45 találat a(z) elengedett követelés cimkére
Elengedett osztalék Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az „A” belföldi gazdasági társaság 100 százalékban tulajdonosa a „B” belföldi gazdasági társaságnak. 2018. májusban az „A” társaság jóváhagyott a „B” társaság részére osztalékot, amit a „B” társaságban elő is írtak bevételként 2018-ban, majd a társaságiadó-alap csökkentésre került ezzel az összeggel a társasági adótörvény 7. § (1) g) pont 1. alapján. Egyéb okból nem a teljes jóváhagyott osztalék került kifizetésre, hanem egy része még 2018-ban elengedésre került. Jól értelmezzük-e a jogszabályt (társasági adótörvény 29/Q § (3) alapján), hogy ezzel az elengedett követeléssel a „B” társaságban nem kell emelni az adóalapot (az osztalékot fizetőnél ez a tétel bevétel, de csökkenteni lehet vele a társasági adó alapját a tao-törvény 29/Q § (3) alapján)? Illetve lehet-e probléma abból, hogy ugyanabban az évben jóváhagyják az osztalékot, majd néhány hónappal később elengedik azt? Köszönette.
Kötelezettség elengedése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk tárgyi eszközt vásárolt, melynek összege a szállítóval történt megállapodás alapján egyelőre nem kerül kiegyenlítésre. A megállapodás szerint egy bizonyos éves forgalom felett elengedik ezt a tartozást. Ez a 2018. évi forgalom tényszámai alapján fog eldőlni. Kérdésem, hogy a fenti gazdasági eseményt hogyan rögzítsem a könyvelésben.
Kft. által elengedett bérleti díj egyéni ügyvéd javára Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném szakértő segítségüket: Egy kft. irodaingatlant ad bérbe (áfásan) egy egyéni ügyvédnek. A bérbeadó kft. és a bérlő ügyvéd között nincs kapcsoltság. A bérbeadó egy havi bérleti díj megfizetését elengedi a bérlőnek (azon oknál fogva, hogy a klíma több hónapon keresztül működésképtelen volt a bérleményben stb.). A bérlő úgy gondolja, hogy ilyen esetben az adott egy havi bérleti díj nem számlázható ki részére és ezzel le van tudva. A kft. pedig úgy gondolja, hogy a bérleti díjat ki kell számlázni és a pénzügyi teljesítésre vonatkozóan fog adni egy nyilatkozatot, miszerint a számlán szereplő követelését a vevő felé elengedni. A tao-törvény szerint: a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés összegével az elengedő vállalkozónál növelni kell az adózás előtti eredményt, kivéve ha - a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy - az adózó olyan magánszemélynek nem minősülő külföldi vagy belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll. Kérdés: 1.) Magánszemély javára történő elengedésnek minősül-e, az egyébként egyes jogszabályok szerint egyéni vállalkozónak minősülő, de nem egyéni vállalkozó egyéni ügyvéd javára történő számla ellenérték megfizetésének elengedése? 2.) Ha elméletileg magánszemély „ez az egyéni ügyvéd, a kft.-t ezen vevő javára elengedett követelés okán terheli-e a személlyel kapcsolatban valamilyen adózási ( eho, szja-előleg levonási) kötelezettség?
Elengedett követelés vagy véglegesen átadott pénzeszköz? Kérdés
Tisztelt Szakértő! Hivatkozva a 2015. 04.12-én Erdős Gabriella adószakértő által megválaszolt kérdésre (http://adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/Elengedte_a_kolcsonadott_osszeget_Igy_kell__E1TVQP ) a szakértői válasszal kapcsolatban az alábbi kérdést szeretném feltenni: Egy társaság másik társaságnak adott kölcsönt, amelyet most üzletpolitikai megfontolásból szeretne elengedni. (A két társaság egymással nem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban, mindkettő belföldi. A mi esetünkben értékvesztés elszámolására még nem került sor, behajthatatlanság – egyelőre – nem áll fenn.) A szakértő válaszában kitér arra, hogy – idézem –: "Felhívom arra is a figyelmet, hogy az adóhatóság az ügyleteket valódi tartalmuk szerint minősíti. Az elengedés megfelelő dokumentáltság híján végleges pénzeszközátadásnak fog minősülni." Kérdésem az, hogy mit jelent a megfelelő dokumentáltság? Milyen dokumentumokkal kell rendelkeznie az elengedő félnek ahhoz, hogy az adóhivatal elengedett követelésnek és ne végleges pénzeszköz-átadásnak minősítse az ügyletet? Válaszát köszönöm! Tisztelettel: Máthé Mária
Elengedett kötelezettség Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2017-ben van egy befejezetlen beruházásunk (építkezés), amelyhez kapcsolódik egy műszaki ellenőrzésről szóló számla. A számla áfáját korábban visszaigényeltük, és a tartozás felét kiegyenlítettük. A fennmaradó részt a szállító időközben elengedte. Kérdésem, hogyan kell helyesen könyvelni az elengedett kötelezettséget a befejezetlen beruházás és az ehhez kapcsolódó általános forgalmi adó szempontjából? Válaszukat előre is köszönöm!
