117 találat a(z) kifizető cimkére
Forgalom utáni jutalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy magánszemély által írt könyvet forgalmaz. A forgalom után jutalékot fizetünk a magánszemélynek. Az lenne a kérdésem, hogy ezen kifizetett összeg után milyen járulékokat kell vonni a kifizetőnek, és mit kell még fizetni utána? Köszönettel várom válaszukat.
Osztalék és szocho
Kérdés
Tisztelt Hunyadné Szűts Veronika! Olvasva az "Osztalék és szochofizetési szabályok" című kérdésre adott válaszát, kétely merült fel bennem az utolsó mondatában szereplő megállapítását illetően. Jóllehet a 08-as bevallás kitöltési útmutatója elég szűkszavú a konkrét kérdésben (egészen konkrétan nincs róla egyetlen szó sem), de az új szocho törvény 18. § (3) bekezdéséből számomra az a következtetés vonható le, hogy abban az esetben, amikor csak az osztalékelőleg válik osztalékká (tehát a kifizetőnek nincs lehetősége a levonásra), akkor a szocho bevallása és megfizetése a magánszemély kötelezettsége, nem a kifizetőé, hasonlatosan az szja-hoz (melyre a 364. sorhoz fűzött magyarázat ki is tér). Üdv. Pap Attila
Bérleti díj könyvelése kifizetőnél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk ingatlant bérel magányszemélytől, akitől az szja-t levonjuk és megfizetjük. A számla készpénzes. Miként könyveljük ezt pénztárban és vegyesen? Válaszukat előre is köszönjük!
Külföldi magánszemély önálló tevékenysége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországi társas vállalkozás külföldi (holland) magánszemélytől vesz igénybe közvetítői szolgáltatást egy eladási ügylet során eseti jelleggel. Hogyan jár el helyesen ebben az esetben a magyar cég? A megállapodáson, teljesítés igazoláson kívül milyen adatokat kell a magánszemély partnertől bekérni (név, lakcím, adószám...stb) Milyen adóügyi kötelezettsége van a magyar társaságnak mint kifizetőnek? Köszönöm szíves válaszát!
Szocho-változás 2019
Kérdés
2019-től az a magyar állapolgár, aki külföldi kifizetőtől jövedelmet szerez – ami Magyarországon nem járulékköteles – az után itthon a magyar állapolgár köteles megfizetni a szochót. Jól értelmeztem-e? Itt.olvastam az Önök oldalán a 2019-es változások között: "Ha a természetes személy külföldi kifizetőtől Tbj. szerinti járulékalapot nem képező jövedelmet szerez, akkor kell szociális hozzájárulási adót fizetni, ami a természetes személyt terheli". Várom válaszukat. Köszönöm szépen.
Pénzt vesz fel az ügyvezető a cég számlájáról, így adózik
Cikk
A 2018/54. számú adózási kérdés érdekes egyedi esetet tárgyal, aminek több közérdekű tanulsága is van. A történet lényege, hogy egy gazdasági társaság munkaviszonyban álló ügyvezetője 2017-ben több alkalommal úgy vett fel pénzösszegeket a kft. pénzforgalmi számlájáról, hogy e tételeknek a társaság érdekében történt felhasználását semmilyen bizonylat vagy okirat nem igazolta. A felvetett kérdés arra irányult, hogy milyen adóvonzatai vannak a szóban forgó összegnek.
Közterhek külföldi szervezet hazai munkavállalójánál
Cikk
Olvasónk a következőket kérdezte: Olyan munkaviszony esetén, amelyben egy külföldi (USA-beli) bejegyzésű társaság (amely nem rendelkezik Magyarországon telephellyel) alkalmaz magyarországi adóalanyt teljes munkaidőben, milyen adók és járulékok terhelik az így megszerzett rendszeres jövedelmet? Ugyanazok, mintha a munkaadó magyarországi székhellyel rendelkezne? A munkaadó által fizetendő adókat és járulékokat melyik fél és hogyan fizeti? (A külföldi cég/szervezet utalja az adott összegeket a NAV számlájára?) Erdős Gabriella adószakértő válaszolt.
Kifizető
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Érdeklődöm, hogy kifizetőnek minősül-e az Art. alapján magánszemélytől való ingatlanbérbeadás kapcsán az a külföldi gazdasági társaság, amelynek van magyar adószáma, nincs Magyarországon fióktelepe, pénzügyi képviselője és Magyarországon is végez tevékenységet. Továbbá érdeklődöm a jövő évi cafeteriával kapcsolatban: megteheti-e majd egy magyar társaság, hogy továbbra is juttatja a havi 10 ezer forintot a dolgozóinak bérjövedelemként? Válaszát előre is köszönöm.
