8/2002. (III. 30.) IM rendelet

Bírósági jogesetek

Oldal: 1/1   «Előző  Következő»

BH+ 2003.3.129 I. Általános kártérítés megállapítására nem kerülhet sor csupán azért, mert a kár mértékének megállapítása hosszadalmas vagy terjedelmes bizonyítást tenne szükségessé és a felperes a bizonyítási kötelezettségének nem tesz eleget [Ptk. 355. § (1) és (4) bek., 359. § (1) bek., Pp. 3. § (3) bek., 164. § (1) és (2) bek., 206. § (3) bek.]. II. Végelszámoló mulasztásából eredő kártérítési követelés esetén a bizonyítási teher alakulása [Pp. 3. § (3) bek., 164. § (1) és (2) bek.]. III. Kártérítés iránti perben a pe

BH 2003.6.249 I. Általános kártérítés megállapítására nem kerülhet sor csupán azért, mert a kár mértékének megállapítása hosszadalmas, vagy esetleg terjedelmes bizonyítási eljárást tenne szükségessé [Ptk. 355. § (1) és (4) bek., 359. § (1) bek., Pp. 3. § (3) bek., 164. § (1) és (2) bek., 206. § (3) bek.]. II. Kártérítés iránti perben a perköltség megállapításánál irányadó szempontok [Pp. 75. § (2) bek., 79. §, 81. § (2) bek., 12/1991. (IX. 29.) IM r., 8/2002. (III. 30.) IM r. 3. § (1) és (2) bek.].

BH+ 2003.12.588 I. Nem minősülnek jóerkölcsbe ütközőnek azok a szerződések, amelyeket nem a legelőnyösebb feltételekkel kötöttek meg. A szerződések semmis voltát a felperesnek kell bizonyítania [Ptk. 200. § (2) bek., 234. §, Pp. 3. § (3) bek., 164. § (1) és (2) bek.]. II. A Cstv. 40. § (1) bekezdése alapján megtámadott szerződések esetén a felperesek által bizonyítandó körülmények [1993. évi LXXXI. tv-nyel és az 1997. évi XXVII. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 40. § (1) bek., Pp. 3. § (3) bek., 1

BH+ 2004.1.34 A képviselettel felmerült költségek tekintetében a jogtanácsos az ügyvéddel azonos megítélés alá esik [Pp. 67. § (2) bek., 75. § (2) bek., 77. §, 8/2002. (III. 30.) IM r.* 2. §, 3. §, 4. §, 5. § (1) bek.].

MBH 2004.05.60 Üzletrész átruházási szerződés megtámadása estén a bíróságnak a keresetben megjelölt jogcímek alapján kell a felperesi igényt vizsgálnia. Feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással előterjesztett kereset elbírálásához tisztázni kell, hogy a perbeli üzletrész átruházási szerződés aláírásakor az eladónak a cégben milyen arányú üzletrész tulajdona volt, mi volt annak a névértéke. Az üzletrész adásvétele esetén a forgalmi érték meghatározása speciálisan történik, azt meghatározza a társaság - a vagyoni részesed

BH+ 2004.8.370 A perköltség összegének meghatározása a keresettől történt elállás esetén, ha "külön felszámításra" nem került sor [8/2002. (III. 30.) IM r. (továbbiakban: Ür.) 3. § (1) bek. a) és b) pontok].

MBH 2004.11.80 Létrehozni kívánt, de a cégbírósághoz még bejegyzési kérelmet sem előterjesztett gazdasági társaság nevében érvényesen nem köthető szerződés. Ha a gazdasági társaság képviselője bizonyítottan magánszemélyként vállal kötelezettséget, az e szerződésből eredő igényeket a céggel szemben megalapozottan nem igényelheti a jogosult. Az ügyvédi munkadíj összegének megállapítása körében irányadó szempontok. (1997. évi CXLIV. tv. 14-15. §, 29. §, 56. § (3) bek.; 8/2002. (III. 30.) IM rendelet 2. §)

MBH 2005.04.99 A bejegyzést követően, a létesítő okirat érvénytelenségének a megállapítása iránt indított perben a bíróságnak elsődlegesen a felperes perindításhoz fűződő jogi érdekeltségét kell vizsgálnia és abban kell állást foglalnia, hogy a keresetben megjelölt okok megalapozzák-e jogvédelmének szükségességét. [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 48. § (2) bek. e) pont]

MBH 2005.07.108 Bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben az ideiglenes intézkedés elrendelése fogalmilag is kizárt. [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 46. §, 47. §; 1952. évi III. tv. (Pp.) 156. §]

MBH 2005.10.120 Ha a kft. saját üzletrészének megvásárlásához szükséges taggyűlési határozat jogszabálysértését jogerős ítélet nem állapította meg, továbbá a cégbíróság bejegyezte a cégjegyzékbe a kft.-t üzletrészének tulajdonosaként, nem állapítható meg az üzletrész átruházási szerződés semmissége arra hivatkozással, hogy a cég mérlege a szerződés aláírásakor nem a valós adatokat tartalmazta. [1959. évi IV. tv. (Ptk.) 200. § (2) bek.; 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 29. § (1) bek., 47. § (1) bek., 143. § (1) bek.; 1991. évi IL

MBH 2006.02.128 A tőkeegyesítő és személyes jellegű kft. esetén, kereseti kérelem hiányában nem kényszeríthető ki bíróság által az üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatása. A kft. volt tagja által kötött üzletrész-átruházási szerződés - feltűnő értékaránytalanság jogcímén történő - megtámadása esetén, ha a bíróság megállapítja a szerződés érvénytelenségét, figyelemmel a közhiteles cégnyilvántartás adataira és a gazdasági élet forgalombiztonságára is, a feltűnő értékaránytalanságot a PK 267. számú állásfoglalásában

MBH 2006.02.130 Nem minősül szerződésszegő magatartásnak, ha a társaság részvényese szerződésben vállalt kötelezettsége ellenére nem szavaz az osztalék fizetése mellett, ha az osztalékfizetés jogszabályi feltételei nem állnak fenn. [1959. évi IV. tv. (Ptk.) 314. §; 1991. évi XVIII. tv. 15. §; 1988. évi VI. tv. 266. § (1) és (4) bek.]

MBH 2006.08.149 Ha jogszabályi felhatalmazás alapján a kft. tagja a társaság nevében kártérítés megfizetése iránt terjeszt elő keresetet az ügyvezetőkkel, tagokkal szemben, a perindítás költségeinek megelőlegezése önmagában nem vezethet a kereset elutasításához, annak érdemi vizsgálata mellőzésével. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 51. § (5) bek.]

MBH 2006.11.159 Részvény-átruházási szerződés szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalanságára alapított megtámadása esetén, a részvény szerződéskötés időpontjában fennálló értékének megállapításánál valamennyi, a részvény értékét befolyásoló, alakító tényezőt figyelembe kell venni. [1959. évi IV. tv. (Ptk.) 200. §, 201. §]

BH+ 2009.2.87 A munkáltató folyamatos kifogása alá eső, kötelezettségszegést is megvalósító munkavállalói magatartás a rendes felmondás jogszerű indokául szolgál [Mt. 89. § (3) bekezdés].