15 találat a(z) egyezség cimkére

Amit a csődeljárásról tudni érdemes Cikk

A csődeljárás célja a fizetési problémákkal küzdő adós pénzügyi helyzetének megszilárdítása, a veszteséges tevékenység megszüntetése, és hosszabb távon a fizetőképesség helyreállítása, amelyet átmeneti fizetési haladék segítségével próbálnak meg elérni. Fontos, hogy az eljárásnak nem feltétele a fizetőképtelenség, azaz az eljárás bármikor indítható. Hátránya az, hogy ez egy olyan eljárás, amely a Cégközlönyben is látható, azaz erről az eljárásról a gazdasági élet szereplői tudomást szereznek.

Teljesítést követő egy éven túli kifizetés vita miatt Kérdés

Budapesti közművek: 16 százalékos béremelést kapnak a hulladékgazdálkodási munkavállalók Cikk

Tizenhat százalékos béremelést kaphatnak január 1-jétől a hulladékgazdálkodási munkavállalók, miután a Budapesti Közművek keretében önállóan működő FKF Hulladékgazdálkodási Divízió reprezentatív szakszervezeteinek elnökei és a Budapesti Közművek vezérigazgatója aláírták az idei bérmegállapodást – közölte az MTI.

Bevallás (2008) önellenőrzése egyezség alapján Kérdés

Egyezségkötés bírósági eljárás nélkül: ezek a feltételei Cikk

Január 1-jétől polgári ügyekben már közjegyző előtt, bírósági eljárás nélkül is köthető egyezség. Ha vita van a felek között, de meg akarnak egyezni, nem kell bírósághoz fordulniuk, mert a közjegyző előtt kötött egyezség ugyanolyan hatályú lesz, mint ha bírósági ítéletben mondták volna ki, ráadásul a közjegyző által jóváhagyott egyezséget be nem tartó féllel szemben közvetlen végrehajtásnak lehet helye. A részletekről Tóth Ádámot, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökét kérdezte a Világgazdaság.

Csőd számvitel és tao vonzata Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég csődeljárásban csődegyezséget kötött 2016.11.17.-én, a bíróság 2016.12.01-én értesítette a céget, hogy az egyezséget elfogadja, de az még nem jogerős. A jogerőre emelkedés oka, hogy az egyezségben résztvevő cégtől nem jött vissza az egyezséget tartalmazóirat átvételének igazolása. Az egyezség alapján a követelések 11%-a kerül kifizetésre 2017 május 31-éig. A bíróság a csődegyezséget 2017.03.24.-vel hagyta jóvá és befejezetté nyilvánította a csődeljárást. Ez a végzés jogerős. A cég mérlegkészítésének időpontja 2017. március 31. A cég 2014-es éve veszteséges volt. Kérdésem: A csődegyezség alapján mikor kell kivezetni a fennmaradó 89%-ot, az egyezség napjával, vagy a jogerőre emelkedés napjával? Mikor kell kivezetni azon hitelezők követeléseit, akik nem jelentkeztek be a csődbe? Vannak olyan számlák, amelyeket a vagyonfelügyelő befogadott a csőd alatt, de nem kerültek kifizetésre, azoknak mi lesz a sorsa? Melyik évet érintik a fenti tételek 2016 vagy 2017 évet? Válaszuk megadásánál kérem vegyék figyelembe a számviteli törvényen túl, a Tao előírásait is [például veszteségelhatárolás Tao 17. § (13), 29/S § (3)]. Köszönettel: Krisztiánné

Tao-törvény 17. § (13).bekezdés értelmezése Kérdés

A tao-törvény 17. § (13) bekezdése értelmezésében kérek szakértői állásfoglalást, figyelemmel a tao-törvény 16. § (1) bekezdésének 6). pontjában foglaltakra is. Ha a 2016. IV. negyedévtől felszámolási egyezséggel továbbműködő cég Adózás előtti eredménye (vesztesége) 2016.12.31-éig: - 664 eFt Adóalap-növelő a tao-törvény 16. § (6) bekezdése alapján: 95 372 eFt (felszámolás alatti saját tőke növekmény) Így az elhatárolt veszteség igénybevétele előtti tao-alap lenne: 94 708 eFt Van az előző időszakban felhalmozott, igénybevehető elhatárolt vesztesége: 40 605 eFt Egyezségben elengedett követelés: 94 167 eFt, aminek a fele: 47 084 eFt lenne. Mennyi „elhatárolt veszteség igénybevételt” számolhat el tao-alap csökkentéseként: 1.) Maximum a nyilvántartott elhatárolt veszteség összege 40 605 eFt-ot (ami eleve kevesebb, mint az adóalap 50%-a, pláne nem fér bele az egyezségben elengedett kötelezettség 50%-a..), s akkor marad az adóalap: 54 103 eFt, 2.) Vagy maximum az igénybevétel nélkül számított adóalap 50%-áig, ami 47 354 eFt lenne, de a nyilvántartott elhatárolt veszteség: 40 605 eFt, tehát 40 605 eFt plusz a felszámolási egyezségben elengedett követelés 50%-a 47 084 eFt…? Tehát összesen: 87 689 eFt lehetne az „igénybevett elhatárolt veszteség”…, függetlenül attól, hogy nincs ennyi nyilvántartott elhatárolt vesztesége... Az Önök portálján ezt találtam: „Új előírás 2013. január 1-jétől. A csődeljárást vagy felszámolási eljárást lezáró egyezséget követően a tevékenységét tovább folytató adózónak az egyezséggel összefüggésben nem keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettsége, ha elhatárolt veszteséggel rendelkezik. A rendelkezés a 2012. január 1-je után megkötött egyezségekre alkalmazandó.

