27 találat a(z) belföldi értékesítés cimkére

Nőtt az ipari termelés Cikk

2021 augusztusában az ipari termelés volumene 2,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 0,6 százalékkal emelkedett. A növekedéshez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult, a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása nőtt. A legnagyobb súlyú járműgyártás nagyrészt a globális félvezetőhiány miatti gyárleállások következtében jelentősen, 34 százalékkal visszaesett. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2021 júliusához képest 2,7 százalékkal csökkent. A termelés volumene kissé meghaladta a járvány előtti, 2019. augusztusi szintet, olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójában.

Itt vannak a júliusi ipari termelési adatok Cikk

2021 júliusában az ipari termelés volumene 8,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 10,2 százalékkal emelkedett. A növekedéshez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult, azonban a legnagyobb súlyú járműgyártás csökkent. A legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása nőtt. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2021 júniusához képest 0,5 százalékkal mérséklődött. A termelés szintje hasonló volt, mint a járvány előtt, 2019 júliusában, olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójában.

Megugrottak az ipari termelői árak Cikk

2021 áprilisában az ipari termelői árak átlagosan 9,8 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Az áremelkedés ütemét a forint euróval szembeni gyengülése, valamint a nyers- és alapanyagok drágulása befolyásolta. A belföldi értékesítési árak 11,8, az exportértékesítési árak 8,8 százalékkal növekedtek. Az előző hónaphoz képest a belföldi értékesítés árai 1,6, az exportértékesítés árai 0,1, az ipari termelői árak összességében 0,6 százalékkal emelkedtek, olvasható a Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatójában.

Belföldi értékesítés vagy közösségi? Kérdés

Külföldi partner belföldre történő értékesítésének áfája Kérdés

3,5 százalékkal nőtt az ipari termelés Cikk

2020 novemberében az ipari termelés volumene 3,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit a nyers adatok szerint. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 1,6 százalékkal emelkedett. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az előző hónaphoz képest 1,2 százalékos csökkenés történt, olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójában.

Emelkedtek az ipari termelői árak Cikk

2020 júniusában az ipari termelői árak összességében 3,1 százalékkal meghaladták az előző év azonos időszakit. Az árak alakulását befolyásolták a koronavírus-járvány következtében megváltozott gazdasági folyamatok, amelyek hatása a pénz- és árupiacokon (többek között a forint árfolyamváltozásában, illetve a nyers- és alapanyagok világpiaci árában) is érezhető volt, olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójában.

A februári ipari termelési statisztikában még nem érezni a járvány hatását Cikk

2020 februárjában az ipari termelés volumene 4,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munka- és szökőnaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 1,7 százalékkal emelkedett. A koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági folyamatok hatása ebben az időszakban még nem jelentkezett, olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorselemzésében.

Adomány Kárpátaljára Kérdés

Egy jótékony célú rendezvény bevételéből könyveket vásárolnak, melyeket kárpátaljai gyerekek kapnak meg. Kérdésem a következő. 1. Én mint a könyveket értékesítő cég kinek számlázom le a könyveket? Az előadó nem kér pénzt, ő névtelen marad. A rendezvényszervező a bevételből vásárolja meg a könyveket. A könyveket a kiadó, azaz én, az értékesítő szállítom le az adományt elfogadó országba. 2. Az értékesítés belföldi értékesítésnek számít, és áfát számolok utána, vagy exportértékesítésnek számít, és az adományozott dolga intézni a vámolást, ha kell fizetni utána?

Teljesítés helye EU-n kívüli értékesítés, belföldi szállítóval Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyar cég (eladó) termékértékesítést hajt végre egy német cég részére (vevő). A szállításban úgy állapodnak meg, hogy a német vevő egy magyarországi szállítmányozó cég ("A" fuvarozó) magyarországi telephelyére kéri leszállítani az árut, és őt bízza meg a termék kiszállításával EU-n kívüli szállítási címre, melyről nyilatkozik az eladó felé. A termék eladó telephelyéről történő kiszállítását eladó szervezi "A" fuvarozó telephelyére, egy szintén magyarországi szállítmányozó céggel ("B" fuvarozó). Eladónak hogyan kellene a számlát kiállítania vevő felé, ha eladónak egy olyan szállítólevél van a birtokában, ahol a terméket "A" fuvarozó cég magyarországon átvette? Ezen kívül eladónak egy nyilatkozata van, amelyben vevő nyilatkozik, hogy az "A" fuvarozót bízza meg a szállítás további lebonyolításával Magyarország és az EU-n kívüli szállítási cím között. Belföldi vagy exportértékesítésnek minősül az ügylet? Exportértékesítés esetén milyen tovább dokumentum beszerzése szükséges annak bizonyítására, hogy az ügylet megfelel az exportértékesítés és számlázás szabályainak?

Csomagolótermék értékesítése + ekáer Kérdés

Kedves Szakértő! Cégünk csomagoló termékeket gyárt. Belföldi értékesítés esetén milyen mennyiségben és értékben szállítható az áru ekáerkód nélkül? A vevő átvállalhatja-e a bejelentési kötelezettséget? Valamint az áru megérkezését, lerakodását kinek kell jelenteni, illetve jelentheti-e azt a vevő is? Köszönettel várjuk válaszukat.

EKÁER-fuvarozással egybekötött értékesítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. magyaroszági gyártótól vásárolt nem kockázatos termékkel kereskedik, amelyet a gyártó telephelyéről saját szervezésű fuvarral szállíttatt el megrendelőjéhez, aki nem végfelhasználó (az értékesítési súly meghaladja a 2500 kilogrammot, az érték pedig a 2 millió forintot). Az értékesítési folyamat első lépésében a gyártó áfás számlát állít ki a kft.-nek (paritás: EXW vagy FCA), majd a kft. állít ki áfás számlát a megrendelőjének. Kérdésünk az lenne, hogy az EKÁER-szám igénylése szempontjából ki a kötelezett? A gyártó vagy a kft.? Helyes-e az az értelmezés, hogy az első adóköteles termékértékesítés fuvarozással egybekötötten belföldi forgalomban a kft. és a megrendelő között merül fel? Szíves válaszát köszönjük!