5 találat a(z) személyi jellegű egyéb kifizetések cimkére

Cégtelefon magánhasználat utáni kiva könyvelése Kérdés

Telefon- és szemüvegtérítés Kérdés

Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdésben kérem szíves segítségüket. A munkáltató ügyvezetői utasítás keretében szabályozza a munkavégzéshez szükséges mobiltelefonok és szemüvegek vásárlásának keretösszegét. Amennyiben a munkavállaló ettől eltérő, magasabb értékű telefont/szemüveget szeretne igényelni, úgy arra is van mód, de ebben az esetben a készülék/szemüveg beszerzési ára és az ügyvezetői utasításban szereplő keretösszeg közötti különbözetet meg kell térítenie. A munkáltató a telefonkészüléket a számla szerinti nettó beszerzési áron (előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó értéken) veszi nyilvántartásba a tárgyi eszközei között, a szemüveget pedig adómentes természetbeni juttatásként könyveli a személyi jellegű egyéb kifizetések között. Kérdésünk, hogy a vásárolt telefon/szemüveg beszerzési ára és a belső utasításban engedélyezett keretösszeg közötti különbözetet milyen módon szükséges rendezni? 27% áfa felszámításával kell továbbszámlázni a dolgozó felé (számla kiállítása szükséges)? Ebben az esetben közvetített szolgáltatásként vagy egyéb bevételként könyvelendő? Vagy mint dolgozói térítést/támogatást szükséges elszámolni „feljegyzés” alapján, melyben hivatkozunk az ügyvezetői utasításra, és a különbözet dolgozói költségtérítésként kerül elszámolásra egyéb bevételként számla kiállítása nélkül?

Kiva Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kiva adóalap egyik összetevője a személyi jellegű kifizetések. A Katv. 20. § (3) szerint személyi jellegű kifizetés a Tbj. szerint személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben. A megbízási díj, amennyiben nem haladja meg az adóév első napján érvényes minimálbér 30%-át, nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt, az nem képez járulékalapot, habár szochoalapot igen. Úgy vélem, a fent említett megbízási díj nem képez kivaalapot, mivel a Tbj. szerint nem képez járulékalapot. Helyesen gondolom? Köszönöm a segítségét!

Személyi jellegű kifizetések a kisvállalati adóalapban Kérdés

Betéti társaságunk a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően jár-e el, ha a kisvállalati adó (kiva) alanyaként a személyi jellegű kifizetéseket az alábbiak szerint veszi, illetve nem veszi figyelembe a kiva alapjának meghatározása során? 1. Megbízási díj – megbízási szerződés szerint 1.1. a kifizetés nem egyéni vállalkozónak történik, az szja-előleg alapját képező jövedelem összege: kiva-alap; 1.2. a kifizetés egyéni vállalkozónak történik, a számla ellenértéke: nem kiva-alap. 2. Szerzői díj – felhasználási szerződés szerint 2.1. a kifizetés nem egyéni vállalkozónak történik, 2.1.1. a személyes munkavégzés utáni díjrésznek a szja-előleg alapjaként figyelembe vett jövedelemrésze: kiva-alap; 2.1.2. a vagyoni (szerzői jogi védelem alatt álló) jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett díjrész: nem kiva-alap (de ezt a díjrészt, mint járulékalapot nem képező jövedelmet, egészségügyi hozzájárulás terheli); 2.2. a kifizetés egyéni vállalkozónak történik, a számla ellenértéke: nem kiva-alap. Laluska Pál (Iurisperitus Bt.)

Tiszteletdíj - minek minősül? Kérdés

TiszteletdíjTisztelt Szakértő! A felügyelő bizottság tagjainak fizetett tiszteletdíj nem felel meg a kereset fogalmának, tehát nem bérköltség, hanem személyi jellegű egyéb kifizetés, azonban a Statisztikai közlemények. 3/2010. (IV. 2.) KSH közlemény a fõbb munkaügyi statisztikai fogalmakról és azok definícióiról szóló közleményben a tiszteletdíjat keresetnek minősülő elemek közé sorolja, vagyis az válasz nem állja meg a helyét, hogy nem felel meg a kereset fogalmának ebben az esetben. A kérdésem az lenne, hogy mivel a KSH szerint a tiszteletdíj keresetnek minősül, így akkor bérköltségként az 54-be elszámolhatom, vagy a személyi jellegű egyéb kifizetések között az 55-be rakjam, 54-be és akár 55-ba is rakhatom. Előre is köszönöm a válaszukat!