1991. évi XLIX. törvény

adozona.hu

1991. évi XLIX. törvény

a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról

Hivatalos rövidítése: Cstv.

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Kibocsátó(k): Országgyűlés
Jogterület(ek): Társasági jog , Zálogjog
Tipus: törvény
Érvényesség kezdete: 2024.08.01
Érvényesség vége: 2024.12.31

Szakértői magyarázatok

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Országgyűlés a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lévő vagy fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek adósságának csődeljárásban, hitelezőkkel való egyezségkötéssel történő rendezése, ha pedig ez nem lehetséges, a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek felszámolás útján való megszüntetése és a hitelezői érdekek védelme érdekében a következő törvényt alkotja:
E törvény szabályozza a csődeljárást, a felszámolási eljárást.
A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegy...

Csak a jogszabály szövegének mutatása

1991. évi XLIX. törvény

a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról[1]

Egyes veszélyhelyzeti V./háborús normák:

437/2023. (IX. 21.) Korm. rendelet (különösen: 2-4. §)

436/2023. (IX. 21.) Korm. rendelet (különösen: 2. §)

267/2023. (VI. 29.) Korm. rendelet (különösen: 2., 4. §)

265/2023. (VI. 28.) Korm. rendelet (különösen: 2-5., 8. §)

186/2023. (V. 19.) Korm. rendelet (különösen: 2-8. §)

129/2023. (IV. 17.) Korm. rendelet (különösen: 3. §, 6-9. §, 13-14. §, 23. §)

64/2023. (III. 1.) Korm. rendelet (különösen: 2-6. §)

28/2023. (II. 1.) Korm. rendelet (különösen: 3. §, 5. §)

21/2023. (I. 30.) Korm. rendelet (különösen: 2-12. §)

589/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet (különösen: 2-3. §)

587/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet (különösen: 2-5. §, 7. §)

521/2022. (XII. 13.) Korm. rendelet (különösen: 3-7. §)

Egyes veszélyhelyzeti IV./háborús normák:

371/2022. (IX. 29.) Korm. rendelet (különösen: 2. §)

263/2022. (VII. 27.) Korm. rendelet (különösen: 1-4. §, 7. §)

260/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet (különösen: 4. § (3) bekezdés)

Egyes veszélyhelyzeti III./járványügyi normák:

151/2022. (IV. 14.) Korm. rendelet (különösen: 1-3. §, 6-7. §)

647/2021. (XI. 30.) Korm. rendelet (különösen: 7. § (2) bekezdés)

640/2021. (XI. 25.) Korm. rendelet (különösen: 2-8. §, 12. § (3) bekezdés)

2021. évi XCIX. törvény (különösen: 48-77. §, 105. §)

345/2021. (VI. 18.) Korm. rendelet (különösen: 1. §, 10. §, 22. § (3), (5) bekezdés, 23. §, 25. §, 26. §, 27. § (13) bekezdés, 32. §, 32/A. §)

181/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet (különösen: 1. § (1) bekezdés)

180/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet (különösen: 1. § a) pont, 2. §, 3. §, 4. §, 5. §, 11. §)

179/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet (különösen: 1. §)

Egyes veszélyhelyzeti II./járványügyi normák:

CIVILISZTIKAI ügyszakot érintő tájékoztató a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról (különösen: I., III. Alcím)

2020. évi LVIII. törvény (különösen: 156. §)

Egyes veszélyhelyzeti I. normák:

249/2020. (V. 28.) Korm. rendelet (különösen: 1. §)

