229 találat a(z) jutalék cimkére
Jutalék számlázása és áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egyik szállítójával olyan megállapodást kötött, mely szerint sávosan (forgalomtól függően) számított jutalék illeti meg a szállítót a társaságunkkal bonyolított forgalom után, féléves időszakra vonatkozóan, utólagos elszámolással. Az első ilyen időszak, amikor a szerződés hatályban van, az 2015. 01. 01-2015. 06. 30 közötti. A jutalék egyedi teljesítésekhez, számlákhoz nem köthető, kizárólag az adott időszak (félév) során bonyolított forgalom határozza meg annak mértékét. Kérdésünk, hogy a szállítónak (aki a jutalék jogosultja) kell-e számlát kibocsátania a jutalékról, és ha igen, milyen teljesítéssel, és milyen számlakibocsátási határidő áll rendelkezésére 06. 30-át követően az első féléves elszámolás tekintetében? Továbbá milyen áfatartalommal kell kezelni az ügyletet? A szállító társaságunknak jellemzően fordított áfa hatálya alá tartozó termékeket értékesít egyébként. Köszönettel: Molnár Tibor
Pénzkezelés
Kérdés
T. Szakértő! Azzal kapcsolatban lenne kérdésem, hogy egy egyéni vállalkozó, aki jutalékot kap azért, hogy egyes (más-más magánszemélyek tulajdonában lévő) ingatlanok bérbeadásával kapcsolatos teendőket intéz (takarítás, hirdetés, adminisztráció, bevallás-készítés stb.), megteheti-e, hogy mindenféle engedély nélkül a havi bérleti díjat is beszedi a saját neve alatt nyitott bankszámlára és levéve a saját jutalékát, a különbözetet továbbutalja az egyes ingatlanok tulajdonosainak? Szerződés és elkülönített nyilvántartás van, csak az a kérdés, hogy van-e valami előírás arra vonatkozóan, hogy magát a pénzt kezelheti-e a saját számláján és ha igen, akkor melyik jogszabályban olvasható? Van esetleg bármilyen más előírás, ami az általánostól eltérő a fenti tevékenységgel kapcsolatban? (Például bejelentési, engedélyeztetési stb. követelmény?) Köszönöm a választ!
Jutalék EU-n belül
Kérdés
Németországban működő vállalkozás egy szállásportált üzemeltet, melynek lényege, hogy magyar szálláshelyeket mutat be. A szállások leírásán, képein felül online helyfoglalást is biztosít a portál. A megvalósult foglalások után a magyar szálláshelyek – amelyek alapvetően jogi személyek – jutalékot fizetnek a német cégnek. Kérdésem: • A teljesítés helye szempontjából tekinthető-e ez a szolgáltatás ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak? • Be kell-e jelentkeznie az áfa hatálya alá Magyarországon a német cégnek?
Bizomány/ügynök
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk, mint jegyiroda, külső szervezők által szervezett események belépőjegyeinek terjesztését vállalja. Az értékesítésnél a saját nevünkben, saját számlára járunk el, tehát a végfelhasználóknak mi állítjuk ki a számlát az eladott jegyekről, és mi kapjuk meg az ellentértéket is. Ezután utólagos elszámolással a szervező szintén benyújtja felénk a számláját az eladott jegyekről. Az eladott jegyek függvényében százalékos arányban jutalékot/bizományosi díjat kapunk. Kérdésünk, hogy melyik a helyes elszámolás számlázás és adózás tekintetében? Mi kiállítjuk a számlát a végfelhasználó felé, ezután a szervező ugyanilyen értékben (mivel a jegyeket nem adhatjuk drágábban) kiállítja az ő számláját felénk, végül mi visszaszámlázzuk a jutalékot/bizományosi díjat a szervező felé. Vagy mi kiállítjuk a számlát a végfelhasználó felé az eladott jegyekről, a szervező pedig jutalékkal/bizományosi díjjal csökkentett számlát állít ki felénk?
Iparűzési adó – közvetített szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Biztosítási ügynöki tevékenységet végző cég a biztosításokat megbízási szerződés alapján ügynökökkel végezteti. A megkötött, valamint a folyamatosan fenntartott biztosítások után a biztosítótól jutalékot kap, és az ügynököknek ebből jutalékot fizet. Mindkét irányban biztosítási ügynöki tevékenységként számlázzák a szolgáltatást. Kérdésem: az alkuszcég az általa kifizetett jutalékkal, mint közvetített szolgáltatással csökkentheti-e adóalapját?
