100 találat a(z) értékpapír cimkére
Osztalékfizetés értékpapírban
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Cégünk osztalékot fizetne ki az általunk tulajdonolt befektetési jegyekkel. Úgy tudjuk, hogy ennek nincs akadálya. Viszont kérdésként merült fel, hogy egyrészt a cég a bruttó vagy a nettó osztalékot fizetheti ki ily módon, azaz a 15% szja-val és 14% ehóval csökkentett részt. Ha a bruttót, akkor a magánszemélynek kell a negyedévet követő hónapban az előlegeket befizetnie? A másik kérdés, hogy ha a magánszemély az így megszerzett értékpapírt eladja, akkor az árfolyamnyereség megállapításakor szerzési értékként figyelembe veheti-e az osztalék formájában kapott összeget? Egyes vélemények szerint – mivel ténylegesen nem fizetett az értékpapír megszerzéséért – ezért a teljes értékesítési összeg adóalapként jelenne meg. Ez viszont kétszeres adóztatást eredményezne (egyszer mint osztalék, egyszer mint árfolyamnyereség).
Értékpapír
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egyéni vállalkozó értékpapírt vásárol. A bekerülési érték csökkenti-e az osztalékadó alapját? Tisztelettel: Arany Tamás
Alanyi adómentesség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katas egyéni vállalkozás alanyi adómentesség számításába beletartozik-e a magánszemélyként kapott értékpapír visszavásárlás értéke, illetve annak nyeresége? Köszönöm
Tao alap és az értékpapír értékvesztés összege
Kérdés
Tisztelt Hunyadné Szűts Veronika! Köszönöm a külföldi értékpapír értékvesztésével kapcsolatos válaszát, és még egy kérdésre szeretnék választ kapni. Amint írta, az értékpapírral kapcsolatos értékvesztés összegével növelni kell a társasági adóalapot. Kérdésem, hogy a Tao. tv. mely §-ára kell hivatkoznom az adóalap növelésekor (a könyvvizsgáló nem ért egyet velünk és kéri a hivatkozást). Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Külföldi értékpapír tőketörlesztés névértékcsökkenés nélkül
Kérdés
Tisztelt Hunyadné Szűts Veronika! Köszönettel vettem a válaszát és szeretném kicsivel bővebben kifejteni a gazdasági eseményt. A kérdéses értékpapírok esetében sajátos a helyzet, mert valóban tőketörlesztés jogcímen érkezik az átutalt pénzösszeg, viszont az értékpapírok névértékét nem szabad csökkentenünk. Ezt úgy oldottuk meg, hogy értékvesztést számoltunk el, a könyvvizsgálóval egyeztetve. Viszont újabb kérdés merült fel, mert véleményem szerint az értékvesztés összegével a társasági adóalapot növelni kellene, bár ez nem a hagyományos értékvesztés kategória. Az elszámolandó értékvesztés összegét a KPMG által történő piaci érték és a nyilvántartott névérték közötti eltérés összegeként állapítjuk meg. Kérdésem, hogy növelni kell-e az értékvesztés összegével a társasági adóalapot vagy nem. Sajnos nagyon jelentős összegről van szó, ezért fontos az adóalapra gyakorolt hatás megítélése. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Értékpapír árfolyamnyereségének időbeli elhatárolása
Kérdés
Forgóeszközök között kimutatott banki értékpapír eladásából származó árfolyamnyereséget januárban, a mérlegkészítés időpontja előtt írta jóvá a bank a számlán. A bank még decemberben megkapta a megbízást, de a banknál a teljesítés T+2 nap, így a pénzügyi teljesítés január lett. Ez esetben az árfolyamnyereség a 2016. vagy a 2017. év bevétele lesz számviteli és társaságiadó-törvény szempontjából?
Értékpapír-átruházás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy özvegy szülő pénzintézetnél, saját nevére szóló értékpapírszámlán vezetett állampapírjait átvezetteti egyetlen gyermeke ugyanezen pénzintézetnél vezetett értékpapírszámlájára, majd a saját értékpapírszámláját megszünteti. A tranzakciónál a szülő és a gyermeke személyesen jelen vannak. A tranzakció ellenszolgáltatás-mentesen történik, de ajándékozási szerződés írásban nem készül. Az ügylet értéke több mint egymillió forint. A következőket szeretném megkérdezni: – Minek minősíthető ez a jogügylet, ajándékozásnak? – A két félnek milyen bejelentési, bevallási, adó- és/vagy járulék, illetve illetékfizetési kötelezettsége keletkezik. Köszönettel: László
Ismét adhatók-vehetők ezek a részvények
Cikk
Az MNB mától visszaállította az OTT-ONE részvények tőzsdei kereskedését, mivel a kibocsátó eleget tett a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
Az első negyedévben 43,5 millió forint bírság
Cikk
Az MNB az I. negyedévben 43,5 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki és jelenleg is hat kibocsátó tőzsdei kereskedése tekintetében tart fenn moratóriumot azok tájékoztatási kötelezettségeinek megsértése miatt. A jegybank – egyebek közt adatbekérésekkel, közgyűlési részvételekkel, s a könyvvizsgálókkal való fokozott együttműködéssel – kiemelten ellenőrzi a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok kibocsátóinak jogszerű tájékoztatásait a befektetők felé.
