15 találat a(z) behajthatatlan cimkére

Behajthatatlan követelések áfa-visszaigénylése – mutatjuk, mit érdemes tudni róla Cikk

Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy cégük az áfa-visszaigénylés lehetőségével szeretne élni behajthatatlan követelés esetében, és jól gondolja-e, hogy az öt évvel ezelőtti teljesülési időpontnál nem régebbi számlák kerülhetnek szóba, ha minden egyéb feltételnek megfelelnek. A kérdésre Bunna Erika adótanácsadó szakértőnk válaszolt.

Bíróság előtt nem érvényesíthető követelés Kérdés

Áfa önellenőrzése behajthatatlan követelés miatt. Várólistán Cikk

Egy cég követelése behajthatatlannak minősült egy másikkal szemben. Olvasónk az eljárás menetéről kérdezett. Kérdéseire dr. Juhász Péter jogász-adószakértő (HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.) válaszolt.

Behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése Kérdés

Követelés megszűnésének hatása a társaságiadó-alapra Cikk

A követelés a kiegyenlítés és a behajthatatlanná válás mellett számos más okból is megszűnhet. Kétrészes cikkünkben a követelések értékeléséhez, kivezetéséhez kapcsolódó gazdasági események és a társaságiadó-alap kapcsolatát mutatjuk be.

Behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés Kérdés

Értékvesztés, behajthatatlan követelés Kérdés

Értékvesztés miatti adóalap-korrekció (tao) Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2016-ban elszámoltunk a 365 napon túli követelésekre 90 százalék értékvesztést, amivel a taoalapot megnöveltük. Viszont az elszámolt értékvesztés 20 százalékával nem csökkentettük az adóalapot. Például 1000 forint Ft a követelés értéke, elszámolva 900 Ft (90%) értékvesztés, ezzel növelve a taoalap, de mivel nem lett csökkentve a taoalap 20 százalékkal (200 Ft), így a nyilvántartott értékvesztés most 900 Ft. Kérdéseink: 1. Ha 2018-ban a végrehajtó nyilatkozata alapján a követelés 100 százalékban behajthatatlanná vált, akkor az egyéb ráfordításként 2018-ban elszámolt 100 Ft összeg elismert költség/ráfordítás, és így nem növeli az adóalapot, viszont a tao-törvény 7. § (1) n) alapján a 900 Ft nyilvántartott értékvesztés csökkenti. Helyesen gondolkozunk? Mi a helyzet, ha a követelés elévült? Ekkor a 100 Ft hitelezési veszteség a 3. sz. melléklet alapján adóalap-növelő, a kérdésünk csak annyi lenne, hogy a nyilvántartott értékvesztés jelen esetben szerintünk nem csökkenti az adóalapot, hisz nem felel meg a „behajthatatlanná vált rész” kitételnek. Jól gondolkodunk? Ennek megfelelően – hasonlóan ahhoz az esethez, ha egyáltalán nem számoltunk volna el értékvesztést a kérdéses követelés után – végeredményben az elévült követelés 100%-a (90+10) kerülne vissza az adóalapba, csak különböző években. Ha 2017-ben csökkentettük volna az éven túli követelés 20 százalékával a tao-alapunkat, akkor ezzel a 2018-as adóalapot vissza kell valamilyen formában korrigálni, vagy ezt kvázi „megnyertük”? Válaszukat előre is köszönöm.

Vásárolt követelés behajthatatlansága Kérdés

2017-ben társaságunk vásárolt egy követelést, mely már az átadónál is 365 napja lejárt az adásvétel időpontjában. A behajthatatlanság miatt igénybe vehetjük-e a 20 százalékos társaságiadóalap-csökkentést a 2017. évre, a kötelezettség eredeti fizetési határidejét alapul véve, amit átvettünk? Ha igen, ezt a számviteli értékvesztés egyidejű elszámolása nélkül is megtehetjük-e, ha ahhoz nem áll fenn a jogalap?

