253 találat a(z) adóelőleg cimkére
Bérleti jog eladása költségelszámolással
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély a saját tulajdonában lévő ingatlan bérleti jogát értékesíti egy cégnek, mely összegből teljeskörűen felújítja az ingatlant. Ezen vagyoniértékűjog-bevétellel szemben van-e költségelszámolási lehetőség, levonhatja-e egy összegben a felújítási költséget? Kifizetői oldalról: a cég nem köteles adóelőleget levonni a vagyoniértékűjog-ellenértékből? Köszönettel.
Megjelent az augusztusi VálaszAdó
Cikk
Joggal tartanak az vállalkozások, magánszemélyek az adóellenőrzéstől, mert még azoknál is kedvezőtlen következményekkel járhat az eljárás, akik mindent megtesznek, hogy jogkövető módon teljesítsék adókötelezettségeiket. Tapasztalatok szerint sokan nincsenek tisztában a jogaikkal, s azzal, hogy mire kell különösen odafigyelniük észrevétel, fellebbezés, önellenőrzés, az adóhatósági határozattal szembeni bírósági eljárás során.
Bérleti díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég bérel egy lakást adószámos magánszemélytől. A havi bérleti díj 120 ezer forint. A bérbeadó 10 százalékos költséghányad alkalmazását kérte, és a számlán feltüntette, hogy a 16 200 forint adóelőleg levonásra került. Kérdések: A számla fizetendő végösszegét 120 ezer forintban állapította meg, pedig feltüntetésre került a számlán, hogy a 16 200 forint adóelőleg levonásra került. Ilyenkor nem az adóelőleggel csökkentett összeg lesz a számla végösszege, hiszen az adóelőleget a cég, mint kifizető fizeti meg? – Véleményünk szerint, mivel évi 1 millió forint felett a szja és eho is levonásra kell, hogy kerüljön az összegből, így mi vonni szerettük volna azt is, azonban a bérbeadó határozottan elzárkózik ettől. Ha lenyilatkoztatom ehóra, és ott azt nyilatkozza, hogy a bérbeadásból származó jövedelme nem haladja meg az évi 1 millió forintot, akkor így megteheti a cég, hogy nem von ehót? Ha mégis kellene, akkor az eho összegét is levonhatjuk a bérleti díj összegéből? – A bérletidíj-számlán felül, ugyanazon napra kiállít egy másik számlát is a bérbeadó, amelyen havi 15 ezer forintot jelöl meg rezsiköltség címén. Ebben az esetben nem a tételes költségelszámolást kellene alkalmaznia? Ez a 15 ezer forint is beleszámít az évi 1 millió forintos adózási összeghatárba? Szabályos-e összességében a fenti eljárás? Mit kellene módosítani? Köszönöm!
Adóelőleg bérleti díj esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély ad bérbe lakást magánszemélyek. Az áprilisi bérleti díj 2016. 03. 25-én kerül kiegyenlítésre. Az első negyedéves adóelőleg számításakor az áprilisi időarányos értékcsökkenés figyelembe vehető (hiszen a bevétel is márciusban, az első negyedévben kerül elszámolásra), vagy az csak a 2. negyedévben számolható el? Válaszát előre is köszönöm!
Egyéni vállalkozó adóelőlege: bevétel, költség, kedvezmény
Cikk
Hogyan kell kiszámolni az egyéni vállalkozó adóelőlegét? Milyen költségek, kedvezmények vehetők figyelembe, és melyek nem? Milyen adókötezettséggel jár a vállalkozói kivét? Összefoglaltuk.
Bérbeadók, óraadók, tervezők: ezt kell tudni az adó- és az ehoelőlegről
Cikk
Közeleg a magánszemélyek második negyedévi adóelőleg fizetési kötelezettsége. Ismertetjük, hogyan kell kiszámolni a bevételt, az adót és az ehót, miként vehető igénybe kedvezmény.
