455 találat a(z) kiküldetés cimkére
Kiküldetési irányelv: Magyarország nem támogatja a módosítást
Cikk
Az Európai Unió kiküldtetési irányelvének tervezett módosítása hátrányos lenne Magyarországnak, az előterjesztésről később döntenek, a tárgyalások folytatódnak – olvasható Cseresnyés Péternek, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárának csütörtökön a Luxemburgban tartott foglalkoztatási és szociális ügyek minisztereinek tanácsülését (EPSCO) követően az MTI-nek adott nyilatkozata a tárca honlapján.
Bérleti díj elszámolható költsége tartós kiküldetés esetén
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy kiegészítő tevékenységet folytató katás egyéni vállalkozó vállalkozását kénytelen szüneteltetni, mert főállású munkahelye tartós kiküldetésbe delegálta külföldre (uniós államba). A tartós kiküldetés legalább egy évig fog tartani, de nagy valószínűséggel – a felek kölcsönös megelégedettsége esetén – meghosszabbításra kerül. Az egyéni vállalkozást szüneteltjük a kiutazás előtti naptól kezdődően. A vállalkozó itthon hagyott saját tulajdonú lakását kiadja, és a bérleti díjat itthon fogja bevallani és utána adózni. Mivel külföldi tartózkodása alatt kénytelen ingatlant bérbe venni, felmerül a kérdés, hogy a belföldi bérbeadással szemben a külföldi bérelt ingatlan költségeit elszámolhatja-e? Érvényes ilyenkor az Szja tv. 11. sz. mellékletének I. /19. bekezdése? Vagy más költségelszámolási lehetősége adódik? Mik a költségelszámolás tárgyi és egyéb feltételei? Köszönettel: Szennai István ügyvezető, SZENVICO KFT
Külföldi munka
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem: magyar cég Németországban kapott munkát, ezért magyar munkavállalókat szeretne kivinni. Ilyenkor ez kiküldetésnek számít-e, hiszen folyamatosan kint fognak dolgozni, és kint fognak lakni, vagy ez egy teljesen más körbe tartozik, hiszen nem csak pár hetet dolgoznak. Milyen bejelentési kötelezettség van, és milyen adózás vonatkozik rá?
Kiküldetés az USA-ba
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk végzi egy nemzetközi cég (BT) leányvállalatának bérszámfejtését. Ennek a cégnek az anyavállalata az USA-ban székel. 2017 május elsejétől „kölcsönkértek” egy dolgozót, a kint tapasztalható pillanatnyi munkaerőhiány miatt. A két egység közötti hivatalos levelezésből kiderül, hogy első körben hat hónapos időtartamról van szó (183 napba belefér), amit két hónappal meghosszabbíthatnak, ha addig nem rendeződik a kinti státusz betöltése helyi munkaerővel. A magyar leányvállalat feladata továbbra is a bérfizetés, amit meg kell emelni egy meghatározott havi összeggel (az amerikai központ kérésére) a kinti magasabb életviteli költségek kompenzálására. Minden ezzel kapcsolatosan felmerült költséget (azaz magát a bérköltséget is) a magyar leányvállalat ki fog számlázni az amerikai anyacégnek. Az érintett dolgozót úgy tájékoztatták, hogy ott kell fizetnie az szja-t. A bérszámfejtés továbbra is a mi feladatunk. Ezen tények és a kétoldalú kettős adóztatást kiküszöböléséről szóló 2010. évi XXII. törvény alapján kérdeznénk a következőket: - Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek terhelik a magyarországi leányvállalatot? - Amennyiben ott kell fizetni szja-t, akkor annak kiszámítására milyen szabályokat kell figyelembe venni és hogyan szüneteltethető az itthoni fizetés? - A havi fix bérkompenzációt lehet-e úgy kezelni mint deviza napidíjat? - A cafeteria kifizetése legyen ezen idő alatt felfüggesztve? Tájékoztatásukat előre is köszönjük.
Kiküldetési díj költségviselése: fióktelep vagy anyavállalat?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A külföldi fióktelepen (külföldi, EU-s) kiküldetés keretében dolgozó munkavállalók kiküldetési díját fizetheti-e a fióktelep? És a munkabérét? Ha igen, akkor ezen elemek után külföldön adózik a cég? Milyen szabályok vonatkoznak erre? Köszönöm.
