adozona.hu
MBH 2005.07.108
MBH 2005.07.108
Bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben az ideiglenes intézkedés elrendelése fogalmilag is kizárt. [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 46. §, 47. §; 1952. évi III. tv. (Pp.) 156. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a 2004. március 16. napján kelt Cg.01-09-065756/129. számú végzésével elrendelte az alperesi társaság törzstőkéjének 220.000.000,- Ft-ról 616.000.000,- Ft-ra történő felemelésének bejegyzését, törölte a cégjegyzékből a felperesnek az alperesi társaságban a társaság irányítását biztosító jelentős befolyását, egyidejűleg bejegyezte N. Imre tag többségi irányítást biztosító befolyását, továbbá tagként bejegyezte S. Gábort. Az ugyanezen a napon kelt 130. sorszám...
MBH 2005.07.108 Bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben az ideiglenes intézkedés elrendelése fogalmilag is kizárt.
A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a 2004. március 16. napján kelt Cg.01-09-065756/129. számú végzésével elrendelte az alperesi társaság törzstőkéjének 220.000.000,- Ft-ról 616.000.000,- Ft-ra történő felemelésének bejegyzését, törölte a cégjegyzékből a felperesnek az alperesi társaságban a társaság irányítását biztosító jelentős befolyását, egyidejűleg bejegyezte N. Imre tag többségi irányítást biztosító befolyását, továbbá tagként bejegyezte S. Gábort. Az ugyanezen a napon kelt 130. sorszámú végzésével a társaság tevékenységi körében bekövetkezett változások bejegyzését rendelte el, törölte könyvvizsgálóként B. Józsefnét, és bejegyezte a D. Kft.-t könyvvizsgálóként azzal, hogy a könyvvizsgálatért felelős személy B. Józsefné.A felperes a Fővárosi Bírósághoz 2004. április 14. napján benyújtott keresetében annak megállapítását kérte, hogy a cégbíróság 129. és 130. sorszámú végzései hatálytalanok és kérte, hogy a bíróság utasítsa a cégbíróságot arra, hogy az ezekkel a végzésekkel elrendelt változások bejegyzését 2004. március 16-i hatállyal törölje a cégjegyzékből. Másodlagosan annak megállapítását kérte, hogy a társaság taggyűlésének 2003. május 21. napján és 2003. július 10. napján hozott határozatai érvénytelenek, és erre tekintettel kérte, hogy a Fővárosi Bíróság a 129. és 130. sorszámú bejegyző végzéseket helyezze hatályon kívül és kötelezze a cégbíróságot a bejegyzések törlésére.
A Pp. 156. § (1) bekezdése alapján ideiglenes intézkedés meghozatalát is kérte, ennek keretében azt, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül a 129. és 130. sorszámú cégbírósági végzéseket és keresse meg a cégbíróságot annak érdekében, hogy az ezen végzésekkel elrendelt változásokat a cégbíróság törölje a cégnyilvántartásból. Ideiglenes intézkedés iránti kérelmét elsősorban arra alapította, hogy annak elrendelését a felperest közvetlenül fenyegető kár elhárítása indokolja, ugyanis a 129. sorszámú cégbejegyző végzés alapján N. Imre és felesége, É. Hajnalka az alperesi társaság létesítő okirata alapján a szavazatok 75,1 %-ával rendelkeznek, ennek következtében a per jogerős elbírálásáig minden lényeges kérdésben határozatot tudnak hozni. Az ideiglenes intézkedésre okot adó tények valószínűsítéseként előadta, hogy N. Imre a keresetben és az azt kiegészítő beadványokban részletesen kifejtettek szerint eddig is jogellenes, rosszhiszemű magatartást tanúsított, és az ideiglenes intézkedés alkalmazása nélkül további jogellenes cselekmények történhetnek a K. kft. cégügyeiben a felperes sérelmére.
Előadta, hogy a Fővárosi Bíróság előtt 12.G.40.872/2003. szám alatt a taggyűlési határozatok felülvizsgálata iránti perben a bíróság a 2003. május 21. napján és 2003. július 10. napján megtartott taggyűlésen hozott valamennyi taggyűlési határozat végrehajtását felfüggesztette a 2004. április 23-án kelt 12. sorszámú végzésével.
A 6. sorszámú beadványában az ideiglenes intézkedés iránti kérelmét annyiban pontosította, hogy a 129. és 130. számú cégbírósági végzésekkel elrendelt változások törlését kérte a cégjegyzékből, melynek elsődleges indokát abban jelölte meg, hogy a cégbíróság a hivatkozott végzései hatálytalanok, másodlagosan pedig abban, hogy a végzések a hatálytalanságtól függetlenül is jogszabálysértőek. Kifejtette, hogy a perben lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként lesz megállapítható, hogy a per tárgyát képező végzések hatálytalanságuk vagy egyéb jogszabályba ütközésük miatt alkalmatlanok joghatás kiváltására. Mindkét eset jogkövetkezménye azonban ugyanaz, a végzésekben szereplő adatváltozásokat a cégjegyzékből törölni kell, ezért kérte, hogy a bíróság az ideiglenes intézkedést ennek megfelelően szövegezze.
