49 találat a(z) kivezetés cimkére
Lízing visszafizetése Kérdés
Kft.-nek van egy személygépkocsija, pontosabban csak volt, mert totálkárosra tört. A gépkocsi beszerzési ára 3 708 000 Ft volt, értékcsökkenés-elszámolás: 234 247 Ft. A kocsi lízinges volt, a bank felé még volt 2 507 070 Ft tartozás. A biztosító 2 919 600 Ft kártérítést ítélt meg, határozatot küldött róla. A biztosító átutalta a banknak a teljes kártérítés összegét, majd a bank visszautalt a társaság részére 412 530 Ft-ot, ami fennmaradó összeg volt a kártérítésből. Hogy kell ebben az esetben kivezetni a hitelt? Zsmami
Felszámolás alatt álló cég felé tartozás rendezése Kérdés
Tartozom egy felszámolás alatt álló cégnek. A cég felszámolási eljárása kb. fél éve kezdődött. A felszámolótól semmilyen értesítést nem kaptam, hogy tartozom. Kivezethetem-e a szállítói követelését a könyvelésemből (az összeg 100 000 Ft körüli)? (Mindkét fél kft.) Vitatott követelésről van szó!
Befejezetlen beruházás selejtezése Kérdés
Egy társaság 2015-ben úgy határozott, hogy egy lakást épít, amelyet bérbeadás útján fog hasznosítani. Bérbeadási tevékenységet – adókötelesen – már folytat a társaság, tehát ez nem jelent tevékenyégikör-bővítést. A beruházáshoz elkészültek a szükséges tervek még 2015-ben, amelyet a könyveiben a befejezetlen beruházások számlán tart nyilván a cég. Bevallásában ezeknek a számláknak az áfáját levonta. A beruházás megkezdése előtt az Önkormányzat megállapította, hogy a terület geológiai feltárás alatt áll, ezért az építkezést nem lehet elkezdeni. A folyamatos tárgyalások és fellebbezések 2017. év elejére lezárultak, az építkezést nem kezdődött meg, világossá vált, hogy a beruházás nem valósulhat meg, ezért a társaság ki akarja selejtezni a beruházást, amihez a döntés 2017-ben megtörtént. Az egyértelmű, hogy a tervek költségeit ki kell vezetni, de mi a sorsa a 2015-ben jogszerűen a levont áfának? Vissza kell fizetni teljes mértékben, és ha igen, kell-e önellenőrzéssel módosítani a 2015. évet, vagy 2017 decemberéről szóló bevallásában is szerepeltetheti? Várom szíves válaszukat.
Behajthatatlan kölcsön Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság 10 millió forint kölcsönt adott egy másik társaságnak. A kölcsönt kapó társaságot kényszertörölték. A kölcsönt adó társaság " bíróság előtt érvényesíteni nem lehet" hivatkozással kivezetheti-e a követelést? Milyen adóvonzata lehetséges, ha kapcsolt volt a vállalkozás, és ha nem?
Adomány Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cég elfekvő ruhákat szeretne adományozni rászoruló intézménynek. Ilyenkor ki kell vezetni a készletből és adóvonzata is van?
Vevői követelés kivezetése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy építőipari anyagot értékesítő cégnél 2006 és 2009 között jelentős vevői követelés halmozódott fel, amit nem tudtak behajtani. Ez 50 milliós nagyságrendű. Az iratokat átnézve mindegyik cég már felszámolásra került. A cég irataiban van, ahol vannak felszámolási iratok, vagyonfelosztási javaslat, tehát látszik, hogy bent volt a felszámolásban, de nem térült meg. Van ahol csak bírósági végrehajtási irat van, és van, ahol tértivényes és ügyvédi felszólítások vannak. A kérdésem az, hogy mivel felszámolták már a cégeket, ezeket a vevői követeléseket kivezetheti-e a kft. év végével? Egyéb ráfordításként elszámolhatja-e, ebben az esetben nem kell a társasági adónál adóalapnövelő tételként szerepeltetni, mivel felszámolt cégekről van szó? Várom válaszát.
Halasztott bevétel feloldása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. pályázat útján egy gép vásárlásához nyert bizonyos összeget. Ezt az összeget halasztott bevételek között tartjuk nyilván és mindig az értékcsökkenéssel arányos részt oldjuk fel. PA pályázat lezárult már 2016-ban. Minden rendben volt, mindennel el tudott számolni a vállalkozás. Most a tárgyi eszközt értékesítjük. Jól gondolom, hogy a kivezetéskor a még fennálló halasztott bevételt át kell vezetni az egyéb bevételek közé, mivel a tárgyi eszköz kikerül a vállalkozás nyilvántartásából? Várom válaszát! Köszönettel.
Követelés kapcsolt vállalkozások esetében Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek kapcsolt vállalkozásnak minősülő bt.-vel szemben van egy 2011.0.01. teljesítésű nagy összegű követelése, valamint egy 2012.10.31. teljesítésű kisebb összegű követelése. Kérdésünk, hogy hogyan lehet ezeket a követeléseket kivezetni, és azok milyen adózási kötelezettségekkel járnak (tao, áfa) mindkét vállalkozásnál?
