adozona.hu
ÍH 2007.81
ÍH 2007.81
BT. ÜZLETVEZETŐJE JOGVISZONYÁNAK TARTAMA - HATÁROZOTT TARTAMÚ VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI MEGBÍZATÁS BEJEGYEZTETÉSI KÖTELEZETTSÉGE - ÜZLETVEZETŐI JOGVISZONY SPECIALITÁSA BT.-NÉL - CTV. ÁTMENETI SZABÁLYAIVAL KAPCSOLATBAN KÖTELEZŐEN BEJEGYEZTETENDŐ CÉGADATOK
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A G. Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság cégnyilvántartásának adatai szerint képviseletre jogosult K. Jakab és K.-né G. Erzsébet képviselő. A képviselői tisztség kezdő és befejező időpontjára, a jogviszony tartamára nézve a cégjegyzék adatot nem tartalmaz.
A társaság 2006. szeptember 18-án tevékenységi körében bekövetkezett változás bejegyzése iránt terjesztett elő kérelmet. Egyebek mellett csatolta a 2006. évi IV. törvény (új Gt.) szerint módosított, a módosításokkal egységes szerke...
A G. Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság cégnyilvántartásának adatai szerint képviseletre jogosult K. Jakab és K.-né G. Erzsébet képviselő. A képviselői tisztség kezdő és befejező időpontjára, a jogviszony tartamára nézve a cégjegyzék adatot nem tartalmaz.
A társaság 2006. szeptember 18-án tevékenységi körében bekövetkezett változás bejegyzése iránt terjesztett elő kérelmet. Egyebek mellett csatolta a 2006. évi IV. törvény (új Gt.) szerint módosított, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt 2006. augusztus 30-ai keltezésű társasági szerződését, melynek 5. pontja úgy rendelkezik, a társaság képviseletére K. Jakab és K.-né G. Erzsébet beltagok jogosultak. A képviseleti jogviszony időtartamát a szerződés nem határozta meg.
Az elsőfokú bíróság végzésével a képviselői jogviszony "időpontját" is feltüntető kérelemnyomtatvány benyújtására, 5000 forint eljárási illeték lerovására és 7000 forint közzétételi díj megfizetésének igazolására hívta fel a társaságot, utalva a 2003. évi XLIX. törvény 35. § (3) bekezdésére, valamint arra, hogy a jogviszony bejelentése cégjegyzéki rovatváltozásnak minősül.
A társaság eltérő álláspontját fejtette ki. Előadta, hogy a cégjegyzék 13. rovata, az utolsó - 2002. október 16-ai - módosítás óta tartalmazza a képviselők jogviszonyának időpontját, akként, hogy a képviseletre jogosult neve alatt szerepel a "Hatályos: 2002. 10. 16. - …" szövegrész. Állította, illeték és közzétételi díj fizetésére nem köteles, mivel a szerződésmódosítás csupán a tevékenységi kört érintette, e módosítás bejegyzésére irányuló eljárás pedig illeték és közzétételi díj mentes.
Az elsőfokú bíróság a változásbejegyzési kérelmet elutasította. A végzés indokolásában kifejtette, a társaság a 2003. évi XLIX. törvény 35. § (3) bekezdése alapján köteles bejelenteni a képviselői jogviszony kezdő és befejező időpontját, ezért tévesen hivatkozott a 2002. évi módosításra. A 2006. évi V. törvény illeték és közzétételi díj alóli mentességet deklaráló 53. § (1) bekezdésének tételes felsorolásában a 13-as - cégképviseletet érintő - rovat nem szerepel, ezért az e rovatot érintő adatváltozás bejegyzéséért illetéket és közzétételi díjat kell fizetni.
A végzéssel szemben a társaság fellebbezett jogi képviselő útján. A végzés megváltoztatását, az elsőfokú bíróság változások bejegyzésére utasítását kérte. Változatlanul állította, a 13. rovat adataiban változás nem következett be, az a képviselők adatait hiánytalanul, helyesen tartalmazza, ezért illeték és közzétételi díj fizetésére sem kötelesek. Utalt arra is, hogy a képviseleti jogviszony a beltagság fennállásáig folyamatos, emiatt nem került sor a "jogviszony vége" cégjegyzéki rovat kitöltésére.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.
A 2006. július 1-jén hatályba lépett, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 21. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a betéti társaság ügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tag, vagy tagok vezető tisztségviselőként látják el.
A 24. § (1) bekezdés szerint, ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik, a vezető tisztségviselőket határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani, illetve a társasági szerződésben kijelölni. Ha a társasági szerződésben a vezető tisztségviselői megbízás időtartamáról a tagok nem rendelkeznek, a vezető tisztségviselőt öt évre megválasztottnak kell tekinteni.
