2003. évi XLIX. törvény

az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A magyarországi székhelyű európai gazdasági egyesülés (rövidített néven: ege) jogi személy, amelynek alapítására, szervezetére és működésére a Tanács 2137/85/EGK rendeletét kell alkalmazni a (2)-(5) bekezdésekben foglalt kiegészítésekkel.
Az európai gazdasági egyesülés cégbejegyzésére, valamint az egyesülésre vonatkozó cégeljárásra a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) irányadó.
Az európai gazdasági egyesülés a...

2003. évi XLIX. törvény
az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról
Európai gazdasági egyesülés
1. § (1) A magyarországi székhelyű európai gazdasági egyesülés (rövidített néven: ege) jogi személy, amelynek alapítására, szervezetére és működésére a Tanács 2137/85/EGK rendeletét kell alkalmazni a (2)-(5) bekezdésekben foglalt kiegészítésekkel.
(2) Az európai gazdasági egyesülés cégbejegyzésére, valamint az egyesülésre vonatkozó cégeljárásra a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) irányadó.
(3) Az európai gazdasági egyesülés alapítására a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:4-3:15. §-ait és 3:94-3:100. §-ait, szervezetére a Ptk. 3:371-372. §-ait és a 3:373. §-át, a vezető tisztségviselőivel szembeni kizáró okokra és összeférhetetlenségére a Ptk. 3:22. §-ának és 3:115. §. §-ának rendelkezéseit, a tag kizárására vonatkozóan pedig a Ptk. 3:107-108. §-ait kell megfelelően alkalmazni.
(4) Ha az európai gazdasági egyesülés kötelezettségeit az európai gazdasági egyesülés vagyona nem fedezi, a tagok korlátlan és egyetemleges felelősségére a Ptk. szabályozása irányadó.
(5) Ha a Magyarországon működő európai gazdasági egyesülés székhelyét más tagállamba helyezi át, az új székhely bejegyzése napjával - mint mérleg-fordulónappal - köteles a számviteli törvény szerinti beszámolókészítési, könyvvizsgálati, letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének eleget tenni, az új székhely bejegyzése napjától számított 150 napon belül.
(6) Ha az európai gazdasági egyesülés székhelyét egy másik tagállamból Magyarországra helyezi át, a székhelyáthelyezés cégbírósági bejegyzése napjával köteles eszközeiről és az eszközök forrásairól a számviteli törvény előírásainak megfelelő nyitóleltárt és nyitómérleget készíteni.
(7) Az európai gazdasági egyesülés könyvviteli nyilvántartásait a (6) bekezdés szerinti nyitóleltárban szereplő eszközök és források tételes adatai (eredeti bekerülési érték, elszámolt értékcsökkenés, értékvesztés, értékelési különbözet) figyelembevételével kell megnyitni.
(8) Amennyiben a beszámoló és a könyvvezetés pénzneme az európai gazdasági egyesülés székhelyének Magyarországra történő áthelyezésekor megváltozik, a (6) bekezdés szerinti nyitóleltárt és nyitómérleget a székhely áthelyezése előtt alkalmazott pénznemben kell elkészíteni, majd ezt kell - ugyanezen időponttal - a beszámoló és a könyvvezetés választott pénznemére a számviteli törvény előírásai szerint átszámítani.
(9) Az európai gazdasági egyesülés fizetésképtelensége esetén követendő eljárásra, valamint végelszámolással történő jogutód nélküli megszűnésére, illetve törlésére a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény és a Ctv. rendelkezései irányadóak.
2. §
3. §
4. §
5. §
6. §
7. §
8. §
9. §
10. §
11. §
12. §
13. §
14. §
15. §
16. §
17. §
18. § (1)
(2)
(3)
19. § (1)
(2)
(3)
20. §
21. §
22. §
23. §
24. §
25. §
26. §
27. §
28. §
29. §
30. §
31. §
32. §
33. §
Záró rendelkezések
34. § (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2004. január hó 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2)
(3)
(4)
(5)
35. § (1)
(2)
(3)
36. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 68/151/EGK irányelve azoknak a védelmi intézkedéseknek az összehangolásáról, amelyeket a tagállamok a társasági tagok és a harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 58. cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírtak, e rendelkezések egységes kialakítása céljából;
b) a Tanács 77/91/EGK irányelve azoknak a védelmi intézkedéseknek az összehangolásáról, amelyeket a tagállamok a társasági tagok és a harmadik személyek érdekei védelmében a részvénytársaságok alapításával, alaptőkéje megtartásával és megváltoztatásával kapcsolatban a Szerződés 58. cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírtak, e rendelkezések egységes kialakítása céljából;
c) a Tanács 78/855/EGK irányelve a részvénytársaságok egyesüléséről, a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján;
d) a Tanács 82/891/EGK irányelve a részvénytársaságok szétválásáról, a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján;
e) a Tanács 89/666/EGK irányelve meghatározott formájú társaságok által egy másik tagállamban alapított fiókteleppel kapcsolatos közzétételi követelményekről;
f) a Tanács 89/667/EGK irányelve az egyszemélyes korlátozott felelősségi formájú társaságokról;
g) a Tanács 92/101/EGK irányelve a Tanács 77/91/EGK irányelvének módosításáról.
Mádl Ferenc s. k.,
a Köztársaság elnöke
Dr. Szili Katalin s. k.,
az Országgyűlés elnöke