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §[3] (1)[4] E törvény szabályozza a csődeljárást, a felszámolási eljárást.
(2)[5] A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.
(3)[6] A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.
(4)[7]
2. § (1) E törvény hatálya a gazdálkodó szervezetekre és ezek hitelezőire terjed ki.
(2)[8]
(3)[9]
(4)[10] E törvénynek a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4a)[11] E törvényt a biztosító egyesületekre akkor kell alkalmazni, ha a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény másképp nem rendelkezik.
(5)[12] Az egyesületekre és az alapítványokra e törvényt akkor kell alkalmazni, ha az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény másképpen nem rendelkezik.
3. § (1)[13] E törvény alkalmazásában:
a)[14] gazdálkodó szervezet:
aa)[15] a magyarországi székhellyel rendelkező gazdasági társaság, közhasznú társaság, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, végrehajtói iroda, európai részvénytársaság, szövetkezet, lakásszövetkezet, valamint európai szövetkezet, vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), erdőbirtokossági társulat, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, egyéni cég, egyesülés - ideértve az európai gazdasági egyesülést is -, európai területi társulás, egyesület, alapítvány, valamint
ab) mindazon egyéb jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező, a személyes joga alapján gazdasági társaság vagy más, gazdasági tevékenységet folytató szervezet, amelynek a fő érdekeltségeinek központja - a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2015/848 EU rendelet) alapján - az Európai Unió területén található, és az ellene indítható fizetésképtelenségi eljárás a 2015/848 EU rendelet hatálya alá esik;
b)[16] adós: az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni;
c)[17] hitelező:
ca)[18] a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban - a felszámolás kezdő időpontjáig - az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, véglegessé vált és végrehajtható hatósági határozaton vagy más végrehajtható okiraton alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van,
cb) a csődeljárásban a ca) pontban foglaltakon kívül az is, akinek az adóssal szemben vitatott, vagy a csődeljárás alatt esedékessé vált pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és a követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette;
cc) csődeljárásban a ca) és a cb) pontban foglaltakon kívül az is, akinek az adóssal szemben olyan jövőben lejáró, pénz- vagy pénzben kifejezett, létező vagyoni követelése van, amely szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen ered, és amely a hitelező által már teljesített termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-, tulajdonosi részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz vagy előlegfizetéshez kapcsolódik, és ezt a hitelezői követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette;
cd)[19] a felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénzkövetelése vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette.
d)[20] gazdálkodó szervezet vezetője: cég esetében a bejegyzett vezető tisztségviselő (képviselő), ügyvédi irodánál, szabadalmi irodánál az iroda vezetője, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az ügyvezető vagy az igazgatótanács tagja, magánnyugdíjpénztárnál a képviselő, alapítványnál és egyesületnél a bejegyzett vezető tisztségviselő, az Európai Unió más tagállamában bejegyzett gazdálkodó szervezet esetében a magyarországi nyilvántartásba bejegyzett, jognyilatkozat tételére jogosult személy, ilyen hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevében a hatóságok előtt vagy a polgári jogi kapcsolatokban eljáró személy;
e)[21] gazdálkodó szervezet vagyona: amit a gazdálkodó szervezetre vonatkozó számviteli jogszabály befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít;
f)[22] EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam.
g)[23] függő követelés: bankgaranciából, biztosítói garanciából vagy biztosító által kiállított, készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvényből származó olyan követelés, amelynek beállta és esedékessége még bizonytalan.
h)[24] közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozó és az élettárs;
