15 találat a(z) adó- és járulékfizetés cimkére
Dolgozó elhalálozása Kérdés
Művégtag költségeinek átvállalása Kérdés
Biztositás Kérdés
Szerb ügyvezető adó- és járulékfizetési kötelezettsége Kérdés
Üdülési kompenzációs hetek értékesítése Kérdés
Külföldi illetőségű személy részére kifizetett megbízási díj Kérdés
Életműdíj adókötelezettsége Kérdés
Járulékok Kérdés
Nem katás bt. beltag üzletvezető járuléka Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy nem katás bt. beltagja üzletvezető is egyben, és nincs más üzletvezető a cégben milyen minimális adó- és járulékfizetésre kötelezett? Az üzletvezetői tevékenységet társas vállalkozóként végzi, személyesen is közreműködött a tevékenységben, de a koronavírus miatt be kellett zárnia. A cég tevékenysége tulajdonképpen szünetel, ő csak a minimális üzletvezetési dolgokat végzi, de az egészségbiztosítását mindenképpen meg szeretné őrizni. Lehetséges-e átjelenteni munkaviszonyba heti 1–2 órára, vagy ehhez mindenképpen társasági szerződést kell módosítani?
Adó- és járulékfizetés számfejtett vagy kifizetett jövedelem után történik-e Kérdés
Tisztelt Adózóna-Szakértő! Tisztelt Hölgyem / Uram! Kérem, hogy az alábbi helyzetben szíveskedjen szakmai véleményt, segítséget adni. Köszönöm. A cégem a csökkent árbevétel miatt az ügyvezetők bérét több hónapos késéssel fizeti ki. 2018-ban minden hónapban a számfejtett, de az adott hónapban ki nem fizetett ügyvezetői bérek után minden adót és járulékot határidőre befizetett a cég. A két ügyvezetőtárs új könyvelőt hozott, aki közölte, hogy a jelenlegi jogi szabályozás szerint, nem a számfejtett bérek után kell befizetni az adókat, hanem kizárólag csak az adott hónapban ténylegesen kifizetett jövedelmek után. Így 2019-ben, január–április hónapokban, mivel az ügyvezetők részére nem történt jövedelemkifizetés, így utánuk semmilyen adó- járulék befizetés sem történt. Kérdéseim: 1. Megfelel-e a jelenleg hatályos jogi szabályozásnak a fenti 2019-es gyakorlat, hogy az adott hónapban csak a ténylegesen kifizetett jövedelem után történjen adó- és járulékfizetés, és ha nincs jövedelemkifizetés, akkor semmilyen adó- és járulék nincs befizetve az ügyvezetők után? 2. A fenti adózási gyakorlat miatt úgy vélem, hogy az ügyvezetők nem jogosultak az állami, ingyenes egészségügyi ellátásra sem, hiszen még a munkanélküliekre is kötelező 7500 Ft/hó egészségügyi szolgáltatási járulék sincs befizetve az ügyvezetők után havonta. 3. Ha nem történik jövedelmkifizetés, akkor mely adókat és járulékokat kell kötelezően befizetni az ügyvezetők után, akik közül kettő egyébként alkalmazotti munkaviszonyban dolgozik.
Ösztöndíj országos sportszövetség Kérdés
Országos sportszövetség szeretne ösztöndíjat adni (pályázat útján) a sportágban jó tanulmányi eredményeket elért versenyzőknek (akik nem állnak sem munka-, sem más jogviszonyban a szövetséggel). A pályázatokat elbíráló testületi döntés után fizetnék ki a havi 20-100 ezer Ft/hó összeget, fél éven keresztül. Kérdésem: milyen bejelentési, adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a szövetséget az ösztöndíjakkal kapcsolatban?
Pénzbeli juttatás egyesülettől Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkáltatóm civil szervezet, egyesületként működik. Alapszabálya szerint legfőbb döntéshozó testülete a közgyűlés, amelynek lehetősége van az egyesület alapfeladatának ellátását valamilyen formában segítő személyeket "dísztagság"-gal jutalmazni. Ezt a kitüntetést szeretnénk ebben az évben nagyobb összegű kifizetéssel is összekötni, illetve a korábbi években megválasztott dísztagokat is ilyen formában jutalmazni. Kérem, szíveskedjen tájékoztatni, hogy ez milyen módon lehetséges, illetve ez után milyen járulékokat és terheket kell levonni és megfizetni. Előre is köszönöm válaszukat.
Töredék időszak a tb-ben - amikor nem teljes hónapról van szó Cikk
A társadalombiztosítással összefüggő terhek megállapítása során gyakran találkozunk azzal a helyzettel, amikor az adott kötelezettséget nem teljes hónapra, hanem töredék időszakra (napokra) kell számolnunk. A következőkben ennek problematikájával foglalkozunk.
Cégeknek kedvező új szabály az alultőkésítésnél Cikk
Kedvező az a 2012-től hatályos módosítás, amelyik figyelembe veszi azt, ha a felvett idegen forrásból a vállalkozó kihelyezést, közvetítést végez, azaz a kötelezettségek meghatározásánál csökkentő tényező a befektetett pénzügyi eszközök, a követelések, vagy az értékpapírok közt kimutatott pénzkövetelés adóévi átlagos napi állománya.
Egyszerre dolgozik Magyarországon és külföldön - mennyi adót és járulékot kell fizetnie? Kérdés
A kérdésem az lenne, hogy a férjem magyar állampolgár, magyar állandó lakhellyel. Egy kft-nél dolgozik Magyarországon. Felkérte (főállásán kívül) egy romániai illetőségű cég, hogy ügynöki/üzletszerzési jutalék ellenében Romániában vevőket keressen. A felkérő cég romániai illetőségű, a potenciális vevők Romániában lennének. A romániai megbízó cég ügynöki/üzletszerzési jutalékot fizetne a férjemnek a megkötött romániai ügyletek után úgy, hogy Romániában fizetnék meg utána a szükséges adót (szja-t, mivel magánszemélynek fizetnek). Helyes ez az eljárás? Kell a Romániában teljesített, Romániában adózott ügynöki/ üzletszerzési jutalék után Magyarországon adót fizetni? Vagy elegendő az SZJA bevallás 17. sorában az összevonás alá eső jövedelmek alatt szerepeltetni? A teljesítés helye Románia, a megbízó cég romániai illetőségű és a vevők is Romániában vannak. A férjem csak egy-egy napra utazna ki Romániába, így tartósan nem élne kinn.