45 találat a(z) névérték cimkére
Üzletrész átruházása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyvéd előtt köttetett üzletrész-átruházási szerződésben egy kft. résztulajdonnal rendelkező magánszemély tagja eladja a 33 százalékos részét egy másik magánszemélynek. Az eladott üzletrész névértéke 1 millió forint volt, az eladási ár pedig 800 ezer forint. Keletkezik-e az eladónak adó- vagy más fizetési kötelezettsége, vagy valami egyéb teendője? Köszönettel várom a válaszát!
Részvényértékesítés adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 1996-ban jutott munkáltatója által kibocsátott, az ÁPV Rt. tulajdonában lévő törzsrészvényekhez kedvezményes áron. A 10 000 Ft/db névértékű részvényeket 2017-ben 17 000 Ft/db eladási áron értékesítette egy másik magánszemélynek. Jól gondolom, hogy az eladási ár és vételár különbözete után kell 15 százalék szja-t, illetve 14 százalék ehót fizetnie?
Üzletrész értékesítése
Kérdés
A tényállás a következő: Az örökhagyó után leszármazói és házastársa örököl, akiknek öröklési illetéket a hatályos jogszabály szerint nem kell fizetniük.A hagyaték egy kft.-ben lévő üzletrész, amelynek jegyzett tőkéje 3ooo ezer Ft. A közjegyző a hagyatékot a névérték alapján adta át, amelyből az alapító okirat szerint az örökhagyót 1500 ezer Ft illet meg. A közjegyző a hagyatéki eljárás során bizonytást nem vehet fel, nem vizsgálhatja az üzletrész tényleges forgalmi értékét az örökhagyó halála időpontjában. Az örökösök az üzletrészt értékesítették a névértéknél magasabb összegen. Az alábbi kérdésemre várom szakértői válaszukat. Az adott esetben mi képezi az adóalapot, mely összeg után kell majd az örökösöknek adózniuk? 1./a hagyatéki végzésben szereplő névérték és az eladási érték különbözete után kell-e a szját és 14 % ehót megfizetni? 2./ Az adó lapja az örökhagyó halálakori piaci érték és az eladási érték különbözete? 3./ Az örökhagyó halálakori üzletrész piaci értékét az örökösök hogyan tudják megállapítani, s ehhez szükséges-e könyvvizsgáló bevonása. Válaszukat tisztelettel megköszönve: Ötletmozaik könyvelő Kft Preilné
Vásárlási utalvány számviteli elszámolása, adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk azt tervezi, hogy 5000 Ft értékű vásárlási utalványokat bocsát ki, amelyen bármilyen termék vásárolható a webáruházból, illetve szállítási költség is fizethető. Az 5000 Ft értékű utalványokat nem névértéken kívánjuk értékesíteni, hanem marketing célból Facebook-on lehetne licitálni rá. Kérem segítségüket, hogy ennek a könyvelése, adózása hogyan lenne megfelelő.
Üzletrészvásárlás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. egy bt.-ben 55 százalékos üzletrészt vásárol. Az üzletrész névértéke 300 ezer forint, a kialkudott vételár 4 millió forint. Kérdésem, hogy a kft.-ben hogyan kell könyvelni mindezt? Válaszát köszönöm.
Üzletrész értékesítése névérték alatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft. magánszemély tulajdonosa eladta 10 millió forint névértékű üzletrészét egy másik magánszemélynek, 1 millió forintért. Kérem, ismertesse, hogy ilyen esetben a vevőnek és az eladónak (főképp a vevőnek) milyen esetleges kötelezettségei vannak (jövedelem, szja stb.). Továbbá a kft. könyvelésében ezt a tranzakciót hogyan kell lekönyvelni? A különbözetnek van-e társaságiadóalap-korrekciós hatása? A cégkivonatban a törzstőke továbbra is 10 millió forinton szerepel! Válaszát köszönöm!
Névérték, illetve piaci érték alatti üzletrész értékesítése
Kérdés
A kft. 20 százalék üzletrésszel tag egy másik kft-ben. Ki akart szállni belőle, ezért átruházta az üzletrészt egy másik tag kft.-re, de jóval a névérték alatt. A pénz 3 hónappal a szerződéskötést követően érkezett meg. Kérem szíves véleményüket a kontírozás és az időpontok helyességéről: 1/ Könyvsz.érték kivezetése- szerződés dátumával- T375 értékpapír elsz. K17 részesedések 100 eFt 2/ Eladási ár, szerződés dátumával T 366 Részesedéssel kapcs. köv. K 375 3/ Befolyt bevétel banki nappal T 366 K384 10 eFt 4/ Árfolyam veszteség banki nappal T87 K375 90 eFt Terhel bennünket Tao.-alap növelési kötelezettség, vagy bármilyen más egyéb fizetési kötelezettség az ügylet miatt? (2009-ben ez a 20 százalék még nem esett bejelentési kötelezettség alá.) Köszönöm szíves segítségüket.
