270 találat a(z) öröklés cimkére
Öröklés Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2013. augusztusban hunyt el apukám. Feleségével (anya) pár éve akkor már elváltak, de közös háztartásban éltek (mi, gyerekek kirepültünk a családi házból). Mint kiderült, apa halála előtt anya minden – a közös, kettejük nevén lévő bankszámláról – átutalt mindent egy saját nevére szóló bankszámlára. Olyan összeg volt a közös számlájukon, amely (apai) nagymamám házának eladásakor, annak vételárából származott, és amelyet apa azt akarta, hogy mi, a lányai örököljük. Mi lányok viszont így semmit nem örököltünk. Anya korábban is költötte a ház vételárából származó pénzt sajnos, mint a temetés után hónapokkal kiderült, a saját házára, mivel a ház, amiben felnőttünk, csak anyám nevén volt. Végig úgy tudtam (tudni véltem), hogy ez a ház mindkét szülőm nevén szerepel. Ennélfogva hiába tudtam, hogy anya költi a pénzt felújításra, nem szóltam semmit. Amikor minderre rájöttem, már szülés előtt voltam pár héttel. Azóta nem léptem semmit. Szeretném tudni, amennyire ilyen esetben lehetséges, hogy mennyi és milyen jellegű adókötelezettség keletkezett/keletkezhetett a fent leírtak alapján? Mit tudok tenni ennyi év elteltével az örökséget illetően? Sajnos anyukám azóta is rengetegszer bántott és sértett meg. Köszönöm.
Örökölt üzletrész értékesítése Kérdés
Tisztelt Szakértő, Ügyfelem magánszemély résztulajdonos egy termelő középvállalkozásban, ahol az összes tulajdonos családtag magánszemély. Az egyik tulajdonos elhunyt és újabb, eddig nem tulajdonos magánszemélyekre hagyta az üzletrészét (az öröklés jogi oldala nem lerendezett még, a cégnyilvántartásban még az elhunyt tag a tulajdonos). Az egyik résztulajdonos most kivásárolná a többi családtagot és ezzel kapcsolatban kérdéseink merültek fel: - Az örökölt üzletrész szerzési értékként ugyanúgy a hagyatéki leltárban feltüntetett értéket kell figyelembe venni az szja-törvény 62. § (2) bekezdése alapján, mint az ingatlanoknál? - Mivel nem voltunk még ilyen helyzetben, meg szeretnénk kérdezni, hogy mi ilyenkor a gyakorlat, a hagyatéki leltárban mi alapján szerepeltetik az üzletrész értékét? Szimplán a mérlegből veszik a saját tőke arányos értékét, vagy értékbecslőt kérnek fel, aki ezt felbecsüli? Kinek a feladata az érték eldöntése? Van lehetőség javaslat tételére, amit az illetékhivatal elfogad, és ez fog a hagyatéki leltárban szerepelni? Segítségét előre is köszönöm.
Öröklés, szja Kérdés
Tisztelt Szakértő! Elhunyt házastársam után örököltem egy mezőgazdasági traktort, mely forgalmi engedéllyel rendelkezik. Illetékfizetés nem volt utána. A hagyatékátadó végzésben nem szerepel felértékelt vagy becsült ár, tehát érték nélkül van rögzítve. Ha eladom 2,8 millió forintért, kell-e szja-t fizetni? Válaszát köszönöm.
llleték öröklés esetén. Példákkal Cikk
Bár az örökölt vagyontárgyak után általában nem kell illetéket fizetni, hiszen az egyenes ági rokonok (szülő – gyermek, nagyszülő – unoka stb.) és a házastársak közötti vagyonmozgásokat az illetéktörvény mentesíti az öröklési illeték alól, előfordulhatnak olyan öröklési ügyek, amelyekkel összefüggésben az örökösnek mégis keletkezik illetékfizetési kötelezettsége. Ismertetjük a részletszabályokat.
Milyen illetékvonzata van a pénz öröklésének? Kérdés
Milyen illetékvonzata van egy oldalági rokontól örökölt, 100 ezer forintot el nem érő kincstári takarékjegy öröklésének? Kérem, hogy válaszukat tételes joghellyel szíveskedjenek alátámasztani!
