205 találat a(z) beolvadás cimkére
Transzferár-nyilvántartás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság kapcsolt vállalkozási jogviszonyban áll B és C társasággal. B társaság év közben beolvad C társaságba. Hogy kell elkészíteni a transzferár-nyilvántartást a tárgyévre? - Külön B és C társaságra a beolvadás előtti időszakra és utána a beolvadás utáni időszakra külön már csak a C társaságra, - B társaságra külön a beolvadásig, C társaságra a teljes évre együtt - vagy csak a C társaságra készül transzferár-nyilvántartás teljes adóévre, mivel a beolvadást követően jogutódként működik? Köszönöm válaszát!
Kiva áttérési különbözet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Beolvadás miatt a jogutód cégnek át kell térnie kiváról tao-ra. Az átértékelési tartalék számításával kapcsolatban kérnék segítséget, hogy jól gondolom-e. A kiva alatt összességében veszteséges volt a cég, a veszteség összege 83 900 e forint (vagyis az eredménytartaléka ennyivel csökkent a mérlegben a kiva időszaka alatt), és volt tárgyi eszköz beszerzése, melynek a könyv szerinti értéke a kivaalanyiság megszűnésekor 17 731 e forint, akkor az áttérési különbözet minusz 101 631 e forint, így 101 631 e forint elhatárolt veszteséget visz át a következő 5 év tao-s időszakára, amivel az eredményt majd csökkentheti? Illetve a beszerzett eszközök után a tao-ban már nem számolhat el értékcsökkenést?
Levonható áfa utólagos módosítása
Kérdés
„F” kft. az 1990-es évek elején egy telket vásárolt magánszemélytől. A telken beruházást kezdett, melynek célja egy étterem kialakítása volt. Az étterem aktiválása 2006. januárban történt. 2008. augusztusban átalakítási munkák értékét aktiválták rá az ingatlanra. „F” kft. 2009. februárban beolvadt „H” kft-be. „H” kft. kávézót alakított ki az ingatlanban egy addig nem használt részében. A kapcsolódó kiadások tovább növelték az ingatlan bruttó értékét. „F” kft. az átalakításokhoz kapcsolódó előzetesen felszámított áfát bevallásaiban feltüntette. „H” kft. 2014-ben beolvadt „V” kft-be. „V” kft 2014. évtől – élve az áfatörvény 88.§ (1) bekezdésében foglalt lehetőséggel – adókötelessé tette a 86.§ j),k),l) pontjaiban meghatározott értékesítéseit. 2020. évtőt visszavonja bejelentését és az általános szabályok szerint kívánja elszámolni az áfát ingatlanhoz kapcsolódó bevételei után. „V” kft. 2020. évben tervezi a beolvadással tulajdonába került fenti ingatlan – akkor már áfamentes – értékesítését. Az ingatlan értékesítéséhez kapcsolódóan az alábbi kérdések merültek fel: 1. Van-e pótlólagos áfafizetési kötelezettsége „V” kft.-nek az áfatörvény 135.§ (1) bekezdése alapján? 2. Érinti-e az átalakításokat a 135.§ (1) bekezdése? 3. Minden átalakítás/bruttó értékre ráaktíválás után újraindul a 240 hónapos figyelési időszak? 4. Honnan indul a figyelési időszak a jogutódlással megszerzett ingatlan esetében, ha az már a beolvadás előtt működött és a kialakításhoz kapcsolódó áfát még a jogelőd vonta le?
Egyesület megszűnése beolvadással vagy végelszámolással
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy sportegyesület egy másikkal közösen szervez évek óta sportrendezvényeket. A tagok között is van átfedés. Az egyik egyesület szeretné befejezni önálló működését. Melyik az egyszerűbb és költségkímélőbb, ha beolvadással szűnnének meg, vagy ha végelszámolással?
