47 találat a(z) árfolyamkülönbözet cimkére
Devizás előleg kiegyenlítésének árfolyamkülönbözete
Kérdés
Olvastam az alábbi cikket és ezzel kapcsolatos a kérdésem: http://adozona.hu/afa/Euroban_kapott_eloleg_igy_szamoljuk_az_afat_WA7D0L. Amikor az előleget, ami euróban van, elutaljuk a forintos bankszámlánkról, akkor annak az árfolyama más lesz (nagyobb), mint az előlegszámláé, mivel arra az MNB árfolyamot választottuk. A kettő között keletkezett különbözetet árfolyam eszteségre könyveljük vagy az előleget növeljük meg vele?
Devizás telekbeszerzés
Kérdés
Adott egy tavaly alakult építőipari „A nevű” Kft., amely 918.000 kanadai dollár értékben vásárolt Magyarországon telket egy kanadai állampolgártól. Az ellenértéket a „B” nevű társult vállalkozása fizette ki, melyet tagi kölcsönnek minősítettek. A „B” nevű vállalkozás el is utalta a 918.000 CAD-ot, melynek forintosított értéke 192.144.726 forint lett. Az adásvételi szerződés napján érvényes árfolyam alapján az „A” cég könyveiben a telek, mint áru 192.302.640 forinttal lett figyelembevéve. A „B” cégnél nem keletkezett árfolyamkülönbözet, mert a forintosított értéket határozták meg tagi kölcsönnek. Az „A” cégnél akkor az árfolyamkülönbözet összegét a telek értékére rá kellene számolnom? Vagy hogyan kellene könyvelnem? Sajnos csak beruházáshoz találtam erre állásfoglalást, viszont nálam a telek áru lesz, mert erre épített lakásokat eladásra.
Üzletrészcsere
Kérdés
-Surányi Imréné cikke a fenti témában adott válasz nyitva hagyta azt a kérdést, hogy csak a két 20%-os üzletrész árfolyamkülönbözetét kell leadózni, vagy a jegyzett tőke feletti teljes árfolyamnövekményt.
Követelés apportnál jelentkező árfolyamkülönbözetek kezelése
Kérdés
Tisztelt Tanácsadó! Egyik ügyfelünk, X Kft., amely forintban vezeti könyveit, 2016 szeptemberében vásárolt egy követelést Y Kft.-vel szemben, amelyet októberben apportált Y Kft.-be tőkeemelés keretében. Így a követelésből tartós részesedés (befektetett eszköz lett). A követelés EUR-ban volt, és az Y Kft. jegyzett tőkéje is EUR-ban van meghatározva, könyveit az Y Kft. EUR-ban vezeti. X Kft.-nél a vásárolt követelés bekerülésének napján érvényes és az apport bejegyzésekor érvényes EUR/HUF árfolyamok különbözetéből adódó árfolyamkülönbözet hogyan számolandó el X Kft. könyveiben? Valóban árfolyamkülönbözetként kell elszámolni a két tétel (a követelés bekerülése és apportja) HUF értéke közötti különbséget az októberi apport bejegyzéskor? Kell-e a továbbiakban év végén (fordulónapon) átértékelni a befektetett eszközt (tartós részesedést) amiatt, hogy EUR-ban van (az Y Kft jegyzett tőkéje EUR) és forintban vezetjük az X Kft. könyveit? Segítségüket előre is köszönjük! Üdvözlettel: Molnár Tibor
Ellenőrzött tőkepiaci ügyletek adózása spread különbség esetén
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Ha a platform, amin kereskedek, nem számol fel semmilyen költséget, csak más "árfolyamot" állapít meg nekem a platformon belül, és a bevétele ebből származik, akkor milyen igazolásra vagy adatszolgáltatásra van szükség? Ebben az esetben igazából nincs költsége a kereskedésnek. Hogyan lehet így költségkimutatást készíteni (ha ez kötelező egyáltalán)? Az jarható út, hogy én kiszámolom tranzakcióként, hogy mekkora a kapott, illetve a valós árfolyam közötti különbség, és azt jelenítem meg költségként?
