493 találat a(z) bér cimkére
Nyugdíjemelés: vegyes indexálást javasol a DK
Cikk
A Demokratikus Koalíció csütörtökön együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá az Országos Nyugdíjas Parlament Egyesülettel.
Cégautóadó és a magánhasználat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk személygépkocsit kölcsönöz mondjuk 9 hónapi időtartamra. A kölcsönbeadó kft. mint tulajdonos és üzembentartó megfizeti a jármű után a cégautóadót. Ügyfelünk lehetővé teszi a kölcsönzött személygépkocsi magánhasználatát a munkavállalói részére. A jármű használatát menetlevél vezetésével igazolja. Véleményem szerint ügyfelünknek vagy számlát kellene a magánhasználatról kibocsátania, amely számla alapja az azonos típusú és gyártmányú gépkocsi általánosan (harmadik féltől) elérhető kölcsönzési díja. Vagyis mintha a munkavállaló harmadik féltől venné igénybe a járművet. Vagy bérként kellene számfejteni. (A bér alapja ebben az esetben is a harmadik fél általi kölcsönzési díj), mert a magánhasználat nem tartozik az szja-törvény 70. § és 71. § hatálya alá. Volt olyan vélemény is, hogy a cégautóadó a kölcsönbeadó (üzembentartó-tulajdonos) megfizetése mintegy a természetes személy magánhasználatához kapcsolódó adóinak és járulékainak vonzatát "kiváltja". (Nyilván adott esetben az áfa megosztását nem.) Tisztelettel Boronkay László
Egyszerűsített foglalkoztatás bére
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Idényjellegű munka esetén alkalmazunk egyszerűsített foglalkoztatásban munkavállalókat. Napi bejelentéssel jelentjük be őket, mert nem garantált, hogy a következő napon is megjelennek munkakezdéskor. A munka általában 3-6 napig tart, de előfordul, hogy hétvégére esik. A hétvégi napokra kell-e valamilyen pótlékot fizetni az idénymunkásnak? Továbbá, mivel bizonyos esetekben teljesítményalapú a bérezés, előfordul, hogy valaki a kötelezően fizetendő bér dupláját is megkeresi, valakinek viszont a bére nem éri el a kötelezően fizetendő minimumbért. Ez problémát jelent-e? Ki kell-e minden esetben fizetni a kötelezően fizetendő minimumbért az idénymunkás munkavállalónak?
Osztalék és szociális hozzájárulási adó
Kérdés
Mekkora összegű szociális hozzájárulási adót kell levonnia a kifizetőnek az osztalékban részesülőtől abban az esetben, hogyha a munkabére 200 ezer Ft/hó és bruttó 2 millió Ft osztalékban részesül? Az osztalékban részesülő a 2018. évi LII törvény 29. § (2) bekezdésében foglaltak szerint nyilatkozott, hogy eléri az adófizetési felső határt. Megítélésünk szerint ennyi információ nem elegendő a kifizető részére, hiszen nem fogja tudni, hogy az osztalékból mekkora összeg szükséges az adófizetési felső határ eléréséhez. Helyes-e az a megoldás, hogy a magánszemély a nyilatkozatában nem csupán azt a tényt tünteti fel, hogy a törvényben meghatározott jövedelmei elérik az adófizetési felső határt, hanem nyilatkozatában közli a a várható éves bruttó bére összegét is, így az osztalék kifizetésekor csak a különbözetként felmerülő osztalékjövedelmet kell figyelembe venni az osztalékadó megállapításánál? Az előző számbeli példánál maradva, ha a természetes személy nem ad nyilatkozatot és a kifizető levonja a 2 000 000 Ft osztalékból a szociális hozzájárulási adót, akkor a magánszemély az éves szja bevallásában a felső határt meghaladóan levont adó összegét érvényesíteni tudja? Vannak olyan szakmai vélemények, melyek szerint az osztalék kifizetésekor a felső határnál figyelembe vehető jövedelmek közül csak a már megfizetett szocho-alapot veheti figyelembe a kifizető. Ebben az esetben ugyanazon bruttó osztaléknál más összeg kerül kifizetésre, attól függően, hogy mikor történik meg a kifizetés.
Katás ügyvédi iroda
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás ügyvédi iroda – könyveit kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti – tagja után havonta fizetett katát és az ennek megfelelő bruttó bért, levonásokat hogyan, és milyen összegben könyveli? köszönettel
Veszélyeztetett terhesség, ellátások
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Alkalmazottunk 28 éves, 2018. december 10-e óta van veszélyeztetett terhesként regisztrálva és idén 2019 július végére van szülésre előjegyezve iker babákkal. Eddig szakmunkás minimálbéren volt bejelentve. Kérdésem az lenne, hogy a 180 napos szabálynak megfelelően érdemes még megemelni a fizetését, hogy magasabb összegű ellátásra legyen jogosult szülés után? Ha közben táppénzre kerül, akkor is meg tudjuk emelni a fizetését? Köszönöm válaszukat!
