349 találat a(z) nyugta cimkére
Nyugtatömb
Kérdés
Tisztelt szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy 2020.07.01-jétől továbbra is használhatják-e a nyugtatömböt azon vállalkozók, akik nem pénztárgépköteles tevékenységet végeznek, valamint ettől az időponttól kell-e a közösségen belüli szolgáltatásnyújtásról adatot szolgáltatni, vagy csak a belföldön adószámmal rendelkezőkre vonatkozik. Ha az utóbbi, akkor a kézi számla továbbra is maradhat a közösségen belüli szolgáltatás nyújtásra? Válaszát Köszönöm szépen!
Pénztárgépbe beütött számláról adatszolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2020. 07. 01-jétől hatályba lévő törvényi szabályozás szerint a kibocsátott számlákról készülő adatszolgáltatás köre kibővül és minden belföldi adóalany részére kiállított számla értékhatártól függetlenül a NAV-hoz lejelentésre kell kerüljön. Kérdésem az alábbi gyakorlatra vonatkozik: egy üzletben pénztárgépbe kerül beütésre az értékesítés árbevétele. Ha a vevő számlát kér, akkor is be van ütve a pénztárgépbe az összeg, viszont akkor egy nyomdai úton előállított számlatömbben kézzel kiállított számlát kap az ügyfél, a pénztárgépes nyugta pedig a számlatömbbe kerül az adott számlához hozzátűzve. Ez esetben jelenleg az online pénztárgépen keresztül jut el az árbevétel adat az adóhatósághoz. Viszont ha 2020. 07. 01. után a számlákat is külön le kell jelenteni az online számla elektronikus felületén, akkor a bevételi adat megduplázódva érkezik a NAV-hoz. Mi a megoldás? 1. Az online pénztárgépbe beütött számlákat nem kell lejelenteni külön (törvényhely)? 2. Nem szabad az online pénztárgépbe beütni az árbevételt, ha a vevő számlát kér? Viszont akkor ez utóbbi esetben kassza ellenőrzéskor a NAV ellenőrei azt fogják kifogásolni, hogy nem egyezik a kasszában található pénzösszeg a pénztárgépbe beütött bevétel összegével. Köszönöm válaszát!
Pénztárgép – személyi edző
Kérdés
Tisztelt Szakértő, Személyi edző (katás) 8551 szám alatti tevékenységéről adhat-e nyugtát pénztárgéppel? Köszönettel: GG
8622-es TEAOR
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az a kft., amelynek tevékenysége 8622 szakorvosi járóbeteg-ellátás, 8690 egyéb humán egészségügyi ellátás, idáig nyugtát állított ki. 2020. 07. 01-jétől ez hogyan fog változni az ő esetében? A tevékenysége között szerepel még 7311 reklámügynöki tevékenység, amit nem használ jelenleg. Azt vagy megszüntetné vagy ha kiállítana számlát, akkor azt jelenteni kellene. Mi a helyes megoldás ennél a kft.-nél? Köszönöm a válaszukat.
Utazásszervezés, jegyértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssal kapcsolatosan kérném szíves tájékoztatását. Egy alanyi adómentes tevékenységet folytató egyéni vállalkozó bővíteni szeretné tevékenységi körét. Utazással kapcsolatos szolgáltatását szeretne végezni, ami azt foglalja magában, hogy magányszemélyektől az utazás, szállás, étkezés stb. szolgálatásért egy bizonyos pénzösszeget szed, átvételi elismervény alapján. Ebből az összegből fedezi az említett szolgáltatások összegét, és a beszedett összeg magában foglalja a saját jutalékát. A magánszemélyek felé nyilvántartással tételesen elszámol, illetve a szállás, utazás stb. költségekről a számla az egyéni vállalkozó nevére szólna. Helyes-e ez az eljárás, illetve az utasok részére kell-e számlát kiállítania, vagy elegendő a nyugta is? Hogyan bizonylatolja le szabályszerűen az ezzel a tevékenységgel kapcsolatos bevételeket, mivel a beszedett összeg nem az ő bevétele, csak annak egy része marad nála. Egyáltalán helyes-e ez az alképzelés, vagy vannak egyéb szabályok erre a tevékenységre? Katás adózási mód szóba jöhet-e, vagy célszerűbb a tételes költségelszámolás választása? Kérném mielőbbi szíves válaszukat, mivel néhány napon belül el kell indítani ezt a tevékenységet. Kérem, hogy részletes leírást szíveskedjenk adni, hogy egy kezdő egyéni vállalkozó is megértse, akinek egyébként művelődésszervezői szakképesítése van, de most olyan tevékenységi körökre gondol, amihez nem szükséges szakképesítés, mivel idegenforgalmi képesítése nincsen.
