14 találat a(z) kiszállítás cimkére

Kiszállított girosz áfája Kérdés

Kiszállítás – nyugta Kérdés

5 százalékos áfa – kiszállítás Kérdés

Külföldi kiszállítás számlázása Kérdés

Vendéglátás – áfa Kérdés

Térítés nélkül nyújtott szolgáltatás Kérdés

5 százalékos áfa értelmezése Kérdés

Számlázás Kérdés

Tisztelt Szakértők! Vállalkozásunk főtevékenysége M.n.s. egyéb élelmiszer gyártása lett. Belföldön forgalmazzuk termékeinket magánszemélyeknek és adóalanyoknak is. Bővítjük tevékenységünket sütemények gyártásával (teasütemények, linzer). Helyesen járunk-e el, ha a) a vevő a termékről nyomtatott sajtóhirdetés, szórólap formájában vagy a közösségi médiában (FB poszt) szerez tudomást, leadja rendelését telefonon,vagy elektronikus módon írásban, és a terméket közvetlenül kiszállítjuk. A vevő a kiszállítással egyidőben kapja meg a készpénzfizetési számlát, mely szállítási díjat nem tartalmaz. b) a vevő a termékről a közösségi médiában (FB poszt vagy egyéb hirdetés) szerez tudomást. A terméket kiszállíttatjuk postai küldeményként vagy csomagküldő szolgáltató igénybevételével. A vevő utánvéttel teljesíti fizetési kötelezettségét. Kizárólag gépi számlát lehet kiállítani? Hogyan alakulnak a dátumok? A teljesítés a postára adás dátumával egyezik meg? A számlán a szállítási díjat külön sorban tüntetnénk fel. A továbbszámlázandó szállítási költség felveszi a termék áfáját? A fentiek és a TEÁOR alapján (4791, 4799) nincs jelentési kötelezettség, mivel nem nyílt árusítást végző üzletben kerül sor az értékesítésre? A 4724 és 4636 TEÁOR pénztárgépköteles tevékenység. Megfelelő-e, ha nyugta helyett készpénzfizetési számlát állítunk ki (a vevő nevét és címét elkérjük a számla egyik kötelező elemeként ez elegendő)? A leírtak alapján kell-e adatot szolgáltatnunk a PTGSZLAH nyomtatványon? Köszönöm!

Belföldi kiküldetés Kérdés

A munkavállaló munkaszerződéssel van alkalmazott, kiszállító munkakörben. A kiszállításhoz a saját gépkocsiját használja. Naponta több címre szállít ki. Kérdésem az lenne, hogy a kiküldetési rendelvényen minden címet (egy városban, több utcára és azon belül több házszámra szállít) fel kell-e tüntetni? Ez naponta akár 50-60 cím is lehet. Vagy elég az indulás helye, a helységnév, és a kiküldetés céljaként ételkiszállítás feltüntetése naponta? Válaszát előre is köszönöm.

Készétel kiszállítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég (adagonként kicsomagolva) készételt vásárol egy másik cégtől és azokat házhoz szállítja megrendelőinek. A kérdésünk az lenne, hogy erre melyik TEÁOR szám szerinti tevékenység lenne alkalmas az 5320, 5629 és 4799 osztályozások közül? Illetve lesz-e (pénztárgép nélkül) adatszolgáltatási kötelezettsége a PTGSZLAH nyomtatványon? Köszönettel.

Kiszállítás Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, van-e bármilyen akadálya annak, hogy egy helyi étkeztetéssel és kiszállítással értékesítő étterem (amely palackozott, illetve kimért bort is kínál éttermében) a bort vendégei megrendelésére házhoz is szállítsa? Milyen feltétellel valósítható ez meg? Milyen számlázási előírás, áfakulcs stb. kötődik hozzá, vagy milyen különleges jogállás/tudnivaló? A kiszállítás ugyanúgy megtehető, mint egy alkoholmentes ital esetében? Válaszát köszönöm!

Pénztárgépre kötelezett tevékenység Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy üvegező kft., amely helyszíni kiszállást szereléssel (például ajtóüvegcsere), illetőleg a telephelyen lehetőség van ott helyben az igényeknek megfelelően leszabott, megmunkált üveget vásárolni. A gyakoribb eset az, hogy telefonon, vagy interneten megrendelik az üveget és a telephelyen személyes átvétel keretében elviszik a leszabott üveget, amit helyben kis is fizetnek. Eddig minden készpénzes számla beütésre került a pénztárgépbe. Viszont most felmerült kérdés a pénztárgép használatát illetően. A helyszíni kiszállás – úgy gondoljuk, hogy – szolgáltatásnak minősül, tehát azokat az értékesítéseket nem kell beütni a pénztárgépbe. Számla ellenében a helyszínen kifizeti a vevő a cégnek. 1. Viszont minek minősül a telefonon, interneten beérkezett rendelés? A számlákon az szerepel, hogy "üveg szabva", "üveg szerelve". Az ügyvezető szerint ez szintén egy szolgáltatás, hiszen annak ellenére, hogy ő egy kész üveget ad át a vevőnek, előtte megmunkálja, leszabja, csiszolja stb. Tehát ezeket az értékesítéseket, ha jön átvenni a vevő a terméket, be kell ütni a pénztárgépbe, vagy sem? Ha nem üti be a gépbe, akkor jelenteni kell a NAV-nak a havi PTGSZLAH-n, vagy sem? Tehát termékértékesítésnek (ezáltal kiskereskedelmi tevékenységnek) vagy szolgáltatásnyújtásnak számítanak a fenti esetek?

Külföldre eladott szolgáltatás áfamegítélése Kérdés

Egy osztrák székhelyű cég magyarországi telephelyére szállítja az áruját, ezt az árut a mi cégünk belföldön kiszállítja az üzletekbe, esetenkét csomagolja, átrakja, az áru az osztrák cég adószámával kerül az országba, nem vesszük meg az árut. Az általunk végzett szolgáltatást az osztrák cégnek ATU-s adószámra kell számláznunk. Kérdés, hogyan kell a számlát kiállítani, áfával, vagy hatályon kívüli áfatartalommal, és az osztrák cég fizeti az áfát? Köszönettel: Rácz Ildikó

Számlázás (számla kelte és teljesítés időpontja összefüggés) Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. legyártott egy terméket. A gyártó cég gépi számla kiállításával tesz eleget számlázási kötelezettségének. A számlázáson elkészítették a gépi számlát. A számla kelte két nappal megelőzi a teljesítés keltét, mivel a kiszállítás (tényleges teljesítés) napja ismert volt. A szállító a termékkel együtt vitte a számlát is. A megrendelő arra hivatkozással utasítja vissza a számlát, hogy a számla kelte nem lehet korábbi, mint a teljesítés kelte. Jogszerű a visszautasítás? Válaszát megköszönve, üdvözlettel: Sz. I.