97 találat a(z) üzletrész értékesítése cimkére
Üzletrész értékesítése (speciális esetben)
Kérdés
„A” Kft. 50 százalékos üzletrészt szerzett „B” Kft.-ben. „B” Kft. 2016-ban eleget tett törzstőkeemelési kötelezettségének (a kötelező 3 millió forintra) az eredménytartaléka terhére. „A” Kft. üzletrésze így most 1,5 millió forint (250 ezer forint megvásárolt érték és 1 millió 250 ezer forint eredménytartalék terhére megemelt rész). „A” Kft. üzletrészét értékesíti most 1,5 millió forintért egy magánszemélynek. Kérdésem az, hogy „A” Kft. esetében milyen gazdasági eseménynek számít az értékesítés (minősülhet-e osztaléknak az 1 millió 250 ezer forint rész értékesítése), hogyan kell könyvelni, illetve hogyan kell leadóznia ezután a gazdasági esemény után?
Üzetrész-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. három tulajdonosa eladná 100 százalékos üzletrészét egy másik magánszemélynek. A jegyzett tőke 32 140 ezer forint. A saját tőke 108 000 ezer forint. Az eladási értéke az üzletrésznek 500 000 ezer forint. A társaság 100 000 ezer forint értéken nyilvántartott ingatlannal rendelkezik. A kérdésem, hogy ebben az esetben az eladóknak milyen adófizetési kötelezettségük keletkezik? Illetve az ingatlantulajdon miatt valamilyen másik kötelezettség jelentkezik-e? Köszönöm.
Üzletrész-értékesítés
Kérdés
A kérdésem a következő lenne. Van egy kft. két tulajdonossal (50-50 %), az egyik tulajdonos ki akar lépni, és eladja az üzletrészét a kft.-nek, tehát nem a másik tulajdonosnak, mivel neki nincs pénze, mint magánszemélynek. Tehát a kft. vásárolja meg az üzletrészt, 1500 ezer forint jegyzett tőkét 30 000 ezer forintért, amit a kft. részletekben fizet ki öt év alatt. A kérdésem az lenne, hogyan tudom ezt lekönyvelni szabályosan? Azt tudom, hogy a kft.-nek egy éven belül valamit kezdenie kell az üzletrésszel, el kell adni az üzletrészét, vagy a jelenlegi tagra átírni. Szeretnék segítséget kérni egyszer ennek könyvelési tételiben, valamint abban, hogy a jelenlegi tulajdonos hogyan fog adózni a térítésmentesen átvett üzletrész után. Köszönöm a segítséget.
Üzletrész-értékesítés életjáradéki szerződéssel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély kft.-ben lévő üzletrészét életjáradéki szerződéssel adná át egy másik magánszemély részére. Az üzletrész az szja-törvény értelmében értékpapírnak minősül, amire szerintem nem terjed ki a tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésekből származó jövedelemre vonatkozó szabályozás, mivel ezen részben csak az ingó, ingatlan és vagyoni értékű jogokat nevesítik. Az ügyvéd szerint jogilag van rá lehetőség. Ha igen, akkor hogyan és mikor adózik az életjáradék formájában megszerzett bevétel (ellenszolgáltatás egy üzletrész)? Vonatkozhat rá az szja-törvény 1. számú melléklet 7.1 pontjában említett adómentességi szabály? Tájékoztatásukat előre is köszönöm.
Üzletrész értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Konkrét példákban szeretném a segítségét kérni. Egyszemélyes kft.-nél a tag értékesíteni szeretné magánszemélynek az üzletrészét. A jegyzett tőke: 1500 ezer Ft. 1.) Saját tőke mínusz 300 ezer Ft, vételár: 1500 ezer Ft, 2) Saját tőke: pozitív 300 ezer Ft, vételár: 1500 ezer Ft 3) Saját tőke: mínusz 300 ezer Ft, vételár: 2000 ezer Ft 4) Sját tőke: pozitív 300 ezer Ft, vételár: 2000 e Ft. Mennyi eho- és szja-fizetéssel jár? Köszönöm.
