393 találat a(z) biztosítás cimkére
Külföldi illetőségű magyarországi jövedelme
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy külföldi illetőségűnek számító (lakcíme és jövedelmének nagy része németországi), magyarországi kft.-ben ügyvezető tiszteletdíjának tb- és szja-kötelezettségei kapcsán szeretnénk kérdezni, hogy mivel Németországban biztosított, itt nem kellene a tiszteletdíja után sem járulékokat, sem szochót, illetve szakképzési hozzájárulást fizetni? Ehhez milyen dokumentumokat, igazolásokat/nyilatkozatot kell bekérni tőle a bérszámfejtés részéről? Elég, ha ő nyilatkozik, vagy szükség van Németországból származó hivatalos igazolásra? Ha nincs Magyarországon bejelentett lakcíme, akkor szükség van a NEAK felé a német biztosítottságáról adatot szolgáltatni, vagy magyar lakcím híján passziválni fogják egy idő után? Ha nincs magyarországi lakcíme, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot sem fogják számonkérni rajta, akkor sem, ha nem jelentette le a német biztosítottságát a NEAK felé? Szja tekintetében a megbízási díj Magyarországon adózik, így mindenképpen szükség van a magyar adóazonosító jelére, nincs mód a passziválására, jól gondoljuk? Köszönöm válaszukat.
Katások, ekhósok: eltérő biztosítási szabályok
Cikk
A társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvény (1997. évi LXXX.) pontosan meghatározza a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokat, illetve a biztosítás fennállásának feltételeit. Az ezt követő néhány szakasz rögzíti a biztosítás tartamára vonatkozó tudnivalókat, illetve a biztosítás szünetelésnek szabályait. Logikus és egymásra épülő előírásokról van szó, amely viszonylag egyszerűvé teszi a jogalkalmazást. E téren hibával, illetve bizonytalansággal akkor találkozhatunk, ha valaki bizonytalan a jogviszony meghatározásában, vagy – és a következőkben most ezzel foglalkozunk – ha nem (vagy nem csak) a Tbj. törvényben foglaltakat kell az érintett biztosítási jogviszonyával összefüggésben alkalmazni.
Harmadik ország állampolgárságával rendelkező ügyvezető biztosítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérnénk az állásfoglalását. Van egy márciusban alakult magyar kft., amelynek az ügyvezetője egy harmadik ország állampolgára. Az ügyvezetőnek még nincs munkavállalási engedélye és nincs másik biztosítási jogviszonya Magyarországon. Ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkezik pillanatnyilag, melyen szerepel a szálláshelye címe. Az ügyvezetőséget munkaviszony keretében fogja ellátni. Mikortól lehet bejelenteni a munkajogviszonyát (van-e erre megkötés a munkavállalási engedély hiányából vagy bármi másból adódóan)? Szükséges-e a munkavállalási engedély az ügyvezető bejelentéséhez? Ha igen, akkor addig milyen jogviszonyban jelenthető be, vagy kell-e bejelenteni? Kell-e Magyarországon tb-t fizetnie, és milyen esetekben mentesülhet? Válaszát előre is köszönjük.
Nők 40 éves nyugdíjba vonulása 2019-ben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy dolgozónk június 15-én jelezte, hogy nyugdíjba szeretne menni a nők 40 éves szolgálati idejével, amit pontosan ő sem tud, hogy mikor van, március vagy április és ő úgy is igényelte. Ugye 2019-től a nyugdíjas dolgozóknak nincs biztosított jogviszonya, a bérből csak szja-kötelezettség van. Kérdésem az lenne, ha megállapítják neki visszamenőlegesen a nyugdíjat, nekem mi a teendőm? Várom válaszukat. Köszönöm
Külföldön is biztosított egyéni vállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyéni vállalkozó, aki Ausztriában is egyéni vállalkozóként végez gazdasági tevékenységet. Ausztriában fizeti járulékait. Kell-e Magyarországon is járulékokat fizetnie, vagy elég, ha kér egy igazolást az osztrák biztosítótól, ezzel igazolva a jogviszonyát?
Unit-linked biztosítás visszavásárlása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egy kft., ügyvezetője számára unit-linked alapú életbiztosítást kötött, a biztosítási díjról szóló havi számlákat a múlt években egyéb szolgáltatásként könyveltük le. Ügyfelem most úgy döntött, hogy a biztosítási kötvényt vissza szeretnék vásárolni, ami egy egyösszegű befolyó összeget fog eredményezni a cég számláján. A kft. könyveiben a korábbi években befektetett pénzügyi eszközt nem mutattunk ki, hiszen a biztosító biztosítási díjat számlázott ki. Kérdésem, hogy mi a 2019-es visszavásárlás, és az így keletkezett pénzösszeg helyes kimutatása a könyvekben? Segítségét előre is köszönöm.
Rekord a biztosítási díjbevételekben
Cikk
Az ágazati gyorsjelentés szerint tavaly ezermilliárd forint fölé emelkedtek a biztosítási díjbevételek, ezzel történelmi csúcsot ért el a szektor, jelentette közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Biztosítás visszavásárlásának közterhei
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy unit linked biztosítást (G62WL Europe Treasury befeketetési egységekhez kötött biztosítás) fizetett a cég a biztosítónak éveken keresztül, amit a cég költségként elszámolt. A 2018-as évben ezen biztosítási szerződést megszüntették és a biztosító felé nyilatkozni kellett, hogy a cég lesz-e a visszavásárló vagy a kedvezményezettként szereplő magánszemély. Mi a kedvezményezett magánszemélyt jelöltük meg és a visszavásárlási értéket a magánszemély kapta meg levonások nélkül. A biztosítással kapcsolatos információ: * havi rendszeres díjas fizetés volt * “élethosszig tartó“ azaz határozatlan lejáratú volt a kötvény * tartalmazott kockázati és megtakarítási elemet is * a szerződéskötést követő 10 éven belül vásárolta vissza a kedvezményezett magánszemély Kérdésként merült fel, hogy milyen adó- és járulékteher merül fel a magánszemély részéről és azt a 1853-as bevallásban mely sorokban kell ezt elhelyezni? Válaszukat előre is köszönöm.