Az alperes ellenkérelmében az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy annak a törvényben előírt feltételei nem állnak fenn. A kérelemben előadott körülmények nem felelnek meg az azonnali jogvédelmet kívánó helyzetek egyikének sem, illetve azt a felperes azt nem valószínűsítette. A kért intézkedés egyébként sem alkalmas a felperes által állított jogsérelmek elhárítására.
Az elsőfokú bíróság a 2004. június 22. napján kelt 7. sorszámú végzésével az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasította.
Döntését azzal indokolta, hogy a Pp. 156. § (1) bekezdésében írt ideiglenes intézkedés nevében is kifejezetten ideiglenes intézkedés. Tekintettel arra, hogy a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság meghozta a 129. és 130. sorszámú végzéseit, így e körben annak törlése, figyelemmel az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 46. §-ára, továbbá 4. (helyesen 47.) § (2) és (3) bekezdése alapján a peres bíróság feladatára, amennyiben a bíróság ideiglenes intézkedéssel törölné a 129. és 130. sorszámú végzéseket, az már nem ideiglenes intézkedés, hanem ítélet hatályú határozat lenne.
A végzés ellen a felperes fellebbezést nyújtott be, amelyben annak megváltoztatását és az ideiglenes intézkedés elrendelését kérte. Érdemben arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint nem az intézkedés tárgya, hanem annak hatálya dönti el, hogy valamely bírói intézkedés ideiglenes intézkedésnek vagy ítéletnek minősül-e. Kifejtette, hogy a Pp. 156. § (1) bekezdésének első fordulata szerint ideiglenes intézkedés keretében a "kereseti kérelemben foglaltak" teljesítése is elrendelhető. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság végzése indokolásában nem tért ki arra, hogy álláspontja szerint a Pp. 156. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek a jelen ügyben miért nem állnak fenn, nem vizsgálta a kérelemben részletesen kifejtett körülményeket, amelyekkel a felperes igazolta a jogszabályi előfeltételek megvalósulását.
Az alperes a fellebbezésre tett észrevételében a végzés helybenhagyását kérte. Korábbi előadásait is fenntartva hangsúlyozta, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelése végleges és visszafordíthatatlan helyzetet hozna létre, mert a vonatkozó eljárásjogi szabályok nem teszik lehetővé, hogy egy törölt végzés esetén a bíróság ezzel ellentétes jogerős ítélete a változás ismételt bejegyzését eredményezze. Erre csak külön változásbejegyzési eljárásban lenne mód, amihez viszont a felperes közreműködésére lenne szükség. A bejegyző végzés törlése végleges intézkedés, mely nem csak az ítélet jogerőre emelkedéséig terjed, hiszen nincs mód felfüggesztő hatályú törlésre, azaz a törlés hatálya az ítélettel nem szüntethető meg. Az alperes álláspontja szerint ezért eljárásjogi akadálya is van a felperes által kért ideiglenes intézkedés elrendelésének azon túl, hogy álláspontja szerint a jogszabályban írt egyéb feltételeket sem valószínűsítette a felperes.
A felperes a Fővárosi Ítélőtáblához 2. sorszám alatt benyújtott fellebbezés indokolás kiegészítésében kifejtett jogi álláspontja szerint ideiglenes intézkedéssel bármilyen intézkedést el lehet rendelni, az ideiglenes intézkedésként elrendelt változások jogalapját kizárólag a Pp. 156. §-a képezi, mint önálló (sui generis) jogcím, ezért álláspontja szerint annak meghozatalakor nem kell figyelemmel lenni a Ctv. 46. és 47. §-aira. Az ideiglenes intézkedés ideiglenes jellege független a határozat tartalmától.
Az 5. sorszámú beadványában bejelentette, hogy a Fővárosi Bíróság 35.G.40.827/2003. számú peres eljárásban a 2004. december 3. napján kihirdetett ítéletében hatályon kívül helyezte a 2003. május 21-i és július 10-i taggyűléseket hozott valamennyi határozatot.
6. sorszám alatt bejelentette, hogy a Fővárosi Bíróság a 2004. december 10. napján kelt 35.G.41.308/2004/6-I. számú végzésével az alperes 2004. augusztus 30. napján megtartott taggyűlésén hozott valamennyi taggyűlési határozatának végrehajtását felfüggesztette.