Jogdíj adója, ehója
Kérdés
Egy kft. 2011-2013. években felhasználói szerződés keretében felhasználási díjat (royaltyt – jogdíjat) fizetett egy magánszemélynek. A vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett díjból (munkavégzés nem kapcsolódik hozzá) a kft. a felek között fennálló szerződés értelmében nem vont le személyi jövedelemadót, és nem fizetett utána egészségügyi hozzájárulást (a szerződés szerint az átadó kötelezett az szja, járulék, eho stb. fizetésére). A kérdéseim a következők lennének: – Helyesen járt-e el a kft., hogy nem vonta le az szja-előleget (a magánszemély nem nyilatkozott és nem adott számlát sem)? – A magánszemélynek ez esetben negyedévente kellett volna megállapítania, és megfizetnie az szja-előleget? – Ha a kft. a szerződés értelmében nem vont szja-előleget, akkor a jövedelmet szerző magánszemély köteles az ehót is fizetni? – Ha a kft. a szerződés értelmében – de nem a jogszabályok alapján – nem vont szja-előleget, akkor a magánszemélynek kellett volna az egészségügyi hozzájárulást is megállapítania, negyedévente megfizetnie, és az éves adóbevallásában bevallania? – Milyen adókötelezettség terheli az egyes adóévekben a kft.-t és a magánszemélyt? Köszönettel.
Rendelkezzen társasági adójáról, megéri!
Cikk
2015-től új lehetőség nyílt a társasági adó mértékének csökkentésére. A konstrukció rendkívül kedvező, minimális (adminisztrációs) költséggel jár, és kockázatmentes is az adományozó részéről. A rendelkezés módja emellett igen egyszerű, minimális adminisztrációval jár, és adó-visszatérítés érhető el vele – hívja fel a figyelmet a Mazars.
Sokallja társaságiadó-előlegét? Így kérhet mérséklést a NAV-tól
Cikk
Gyakran szembesülnek az adózók a társaságiadó-bevallás benyújtását követően azzal a kellemetlen ténnyel, hogy a bevallással érintett időszak adóteljesítménye alapján akár jelentős mértékben is megnövekedhet a továbbiakban fizetendő társaságiadó-előlegük összege, rontva a cég likviditási helyzetét. Az adózóknak azonban lehetőségük van arra, hogy az adóelőleg mérséklését kérjék az adóhatóságtól.
Építőipari tevékenység esetén állandó telephely bejelentése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy vállalkozás többféle tevékenységet folytat év közben, és előre nem látható, hogy az adóévben az építőipari tevékenységéből származó bevétele eléri-e a htv. 52. § 62. pontban meghatározott 75 százalékos mértéket, mikor jár el helyesen? a) Ha az önkormányzathoz bejelentkezik ideiglenes vagy állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőnek, és az ideiglenes adót, vagy állandó tevékenység esetén az előleget megfizeti, feltételezve, hogy 75 százalék felett lesz az építőipari tevékenységből származó bevétele. Ha így járt el, év végén a teljes nettó árbevétel és az adóév utolsó napján készletre vett befejezetlen termelés, félkész termék, késztermék értéke együttes összegének a 75 százalékát el nem érő építőipari tevékenység esetén az önkormányzattól visszaigényelheti-e a befizetett ideiglenes adót, illetve befizetett adóelőleget? Ha igen, milyen jogcímen igényelheti vissza, és mit kell ehhez benyújtania? b) Ha azt feltételezi, hogy nem éri el az építőipari tevékenységből származó bevétele a 75 százalékot, és nem jelenti be az önkormányzatnál ideiglenes vagy állandó jellegű iparűzési tevékenységét, de az adóév végi számítások alapján, december 20-a után mégis meghaladja a 75 százalékot, mit tud utólag tenni? A feltöltési kötelezettségének sem tudott így eleget tenni. Köszönöm válaszát!
