90 találat a(z) áfafizetési kötelezettség cimkére
Utazási iroda
Kérdés
Utazási iroda utazási csomagot állít össze. A csomag tartalma: szállás, utazás (szlovák busz), rendezvény (szlovák körút). A költségszámlákon 0%-os közösségi áfa van. Felmerül-e bevallási és áfafizetési kötelezettség a költségszámlák után? Mivel adólevonási jogunk nincs ebben az esetben?
Alanyi mentes vállalkozó külföldi beszerzése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy alanyi adómentességet választó egyéni vállalkozónak (vagy társas vállalkozásnak) EU-s különbözeti áfás (használt gépjármű) beszerzése után – ha a jogszabályt jól értelmezzük – nincsen sem bevallási, sem adatszolgáltatási, sem áfafizetési kötelezettsége, mivel a különbözeti áfát a számla kibocsátója fizeti meg. A beszerzett használt gépjárművek vállalkozó általi belföldi értékesítése pedig szintén nem von maga után áfafizetési kötelezettséget az alanyi mentességi határ, a 8 millió Ft eléréséig. Kérjük, szíveskedjenek megerősítő választ adni! Köszönjük.
Alanyi mentes bt. átalakulása kft.-vé
Kérdés
Év közben betéti társaságból korlátolt felelősségű társasággá átalakuló áfa alanyi mentes társaság az átalakulás tervezett időpontjában az éves 6 millió forint áfa alanyi mentességre jogosító értékhatár arányos részét meghaladja. Keletkezhet-e az átalakulás miatt a betéti társaságnak áfafizetési kötelezettsége, illetve befolyásolja-e ez a létrejövő kft. áfaalanyiság választási lehetőségét ?
Áfafizetési kötelezettség keletkezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás időszakos elszámolású számlát állít ki. A számla kelte: április 30., a teljesítés június 29., a fizetési határidő július 31. A vevő a számlát május 20-án teljes egészében kifizeti. Mikor keletkezik áfafizetési kötelezettsége a kibocsátónak, és mikor helyezheti levonásba a vevő a forgalmi adót? Az én értelmezésem szerint erre az 59. paragrafus előírását kellene alkalmazni, a NAV-revizor szerint viszont ez nem előleg, ezért csak a teljesítés időpontjában kell áfát befizetni, és akkortól lehet levonásba is helyezni. Kinek van igaza? Köszönettel: Bertháné
Egycélú vagy többcélú ajándékutalvány
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egycélú vagy többcélú ajándékutalványnak tekintendő az az utalvány, amelyik nem névre szóló, el lesz ajándékozva, így a vásárlásakor még nem ismert, hogy ki fogja felhasználni? Hasonló a kérdés abban az esetben, ha azonos típusú termékre, de nem csak ugyanolyanra váltható be? Például bútorra, de székre, asztalra, ágyra is, vagy könyv esetén bármely könyvre, ami az üzletben megtalálható. Adott esetben a többféle szín, méret, ár már elégséges ahhoz, hogy többcélúnak tekintsük az utalványt? Másképp fogalmazva: mi a kritériuma az igénybe vehető termék azonosságának vagy a vevő személyének az utalvány megvásárlásakor? Ez azért fontos, hogy meg lehessen határozni az áfafizetési kötelezettség időpontját (vásárláskor vagy beváltáskor)! Válaszát előre is köszönöm!
Fordított áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Síiskola (áfára bejelentkezett vállalkozási minőségben) megbízott egy kivitelezőt sípályához kiszolgáló épület megépítésére. A vállalkozó alanyi mentes számlát adott, de a szerződésben hivatkozott arra, hogy cégünknek, amely igénybevette az ő szolgáltatását, az áfatörvény 142. paragrafusa alapján – mint a szolgáltatás igénybevevőjének – kell megfizetni az áfát.. Kérdés, hogy alanyi mentes számla beérkezésekor is cégünknek áfafizetési kötelezettsége van? Köszönöm válaszukat.
Apportáfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném állásfoglalását kérni: Alakul egy cég 4 millió forint készpénzbefizetéssel és 40 millió forint vagyoni értékű jog átadásával. A 4 millió forint pénzeszközt jegyzett tőkébe, a 40 millió forint apportot tőketartalékba kívánják helyezni a tulajdonosok. Az áfatörvény 17. §-a alapján apport esetén nem keletkezik áfafizetési kötelezettség. Kérdésem: Igaz-e, hogy amennyiben a vagyoni értékű jog a tőketartalékba kerül, akkor a jog átadóját kb. 11 millió forintt (a 40 millió forint 27 százaléka) áfafizetési kötelezettség terhelné, míg ha a törzstőkébe, akkor az apport áfamentes lene? Igaz-e, hogy azok a tőketartalékba helyezett vagyoni hozzájárulások, amelyekről a társasági szerződés egyértelműen akként rendelkezik, hogy apportként a tőketartalékba helyezik, nem járnak áfafizetési kötelezettséggel, mentesek az áfa alól? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel.