Pótbefizetés végelszámolási rendezése pontosítva Kérdés
http://adozona.hu/kerdesek/2017_3_13_Potbefizetes_vegelszamolasi_rende_vaf Köszönöm a választ a kérdésemre, egészen pontosan azt szeretném tisztázni, hogy a lekötött tartalékban lévő pótbefizetéseket, melyeket a veszteségek fedezetére írtak elő, nem kell elengedett követelésként kezelni? Mivel abból visszafizetésre sor nem fog kerülni nagy valószínűséggel. A társaság 100 százalékos tulajdonosa egy másik társaság, tehát nem magánszemély volt a befizető és nincs tagi kölcsön.
Elengedett követelés társaságiadó-hatása II. Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az általam korábban feltett, azonos című kérdésre adott válaszára reagálva a következőket fűzném hozzá. A számlát már kibocsátottuk, csak a vevő nem fizette ki azt. A vevő többszöri megkeresés ellenére sem hajlandó kifizetni, ez esetben mi a teendőnk? Válaszát és segítségét előre is köszönöm!
Elengedett követelés társaságiadó-hatása Kérdés
Tisztelt Szakértő! A segítségét szeretném kérni az alábbi kérdésben. Vállalatunk készterméket értékesített az egyik külföldi vevőnk számára. Követeléseinket a vevő nem hajlandó elismerni, többszöri megkeresés és felszólítás ellenére sem egyenlítette ki a számláinkat. A vevő ellen semmi eljárás nincs folyamatban. A vezetőség úgy döntött, hogy elengedjük a követelést. Jól gondolom, hogy mivel a vevő nem magánszemély, és nem kapcsolt vállalkozás, ezért az társaságiadó-kalkulációnál nem kell az adózás előtti eredményt megnövelni? Segítségét és válaszát előre is köszönöm!
Elengedett követelés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy építőipari kft. kölcsönt adott szerződés alapján egy másik kft.-nek, ahol korábban dolgoztak. A kölcsön kifizetése banki átutalással történt. A két kft. nem kapcsolt vállalkozás. Az adós többszöri felszólításra sem fizet, ez már négy éves tartozás. A kérdésem az, hogy ha kétoldalú megállapodást kötnek az elengedésről, a követelést el lehet-e engedni? Az elengedett követelés csak egyéb ráfordítás lesz, vagy a társaságiadó-alapot is növelni kell? Esetleg van-e más adózási vonzata a követelés elengedésének? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm. Könyvelő
Végelszámolás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy belföldi gazdasági társaság, ahol a társasági szerződésben előírt 3 millió forintos jegyzett tőke még nem került teljes egészében befizetésre (határidő még nem járt le). A tagok különféle okokból szeretnék a társaságot végelszámolással megszüntetni, a társaságnak nincs semmilyen tartozása. Jól gondoljuk-e, hogy ez esetben nem kell a fennmaradó tőkét befizetni?! Ha nem fizetik be, akkor a jegyzett, de be nem fizetett tőkét le kell könyvelni elengedett követelésként az egyéb ráfordításokkal szemben? Ha igen, akkor jól gondoljuk-e, hogy a társaságnak az elengedett követeléssel nem kell megemelnie az adóalapot, viszont a magánszemélynél az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelem lesz? Köszönettel!
Elengedett követelés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. magánszemély részére ingatlan vételárához előleget fizetett 2008-ban. Az ügylet meghiúsult, a magánszemély eladósodott. Annak érdekében, hogy a társaság visszakapja a fennálló követelését egy részét elengedi. A társaság szempontjából az elengedett követelés egyéb ráfordításként elszámolható? Adóalapot kell növelni az említett ráfordítással? A megánszemély részéről az elengedett kötelezettség hogyan és mely időpontban adózik? Amikor megkapta az előleget (2008, ekkor volt a pénzügyi teljesítés) vagy abban az évben amikor a társaság a részére elengedi? Köszönettel!
Elengedett követelés külföldi magánszemély részére Kérdés
Szeretném megkérdezni, hogy külföldi magánszemély (EU-n belüli és harmadik országbeli) részére nyújtott kölcsön elengedésekor kell-e a kifizetői 27 százalékos ehót megfizetni az elengedő társaságnak? Egyéb kötelezettség van-e? Köszönettel: Papp Éva
Kölcsön elengedése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Külföldi cég kölcsönt adott magyar cégnek, évekkel ezelőtt. A külföldi cég már nem működik, a kölcsön nem lett visszafizetve. Ilyen esetben, ha elengedett kötelezettségként leírjuk rendkívüli bevételként, akkor az adóalapnál csökkentő tételként figyelembe lehet venni? Köszönöm válaszukat.
Járulék III. Kérdés
Lényeg, hogy akkor nem számolható el költségként, hanem vagy befizeti a pénztárba, vagy elengedett követelésként kell kezelni?
Elengedett tartozás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Lehetőség van-e arra, hogy elengedjük egy cég felé fennálló követelésünket? Ha igen, milyen adóvonzata van ennek a részünkről, illetve a partnercég részéről? Milyen dokumentum kell hozzá?