adozona.hu
MBH 2005.02.88
MBH 2005.02.88
Megalapozatlan a kiválás útján létrejövő kft. bejegyzésének elutasítása arra hivatkozással, hogy tagjai és tevékenysége azonos a jogelőd cégével. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 79. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az F. Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaságot a cégbíróság 1997. október 28-án jegyezte be a cégjegyzékbe. Székhelye a 1022 Budapest, Présház u. 9. I/3. szám alatt van, tagjai J. Ferenc, aki a társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik és Zs. Ildikó, mindketten a társaság önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetői is. A társaság jegyzett tőkéje 3.000.000,- Ft, főtevékenysége ingatlanforgalmazás.
Az F. Kft. jogi képviselője a Fővárosi Bírósághoz mint Cégbí...
MBH 2005.02.88 Megalapozatlan a kiválás útján létrejövő kft. bejegyzésének elutasítása arra hivatkozással, hogy tagjai és tevékenysége azonos a jogelőd cégével.
Az F. Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaságot a cégbíróság 1997. október 28-án jegyezte be a cégjegyzékbe. Székhelye a 1022 Budapest, Présház u. 9. I/3. szám alatt van, tagjai J. Ferenc, aki a társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik és Zs. Ildikó, mindketten a társaság önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetői is. A társaság jegyzett tőkéje 3.000.000,- Ft, főtevékenysége ingatlanforgalmazás.Az F. Kft. jogi képviselője a Fővárosi Bírósághoz mint Cégbírósághoz 2004. május 3. napján benyújtott kérelmében az F. Kft.-ből kiválás útján létrejövő J. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte. Egyidejűleg benyújtotta az F. Kft.-ben bekövetkezett - részben a kiválással összefüggő, részben a jogszabályváltozásra tekintettel benyújtandó - változások bejegyzése iránti kérelmét. A bejegyezni kért jogutód társaság székhelye az átalakuló társaságéval azonos, tagjai és egyben ügyvezetői szintén J. Ferenc és Zs. Ildikó, főtevékenysége az átalakuló társaságéval azonosan, ingatlanforgalmazás.
A jogutód kft. cégbejegyzési eljárásában a cégbíróság a 2004. május 26. napján kelt 3. sorszámú végzésében a társaság jogi képviselőjét az 1997. évi CXLV. törvény (továbbiakban: Ctv.) 15. § (8) bekezdésére hivatkozással a társaság cégnevének módosítására, és ezzel összefüggésben a módosított és az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés csatolására hívta fel; előírta, hogy a jogi képviselő "indokolja meg a kiválást, figyelemmel arra, hogy mind a tagok személye, mind a főtevékenység és az egyéb tevékenységek is megegyeznek a megmaradó és kiváló társaságban, így tulajdonképpen nem kiválás, hanem új korlátolt felelősségű társaság alapítása történt".
Az átalakuló társaság változás bejegyzési eljárásában az ugyanezen a napon kelt 26. sorszámú, hiánypótlásra felhívó végzésében egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés csatolására hívta fel a jogi képviselőt.
A társaságok jogi képviselője mindkét eljárásban 2004. június 9-én nyújtotta be a hiánypótlását. A változás bejegyzési eljárásban csatolta az egységes szerkezetű társasági szerződést; a jogutód kft. cégbejegyzési ügyében benyújtotta a társasági szerződés módosítást a cégelnevezés vonatkozásában és az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést. A cégbíróság felhívására előadta, hogy a társaság a kiválást azzal indokolja, hogy az F. Kft. tagjai - akik a jogutód kft. tagjaivá is váltak - az F. Kft. vagyonának a szétválási szerződésben és az átalakulási vagyonleltár tervezetben megjelölt részét önállóan kívánták hasznosítani akként, hogy ezen vagyonelemek külön gazdasági társaság tulajdonába kerülnek. A kiválás indoka tehát nem új tevékenység folytatása, hanem a meglévő tevékenység vagyonelemekkel együtt történő megosztása. A tagok által megvalósítani kívánt átalakítás mind formailag, mind tartalmilag megfelel a kiválás feltételeinek, mert a kivált tagok részvételével és a társasági vagyon egy részével új gazdasági társaságot hoznak létre, míg a jogelőd kft. változatlan társasági formában működik tovább, amely nem sérti a hitelezők érdekeit, mivel harmadik személyek irányában a továbbműködő és a jogutód társaság társasági törvény szerinti egyetemleges felelőssége érvényesül. A hiánypótlásra tekintettel kérte a cégbejegyzés elrendelését.