Fióktelep munkavállalói, kiküldött munkavállalók
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A külföldi (EU) fióktelep munkavállalóira kiterjedhet-e a hazai cég kollektív szerződése, illetve ki kell hogy terjedjen? Ha külföldi kiküldetésben dolgoznak kint az itthoni munkavállalók, akkor rájuk és a fióktelep munkavállalóira milyen közös szabályok terjednek ki (például legkisebb bér, munkavédelem stb., azonos béren kívüli juttatások)? Köszönettel.
Külföldi kiküldetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Külföldi kiküldetés esetén mi, hogyan számolható el, és mit melyik sorokra kell betenni az áfabevallásba? EU-s és harmadik ország között van különbség? Például EU-snál kell-e közösségi adószám (mondjuk taxinál, szállásnál) vagy az ottani igénybevételnek számít és az áfa bevallás 17-es sorába kerül? És mit lehet nyugta alapján (például taxi, repülőjegy)? Szállásról kell számla vagy elég nyugta? Étel, italról kell számla vagy elég a nyugta? Kiküldetési rendelvénybe csak a nyugtásakat és a napidíjat kell-e beírni, a számlásakat pedig céges számlaként lekönyvelni? Az áfáját van, aminek le lehet vonni (például szállás, repjegy, étel-ital)? Miket kell berakni az áfabevallásba és melyik sorokra? A külföldi étel-ital természetbeni juttatásnak minősül és ugyanúgy kell rá szja- és ehót számolni és fizetni?
Kiküldetés és magáncélú kint tartózkodás II.
Kérdés
Tisztelt dr. Kéri Ádám Úr! Köszönöm gyors válaszát, de a kérdésem arra vonatkozott, hogy abban az esetben is a munkavállaló köteles téríteni a külföldi oda-visszautazás költségeit, ha a munkavállaló a kiküldetés vége, a hivatalos út befejeztével nem utazik vissza, hanem szabadságot vesz ki, és a külföldi országban marad még egy hétig, és azt követően utazik haza? Ebben az esetben is igaz, hogy a munkáltatónak nincs többletköltsége, ahhoz viszonyítva, hogy a kiküldetés végén hazautazik a munkavállaló? Ugyanakkor a munkavállónál jelentkezik egy megtakarítás, hiszen a külföldi út utazási költsége nem merül fel. Kérdésemet is a munkavállaló költségmegtakarítása miatt tettem fel. Válaszát köszönöm.
Kiküldetés és magáncélú kint tartózkodás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló hivatalos útra az USA-ba utazik, 10 napra. Most azzal a kéréssel fordult a kft. vezetőségéhez, hogy a kiküldetési időszakon felül, a szabadsága terhére egy hetet kint szeretne tölteni. Természetesen a munkavállaló úgy gondolja, hogy az utazási költséget a munkáltatója fizeti. Kérdésem, helyes-e a munkavállaló kérése és álláspontja az utazási költéségek terheinek elszámolásával kapcsolatban? Válaszát köszönöm.
Belföldi kiküldetés történik-e?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kiküldetés terén többször változtak a szabályok (például az szja törvény is), ezzel kapcsolatban szeretném segítségét kérni. Ha a munkaszerződés szerint a munkavégzés helye Magyarország, úgy munkajogilag úgy tudom nincs kiküldetés. Napidíj szempontjából az szja 3. § 11. utolsó mondata miatt számomra ez nem egyértelmű: Például ha egy munkavállaló munkavégzési helye a szerződés szerint Magyarország, általában Debrecenben dolgozik, de a székhely Miskolcon van, akkor ez esetben milyen esetben történik szja törvény szerint kiküldetés? Ha a székhelyen dolgozik épp, az a kiküldetés (hiszen a szerződés az egész országot jelöli ki, általában pedig Debrecenben dolgozik), vagy épp ellenkezőleg, ha nem ott dolgozik, akkor lesz mindig belföldi kiküldetés? A hivatkozott rész annyit ír, hogy ha több telephely van, vagy ezek hiányában a székhely a munkahely. Ezért tartok tőle, hogy Magyarország esetén a székhely lesz végül az, és akkor már Debrecen kikötése valósít meg kevesebb kiküldetési díjat, és egyben jogszerű is (vállalatcsoport másik tagvállalatánál végez irodai munkát, ezért kell a székhelyen csak keveset dolgoznia). Vagy Magyarország kikötése esetén nincsen kiküldetés szja szempontból sem? A lenti válasz utolsó bekezdése is azt sugallja számomra, hogy Magyarország kikötése esetén is lehet napidíj. A szakértőnek hiszek, de jól értelmezem az abban írtakat (más, ott telephely szerepel, Magyarország kikötése nem)? http://adozona.hu/kerdesek/2017_5_4_Kikuldetes_vagy_munkaba_jaras_hxw Köszönettel.