i)[25] többségi befolyás: a Ptk. 8:2. §-a szerinti befolyás.
j)[26] föld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld;
k)[27] tanya: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott tanya;
l)[28] termőföld: a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott termőföld.
m)[29] fizetésképtelenségi szakértő:
ma) a vagyonfelügyelő,
mb) a felszámoló (ideértve az ideiglenes vagyonfelügyelői, illetve a rendkívüli vagyonfelügyelői jogkörrel kirendelt felszámolót is), valamint
mc) a 2015/848 EU rendelet 2. cikk 5. pontjában és B mellékletében felsorolt olyan külföldi fizetésképtelenségi szakértő, aki ezt a megbízatását a külföldi bíróság vagy más - a másik tagállam joga szerint feljogosított személy - által történő kijelölés hiteles másolatával és annak szakfordító által elkészített magyar nyelvű fordításával igazolja;
n)[30] fizetésképtelenségi főeljárás: a 2015/848 EU rendelet 3. cikk (1) bekezdése szerinti fizetésképtelenségi eljárás;
o)[31] fő érdekeltségek központja: az adós gazdálkodó szervezetre a 2015/848 EU rendelet 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott fogalom;
p)[32] külföldi bíróság: a 2015/848 EU rendelet 2. cikk 6. pontjában felsorolt igazságügyi feladatokkal felruházott szerv;
q)[33] külföldi hitelező: a 2015/848 EU rendelet 2. cikk 12. pontjában meghatározott személy vagy szervezet;
r)[34] magyarországi helyi hitelező: a 2015/848 EU rendelet 2. cikk 11. pontjában meghatározott olyan hitelező, akinek a követelése a másik EU tagállamban fő érdekeltségek központjával rendelkező gazdálkodó szervezet magyarországi telephelyének működéséből vagy azzal összefüggésben keletkezett, és a hitelező fő érdekeltségeinek központja Magyarországon van;
s)[35] magyarországi telephely: a 2015/848 EU rendelet 2. cikk 10. pontjában meghatározott magyarországi működési hely, azzal, hogy a működési hely megállapításához szükséges körülményeket az adózás rendjéről szóló törvény, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, az általános forgalmi adóról szóló törvény, illetve az adózási tárgyú nemzetközi egyezmények szerinti telephelyként történő minősítés is megalapozhatja;
t)[36] területi fizetésképtelenségi eljárás:
ta) a 2015/848 EU rendelet 3. cikk (4) bekezdése szerinti területi fizetésképtelenségi eljárás, és
tb) a 2015/848 EU rendelet 3. cikk (3) bekezdése szerinti területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárás;
u)[37] leányvállalat: ha e törvény másképpen nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 74. §-a alapján létrehozott jogi személy.
v)[38] szerkezetátalakítási eljárás: a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényben (a továbbiakban: Szát.) szabályozott polgári nemperes eljárás.
(2)[39] Ahol e törvény valamely intézkedés haladéktalan megtételét vagy végzés haladéktalan meghozatalát írja elő, annak 3 munkanapon belül kell eleget tenni.
4. § (1)[40] A csődeljárás és a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez.
(2) A gazdálkodó szervezet vagyona a tulajdonában (kezelésében) levő vagyon. A gazdálkodó szervezet vagyonaként kell figyelembe venni a leányvállalata vagyonát, tröszt esetében a tröszti vállalatok vagyonát, ha a tröszt létesítő határozatát az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. §-a alapján adták ki.
(3)[41] Nem tartozik a gazdálkodó szervezet vagyonába:
a) a jogszabályban meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló földterület (nemzeti park, fokozottan védett terület, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület), külön jogszabályban meghatározott nemzeti vagyonban lévő műemlék, valamint az olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló vagyon, amely tekintetében a gazdálkodó szervezet jogszabály vagy szerződés alapján tulajdonosi jogokat, vagyonkezelői jogot vagy más, használatot biztosító jogot gyakorol, az említett vagyonkezelői jog és más, a használatot biztosító jog,
b) a vízitársulatok tulajdonában, vagyonkezelésében, használatában lévő vizek, vízilétesítmények és a vízitársulatoknak a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyona;
c)[42] a kárpótlás céljára elkülönített föld, a törvényben meghatározott földalap és a kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésből visszamaradt földterület;
