18 találat a(z) külföldi adóalany cimkére
Külföldi magánszemély osztaléka
Kérdés
Tisztelt Hölgyem/Uram! Svájci állampolgár tulajdonos osztalékot vett fel magyarországi társaságtól 2013-ban és 2014-ben is. A kifizetésig nem adta át az illetőségigazolását, ezért a magyar szja-t a társaság levonta és befizette, a magánszemély pedig 2013-ra szja-bevallást adott be. Most hozott illetőségigazolást Svájcból mind a 2013., mind a 2014. évre. Haszonhúzói nyilatkozatot adott. Kérdéseim: – A 2013-as évi személyi jövedelemadóját hol és milyen nyomtatványon tudja visszaigényelni az adóhivataltól (Art. 4. számú melléklet 5. pont)? – Kell-e adót vonni az osztalékból, van-e erre valamilyen előírás? Az egyezmény szövege úgy szól, hogy az az ország, ahol az osztalék keletkezett is megadóztathatja az osztalékot, de ez az adó nem lehet több mint 15 százalék. Ez azt jelenti, hogy akkor a 15 százalékot le kell vonni? – A kettős adóztatási egyezmény 2013 októberében változott, attól kezdve 15 százalék a maximum levonandó adó. Mire vonatkozik ez a magasabb adókulcs (a korábbi 10 százalék volt), az ezen időpont után történt kifizetésekre, vagy csak az ezen időpont után jóváhagyott osztalékokra? – Hogyan kell a 2013. évi 1353-as bevallást önellenőrizni? Abban az egyezmény alapján levont 15 százalékos szja-t kell, és ha igen, hogyan szerepeltetni? – A 2014-es kifizetéseket a társaság önellenőrzéssel helyesbítheti, és visszafizetheti az adókülönbséget a tulajdonosnak, vagy csak az illetőségigazolás átvételét követő kifizetéseknél lehet érvényesíteni az egyezményt? Tisztelettel.
Külföldi állampolgár – Kamatadó
Kérdés
Külföldi állampolgárnak (aki magyarországi adószámmal nem rendelkezik) történő kifizetés esetén a biztosítónak a kamatadó-levonás tekintetében hogyan kell helyesen eljárnia? Jól gondolom, hogy először is vizsgálni kell az ügyfél illetőségét , illetve, hogy a kifizetés szempontjából haszonhúzónak minősül-e? Jól gondolom, hogy a külföldi illetőséggel rendelkező ügyfelek esetében a két ország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján történik az adóztatás? Mi van abban az esetben, ha a szükséges iratok (hiteles magyar nyelvű fordítással illetőségigazolás, haszonhúzói nyilatkozat) ezek nem állnak rendelkezésre a kifizetés időpontjában? A két ország közötti megállapodás hiányában a belföldi szabályok szerinti adómértéket kell alkalmazni? Jól tudom, hogy az az Art. 7. számú melléklet szerinti adatszolgáltatásra a biztosító nem kötelezett? A 2013. augusztus 1-jétől érvényes 6 százalékos kamatadót terhelő eho esetében hogyan kell eljárni (szintén külföldi állampolgár esetében)? Esetleg kérhetek egy példát egy német/román illetőségű állampolgár esetére a kamatjövedelmet terhelő szja, eho tekintetében? Előre is köszönöm szépen a válaszát!
Áfafizetés és bevallás: kell-e magyar adószám?
Cikk
Külföldi adóalanyokkal való gazdasági kapcsolatok vizsgálata esetén gyakran merül fel a kérdés, hogy egy ügylet során kinek, hogyan és milyen adószám alatt kell az áfát megfizetnie és bevallania. Kell-e magyar adószámot igényelni, ha csak egyszeri termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás miatt lenne szükség az adószámra? Mi a helyzet a fordítottan adózó szolgáltatásokkal? Egyáltalán, hol van leírva, hogy mikor kell adószámot igényelni?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