A cégbíróság a 2004. június 22. napján kelt 01-09-727300/5. számú végzésével a jogutód társaság bejegyzés iránti kérelmét elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a benyújtott - az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 59-67. § és 78-79. §-a szerinti - iratokból kitűnően a kiváló tagok megmaradnak a régi táraságban is, így ugyanazon személyek maradnak az "anyacégben", akik egyben kiválnak és új céget hoznak létre. Egyebekben a kiválással létrejövő társaság székhelye, ügyvezetői és tevékenységei is megegyeznek azon társaságéval, amelyikből "kivált". Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem történt kiválás, figyelemmel a Gt. 79. § (1) bekezdésében írtakra is, amely akként rendelkezik, hogy a gazdasági társaság legfőbb szerve azt is felméri, hogy a gazdasági társaság tagjai melyik jogutód gazdasági társaság tagjaivá kívánnak válni.
A cégbíróság az ugyanezen a napon kelt Cg.01-09-469081/29. számú végzésével a F. Kft. változás bejegyzése iránti kérelmét is elutasította. Ezt a döntését a jogutód kft. cégbejegyzésének elutasításával indokolta, tekintettel arra, hogy a cég bejegyzett adataiban változás nem történt, a társaságot a 2003. évi XLIX. törvény 35. § (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség majd az első adatváltozáskor fogja terhelni.
A társaságok jogi képviselője mindkét végzés ellen fellebbezést nyújtott be, amelyben azok megváltoztatását és az elsőfokú bíróságnak a jogutód cég cégjegyzékbe történő bejegyzésére, valamint az átalakuló társaság bejegyzett adataiban bekövetkezett változásoknak a bejegyzésére történő utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság J. Kft. cégbejegyzését elutasító végzése a Ctv. 20. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 222. § (1) bekezdésébe és 221. § (1) bekezdésébe ütközik. A cégbíróság végzése indokolásában a tényállásnak a Gt. kiválásra vonatkozó rendelkezései és a változás bejegyzési kérelem elbírálása szempontjából nem releváns elemeit sorolta fel. A vonatkozó jogszabályhelyek általános felsorolásán túl kizárólag a Gt. 79. § (1) bekezdése esetében hivatkozott konkrét jogszabályi rendelkezésre, és nem fejtette ki, hogy az általa egyébként megállapított tényállás mely eleme az, amely sérti a Gt. kiválásra vonatkozó valamely rendelkezését, és ez milyen alapot ad a cégbejegyzés elutasítására. Kifejtette, hogy a Gt. 79. § (1) bekezdését az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte és alkalmazta, mert az nem tartalmaz megszorító rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a tagok csak az egyik társaság tagjai lehetnek. E körben hivatkozott a Gt. és a Ctv. kommentárjaira, valamint arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata szerint egyszemélyes társaság egyedüli tagja a társaság vagyoni eszközeit megosztva - akár kiválással - újabb egyszemélyes társaságot is alapíthat, és ily módon részvételével immár két egyszemélyes társaságot működtethet.
Kifejtette, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a cégeljárás szabályait is megsértette, mert a Ctv. 41. § (4) bekezdése alapján a kérelem elutasítására kizárólag abban az esetben lett volna jogosult, ha a kérelmező a hiánypótlási határidőt elmulasztja, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjeszti elő. Jelen esetben a kérelmező a hiánypótlást az előírt határidőben, a felhívásnak megfelelő tartalommal előterjesztette, és a cégbíróság az elutasító végzésében nem utalt a hiánypótlás hiányára, vagy hibájára. A hiánypótlás szabályszerű teljesítését követően a cégbíróság köteles lett volna a cégbejegyzési kérelem teljesítésére. Előadta még, hogy a cégbíróság tévesen és jogszerűtlenül állapította azt meg, hogy az átalakuló társaság elhatározott kiválása nem képez kiválást, hanem új gazdasági társaság alapítását. A cégbíróság a cégeljárásban a tényleges vagyoni tranzakció színleltségét nem állapíthatja meg, különös tekintettel arra, hogy ez a társasági iratok érvénytelenségének megállapítását is magában foglalná. Erre azonban kizárólag a Ctv. 48. § (2) bekezdés a)-f) pontja szerinti esetekben és per útján van lehetőség.
