1530 találat a(z) ingatlan cimkére
Ezek az ingatlan-bérbeadással kapcsolatos változások 2019-től
Cikk
A Magyar Közlöny 2018. évi 117. számában megjelent, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény érinti a bérbeadói tevékenységet folytató magánszemélyek adózását is. Lássuk, hogyan változik a szabályozás!
Ingatlaneladás
Kérdés
Magánszemély 4 és fél éves lakását eladná, venne helyette másikat. Kell-e adót fizetnie?
Ennyi ingatlan-adásvétel történt az első nyolc hónapban
Cikk
Az első nyolc hónapban az ingatlan-adásvételek száma meghaladta a 105 ezret, ami némi emelkedést mutat az előző év azonos időszakához képest, amikor összesen 101 404 ingatlan-adásvétel történt – közölte a Duna House (DH) saját adatain alapuló becslése alapján hétfőn az MTI-vel.
Ingatlannal rendelkező társaság?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonosa megvásárolná a cég többi tagjainak üzletrészét. A könyvekben az ingatlan nagyon alacsony értéken szerepel (piaci érték 20 millió Ft, könyv szerinti érték 2 millió Ft). Kötelező-e értékhelyesbítést végezni, mivel ez befolyásolná, hogy a cég ingatlannal rendelkező társasággá válik-e, illetékköteles lesz-e? Köszönettel: Királyné Anikó
Ingatlan szerzéskori értékének meghatározása
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Szülők elhalálozása után a megörökölt ingatlant 5 éven belül szeretném eladni. A hagyatéki végzésben az ingatlan meghatározott értékét nem fogadtam el egyik esetben sem. A második hagyatéki végzésbe bekerült az ingatlan leltári értéke mellé az ”örökös egybehangzó nyilatkozata szerint” érték is. A kérdésem, hogy a szerzéskori érték meghatározásánál: – Édesapám után csak a nem fogadom el érték számít, vagy az adóhivatalnak van kerületenkénti négyzetméter ára, amit figyelembe lehet venni, vagy az ismeretlen érték 25% után kell adózni? – Édesanyám után az ingatlan hagyatéki végzésben szereplő ”örökös egybehangzó nyilatkozata szerint” érték szerepelhet, vagy a hivatal által megállapított érték a szerzéskori érték, vagy az ismeretlen érték 25% után kell adózni? Előre is köszönöm válaszukat! Tisztelettel: Feketéné Németh Anna
Egyéni vállalkozó által adott ajándék
Kérdés
Egyéni vállalkozó ajándékba adja gyermekének a telephelyét. A telephely mint földterület nem volt a vállalkozásnak tulajdona, viszont támogatás útján több ingatlant is felépítettek rá, mezőgazdasági ingatlanokat. Ügyvéd előtt az ingatlan helyrajzi számra hivatkozva került ajándékba adásra. A földhivatal által ezen a helyrajzi számon több épület áll, mint említettem támogatások során épültek fel, amik viszont már az egyéni vállalkozásban nyilván vannak tartva mint tárgyi eszközök. Hogyan kell ezen épületek értékét meghatározni, mivel az ajándékozási szerződésben az egész egy összegben szerepel. Kell-e róla számlát kiállítani vagy elég az ajándékozási szerződés? Hogyan adózik az ajándékba adott ingatlan az egyéni vállalkozásban?
Üzlethelyiség vásárlás áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját részre/használatra üzlethelyiséget szeretne venni. Az eladó az ingatlanértékesítést áfakörben végzi. A vásárló kft. normál áfakörös, nem nyilatkozott az ingatlannal kapcsolatban az áfáról. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben az eladó fordított áfás számlát állít-e ki? Ha igen, a vevőnek be kell-e fizetni az áfát az adóhatóság felé, illetve levonhatja-e az áfát a vevő? Válaszukat előre is köszönöm.
Ingatlan: illetékmentesség
Kérdés
Magánszemély tulajdonába került két egymás melletti belterületi ingatlan, megnevezésük: "kivett beépítetlen terület". Az a kérdés, hogy ahhoz, hogy mindkét ingatlan vonatkozásában megillesse a tulajdonost az illetékmentesség (megkezdi az építkezést hamarosan), előbb össze kell-e vonatni a két telket, vagy elkezdheti az építkezést az egyik ingatlanon és utólag ráér majd összevonatni a két telket és akkor a másikra is megilleti az illetékmentesség? Megtisztelő válaszukat előre is köszönjük.
Ingatlan bejelentése és számviteli elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy „saját tulajdonú ingatlan adás-vétele” fő tevékenységi körrel rendelkező belföldi egyszemélyes kft., amelynek tulajdonosa, az Egyesült Államokban bejegyzett társaság, ingatlanokat vásárol Magyarországon. „Beépítetlen terület, mezőgazdasági művelés alatt álló” vagy „kivett beépítetlen terület” minősítésű ingatlanokon a későbbiekben, valószínűleg több év múlva közművesítést végez majd és végül eladja az ingatlanokat. Az ingatlanokat a „Befektetett eszközök” között tartja nyilván. Kérdésem, hogy az „Ingatlannal rendelkező társaság bejelentése” 201T bevallást be kell-e adnia a cégnek? A „belföldön fekvő ingatlan piaci értéke több mint 75 százalék” kritériumnak miként lehet megfelelni a piaci értéket illetően? Értékbecslés(eke)t kell bekérni? A Befektetett eszközök között pontosan hol kell nyilvántartani, a „Befejezetlen beruházások” vagy a „Földterület” között? Köszönettel: Reményi Győzőné
Festménybeszerzés áfatartalmának levonhatósága
Kérdés
Egy ingatlanhasznosítással foglalkozó kft. nagyobb értékű festményt vásárol egy másik gazdálkodó szervezettől (nem az eredeti alkotótól). Az értékesítési számla áfa felszámításával került kiállításra és megfizetésre. A vásárló társaság levonásba helyezheti-e ennek a beszerzésnek az áfatartalmát? Köszönettel.
