15 találat a(z) lakóépület cimkére

Lakóépület kft. tulajdona Kérdés

KSH: fokozódó lakásépítési kedv a fővárosban Cikk

2022 első három negyedévében 13 617 új lakás épült, 7,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 25 984 volt, 16 százalékkal több, mint 2021 azonos időszakában – tette közzé honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Napelem-székhely Kérdés

Tanács kérése Kérdés

Tisztelt Adózóna! Tanácsukat szeretném kérni az alábbi esetben: egy építőipari cégünk van, fő profilunk társasházak építése értékesítés céljából. 2018 márciusában vásároltunk egy lakóház és udvar elnevezésű ingatlant, 18,5 millió forintért. (Áfamentesen, magánszemélytől, a 4 százalékos illetéket megfizettük.) Szeretnénk fiúnknak építeni egy családi házat a telekre, ahol egy kozmetika is helyet kap külön épületben. Mivel a kft. nevén van az ingatlan, úgy gondoltuk, hogy az építési engedélyt is a kft. nevére kérjük ki. Építési engedélyt kérünk rá, mivel a lakóépület több, mint 300 nm, kozmetika is lesz Abban kérnénk az Önök tanácsát, hogy mikor vegyük ki a cégből az ingatlant a saját nevünkre? (Férjemre és rám, mindketten tagok és ügyvezetők vagyunk.) A, vagy B verzió lenne a jobb megoldás? Az a kérdés is felmerült bennünk, hogy ezt adásvételi szerződéssel vagy osztalékként tegyük meg. A verzió: most, a legelején, még az építkezés megkezdése előtt: - A vételár 18,5 millió forint volt, ehhez hozzáadnánk azokat a költségeket, amelyeket már elszámoltunk erre az ingatlanra (épület részleges bontásának költsége, tervezési díj) + 27 százalék áfát rá kell tennünk. Ezt a NAV elfogadhatónak tartaná-e? B verzió: nem teljesen szerkezetkész eljutásnál, tehát csak a falak állnának: - Ebben az esetben a kft. építi, mintha magának építené, majd szerkezetkészen a kft. két tulajdonosa nevére kerül. Itt már érdekesebb lehet a vételár + 27 százalék áfa összege. Mi az az összeg, amit a NAV elfogadhatóak tart? Illeték mindkét esetben 4 százalék.

Csökkenő mértékben, de növekedett az építőipari termelés Cikk

2019 novemberében az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 6,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Mindkét építményfőcsoport termelése emelkedett: az épületeké 8,0, az egyéb építményeké 5,7 százalékkal. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése az októberihez mérten 4,5 százalékkal csökkent, olvasható a KSH tájékoztatójában.

5 százalékos áfa Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunkat magánszemély építtető új a 300 m2 alatti egyszerű bejelentési kötelezettség körébe tartozó lakóépület szerkezetépítésével bízná meg. A 2019. október 24-ei egyszerű bejelentési kötelezettség változásait figyelembe véve az ÉTDR-ren a bejelentési kötelezettségének eleget tesz, de elektronikus építési naplót készenlétbe már nem helyez. A tárgyi kivitelezési munkákra cégünkkel szerződést köt, melynek határideje várhatóan 2020. május 30., de még 2019. december 20. napjáig előleget, esetleges teljesítés esetén részszámlát kíván fizetni, akkor ilyen esetben idén alkalmazható-e még az 5 százalékos áfakulcs a kiállítandó előleg-, illetve részszámlára vonatkozóan? A kiállítandó számla(k) áfatartalmának megállapítása érdekében kérem szíves állásfoglalásukat. Tisztelettel: Berecz István PBF-Triagonál Kft. ügyvezető

Egekben az építőipari árak, minimális visszaesés márciusban Cikk

Márciusban 67,6 százalékkal haladta meg – a nyers adatok szerint – az építőipari termelés volumene az egy évvel korábbit. Mindkét építményfőcsoport termelése nőtt: az épületeké 62,3, az egyéb építményeké 78,8 százalékkal. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján a februárihoz mérten 2,5 százalékkal csökkent az építőipar termelése. Az első negyedévben az építőipar termelői árai 10,3 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Kéményseprési díj áfája Kérdés

Tisztelt Szakértő! Olvastam egy korábbi olvasói kérdésre adott válaszát a következőek szerint: http://adozona.hu/kerdesek/2017_9_19_kemenysepres_szamlaja_mlf A kérdésem nekem is ezzel kapcsolatos: - miért kell megfizetni az egész ingatlanra a céges (magasabb) díjat egy sima lakóház esetén, mikor abban csak a székhely van, de egyébként laknak ott adott esetben X-en, tehát nyilvánvalóan nem gazdasági épületről hanem lakóházról van szó? - ha már meg kell fizetni a magasabb díjat az egész kéményseprésre, akkor ez miért nem levonható teljes egészében az áfából és miért nem számolható el teljes egészében költségként? Legalább a díjkülönbözet? Hiszen ha nem lenne ott székhely, akkor kb. 1500 forintot kellene fizetni, míg ha ott van a székhely, akkor 7500 forintot hozzávetőleg. Ebben az esetben feltételezem, hogy a kettő közötti különbözet cégügyből kifolyólag merült fel (semmi más oka nincs!), akkor tehát elszámolható is kellene legyen, nem? - ha arányosítom valamilyen módon, hogy mennyi a lakóház alapterületéből a székhely, akkor levonhatom a kéményseprési díjból az erre jutó áfát? - ha így van, akkor megoszthatóvá válik a cégnévre szóló villanyszámla vagy egyéb rezsiköltség is? Válaszát köszönöm előre is!