Beolvadást követően kapott számla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. szeptember 30-ai dátummal beolvad egy másik kft.-be. A beolvadó kft. szeptemberi időszakra kapott szerződéses partnereitől időszakos elszámolású számlákat (októberi kiállítással, teljesítés=fizetési határidő = november 10). A számlák a beolvadó cég nevére lettek kiállítva, mivel még szeptemberi tevékenységről szólnak. Mi a teendő ezekkel a számlákkal? Befogadhatók így? A beolvadó vagy a jogutód társaságnak kell őket lekönyvelni, és az áfáját melyik társaság igényelheti vissza? Válaszát előre is köszönöm.
Befogadó kft. zrt.-vé alakulása esetén mi lehet a vagyonmérleg alapja?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy "A" Kft.-be beolvad egy "B" Zrt. A végleges átalakulási választott időpont 2019. december 31., mert amúgy is kell gazdasági évet záró beszámolót készíteni, közzétenni. Az "A" Kft., ami a továbbműködő jogutód társaság, rögtön zrt.-vé kíván átalakulni (formaváltás). Sajnos beolvadás esetén a befogadó formaváltást nem végezhet, így két egymás utáni átalakulással tudja megoldani. Kérdés: a 2019. december 31-ére összeállított és közzéteendő éves beszámoló, ami alapján az 1. átalakulási vagyonmérleg készül, lehet-e alapja a 2. átalakulás vagyonmérleg tervezetének? A számviteli törvény 141. § (3) bekezdés alapján idézem: ".. Az az átalakuló gazdasági társaság, amely az átalakulás során nem szűnik meg (beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaság), a végleges vagyonmérlegét a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni, az átvett-átadott eszközöket-kötelezettségeket (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolási, ezek különbözeteként a saját tőkét a folyamatos könyvelés keretében – az átalakulás időpontjával – rendezi…” vagyis az évet az „A” kKt. eleve úgy zárja, hogy a beolvadás adatait is tartalmazza. Köszönöm jogszabályra hivatkozó egyértelmű válaszukat.
Kft. formaváltás zrt.-vé: vagyonmérleg-tervezet alapja
Kérdés
Kedves Adózóna! Egy kft. cégbíróságon kért végleges átalakulási időpontja 2019. 12. 31. mely egy, az adott kft.-be való zrt. beolvadása miatt volt szükséges. Lehet-e ez a végleges gazdasági évet záró beszámoló alapja a soron következő átalakulás, formaváltás vagyonmérleg-tervezetének? Mivel az ügyvéd nem valószínű, hogy el tudja fogadtatni az adott cégbíróval az egyben a beolvadás+formaváltás egyben történő elfogadását.
Kft. átalakulása zrt.-vé, tervezett fordulónap
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy kft.-be egy zrt. beolvad (a tulajdonosok azonosak, nem lesz se be-, se kilépő tag) és a cégbíróságon kért átalakulási fordulónap 2019.12.31. Azért kérik, mert amúgy is beszámolókészítési fordulónap lenne, és így többletmunkát nem okozna. De a kft. utána cégformaváltást, zrt.-vé alakulást tervez rögtön. Mivel a gazdasági év fordulónapja 2019.12.31., így, amelyre amúgy is beszámolási kötelezettsége van. Ezt a beküldendő beszámolót a kft. használhatja-e a vagyonmérleg-tervezet alapjaként, vagy amiatt, hogy a beolvadással létrejövő, vagyis továbbműködő kft. nyitómérlege a beolvadás tényleges elfogadott és cégbíróságon bejegyzett fordulónap utáni nap, így csak egy akár 2020.01.01-re összeállított közbenső mérleg lehet felhasználható? Legyenek kedvesek jogszabályi részekre való hivatkozásos részletesebb választ adni, amit előre is köszönök.