Bérellenőrzésekre fókuszálnak a NAV revizorai
Cikk
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóellenőrei és a Munkaügyi Hatóság területi szervezeti egységei februárban közös ellenőrzéseket tartanak országszerte.
Bérként adózó juttatások
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha a munkavállalónak bérként adózó juttatást biztosítunk, például. étkezési utalványt 20 000 forint értékben, akkor a számfejtésnél a juttatás értéke, azaz 20 000 forint után kell a munkavállalónak megfizetni az szja-t és a járulékokat, vagy ezt az összeget fel kell bruttósítani? Mi lesz az adó alapja? Kérem, legyen szíves megadni, hogy kifejezetten a bérként adózó juttatásokról (elszámolása, adózásának módja stb.) mely törvényből/rendeletből lehet tájékozódni, mivel a fenti kérdésre nem találtam választ Segítségét előre is köszönöm.
Helyi járatos bérlet, levonás
Kérdés
Tisztelt Címzett! Amennyiben a munkáltató helyi járatos bérletet térít a munkavállalónak, a bérlet ára az alapja lesz a végrehajtói levonásoknak, gyermektartásnak, és fizetés előlegnek is? (Mivel bérként kell belőle adózni és járulékot vonni is.) Köszönöm!
A kiva hatálya alá tartozó vállalkozások tulajdonosainak osztalékadója
Kérdés
Tisztelt Szakértők! A 2019. január 1-jétől hatályos szocho törvény alapján szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség keletkezik az osztalék után is. A szochofizetés felső határa a tárgyévi minimálbér huszonnégyszerese (3 576 ezer Ft). A példámban említett vállalkozás tulajdonosa és egyben ügyvezetője a cégben ügyvezetői feladatait munkaviszonyban látja el. Azaz a kiva szabályai szerint nem fizet szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást. A szochofizetés felső határa az osztalékadó számításánál is figyelembe vehető lenne, csakhogy az ő munkabére után nem fizetnek szociális hozzájárulási adót. Tehát a felvázolt esetben a tulajdonos az osztalék után 15 százalék személyi jövedelemadót és 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót fizet, amellyel sokkal rosszabb helyzetbe kerül, mint egy olyan cégtulajdonos, aki érvényesíteni tudja a szochofizetés felső határának korlátját. Amennyiben ezt jól gondolom, mi erre a megoldás? Köszönettel: Libra-Kanizsa Kft.
Minisztériumi munkatárssal vetették át az Orbán Viktornak címzett szakszervezeti levelet
Cikk
Levélben kérik Orbán Viktor miniszterelnöktől a szakszervezetek a munka törvénykönyve módosításának visszavonását, a sztrájktörvény módosítását, valamint tisztességes béreket és rugalmas nyugdíjrendszert követelnek. A levelet az Innovációs és Technológiai Minisztérium épületében a minisztérium egyik munkatársa vette át Kordás Lászlótól, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnökétől.
Jelentős béremelés és juttatáscsomag a Mercedes kecskeméti gyárában
Cikk
A szakszervezet szerint nagyon jó bérmegállapodást tudtak kötni a kecskeméti Mercedes-gyár vezetésével.
Kivaalap
Kérdés
T.Adózóna! Kérem állásfoglalásukat, hogy 2019. január 1-jétől a nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett bér kivaalapot képez-e? Köszönettel: Ács Zoltánné
Jövő júliusban kezdődik az egészségügyi közalkalmazottak, védőnők bérfejlesztése
Cikk
Jövő júliusban kezdődik és négy éven keresztül tart majd az egészségügyi közalkalmazottak, védőnők béremelése – mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere péntek reggel az M1-en.
Cafeteria juttatás 2019-ben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2019. évi cafeteria számfejtéssel szeretném a segítségét kérni. Cégünk nettó összegű keretet biztosít (havi nettó 32 000 forint) ennek a közterhét (2019-ben 15 százalék szja+19,5 százalék szocho) a munkáltató fizeti meg, természetesen a SZÉP-kártya esetén. Szeretnénk megtartani az önkéntes pénztári igényeket is. Törvényes-e, ha a 32.000 forintos keretösszeget számfejtem, és ennek az összegnek a nettó értékét utalom el a pénztárba? A munkáltató megfizeti a 32 000 Ft*1,18*21% közterhet. Vagy mivel bérként adózik, nincs 1,18-as szorzó? A munkavállaló nettója pedig, 32 000*66,5%. Ami módosulhat a fel nem használt járulék- és adókedvezménnyel. Köszönettel:
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