Részvény-visszavásárlás
Kérdés
A zrt. az MRP-n keresztül juttatott kedvezményes dolgozói részvényt (a névérték 0,6 százalékát fizettek a munkavállalók). Az MRP már megszűnt. 20 év után a zrt. visszavásárolna részvényeket, a névérték 22 százalékáért. Kérdés: a kifizetőt terheli adókötelezettség-levonás (szja, eho)? A munkaviszonyt megszüntető (kilépett, elhunyt) munkavállaló esetében mi a helyes eljárás?
Kész műalkotás vásárlása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kifizető kész filmet vásárol egy magánszemélytől. A filmet nem a kifizető rendelte meg, az már készen van a vásárlás aktualizálásakor. A szerző a további felhasználás jogát átengedi a vevőnek. Mit kell fizetni a kifizetőnek, és mit kell levonni a magánszemélytől? Válaszát köszönöm.
Ipa előlege székhelyváltozás esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás áttette a székhelyét 03. 02-án egy másik városba. Az iparűzési adóról (ipa) szóló törvény szerint befizeti az előleget "A" városban március 15-én, és kijelentkezik, bevallja az előző évet, majd kérvényezi, hogy a szeptemberi előleget ne kelljen befizetni. Viszont "B" városban be kell jelentkeznie 03. 02-ától. Nem teljesen világos, hogy itt az előleget mi szerint vallom be, kell fizetnie ugyanúgy március 15-én, szeptember 15-én és 2017. március 15-én. De milyen összeget? Az előző év bevallása alapján, amit "A" helyre beadtunk, vagy összeadom az előlegeket, és elosztom háromfelé, esetleg másképp? Segítségét előre is köszönöm. Üdvözlettel.
Családi kedvezmény érvényesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy anyának van három kedvezményezett eltartottnak minősülő gyermeke. Két gyermek attól a férfitől van, akivel sok éve együtt él, de nem házasok, nincsenek az élettársak nyilvántartásában bejegyezve. 2015. évben az anya félállásban 850 072 forint jövedelmet szerzett, amelyből év közben nem vontak le tőle sem személyijövedelemadó-előleget, sem egészségbiztosítási járulékot, sem nyugdíjjárulékot, csak munkaerő-piaci járulékot vontak tőle. Az apa 2015-ben 1 794 000 forintot keresett, nála a személyijövedelemadó-előleg levonásánál figyelembe vették a két gyermekét, azaz havonta 125 000 forint adóalap kedvezményt, de még ezek után is maradt éves szinten 294 000 forint adóalapja, ami után személyijövedelemadó-előleget kellett fizetnie év közben. Kérdésem, hogy az apa most a 2015. évi bevallásban tud-e a fenti adatok tükrében pénzt visszakérni az adóhivataltól? Ha igen, akkor mennyit, milyen jogcímen? Nagyon sokat tanulmányoztam a kitöltési útmutatóját a 1553-nak, valamint a szakirodalmat, de egyszer meggyőződök, hogy nem igényelhet vissza, majd ennek ellenkezőjéről is, hogy az apánál megmaradt szja mértékéig és még a tőle levont járulékokból is visszakérhet. Kérem szépen számomra ezt megvilágítani, és a fenti adatok ismeretében levezetni az apa 1553-as bevallásának sorai szerint. Fáradozását nagyon köszönöm. Tisztelettel: Szendrei Dénes
Adószámos magánszemély támogatása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemély 20 milliós nagyságrendben könyv kiadásához támogatást kap. A támogatás 100 százalékban fedezi a kiadott könyv önköltségi árát, tehát eredmény nem képződik. A támogatást kifizető szerv adóelőleget szeretni vonni a támogatás összegéből. A mi álláspontunk, hogy a kiadások fedezetére adott támogatásból nem kell adóelőleget levonni. Kérném állásfoglalásukat ez ügyben. Köszönettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
