adozona.hu
MBH 2005.04.93
MBH 2005.04.93
Ha a kft. társasági szerződése úgy rendelkezik, hogy valamennyi tag jogosult a képviseletre, az ügyvezetői megbízatást ebben az esetben is legfeljebb öt évig lehet érvényesnek tekinteni. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 24. § (1) bek., 86. § (1) bek., 156. §; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 12. § (1) bek. i) pont]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az M. Kft.-t a cégbíróság 1991. március 12-én jegyezte be a cégjegyzékbe. Utolsó bejegyzett társasági szerződés módosításának kelte 2003. január 23. napja. Képviseletére a tagok: B. Gábor és Sz. Ágnes ügyvezetőként, valamint S. Sándorné cégvezető jogosult.
A társaság jogi képviselője a cégbírósághoz 2004. július 22-én benyújtott kérelmében a tevékenységi kör bővítésével kapcsolatos változás cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte. A változás bejegyzési kérelemben feltüntette a társaság képv...
A társaság jogi képviselője a cégbírósághoz 2004. július 22-én benyújtott kérelmében a tevékenységi kör bővítésével kapcsolatos változás cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte. A változás bejegyzési kérelemben feltüntette a társaság képviseletére jogosultak adatait a jogviszony kezdetének megjelölésével. A kérelemhez csatolt egységes szerkezetű társasági szerződés 13.1. pontja akként rendelkezik, hogy "az ügyvezető a társaság képviselője; a taggyűlés választja meg határozott, de maximum öt éves időszakra. Az ügyvezetőt a taggyűlés jogosult visszahívni amennyiben ez az ügyvezető magatartása miatt különösen indokolt. A társaság tagjai a Gt. 156. § második mondata alapján a társasági szerződés rendelkezése szerint a tagsági viszonyuk alapján jogosultak az ügyintézésre és képviseletre, így őket a tagsági viszonyuk alapján ügyvezetőnek kell tekinteni".
A cégbíróság a 2004. szeptember 1. napján kelt 64. sorszámú végzésében a jogi képviselőt 30 napon belül, elutasítás terhe mellett az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 12. § (1) bekezdés i) pontjára hivatkozással arra hívta fel, hogy tüntesse fel a változásbejegyzési kérelemben az ügyvezetők vonatkozásában a jogviszony megszűnésének időpontját is.
A jogi képviselő a hiánypótlásra megadott határidőn belül benyújtott 65. sorszámú beadványában bejelentette, hogy a kért adatszolgáltatást nem tudja teljesíteni, mert az ügyvezetők megbízatásának nincs lejárata. Az ügyvezetők tisztségüket tagsági viszonyuk alapján látják el, így a lejárat időpontja az üzletrész értékesítéséhez kötődik. A megbízatás a tagsági viszony fennállásáig tart.
Az elsőfokú bíróság a 2004. október 13. napján kelt 66. sorszámú végzésével a változás bejegyzése iránti kérelmet elutasította arra hivatkozással, hogy az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 24. § (1) bekezdése és a Ctv. 12. § (1) bekezdés i) pontja rendelkezései alapján a cég jogi képviselőjének a hiánypótlásként benyújtott álláspontja nem elfogadható (Ctv. 41. § (4) bek.).
A végzés ellen a társaság jogi képviselője fellebbezést nyújtott be, amelyben annak megváltoztatását és az elsőfokú bíróságnak a változás bejegyzés elrendelésére történő utasítását kérte. Érdemben arra hivatkozott, hogy a Ctv. 12. § (1) bekezdés i) pontja nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely azt írná elő, hogy a tisztségviselőt csak naptári időpontokban meghatározott tartamra lehetne megválasztani. Az M. Kft.-ben az ügyvezetők a tisztségüket nem választással nyerték el, hanem ezen minőségük a tagsági viszonyukból ered a Gt. 156. § második mondatán alapuló társasági szerződéses rendelkezésre figyelemmel.