Előre megfizetett unit-linked biztosítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt. évekkel ezelőtt kötött unit-linked vegyes biztosítást a CIG-Pannóniával a dolgozóira és a beltagra, szerződőként fizeti a díjakat évenkénti gyakorisággal. A 2018. decemberben 2 évre előre befizetett biztosítási díj hogyan adózik 2019-ben, 2020-ban? A dolgozók bérszámfejtésében havi bontásban kell-e szerepelni az egész évre fizetett díjnak 2019-ben, 2020-ban? (Az évforduló február hónap.) Köszönöm szépen .
Külföldi ügyvezető
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar kft. tulajdonosa és ügyvezetője külföldi magánszemély, akinek van külföldön biztosított jogviszonya. Erről azonban sehogy sem érkezik meg az A1-es igazolás. Tehát nem tudom semmivel igazolni, hogy ott fizeti a járulékokat maga után. Kérdésem az lenne, hogy ilyenkor hogyan lehet helyesen eljárni, mivel csak egy tagállamban lehet biztosítása.
Bérként adózó balesetbiztosítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szállítmányozó cég lévén munkavállalóinkra balesetbiztosítást kötöttünk 2019 januárjában. Biztosítási termék: UNIQA: Puzzle Stand E. Jól értelmezzük-e, hogy ez mint balesetbiztosítás az idei évtől a munkavállalónak jövedelemalapot képez? Ha igen, akkor mi a teendőnk, mivel a biztosítási díjat ...-tól ...-ig időszakra adta meg a biztosító, egy összegben. Melyik hónapban kell feltüntetnem a munkavállalóm bérszámfejtésében a biztosítás összegét, a szerződés megkötésekor vagy le kell bontanom naptári vagy munkanapokra, és annak megfelelőn havi szinten? Mi történik a biztosítási díjat terhelő adókkal, járulékokkal, ha a periódus alatt kilép a munkavállaló? Válaszát előre is köszönjük.
Ne felejtse el befizetni a kötelező biztosítást! Szerdától már csak utalja!
Cikk
Az év végi évfordulós kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) rendelkezőknek legkésőbb március elsejéig kell rendezniük az esedékes díjrészletet – közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
Munkáltató által nyújtott biztosítás módosítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem (gazdasági társaság) a munkavállalói részére három részből álló csoportos biztosítási csomagot kötött 2014-ben. A szerződő a gazdasági társaság, a díjfizető a gazdasági társaság, a kedvezményezett a biztosított munkavállaló, illetve az általa megjelölt hozzátartozó, vagy halál esetén az örökös magánszemély. A biztosítási csomag az alábbi részekből tevődik össze: 1) befektetési egységekhez kötött életbiztosítás élethosszig tartó, amely a biztosított munkavállaló hozzájárulásával visszavásárolható, 2) egészségbiztosítás, amelyre nincs visszavásárlási opció, bizonyos betegségek, kórházi kezelések bekövetkezésekor nyújt szolgáltatást a biztosító a munkavállaló részére, 3) balesetbiztosítás a szolgáltatásra; az előzőekhez hasonlóan a munkavállaló jogosult, halál, baleseti halál és rokkantság, csonttörés esetén. A 2017. évig adómentes béren kívüli juttatásként, 2018. évben egyes meghatározott juttatásként adózott a társaság, kivéve a balesetbiztosítási csomagot. A munkavállalókra nevesítve kötötte meg a biztosítási csomagot. Ha a munkaviszony megszűnik, a biztosítás módosítható. Most felmerült, hogy a biztosítási csomagot oly módon módosítanák, hogy a szerződő és a díjfizető helyébe a biztosított magánszemély kerülne. Az előző szerződő és a díjfizető módosításának milyen adójogi következménye van a magánszemélyre, illetve a gazdasági társaságra nézve? Kell-e adózni a munkavállalónak és a társaságnak? Ha igen, akkor mi után?
Biztosítás adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy cég, amely befektetési célú életbiztosítást kötött már több évvel ezelőtt. A biztosított a társas vállalkozó. A biztosítás fordulónapja 2018. májusban volt. Változtatás nem történt. A kockázati díjrész elkülönített. Jól értelmezem, hogy 2019-től bérként adózik a biztosítás rendszeres díja, és a közterheket fizetheti a cég teljes egészében? Vagy ebben az esetben is van átmeneti szabály? Köszönöm: Szilvia
Társas vállalkozói jogviszony utólagos önellenőrzés
Kérdés
Tisztelt Cím! Mi a teendő, ha a társas vállalkozói jogviszonyt önellenőrizni kell, mert később derül ki, hogy az egyszemélyes kft.-ben lévő ügyvezetőnek nincs más biztosítási jogviszonya, vagyis a kft.-ből utólag kell a járulékokat megfizetni, bevallani. Az a kérdés, hogy a bérszámfejtett jogviszonyból eredő nettó "bért" kötelező-e ténylegesen kifizetni? Illetve, hogy az ügyvezető számára számfejtett, de ki nem fizetett juttatásról kell-e M30-as igazolást kiállítani? Mi van abban az esetben, ha a kft.-ben nincs is fedezet a kifizetésre?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
