6 találat a(z) semmis cimkére
Semmissé teszi-e a nyugdíj-megállapodást a meglévő biztosítási jogviszony? Cikk
„2016. július 1. óta van/volt nyugdíj-szolgáltatásokra irányuló megállapodásom. Ez megszüntetésre került, mert hónapokig nem fizettem a szükséges befizetést” – írta olvasónk, majd így folytatta: „Mint utóbb kiderült, ez szerencse :-) mivel az új megállapodás megkötésére irányuló kérelmem során a Vármegyei Kormányhivatal megállapította, hogy biztosítási jogviszonyom van egy kft.-nél. Ezt az első megállapodás megkötésénél elmulasztották ellenőrizni, én részemről pedig ez jóhiszeműen fel sem merült; nem is kötöttem össze a két témát, mivel a kft. érdemi tevékenységet évek óta nem végzett. A cégben az elmúlt hét évben tevékenység szinte nem volt. Azért kötöttem a megállapodást, mert a fent jelzett időponttól (pontosan 2016 május 31-étől) magyar munkáltatóval munkaviszonyom nincs, külföldön dolgozom, viszont munkaviszonyom jogi státuszából adódóan az adott országban állami egészség-, és nyugdíjbiztosításom sincs, illetve munkáltatómnak sincs sem állami, sem magán nyugdíjcélú megtakarítási programja. Tehát eddig jóhiszeműen abban a hitben voltam, hogy a jelzett megállapodással legalább az elismert magyar évek ’ketyegnek’, mely nyugdíjba vonuláskor akár Magyarországon, akár az EU-ban érvényesíthető. Kérdéseim: A kormányhivatal érvelése helytálló-e, a megállapodásom valóban semmis? Lehetne-e, kellene-e valamit lépni? Amennyiben nem, és csak annyi marad, hogy a nyugdíjbiztosító a korábbi befizetéseket visszautalja? A céges státusz, annak ellenére, hogy nyugdíjjárulék befizetés nincs, szolgálati idő?” Olvasónk kérdéseire Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Itthon cégvezető, külföldön munkavállaló nyugdíj megállapodása Kérdés
Figyelem, visszamenőleg is semmis lehet a NAV határozata! Cikk
A Kúria a közelmúltban több az adózás rendjét érintő, garanciális eljárásjogi kérdésben döntött az adózók javára. A kérdéses ítéletekben lefektetett jogelvek a vállalkozások már lezárt ügyeire is hatással lehetnek, tekintettel arra, hogy azok adóhatósági figyelmen kívül hagyása olyan súlyos jogszabálysértést eredményez (történjen az akár a régi, akár az új Art. égisze alatt), mely – a megfelelő eljárási lépések esetén – akár visszamenőlegesen is jogi reparációt vonhat maga után.
Semmisek a svájcifrankalapú jelzáloghitelek Horvátországban Cikk
Semmissé nyilvánította a svájcifrankalapú jelzáloghitelt a horvát legfelsőbb kereskedelmi bíróság arra hivatkozva, hogy a bankok 2004 és 2008 között nem tájékoztatták ügyfeleiket az ilyen devizahitelek magas kockázatáról – írta a Vecernji List című horvát napilap csütörtökön.
Felszámolás és eredeti állapot Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre kérem tájékoztatásukat: A kft. 2011. 07. hóban eladta a 100 millió forint értékben nyilvántartott ingatlanát. 2012. 09. 01-től felszámolás alá került, a 2012.08.31-i mérlegében a tárgyi eszközök értéke 0 forint volt, mivel korábban eladta az ingatlant. A felszámoló megtámadta az ingatlaneladást, és 2016. 12. hóban a Kúria mint felülvizsgálati bíróság megállapította az adásvételi szerződés érvénytelenségét és elrendelte az eredeti állapot helyreállítását. 2017. 11. hóban a felszámolás egyezséggel lezárult, az ingatlan 150 millió forint piaci értéken szerepelt a felszámolási zárómérlegben. Kérdésünk: 1. Az eredeti állapotot hogyan kell helyreállítani a könyvekben és a beszámolóban, illetve ezt a felszámolási zárómérlegben kellett volna megtenni? 2. Mivel a 2012. 08. 31-i tevékenységet lezáró mérlegben akkor 0 forint volt a tárgyi eszköz értéke, most a felszámolást követő év adóbevallásában a Tao-törvény 16. § (6) bekezdésénél az eredeti állapot helyreállítása miatt a 100 millió forint nyilvántartási értéket figyelembe lehet-e venni, annak ellenére, hogy a 2012.08.31-i mérlegben az ingatlan nem volt nyilvántartva? Válaszukat előre is köszönöm.
Külföldivel kötött termőföldügyletről döntött a Kúria Cikk
Magyar és német állampolgárok közötti, termőföld vétele és eladása kapcsán keletkezett jogvitára tett pontot a Kúria, közölte a bíróság sajtótitkársága.