Az átalakuló társaság változás bejegyzési kérelmét elutasító végzés ellen benyújtott fellebbezésében hivatkozott a jogutód kft. cégbejegyzése elutasításának jogszerűtlenségére, valamint arra is, hogy ebben az eljárásban is maradéktalanul pótolta a végzésben megjelölt hiányokat, erre tekintettel a cégbíróság a változás bejegyzési kérelem teljesítésére lett volna köteles.
A másodfokú bíróság a fellebbezéseket alaposnak találta.
A rendelkezésre álló adatok alapján megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott végzései meghozatala során a rá vonatkozó eljárási szabályokat megsértette, ezért határozatai jogszabálysértőek.
Helytállóan hivatkozott a társaság jogi képviselője a fellebbezésében arra, hogy a határozatok a Ctv. 20. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 222. § (1) bek. és 221. § (1) bekezdéseiben foglaltak megsértésével, az elutasítás alapját képező jogszabályi hivatkozást nem tartalmazzák.
Helytálló a fellebbezés azon hivatkozása is, hogy a Ctv. 44. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó 41. § (4) bekezdése értelmében a kérelem elutasításának alapját az képezheti, ha a bejegyzést kérő a hiánypótlási határidőt elmulasztotta, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztette elő.
A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében kimondta, hogy ha a hiánypótlást elrendelő végzésben nem hívta fel a bíróság a céget valamely hiány pótlására, erre hivatkozással is megalapozatlanul utasítja el a kérelem szerinti adatok bejegyzését. (Cgf.II.30.481/2001/2.)
Az elsőfokú bíróság a 3. sorszámú hiánypótlást elrendelő végzésében a jogi képviselőt a kiválás indokainak megjelölésére hívta fel. A végzés nem tartalmazott arra vonatkozó felhívást, hogy módosítsák a társasági szerződést a tagok, a székhely, vagy a tevékenységi kör vonatkozásában, mert az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ennek hiányában a kiválás nem jegyezhető be. A hiánypótlásra felhívó végzés sem tartalmazott e vonatkozásban jogszabályi hivatkozást. A jogi képviselő a végzésben foglaltaknak eleget tett.
Az elsőfokú bíróság e körben érdemben nem fejtette ki jogi álláspontját, azt, hogy a Gt. 79. § (1) bekezdése rendelkezései - figyelemmel a kialakult bírói gyakorlatra is - miért nem teszik lehetővé a tagok egyidejű részvételét az átalakuló és a jogutód társaságban.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzéseit hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozatok hozatalára utasította a Ctv. 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. § (2) bekezdése megfelelő alkalmazásával, figyelemmel arra, hogy a hiánypótlás szerinti cégnévvel - aláírási címpéldány hiányában - az elsőfokú bíróságot a kérelmek szerinti adatoknak a cégjegyzékbe történő bejegyzésére utasítani nem tudta, az alábbiak szerint.
A jogutód kft. cégbejegyzési eljárásában a társaság a 3. sorszámú hiánypótlásra felhívó végzés szerint eleget tett a cégnév módosítására vonatkozó felhívásnak, és ennek alapján a végzésben foglaltak szerint benyújtotta a módosított és az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést. Az elsőfokú bíróság azonban a cégnév módosításával összefüggésben nem hívta fel a társaság jogi képviselőjét az új cégnevet tartalmazó cégaláírási nyilatkozat benyújtására (Ctv. 18. § (2) bek.).
A megismételt eljárásban a fentiek szerinti újabb hiánypótlási eljárást követően kell az elsőfokú bíróságnak a jogutód társaság bejegyzése és ezzel egyidejűleg az átalakuló kft. változásbejegyzése tárgyában az érdemi döntését meghoznia.
(Fővárosi Bíróság Cg.01-09-469081/29.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.44.882/2004/2.)