12 találat a(z) előszerződés cimkére

Ingatlan adásvétele Kérdés

Kamatkedvezményből származó jövedelem Kérdés

Előszerződésben vételár megnevezése Kérdés

Így tartsuk meg munkavállalóinkat a járvány utáni időre! Cikk

A járványügyi helyzet következtében a munkáltatók többsége a túlélésért küzd. Ennek keretében első körben lazítanak a foglalkoztatás feltételein, majd pedig annak eredménytelensége esetén a munkaviszony megszüntetésének eszközéhez nyúlnak. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, milyen módozatok léteznek a munkaerő átmentésére a veszélyhelyzet elmúltát követő időre.

Ingatlaneladásnál előszerződés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy építőipari kft. a magánszeméllyel előszerződést kötött a lakás eladására 2019 decemberében. A magánszemély a foglalót kifizette, és 2019. dec. 31-ével az építési napló szerint kiszámlázta a kft. a vevőnek készültségi foknak megfelelően (90%) a lakásvételárrészt. Az előszerződés ezt megengedte. A kérdésem az, hogy ebben az esetben a foglaló és vételárrész az előlegnek minősül, vagy lehet árbevételnek tekinteni? A kft. a lakásépítéséhez külső alvállalkozókat vett igénybe, ezeknek a költségeit a 2019. évi ipabevallásban le lehet vonni? Köszönöm a választ.

Előszerződés ingatlan Kérdés

Tisztelt Cím! Társaságunk egy társasházban meglévő irodahelyiségre előszerződést kötött szeptemberben. A vevő szintén tulajdonos a társasházban. Az előszerződés szerint a végleges adásvételi szerződés megkötésére 2020 nyarán fog sor kerülni. A vevő a vételárat 2019. december 15-ig köteles átutalni. A vevő a megvásárolandó irodahelyiségnek már birtokában van, ezt a tényt az előszerződés is rögzíti. Kivezethető az ingatlan az eladó nyilvántartásából a fentiekben ismertetett előszerződés alapján? Illetve ezzel összefüggésben az irodahelyiség számlázható a vevő részére? Milyen teljesítési időponttal? Válaszukat köszönjük!

Ingatlan adásvétele áfa szempontjából Kérdés

Áfa szempontjából mikor valósul meg a teljesítés, mikor kell számlázni az ügyletet? Milyen áfával az adásvétel tárgyára (építési telek, beépített ingatlan vagy föld-e), ingatlan típusára tekintettel? Áfakörös adóalanyok ingatlanra adásvételi előszerződést kötöttek eladó tulajdonát képező szántóra.(Földforgalmi törvény szerint Vevő nem vásárolhat szántót.)Ideiglenes művelés alóli kivonással Vevő saját csarnok beruházást valósíthat meg a területen. Végleges művelés alóli kivonást követően, amennyiben a használatbavételi engedély 19.12.31-ig kiadásra kerül, végleges adásvételi szerződést kötnének a területre. Ráépített épület nem képezi az adásvételt, annak tulajdonjogát eladó elismeri a ráépíttető tulajdonának. Földterület, ráépült épület egy hrsz.marad. Előszerződésből: „Vevő ingatlan teljes vételárat a végleges adásvételi sz. megkötését követően utalja,eladó addig semmilyen jogcímen nem szed be ellenértéket a területre.” Ingatlan vevő saját tulajdonába kerülésével a szerződést teljesítéseként elfogadják.”Vevő beruházás megvalósítása érdekében még szántó megnevezésű - de művelés alól ideiglenesen kivont - beépítetlen ingatlan birtokába lép. Vevő az ingatlan birokba vételétől kezdődően húzza az ingatlan hasznait és viseli az annak használatával felmerülő terheteket.” Meghiúsulás esetén vevő köteles eredeti állapotot helyreállítani.”Végleges szerz.előtt a tul.lapon „kivett parkoló gépjármű tároló és javító csarnok épület” a megnevezés. Eladó nem tette adókötelessé ingatlanértékesítéseit.

