6 találat a(z) termőföldeladás cimkére

Termőföldeladás utáni adó Kérdés

Termőföldeladás Kérdés

Termőföld-értékesítés Kérdés

Termőföldeladás adója Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 2015. évben örököltünk szántó földterületet, több helyrajzi számon. Testvérem eladná, én nem vagyok földműves, de szeretném megvásárolni a részét. Azt szeretném tudni, hogy az eladónak és a vevőnek milyen összegű, mértékű szja-t és illetéket kell fizetnie? Külön-külön szerződések lesznek, mert egész más helyrajzi számon vannak, külön kell-e vele számolni? Vagy egybevonni, mert az egyik terület kb. 200 ezer forint lenne csak, a többi az már több százezer.

Termőföldeladás közérdekből Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyenesági termőföld (szántó) ajándékozás történt 2013. szeptember 05-ei dátummal. "Kifejezetten ipari, logisztikai beruházás céljából történő ingatlanfejlesztésre és hasznosításra kívántja megvásárolni." Erre a szerződésre vonatkozik-e a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 13. paragrafus (1) bekezdése? Adófizetés, illetékfizetési kötelezettség terheli-e az eladót? Vagy meg kell várni, hogy leteljen az öt év? Megtisztelő válaszát köszönöm szépen.

Termőföldeladásból származó jövedelem Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyar illetőségű magánszemélyek termőföldet vásároltak (öröklés és ajándékozással történő szerzés is történt) olyan módon, hogy a termőföld tulajdonjoga a magánszemélyeké, a társaságnak pedig haszonélvezeti joga van. A termőföldvásárláshoz kapcsolódó vételárat a magánszemélyek úgy osztották meg egymás között, hogy a magánszemélyek fizették a vételár 10, a társaság pedig a 90%-át. A felek a vásárláskor szóban megállapodtak, hogy a termőföldet értékesíteni fogják, és a termőföldeladásból származó bevételt úgy osztják meg egymás között, hogy a bevétel 10%-a a magánszemélyeket, 90%-a pedig a társaságot illeti meg. A 2013. évi CCXII. törvénnyel bevezetett szabályozás miatt a társaság haszonélvezeti joga a termőföld felett nem maradhatott fenn, ezért a felek megállapodtak, hogy a társaság ellenérték fejében lemond a haszonélvezeti jogról. A felek az ellenérték összegét a forgalmi érték 25%-ban határozták meg (az illetéktörvény 72. §-ára figyelemmel), amelyről a társaság áfás számlát állított ki. A felek osztozkodása a vételáron megszűnt a 2013. évi CCXII. törvénnyel bevezetett korlátozás folytán. Ezért a társaság az eladási árból az őt megillető részre a jogalap nélküli gazdagodás szabályaira tekintettel ugyancsak áfás számlát állított ki a magánszemélyek részére. Kérdés, hogy a magánszemélyek ingatlanból származó bevételének megállapításánál a vételárból (bevételből) levonható-e a kifizetett két számla?