Magánszemély külföldön örökölt, hol kell adót fizetnie? Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérem az állásfoglalását és tájékoztatását. Magyar állampolgárságú felnőtt magánszemély az ügyfelem, magyarországi lakóhellyel. Romániában élő nagyszülei halála után (mivel édesapja meghalt) örökölt ¼ részben egy ingatlant. Az ingatlan eladásra került, a vételárat a vevő euróban fizette ki, román állampolgár vette meg. Fentiekre tekintettel az alábbi kérdésekre várom a válaszukat: az örökösödéssel kapcsolatban melyik országban kell adóznia (Magyarország, Románia) és milyen pénznemben? Kell-e okiratot csatolni? Válaszukat előre is köszönöm.
Örökölt ingatlan értéke eladásnál Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi lakás eladásánál szeretném megtudni az adó összegét: A tulajdonszerzés: – a lakás 50 százalékát 2014-ben örökléssel szereztem, a hagyatéki okiratban "beköltözhetően X1 Ft" és "lakottan Y1 Ft" szövegezéssel is szerepel lakásár. – ugyanezen lakás 50 százalékát 2017-ben örökléssel szereztem, a hagyatéki okiratban "forgalmi értéke X2 Ft" és "lakottan Y2 Ft" szövegezéssel is szerepel lakásár. A lakást 2018-ban eladnám, kérdéseim: – A hagyatéki okiratokból melyik lakásárakkal kell számolnom, és hogyan? – A hagyatéki eljárás közjegyzői díja csökkentheti-e a számítandó adóalapot? – Érdekes-e az, hogy a 2017-es hagyatékiban a lakás értéke körülbelül a duplája a 2014-es hagyatékiban szereplőnek (emelkedtek a lakásárak, de azért nem a duplájára)? Köszönöm, üdvözlettel: Miklós Attila
Illeték örökölt ingatlan vételárából vásárolt lakásnál Cikk
Olvasónk 35 év alatti magánszemély örökléssel szerzett lakásának eladásából vásárolt lakás illetékéről, illetve az érvényesíthető kedvezményről érdeklődött. Kérdéseire Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Öröklött, haszonélvezettel terhelt ingatlan értékesítése Kérdés
Tisztelt Szakértő! A hagyatéki végzésben egy ingatlan 1/2 részét két testvér örökli az anya holtig tartó haszonélvezetével. A haszonélvezet értéke nincs meghatározva, az ingatlanrész adó és értékbizonyítvány értéke 3 500 eFt. Egy év múlva eladják az ingatlant 9 800 eFt-ért. A vételárból az anya 6 370 eFt-ot kap, melyből 1 470 eFt a haszonélvezet megváltása. A testvérek fejenként 1 715 eFt-ot kapnak. Mennyi a testvérek fejenkénti szerzési értéke?
Tao-bevallás és beszámolóbeadás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kicsit összetett kérdésben kérem segítségüket. A gazdasági társaság tulajdonosai közül 2 fő elhunyt, az üzletrészük együtt meghaladta az 50%-ot. Hagyatékátadó végzés még nincs, így már teljesen biztos, hogy 2018. 05. 31-éig a gazdasági társaság nem tud olyan határozatképes taggyűlést tartani, ami a vezetőség által aláírt, könyvvizsgáló által levizsgált 2017. évi beszámolót a taggyűlés elfogadhatná, és határozatot hozhatna az adózott eredmény felhasználására vonatkozóan. Közzétenni csak a taggyűlés által elfogadott beszámolót lehet, a határozattal együtt. A cég tudja, hogy ki lesz az örökös az egyik személy esetében, de mivel az külföldi, azok a dokumentumok még hiányoznak, mely alapján a bíróság a tagváltozást bejegyezné. A taggyűlést összehívták 2018.05.30-ra, de teljesen biztos, hogy az örökléses tagváltozást addigra nem jegyzik be, így a taggyűlés nem lesz határozatképes 1. kérdés: Mit tegyen a társaság, hogy elkerülje a bírságot, amiért nem tud elfogadott beszámolót közzétenni? 2. kérdés: A társaságiadó-bevallást be lehet-e küldeni a NAV-hoz? Telefonon felhívtuk a NAV-ot, ahol a társaságiadó-bevallással kapcsolatban kérdeztük, hogy ha május 31-éig – a fenti okok miatt – nem lesz elfogadott beszámoló, attól a 2017-es társasági adóbevallás beküldhető-e. Közölték, hogy a rendszer befogadná, de a jogszerűségével gond lenne, mivel nem elfogadott beszámolón alapul. Válaszukat előre is köszönöm!