d) a gazdálkodó szervezet vagyonából az az ingatlan, amely - a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 7. § (1) bekezdésében foglaltak alapján - a Kormány által jóváhagyott jegyzékben szerepel;
e) az adós munkavállalójának munkabéréből - külön jogszabály rendelkezései szerint - levont, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás tartama alatt levonásra kerülő szakszervezeti vagy egyéb érdek-képviseleti tagdíj,
f) a munkavállaló munkabéréből jogszabály rendelkezései szerint a csődeljárás elrendelésének időpontjában vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában már levont, de még be nem fizetett közteher,
g) a munkavállaló munkabéréből levont, de még ki nem fizetett tartásdíj és egyéb végrehajtás alá eső tartozás,
h) az adós birtokában lévő olyan vagyontárgy, amelyre az eladó a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartotta, ide nem értve, ha azt már az adós a vételár kiegyenlítése előtt jogszerűen - beépítéssel, feldolgozással vagy átalakítással - új vagyontárgy létrehozására felhasználta, és ezzel a vagyontárgy az új dolog elválaszthatatlan részévé vált.
(4)[43] A Kormány által a rendkívüli időszakra rögzített hadiipari készletek abban az esetben vonhatók be a felszámolási eljárásba, ha a Kormány az állami vagyonkezelő szervezet kezdeményezésére a rögzítést feloldja. A vagyonkezelő szervezet a felszámoló megkeresésére 30 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a rögzítés feloldását kezdeményezi-e. A rögzítés feloldásáról a vagyonkezelő szervezet kezdeményezésétől számított 60 napon belül a Kormány dönt. E törvény alkalmazásában hadiipari készlet alatt a hadiipari tevékenységhez szükséges tárgyi eszközöket és forgóeszközöket - ideértve a gyártási dokumentumokat is - kell érteni.
(4a)[44] Nem tartozik a támogatás közvetítésével megbízott gazdálkodó szervezet vagyonába az államháztartási, európai uniós vagy más nemzetközi forrásból elszámolási kötelezettséggel átvett olyan támogatási célú pénzeszköz, valamint az abból finanszírozott olyan támogatási célú
a) tulajdoni részesedést megtestesítő befektetés,
b) lízingszerződésből, hitelszerződésből, pénzkölcsön nyújtásából, kockázati tőke vagy más kockázatmegosztási eszközök nyújtásából származó, a támogatott harmadik személlyel szemben fennálló követelés,
c) értékpapír, illetve
d) befektetett eszköz,
amelyet az adósnak, mint a támogatás közvetítésével megbízott szervezetnek - a támogatás nyújtójával jogszabály alapján kötött szerződés alapján - a saját tulajdonú eszközeitől elkülönítetten kellett kezelnie.
(5) A védelem célját szolgáló állami tartalék nem része a gazdálkodó szervezet vagyonának.
4/A. §[45] A zálogjogosult - ideértve azt az esetet is, ha a zálogjogot óvadékként alapították - a zálogjog érvényesítésével összefüggő jogait a zálogkötelezettel szemben
a) csődeljárás esetén a csődeljárás kezdeményezésére vonatkozó értesítéstől, ilyen értesítés hiányában az ideiglenes fizetési haladék vagy a fizetési haladék közzétételétől,
b) felszámolási eljárás esetében
ba) a felszámolás elrendelése előtt a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére határidőt engedélyező végzés kézhezvételétől, vagy
bb) a rendkívüli moratórium közzétételétől,
bc) a ba), illetve a bb) alpont szerinti esetek hiányában a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől
nem gyakorolhatja, követeléseinek a zálogtárgyból (az óvadék tárgyából) való kielégítésére a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás keretében kerül sor.
4/B. §[46] A 4/A. §-ban foglaltakat kell alkalmazni a biztosítéki célú vételi jogra, illetve jog vagy követelés biztosítéki célú átruházására is, feltéve, hogy
a) az erre vonatkozó jogszerzési nyilatkozatot a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezték, vagy
b) a jogosult a vételi jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztette, és igazolni tudja, hogy a vételi jogot pénzbeli követelése teljesítésének biztosítékául szerződésben kötötte ki.
5. §[47] Az adós vezetője, a vagyonfelügyelő, a felszámoló a csődeljárás, a felszámolási eljárás alatt kérésükre 8 munkanapon belül köteles tájékoztatni
a)[48] a hitelezői választmányt, a hitelezői képviselőt, illetve ezek hiányában bejelentett és elismert hitelezői követelések legalább 10%-át képviselő hitelezőt (hitelezők csoportját) az adós vagyoni és pénzügyi helyzetéről,
