6 találat a(z) kötelező pénztárgéphasználat cimkére
Kisiparos kötelező pénztárgéphasználata
Kérdés
Tisztelt Szakértők! 2014. 9. hóban kezdő kárpitos egyéni vállalkozó (TEÁOR ’08 95.1-95.2) a 48/2013. NGM-rendelet 1. számú melléklet 1.b)pontja alapján megállapította, hogy kötelező pénztárgépet használnia, viszont úgy értelmezte, hogy a rendelet 1.bc) pontja alapján mentesítve van, ugyanis szerinte az 1.b) pontban felsorolt kötelezetti körből kivételt jelentő 1.bc) pont „ipari” illetőleg „termelő” kifejezései a kiskereskedelem, vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, kölcsönzés esetében nem értelmezhetők (maximum az 56.1.-re), tehát a felmentés az olyan kisiparosokra vonatkozhat, mint ő. Termelést és értékesítést egy helyen, az állandó lakcímén, külön műhelyben folytat, ezért felmentve érezve magát sem PTGSZLAB bejelentést nem tett, sem PTSZLAA, illetve PTSZLAH jelentéseket nem küldött be. A kisiparos döntése helyes volt-e? Önök hogyan értelmezik a rendelet 1.bc) pontját? (Azóta kiderült, hogy időnként a megrendelőjétől elszállította a bútorokat, javítás után pedig visszavitte azokat, és az ellenértéket is ott vette át. Ez a tény egyértelművé teszi-e a kérdést?) Havonta csak néhány ügylete van, ezért kötelezettség esetén a jövőben sem szeretne pénztárgépet használni. Hogyan lehet tehát ezt a helyzetet legalább a jövőre nézve megoldani? Ha hibázott, és a múltra vonatkozóan nem tenne semmit, milyen és mekkora büntetésre számíthat? Alanyi adómentes katásként 2014. és 2015. években kizárólag számlázott, 2016-tól viszont kézi nyugtákat is használ, mert a vevők türelmetlenségét megelégelte. Tisztelettel: KSI
Pénztárgép-használati kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Társaságunk acéltermékek nagykereskedelmével foglalkozik. Van azonban egy bizományosi szerződésünk egy kovácsüzemmel, ahol a cégünk acéltermékeit a kovácsüzem a nevünkben értékesíti, amiről a mi nevünkben számlát bocsát ki a vevők részére. A vevők többsége maga is vállalkozó, azonban néhány esetben előfordul, hogy magánszemélyek is vásárolnak tőlünk a korábban leírtak alapján. A kérdésem az lenne, hogy ez a kereskedelem megalapozza-e a pénztárgép-használati kötelezettséget cégünk részére (a kovácsüzem a mi nevünkben állítja ki a számlákat), és kiskereskedelemnek minősül-e? Az NGM-rendelet alapján az 1. számú melléklet c) szerint nem minősülne a 4612-es tevékenységünk ennek. Azonban ha a 47 TEÁOR osztályt nézem, oda besorolható-e, vagy a KSH-kiadvány alapján az ezen ágazatban értékesített áruk a fogyasztási javakra korlátozódnak, és általában nem kerülnek kiskereskedelmi forgalomba? Egy acélrúd értékesítése tekinthető-e fogyasztási javak értékesítésének? Válaszukat előre is köszönöm!
Őstermelés vagy egyéni vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó családi gazdaságot alapított, juh- és kecsketenyésztéssel, valamint saját kecske- és juhtejből előállított sajtok értékesítésével foglalkoznak. A sajtot elsősorban nagy tételben, viszonteladónak értékesítik, de alkalomszerűen a gazdaságból közvetlenül magánszemély fogyasztó részére is történik kecsketej- illetve sajtértékesítés. Az engedélyek és a kistermelői regisztrációs szám megszerzése miatt szükséges volt a telepen egy üzletet létesíteni, napi 2 órás nyitvatartási idővel. Egyéb tevékenységet a gazdaság nem folytat. A kedvezőbb járulékfizetés miatt (egyéni vállalkozókra vonatkozó adózás helyett az előző évi bevétel 20 százaléka után) a családi gazdaság vezetője szeretné megszüntetni az egyéni vállalkozását. Kérdésem egyrészt az lenne, hogy ez a bolti értékesítés miatt megtehető-e, vagyis a boltban értékesített sajt és tej eladásából származó bevétel után is lehet-e őstermelőként adózni (egyéni vállalkozói bevétel helyett)? A másik kérdésem az lenne, hogy vonatkozik-e a bolti értékesítésre az online pénztárgép-használati kötelezettség, vagy választhatja azt is, hogy minden vevőnek számlát állít ki (aki nem adja meg a számla kiállításhoz szükséges adatokat, azt nem szolgálja ki)? Megoldás lenne-e, ha az üzletet bezárná, és kizárólag őstermelőként, háznál történő értékesítés keretében folytatná a tevékenységet? Köszönettel: Erdélyi Andrea
Pénztárgép
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. fő tevékenysége csomagküldő, internetes kiskereskedelem, pontosabban webáruházon keresztül értékesít kozmetikai cikkeket. Az egyes értékesítésékről minden esetben számlát állítanak ki a vevőknek. Az eladott áruk egy részét futárszolgáltatással foglalkozó cégek szállítják ki a megrendelőknek, egy másik részét pedig a vevők személyesen vehetik át a cég székhelyén. Kérdésem, hogy a személyes átvétel esetén kötelezett-e a cég pénztárgépes nyugtaadásra, vagy elegendő, ha számlát állít ki az eladásról?
Pénztárgép utáni támogatás
Kérdés
2015 áprilisában egy kozmetikus kibővítette a tevékenységi körét fagyiárusítással. Ehhez pénztárgépet kellett vásárolnia. Azt az információt kapta, hogy jogosult a pénztárgép-beszerzés utáni támogatásra, mert a kozmetikus tevékenységre is bevezetik majd a kötelező pénztárgéphasználatot? Ez igaz? Hogyan kell igényelnie?
Iskolai büfé pénztárgép-kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó iskolai büfét üzemeltet. Főtevékenységének a szakmakódja 562902 Nem melegkonyhás munkahelyi büfé. A pénztárgép-használatra kötelezettek felsorolását nézve úgy értelmezem, hogy e tevékenysége esetén nem kötelezett online pénztárgép használatára. Az 562902 szakmakód 5629 TEÁOR alá tartozik, és az 56.2 TEÁOR számok nem szerepelnek a felsorolásban, csak az 56.1 és az 56.3. Kérdésem, hogy valóban nem kötelezett online pénztárgép használatára? Az üzemeltetett iskolai büfék számától függetlenül sem? Jelen esetben 4 iskolai büfét működtet. Valamint, helyesen választotta a fenti szakmakódot erre a tevékenységre? Köszönöm, Szabóné Sós Ildikó
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
