11 találat a(z) beruházási hitel cimkére

Kkv-k beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény Kérdés

Duplájára nő a Széchenyi Kártya beruházási hiteltípusainak maximális összege Cikk

Augusztus 1-jétől duplájára, azaz 500 millió forintról 1 milliárd forintra nő a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ (és az annak részét képező agrár célú Széchenyi Beruházási Hitel) maximális hitelösszege, valamint szintén duplájára, 200 millió forintról 400 millió forintra emelkedik a Széchenyi Lízingkonstrukcióban igényelhető maximális összeg – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).

Ezek a friss adatok az NHP Hajráról Cikk

Tavaly áprilisi elindítása óta mintegy 38 ezer kkv jutott kedvező kamatozású forráshoz a Növekedési Hitelprogram Hajrá (NHP Hajrá) konstrukció keretében. A közel 2 600 milliárd forint összegben létrejött ügyletek több mint felét a működést segítő forgóeszközhitelek tették ki, több mint egyharmaduk pedig új beruházások megvalósulását szolgálta. Az idén 8 éves Növekedési Hitelprogram 2013-as indulása óta 73 ezer vállalkozás forráshoz jutását biztosította, olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján.

Beruházási hitel és lízing kamata és a taokedvezmény Kérdés

Közúti árufuvarozással fogalakozó kft. beruházási (növekedési) hitelből és lízing keretében vásárolt úgynevezett Mercedes kisteherjárműveket. Kérdés: a beruházási hitel és a lízing kamata jelen esetben adókedvezményként levonható a társasági adóból? Köszönettel: Négyökrüné

Beruházási hitel kamata Kérdés

Beruházási hitel IV. negyedévi kamatát a pénzintézet a követező év első bankkivonatában szerepeltette, ekkor került kifizetésre a bankkamat. Kérdés, passzív elhatárolásként kell könyvelni a beruházási hitel IV. negyedévi kamatát? Elhatároltam a beruházási hitel kamatát, de a banki igazolásban ez az összeg 2018-ban a kifizetés napján szerepel. Köszönettel: Négyökrüné

Beruházási hitelt kiváltó hitel Kérdés

Tisztelt Válaszadó! Társaságunk beruházási hitelt vett igénybe ingatlan építéséhez. A hitelt devizában vette fel. A beruházási hitel nem realizált árfolyamveszteségéhez kapcsolódó elhatárolás, céltartalékképzés és lekötött tartalék képzést társaságunk elszámolta. 2016-ban az akkor fennálló devizahitelt egy másik bank jobb kondíciókkal kiváltotta. Kérdésem az lenne, hogy ilyenkor a korábbi hitelhez kapcsolódó nem realizált árfolyamveszteséget realizáltnak kell tekinteni, és minden kapcsolódó tételt fel kell oldani? Ha igen, kell-e adóalap-módosító korrekciót végrehajtani a céltartalék-felhasználás miatti csökkentésen kívül? Kell-e a beruházást kiváltó hitelre is alkalmazni az árfolyamveszteség-elhatárolásra vonatkozó kötelezettséget? Tisztelettel: Nagy Annamária

Beruházási hitel elhatárolt árfolyamvesztesége Kérdés

Egy kft. éveken keresztül élt a beruházási hitel év végi átértékeléséből adódó árfolyamveszteség időbeli elhatárolásának lehetőségével. A 2015-ös év végén az év végi átértékelésből árfolyamnyereség keletkezett. A kft. az árfolyamnyereség összegének mértékéig feloldotta az aktív időbeli elhatárolást. A hitel futamideje 2016-ban lejár. Kérdésem, hogy kell-e a 2015-ös évben céltartalékot képezni?

Taokedvezmény Kérdés

A taotörvény 22/A § (4) c) pontját hogyan kell értelmezni egy nemzetközi fuvarozással foglalkozó vállalkozás kamionvásárláshoz felvett beruházási hitel kamatával kapcsolatban? A hitel felvétele 2014. évben történt. Kérdés: melyik támogatási kategóriában lehet figyelembe venni: de minimis kis- és közép vállalkozásoknak nyújtott támogatásnak? Azaz e hitel után fizetett kamat alapján jogosult-e a vállalkozás erre az adókedvezményre?

Társaságiadó-alap Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy társas vállalkozás, amely 2010-től él annak a lehetőségével, hogy a beruházási hitelével kapcsolatos év végi értékelésből adódó árfolyam-változással módosítja az adó alapját (más devizás tétel nincs, amire ezt alkalmaznia kellene). (TAO tv. 7. § 1) dzs), 2), illetve 8. § 1) dzs.) Az egy dolog, hogy erről adónyilvántartást kell vezetni, ezt értem. Azt is értem, hogy ezeket a módosításokat a kötelezettség kivezetése arányában vissza kell állítani, tehát ami egykor növelt, az most csökkent, és fordítva. Ennek a mértékét nem értem. A törvény úgy fogalmaz, hogy az előző évi záró állomány arányában kell mindezt megállapítani. Megerősítést szeretnék kérni, hogy ez annyi lenne, hogy fogom, mondjuk 2014-ben, a 2015-ös törlesztőrészleteket, hiszen ezt vezettem csak ki, az ideit már tavaly kivezettem, elosztom a tavalyi évi záró állománnyal, ami kijött eredmény, azzal beszorzom az előző évi növekedéseket és csökkenéseket, és ennyi? Illetve azok nettó értékét szorzom, mert hiszen már az előző években is kellett csökkennie, vagy a teljeset? Nem igazán értem, és ez lesz az első zárásom velük, és az előző nyilvántartások sem egyértelműek. Ha nagyon rosszul gondolkodom, akkor esetleg egy egyszerű példával le tudná vezetni ennek a menetét? Előre is nagyon szépen köszönöm a segítséget!

Értékcsökkenési leírás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném szíves állásfoglalását kérni a következő esettel kapcsolatban: Társas vállalkozás beruházási hitelt kap, amiből berendezést vásárol, amelynek értéke jelentős. A berendezést aktiválja, de az értékcsökkenési leírást nem 14,5 százalékban állapítják meg, hanem ennél jóval alacsonyabb kulcson. Ennek oka, hogy a berendezés élettartama előre láthatóan 15-20 év, és a maradványérték is jelentős lehet. A nagy értékű berendezés értékcsökkenése kapcsán a vállalkozás az első években bizonyára veszteséges lenne, így a finanszírozási hitelekre már nem lenne esélye a cégnek. Kérdésem, ha a számviteli politikában módosítjuk az értékcsökkenési leírás módját, ezen főkönyvi számlán nyilvántartott berendezések kapcsán helyesen járunk el? Szükséges még egyéb intézkedéseket hozni? Köszönettel: Szabó Anita

Hitel-előtörlesztés költsége Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó beruházási hitelt vett fel, melyet a tárgyi eszköz üzembe helyezése után hamarabb visszafizetett. Kérdésem, hogy az előtörlesztési díj költségként elszámolható-e? Köszönöm válaszukat.