22 találat a(z) jövedelemkivét cimkére
Végelszámoláskor hogyan vehetik ki a felhalmozódott pénzeszközök? Kérdés
A vállalkozást 2016-ban végelszámolással meg akarják szüntetni a tulajdonosok. A saját tőkéje megegyezik a törzstőkével, de értékpapírban van kb. 4 millió forintja. Ezt hogyan lehet kifizetni a tulajdonosoknak: osztalékként vagy jövedelemként, járulékokkal terhelve?
Jövedelemkivét adózása Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1.) Ha egy társaság tagja eladja az üzletrészét, akkor az abból származó jövedelem milyen adó- és járulékterhekkel adózik? 2) Egy társaság osztalékelőleget fizet tagjának, aki december 31-ével kilép a cégből. Azt követő évben a bennmaradó tag a cég adózott eredményének egészét osztalékként jóváhagyja. Ez esetben mi a teendő az időközben kivált tagnak kifizetett osztalékelőleggel? Nála is véglegesen jóváhagyott osztalékká válik, és eszerint kell majd ehót fizetni, mint magánszemélynek? Vagy esetleg a kilépéskor rendelkezni kell az osztalékelőlegről? 3) Egy cégnek öregségi nyugdíjas tagja van. Tiltja-e valamilyen törvény, vagy jogszabály, hogy decemberben személyes közreműködés címen egy nagyobb összeget kifizessen magának a cégből, hogy a nyereségét így "vegye ki", tekintve, hogy így kevesebb járulék-, és adófizetési kötelezettsége keletkezik, mintha társasági adóval leadózná, majd azt követően osztalékként kivenné?
Egyéni vállalkozó táppénze gyed mellett Kérdés
Tisztelt Szakértő! Főállású egyéni vállalkozó táppénz-, csed-, gyedjogosultságával kapcsolatban kérem a segítségét. Főállású egyéni vállalkozóként biztosított 2012. július 1-jétől. Tgyás: 2014.12.12-2015.05.28-ig. Gyed: 2015.05.29-től jelenleg is, jogosultsága 2016. 12.29-én jár le. Az OEP honlapján lévő tájékoztató szerint, "ha az édesanya egy évnél idősebb gyermekére tekintettel gyedet kap, és emellett keresőtevékenységet folytat, akkor keresőképtelensége esetén megilleti őt a táppénz is". Az egyéni vállalkozó jelenleg várandós. A szülés várható időpontja: 2017. március 12. 2016. év folyamán az egyéni vállalkozói tevékenységét személyesen folytatta, a vállalkozásból bevétele származott, de személyi jövedelemkivétet július 31-éig nem könyvelt, így járulékot sem fizetett. 1. Veszélyeztetett terhessége esetén jogosult-e az egyéni vállalkozó táppénzre a meglévő gyermek utáni gyed folyósítása mellett, vagy választania kell a két ellátás között? 2. Amennyiben augusztus hónapban könyvelne 222 ezer forint személyi jövedelemkivétet, jól gondolom-e, hogy ez lenne a majdani csed, illetve gyed alapja? 3. Az augusztusi jövedelemkivét befolyásolhatja-e a táppénzre való jogosultságát, ha igen, hogyan? Tisztelettel: Katalin
Táppénz, csed, gyed Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő helyzetben kérném a segítségét. Munkaviszony állt fenn: 2015. 04. 01-06. 29-ig, majd 2015. 08. 01-2016. 01. 26-ig. 2016.01. 27-től főállású egyéni vállalkozó lenne a kismama. A szülés várható időpontja 2016. 08. 25. Egy hónap keresőtevékenység után megfizetné a járulékokat, és magasabb járulékalapot választana, nem a szakmás minimálbért. Mondjuk a minimálbér kétszeresét. Elegendő-e megfizetni a járulékokat a magasabb járulékalap után ahhoz, hogy a táppénz és a csed számításánál egy magasabb ellátást kapjon, vagy ez esetben a minimálbér kétszeresét ki is kellene, hogy vegye vállalkozói kivétként, és a személyi jövedelemadót is meg kell-e fizetni ez esetben? Így mi lenne az alapja a táppénznek és a csednek?
Nyugdíjjárulék Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem korábban hivatásos katonatisztként teljesített szolgálatot, és élt a korai nyugdíjazás lehetőségével, ami 2012. 01. 01-től szolgálati járandósággá változott. Ügyfelem ugyanakkor egyéni vállalkozó is, továbbá heti 36 órát el nem érő munkaviszonyt is létesített. Ha jól tudom, ügyfelemnek, mint főállású egyéni vállalkozónak a minimálbér után meg kell fizetnie minden, a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó minimumjárulékot. Munkabére után ugyancsak lerója az egyéni járulékokat. Ha jól tudom, tekintettel kell lenni arra is, hogy 2015-ben a minimálbér (105 000 forint) tizennyolcszorosát nem haladhatja meg a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem. Kérdésem a következő: az egyéni vállalkozó megteheti, hogy nem vesz ki jövedelmet adott tárgyhónapra? A minimálbér után a nyugdíjjárulékot ebben az esetben is meg kell fizetni; de mivel nem beszélhetünk megszerzett jövedelemről, vajon bele kell-e számítani az így számfejtett minimumjárulék alapját az éves összeghatárba (1 millió 890 ezer forint)? Vállalkozói kivét esetén a ténylegesen megszerzett jövedelmet kell számításba venni, vagy azt a járulékalapot is, amelyet figyelembe vettünk a járulékminimum megállapításánál? Azaz, ha például 2015 októberében csak 30 000 forint jövedelemkivétet számfejtek, akkor a 30 ezer forint vagy a 105 ezer forint járulékalapot kell számításba venni az 1 millió 890 ezer forintos korlát esetében? Segítségét előre is köszönöm!
Jövedelemkivét könyvelése Kérdés
Egyszemélyes bt. beltagja után a bt. megfizeti a járulékokat a garantált jövedelem-minimum után, de igazából nincs jövedelem-kifizetés. A kivét levonásait (nyugdjjárulék, egészségbiztosítési járulék – a bt. minden hónapban befizeti, plusz a szochót és a szakképzési hozzájárulást is. Hogyan kell ezt könyvelni, mivel nincs "bérfeladás"? Keletkezik-e ebből a bt. beltagjának adófizetési kötelezettsége (szja)?
Egyéni vállalkozó szochokedvezménye Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozóként megfelelek a feltételeknek, mely szerint szochokedvezményre lennék jogosult. Ugyanakkor úgy tájékoztattak, hogy ez a kedvezmény csak abban az esetben vehető igénybe, ha az egyéni vállalkozó a jövedelmét a vállalkozásból kiveszi, és nem csak a járulékot fizeti. Mi a helyes ebben az esetben?