A 108. § (3) bekezdése alapján a betéti társaságokra nézve is alkalmazandó 96. § értelmében a betéti társaság törvényes képviselői az üzletvezetésre jogosult tagok. Kétségtelen, hogy a Gt. - közkereseti társaságokra irányadó - 94. § (1) bekezdése szerint eltérő társasági szerződési rendelkezés hiányában a társaság üzletvezetésére mindegyik tag időbeli korlátozás nélkül jogosult. Az ehhez képest speciális rendelkezést tartalmazó, betéti társaságra vonatkozó Gt. 109. § (3) bekezdés azonban kimondja, ha a betéti társaságnak csak egyetlen olyan tagja van, aki elláthatja az üzletvezetést és a képviseletet, akkor ő erre - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - időbeli korlátozás nélkül jogosult.
A 2006. július 1-jét követően indult cégeljárásokra - változásbejegyzési eljárásokra - nézve a 2006. július 1-jén hatályba lépett 2006. évi V. törvény (Ctv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Ctv. 24. § (1) bekezdés h) pontja - lényegében a régi Ctv. (1997. évi CXLV. tv.) 2003. évi XLIX. törvénnyel módosított 12. § (1) bekezdés i) pontjával megegyezően - kimondja, hogy a cégjegyzék tartalmazza a cég képviseletére jogosultak nevét (cégnév), lakóhelyét (székhelyét), valamint tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját, határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját. Ez az időpont azonban nem azonos az adott cégjegyzéki adatnak a régi Ctv. alapján nyilvántartott hatályosságának időpontjával, amely a bejegyzéshez kapcsolódott.
A Ctv. 129. § (1) bekezdés akként rendelkezik, hogy az e törvény hatálybalépését megelőzően bejegyzett cégek a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2007. szeptember 1-jéig kötelesek a 24-25. §-nak megfelelő adatok bejelentésére.
Az 50. § (1) bekezdés alapján alkalmazandó 46. § (1) bekezdés értelmében a változásbejegyzési kérelem esetén a cégbíróság azt vizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek a bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a törvény előírja, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. Amennyiben nem felelnek meg, a cégbíróság a (3) bekezdés szerint hiánypótlásra felhívó végzést tartozik kiadni. Az (5) bekezdés úgy rendelkezik, ha a bejegyzést kérő a hiánypótlási határidőt elmulasztja, vagy a hiánypótlást hiányosan, vagy hibásan terjeszti elő, a cégbíróság a kérelmet végzéssel elutasítja.
A Gt. és Ctv. idézett rendelkezéseiből leszűrhető, hogy a jogszabály rendelkezésénél fogva határozatlan idejűnek a betéti társaság képviseletre jogosult üzletvezetője tisztsége csakis akkor minősül, ha az üzletvezetést, képviseletet egyetlen tag látja el. Több ilyen tag esetén, amennyiben a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - figyelemmel a Gt. általános részében, a 24. § (1) bekezdésében megfogalmazott szabályra - a tisztséget öt évre szólónak kell tekinteni. A képviseleti jogviszony kezdő és befejező időpontja pedig bejelentendő (bejegyeztetendő) cégjegyzéki adat. A már bejegyzett cégek esetében ezen adat bejegyeztetési kötelezettsége bekövetkezik az egyéb cégjegyzéki adatváltozások bejelentésekor, függetlenül attól, hogy a képviselő személyében változás történik-e.
Az adott ügyben a társaság cégjegyzéke a képviseleti jogviszony időtartamára (kezdő és befejező időpontjára) nézve adatot nem tartalmazott, csupán a bejegyzéssel összefüggő hatályossági időpontot. Figyelemmel azonban a társasági szerződés rendelkezéseire, arra, hogy a betéti társaságot mindkét beltag jogosult képviselni, és hogy a társasági szerződés a képviselet időtartamáról nem rendelkezik, a Gt. szabályozásából következően a képviselők megbízatását öt évre szólónak kell tekinteni, ezért a társaság mindkét személy tekintetében köteles a jogviszony kezdő és befejező időpontját is bejegyeztetni.
Az elsőfokú bíróság hiánypótlásra vonatkozó felhívása azonban ezen körülményekre nem tért ki, felhívása részben hiányos volt, ezért megalapozatlannak kell tekinteni az annak elmulasztására alapított elutasító határozatot.
A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban a fentiek szerint a megfelelő tartalmú hiánypótló felhívás kibocsátása nem mellőzhető.