Katás egyéni vállalkozónál elfogadható-e a nyugta?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy fodrász és pedikűrös esetében a kataelszámoláshoz elegendő-e a nyugta?
Üzletben nyilvántartott készpénz pénztárgéphasználat esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy üzletben, ahol kötelező a pénztárgéphasználat, milyen módon kell a készpénzt nyilvántartani? Azokat az értékesítéseket, melyekről a vevő készpénzes számlát kér, tudomásom szerint a pénztárgépbe már nem kell beütni, de ezt az összeget ebben az esetben milyen módon kell nyilvántartani? Esetleg a pénztárgépbe mégis be kell ütni mint pénzbevételezés és így kell a kasszába belerakni? Ha a szállítókat fizetik ki készpénzzel, akkor pedig a pénztárgépbe be kell ütni egy pénzkivételt? Ha igen, ezeknek mi a módja? A pénztárgépes kasszában ennek megfelelően annak az összegnek kell szerepelnie, amit akár nyugta ellenében, akár számla ellenében a pénztáros megkapott, illetve amit készpénzes szállítókra kifizetett? Ha igen, ezt a NAV helyszíni ellenőrzés alkalmával ellenőrizheti, hogy a kasszában lévő pénz megegyezik a bevételezett és kiadott összegek egyenlegével? Abban az esetben, ha a szállítók készpénzes számlái már a könyvelőnél vannak, akkor a NAV milyen módon tudja ellenőrizni, hogy a kasszában nyilvántartott összeg stimmel a bizonylatok (kimenő-bejövő) összegeinek egyenlegével? A bankkártyás fizetéseket be kell ütni a pénztárgépbe, abban az esetben, ha a vevő erről számlát is kér? A bankkártyás fizetéseket be kell ütni a pénztárgépbe, ha a vevő nem kér róla számlát? Hisz ekkor a pénz nem jelenik meg a kasszában.
Használtcikk-kiskereskedelem, különbözeti adózás
Kérdés
Tisztelt Szakértő, tanácsát szeretném kérni. Ügyfelem kérte, hogy vegyem fel a tevékenységek közé a használtcikk-kiskereskedelmet, mert idéntől szeretne magánszemélyektől bizományba vagy adásvételi szerződéssel venni kerékpárokat, amit ő különbözeti adózással eladna. Kérdéseim egy konkrét példán keresztül: megvesz 50 ezer forintért egy biciklit, és eladja 80 ezer forintért, a bt. áfakörös. Azt értem, hogy csak az árrés után kell megfizetni a 27 százalékos áfát. Azt nem értem, hogyan kell kiszámlázni. 1. ) Ha számlát kérnek: akkor a bruttó eladási árról 80 000 Ft-ról állítom ki a számlát, és a számlára ráírom, hogy különbözet szerinti adózás, vagy a számlán meg kell bontanom, és 2 sorban számlázom, első sor 50 000 Ft különbözeti áfával, és második sorban 30 000 Ft 27%-kal? Melyik a helyes számlázás? 2.) Ha nem kérnek számlát, csak nyugtát, vagyis értem ez alatt, hogy beütjük az online pénztárgépbe, akkor ezt hogyan teszem meg? Be kell állíttatnom pénztárgép szervizessel egy különbözet szerinti adózás kulcsot? Vagy hogy ütöm be a pénztárgépbe? 3.) Az adóhatóság felé be kell-e jelentenem a 20T201T, hogy viszonteladó leszek, és különbözeti adózást választok? Előre is köszönöm a választ! Üdv
Fenyőfa-árusitás
Kérdés
Egy bt.-nek a tevékenységi körében szerepel az "egyéb nem bolti kiskereskedelem". Decemberben fenyőfa árusitással is akar foglalkozni. Az árusitáshoz elegendő-e a nyugtaadás, és a kézi számla? A fő tevékenysége – amellyel foglalkozik nem kereskedelmi tevékenység – pénztárgépet nem használ. Köszönettel!
Online számlázóprogram, pénztárgép és számlajelentés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Jelenleg egy kivás optikában a készpénzes és a bankkártyás vásárlásokat is beütjük az online pénztárgépbe, a nyugtát pedig természetesen odaadjuk a vevőnek. Esetenként a vásárlók számlát kérnek a vásárlásról, melyet benyújtanak majd az egészségpénztár vagy a munkáltatójuk felé. Ezeket a számlakéréseket átutalásos vagy készpénzes számlatömbökből teljesítjük jelenleg. Ezeket a számlákat külön nem jelentjük le a PTGSZLAH nyomtatványon, mert ezeket is beütjük a pénztárgépbe. Helyesen járunk el jelenleg? A jövőben szeretnék egy online számlakiállító programból (például szamlazz.hu) kiállítani a számlákat, melyeket az adatok megadása után ott helyben kinyomtatnánk és átadnánk a vevőnek. Ezeket a vásárlásokat továbbra is beütnénk a pénztárgépbe. Ebben az esetben az így kiállított számlákat le kell jelenteni a PTGSZLAH nyomtatványon következő hónap 15-éig? Jellemzően nincsenek 100 ezer forint áfatartalmú számlák a normál üzletmenet során. Hogyan alakul ilyenkor a NAV online adatszolgáltatási kötelezettségünk? Előre is köszönjük a választ.