Árfolyamkülönbözet értelmezése egyszeres könyvvitelben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy devizás pénzügyi lízing esetén, amikor a kettős könyvvitelben árfolyameltérést könyvelünk, egyszeres könyvvitelben (például egyéni vállalkozónál) értelmezhető-e az árfolyameltérés, és foglalkozni kell-e vele? Esetleg analitikus nyilvántartásban kell vezetni, és év végén az összevont, nettó módon számított eredményhatást kell figyelembe venni, és nem könyvelni (mivel nem jár pénzmozgással), hanem az eredményszámítás során kezelni? Köszönöm a választ!
Svájci frank alapú beruházási hiteltörlesztés következménye
Kérdés
Közúti árufuvarozást végző társaság a svájci frank alapú hitelből megvásárolt tehergépkocsiját értékesítette. Az árfolyamkülönbözet-számlán így egy elég magas, tartozás jellegű összeg (8 miilió forint) maradt. Mivel tárgyi eszköz már nincs, a hitelt kifizette, a devizaszámláját megszüntette, kérdésem az, hogy ezt az árfolyamkülönbözetet csak a 87-es számlával szemben rendezhetem, vagy van-e más lehetőségem? Gondolok itt az eredménytartalék számlára is, mivel az jelentős (16 millió forint). Ha lehetséges, sürgősen kérem válaszukat, és köszönöm szépen!
Katás vállalkozó euróban számláz
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi példára kérném, hogy fejtse ki álláspontját, illetve, hogy Ön melyik verziót alkalmazná! Egyéni vállalkozó (katás) számláz közösségi adóalany felé szolgáltatásnyújtást, havi elszámolással, 500 euró/hónap, áfa hatályon kívüli tételként. A számla dátuma: 08. 02., a teljesítés napja = fizetési határidő (08. 10.), az elszámolási időszak 2016. július. Számla kiegyenlítése 2016. 08. 04-én megtörtént a vállalkozó devizabetét-számlájára. Árfolyamok (MNB-árfolyamra be van jelentkezve a vállalkozó) 2016. 08. 02: 311,74 2016. 08. 04: 311,03 Kérdésem, hogy Ön egyetért-e azzal az állásponttal, hogy az áfa és közösségi összesítő bevallásban a 08. 02-ei számlán lévő összeget a kiállítási dátum szerinti árfolyammal (311,74 Ft/€) számoljuk át, a katabevallásban pedig a 08. 04-ei kiegyenlítési napon érvényes MNB-árfolyammal (311,03 Ft/€)? Nem okoz-e problémát, hogy a kiegyenlítés napján kisebb az MNB-árfolyam, mint amikor kiállította a számlát (azaz kisebb bevétel lesz bevallva, mint a számla összege)? B) esetben, ha forintbetétszámlára kapja a vállalkozó az utalást, a bank átváltja az összeget, és jóváír forintösszeget (például 151 356 forintot). Ilyenkor a katában a 151 356 forint lesz a bevallásban szereplő összeg? C) esetben, ha nem tételes iparűzési adóra van bejelentkezve a vállalkozó, és a kiegyenlítés napján nagyobb az árfolyam, mint a kiállítás napján, az itt keletkező árfolyamkülönbözet az iparűzési adó alapját képezi-e (értékesítés árbevételeként) vagy más bevételként kell kezelni? Köszönöm válaszát!
Devizaátváltás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cég a devizaszámlájáról átutal pénzt a forintszámlájára, amit a bank egy általa meghatározott árfolyamon vált át. Kérdés, hogy ebben az esetben a nyilvántartásunk szerinti átlagárfolyamhoz képest értékelni kell-e? Keletkezik-e ebben az esetben árfolyamkülönbözet? Köszönöm!
Külföldi vevő, illetve szállító árfolyamkülönbözet
Kérdés
Helyesen értelmezem-e, hogy a külföldi vevőknél és szállítóknál év végén az MNB december 31-ei árfolyamára csak a partnerenként forintban kimutatott év végi egyenleget kell átértékelni?