Társasági adó megállapítása Kérdés
A társaság egy zártkörűen működő részvénytársaság részvényeinek jelentős részét birtokolja. A részvényeknek tartósan tulajdonosa. A részvénytársaság felszámolás alá került. A számviteli törvény 54. § (1) bekezdése alapján értékvesztést kell elszámolni a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti különbözet összegében. A felszámolás jelenlegi állása szerint a társaság a részvénytársaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés jelentős részét vagy egészét elveszíti. Kérdésem: 1. Az elszámolt értékvesztés összege a társaságiadó-alap megállapításakor módosítja-e az adózás előtti eredményt? 2. A részvények kivezetésekor (ha kiderül, hogy a tulajdoni részesedés jelentő befektetésből semmi nem térül meg) - a korábban elszámolt értékvesztés - a kivezetéskor elszámolt veszteség a társaságiadó-alap megállapításakor módosítja-e (növelő és csökkenő jogcímek) az adózás előtti eredményt? Tisztelettel: Dr Viszoki Gábor
Adásvételi szerződés felbontása Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. a 2014-ben ingatlan és ingó tárgyak vételére kötött adásvételi szerződését 2015-ben visszamenő hatállyal felbontotta. A tulajdonjog a szerződés felbontás aláírásának napján száll vissza az eladóra. A szállító számlájának kiegyenlítése nem történt meg, viszont áfalevonása számla alapján volt. Kérdéseim:az eltelt időszakra amortizáció elszámolható-e, helyes-e, ha az eszközök kivezetésekor terven felüli értékcsökkenés elszámolása történt? Szíveskedjék bemutatni, hogy milyen tételeket szükséges könyvelni, figyelemmel arra, hogy a szállító egyenlege is rendeződjön! Köszönettel.
Csőd számvitel és tao vonzata Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég csődeljárásban csődegyezséget kötött 2016.11.17.-én, a bíróság 2016.12.01-én értesítette a céget, hogy az egyezséget elfogadja, de az még nem jogerős. A jogerőre emelkedés oka, hogy az egyezségben résztvevő cégtől nem jött vissza az egyezséget tartalmazóirat átvételének igazolása. Az egyezség alapján a követelések 11%-a kerül kifizetésre 2017 május 31-éig. A bíróság a csődegyezséget 2017.03.24.-vel hagyta jóvá és befejezetté nyilvánította a csődeljárást. Ez a végzés jogerős. A cég mérlegkészítésének időpontja 2017. március 31. A cég 2014-es éve veszteséges volt. Kérdésem: A csődegyezség alapján mikor kell kivezetni a fennmaradó 89%-ot, az egyezség napjával, vagy a jogerőre emelkedés napjával? Mikor kell kivezetni azon hitelezők követeléseit, akik nem jelentkeztek be a csődbe? Vannak olyan számlák, amelyeket a vagyonfelügyelő befogadott a csőd alatt, de nem kerültek kifizetésre, azoknak mi lesz a sorsa? Melyik évet érintik a fenti tételek 2016 vagy 2017 évet? Válaszuk megadásánál kérem vegyék figyelembe a számviteli törvényen túl, a Tao előírásait is [például veszteségelhatárolás Tao 17. § (13), 29/S § (3)]. Köszönettel: Krisztiánné
Megvásárolt vevőkör további sorsa Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2009-ben egy másik cégtől "megvásárolta" a vevői körét. Ezt immateriális javak között aktiváltuk 3 év alatti értékcsökkenés elszámolásával (szerződés szerint). 2012-ben számoltunk rá el utoljára értékcsökkenést. Azóta is az immateriális javak között tartjuk nyilván. A korábban átvett vevői kör közül vannak még, akik jelenleg is vevők, de többen már időközben megszűntek. Mi a teendő az immateriális javak között kimutatott összeggel? A cég megszűnéséig szerepeltetni kell, vagy mikor, milyen összegben lehet esetleg kivezetni?
Fejlesztési támogatás visszafizetése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk ingatlanvásárlásra nyert pályázaton fejlesztési támogatást 2014-ben. A támogatás összege az elhatárolások között szerepel és az adott évben elszámolt értékcsökkenésnek megfelelően lett feloldva. A támogatást a minisztérium 2016-ban visszavonta, 12 havi részletben, kamataival együtt kell visszafizetni. A támogatáshoz vásárolt ingatlan eladásra került 2016-ban. Az elhatárolt támogatást kivezetjük a kilences számlaosztállyal szemben és a visszafizetendő összeget a nyolcas számlaosztállyal szemben írjuk elő kötelezettségként? Kérem segítségét, hogy helyes-e így ez a megközelítés? Válaszát köszönöm!
Behajthatatlan kölcsön Kérdés
A társaság magánszemélynek adott kölcsönt 2010-ben. Egy részét visszafizették, de még tartozás áll fent. Hogyan lehet kivezetni, mivel nem található a magánszemély?
Részesedés megszűnése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft.-nk nem jelentős részesedéssel rendelkezik egy másik kft.-ben. A részesedésünket ki kell vezetni mert a kft.-ből ahol a részesedésünk van felszámolták és törölték a cégjegyzékből. A korábbi években a részesedés értékével megegyező összegű értékvesztést képeztünk, ezért a részesedés kivezetésének a könyvelése az alábbi lenne T179 K171. Társaságunknak van szállítói kötelezettsége -nagyobb összegben - és van vevői követelése is a részesedést képző felszámolt, illetve törölt kft.-vel szemben. A szállítói kötelezettség és a vevői követelés kivezetését hogyan könyveljem? A 2016-tól hatályos előírások szerint árfolyamnyereség, árfolyamveszteség és összevezetve nettó módon vagy egyéb bevétel, illetve ráfordításként? Köszönettel