Áfatörvény-változás: ez a szabály is módosult január 1-jén
Cikk
Az elektronikus szolgáltatásokhoz kapcsolódó jutalékok adózása is megváltozott 2015. január 1-jével. A megváltozott szabályok miatt meg kell különböztetnünk a jutalékot, regisztrációs – és/vagy tagdíjakat. Ugyanis a regisztrációs és tagdíjak egy szolgáltatás ellenértékét jelentik, míg a jutalék a megkötött ügyletek után jár.
Megbízási szerződés – üzletkötő
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretnék alkalmazni egy üzletkötőt a vállalkozásom szolgáltatásainak ajánlására megbízási szerződéssel 9 hónapra. Magánszemélyről van szó, máshol nincs munkaviszonya. A Polgári törvénykönyv 474-483. paragrafusaiban azt olvastam, hogy a megbízottnak a megbízó általi utasítás teljesítése során felmerült költségeit köteles megtéríteni. Ezt valóban így kell alkalmazni, vagy ettől el lehet térni? Én úgy szeretném a szerződést megkötni vele, hogy bizonyos költségeket térítenék meg számára, például utazási költséget. Az illető tömegközlekedéssel oldaná meg az utazást, venne egy bérletet; erről a vállalkozásom nevére kérjen számlát? Helyes megoldás ez az utazási költségek megtérítésére? Vagy ez egyéb adót vonna még maga után? A tételes költségelszámolás esetén a költségekről a számlát saját nevére kérje és gyűjtse? A megbízási díja nem fix összeg lenne, hanem jutalék formájában; ez szabályos lenne? Annak már sikerült utánanéznem, itt, az oldalukon, hogy a minimálbér 30 százalékát meghaladó és nem meghaladó jövedelem esetén milyen közterheket kell befizetnem a jövedelme után, ez a rész számomra világos, csak sajnos a fentebb írtak nem egészen. Előre is köszönöm válaszát. Nikolett
Természetben adott munkabér/megbízási díj
Kérdés
Miként adózik az az utalvány – különös tekintettel a hatályos 1995. évi CXVII. törvény 1. § (10) bekezdésére –, melyet egy társaság a vele szerződéses kapcsolatban álló társaság alkalmazottjának ad "üzleti ajándékként" (jutalomként) az általa közvetített ügyletek után. (A két társaság között egyébként a szerződés alapján jutalékfizetés is történik, az utalvány csak ösztönző.) Válaszukat előre is köszönöm!
Angliai cég által fizetett jutalék áfabeli megítélése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi kft. (a továbbiakban konzulens) szerződést kötött egy angliai kft.-vel (továbbiakban ügyfél) szoftver licenc eladás segítésére. A konzulenssel kötött szerződés főbb elemei:„Az Ügyfél a Konzulens közreműködésével értékesített licenc után jutalékot fizet a nettó eladási érték x %-ának megfelelően. A fizetés akkor esedékes, ha a licence szerződés teljesül és a vevő a teljes vételárat kifizette. A Konzulens státusza független szerződő. A Konzulens elfogadja, hogy az Ügyfél előzetes írásbeli beleegyezése nélkül nincs jogosultsága elfogadni vagy kiadni bármilyen rendelést, szerződést vagy megállapodást kötni, kötelezettséget vállalni az Ügyfél részére vagy nevében vagy elkötelezni az ügyfelet bármiképp. A Konzulens a szolgáltatásait egy nemzetközileg elfogadott konzultáció szintjén legjobb tudása szerint, megfelelő figyelemmel és szorgalommal a Szerződésnek megfelelően az Ügyfél által nyújtott adatok, információk, beszámolók és ésszerű utasításai vagy kérései szerint nyújtja. A jelen szerződésre az angol jog vonatkozik.” Kérdéseim: a szerződés tartalma alapján minősíthető-e ügynöki szerződésnek? Az áfatörvény 37. § (1) bekezdése főszabály vonatkozik-e rá, és területi hatályon kívüli szolgáltatásnak minősül-e 2014. évben? 2015. évben van-e esetleg változás az ügylet megítélésében? A 2000/36. Adózói kérdés-válasznál (hasonló, de szja-törvény alá tartozó) leírtakat mennyiben lehet adaptálni jelen kérdésem megválaszolásához? Várom mielőbbi szíves válaszát, köszönettel.