Egyéni vállalkozónál árfolyamkülönbözet
Kérdés
Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr! Az szja törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó ügyfelem könyvelése naplófőkönyvben történik. A NAV felé be van jelentve az MNB-árfolyam alkalmazása. Azt szeretném megtudni, hogy ha a valutapénztárból befizet valutát a devizaszámlára azt milyen árfolyamon kell könyvelni: a valutapénztár szerinti könyv szerinti értéken, és akkor nem keletkezik árfolyamkülönbözet vagy a valutapénztárból könyv szerinti értéken vezetem ki, a devizabankba viszont a befizetés napja szerinti MNB-árfolyamon könyvelem és az árfolyamkülönbözetet vállalkozási bevételként/ráfordításként számolom el? Az szja törvény 6. § (3)bekezdése vonatkozik a valuta befizetésére devizaszámlára? Vonatkozik-e az szja törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóra is az a rendelkezés, hogy a valutapénztárból könyv szerinti értéken vezetheti ki a költségeit? Köszönettel: Kauker Zsoltné
Árfolyamkülönbözet továbbszámlázása
Kérdés
Kedves Szakértők! Az egyik ügyfelem úgy szerződött májusban egy vevőjével, hogy egy terméket nettó 14 ezer euró értéken ad el neki, 307 forintos előzetes árfolyamon, az árat forintban (nettó+áfa+bruttó) is feltüntették a szerződésben. Kapott még a vevő az ügyfelemtől 6 havi törlesztési lehetőséget is, melyen a forintban kifejezett összegek szerepelnek, 6 fizetési határidővel (könyvelésileg a vevőkövetelésem ki is futott). Azonban kikötöttek egy olyan pontot is a szállítási szerződésben, hogy "a fenti vételár ezen (307 forint/euró) árfolyamon kerül meghatározásra. Árfolyamemelkedés esetén a gép vételárának forintban való meghatározása az egyes pénzügyi teljesítések napján érvényes kereskedelmi banki eladási devizaárfolyamon történik. Minden egyes résztörlesztés a jóváírás napján érvényes irányadó árfolyammal számított, euróban meghatározandó résztörlesztésnek tekintendő. Irányadó árfolyam a Raiffeisen Bank devizaeladási árfolyama". A fentiek alapján ügyfelem kiszámolta, hogy járna neki még 71 ezer forint (áfa?) árfolyam-különbözet. Egyáltalán lehet ilyet számlázni? Ha igen, akkor a gépeladás eredeti teljesítési időpontú (amikor átadták májusban) számláját kell helyesbíteni, mint "vételárváltozás miatti helyesbítés"? Áfásan? Így áfát kell önellenőriznem? Vagy esetleg teljesen más ötlete van valakinek, hogy a fenti idézett szöveg miként állná meg a helyét, hogy a különbözetet számlázhassa az ügyfelem? (például kártérítést kérhet, vagy mi?) Várom megtisztelő válaszukat!
Valutában nyújtott tagi kölcsön
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaságban a tag – külföldről történő árubeszerzés miatt – euróban nyújt tagi kölcsönt. Ezt a kölcsönt a társaság nem tudja euróban visszafizetni, csak forintban, mert a beszerzett áru értékesítése forintban történik. Nem tudom, hogy ez szabályos-e? Kell-e árfolyamkülönbözettel számolni, vagy vissza lehet fizetni az kölcsön nyújtásakor számított árfolyammal? Ha árfolyamkülönbözet keletkezik, azt hogyan kell a tagnak számfejteni és leadózni, ha a társaságban ő heti 36 óra munkaviszonnyal rendelkező társas vállalkozó? A társaságtól jövedelmet nem vesz ki.
Devizás tételek elszámolása.
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Devizás vevő és szállító számláinkat a választott, teljesítéskori MNB-árfolyamon könyveljük. Devizaszámlánkra érkezik a vevőktől a pénz, illetve onnan fizetjük ki a szállítőkat. Kérdésem, hogy minden tételnél külön el kell számolni a teljesítés szerinti és a pénzügyi teljesítés közötti árfolyamkülönbözetet? Mit kell tenni, ha kompenzálunk? A kompenzált tételek maradnak a teljesítéskori árfolyamon, és a különbözetre – amit bankon keresztül utalunk, vagy kapunk – kell elszámolni árfolyamdifferenciát? Köszönettel: Mekler Zsuzsa
Devizaátértékelés
Kérdés
2014. évi közösségi beszerzés számla év végi devizás átértékelése megtörtént. A számla kiegyenlítése 2015. februárban történt meg 3 százalék skontó figyelembevételével. A mérlegkészítés fordulónapja dec. 31., a mérlegkészítés időpontja 2015.03.31. Kérdés, hogy a skontó és a kiegyenlítés árfolyamkülönbözete a 2014. évet vagy a 2015. évet érinti-e?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