Pótbefizetés visszafizetése tulajdonosváltozás esetén
Kérdés
Egy kft.-ben a 2010-es évben (saját tőke pótlása miatt) pótbefizetésre került sor. Akkor a tulajdonos 100 százalékban egy társaság volt. 2011-ben a kft. tulajdonosi szerkezetében változás történt. A korábbi tulajdonos eladta a tulajdonrészét 50-25 százalékban magánszemélyeknek, a 25 százalékát megtartotta. Az üzletrész-adásvételi szerződések nem rendelkeznek korábban teljesített pótbefizetésről. A 2013-2014. évek gazdálkodási adatai alapján a korábban teljesített pótbefizetés visszafizetésre kerülhet. (Jelenlegi tulajdonosok részére?) A fenti ügylethez kapcsolódóan keletkezhet-e a tulajdonos magánszemélynek szja-, vagy bármilyen más adó-, járulékfizetési kötelezettsége? Ha igen, akkor mely jogszabály alapján, és mikor? Továbbá a társaságnak mint "kifizető"-nek van-e bármilyen levonási, bevallási és befizetési kötelezettsége, és milyen bizonylat alapján? Egyáltalán kifizetőnek minősülhet-e a társaság? Ha az üzletrész-adásvételi szerződés mégis tartalmaz a pótbefizetésről valamilyen megállapodást (például az üzletrész vételárában megbontották a pótbefizetésre és a pótbefizetés nélküli üzletrészre jutó ellenértéket), akkor hogyan alakul a magánszemély adó- és járulékfizetési kötelezettsége? Köszönettel.
Üzletág és üzletrész értékesítése
Kérdés
dr .Kelemen László: Ezt mondja az áfatörvény... című írása kapcsán kérdezem, hogy amennyiben az átadott üzletág maga az átadó társaság, mert csak egy üzletága van – de, ha jól értelmeztem – az átadónak meg kell maradnia, ebben az esetben az átadónál van-e, és mi a további teendő?
Üzletrész értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2014 augusztusában egy kft.-t vásárolnak, melynek saját tőkéje -110 millió forint, a jegyzett tőkéje 500 ezer forint. Jegyzett tőke megosztása társasági szerződés alapján "A" tag: 150 ezer forint, és "B" tag 350 ezer forint. 2014 októberében "A" tulajdonos befizet 850 ezer forintot, "B" tulajdonos 1 millió 650 ezer forint jegyzett tőkét. Így "A" tulajdonos 1 millió, B tulajdonos 2 millió forint névértékű üzletrész tulajdonosa lesz. 2014 novemberében "B" tulajdonos 500 ezer forint névértékű üzletrész értékesít "A" tulajdonosnak. "A" tulajdonos a megszerzett üzletrészt egyesítve a meglévő 1 millió forint névértékű üzletrésszel 1,5 millió forint üzletrész tulajdonosa lesz. Az üzletrész átruházására névértéken kerül sor. Véleményem szerint "B" magánszemélynek ez esetben nem keletkezik árfolyamnyereségből származó bevétele, így nem kell adóznia az 500 ezer forint után. Vagy igen? Tisztelettel kérem a segítségüket.
Sokat spórolhat az adón a cége, ha így adja el az üzletrészét
Cikk
Gondos adótervezéssel, adóelkerülési manőverek nélkül csökkenthetik társasági adókötelezettségüket azok a vállalkozások, amelyek nyereséggel értékesítik egy másik társaságban lévő részesedésüket. A kulcs a bejelentett részesedés. Cikkünkben részletezzük, hogy ez mit is takar.
Üzletrész-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (kft.) egy magánszemélytől megvásárolja egy másik társaság (kft.) 91 százalékos üzletrészét. Az adásvétel két lépésben történik 2015 során. Első lépésként 5 százalékos részesedést vásárolunk 8 millió forintért, melynek a magánszemély eladónál 0,7 millió forint a szerzéskori értéke. Második lépésként 86 százalékos részesedést vásárolunk 2 millió forintért, melynek szerzéskori értéke 12 millió forint. Helyesen gondoljuk-e, hogy az eladó magánszemély az adófizetési kötelezettségének megállapításakor nem csökkentheti az első ügyletből származó árfolyamnyereségét a második ügyletből származó veszteséggel? Függetlenül attól, hogy a második ügyleten 10 millió forintos veszteséget realizál a magánszemély, az első ügylet 7,3 millió forintos nyeresége után meg kell fizetni az adót? Kérdésünk továbbá, hogy amennyiben a kalkulációk szerint az első ügylet piaci ár felett történt, akkor a piaci ár feletti vételár után fizetendő 27 százalékos eho a kifizetőt terheli, vagy a magánszemélynek járó jövedelemből kell levonni kifizetéskor? Kérdésünk továbbá, hogy amennyiben a második ügylet piaci ár alatti vételáron történik, ez milyen adó-, illetékvonzattal jár a vevő társaság számára? Válaszukat előre is köszönjük.
