61 találat a(z) engedmény cimkére
Bérletidíj-engedmény hosszú távú szerződésnél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 10 évre köt bérleti szerződést egy ingatlanra, és a hosszú időszakra való tekintettel, az első 15 hónapban nem kell megfizetnie a bérleti díjat, azt a bérbeadó elengedi. Kérdésem, hogy ez esetben jól jár-e a két fél, ha a bérleti díj számlázásra kerül (adókötelessé tétel függvényében áfával vagy anélkül), a bérbeadó adókötelessé tétel esetén fizeti az áfát az ügylet után. Ezt követően pedig elengedett követelésként, a bérbevevő elengedett kötelezettségként lekönyveli? Ez az ügylet ingyenes szolgáltatásnyújtás vagy engedmény kategóriába tartozik áfa szempontból? Társasági adóban a 8. § h) 2. alkalmazható-e a bérbeadónál? A bérbevevőnél jelent-e adóalap-módosítást? Előre is köszönöm a segítségét!
Ajándékkártya
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérem szíves állásfoglalását. Nagykereskedő cégünk viszonteladó vevői részére meghirdetett akció keretében utólagos engedményt ad. Ezt az árengedményt ajándékkártya keretében kívánja adni. Ami azt jelenti, hogy készíttet a viszonteladó cég részére egy ajándékkártyát, amit az utólagos engedmény összegével tölt fel. Az ajándékkártyákat előállító cég csak természetes személy nevére tudja elkészíteni ezeket a kártyákat, és nem az utólagos kedvezményt kapó cég nevére. A kérdésem az lenne, hogy egy megállapodás – amely kimondja, hogy a kártya nem a természetes személyé (ügyvezetőé), hanem a cégé, amelyik kapja az engedményt – elfogadható-e részünkre, hogy igazolni tudjuk, az érintett cég kapta meg az utólagosan adott engedményt. Köszönettel.
Számlakorrekció közösségi adómentes értékesítés helyett
Kérdés
2013-2016. között terméket vásároltunk, mellyel kapcsolatos számláinkat közösségi adómentes értékesítésről állította ki partnerünk. 2016. év végén partnerünk egy belső revízió során megállapította, hogy ezen számláikat 27%-os magyar áfatartalommal kellett volna kiállítaniuk, tekintettel arra, hogy a terméket közvetlenül a magyarországi raktárukból szállították ki. Ezen tévedésüket úgy korrigálták, hogy 2017. februárjában megküldték a helyesbítő számláikat magyar adószámuk alatt, 27%-os áfatartalommal kiállítva, melyek helyesbítik a korábban kiállított számláikat. Ezután közlik a következőket: A számlák áfatartalmát már átutalták a magyar adóhatóságnak, így ezt az áfaösszeget, mint előzetesen felszámított, levonható adót az áfabevallás során az adóhatóságtól igényeljük vissza, majd utaljuk át részükre. Mellékeltek egy kimutatást, illetve táblázatot is a négy év során kiállított "eredeti" számláikról is. Kimutatták, hogy mennyi a számukra utalandó áfaösszeg. "Fájdalomdíjként" a több mint 4 millió forint számukra utalandó összeg 3%-át megtarthatjuk, illetve engedmény formájában "jóváteszik" tévedésüket. Szeretném segítségüket kérni ezen feladatom megoldásához. Szeretnék mind a szakmai, mind az emberi szempontoknak megfelelni. Az áfatörvény és az áfabevallás tanulmányozása során egyre jobban elbizonytalanodom. Ismereteim szerint ez egy áfabevallást érintene, de akkor még ott vannak az A60-asok, majd az ügyletnek a könyvelésben való megjelenítése. Előre is köszönöm!
Üzletpolitikai célú engedmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy bérbeadó cég, üzletpolitikai okokból nem kér novemberi és december havi bérleti díjat az egyik bérlőjétől, akkor ennek milyen bizonylatolási (kell-e számlát kiállítani) és adófizetési kötelezettségei vannak a bérlő és a bérbeadó részéről? Válaszát előre is köszönöm!
Kupon a számlában
Kérdés
Webáruház meghirdetne az oldalán 2000 forint értékben kupont, amelyet bizonyos napon történt vásárláskor lehet érvényesíteni. A számlában a termék, a futárszolgálat díja is terhelésre kerül. A számlában hogyan tudom érvényesíteni a kupon értékét? 1. A számla végösszegét csökkenthetem ezzel az összeggel, érint-e ebben az esetben áfát? A számlázó program a kupont csak a számla végösszegéből tudja érvényesíteni. 2. A termék árát ezzel az összeggel csökkentem, amit engedményként tudok feltüntetni a termék értékében, és a fuvarozás díja teljes összegben szerepel a számlán. Melyik változat a helyes, vagy mi a helyes megoldás áfa szempontjából ebben az esetben?
