134 találat a(z) árfolyamnyereség cimkére
Szja-bevallás értékpapír
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély szja-bevallásának készítésekor bank által kiküldött értékpapírszámla-kivonaton nem realizált nyereség szerepel. (Ez a bekerülési érték és a záró érték értékelési különbözete.) Jól gondolom, hogy ezt, a nem realizált árfolyamnyereséget nem kell szerepeltetni az szja-bevallásban, mint adózandó jövedelmet? A bank igazolást nem állított ki, csak ezt a kivonatot. Köszönöm szépen.
Nem realizált kamat-, árfolyamnyereség könyvelése
Kérdés
2015. év végével a számlavezető bank megküldte az általa nyilvántartott egyenlegeket. Ebben szerepel a bankszámla-egyenlegen és a folyószámla-hitelkereten kívül a befektetési pénzszámla és az állampapír befektetési alap december 31-ei egyenlege is. Ez utóbbi egyenlegek magasabbak a könyv szerinti (befektetett) értéknél. 2016. február elején mindkét értékpapír visszavásárlásra került (mérlegkészítés előtt), a visszavásárlási érték viszont alacsonyabb, mint a december 31-ei időponttal közölt összegek. Kérdésem: kell-e könyvelni árfolyamnyereséget vagy kamatot a 2015. évre?
Beruházási hitel elhatárolt árfolyamvesztesége
Kérdés
Egy kft. éveken keresztül élt a beruházási hitel év végi átértékeléséből adódó árfolyamveszteség időbeli elhatárolásának lehetőségével. A 2015-ös év végén az év végi átértékelésből árfolyamnyereség keletkezett. A kft. az árfolyamnyereség összegének mértékéig feloldotta az aktív időbeli elhatárolást. A hitel futamideje 2016-ban lejár. Kérdésem, hogy kell-e a 2015-ös évben céltartalékot képezni?
Állampapír OTC eladása magánszemélyek között
Kérdés
Tisztelt adózóna! "A" magánszemély adózó befektetési szolgáltatónál 1 millió forint névértékben vásárolt 2018/O sorozatú állampapírjait (kamatozó kincstárjegy) nem befektetési szolgáltatón keresztül, hanem OTC ügylet keretében értékesíti februárban a névérték 103 százalékán (1,030 millió forintért) úgy, hogy arra a kamat a "B" magánszemély vevőt illeti meg. Az ügyletet technikailag úgy valósítják meg, hogy "A" személy áttranszferálja az állampapírjait "B" magánszemély MÁK-nál vezetett értékpapírszámlájára. A kérdéseim: "A" magánszemélynek a 30 ezer forint árfolyamnyereség után keletkezik-e eho-fizetési kötelezettsége, vagy csak az árfolyamnyereség utáni 15 százalékos szja-t kell megfizetnie ? "B" magánszemélynek az októberi kamatfizetéskor keletkezik-e eho-fizetési kötelezettsége vagy csak kamatadó (15%) "B" magánszemélynek az állampapír lejáratakor (2018. október, ekkor a névértéket kapja meg a MÁK-tól) keletkezik-e bármilyen személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége, vagy elfogadja a NAV bekerülési értéknek a felek közötti árfolyamot (ami a névérték 103 százaléka) Köszönettel Karnitscher János
Adókedvezmény érvényesítése tao önellenőrzésben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésre kérem a válaszát. Egy kft. a 2014. évi társaságiadó-bevallását szeretné önellenőrizni, mert a beszámolókészítést követően vette észre, hogy a tőzsdei ügyleteiből származó árfolyamnyereséget nem megfelelő összegben számolta el. az adott évre. Így társaságiadó-többletfizetési adókülönbözet keletkezett. A 2014. évre vonatkozóan benyújtott eredeti társaságiadó-bevallásban szerepeltette az előadóművészeti támogatás kapcsán a 2014. évi bevallási adatokból számított adókedvezmény-maximumot. Mivel az önellenőrzési adatok alapján magasabb lett a felhasználható felső adókedvezmény-korlát, és még maradt is felhasználható előadóművészeti támogatási összeg keret, így a társaságiadó-önellenőrzésben megnövelné a felhasznált adókedvezmény összegét. Kérdés, hogy megteheti ezt a kft. az önellenőrzésben? Köszönettel-