Új uniós programok lakóépületek korszerűsítésére Cikk

Két uniós program jelent meg pénteken: a magyar lakosság számára összesen 115 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre kölcsön formájában a lakóépületek energetikai korszerűsítésére – tájékoztatta az NGM európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-t.

Építkezők figyelem! Jön az újabb könnyítés az engedélyezésben Cikk

Lazítana a magáncélú építkezések engedélyezési eljárásában „az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az egyszerű bejelentés 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlan nem kereskedelmi célú építésére történő kiterjesztésével összefüggő módosításáról” szóló törvényjavaslat, amelyet Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter terjesztett be az Országgyűlésnek.

Ingatlanberuházás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vállalkozás székhelyet épít a tulajdonában lévő építési telken. A kétszintes épületben irodák és kiszolgáló helyiségek (raktár, műhely, vizesblokk…), illetve egy lakás van tervezve. A hasznos alapterület összesen 336,12 négyzetméter, ebből a lakás hasznos alapterülete 48,42 négyzetméter. A lakás (ami szobából, vizes helyiségből és konyhából áll) a vidéki lakhelyű munkavállalók elszállásolására szolgál, tulajdonképpen munkásszállás jelleggel fog működni. Az ingatlan-nyilvántartásban „iroda és lakóépület”- ként szerepel majd. Felmerülő kérdések: A telekingatlanon végzett bozótirtás, tereprendezés, törmelék-, sittelszállítás a telek értékét növelő összegnek tekintendő vagy nem? A beruházás számláinak áfatartalma teljes egészében levonható-e, vagy a lakás miatt arányosítani kell? A beruházással kapcsolatosan a vállalkozás milyen adóalap-csökkentésre, illetve adókedvezmény igénybevételére jogosult? Információ a cégről: jelenleg két belföldi magánszemély és egy külföldi cég a tulajdonos (utóbbi tulajdoni részesedése 48%). A foglalkoztatottak száma 10 fő alatt van. A 2015. évi nettó érbevétel, mérlegfőösszeg 2 millió euró alatt volt, és 2016-ban is így lesz. Válaszukat köszönöm.

Új vagy használt ingatlan Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2007-ben magánszemélyektől megvásárolta egy 9 lakásos lakóépület összes lakását. A többlakásos épületet egylakásos lakóépületté alakította át az elmúlt évek során. Az immár egylakásos lakóépületre 2015 decemberében megkapta a használatba vételi engedélyt. Most szeretné eladni egy másik kft.-nek. Az eladó áfakötelezettséget választott a használtingatlan-értékesítésre vonatkozóan. Kérdésünk, hogy az átalakított és felújított ingatlant egyenes adózás szerint (mert újnak minősül) vagy fordított adózás szerint kell-e számláznia? Válaszukat köszönjük.

Áfa mértékének a megitélése Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy kft.-nek vállalkozási szerződése van lakóépület felépítésére, melyet kulcsrakész állapotban ad át a megrendelő magánszemély részére. A vállalkozói díj összege nettó 39 370 078 Ft + áfa (27%) vagyis bruttó 50 000 000 Ft, azaz ötvenmillió forint összegben került megállapításra. A fizetési ütemezések a bruttó ötvenmillió forint alapján vannak megállapítva. Szeretnék érdeklődni, hogy a szerződés alapján a vállalkozói díj számlázásánál a bruttó vagy nettó elszámolási módot kell alkalmazni 2016. január elsejétől? A magánszemély az építési telket 2015 elején vásárolta. Az építkezés 2015 évben elkezdődött az átadás 2016 első negyedévében várható. A magánszemélyek elmúltak negyven évesek, gyermekük nincs. Szeretnék érdeklődni, hogy a telek vásárlása után érvényesíthető e az adó –visszatérítési támogatás vagy ezt a lehetőséget csak gyermekkel rendelkező vagy gyermeket vállaló magánszemélyek érvényesíthetik? Tisztelettel! Veres Andrea

Csak így lehet illetékmentes a telekvásárlás Cikk

Milyen építmény minősül lakóháznak és mi teleknek az illetékkedvezményre, -mentességre vonatkozó szabályok szerint – kérdezte olvasónk. A példaként említett telken egy befejezetlen ház áll, amelyet még sehová nem jegyezte be, sőt semmiféle lakhatási, illetve egyéb engedélyt nem kértek rá. A kérdésekre dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.

Ingatlan a cégben: mikor kell illetéket fizetni? - törvénymódosítás Cikk

Az Illetéktörvény hatályos módosítása alapján a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése után - a korábbi szabályozással ellentétben - csak akkor kell illetéket fizetni, amennyiben e társaság cégjegyzékben feltüntetett (ennek hiányában a létesítő okiratában megjelölt) főtevékenysége a törvényben meghatározottak valamelyike. Mit ír elő a törvény?