b)[49] a munkavállalókat, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 270. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az Mt. XX. fejezete szerinti üzemi tanácsot (üzemi megbízottat), valamint az állami foglalkoztatási szervet a munkavállalókat érintő kérdésekről.
5/A. §[50] (1) A hitelezők érdekeik védelmére és képviseletük ellátására hitelezői választmányt alakíthatnak, amely figyelemmel kíséri a vagyonfelügyelő és a felszámoló tevékenységét, és a választmányt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel, az ideiglenes vagyonfelügyelővel, a felszámolóval való kapcsolat során, továbbá gyakorolja az e törvényben meghatározott jogköröket.
(2)[51] Minden adós gazdálkodó szervezetnél csak egy választmány működhet. Amennyiben a gazdálkodó szervezetnél több - az e törvény szerinti feltételeknek megfelelő - választmány alakul, azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik a bírósághoz először jelenti be a megalakulását. Ha egyidejűleg több választmány jelentkezik, akkor azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik több hitelezőt tömörít. A hitelezői választmány működtetéséhez később is csatlakozhatnak hitelezők. A csatlakozást nem lehet megtagadni, amennyiben a csatlakozni kívánók az (5) bekezdés szerinti feltételeket vállalják.
(3) Csődeljárásban a választmány megalakításának feltétele, hogy azt a - 18. § (4)-(5) bekezdése szerint szavazati joggal rendelkező - hitelezők legalább egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a szavazatok több mint felével. Ha a választmányt működtető hitelezők száma utóbb csökken, és ennek következtében az abban való részvételi arány már nem éri el az említett mértéket, a választmány az említett körülmény bekövetkeztétől számított 30. napon megszűnik, kivéve, ha az említett határidő lejárta előtt kellő számú hitelező csatlakozott.
(4) Felszámolási eljárásban a választmány megalakításának feltétele, hogy azt legalább a 28. § (2) bekezdésének f) pontja szerint bejelentkezett hitelezők egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a felszámolási eljárásban egyezségkötésre jogosult hitelezői követelések legalább egyharmadával. Ha a választmányt működtető hitelezők száma utóbb csökken, és ennek következtében az abban való részvételi arány már nem éri el az említett mértéket, a választmány az említett körülmény bekövetkeztétől számított 30. napon megszűnik, kivéve, ha az említett határidő lejárta előtt kellő számú hitelező csatlakozott.
(5)[52] A választmány jogosultságait, a választmányt működtető hitelezők képviseletét, egymás közötti kapcsolattartásának formáit - ideértve az elektronikus kapcsolattartást is -, működtetése forrásainak biztosítását, a költségek előlegezésének és elszámolásának szabályait a hitelezők egymás között megállapodásban rögzítik. A választmány legalább három-, de legfeljebb héttagú lehet, és a választmányt működtető hitelezők elnököt is választhatnak. A választmány a megalakításáról, a működtetésében részt vállaló hitelezőkről, a választmány jogairól, a működtetésében részt vevő hitelezők képviseletéről - az erről készített jegyzőkönyv és megállapodás csatolásával - a megalakulását követő 3 munkanapon belül értesíti az adóst, a bíróságot, a vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót. A választmány 5 munkanapon belül elfogadja az ügyrendjét. Az ügyrendben szabályozni kell a választmány döntéshozatalának eljárásrendjét és azt is, hogy a választmány döntéseihez, intézkedéseihez milyen módon kell kérni a választmányt működtető hitelezők véleményét.
(6) A választmány megalakításakor és működtetésekor a szavazati jog az azt működtető hitelezőket a 18. § (4)-(5) bekezdésében, illetve a 44. § (1) bekezdésében meghatározott módon illeti meg. A döntéseket nyílt szavazással, szavazattöbbséggel hozzák.
(7)[53] A választmány tagja nem lehet az adós vagy a 12. § (2) bekezdés bc)-bd) pontja szerinti személy, illetve gazdálkodó szervezet esetén annak legalább többségi befolyással rendelkező tagja, vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója, valamint az említettek közeli hozzátartozója.
(8)[54] A csődeljárás alatt létrehozott hitelezői választmány - a csődeljárást a 21/B. § szerint követő - felszámolási eljárásban tovább működhet, amennyiben megfelel a (4) bekezdés szerinti feltételeknek. A választmánynak a hitelezők képviseletére szóló megbízatása megállapodással meghosszabbítható a csődeljárás vagy felszámolási eljárás jogerős befejezését követő időszakra is, amennyiben az az eljárások során kötött egyezség végrehajtásának ellenőrzése, valamint a hitelezők érdekeinek védelme érdekében indokolt.