Pontgyűjtő akció keretében adott engedmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk olyan internetes oldalt üzemeltet, amelyen keresztül többszáz üzlet felé lehet megrendeléseket leadni, amelyet az üzletek az oldalon történt bankkártyás fizetést követően házhozszállítással teljesítenek. A vásárlók tehát nem az Ügyfelünktől vásárolnak, csak a felületet használják. Annak érdekében, hogy minél többen vásároljanak az oldalon keresztül, Ügyfelünk pontgyűjtő akciót szeretne hirdetni, amelynek keretében meghatározott pontszám után 1.000.-Ft "jóváírást" kíván adni a vásárlóknak, amelyet a következő vásárlás alkalmával érvényesíthet. Kérdésem a következő: adózás szempontjából hogyan kell elszámolni az adott kedvezményt, hiszen a vásárlásról szóló számlát a vevő nem az Ügyfelünktől kapja, viszont ő érvényesíti a fizetési kedvezményt (amit nem terhel tovább a tényleges eladóra) Milyen bizonylatot kell kiállítani az adott "kedvezmény(?)-ről, illetve TAO és SZJA szempontból hogyan kell elszámolni? Válaszukat köszönöm!
Üzleti partnernek ingyen átadott termék: ezt kell tudni az adózásról
Cikk
Milyen adózási következményei vannak annak, ha az adózó az üzleti partnerének ingyen ad át terméket? Egy olvasói kérdés apropóján Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő bontotta ki a témát.
Kuponok és pontok: nincs ingyenesség adóhatás nélkül
Cikk
Olvasónk a pontgyűjtő akciók lebonyolításának szabályaira volt kíváncsi. Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszában kitért a kuponnal, rabattal és más módokon elérhető kedvezmények adóelőírásaira is.
Üzletrész eladása – utólag adott engedmény II.
Kérdés
Köszönöm a 06. 26-án adott válaszát. A kérdésemet szeretném kiegészíteni azzal, hogy a vásárló magánszemély. Ez az utólag adott engedmény elengedett követelésnek minősül? Ebben az esetben keletkezik szja- és ehofizetési kötelezettség? Köszönettel: Kiss Mónika
Utólag adott engedmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk az italszállító cégtől kapott egy értesítő levelet, mely a következőket tartalmazza: "Szerződés alapján utólag adott engedmény: .... összeg" Elszámoláshoz figyelembe vett időszak: 2013.11.26-2014.11.25. Bankszámlára érkezett 2015.01.23. A fenti eseményt hogyan kell könyvelni? Az áfát érinti? Előre is köszönöm válaszát!
Utólag adott engedmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk, mely kft. keretein belül éttermet üzemeltet az italszállító cégtől kapott egy értesítő levelet, mely a következőket tartalmazza: "szerződés alapján utólag adott engedmény x Ft, melyet a bankszámlájukra a mai napon átutaltunk". Elszámolási időszak: 2014. 02. 17. – 2015. 02. 16. Szeretném kérdezni, hogy a fenti eseményt hogyan kell a könyvekben szerepeltetni! Tisztelettel.
Sconto kezelése
Kérdés
Egy cég szerződésben kikötötte, hogy határidő előtti pénzügyi teljesítés esetén engedményt ad a vevőjének. Több ízben előfordult már az évek alatt, hogy a sconto összegéről áfás jóváiró számlát állitottak ki azzal a megjegyzéssel, hogy pénzügyi teljesitést nem igényel. Álláspontom szerint a fizetéshez kapcsolódó engedmény nem érinti a nettó árbevételt és az áfát, az egyéb ráforditás a számla kiállitójánál, a vevőnél pedig egyéb bevétel. Tudtommal csak a mennyiségi vagy a minőségi árubeszerzés vagy szolgáltatásnyujtáshoz kapcsolódóan állitható ki helyesbítő áfás számla. Ez pedig nem a teljesitéshez kapcsolódó gazdasági esemény. Kérem szives állásfoglalását, egy több éve tartó állandó problémát szeretnék lezárni.
Áfabevallás 31-34. sorainak értelmezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az áfabevallás 31-34. soraiban mely tételeket kell szerepeltetni? A göngyöleg-visszavételről szóló mínuszos számlát, a jóváíró számlát, az engedményt például melyik sorban kell szerepeltetni? Köszönöm válaszukat.