Kifejtette, hogy a határozott tartam a választott, illetve kijelölt tisztségviselők megbízatására vonatkozik, de nem alkalmazható a tagsági viszonyhoz kötődő tisztségviselői funkció esetében. Álláspontja szerint a Ctv. 12. § (1) bekezdés i) pontja úgy értelmezendő, hogy amennyiben a lejárati időpont számítógépes nyilvántartási feltüntetésre alkalmas, akkor kell azt feltüntetni, egyéb esetben arra nem kerülhet sor.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a fellebbezés korlátai között bírálta felül a Ctv. 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (3) bekezdése alapján, és megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján helytálló jogi következtetéssel utasította el a változás bejegyzési kérelmet a hiánypótlás nem teljesítésére tekintettel a Ctv. 44. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó 41. § (4) bekezdése alapján.
A fellebbezésben foglaltakra tekintettel az alábbiakra mutatott rá a Fővárosi Ítélőtábla.
A Gt. valamennyi cégformára irányadó általános részében rendelkezik a 24. § (1) bekezdésében akként, hogy a vezető tisztségviselőket határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani, illetve a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) kijelölni. Ha a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) a vezetői tisztségviselői megbízás időtartamáról a tagok (részvényesek) nem rendelkeznek, a vezető tisztségviselőt öt évre megválasztottnak kell tekinteni, kivéve, ha a gazdasági társaság ennél rövidebb időtartamra jött létre.
A Ctv. 2004. január 1. napjától hatályos 12. § (1) bekezdés i) pontját a 2003. évi XLIX. törvény iktatta be. A módosított rendelkezés a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása és a gyakorlatban korábban felmerült problémák jogszabályi szintű rendezése érdekében előírja, hogy a cégjegyzék valamennyi cég estében tartalmazza a cég képviseletére jogosultak nevén, lakóhelyén, valamint tisztségén túl a jogviszonyuk keletkezésének időpontját, határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is.
A korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó Gt. 156. §-a úgy rendelkezik, hogy a társaság ügyeinek intézését és a társaság képviseletét a tagok közül vagy kívülálló személyek köréből választott egy vagy több ügyvezető látja el. A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy valamennyi tag jogosult az ügyintézésre és képviseletre; ilyenkor őket kell ügyvezetőnek tekinteni.
Az M. Kft. társasági szerződése a 13.1. pontban öt évre választott ügyvezetőkről és tagsági viszony alapján gyakorolt ügyvezetésről is rendelkezik. Ez megfelel a jogszabályi előírásoknak és csak látszólag ellentmondásos.
Tény, hogy a Gt. 156. §-a speciális rendelkezést tartalmaz a Gt. 24. § (1) bekezdésében előírtakhoz képest.
Osztotta ugyanakkor a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság álláspontját abban, hogy a Gt. 156. § második mondata nem értelmezhető kivételként az általános szabályhoz képest. Amennyiben a jogalkotó szándéka arra irányult volna, hogy a kft. tagjainak a tagsági jogviszonyuk fennállásáig folyamatos legyen e rendelkezés alapján az ügyvezetői megbízatásuk, akkor ezt szabályozta volna, ahogy a Gt. 86. § (1) bekezdésében ez meg is történt, ugyanis a közkereseti társaságok esetében a társaság üzletvezetésére mindegyik tag - a 22. § (3) bekezdésében, illetve a 24. § (1) bekezdésében foglalt korlátozás nélkül - jogosult.
Mindezek alapján jelen kft. esetében is öt évre szólónak kell tekinteni az ügyvezetésre és a képviseletre való jogosultságot, figyelemmel a társasági szerződés rendelkezésére is.
Ezért helytállóan hívta fel a cégbíróság a társaság jogi képviselőjét a 64. sorszámú végzésében és megalapozottan utasította el a kérelmet a hiánypótlás nem teljesítésére hivatkozással.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. § (1) és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Bíróság Cg.01-09/067870/66.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.45.442/2004/2.)