Végelszámolás vagyonfelosztásából származó jövedelem adóterhei
Kérdés
Egy, az 1950-60-as években alakult fogyasztási szövetkezet (volt ÁFÉSZ) jogutód nélkül megszűnt. Az alapítói vagyont jelentő szövetkezeti alaprészjegyeket, vagyis az "üzletrészt" a tagok fizették meg több mint 40 évvel ezelőtt. Az ÁFÉSZ jól gazdálkodott, jelentős adózott saját tőkét halmozott föl, a megmaradt vagyon pénzeszközökből állt, és a tagokra jutó felosztandó összeg elérte a 300-400 ezer forintot. A végelszámoló a megmaradt vagyonnal úgy számolt el a tagokkal, mintha az a szövetkezeti üzletrészük értékpapírból származó jövedelme lenne, árfolyamnyereség címén fizette ki azt – nézetem szerint tévesen. A teljes (bruttó kimutatott vagyonrészre) felszámoltak osztalék utáni 16 százalékos forrásadót és a 14 százalékos egyéni ehót. Véleményem szerint itt nem osztalék és árfolyamnyereség keletkezett, a megszűnéskor olyan vagyonrészt kapott kézhez minden volt alapító tag, akik ezzel a vagyonnal kapcsolatosan költséget és jövedelem-csökkentő tételeket számolhatnának el, minimum a befizetett alaprészjegy értékét levonásba helyezhetnék, ami jelen esetben 40-50 évvel ezelőtti nyilvántartott befizetés, bár annak nominális értéke a mai érték közel század része csak. Éppen ezért érvényesíthető-e az szja-törvény azon kitétele, miszerint egy nem ismert szerzéskori érték esetén vélelmezhetjük a bevétel 25 százalékát jövedelemként ezekre a vagyoni értékekre vonatkozó bevételekre? Ez esetben mekkora mértékű, és milyen adóteher terheli az íly módon megállapított jövedelmeket?
Külföldi pénznemben szerzett árfolyamnyerség megállapítása
Kérdés
Tisztelt Cím! Egy magánszemély külföldi pénznemben lévő megtakarításából értékpapírokat vásárol. Az értékpapír értékesítése a vásárlás pénznemében történik. Az Szja tv. a devizaváltásnál elért árfolyamnyereséget nem adóztatja, abban az esetben, ha az nem üzletszerű. Az árfolyamnyereség külföldi pénznemben is megállapítható-e és az elért jövedelem számítandó-e át forintra és ez alapján megállapítható-e az adó? Kérdésemet azért teszem fel, mert az Szja tv 5. §-ban foglaltak alkalmazása esetén adóztatásra kerül a vétel és az értékesítés árfolyam változásából eredő árfolyam-különbözet is, ami azzal is ellentétes, ha külföldön szerzett árfolyamnyereségből a külföldön levont adó és hazai adómértékek, illetve a kettős adóztatási törvények alapján az adókülönbözet állapítandó meg. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel
Részvény árfolyamnyeresége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy EGK-államban működő befektetési szolgáltató a nála elhelyezett részvényekre fizetett osztalékot azonnal befekteti ugyanazon cég részvényeibe. Így az évek alatt több, különböző áron beszerzett részvénycsomag alakul ki. Ha a részvények egy részét a magánszemély értékesíti, saját maga határozhatja meg, hogy melyik beszerzési áron vásárolt csomag után számolja az árfolyamnyereséget, vagy van valami kötelező előírás (például FIFO)?
Részvény-értékesítés adózása
Kérdés
2014-ben örökléssel megkapott részvényt értékesítettem, ebből elég nagy összegű árfolyamnyereség keletkezett. Az öröklés éve: 1997. Hogyan kell utána szja-t fizetni magánemberként?
Külföldi árfolyamnyereség adózása
Kérdés
Magyarországon belföldi illetőségű magánszemély az Egyesült Arab Emírségekben értékpapír-befektetéssel rendelkezik. Havonta az árfolyamnyereséget átutalják a számlájára, igazolást nem kap róla. Kérdésem, hogy milyen adó, illetve járulék terheli a jövedelmet?