Új áfa- és illetékrendszert javasolnak az ingatlanfejlesztők
Cikk
Átmeneti intézkedéseket, 2020-tól pedig új, fokozatos adóteher növelést eredményező, rugalmas áfa- és illetékszabályozást, köztük az eladói illeték bevezetését javasolja a lakásépítésekre a legnagyobb ágazati szereplőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), a javaslatcsomagot a szervezet eljuttatta a kormánynak is.
Ingatlan üzletszerű adása, vétele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy hány lakás eladása/vétele minősül magánszemélynél "üzletszerű" értékesítésnek? Illetve az értékesítések mennyi időn belül kell, hogy megtörténjenek, amikor esetleg üzletszerűnek minősíthetők? Például, ha egy magánszemély saját részre vásárol, majd elad kétszer, háromszor három éven belül, az minősíthető-e üzletszerűnek? Válaszát előre is köszönöm.
Jegyzett tőke leszállítással ingatlan kivonás katás bt.-ből
Kérdés
Egy kata szerinti adózást választó bt.-nek van egy üzlethelyisége. Mivel a kata mellett az ingatlan-bérbeadás nem jöhet szóba, ezért a bt. beltagja szeretné az ingatlant kivenni a cégből. A ingatlan nettó értéke 7 500 000 forint, a bt. jegyzett tőkéje mintegy 13 500 000 forint. A tulajdonos leszállítaná a jegyzett tőkét 13 000 000 forinttal úgy, hogy az ingatlant venné ki a cégből. Az lenne a kérdésem, hogy a 13 000 000 forint a kata szempontjából bevételnek számít-e? A számviteli szabályok egyértelműek, viszont a katás cégre nem vonatkozik a számviteli törvény. Véleményem szerint a kata-törvényben meghatározott bevétel fogalmába sem tartozik bele. A NAV szerint viszont bevételnek kell tekinteni a teljes összeget. Igaza van a NAV-nak? Előre is köszönöm a választ.
Ingatlaneladás és a kiva
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy tao hatálya alá tartozó cég ingatlant vásárolt, továbbértékesítési céllal. A cég 2018. 06. 05-én elhatározta, hogy áttér a kivás adózási módra, azaz 2018. 07. 01-től megtörtént az áttérés. Az ingatlanra adásvételi szerződést kötött a cég 2018. 06. 20-án, a tulajdonjog bejegyzésének felfüggesztésével. A cég a vételár 10 szzalékát, előlegként (foglalóként) vett át szerződéskötéskor a magánszemély vevőtől. A magánszemély a vételárhátralékot 2018. 08. 01-én utalta át, az ingatlan birtokba adására 2018. 08. 02-án került sor. Kérdés: Az ingatlan vételára megoszlik-e a két adózási forma (tao, kiva) között (előleg: tao, vételárhátralék: kiva) között, vagy a teljes vételár a tao vagy a kiva időszakában adózik? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Áfa alanyimentesség választhatósága
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az eset leírása: egy belföldi magánszemély lakóingatlan-bérbeadási tevékenységet kezdett 2017. 04. hóban. Ezt a NAV részére bejelentette, és mint áfaalany adószámot is kapott. Más tevékenységet nem végzett, így az áfatörvény 86. § (1) l) pontja alapján a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel áfamentes a tevékenysége. Ugyanezen magánszemély 2018. 05. hóban – a magánszemélykénti lakás bérbeadási tevékenység változatlan folytatása mellett – egyéni vállalkozói tevékenységet kezdett. Az egyéni vállalkozói tevékenysége a főszabály szerint áfaköteles. A magánszemély az egyéni vállalkozói tevékenysége megkezdésének bejelentésekor az alanyi mentességet nem kérhette, hiszen az egyéni vállalkozói tevékenysége megkezdését megelőzően már áfaalany volt, és 2018-ban évközben nincs mód az alanyi mentesség választásának 2018-ra vonatkozó bejelentésére. Ezzel szemben egy másik magánszemély helyzete az előbbiekben leírtaktól abban tér el, hogy 2018. 03. hótól már nem folytat lakásbérbeadási tevékenységet, és ezt a NAV részére be is jelentette, vagyis megszűnt az áfaalanyisága. Ugyanezen magánszemély 2018. 08. hóban a főszabály szerint áfaköteles egyéni vállalkozói tevékenységet kezd meg. Kérdésem: a második esetben leírt magánszemély az egyéni vállalkozói tevékenysége megkezdésének bejelentésekor választhatja-e az alanyi adómentességet, függetlenül attól, hogy 2018. 03. hóig már volt alanyi mentességet nem választó áfaalany? A választ előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
