257 találat a(z) üzletrész cimkére
Üzletrészjuttatás adózása
Kérdés
Egy kft. jutalmazás kapcsán visszavásárolt üzletrészt juttatna dolgozóinak. Milyen értéken kell figyelembe venni a juttatás összegét, és milyen adófizetési kötelezettség terheli a juttatást? Köszönöm válaszukat: Kovács
Üzletrész-ajándékozás eredménytartalékból emelt jegyzett tőke esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaságnak három tulajdonosa van. Az 500 ezer forint jegyzett tőke 3 millió forintra emelése az eredménytartalék terhére történt. Majd az egyik tulajdonos az üzletrészét elajándékozta a másik tulajdonosnak, aki egyébként a fia. Mivel az elajándékozott üzletrész tartalmazott olyan részt is, ami után nem fizették meg az osztalékadót (az eredménytartalékból való emelés miatt), úgy gondolom, most meg kellene ezt fizetnie. Viszont mivel ellenértéket nem kapott, tanácstalan vagyok, hogy valóban kell-e adóznia utána. Illetve a fia ingyenesen jutott üzletrészhez. Kérdésem, hogy az üzletrészét ajándékozással elidegenítő tulajdonosnak jelen esetben van-e osztalékadó-fizetési kötelezettsége, illetve a fiának keletkezik-e adófizetési kötelezettsége, és ha igen, mikor? Be kell-e jelenteni az üzletrész-átruházást? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel. Bodnár Ildikó
Kft. üzletrésze értékesítésének adózása
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A http://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Uzletresz_piaci_erteke_a_vetelar_adozasa_es_QNG1ZA cikk kapcsán az alábbi kérdésem lenne: egy kft. 10 millió forintos jegyzett tőkével és 7 millió forintos tőketartalékkal rendelkezik. A többségi tulajdonos megvásárolja az egyik, 16%-os tulajdonos üzletrészét 10 millió Ft-ért. Kérdés: az 1,6 és a 10 millió Ft különbözet utáni 15% szja és 14% (max. 450 ezer Ft) adótartamon kívül kell-e foglalkozni a tőketartalék (adott arányú) értékesítésével, adózásával is? Köszönettel: Szabó Péter
Külföldi illetőségű magánszemély – üzletrész-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Belföldi illetőségű kft. külföldi magánszemély tulajdonosa a társaságban lévő üzletrészét el kívánja adni Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság részére. Az szja-törvény szerint a kft.-üzletrész eladása értékpapír-eladásnak minősül, így a szerzéskori érték és az eladási ár között keletkező árfolyamnyereség után kell 15 százalék szja-t fizetni. Mivel az eladó magánszemély brit illetőségű, ezért figyelemmel kell lenni a kettős adóztatásról szóló egyezményre, mely az elidegenítésből származó jövedelmek adóztatásáról is szól. Az egyezmény – értelmezésem szerint – az üzletrész (mint ingó értékpapír) eladását a külföldi magánszemély hazájában adóztatandó jövedelemnek tekinti, az ottani adókulccsal. Jól értelmezem-e a 2011. évi CXLIV. törvény:a Magyar Köztársaság és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között a jövedelem- és a tőkenyereség-adók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Budapesten, 2011. szeptember 7. napján aláírt egyezmény előírásait? Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó
Üzletrész-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. magánszemély tulajdonosa névértéken eladja az üzletrészét egy másik magánszemélynek, de szeretné a cégből kivonni a ráeső "nyereséget", ezt milyen jogcímen teheti meg? A kft. saját tőkéje 56 millió 480 ezer forint, mely jegyzett tőkét és eredménytartalékot tartalmaz, lekötött tartalék nincs.
Üzletrész beszerzési ára részletfizetés esetén
Kérdés
T. Szakértő! Egy társaság év közben üzletrészt vásárolt, a vételár összegének egy részét az adásvételi szerződés aláírásakor készpénzben fizette meg. A hátralékos vételár egy év múlva esedékes. Az eladó hozzájárult, hogy a vevő tulajdonjogát a tagjegyzéken és a cégnyilvántartásban feltüntessék. Kérdés, hogy tárgyév végén vevőnél ennek a részesedésnek a beszerzési ára év végén mennyi? A már kifizetett összeg, ha igen, a fennmaradó kötelezettséget hogyan kell kezelni? Előre is köszönöm válaszukat.
Üzletrész adásvétele+engedményezése, szja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély a 9 millió forint értékű üzletrészét (kft.) eladta 17millió forintért. A vevő nem pénzben fizette meg a vételárat, hanem egy 17 millió forint értékű – harmadik féllel szemben fennálló – követelését engedményezte az üzletrész eladójára. Az üzletrész eladója ezt beszámítással elfogadta mint vételárat. Az üzletrész eladója ebből az engedményezésből nem jutott bevételhez, hanem ezt a 17 millió forintot tovább engedményezte még adóéven belül. Van-e adókötelezettsége az üzletrész eladójának ebben az esetben? Válaszát köszönöm
Saját üzletrész bevonása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem konkrétan a saját üzletrész bevonásával kapcsolatos adózási és számviteli kötelezettségekre vonatkozik. Adott egy 3 millió forint törzstőkéjű magyarországi kft., amely visszavásárolt saját üzletrésszel rendelkezik. A Ptk. 3:175. paragrafusa szerint ezt egy éven belül meg kell szüntetni. A tagság 100 százalékban úgy dönt, hogy az üzletrészt bevonja a törzstőkeleszállítás szabályainak figyelembe vételével. A tagság szerkezete: 4 természetes személy plusz 1 saját üzletrész azonos arányban. Ebben az esetben első lépésként törzstőkeemelést kell végrehajtani a tagságnak, vagy alkalmazható a Ptk. 3:202. paragrafusának (4) bekezdése, amely szerint a saját üzletrész bevonásából adódó törzstőkeleszállítással egy időben elhatározható a törzstőke olyan mértékű emelése, hogy az elérje a törvényben meghatározott minimum értéket (3 millió forintot)? Adózásban van-e különbség a két módszer között? Válaszát előre is köszönöm.