Üzletrész-értékesítés – pótbefizetés
Kérdés
Tisztelt Surányi Imréné! A következő kérdésben kérem a Tisztelt Adószakértő Asszony állásfoglalását. Ügyfelem 2013. évben értékesítette a 3 millió törzstőkével alapított társasága üzletrészét 44 millió 200 ezer forintért. A társaság részére 2009. évben pótbefizetést teljesített 20 millió forint értékben. A pótbefizetést tévesen tőketartalékra és nem lekötött tartalékra könyvelték. A könyvelés javítására nincs módja, ráhatása a társaság értékesítését követően. Az üzletrész értékesítése után árfolyamnyereség miatt adózni köteles. Az Szja tv 67. § (9) bekezdés ac) pontja értelmében a törzstőke összegével az üzletrész vételára csökkenthető. A kérdésem arra irányul, hogy az Szja tv. 67. § (9) bekezdés bb) pontja értelmében a pótbefizetés tekinthető-e, és ha igen, mely indokok alapján az értékpapír (üzletrész) tartásával összefüggő kiadásnak, és emiatt az üzletrész vételárából levonható-e? Mindezekre vonatkozóan a személyijövedelemadó-bevallás elkészítését megelőzően az Adózóna oldalán találtunk rá az Ön adószakértői válaszára. Ez alapján történt az adóbevallás elkészítése, a 20 millió forint pótbefizetés tehát az üzletrész vételárából a 3 millió forintos törzstőke értéke mellett levonásra került, és a 21 200 000 forint után a személyi jövedelemadót ügyfelem megfizette. A kérdés megválaszolása azért nagyon fontos és sürgős, mert az ügyfelem ellen jelenleg egyes adókötelezettségek vizsgálatára irányuló ellenőrzés van folyamatban.
Üzletrészeladás: mutatjuk, hogyan kell utána adózni!
Cikk
Nehézséget okoz a magánszemélyeknek az üzletrészeladások esetében az ár meghatározása, illetve az adózási kötelezettségek átlátása. A magánszemélyek 2014. évi üzletrész-értékesítéséről a bevallási határidő 2015. május 20-án lejár; ezen ügyleteknek az értékelését és adózását vesszük sorra.
Üzletrész-eladások összevonása
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egy magánszemély egy kft.-ben lévő tulajdonrészét 2015-ben három adásvételi szerződés alapján adja el ugyanazon társaságnak. A szerződésekben az egységnyi üzletrészre jutó vételárak eltérnek, emiatt két tranzakción árfolyamnyeresége keletkezik, míg egy tranzakción árfolyamvesztesége. Kérdésünk az, hogy az árfolyamnyereséget összevonhatja-e az árfolyamveszteséggel a fizetendő szja és eho bevallásakor? Válaszukat köszönjük.
Részvénnyé átváltható kölcsön
Kérdés
Tisztelt Szakértő! "A" Kft.-nek kölcsönkövetelése van "B" társasággal szemben. A szerződés úgy rendelkezik, hogy amennyiben B társaság tőzsdén részvényt bocsát ki, a kölcsönből meghatározott számú részvény lesz. Véleményem szerint a részvények bekerülési értéke a tőke+kamat lesz. Tao-kötelezettség csak az értékesítés után, a realizált árfolyamnyereség után keletkezik. Kérdésem: jól értelmezem-e, hogy csak az értékesítés után keletkezik az adókötelezettség és nem az konverzió időpontjában?
Üzletrész-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (kft.) egy magánszemélytől megvásárolja egy másik társaság (kft.) 91 százalékos üzletrészét. Az adásvétel két lépésben történik 2015 során. Első lépésként 5 százalékos részesedést vásárolunk 8 millió forintért, melynek a magánszemély eladónál 0,7 millió forint a szerzéskori értéke. Második lépésként 86 százalékos részesedést vásárolunk 2 millió forintért, melynek szerzéskori értéke 12 millió forint. Helyesen gondoljuk-e, hogy az eladó magánszemély az adófizetési kötelezettségének megállapításakor nem csökkentheti az első ügyletből származó árfolyamnyereségét a második ügyletből származó veszteséggel? Függetlenül attól, hogy a második ügyleten 10 millió forintos veszteséget realizál a magánszemély, az első ügylet 7,3 millió forintos nyeresége után meg kell fizetni az adót? Kérdésünk továbbá, hogy amennyiben a kalkulációk szerint az első ügylet piaci ár felett történt, akkor a piaci ár feletti vételár után fizetendő 27 százalékos eho a kifizetőt terheli, vagy a magánszemélynek járó jövedelemből kell levonni kifizetéskor? Kérdésünk továbbá, hogy amennyiben a második ügylet piaci ár alatti vételáron történik, ez milyen adó-, illetékvonzattal jár a vevő társaság számára? Válaszukat előre is köszönjük.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