Kivás és taós cég összeolvadása
Kérdés
Tisztelt Szekértő! Egy kft., amely a kiva hatálya alá tartozik, 2019-ben beolvadna egy másik kft.-be, amely a tao hatálya alá tartozik. A beolvadás dátuma 2019.09.30. A beolvadás előtt vissza kell-e lépni a kivából a tao hatálya alá, vagy a tao hatálya alá tartozó cég lépjen be a kivába? Mik az előírások, és mire kell ügyelni ez esetben? Tisztelettel: Kecskemétiné Hk
Beolvadás 2019
Kérdés
Tisztelt Szakértő! B Kft. (társaság) tagja 4 természetes személy 97-1-1-1 % tulajdoni aránnyal. C társaság egyszemélyes kft. természetes személy taggal. C társaságot a B társaságba kivánjuk beolvasztani. B társaság saját tőkéje 354 000 millió Ft, jegyzett tőkéje 6100 millió Ft, C társaság sajár tőkéje 143 000 millió Ft, jegyzett tőkéje 3900 millió Ft. C társaságnak ingatlanai, járművei vannak. Hogyan felelhetünk meg a kedvezményezett átalakulás előírásainak a beolvasztásnál? Köszönöm a választ.
Kedvezményezett átalakulás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy A cég, amely 100%-os tulajdonosa B cégnek. B cégből ingatlan és ingatlanon végzett beruházás a hozzá kapcsolódó hitelekkel és saját tőkével szemben átkerülnek a már létező, C cégbe, ahol így "A" cég 48%-os tulajdont szerez. "A" cég tulajdonosai ugyanazon magánszemélyek, mint "C" cég tulajdonosai. "A" cég az átadással nem szerez készpénzt. "C" cég tulajdonosi szerkezete a beolvadás után így néz ki: 48% "A" cég, 26% 1. magánszemély, 26% 2. magánszemély. "A" cég tulajdonosi szerkezete: 55% 1. magánszemély, 45% 2. magánszemély. "B" cég tulajdonosi szerkezete: 100% "A" cég. Kérdéseim: ez a kiválás-beolvadás kedvezményezett átalakulás-e, felmerül-e illeték- illetve áfakötelezettség, ebből a szempontból minek számít a bérelt ingatlanon végzett beruházás? Köszönettel: Jancsó Katalin
Beolvadás – pénzforgalmi áfa kezelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy pénzforgalmi áfás kft. beolvad egy másik kft.-be, amely normál áfás. Így amikor a beolvadó cég megszűnik és könyveit zárjuk, lesz olyan bevétele, ami után az áfát még nem fizette be, mert még nem fizették ki neki a számlát. A kérdésem az, hogy ezt az áfát mikor kell bevallani? A megszűnéskori utolsó bevallásban, vagy majd a befogadónak kell bevallania, akkor amikor a vevő kifizeti az összeget? Ugyanez lenne a kérdésem a szállítói költségszámlák vonatkozásában is. Ezek áfatartalma mikor helyezhető levonásba?
Beolvadás számvitele
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Beolvadás számvitelével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Adott "A" vállalat, amely beolvad "B" vállalatba, majd "B" vállalat mint jogutód adószámával működnek tovább, "A" vállalat pedig megszűnik. Legyen a beolvadás dátuma 2019. 09. 30! A "B" vállalatban készlet is van (amely a korábbi "A" vállalatból olvad be). A kérdéseim a következők: – Meddig állíthat ki számlát "A" vállalat? – Vevői/ kimenő számla esetén a számla kelte lehet 2019. 09. 30. utáni, ha igen, mi lehet a legkésőbbi dátum? – Vevői/ kimenő számla esetén a teljesítési dátum nem lehet 2019. 09. 30. utáni? – Meddig fogadhat be számlát "A" vállalat és milyen dátumokkal? – Hogyan kell számvitelileg kezelni, ha egy értékesített készlettel kapcsolatban a vevő utólag, 2019. 09. 30. után reklamációval él? Melyik cég és milyen számladátumokkal állíthat ki számlát? – Hogyan kell számvitelileg kezelni, ha egy vevő 2019. 09. 30. után rendezi pénzügyileg a számláját, ami alapján skontót adna a beolvadó "A" vállalat? Ilyen esetben még "A" vagy már "B" vállalat adja a skontót? - Hogyan kell számvitelileg kezelni, ha egy szállító 2019. 09. 30. után ad skontót a beolvadó "A" vállalatnak? Melyik vállalatra kell a számlát kiállítani? Köszönöm szépen a választ!
