18 találat a(z) rendkívüli bevétel cimkére

Engedményezés utáni kötelezettség ellenértéke Kérdés

Kölcsön elengedése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Külföldi cég kölcsönt adott magyar cégnek, évekkel ezelőtt. A külföldi cég már nem működik, a kölcsön nem lett visszafizetve. Ilyen esetben, ha elengedett kötelezettségként leírjuk rendkívüli bevételként, akkor az adóalapnál csökkentő tételként figyelembe lehet venni? Köszönöm válaszukat.

Evaalap – behajtási költségátalány elengedése Kérdés

Tisztelt Ügyintéző! A következő kérdés merült fel a kettős könyvvitelű evás vállalkozómnál. A 2016-os törvényi változás következtében a nem követelt behajtási költségátalány kivezethető, és a rendkívüli bevételek között kell szerepeltetni. A kérdésem, hogy ezen rendkívüli bevétel – amely teljes egészében az elengedett behajtási költségátalányból származik – az eva alapját képezi-e? Válaszát előre is köszönöm.

Behajtási költségátalány 2015. Kérdés

Tisztelt Szakértő! Azok a cégek, amelyeknél a 2015-ös beszámoló mérlegkészítési időpontja a behajtási költségátalányról szóló törvény hatályba lépése utáni időpontra esik, hogy járnak el helyesen a 2015-re vonatkozó behajtási költségátalány kezelésében? A törvény visszamenőleges hatálya miatt eltekinthetnek-e a behajtási költségátalány egyéb ráfordítás-kötelezettségkénti könyvelésétől, majd a begyűjtött lemondó nyilatkozatok alapján a kötelezettség-rendkívüli bevétel tétel könyvelésétől, vagy kötelező a gazdasági események könyvelése? A minimum adóalap szerint adózó vállalkozások esetében adóvonzata is van a döntésnek, nem mindegy, hogy a rendkívüli bevétellel növelt összeget vagy az anélküli összes bevételt tekintik a mininmumadó alapjának. Válaszát megköszönöm. Tisztelettel: B. Ilona

Külföldi magánszemély általi végleges pénzeszközátadás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk (belföldi kft.) részére egy külföldi magánszemély (nem kapcsolt vállalkozás) bankszámlánkra való utalással a költségek fedezetére nyújtott 2015-ben végleges átadási céllal pénzeszközt. Kérdésem, hogy rendkívüli bevételnek minősül-e az összeg, jár-e adóalap-korrekcióval és illetékfizetési kötelezettséggel, esetleg egyéb (bejelentési, adózási) kötelezettségeink is vannak? Van-e jelentősége, hogy a magánszemély kapcsolt vállalkozás vagy sem, illetve kötelesek vagyunk-e indokolni, hogy egy idegen magánszemély milyen indíttatásból nyújtott kölcsönt a társaságnak? Tisztelettel: Győri Erika

Térítésmentes átadás - kicsit komplikálva Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy térítésmentes átadás tekintetében bizonytalanok vagyunk a könyveléssel kapcsolatban, ebben szeretném a segítségét kérni. Adott két kapcsolt vállalkozás, mondjuk "A" és "B". "A" vállalkozás előleget fizetett egy teherautó megvásárlására két évvel ezelőtt, így volt néhány millió forint követelése egy harmadik "C" vállalkozás felé. 2015 végén "A" vállalkozás átadta ezt a követelést "B" vállalkozás részére. Erről a három cég aláírt egy "engedményezési megállapodást", és "C" vállalkozás "A" részére kiállított egy sztornó számlát az ügyletről, "B" vállalkozásnak pedig egy számlát. Az "A" vállalkozásnál a sztornó számla áfája megjelent a bevallásban, mint növelő tétel. "B" vállalkozásnak a számla miatt levonható áfája keletkezett, amiről nem vagyok meggyőződve, hogy jogos. Az "A" és "B" cég között még nem készült egyéb papír az átadásról. Abban szeretném a segítségét kérni, hogy ezt hogyan lehet szabályosan bizonylatolni? Az átadásról az átadó írjon egy számlát, amit rendkívüli bevételként könyvelünk? Mivel itt nem egy tárgyi eszköz, hanem egy követelés átadásáról van szó, hogyan kell eljárni az áfával kapcsolatban? Remélem érthetően sikerült leírnom a kérdéseimet. Válaszát előre is köszönöm!

Forintban jegyzett tőkére befizetett devizás összeg Kérdés

Tisztelt Szakértő! A vállalkozás jegyzett tőkéjének összegét a cégbírósági bejegyzés szerinti forintösszegben kell könyvelni. A befizetés teljesítése devizában történik deviza számlára. A számviteli politikában rögzített, választott árfolyamon veszem nyilvántartásba a deviza számlára befizetett jegyzett tőkét. Így a tőkére befizetett összeg eltért, azaz több lett, mint a bejegyzett összeg. Ebben az esetben a tulajdonosok dönthetnek úgy, hogy lemondanak a többletről? Természetesen írásba foglalva. A társasági szerződésben nem rendelkeztek a tulajdonosok a többlet sorsáról, például visszafizetnék, vagy tőketartalékba helyeznék. Ha lemondanak a többletről, akkor még 2015-ben a rendkívüli bevételek között elszámolható a különbözet? Válaszukat előre is köszönöm.

