, hogy ezt nem kellett, vagy lehetett volna. Olyan segítséget szeretnék kérni, hogy hol találok jogszabályi hivatkozásokat és iránymutatást a teendőkkel kapcsolatban. Köszönettel: Vinacsekné Glovita