Saját üzletrész térítés nélküli átadása
Kérdés
Ingyenes értékpapír-juttatással kapcsolatban lenne kérdésünk. Egy kft. 2015. évben megvásárolta egyik tagjának üzletrészét. E saját üzletrészt a Ptk. 3:175 § (3) bekezdése alapján a másik tag, térítés nélkül kapta meg. Az ingyenes juttatásban részesült tag osztrák adójogi illetékességű. Helyesen gondoljuk-e, hogy Magyarországon az ingyenes juttatás után a tagnak semmilyen adó- és járulékkötelezettsége nem keletkezik (szja és eho), és a társaságiadó-törvény szerint ez a vállalkozás érdekében felmerült költség. A kettős adózást kizáró egyezmény 20. cikkje alapján e jövedelem Ausztriában adóztatandó. Köszönettel.
Szja-bevallás értékpapír
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély szja-bevallásának készítésekor bank által kiküldött értékpapírszámla-kivonaton nem realizált nyereség szerepel. (Ez a bekerülési érték és a záró érték értékelési különbözete.) Jól gondolom, hogy ezt, a nem realizált árfolyamnyereséget nem kell szerepeltetni az szja-bevallásban, mint adózandó jövedelmet? A bank igazolást nem állított ki, csak ezt a kivonatot. Köszönöm szépen.
Értékpapír értékvesztése
Kérdés
Tisztelt Hölgyem/Uram! Egy kft. 2014. évben Business Telecom (jelenleg felszámolás alatt állnak) részvényeket vásárolt 800 forintos egységáron. Jelenleg a részvénypiaci értéke 80 forint körül mozog. Kérdésem, hogy értékvesztést számoljon el és növelje a társaságiadó-alapot, vagy továbbra is 800 forinton mutassa ki a könyveiben?
Nem realizált kamat-, árfolyamnyereség könyvelése
Kérdés
2015. év végével a számlavezető bank megküldte az általa nyilvántartott egyenlegeket. Ebben szerepel a bankszámla-egyenlegen és a folyószámla-hitelkereten kívül a befektetési pénzszámla és az állampapír befektetési alap december 31-ei egyenlege is. Ez utóbbi egyenlegek magasabbak a könyv szerinti (befektetett) értéknél. 2016. február elején mindkét értékpapír visszavásárlásra került (mérlegkészítés előtt), a visszavásárlási érték viszont alacsonyabb, mint a december 31-ei időponttal közölt összegek. Kérdésem: kell-e könyvelni árfolyamnyereséget vagy kamatot a 2015. évre?
Haláleseti kedvezményezett adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Az alábbi kérdésre szeretnék megnyugtató választ kapni: Amennyiben a bankban levő több milliós összegre (készpénz, lekötött betét, értékpapír stb... ) haláleseti kedvezményezett kerül megjelölésre, halál esetén kell-e adózni a kedvezményezettnek, amennyiben... 1. egyenes ági leszármazott a kedvezményezett 2. bármely magánszemély a kedvezményezett A banki alkalmazott tájékoztatása szerint, nem kell adózni egyik esetben sem. Szeretném megismerni az erre vonatkozó jogi alátámasztást. Köszönettel...
Üzletrész-értékesítés életjáradéki szerződéssel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély kft.-ben lévő üzletrészét életjáradéki szerződéssel adná át egy másik magánszemély részére. Az üzletrész az szja-törvény értelmében értékpapírnak minősül, amire szerintem nem terjed ki a tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésekből származó jövedelemre vonatkozó szabályozás, mivel ezen részben csak az ingó, ingatlan és vagyoni értékű jogokat nevesítik. Az ügyvéd szerint jogilag van rá lehetőség. Ha igen, akkor hogyan és mikor adózik az életjáradék formájában megszerzett bevétel (ellenszolgáltatás egy üzletrész)? Vonatkozhat rá az szja-törvény 1. számú melléklet 7.1 pontjában említett adómentességi szabály? Tájékoztatásukat előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