Személygépkocsi uniós értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar áfaalany, aki uniós adószámmal rendelkezik, értékesíti tárgyi eszközként nyilvántartott, áfás számlával vásárolt személygépkocsiját, melynek áfáját beszerzéskor nem helyezte levonásba. A lehetséges vevő német magánszemély vagy német uniós adóalany. Kérdés: terheli-e az eladót áfafizetési kötelezettség? Válaszát előre is köszönöm.
Ingyenes átadás
Kérdés
Az áfatörvény 11. § (1) bekezdés alapján ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. Számos esetben előfordul, hogy a vállalkozások a forgalmuk növelése céljából akciókat hirdetnek. Ezen akció keretében bizonyos mennyiségű termék vásárlása esetén valamilyen plusz terméket adnak. Például abban az esetben, ha valaki vásárol 10 raklap téglát, akkor 1 raklapot ingyenesen kap meg, vagy kap hozzá 2 zsák cementet. Az ingyenes átadás a vállalkozás célját szolgálja, vagyis nem idegen célokat szolgál, hiszen a vállalkozás ettől remél többletértékesítést, illetve többletbevételt. Kérdés: az ingyenes átadás révén keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? Köszönettel: Veinperl Róbert
Egyéni vállalkozás megszüntetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó ez év végén megszüntetné va állalkozását, és 2016-tól őstermelőként folytatná tovább ezt a tevékenységet. Egyéni vállalkozása ideje alatt több, üzemi célt szolgáló tárgyi eszközt szerzett be, amelyeknek már a nyilvántartási értéke nulla, 5 éven túl történt a beszerzésük. Kérdésem: milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik, ha a tárgyi eszközöket meg akarja tartani, később az őstermeléshez kívánja őket használni. Az áfatörvény 11. § (1) bekezdése alapján – mivel korábban ezen eszközök áfáját levonásba helyezte – áfafizetési kötelezettsége keletkezik, melynek alapja az eszközök piaci értéke lesz? Ezt a piaci értéket hogyan lehet "NAV-ellenőrzés-biztosan" meghatározni? Szja-vonzata lesz-e a megszűnésnek? Válaszát előre is köszönöm.
Közös üzemeltetés megszüntetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két kft. 50-50 százalékban közösen vásárolt 2014-ben magánszemélytől egy vitorlás hajót. A hajóvásárlás célja a hajó bérbeadásával árbevétel elérése. A hajót, mint tárgyi eszközt, „A” Kft. aktiválta. A „B” Kft.-től átvett pénzeszközt az „A” Kft. kapott, fejlesztési célú kölcsönként mutatja ki a könyveiben. Felmerült a közös üzemeltetés megszüntetése. „A” társaságé lenne a vitorlás hajó 100 százalékban, és ő folytatná a bérbeadási tevékenységet. Azt szeretném megtudni, hogy az 50 százalék megvétele „B” társaságtól keletkeztet-e áfafizetési kötelezettséget? Köszönettel: Kaukerné
Céges ingatlan eladása
Kérdés
Egy kft. a saját ingatlanát eladja magánszemélynek. A cég áfaalany, de ingatlanra nem jelentkezett be áfakörbe. Az eladás során milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik? Előre is köszönöm a válaszukat.
Személygépkocsi értékesítése harmadik országbeli államba
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. személyszállítással foglalkozik. 2014. évben beszerzett személygépkocsi áfájának összegét visszaigényelte, mivel azt 100 százalékban a vállalkozás érdekében használja. Ezt a személygépkocsit Svájcba szeretné eladni. Kérdés: a fenti személygépkocsi értékesítésinél áfafizetési kötelezettség nincs, mivel elhagyja az országot a jármű? A vevő magánszemély, másik esetben pedig cég. Mindkét esetre kérek szépen tájékoztatást. Köszönettel: Ildikó
Áfa, szja és eho
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély haszonbérbe ad mezőgazdasági földeket művelésre, és hosszú távú bérleti szerződéssel sok-sok helyrajzi számú kül- és belterületi, zártkerti építési telkeket ad használatba bérbe vevőknek, akik a területeken többféle funkcióra épületeket építenek rá. Ez a tevékenysége már üzletszerűnek minősül. A magánszemély nem kíván bejelentkezni az áfatörvény hatálya alá, így, ha jól tudom, nem szükséges adószám a tevékenységhez. Kérdésem, hogy ebben az esetben a magánszemélynek milyen szja- és ehofizetési kötelezettsége van, figyelembe véve azt, hogy van egy főállású munkaviszonya és pár év múlva öregségi teljes nyugdíjas lesz. Mit kell neki tennie akkor, ha az üzletszerűség miatti áfa (?) körbe szeretne bekerülni, és ebben az esetben milyen adófizetési kötelezettségei támadnak?
Amikor az evás cégeknek is kell áfát fizetniük
Cikk
Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) alanyait fő szabály szerint nem terheli áfafizetési kötelezettség a bevételeik után. Az evát választó vállalkozásokra az áfatörvény jogutódlással történő megszűnésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni bizonyos eltérésekkel. Az evára való áttérés fő szabály szerint nem jár áfafizetési kötelezettséggel, azonban vannak kivételek, amelyekre jelen cikkben kívánunk rávilágítani.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