Nyilvános lista készül a fogyasztóbarát vállalkozásokról Cikk

A Budapesti Békéltető Testület (BBT) nyilvános listát tesz közzé a fogyasztóbarát vállalkozásokról 2017-től.

Céltartalékképzés bírósági ügyben Kérdés

Tisztelt Szakértő! A cég megvásárolt egy másik kft.-t. A cégvásárlás értékét a cég utólag nem tartotta megfelelőnek, mivel több ponton problémák jelentkeztek. Bíróságra ment a cég hogy a vásárlási ár reális mértékét újból megállapítsa. A bíróság I. fokú ítéletet hozott ezen ügyben 2015 októberében, majd felfüggesztette ezen ítélet végrehajtását azzal, hogy a felek 2016 júniusáig peren kívüli egyezségre juthatnak. Az egyezség 2015 novemberében létrejött, de az egyezségben foglaltak megvalósítását folyamatosan kell teljesíteni 2016 júniusáig. A bíróság 2016. júniusban megvizsgálja az egyezség megvalósulását, és lezárja az ügyet. A 2015 novemberében megkötött egyezség tartalmaz ingatlanadásvételt is, a földhivatalban az ingatlan tulajdonjogát átírták a másik fél nevére, a birtokba adás 2016. júniusban lesz. Kérdésem, hogy a megállapodás alapján 2015. évre céltartalékot kell képezni? Illetve az átírt ingatlant le lehet könyvelni 2015. évre?

Egyezkedni lehet a GVH-val Cikk

Azok a vállalkozások, amelyek meghatározott típusú versenyjogi ügyekben elismerik jogsértésüket és lemondanak bizonyos eljárási jogaikról, 10 százalékos bírságcsökkentésben részesülhetnek – az ezzel kapcsolatos egyezségi eljárás részletszabályait hétfőn rögzítette a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).

Vevő követelés felszámolás után Kérdés

Az általunk könyvelt XY Kft. szállító ABC Kft. vevője nem fizette ki a 2011. és 2012. évben leszállított és általa is elismert áruk ellenértékét. Felszámolási eljárást kezdeményeztek vele szemben 2012. évben más vállalkozások. Az XY Kft. nem adta be a hitelezői igényét. Az ABC Kft.-vel szemben kezdeményezett felszámolási eljárás 2013. évben megszűnt a hitelezőkkel kötött megállapodás szerint az ABC Kft. további működésével. Az XY Kft. a felszámolási eljárás megszűnését követően érvényesítheti-e az ABC Kft-vel szembeni 2011. és 2012. évekre vonatkozó vevői követeléseit? Amennyiben nem, mikor kell kivezetnie a cégnek a követelést és ez elismert ráfordításnak tekinthető-e a társasági adótörvény szerint, vagy adóalap növelő tétel lesz?

Egyezségkötés a felszámolás során: lehetőség a cég megmentésére Cikk

Gyakran érdemes egyezséget kötni a hitelezőkkel – még a NAV-val is – felszámolás helyett. Összefoglaltuk, hogy miről szólhat a megállapodás, mik a feltételek és milyen papírmunkát kell elvégezni hozzá.

Követelés-elengedés automatikusan Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítségüket kérem az alábbiakban: Egy kft. (nonprofit, közhasznú) már több mint egy éve tartozik szállítóinak. Az eltelt időben nem indított senki felszámolást a kft ellen. A közlönyben megjelentette, hogy a törzstőkéjét 3 millió forintra csökkenti, ez ellen senki nem jelentkezett hitelezői/biztosíték nyújtása iránti igénnyel. Másfél év után a tulajdonostól támogatás érkezett, ami azonban nem elegendő az összes tartozás kiegyenlítésére. Hogy a tőkecsökkentés biztosított legyen, a tulajdonos pótbefizetést is teljesített egyidejűleg, de a tartozásokat elsősorban a támogatásból kellene megoldani, majd a pótbefizetést a tulajdonosnak visszaadni. Emiatt minden szállítóval fel szeretnék venni a kapcsolatot, hogy egyezség keretében rendezzék a tartozást. Ha a szállító enged a követeléséből valamennyit, akkor utalás után lezárt az ügy, a megállapodással elengedetteket egyéb/rendkívüli bevételként könyvelik. (Helyes ez így?) Az egyezségek sorra születnek, de van jó néhány partner, akik egyszerűen nem reagálnak a postai levelekre, amelyekben arról tájékoztatjuk őket, hogy szeretnénk rendezni a tartozást (vagy visszajön a székhely címéről, vagy átveszik, de nem jelentkeznek). A kérdésem: van-e arra mód és lehetőség, hogy ezeket a tartozásokat elengedett követelésként leírjuk? Bele tudjuk-e fogalmazni például egy tértivevényes levélbe, hogy, ha nem jelentkezik, akkor úgy vesszük, hogy a követelését – például 50 százalékra –leszállította, ezt a részt átutaljuk, a fennmaradt részt pedig leírjuk? Köszönöm!

Mit tehet az APEH a felszámolási eljárás során? II. Cikk

Az adóhatóság felszámolásban betöltött szerepével foglalkozó cikkünk második része az egyszerűsített felszámolással, a procedúrához kapcsolódó bevallási kötelezettséggel és az adóhatóság ellenőrzési feladataival kapcsolatos legfontosabb információkat rendszerezi.

Mit tehet az APEH a felszámolási eljárás során? I. Cikk

Az adóhatóság a felszámolási eljárás során egyszerre lehet hitelező, illetve közhatalommal bíró szervezet, amelynek hatósági jogkörei vannak. Ez az ellentmondás sok furcsasághoz vezet a felszámolás során.