Kft.-tulajdonrész értékesítése
Kérdés
Az Szja tv. 3. paragrafus 34. (értékpapír fogalma) és 77/A paragrafus (2) ba), illetve 77/A paragrafus (2) h) értelmezéséhez megerősítésként kérdezem: a kölcsönösen megállapodott vételár azonos a tulajdonrész névértékével. Magánszemélyek közötti ilyen visszterhes átruházásnál van-e a vevőnek, illetve az eladónak adófizetési kötelezettsége, ha a névérték azonos a korábbi bekerülési értékkel, és a névérték alacsonyabb a piaci értéknél? Előre is köszönöm válaszukat!
Kft.-tulajdonrész értékesítése
Kérdés
A kölcsönösen megállapodott vételár azonos a tulajdonrész névértékével. Magánszemélyek közötti ilyen visszterhes átruházásnál van-e a vevőnek, illetve az eladónak adófizetési kötelezettsége, ha a névérték azonos a korábbi bekerülési értékkel, és a névérték alacsonyabb a piaci értéknél? Előre is köszönöm válaszukat!
Tulajdonrész-értékesítés
Kérdés
A kölcsönösen megállapodott vételár azonos a tulajdonrész névértékével. Magánszemélyek közötti ilyen visszterhes átruházásnál van-e a vevőnek, illetve az eladónak adófizetési kötelezettsége, ha a névérték azonos a korábbi bekerülési értékkel, és a névérték alacsonyabb a piaci értéknél? Előre is köszönöm válaszukat!
Tulajdonrészcsere értéke
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Olvasva a tulajdonrész című kérdésre adott válaszát http://adozona.hu/kerdesek/2017_3_31_tulajdonresz_umr válaszát, az a kérdésem, hogy a névértéken történő adásvétel (csere), ha a felek kölcsönösen így egyeznek meg, az kifogásolható-e? Az adásvétel során a kialkudott ár lehet-e a névérték, vagy pedig a piaci értékhez kell, hogy igazodjon? Ha nem a piaci értéken történik a kétszeres adásvétel (azaz a csere), van-e annak valamilyen konzekvenciája? A piaci érték meghatározását milyen módon kellene alátámasztani? Előre is köszönöm válaszát!
Külföldi értékpapír tőketörlesztés névértékcsökkenés nélkül
Kérdés
Tisztelt Hunyadné Szűts Veronika! Köszönettel vettem a válaszát és szeretném kicsivel bővebben kifejteni a gazdasági eseményt. A kérdéses értékpapírok esetében sajátos a helyzet, mert valóban tőketörlesztés jogcímen érkezik az átutalt pénzösszeg, viszont az értékpapírok névértékét nem szabad csökkentenünk. Ezt úgy oldottuk meg, hogy értékvesztést számoltunk el, a könyvvizsgálóval egyeztetve. Viszont újabb kérdés merült fel, mert véleményem szerint az értékvesztés összegével a társasági adóalapot növelni kellene, bár ez nem a hagyományos értékvesztés kategória. Az elszámolandó értékvesztés összegét a KPMG által történő piaci érték és a nyilvántartott névérték közötti eltérés összegeként állapítjuk meg. Kérdésem, hogy növelni kell-e az értékvesztés összegével a társasági adóalapot vagy nem. Sajnos nagyon jelentős összegről van szó, ezért fontos az adóalapra gyakorolt hatás megítélése. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Külföldi értékpapír tőketörlesztés névérték csökkenés nélkül
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves állásfoglalásukat az alábbi probléma megoldásához: egyik partnerünk külföldi értékpapírral rendelkezik, melyek elszámolásánál szembesültünk az úgynevezett névérték csökkenés nélküli tőketörlesztéssel. Kérjük szíveskedjenek ennek a gazdasági eseménynek a kontírozásában segíteni! Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Részvényeladás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni: 1993-ban állami vállalat önprivatizáció (decentralizált privatizáció) keretében kft.-vé átalakult. Az ott dolgozóknak lehetősége volt üzletrészt vásárolni. A kft. később zrt. lett, és az üzletrészek névre szóló 10000 forintos címletű törzsrészvények lettek. A zrt. 2003-ban kétfelé vált, külön az ingatlan és külön a gyártó bázis. Ennek alapján a törzsrészvények névértékét is ketté osztották. Az egyik egységben 2500 forint lett a névérték, a másikban 7500 forint. Később az ingatlant eladták és a vételárat a részvények száma alapján fizették ki a részvényeseknek. Adózáskor költségként az 1993-ban az üzletrészre kifizetett összeg lett levonva. Most lehetőség nyílt 7500 forint névértéken eladni a részvényeket. Kérdés: kell-e újra adót fizetni? Válaszát előre is köszönöm!
Üzletrész-eladás
Kérdés
Egy kft.-nek három magánszemély tagja van. 40-40-20 százalékos mértékben tulajdonosok. Betegség miatt az egyik 40 százalékos részesedéssel rendelkező tulajdonos tag el szeretné adni az üzletrészét a két másik tulajdonosnak. Kérdésem, hogy névértéken eladhatja-e (bár az üzletrész a névértéknél jóval többet ér), beleköthet-e ebbe az adóhatóság? Az árfolyamnyereség után (ha van) 16 százalék szja-t és 14 százalék ehót kell fizetnie a magánszemélynek. A tranzakció után a maradó két tag részesedése ugyanannyi - 50-50 százalék - lesz. Más adóvonzattal kell-e még számolni? Üdvözlettel, várom válaszát.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