A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján helytálló jogi következtetéssel és megalapozott jogi indokolással utasította el a felperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmét.
A fellebbezésben foglaltakra tekintettel rámutatott a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az egységes a bírói gyakorlat szerint ideiglenes intézkedéssel nem dönthet a bíróság olyan kérdésben, amelyben a bizonyítási eljárás lefolytatása után az érdemi határozatban kell a döntést meghoznia. A Legfelsőbb Bíróság a BH 2003.337. számú eseti döntésében - amely perben az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségének megállapítása volt a per tárgya - kimondta, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vételi jog törlését ideiglenes intézkedéssel elrendelni nem lehet. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog törlésére csak a szerződés érvénytelensége alapján kerülhet sor. A szerződés érvénytelensége tárgyában viszont csak a perben felvett bizonyítás eredménye alapján hozható döntés.
A Legfelsőbb Bíróság más ügyben úgy foglalt állást, hogy a kereseti kérelemmel azonos tartalmú ideiglenes intézkedés nem kérhető és ilyen intézkedés nem hozható, a kereseti kérelem érdemében a bíróság ítélettel határoz. A Pp. 156. § (1) bekezdése nem a kérelem anyagi jogi tartalmára vonatkozik, csupán eljárási szempontból rögzíti azt, hogy a kérelem akár a keresetlevélben, akár külön okiratban előterjeszthető (Gf.II.31.751/1999.).
A fent ismertetett bírói gyakorlatra is figyelemmel nem osztotta a Fővárosi Ítélőtábla a felperesnek a fellebbezés kiegészítésében kifejtett azon jogi érvelését, hogy ideiglenes intézkedéssel bármilyen intézkedést el lehet rendelni, és nem kell figyelemmel lenni a kereset jogalapját képező jogszabályi rendelkezésekre, jelen esetben a Ctv. 46. és 47. §-aira.
A 6. sorszámú beadványában a felperes maga is úgy fogalmazott, hogy a perben lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen lesz majd megállapítható, hogy a per tárgyát képező végzések hatálytalanságuk, vagy egyéb jogszabályba ütközésük miatt alkalmatlanok joghatás kiváltására.
Jelen perben a felperes a Ctv. 46. §-a alapján a változásbejegyzést elrendelő végzések hatálytalanságára, illetve jogszabályba ütköző voltára hivatkozással kérte a végzések hatályon kívül helyezését (az elrendelt változások cégjegyzékből való törlését).
Ha a bíróság a keresetnek helyt ad a Ctv. 47. § (1) bekezdése szerint a jogszabálysértés megállapítása mellett a végzést - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - hatályában fenntarthatja, és szükség esetén kötelezi a céget a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére. Ennek végrehajtását a cégbíróság az ítélet kézhezvételét követően hivatalból lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja. A (2) bekezdés értelmében, ha a bejegyző végzés alapjául szolgáló létesítő okirat vagy módosítása érvénytelen és az érvénytelenség az (1) bekezdés szerinti eljárás keretében nem küszöbölhető ki, a bíróság az érvénytelenség megállapítása mellett a határozatában megállapított időpontig a létesítő okiratot, illetve módosítását hatályossá nyilvánítja, egyben a bejegyző végzést az ítéletében meghatározott időponttal hatályon kívül helyezi.
Mindkét esetben a döntés alapját a bizonyítási eljárás lefolytatását követően annak megállapítása képezi, hogy a végzésben foglalt adatok jogszabálysértők, az alapul szolgáló okirat, illetve okiratok érvénytelenek. Ennek jogkövetkezményeként rendelhető el a (2) bekezdés szerinti esetben a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése.
A fentiekből következik, hogy ezek ideiglenes intézkedéssel történő megállapítása és a cégjegyzékbe bejegyzett adatok "törlése", a kereset érdemében való döntést jelentené, az elsőfokú bíróság helytálló megfogalmazása szerint ítélet hatályú határozat lenne, másrészt a közhiteles nyilvántartás jellegével nem lenne összeegyeztethető a cégnyilvántartásból az adatok ideiglenes törlése, illetve bármilyen ideiglenes módosítása, még abban az esetben sem, ha utóbb az érdemi döntés eredményeként az adatok végleges törlésére kerül is sor.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 259. §-a és 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperesnek a jelen eljárással kapcsolatban felmerült ügyvédi munkadíjból álló másodfokú költségének a megfizetésére, melynek összegét a kereset benyújtásakor hatályos 8/2002. (III. 30.) IM rendelet 3. §-a alapján mérlegeléssel állapította meg azzal, hogy az ügyvédi munkadíj az általános forgalmi adót tartalmazza.
(Fővárosi Bíróság G.40.474/2004/7.
Fővárosi Ítélőtábla Gf.40.314/2004/7.)