Behajthatatlanság Kérdés

Tsiztelt Szakértő! Egy társaság csalás áldozatául esett. Az elkövetők magánszemélyek, akik egy cég nevében eljárva bizonyos előny elérése érdekében több mint 5 millió forintot utaltattak hamis bankszámlára hamis számla ellenében, mely összeg jelenleg a társaság követelései között szerepel. Az illetékes bűnügyi igazgatóság gazdaságvédelmi osztályától kapott tájékoztatás szerint (idézem): "A kármegtérülés érdekében hatóságunk által tett intézkedések nem vezettek eredményre." Elegendő ez a dokumentum a követelés behajthatatlanként történő kivezetéséhez? Válaszát tisztelettel várjuk.

Behajthatalansági nyilatkozat Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. egyik vevője felszámolás alá került. Befizette a követelés nyilvántartásba vételi díját. A felszámoló tájékoztatása alapján nem fog a követelés megtérülni, ezért behajthatatlansági nyilatkozatot kért, ami meg is érkezett március hónapban, és be is fizette a további 2000 forint plusz áfa költséget. A mérlegkészítés időpontja március 31. A nyilatkozatban hivatkoznak a 1991. évi IL. törvény 46. paragrafus (8) bekezdésére, valamint a 2000. évi C. törvény 3. paragrafus (4) bekezdésének 10. pontjára. Ezek alapján úgy gondolom, hogy a 2017. évre behajthatatlan követelésként leírhatom, és társaságiadó-ügyileg sincs semmilyen módosító tétele? A felszámoló felé a hitelezői igénybejelentéskor a főkövetelésen kívül még kamat- és perköltségigény is be lett nyújtva. A könyvelésben csak a főkövetelés összege szerepel. A behajthatatlansági nyilatkozat viszont a teljes hitelezői igénybejelentésről szól. Kérdésem az lenne, hogy a könyvelésben ki kell-e mutatni a teljes hitelezői követelést? Amennyiben nem, akkor a behajthatatlansági nyilatkozatnak külön kéne tartalmaznia a főkövetelést, és a többi kamatot plusz a perköltséget? Mivel a behajthatatlansági nyilatkozat nem egyezik meg a könyvelésben szereplő összeggel, ettől függetlenül leírható-e a követés? Köszönöm válaszukat!

Kiva Kérdés

Kft. régebbi vevőkövetelése behajthatatlanná vált, a behajthatatlansági nyilatkozatot a felszámoló megküldte. 2017-ben tért át a cég a kiva adózásra, hogy jelentkezik a 2017. évi eredménylevezetés során a követelés leírása?

Behajthatatlannak nem minősülő kölcsön Kérdés

Az A Kft. B Kft.-nek nagyobb összegű kölcsönt nyújtott, amiből tovább értékesítendő eszközöket vásárolt. Felét visszafizette, de előreláthatóan a készlet nagy részét nem tudja értékesíteni és a fennmaradó kölcsönt visszafizetni nem tudja. A cégben pénz nincsen. Felajánlotta az eszközöket, de ha ő nem tudja eladni, akkor a másik cég sem tud mit kezdeni vele, ráadásul közel sincs a cég tevékenységéhez. Hogy tudnánk lezárni ezt az ügyet, hogy a NAV is elfogadja? Nem kapcsolt vállalkozások. A két ügyvezető jó kapcsolatban van, nem kívánják jogi útra terelni, sem behajtót igénybe venni. Ehhez kérném a segítségüket. Előre is köszönöm

Ami elévült, az nem behajthatatlan Cikk

Milyen fogalmat használnak az egyes törvények az elévült, illetve a behajthatatlan követelésekre? Megmutatjuk, hogyan kell ezeket alkalmazni az adózásban, s mire kell ügyelni az új Ptk. szabályai miatt.

Így módosítják a társaságiadó-alapot a követelések Cikk

A követelésekkel kapcsolatban többféle gazdasági esemény történhet. A követelés megszűnik, mert a vevő, az adós fizet, a követelés várhatóan nem térül meg, behajthatatlan, a követelést elengedik, a követelés elévül, vagy engedményezi a jogosult. E gazdasági eseményekhez többségéhez kapcsolódik társaságiadóalap-módosítás. Ezeket vesszük sorra.