Számla vagy nyugta?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Helyesen járok-e el, ha még mindig a készpénzfizetési számla mellé odatűzöm a gépi nyugtát? Nap végén az összes készpénzzel történt eladást a pénztárgépszalag tartalmazza, ez kerül be a könyvelésbe bevételként. Havi tételes összesítő készül a szalagokról, a könyvelő egyösszegben viszi fel bevételként. Egyéni vállalkozásról van szó. Hibázok-e, ha továbbra is így kezelem a bolti értékesítést, nem pedig aszerint, hogy vagy nyugta vagy számla, és ez esetben a számlákat, valamint a pénztárgépes nyugtás eladásokat külön kell összesíteni naponta? Kiskereskedelemben nap végén ez nagy adminisztrációs odafigyelést igényel, mert ha beütöm a pénztárgépbe, biztos, hogy nem marad ki egy készpénzzel fizetett számla sem. Előre is köszönöm válaszukat!.
Számla utólag
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk autópálya-matricát vásárolt tőlünk, a vásárláskor nem kért számlát, a számlázóprogram nyugtát állított ki. Az ügyfél kb. 6 hónap elteltével kéri, hogy számlát állítsunk ki neki. Az ASZF-ünk szerint ha a vásárláskor nem kér számlát, akkor azt később nem áll módunkban pótolni. Kérdésem, hogy kötelesek vagyunk-e kiállítani számlát utólag vagy nem?
Téves áfakulcs miatt áfabevallás helyesbítése, önellenőrzése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy melegkonyhás étterem/pizzéria a kiszállításra rendelt pizza esetén téves áfakulcsot alkalmazott, 18% helyett 27%-os áfát, így kerültek a tételek rögzítésre az online pénztárgépen és így is lett bevallva a fizetendő áfa.Szeretné ezt most helyesbíteni visszamenőleg, mivel ezek zömében nyugtás bevételek, számlakibocsátás tehát nem történt. Elegendő-e, ha a bruttó bevételből visszaszámolva állapítja meg az áfadifferenciát? (A pizzarendelésekről van külön kimutatás, tehát lehet tudni mennyi volt csak a pizzakiszállítás.) Mivel fizetendő áfa csökkenése történik, ezt önellenőrzés helyett beállíthatja-e abban a hónapban, mikor a differencia megállapítása megtörténik? Az áfával párhuzamosan a társasági adó is módosításra kerül, hiszen az árbevétel nő, ez tényleges önellenőrzés az érintett évre.
Karitatív szervezet termékeinek forgalmazása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyházi intézmény kereskedelmi egységében (üzlet) kegytárgy és ajándéktárgy értékesítésével foglalkozunk, pénztárgéppel rendelkezünk, tevékenységünk áfaköteles. Egy karitatív szervezet azzal a kéréssel keresett meg bennünket, hogy számukra egy polcot térítésmentesen biztosítsunk üzletünkben, ahová kihelyezheti a saját előállítású termékeit értékesítési vagy adományszerzési céllal. A karitatív szervezet céljait úgy tudnánk leginkább támogatni, hogy a termékük értékesítését haszon szerzése nélkül vállaljuk és nem terheljük meg az áfával sem. Így nagyobb forgalomra tehetnének szert. A kérdésünk arra irányul, hogy a boltunkban milyen módon tudnánk egy szervezet áfamentes termékeit áfamentesen forgalmazni legálisan. Lehetséges-e, hogy a karitatív szervezet számla- vagy nyugtatömbjét használjuk (esetleg adománygyűjtő dobozt helyezzünk ki), a pénzt elkülönítve kezeljük, a bevételt pedig részükre átadjuk? Válaszukat kérjük jogszabályi hivatkozásokkal kiegészíteni. Köszönettel várjuk válaszukat!
Téves áfa a nyugtán
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cégnél új pénztárgépet kezdtek el használni és pár napig a 27 százalékos áfatartalmú vásárlásokat 5 százalékos tételként rögzítették, illetve fordítva is. Kérdésem, hogy ezt a hibát hogyan tudja a könyvelés korrigálni?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