(9)[55] Hitelezői választmány helyett a hitelezők hitelezői képviselőt is választhatnak, amelynek megválasztására, a hitelezők és a hitelezői képviselő közötti kapcsolattartásra - ideértve az elektronikus kapcsolattartást is -, a hitelezői képviselő jogosultságaira, költségeinek viselésére, a kizáró okokra, megbízásának tartalmára, megválasztásának bírósági bejelentésére, a megbízásához való csatlakozásra, megbízatásának megszűnésére, megbízatásának a felszámolási eljárásban történő meghosszabbítására az (1)-(8) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A hitelezői képviselő a megbízásáról szóló szerződés keretei között látja el az e törvényben meghatározott feladatokat.
(10)[56] Ha a csődeljárásban, illetve a felszámolási eljárásban egyetlen hitelező vesz részt, a hitelezőt a hitelezői képviselő jogai is megilletik.
5/B. §[57] (1) Ha a hitelezői választmány tagja vagy a hitelezői képviselő az elektronikus levélcímét az elektronikus kapcsolattartás céljából a csődeljárásban a vagyonfelügyelővel - felszámolási eljárásban a felszámolóbiztossal - közölte, a vagyonfelügyelő, illetve a felszámolóbiztos jogosult a tájékoztatását, egyéb jognyilatkozatát vagy iratot erre az elektronikus levélcímre megküldeni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a választmány tagja vagy a hitelezői képviselő is jogosult a jognyilatkozatát vagy egyéb iratot a vagyonfelügyelő, illetve a felszámolóbiztos elektronikus kapcsolattartás céljára megadott elektronikus levélcímére megküldeni.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben az elektronikus úton küldött tájékoztatást, nyilatkozatot, iratot a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 325. § (1) bekezdés f) pontja szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratként, vagy az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 46. §-a szerinti elektronikus okirati formába átalakítva kell eljuttatni a címzetthez.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a hitelező az elektronikus kapcsolattartás céljából az elektronikus levélcímét az eljárásban résztvevőkkel közölte azzal, hogy az eljárásban résztvevők elektronikus úton erre az elektronikus levélcímre küldhetik a neki címzett tájékoztatást, nyilatkozatot, iratot.
6. § (1)[58] A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós - eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett, illetve az (1a) bekezdésben meghatározott - magyarországi székhelye szerint illetékes törvényszék (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozó nemperes eljárás. A más bíróságoknál benyújtott csődeljárások iránti kérelmeket - kivéve, ha arra a bíróságnak területi fizetésképtelenségi eljárásként a 6/H. § szerint hatásköre és illetékessége van - a bíróság visszautasítja, a már megindult eljárásokat hivatalból megszünteti, a felszámolási eljárás iránti kérelmeket pedig - ideértve az ilyen eljárást a 2015/848 EU rendelet 3. cikk (3) vagy (4) bekezdése alapján kezdeményező területi fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelmeket is - haladéktalanul az e törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz teszi át.
(1a)[59] Az adós székhelyének a korábbitól eltérő cégbíróság illetékességi területére történő áthelyezése esetén a székhelyváltozás bejegyzését követő 180 napig kizárólag a korábban bejegyzett székhely szerinti illetékes bíróság előtt kezdeményezhető csődeljárás, felszámolási eljárás. Amennyiben az adós ellen felszámolási eljárást kezdeményeztek, de a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről a bíróság még nem hozott elsőfokú végzést, az adós csődeljárás iránti kérelmet csak ennél a bíróságnál nyújthat be.
(1b)[60] Az új székhely szerinti bíróság az (1a) bekezdés szerinti határidő leteltét követően benyújtott kérelmek esetén hivatalból tájékoztatást kér az (1a) bekezdés szerinti korábban illetékes bíróságtól arról, hogy az adós ellen van-e folyamatban felszámolási eljárás, amelyben még nem hozták meg a fizetésképtelenséget megállapító és felszámolást elrendelő végzést.