Kft.-üzletrész ajándékozásának könyvviteli elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy egy kft. üzletrészének ajándékozásakor (apa fiának, anya fiának, feleség férjének ajándékoz) a társasági szerződés módosításán kívül van-e egyéb könyvviteli teendő? Az ajándékozás egyeneságbeliség miatt, ha jól tudom, illetékmentes. Köszönöm.
Vállalkozásból kivont jövedelem
Kérdés
Egy kft. egyik tagja eladta üzletrészét egy magánszemélynek névértéken. Mivel az eladás időpontjában a kft. nyereséges, ezért a kilépő tagnak a rá jutó nyereséget vállalkozásból kivont jövedelemként (15 százalék szja, 14 százalék eho) kifizette. Összhangban van ez az szja törvény 68. § (3) bekezdésével? Segítségüket köszönöm.
Üzletrész elidegenítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem 2017. évben üzletrészt vásárolt egy magyarországi kft.-ben, 5 millió forintért. Ezt az üzletrészt 2018. évben értékesítette, 10 millió forintért, melyet a vevő megfizetett. Kérdésem, hogy pontosan mennyi és milyen közteherrel kell számolnia?
Üzletrész öröklése utáni lemondás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft.-ben két tulajdonos van. Apa és a mostoha fia. Az apa elhunyt, és a vér szerinti gyermeke örökli a részét, aki erről lemond a másik tag javára. Kell-e ajándékozási illetéket (18%) fizetni ebben az esetben? A kft. átalakulhat egyszemélyes kft.-vé (a másik tulajdonos 100%-os részesedésével), és ebben az esetben mi lesz a vér szerinti lánya által örökölt üzletrésszel? Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Üzletrész-értékesités bevételének elhatárolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünknél tartós részesedés értékesítése történt 2017-ben jelentős nyereséggel. Az adásvételi szerződésben foglalt feltételek szerint a vételár kifizetése 72 hónap alatt történik. Kérdésem, hogy a vételár további éveket érintő része elhatárolható-e abban az esetben, ha az ellenérték kifizetéséhez az értékesítő cég 72 havi kölcsönt is nyújtott? Köszönöm!
Üzletrész névértéken történő értékesítése
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Az alábbi kérdéssel kapcsolatban kérnénk segítségüket. Egy kft. két magánszemély tulajdonosa (35% és 20% részesedéssel rendelkeznek) szeretné eladni üzletrészét. A kft. jegyzett tőkéje 6 millió Ft, saját tőkéje pedig közel 2 milliárd Ft. Milyen esetleges kockázatokkal jár, illetve van-e akadálya az üzletrészek névértéken történő értékesítésének a két magánszemély tulajdonos által? (Más lenne-e a helyzet abban az esetben, ha az üzletrészét társaság nem pedig magánszemély értékesítené?) Mennyiben változik ez akkor, ha az üzletrész adásvétele során az üzletrészek ellenértéke nem pénz, hanem részesedés más társaságban szintén névértéken? Mennyiben változik a helyzet, ha a kft vásárolja vissza üzletrészeit a tulajdonosoktól? Az utóbbi történhet névértéken? Segítségüket nagyon köszönjük. Üdvözlettel: Molnár Tibor
Üzletrész szerint fizetendő osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy kft., melynek 3 tagja van, és a 3 millió forintos jegyzett tőke 400 ezer – 400 ezer és 2,2 millió forint arányban lett befizetve. A harmadik tag még 2,3 millió forintot tőketartalékként is befizetett Elkértük társasági szerződést, amelyből kiderül, hogy üzletrészek 48,274-47,226-4,5 százalékos arányban oszlanak el. Tehát van egy társaság, melynek 3.000,000 a törzstőke tagjegyzék szerint: I. tag. törzsbetét 400 000 (üzletrész 48,274%-ot testesíti meg) II. tag: törzsbetét 400 000 (üzletrész 47,226%-ot testesíti meg) III.tag: törzsbetét: 2 200 000 (üzletrész 4,5% testesíti meg) Sajnos ebben a tagjegyzékben egy szó nincsen a tőketartalékba befizetett összegről, de a befizetés ezzel a jogcímmel történt. Hol kell keresni erről információt? Társasági szerződésben sem találtuk erről információt. Kérdés: ha ez a társaság 10 millió forintos osztalékot hagyja jóvá, akkor milyen arányban kell ezt kifizetni tagok részére? Törzsbetét arányában vagy üzletrész arányában? Szavazati arány megegyezik az üzletrész arányával, ez társasági szerződésből kiderül. Köszönettel:
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