Hivatkozó joganyagok

2004. évi XLV. törvény az európai részvénytársaságról

2004. évi CXXVII. törvény a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint más, kapcsolódó törvények módosításáról

167/B/2005. AB végzés a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 246. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárás megszüntetéséről

Bírósági jogesetek

BH 2004.7.290 2004. január 1-je után a törölt cég vagyonával kapcsolatban igényt érvényesíteni csak vagyonrendezési eljárás megindítása útján lehet [1997. évi CXLV. tv. 58/A-D. §].

MBH 2005.02.88 Megalapozatlan a kiválás útján létrejövő kft. bejegyzésének elutasítása arra hivatkozással, hogy tagjai és tevékenysége azonos a jogelőd cégével. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 79. § (1) bek.]

MBH 2005.04.92 A cégeljárásban a változások bejegyzését a jogszabályi előírásoknak megfelelően előterjesztett kérelem nyomtatványon kell kérelmeznie a cég jogi képviselőjének. A határidők számítására vonatkozó előírások csak akkor alkalmazhatók, ha nem csak mellékletek, hanem kérelem is benyújtásra került a cégbírósághoz. [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 12. § (1) bek. i) pont, 12. § (2) bek. g) pont, 21. § (2) bek., 30. § (1) bek., 41. § (4) bek., 42. § (3) bek.]

MBH 2005.04.93 Ha a kft. társasági szerződése úgy rendelkezik, hogy valamennyi tag jogosult a képviseletre, az ügyvezetői megbízatást ebben az esetben is legfeljebb öt évig lehet érvényesnek tekinteni. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 24. § (1) bek., 86. § (1) bek., 156. §; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 12. § (1) bek. i) pont]

MBH 2006.08.141 A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének a működéséhez rendelkezésre bocsátott összeg felemelésének a cégjegyzékbe történő bejegyzése iránti kérelem esetén 8.000,-Ft eljárási illetéket kell fizetni. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45. § (4) és (5) bek.]