Lyoness visszatérítés adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem (cég) mostanában rendszeresen kap a Lyonesstől törzsvásárlói visszatérítést a bankszámlájára. Erről nem állít ki számlát, de viszont áfásan beüti a pénztárgép kártyás vásárlásai közé. Kérdésem: ez nem inkább utólag kapott árengedménynek minősül? Ebben az esetben inkább áfamentesnek kellene lennie? Egyáltalán kell erről bármit is kiállítani, be kell-e, akár áfamentesen ütni a pénztárgépbe? Adózás szempontjából gondolom csak a társasági adót kell megfizetni utána....Válaszát előre is köszönöm! Vasvári Erzsébet
Ingatlan-értékesítés, bérbeadás piaci áron alul
Kérdés
Tisztelt Cím! Önkormányzatunk havi áfa-bevallásra kötelezett, ingatlan-értékesítés és ingatlan-bérbeadás tekintetében is éltünk az áfatörvény 88. §-ában foglalt választási jogunkkal és áfa-kötelezettséget választottunk mindkét gazdasági tevékenységre. Önkormányzatunk határozataiban döntött arról, hogy azon vállalkozások számára, akik az ipari park területén munkahelyteremtő vállalkozás céljából kívánnak telket vásárolni, vagy bérelni azt, kedvezményes áron – támogatással - tehetik meg az előterjesztés mellékletét képező szerződés tervezetek szerint. Ezen szerződések bruttó támogatás részét (kedvezmény) csekély összegű de minimis támogatásként kapják a vállalkozások. A szerződéseket előzetesen a támogatás nyújtása előtt megküldjük a Támogatásokat Vizsgáló Irodának (továbbiakban TVI), mely állásfoglalásával hagyja jóvá az ingatlan eladási/bérbeadási árában megtestesülő támogatás nyújtását. A bérleti, illetve adásvételi szerződésekben rögzítésre kerül, hogy a vevő/bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy bizonyos időn belül (általában 4-5 év) munkahelyteremtő beruházást hoz létre, esetleg foglalkoztatási kötelezettséget is vállal az azt követő „X” időpontig. Amennyiben a meghatározott időn belül a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségét (jogerős építési engedély, jogerős használatbavételi engedély), illetve nem valósítja meg a foglalkoztatást a beruházás megvalósítása után, akkor az önkormányzat felmondhatja a bérleti szerződést, értékesítés esetén pedig vevő visszavásárlási jogot enged az eladó javára. Továbbá a vevő/bérlő tudomásul veszi, hogy amennyiben fenti kötelezettségeket nem teljesíti, köteles a kedvezményes vételárat/bérleti díjat az önkormányzat részére a szerződésben meghatározott inflációval növelt piaci forgalmi érték/bérleti díj erejéig kiegészíteni számla ellenében. A szerződésekkel kapcsolatban az alábbi kérdéseinkre kérjük szíves tájékoztatásukat: 1. Az értékesítésről/bérbeadásról a számlát a szerződés megkötésekor a kedvezményes árral (kedvezményes áfa alappal) kell-e kiállítani? Csak a kedvezményes ár után keletkezik-e áfa-fizetési kötelezettségünk, vagy már szerződéskötéskor pénzügyileg rendezni kell a teljes forgalmi érték után fizetendő áfát. Ez utóbbi viszont ellentmond annak, hogy a TVI a de minimis támogatást bruttó módon állapítja meg. 2. Amennyiben a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségek bármelyikét, akkor a piaci forgalmi értékre/piaci bérleti díjra történő kiegészítést tulajdonképpen milyen jogcímen kell számláznunk? Eladási ár/bérleti díj kiegészítés, támogatás visszafizetés, kártalanítás, vagy esetleg kártérítés? 3. Jól értelmezzük e, hogy a 2-es pontban vázolt jogcímek közül csak a kártérítés az a jogcím, melyet áfa-fizetési kötelezettség nem terhel és számla kiállítási kötelezettség sem keletkezik? Ebben az esetben bírósági eljárás nélkül kártérítés jogcímen a szerződésben szereplő nettó vagy, bruttó támogatási összeget követelhetjük-e? A többi jogcím esetén véleményünk szerint áfás számlát kell kiállítani és a teljesítéstől számított 45 nap lejárta után be kell fizetnünk az általános forgalmi adót az adóhatóság felé. 4. Amennyiben áfás számlát kell kiállítani és az adós fizetési kötelezettségét nem tudja teljesíti, a követelés behajthatatlanná válik a hatályos jogszabályok alapján – s ennek ténye a szükséges dokumentumokkal egyértelműen bizonyított -, jól tudjuk e, hogy a jelenleg hatályos áfatörvény alapján be kell fizetnünk a behajthatatlan követelés áfáját, és a behajthatatlanság ténye nem jogosít fel az áfa meg nem fizetésére, esetleg levonására, helyesbítésére, vagy visszaigénylésére sem? 5. Tovább bonyolíthatja a helyzetet az a tény, hogy a visszavásárlási jogunkkal sem célszerű, illetve tudunk minden esetben élni, hiszen elképzelhető, hogy időközben az értékesített/bérbe adott ingatlant megterhelik jelzáloggal. A vállalkozások ugyanis ahhoz, hogy beruházásukat meg tudják valósítani hitelt, vagy pályázati forrást kívánnak igénybe venni. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a fent vázolt esetekben, hogyan tudna önkormányzatunk helyesen eljárni úgy, hogy a munkahelyteremtő vállalkozásokat is segítse, ugyanakkor megfelelő biztosítékokat tudjon kikötni – önkormányzatunk nem teljesítés esetén ne essen el a piaci eladási ár/bérleti díj kiegészítéstől – s az meg pláne ne fordulhasson elő, hogy például egy behajthatatlan követelés esetén még áfa fizetési kötelezettségünk is keletkezzen, melyre fedezetet kell teremteni.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