Ingatlanértékesítés jövedelme Kérdés
1998-ban öröklés útján szereztünk a testvéremmel 1/12-1/12 tulajdoni részt egy ingatlanban. A teljes ingatlant a tulajdonosok 2017-ben értékesítették. Kell-e szerepeltetni az idei adóbevallásban?
Öröklés utáni szja Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy lakóházat örököltem édesanyámtól. Ez az ingatlan értékesítésre került 2017-ben. A lakóingatlant kevesebb összegért értékesítettünk, mint a hagyatéki tárgyaláson meghatározott értéke volt. Kérdésem: keletkezik-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségem? Válaszát előre is köszönöm.
Földtulajdonszerzés időpontja különleges esetben Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy mi a földtulajdonszerzés időpontja szja szempontjából az alábbi esetben? Az adásvételi szerződés 1985. évben készült, amit az egyik eladó halála miatt soha nem jegyeztek be a földhivatalnál. Időközben a másik eladó is elhunyt. A földtulajdon rendezésére végül 2013. évben került sor, két külön hagyatéki eljárásban. A hagyatéki eljárásokban az eladó örökösei elismerték az eredeti adásvételi szerződést, így a hagyatékátadó végzésben hagyatéki egyezség alapján került a föld a vevőkhöz. Az eljárásban a föld vételárát hagyatéki hitelezői igényként tüntették fel. A földhasználat 1985. évtől igazolt. A földet 2017-ben értékesítették.
Örökölt lakás eladása és új ingatlan vásárlásának adózása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéskörben szeretném a segítségüket kérni: Tavalyi évben megörököltük a szülői családi ház 1/3-át (kb. 23 millió forint értékben), amelyet idén szeretnénk értékesíteni. Mivel egy nagyobb értékű ingaltant szeretnénk vásárolni (42 millió forint értékben), amely után vagyonszerzési illetéket kell fizetnünk, arra gondoltunk, hogy az örökölt ház anyai 1/3-át is ránk íratnánk ajándékozással, ami egyenes ágon illetékmentes, így a házrész 2/3-ának értéke meghaladja az új ingatlan értékét, és így nem szükséges vagyonszerzési illetéket fizetni. Viszont azt nem tudjuk pontosan, hogy az örökölt lakás eladásából származó bevétel után milyen adófizetési kötelezettségünk keletkezik, ha a bevételből új lakóingatlant vásárolunk? Segítségüket előre is köszönjük!
Örökléssel, tartási szerződéssel szerzett ingatlan értékesítése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mi az ingatlan megszerzésének időpontja az alábbi helyzetben? 2018. évben értékesítettek egy lakóingatlant. Szerzések: 2001.: öröklés 1/4 rész 2001.: tartási szerződés a lakás fejében, holtig tartó haszonélvezeti joggal 1/2 részre. Ekkor a földhivatal bejegyezte az eltartót tulajdonosként az 1/2 részre, jogosultságként tartást jegyeztek be. 2014.: az eltartott elhunyt. 2016.: a közös tulajdon megszüntetésére került sor szerződés alapján, a fennmaradó 1/4 részre a másik örökössel. A közös tulajdon megszerzéséért fizettek. Kérdésem, hogy melyik rész adózik? A tartással megszerzett résznek a szerzése 2001. év véleményem szerint, nem 2014. év, amikor birtokba is vehette a lakást a tulajdonos. Jól gondolom, hogy csak a 2016. évben megszerzett rész után kell adót számítani, fizetni?