Tb-kifizető hely létesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Hat hónapot meghaladóan, 100 fő biztosítottat foglalkoztató munkáltató esetében a törvény kötelezően előírja a társadalombiztosítási kifizetőhely létesítését. Kérdésünk, hogy ki számít bele a 100 főbe? Csak a munkaviszonyban foglalkoztatottak, vagy a megbízási jogviszonyban lévők is? Például, ha 1 évre kötünk megbízási szerződést a megbízottal, és teljesítésigazolás alapján havi kifizetések történnek részére, akkor ő is beleszámít a 100 fős létszámkorlát számításába vagy nem? Konkrétan kiket kell számításba venni, illetve számít-e, hogy részmunkaidős alkalmazott-e valaki vagy sem? Válaszát előre is köszönjük!
Adószámos magánszemély
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném állásfoglalását: Van egy ajándékbolt, ami magyar alkotók termékeit árusítja kiskereskedelmi keretek között, legfőképp magánszemély vásárlóknak. Az üzlet rendszeresen szokott árut vásárolni adószámos magánszemélyektől is, akik számlát állítanak ki. Kérdésem, hogy milyen adólevonási és/vagy közteher-fizetési kötelezettsége van az üzletnek mint kifizetőnek, amikor az adószámos magánszemélytől vásárol? (Az adószámos magánszemélynek ugye önálló tevékenységből szerzett jövedelme keletkezik, a figyelembe vehető költségekről a kifizető felé nyilatkozott.) Kérem, tekintsünk most el attól, hogy nem biztos, hogy ezt a tevékenységét adószámos magánszemélyként kéne az eladónak végeznie (rendszeresség és üzletszerűség kérdése). A kifizető helyes adózása lenne cél. Válaszát előre is köszönöm!
Járulékfizetési közelezettség
Kérdés
Tisztelt Partnerünk! Állásfoglalást szeretnék kérni a következő ügyben. Társaságunk egy 7-es adószámmal rendelkező magánszemélytől kapott számlát. A magánszemély nem egyéni vállalkozó. Szeretném megkérdezni, hogy társaságunknak van-e járuléklevonási és befizetési kötelezettsége? Ha van, milyen járulékokat kell kifizetőként levonni és befizetni? Nyilatkoztatni kell-e a magánszemélyt? Ha igen, milyen nyilatkozatot kell kérni? Társaságnak van-e járulékfizetési kötelezettsége a magánszemélynek kifizetett összeg után? Köszönöm a segítségét. Üdvözlettel: Oszlánszky Gábor
Ingatlan-bérbeadás cégnek
Kérdés
Amennyiben egy magánszemély rendelkezik adószámmal, és a szerződésében úgy állapodnak meg a gazdasági társaság bérlőjével, hogy a bérleti díj 90 ezer forint/hónap. valamint külön megállapodnak abban, hogy a rezsiköltség változatlan formában továbbszámlázásra kerül, akkor a rezsi a vállalkozás igénybe vett szolgáltatása a bérbeadó továbbszámlázott szolgáltatásaként, vagy a magánszemély önálló tevékenységébe tartozó bevétele, és a bérleti díjjal egy kalap alá kell venni, és kifizetőként az adót le kell vonni belőle?
Adószámos magánszemély ehoalapja, ha kifizetőtől és nem kifizetőtől is származik a bevétele
Kérdés
Szakértőként működő adószámos magánszemély 2017-ben nem kizárólag kifizetőtől kapott bevételt. A magánszemélytől kapott bevétel után 10 százalékos költséghányad figyelembevételével a 15 százalék szja és 22 százalék eho-előleg befizetésre került. A 2017. évi jövedelem bevallásakor tételes költségelszámolást kíván alkalmazni. Ebben az esetben miként kell eljárni az eho és szja-alap számításánál?
Kifizető szja-előleg levonása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem arra vonatkozik, hogy van-e lehetősége a kifizetőnek eltekinteni a magánszemély (tehát nem egyéni vállalkozó, valamint nem mezőgazdasági őstermelő) részére kifizetett bérleti díj szja-előlegének a levonásától abban az esetben, ha a bérbeadó a bérleti szerződésben kikötötte, hogy a "bérleti díj tartalmazza a bérbeadó által fizetendő forrásadó összegét is"? Tehát a bérbeadó saját maga szeretné megfizetni a bérleti díj forrásadóját.
Adószámos magánszemélytől befogadott számla – kifizetői feladatok
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk adószámos magánszemélytől egyedi készítésű lámpákat rendelt meg. A magánszemély az elkészült termékekről 7-es adószámmal számlát bocsátott ki. Jól értelmezem, hogy az adószámos magánszemélytől költségnyilatkozatot kell kérnünk, és az általa kiállított számla után és a költségnyilatkozat figyelembe vételével adóelőleget és járulékkötelezettséget kell megállapítanunk, és ha a jövedelem meghaladja a minimálbér 30 százalékát, biztosítottá válik? Ha jól értem, ha például a kiállított számla értéke 400 ezer forint, a magánszemély 40 százalék költségelszámolásról nyilatkozott (160 ezer forint), a jövedelemtartalom így 240 ezer forint, a kifizetőnek ez után kell a 15 százalék szja-t, a 10 százalék nyugdíjbiztosítási járulékot, a 7 százalék egészségbiztosítási járulékot a magánszemélytől levonni és 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót befizetni. Válaszát előre is köszönöm: Andrea
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