(1c)[61] Az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elektronikus nyilvántartást vezet a jogerősen még el nem bírált csődeljárás vagy felszámolási eljárás iránti kérelmekről valamint a kezdeményezett és jogerősen még el nem rendelt eljárásokról. A nyilvántartásba az eljáró bíróságok elektronikus úton szolgáltatnak adatot. A nyilvántartásban a gazdálkodó szervezetek cégjegyzék száma (cégbejegyzésre nem kötelezett szervezet esetén bírósági nyilvántartásba vételi száma) alapján lehet keresni. A nyilvántartás tartalmazza a gazdálkodó szervezet nevét, cégjegyzék számát (cégbejegyzésre nem kötelezett szervezet esetén bírósági nyilvántartásba vételi számát) az eljárást kezdeményező kérelem vagy értesítés beérkezésének dátumát, ügyszámát, az eljárás fajtáját. A nyilvántartásból az eljáró bíróság értesítése alapján a gazdálkodó szervezetet törölni kell, ha a csődeljárás vagy felszámolási eljárás iránti kérelmet jogerősen elutasították, vagy ha a csődeljárást vagy a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedett. A nyilvántartás fennálló és törölt adataihoz a bíróság, a büntetőeljárásban eljáró ügyészség, illetve nyomozó hatóság, valamint a közérdekvédelmi jogkörében eljáró ügyész elektronikus úton férhet hozzá, a kezdeményezett és jogerősen még el nem rendelt eljárásokról való tudomásszerzés céljából. A Hivatal a törölt adatokat archiválja, és öt évig őrzi meg.
(1d)[62] Az (1c) szerinti nyilvántartást vezető szervezettől bármely, az e törvény szerinti gazdálkodó szervezet - igazgatási szolgáltatási díj ellenében - igazolást kérhet arról, hogy nincs ellene benyújtva jogerősen még el nem bírált csődeljárás vagy felszámolási eljárás iránti kérelem, továbbá nincs vele szemben kezdeményezett és jogerősen még el nem rendelt felszámolás.
(1e)[63] A bíróság és a felszámoló szervezet az e törvényben meghatározott feladatai és intézkedései ellátásához a polgárok személyi, lakcím adatait tartalmazó nyilvántartást kezelő szervtől[64]
a) az adós vezető tisztségviselője, volt vezető tisztségviselője,
b) a felszámolóbiztos,
c) a természetes személy hitelezők,
d) az adós vagyonának értékesítése során az ajánlattevők, valamint
e) az adós követeléseinek érvényesítése érdekében a követelés természetes személy kötelezettje
lakcímadataira vonatkozóan térítésmentesen szolgáltatandó adatot igényelhet.[65]
(2)[66] A 2015/848 EU rendelet hatálya alá tartozó, nem Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet ellen kezdeményezett fizetésképtelenségi főeljárás megindítására és lefolytatására a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
(3)[67] Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy[68]
a) a csődeljárásban
aa) felfüggesztésnek nincs helye;
ab) félbeszakadásnak és szünetelésnek nincs helye;
ac) a kifogás alapján indult eljárást kivéve nincs helye beavatkozásnak, és a beavatkozás vagy perbehívás bejelentésének legkésőbb a kifogás elbírálása tárgyában hozott elsőfokú határozat meghozataláig van helye;
b) a felszámolási eljárásban
ba) nincs helye félbeszakadásnak;
bb) a vitatott igény elbírálására irányuló és a kifogás alapján indult eljárást kivéve nincs helye beavatkozásnak, és a beavatkozás vagy perbehívás bejelentésének legkésőbb a vitatott igény, illetve a kifogás elbírálása tárgyában hozott elsőfokú határozat meghozataláig van helye;
bc) az eljárás szünetelésének csak kérelemre, a 26. § (4) bekezdésben foglaltak esetén van helye azzal, hogy három hónap szünetelés elteltével az eljárás megszűnik;
bd)[69] az eljárás felfüggesztésének a fizetésképtelenséget megállapító végzés meghozataláig, továbbá a Pp. 126. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben van helye, azzal, hogy az eljárást felfüggesztő végzés elleni fellebbezésnek a Pp. 126. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben nincs helye;
c) bíróság által tárgyalás tartásának csak az e törvényben meghatározott esetekben van helye;
d) ha a fél vagy az eljárásban részt vevő egyéb személy nyilatkozatának beszerzése szükséges, a bíróság őket írásbeli nyilatkozattételre hívja fel vagy szükség esetén szóbeli meghallgatást tart;
e) a Pp. szerinti költségmentesség engedélyezésének nincs helye, a bíróság által engedélyezett költségfeljegyzési jog pedig nem terjed ki
ea) a csődeljárás és a felszámolási eljárás illetékére;
eb) a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban benyújtott kifogás illetékére;
f) a jogi képviselet az elsőfokú eljárásban az e törvényben meghatározott esetekben kötelező;