ÍH 2004.100 VÉDJEGYBITORLÁS - CÉGNYILVÁNTARTÁSBÓL KI NEM TŰNŐ VÁLTOZÁS NEM VEHETŐ FIGYELEMBE

ÍH 2004.151 JOGHARMONIZÁCIÓS TÖRVÉNY ÁTMENETI SZABÁLYÁNAK ALKALMAZÁSA - TÖRVÉNY ÁLTAL MEGSZABOTT BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG - ÍTÉLET ÉS KÖZZÉTÉTELI DÍJ FIZETÉSE TÖRVÉNY ÁLTAL BEVEZETETT ÚJ CÉGADATOK BEJEGYEZTETÉSÉNÉL

ÍH 2005.17 Ajánlás a cégek képviseletével összefüggő jogvitákban az álképviseleti szabályok alkalmazhatóságáról

ÍH 2005.171 KÜLFÖLDI VÁLLALKOZÁS MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPÉNEK BEJEGYZÉSE - JEGYZETT TŐKEKÉNT SZEREPELTETENDŐ ÖSSZEG KÜLFÖLDI VÁLLALKOZÁS MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPÉNEK BEJEGYZÉSI KÉRELMÉN

ÍH 2006.78 VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI ILLETÉK MÉRTÉKE KÜLFÖLDI FIÓKTELEP MŰKÖDÉSÉHEZ RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT ÖSSZEG FELEMELÉSÉNÉL

ÍH 2006.82 VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁS ELRENDELÉSÉNEK FELTÉTELEI

ÍH 2006.166 TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSÁNAK MEGTÁMADÁSA - 2004. JANUÁR 1-JE UTÁNI ÉRVÉNYTELENSÉGI PER SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS ESETÉN - AZ OKIRAT BIZONYÍTÓ EREJE - TELJES BIZONYÍTÓ EREJŰ MAGÁNOKIRAT KELLÉKEI, HA KIÁLLÍTÓJA NEM ÉRTI A NYELVET, MELYEN AZ KÉSZÜLT - AZ ÉRDEKELT TANÚ VALLOMÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE

ÍH 2007.81 BT. ÜZLETVEZETŐJE JOGVISZONYÁNAK TARTAMA - HATÁROZOTT TARTAMÚ VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI MEGBÍZATÁS BEJEGYEZTETÉSI KÖTELEZETTSÉGE - ÜZLETVEZETŐI JOGVISZONY SPECIALITÁSA BT.-NÉL - CTV. ÁTMENETI SZABÁLYAIVAL KAPCSOLATBAN KÖTELEZŐEN BEJEGYEZTETENDŐ CÉGADATOK

BH 2008.5.125 A vagyonrendezési eljárásban a Cstv.-nak csak azok a rendelkezései alkalmazhatók, amelyeknek alkalmazását a Ctv. szabályai kifejezetten lehetővé teszik, ezért a vagyonrendezési eljárást lefolytató bíróság a nemperes eljárásban nem törölheti az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokat és tényeket [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 58/A-E. §, 120. §; 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 57. §].

BH+ 2009.3.124 Kötelmi jellegű követelés nem lehet tulajdonjog tárgya, ekként nem minősül olyan vagyontárgynak, amelyre a vagyonrendezési eljárás lefolytatható [Ptk. 94. § (1) és (2) bek., 1997. évi CXLV. tv. (továbbiakban: 1997. évi Ctv.) 85/C. §].

BH+ 2010.1.36 A hivatalból törölt cég egyedüli tagjának önmagában a törlés ténye nem ad jogcímet a törölt cég tulajdonában volt vagyontárgy tulajdonjogának megszerzésére, ezért az egyedüli tag tulajdonjogára alapított kártérítési igénye alaptalan [1997. évi CXLIV. tv. (továbbiakban: 1997. évi Gt.) 169. § (4) bek., 1997. évi CXLV. tv. (továbbiakban: 1997. évi Ctv.) 56. § (1) bek., 58/C. § (3) bek., Ptk. 339. § (1) bek.].

EH 2010.2152 A vagyonrendezési eljárás során a megszűnt cég vagyonának értékesítésével kapcsolatos szerződésből keletkezett jogvita a vagyonrendező ellen indított peres eljárásban dönthető el [1997. évi CXLV. tv. 58/E. §, 1991. évi XLIX. tv. 49. §, Pp. 1. §].

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.