Külföldre szolgáltatás áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérném a segítségét az alábbi témában: Megbízóm fogtechnikai szolgáltatás keretében készít külföldi fogorvosok részére fogpótlást, hidakat. Ezek a porcelán és egyéb anyagból készített fogkoronák a végzett tevékenység jellegére tekintettel mentesek az áfa alól. Megbízóm általános szabályok szerint áfaalany. Más tagállamban értékesített fogtechnikai termékek után külföldi gazdálkodó – EU-s adószámmal rendelkező – jutalékot számít fel, amelyet megbízóm fizet a részére. Szeretném megkérdezni, hogy jól értelmezem-e az áfatörvény ide vonatkozó rendelkezéseit, és ezen közvetítői jutalék után megbízóm köteles áfát fizetni a saját tagországában, és köteles ezt, mint külföldről igénybe vett szolgáltatást adóalapként és fizetendő áfaként a saját áfabevallásában feltüntetni? 2015-től tervezzük, hogy alanyi adómentességet választ megbízóm, ebben az esetben hogyan alakul az EU-s tagországban adóalanyként nyilvántartásba vett külföldi szolgáltató közvetítői jutaléka utáni áfafizetési kötelezettség? Válaszát megköszönöm. Tisztelettel: Borsosné Pál Ildikó
Áfás – nem áfás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy társaság, amely azzal foglalkozik, hogy ügyfelek nevében befektetési aranyat vásárol, és ad el. Ezért a szolgáltatásért díjat kér, az első ilyen díj már a szerződéskötéskor felmerül, mint szerződéskötési díj. Az első kérdésem az lenne, hogy ez áfakörbe tartozik-e? Áfa szempontjából külön kell-e vizsgálni a számlavezetési díjat, a szerződéskötési díjat és az esetleges jutalékokat, amelyek a társaságot illetik meg az eladások és vételek után? Az ügyfél számláján végrehajtott tranzakciókról és elszámolt díjakról kibocsátható egy számla, ami az egész éves elszámolást tartalmazza? Az áfa törvény 58. §-a változtat azon, hogy kiállítható-e évi egy számla, ha ezt a szerződésben rögzítik? Válaszukat megköszönve, maradok tisztelettel!
Költség vagy ráfordítás?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk fő profilja internetszolgáltatás nyújtása. Az új ügyfelek bekötéséhez, illetve felkutatásához különböző vállalkozókkal állunk szerződésben. Kérdésem az általuk kiszámlázott összegek besorolásával kapcsolatos. Hova kell besorolnom a következő díjakat (5-ös vagy 8-as számlaosztály)? Bekötési díj: minden bekötési munka után. Üzletkötői díj: amikor hoz egy új ügyfelet, az utáni egyszeri díj jár. Szerződés szerinti jutalék: havidíjakból folyamatosan kapják. Válaszát előre is köszönöm!
Ingatlaneladás díjának elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Eladás alatt álló, ingatlan bérbeadásával foglalkozó cégnél vagyok mindenes ügyintézőként alkalmazott. A tulajdonosok felajánlották, ha vevőt szerzek a telephelyre, nekem is ugyanannyi jutalékot fizetnek, mint egy ingatlanforgalmazó cégnek. Gondolom érdemes írásba foglalni (megbízási szerződés, célprémium?) a több milliós jutalékkal járó feladatot. Milyen megoldást javasolnak, hogy jogilag tisztán, de a legkedvezőbb adózási módot válasszuk? Köszönettel: Bezeczky Miklós
Teljesítményalapú cafetéria
Kérdés
Kedves Szakértő! Kiköthető-e a munkaszerződésben az, hogy a dolgozó teljesítményétől függ a cafetéria hozzájárulás mértéke, azaz a fix fizetés mellett fizethető-e a "jutalék" cafetériaként? Köszönöm válaszát!
Ügynöki jutalék
Kérdés
Egy cég ügynöki tevékenységet végez, jutalékért kölcsönöket közvetítenek.Díjazásban, jutalékban akkor részesül, ha a kölcsön folyósítása megtörténik. (Minden hónapban az ügynök kiállítja számláját, amely esetekben a kölcsön folyósítása megtörtént.) Szerződés szerint, ha az ügyfél egy évnél hamarabb előtörleszt, az ügynöki jutalékot vissza kell fizetni.Ebben az esetben mi a helyes eljárás? 1/Az ügynök egyszerűen levonhatja a visszafizetendő összeget a következő számlájából.elszámolás = tárgyhavi jutalék- visszafizetendő jutalék. Ez esetben van úgy, hogy előző évi jutalékot fizet vissza. (Pl: 2013-ban vonja vissza a 2012-es jutalékát, mert egy éven belüli előtörlesztés történt (pl. 11 hónap múlva történik az előtörlesztés)) 2/ A megbízónak kell visszaszámláznia a visszajáró jutalékot? Mi a helyes számlázási és könyvviteli mód? Segítségüket előre is köszönöm
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