Beruházás járulékos költségeinek elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfélkörünkbe tartozó vállalkozások egy több hrsz. alatt bejegyzett ingatlantömbben rekonstrukciós beruházást folytatnak. A tulajdonukban lévő ingatlanrészben bérlők üzemeltetnek üzlethelyiségeket, melyeket az ingatlan felújítása miatt át kellett költöztetni az ingatlan más vállalkozás tulajdonában lévő részébe, melynek érdekében a beruházók bérleti szerződést kötöttek az ingatlanrész tulajdonosával, majd a bérlők igényei szerinti átalakításokat végeztek a bérbevett területen. Az átköltözés után a beruházók a bérleti díj egy részét továbbszámlázzák a bérlőik felé. Kérdéseink: 1.) A bérelt ingatlanon végzett átalakítások értékét idegen ingatlanon végett beruházásként kell aktiválni, majd a bérleti szerződés megszűnése után a könyvekből kivezetni? 2.) Az üzlethelyiségek átköltöztetése miatt felmerült, nem továbbszámlázott bérleti díj az alapberuházás bekerülési értékét növelő tétel? 3.) A bérlők felújítás miatti bevételkiesésének megtérítése része a bekerülési értéknek, vagy költségként, ráfordításként könyvelendő? 4.) Az épület közös tulajdonban lévő részein (például tartószerkezet, homlokzat) végzett helyreállítási munkák költségei teljes egészében, vagy a tulajdoni hányad arányában számolhatók el a beruházás részeként? Mivel a beruházó cégek beolvadással történő átalakulása 2019. április 30-án megtörtént, amennyiben mód van rá, kérjük szíveskedjenek kérdésünkre rövid határidőn belül válaszolni. Szakértő segítségüket tisztelettel köszönjük.
Beolvadás könyvelése tulajdonosnál, társasági adó
Kérdés
Egy társaság két gazdasági társaság tulajdonosa. Részesedése L1 és L2 társaságokban 50-50%. L2 társaság beolvad L1-be. (Átértékelés nincs.) A részesedések könyv szerinti értéke a tulajdonos könyveiben: L1: 158 MFt, L2: 50 MFt. Részesedésekre jutó jegyzett tőke értéke: L1: 125 MFt, L2: 55 MFt. Végleges vagyonmérleg saját tőke értékeiből a tulajdonosra eső értékek: L1 jogelőd saját tőkéjéből 584 MFT, L2 beolvadó társaság saját tőkéjéből 60 MFt, jogutód társaság saját tőkéjéből 644 MFt. A beolvadás során a jogutód társaság jegyzett tőkéje eredménytartalékból megemelésre került, a társaság jogutódban meglévő részesedésére jutó jegyzett tőke 300 MFt. A tulajdonos részesedésének aránya jogutódban változatlanul 50%. A tulajdonos könyveiben az esemény a következő módon került könyvelésre: 1. Kivezetésre került a tulajdonos könyveiből a beolvadó (L2) társaságban lévő részesedés könyv szerinti értéke: T 973 Részesedések árf. nyer. -- K 171 részesedések 50 MFt 2. Tulajdonos társaságnál részesedés soron könyvelésre került – mint a kivezetett részesedésre eső érték – az L2 társaság végleges vagyonmérlegében kimutatott saját tőkéből a tulajdonos társaságra eső saját tőke értéke: T 171 Részesedések – K 973 Részesedések árfolyamnyereség 60 MFt. 1.) kérdés: Helyesek-e ezek a könyvelési lépések és a könyvelt összegek? 2.) kérdés: Az ügylet eredményeként elszámolt 10 MFt árfolyamnyereség a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés gy) pontja alapján figyelembe vehető-e tao-csökkentő tételként?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