Kft. saját üzletrészének átadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. egy korábbi tulajdonosától megvette annak üzletrészét. A saját üzletrészt át kívánja adni a jelenlegi két tulajdonosnak. Az egyik tulajdonos munkaviszonyban is áll a céggel, a másik nem. Milyen adózási és illetékfizetési vonzata van a következő eseteknek? 1. A cég térítés nélkül adja át az üzletrészt a tagoknak. 2. A cég kedvezményes áron értékesíti az üzletrészt a tagoknak. 3. A cég csak a nem munkavállaló tagnak értékesíti kedvezményes áron a saját üzletrészt. Válaszát előre is köszönöm.
Üzletrész-értékesítés
Kérdés
Kft. 2005-ben 50 százalékban alapítója volt egy másik kft.-nek. A vagyoni betétet a befektetett eszközök között tartjuk nyilván. Helyes ez? Az alapított társaság közben még tagi kölcsönt is kapott a mi kft.-nktől. 2015. évben eladnánk az alapított kft.-ben lévő üzletrészünket, de sajnos a befektetéseink nem térülnek meg. Szeretném megkérdezni, hogyan, és mivel szemben vezetem ki az alapítási összeget és a kölcsönadott pénzeszközöket, és mi ennek a társaságiadó-vonzata? Vagyis a társaságiadó-bevallásban meg kell-e emelnem az adó alapját a ráfordításként elszámolt összegekkel? Sürgős segitségüket kérem. Köszönettel: Borosné
Üzletrész-értékesítés bejelentése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cég egyedüli tulajdonosa értékesítette üzletrészének egy részét. A NAV felé van-e bejelentési kötelezettsége akár a vevőnek, akár az eladónak az üzletrész-értékesítésről a 15T201T nyomtatványon kívül?
Kilépett tagnak jár-e osztalék?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esetre szeretnék szakértői véleményt kérni: Egy kft. tulajdonosa, aki a társasággal munkaviszonyban van, 2014. évben közbenső mérleg alapján osztalékelőleget vett fel. Osztalékelőleg fizetésére a közbenső mérleg szerint a fedezet rendelkezésre állt. Osztalékelőleg kifizetését követően a tag értékesítette az üzletrészét, azzal a feltétellel, hogy a 2014. évben képződött eredményből osztalék illeti meg. Munkaviszonya az üzletrész eladása után is a társaságnál megmaradt. A 2014. évi mérleg jóváhagyása 2015. évben történik meg. Arra szeretnénk választ kapni, hogy a kilépett tag jogosult-e a kilépés után osztalékra, ha erről korábban (még az üzletrész értékesítését megelőzően) taggyűlés döntött? A kifizetett osztalékelőleg – mivel a mérleg jóváhagyásakor már nem üzletrésztulajdonos van szó – milyen jövedelemnek minősül: osztalék, egyéb jövedelem, esetleg bérjövedelem? Továbbá annak milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik, és mikor? Az osztalékelőleg kifizetésekor a személyi jövedelem adót levonják, bevallják és megfizetik. Tisztelettel: Dulló Ida
Áfaarányosítás
Kérdés
Egy társaság januártól-júniusig áfaköteles tevékenységet végez. Az időszakos bevallásaiban a fizetendő és levonható áfa egyenlegét bevallja, és befizeti. Júliusban a befektetései között nyilvántartott üzletrészt értékesít, amely magas értékesítési ára miatt nem tekinthető eseti jellegűnek. Ezt követően a társaság az áfatörvény 123. § előírásait követve alkalmazza az arányosítást azoknál a beérkező számláknál, melyeknél nem határozható meg, hogy áfaköteles vagy áfamentes tevékenység érdekében merült fel. Júliustól kezdve a göngyölítés módszerét alkalmazva, bevallási időszakonként meghatározott arányszám figyelembe vételével, számolja el az arányosítva levonható áfát. Kérdésem az, hogy visszamenőleg kell-e korrigálni az első félév megosztással nem érintett bevallásait, és így a megosztással nem érintett időszakban elszámolt levonható áfa 100 százaléka levonásban maradhat? A választ előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
