21 találat a(z) befektetési jegy cimkére

Befektetési jegy számvitele Kérdés

Befektetett eszközök devizaértékelési különbözete és a társasági adó alapjának korrekciója Kérdés

Befektetési jegy Kérdés

Értékpapír Kérdés

Befektetési alap – bejelentett részesedés Kérdés

Zárt végű befektetési jegy Kérdés

Befektetési jegy vásárlás Kérdés

Befektetési jegy Kérdés

Egy kft. euró pénzpiaci alapú befektetési jegyet vásárolt forgatási céllal. Az euró számláról napi rendszerességgel vásárol és kb. havi 4 alkalommal vált vissza. A banktól havi kivonatot kapunk a befektetési számláról. Kérdésem: hogyan kontírozzam a bankszámlakivonaton a napi, heti befektetésijegy-vételeket vagy -eladásokat? Válaszukat előre is köszönöm.

Figyelem, változtak a bejelentett részesedésre vonatkozó szabályok! Cikk

Augusztus 25-ei hatállyal módosult a bejelentett részesedés fogalmi meghatározása – hívja fel a figyelmet a változásra tájékoztatójában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Befektetési jegy könyvelése Kérdés

Befektetési jegy Kérdés

Tisztelt Adózóna! Az egyik ügyfelem euróért vásárolt 12137 darab befektetési jegyet. A vásárláskori árfolyam 318,54 forint/euró volt. Átértékelésnél, mérlegfordulónapon az euróárfolyam 310,14 forintra csökkent. A 12137 darab befektetési jegy piaci ára december 31-én darabonként 1,0766 euró, vagyis összesen 13066,31 euró volt. Egyelőre a forgatási célú értékpapírok között szerepelnek a jegyek, de lehet, hogy átminősítjük hosszú lejáratúvá. A kérdésem az lenne, hogy év végi átértékelésnél árfolyam-különbözetet kell-e számolnom és könyvelnem, mert valahol azt olvastam, hogy értékvesztést kell elszámolni és könyvelni? Akkor nem árfolyam-különbözetet?! A másik kérdésem, hogy a piaci értékre kamatot kell számolnom elhatárolással? Illetve, ha átminősítem hosszú lejáratúvá az értékpapírt, akkor árfolyamot kellene a piaci árra számolnom kamat helyett? Előre is nagyon szépen köszönöm a válaszukat! Üdvözlettel: Jáni-Budea Magdolna

Osztalékfizetés értékpapírban Kérdés

Tisztelt Adózóna! Cégünk osztalékot fizetne ki az általunk tulajdonolt befektetési jegyekkel. Úgy tudjuk, hogy ennek nincs akadálya. Viszont kérdésként merült fel, hogy egyrészt a cég a bruttó vagy a nettó osztalékot fizetheti ki ily módon, azaz a 15% szja-val és 14% ehóval csökkentett részt. Ha a bruttót, akkor a magánszemélynek kell a negyedévet követő hónapban az előlegeket befizetnie? A másik kérdés, hogy ha a magánszemély az így megszerzett értékpapírt eladja, akkor az árfolyamnyereség megállapításakor szerzési értékként figyelembe veheti-e az osztalék formájában kapott összeget? Egyes vélemények szerint – mivel ténylegesen nem fizetett az értékpapír megszerzéséért – ezért a teljes értékesítési összeg adóalapként jelenne meg. Ez viszont kétszeres adóztatást eredményezne (egyszer mint osztalék, egyszer mint árfolyamnyereség).

Bennfentes kereskedelem miatt büntetett az MNB Cikk

Egy magánszemélyre 17 millió forint bírságot szabott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bennfentes kereskedelem miatt, és feljelentést tett a nyomozó hatóságnál – közölte a jegybank.

Eva alapja Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy az eva alapjába beleszámít-e a befektetési jegyek után kapott nyereség? Köszönettel: Szűcsné Urbán Ágnes

Alultőkésítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Alultőkésítés számításánál a kötelezettségeknél a cégben meglévő kölcsöntőkére évek alatt felszámított kamat is növeli a kötelezettségeket? És még egy kérdés: követelések összeszámításánál a bankban lévő befektetési jegyek értékének átlagállományával csökkenthető-e a kötelezettségek értéke? Köszönettel.