Ingatlan előszerződés alapján II. Kérdés

Tisztelt Szakértő! A fenti témájú kérdésben szereplő ingatlan tulajdonjogát nem jegyezte be a földhivatal, a vételár összegéhez az eladó csak a földhivatali nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásával egyidejűleg juthat hozzá, addig a pénzösszeg ügyvédi letétben van. Ügyvédi tájékoztatás szerint is van lehetőség a végleges adásvételi szerződés más vevővel történő megkötésére. Továbbiakban is fenntartja a véleményét, hogy az ügylet megoldása csak az ingatlan továbbértékesítése lehet? Amennyiben nem, kérem térjen ki a számviteli és adójogi vonzatokra is. Köszönettel.

Ingatlan előszerződés alapján Kérdés

Ügyfelem vállalkozása ingatlan adásvételi előszerződést kötött belterületi ingatlan (raktár) meghatározott tulajdoni hányadának megvásárlására. Az előszerződésben az eladó tájékoztatta a vevőt, hogy az ingatlan további albetétekre felosztása folyamatban van. A felek egyben vállalták, hogy amennyiben az albetétek a földhivatalnál bejegyzésre kerülnek, egymással végleges adásvételi szerződést kötnek. Eladó az ingatlan vételáráról számlát állított ki, de a végleges adásvételi szerződés megkötésére jelenleg még nem került sor. Eladó az ingatlan értékesítését adókötelessé tette, így a fordított áfás számlát az általános szabályok szerint bevallottuk. A „vételár” összege ügyvédi letétben van. Vevő ügyfelem egy másik, kapcsolt vállalkozásával kívánja a végleges adásvételi szerződést megkötni. Kérem, szíveskedjenek az ügylet helyes számviteli és adóelszámolásáról tájékoztatni, különös tekintettel eladó számlázására, hiszen az előszerződés 2015. év folyamán kötődött, az ingatlan kiszámlázása, és a pénzügyi letét megfizetése is tavalyi. Az ingatlan birtokunkba került, aktiváltuk, az értékcsökkenést és a közüzemi díjakat is elszámoltuk. Milyen jogcímen, illetve bizonylat alapján fog az ingatlan a könyveinkből kikerülni? Hibás a 2015. évi beszámolónk? A végleges adásvételi szerződés más vevővel történő megkötésére van mód, a vételár engedményezésére is, tehát ügyfelem a kétszeres illetékfizetési kötelezettség miatt nem kívánja „átszámlázni” az ingatlant. Köszönettel.

Adásvételi előszerződés és számlázási szabályai Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném segítségét segíteni, hogyan kell eljárni, hogyan kell kezelni számvitelileg, ha a felek adásvételi előszerződést kötnek, amely alapján a Vevő a vételár egy részét kifizeti az Eladó részére? Milyen számlát kell kiállítania ilyenkor az Eladónak? Hogyan kell eljárni, ha az Eladó rosszul (fordított adózás helyett egyenes áfásan) állította ki a számlát? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt

2006. évi szja-visszaigénylés Kérdés

Magánszemély építési telket apportált 20 millió forint értékben 2006. évben egy kft.-be, és ezzel üzletrészt szerzett. A ingatlan-értékesítés után az apportáló 2006-ra bevallást adott, a 25 százalék szja-t 2007-ben megfizette. Az üzletrészét még 2006. évben "előszerződéssel" eladta 20 millió forintért a társaság másik két tagjának. Végleges szerződés nem készült, a vevő tagok a 20 millió forintot nem fizették meg az eladónak, mondva, hogy színlelt volt az előszerződés. 2011. óta per volt folyamatban. 2015-ben az ítélőtábla (helybenhagyva a törvényszék ítéletét) az üzletrész adásvételi szerződést "megkötötte", de az apport 2006-os értékét 13 500 000 forintra csökkentette, szakértői vélemény alapján és kötelezte az üzletrész vevőit a 13 500 000 forint megfizetésére. A vélhető csalásra tekintettel van-e valamilyen lehetősége a a magánszemélynek a 6 500 000 forint apportérték-különbözet szja-vonzatának visszaigénylésére?

Erre kötelez az előszerződés Cikk

A részvénycsomag adásvételével kapcsolatos ügyben a Kúria elvi jelleggel kifejtette, hogy téves az a gyakorlat, amely szerint a bíróság az előszerződést annak ellenére, hogy a felek szándéka kifejezetten ilyen szerződés megkötésére irányult és az a tartalma alapján is előszerződésnek minősült, végleges szerződésnek minősít.