Kiküldetés vagy munkába járás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk tevékenysége közúti áruszállítás. Telephellyel rendelkezünk Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet ott átpakolás után gépjárművezetőink leterítik. A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a Hajdú-Bihar megyei telephelyünkre, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, majd onnan terítés után vissza. Az szja-törvény alapján a két telephely közötti utazás – véleményem szerint kiküldetés –, melynek költségét kiküldetési rendelvény alapján fizeti ki cégünk a gépjárművét használó munkavállalónak, valamint minden munkavállaló megkapja a napi 500 forint napidíjat. A gépjárművezetők munkaszerződésében a munkahely változóként van megjelölve, egyezően az 1988. I. törvénnyel. A Mt. szerinti kiküldetés szerintem nem értelmezhető emiatt, mivel nem történik munkaszerződéstől eltérő helyen munkavégzés, de a munkába járás kritériumának sem felel meg, mivel nem a lakó- vagy tartózkodási helyről indul az utazás. Kérdésem az lenne, hogy munkaügyi szempontból kiküldetésnek minősül-e a két telephely közötti utazás, beleszámít-e a munkaidőbe, milyen térítés jár ezen időre, vonatkozik-e rá az évi 44 nap korlátozás? Válaszát várva maradok tisztelettel.
Hol biztosított az USA-ból Magyarországra küldött munkavállaló? Itt a válasz
Cikk
Tájékoztatót tett közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok kormányai között létrejött szociális biztonsági egyezmény kiküldetési szabályairól.
Magyarország elutasítja a magasabb külföldi kiküldetési díjat
Cikk
Magyarország minden rendelkezésére álló eszközzel fellép a tagállami hatáskörök csorbítására irányuló bizottsági törekvésekkel szemben – mondta Varga Mihály Varsóban, a Visegrádi négyek munkaügyi és szociális ügyekkel foglalkozó minisztereinek találkozóján. A nemzetgazdasági miniszter közölte, a V4 tagországok közös álláspontja továbbra is az, hogy támogatják a visszaélésekkel szembeni fellépést, a szabályok kikényszerítését, viszont elutasítják a kiküldetési irányelv tervezett módosítását és visszautasítják a „szociális dömpinggel” kapcsolatos vádakat.
Magyarországi kiküldöttek adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy korábbi kérdésemben megvitattuk az alábbi kérdést: indiai cég Magyarországra küldi alkalmazottait, hogy itt továbbra is az ő alkalmazásában képviselje a céget és dolgozzon neki. A járulékokat ott fizetik, a bért onnan kapják, azon személyek esetében, akiknél ennek a kiküldetésnek az időtartama meghaladja az adóévben a 183 napot, Magyarországon a jövedelmük után szja-fizetési és bevallási kötelezettségük keletkezik, továbbá mivel kifizető nincs, aki ezt levonja, amolyan "önadózói" státuszba kerülnek, amiből pedig az következik, hogy negyedévente adóelőleget kell fizetniük. További kérdésem ennek a technikai része, tudomásom szerint Indiában az alkalmazottak után nem fizettek adót, csak járulékokat a kettős adóztatást kizáró egyezmény értelmében. Adóazonosítóval már rendelkeznek. Helyesen járok el, ha a bérüket és ennek a 15 százalékos adóját havi bontásban a kifizetés napja szerinti MNB árfolyamon átváltva állapítom meg ? Továbbá kérem segítségét, hogy az szja-bevallást mely soraiban tudom ezeket feltüntetni? Köszönöm
Külföldi kiküldetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk harmadik országba küldi ki dolgozóját 12 napra. A napidíj nettó 28 euró/nap. Az indulástól kezdve a hazaérkezésig minden napra megkapja a napidíját. Szerinte a külföldön eltöltött hétvégékre – amelyeket munkával tölt – plusz szabadság is megilletné. Cégünk szerint – mivel kap napidíjat – ez az igény nem jogos. Ha meg jogos, akkor választhatja-e, hogy napidíjat kap vagy szabadságot vesz ki, miután hazaérkezik? Létezik esetleg valami törvényi szabályozás, amelyben le van írva, hogy tényleg jár a szabadság pluszban? Köszönettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