Átvállalt kötelezettség, Tao Kérdés

Egy magánszemély alapította bt. évek óta veszteséges, jelentős adótartozással. A tagok nem tudják kifizetni, mert bevételük sincs, máshol dolgoznak, illetve gyesen vannak. Az egyik tag szülője vállalta,hogy saját bankszámlájáról részletekben kifizeti a NAV tartozást. A könyvelése a bt.-nél rendkivüli bevétel, a Sztv. szerint, de figyelembe vehető-e a Taonál az átvállalt kötelezettség miatti adóalap-csökkentés? A három feltétel itt értelmezhető-e?

Csődvédelem után Kérdés

Sikeres csődegyezség után mi a teendő azokkal a hitelezőkkel, akik nem regisztráltak a csődbiztosnál (vagyonkezelőnél)? Leírhatók (rendkívüli bevételként), vagy rájuk is vonatkozik a csődegyezség megszavazott kifizetési százaléka (például 50 százalék 4 év alatti kifizetés)? Egyezség esetén mi a helyes könyvelés? Ebben kérem segítségüket. Köszönöm.

Osztalék Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy bt. a 2012-es eredménye terhére jóváhagyott 10 millió forint osztalékot. Ekkor megfelelt az osztalékfizetési korlátnak, a saját tőke nem csökkent a jegyzett tőke alá. 2013-ban viszont veszteséget termelt, amely következtében a saját tőke már mínuszban zárt. A tagok a veszteség miatt a 2012-ben jóváhagyott osztalékot nem tudták, csak részben kifizetni, így a kötelezettségek között még szerepel a jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék. Kérdésem, hogy ilyenkor mi a helyes eljárás? A tulajdonosoknak el kell engedni a még ki nem fizetett osztalékot, ami rendkívüli bevétel a cégnek, mint elengedett kötelezettség, ezáltal rendeződik a saját tőke? Továbbá, ha így van, akkor van-e valamilyen adófizetési kötelezettség az elengedett kötelezettség után?

Behajtási költségátalány, ha nincs bekérő levél Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha a cégem tartozik a másik vállalkozásnak, és az a másik vállalkozás nem küld bekérőt, értesítőt, stb., akkor is saját magamnak a könyvelésben be kellene állítanom a 40 eurós összeget, mint rendkívüli ráfordítást? Aztán, ha a másik vállalkozás elengedi a behajtási költségátalányt, akkor pedig a rendkívüli bevételt? Köszönettel!

Behajtási költségátalány Kérdés

Tisztelt Szakértő! A cikkben a behajtási költségátalánnyal kapcsolatban az alábbi mondatban "Az elengedés (lemondás) következményeként a kötelezettnek rendkívüli ráfordítást kell elszámolni" helyett nem rendkívüli bevételt kell? Tisztelettel: Kalló Edit

Támogatás-elszámolás Kérdés

Tisztelt Szakértő! A támogatás elszámolásában kérem segítségét abban az esetben, ha a támogatást telephely vásárlására kapta a cég. Aktiválva lett az ingatlan 7 millió 150 ezere forint értékben (a támogatást ennek figyelembevételével kapta a cég, a támogatás intenzitása a támogatási szerződés szerint 44,99 %), majd az illeték is aktiválásra kerül 206 ezer forintt értékkel. 3 millió forint maradványérték lett elhatározva, így a számviteli törvény szerint az értékcsökkenés alapja 4 millió 356 ezer forint lesz.A társasági adó törvény szerint 7 millió 356 ezer forint. Kérdésem, hogy a passzív időbeli elhatárolásból a rendkívüli bevételbe milyen összeget vezethetek vissza évenként: a számviteli törvény szerint elszámolt értékcsökkenés szorozva a támogatási intenzitással, vagy a Tao-törvény szerinti értékcsökkenés szorozva a támogatási intenzitással, vagy a támogatási szerződés szerinti érték alapján számított értékcsökkenés szorozva a támogatási intenzitás?

Munkahelyteremtő beruházási támogatás Kérdés

Egy cég vissza nem térítendő támogatást kapott az NFA-2014-KKV munkahelyteremtő beruházási támogatáshoz kapcsolódó pályázaton. Eszközbeszerzést, valamint létszámbővítést vállalt. A tárgyi eszközök beszerzése már megtörtént. A létszámbővítés folyamatban van. A kapott támogatást hogyan kell elszámolni? Tőketartalékot kell képezni, és átvezetni a lekötött tartalékba, vagy a támogatás összegét rendkívüli bevételként kell elszámolni, majd elhatárolni?

Uniós fejlesztési pályázat könyvelése Kérdés

2013-ban kiírt pályázatot megnyert a kft. üzlethelyiség vásárlására. A vételár 50 százalékát önerőből, a másik 50 százalékát fejlesztési hitelből fizette meg. A támogatás összegét (a vételár 50 százaléka) viszont csak az idei évben utalták ki. Ebben az esetben rendkívüli bevételként kell elszámolni?