g) közvetítői eljárásra történő kötelezésnek nincs helye;
h) magánszakértő alkalmazásának a vitatott hitelezői igény, illetve a kifogás elbírálásakor van helye;
i) a vitatott hitelezői igény elbírálása iránti eljárásban a félbeszakadás helyett az eljárás megszüntetésének nincs helye.
(4)[70] A csődeljárásban az adóst, a hitelezőt és a vagyonfelügyelőt, a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót - ideértve az ideiglenes vagyonfelügyelőt és a rendkívüli vagyonfelügyelőt is - félnek kell tekinteni. Ha a vagyonfelügyelő vagy a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása harmadik személy jogát, jogos érdekét is érinti, az e személy által benyújtott kifogás (51. §) elbírálása során a kifogás előterjesztője is félnek minősül.
(4a)[71] A Pp. 410. §-a szerinti felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a fél a jogerős végzés közlésétől számított 30 napon belül terjesztheti elő. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A Kúria a felülvizsgálat engedélyezése tárgyában 30 napon belül határoz.
(5)[72] 2015. január 1-jétől a bíróság és a fél egymással a kapcsolatot a Pp.-ben és az elektronikus ügyintézésről szóló jogszabályokban meghatározottak szerint, elektronikus úton tartja. Természetes személyek esetén a beadványokat és más hivatalos iratokat papír alapon is be lehet nyújtani, illetve kézbesíteni.
(5a)[73] Az (5) bekezdés szerint elektronikus kapcsolattartásra köteles fél az eljárási illetéket, a kifogás tételes illetékét és a közzétételi költségtérítést elektronikus úton fizeti meg, a kérelem benyújtását megelőzően. Az illeték- és közzétételi költségtérítés-fizetési kötelezettség teljesítésének módját és az azzal összefüggő tájékoztatást az Országos Bírósági Hivatal a honlapján 2014. december 17-éig közzéteszi. A változtatásokra vonatkozó tájékoztatást azok bevezetése előtt legalább 8 nappal közzé kell tenni.
(5b)[74] Ahol e törvény a fellebbezés elbírálására vonatkozó határidőt állapít meg, a határidő kezdőnapja a fellebbezés érdemi elbírálására alkalmas iratok másodfokú bírósághoz érkezésének napja.
(6)[75] Az e törvényben szabályozott nemperes eljárásokban - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - első fokon önálló aláírási joggal, az érdemi határozatok meghozatalára is kiterjedően bírósági titkár is eljárhat.
(7)[76] Bíró hozza meg a következő határozatokat és jár el a következő eljárási cselekményeknél:
a) a csődeljárásban a csődeljárás elrendeléséről és megszüntetéséről szóló határozat, a vagyonfelügyelő felmentése tárgyában hozott határozat, az egyezség elbírálása tárgyában, illetve a csődeljárás befejezetté nyilvánítása tárgyában hozott határozat, valamint a felek által előterjesztett kifogás tárgyában hozott érdemi határozat;
b)[77] a felszámolási eljárásban a felszámolást elrendelő végzés, kivéve, ha
ba) az eljárás a cégbíróság értesítése alapján vagy a végelszámoló kérelmére indult,
bb) az eljárás az adós kezdeményezésére indult, vagy
bc) az eljárás lefolytatása iránt a hitelező nyújtott be kérelmet, de az adós a hitelező követelését elismerte vagy nem vitatta;
c) a felszámolási eljárásban az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése tárgyában hozott határozat, valamint a felszámoló felmentése tárgyában hozott határozat;
d) felszámolási eljárásban az egyezségi tárgyalás megtartása és az egyezség elbírálása tárgyában hozott határozat;
e) a felszámolási eljárás 27. § (6) bekezdés és 45/A. § szerinti megszüntetése tárgyában hozott határozat;
f) felszámolási eljárásban a vitatott hitelezői igény és a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása miatt benyújtott kifogás elbírálása tárgyában hozott érdemi határozat;
g) felszámolási eljárásban a közbenső mérleg jóváhagyása vagy elutasítása tárgyában hozott érdemi határozat;
h) a felszámolási zárómérleggel és a vagyonfelosztási javaslattal szemben előterjesztett kifogás tárgyában megtartott tárgyalás és a kifogás tárgyában hozott határozat;
i)[78] a felszámolási eljárás befejezéséről szóló végzés, kivéve a 63/B. § (4) bekezdése alapján hozott határozatot azokban az esetekben, ha az adós gazdálkodó szervezet vezetője a 31. §-ban írt kötelezettségének nem tett eleget, és az adósnak nincs a hitelezők között felosztható vagyona;
j)[79] a IV. fejezet alapján lefolytatott csődeljárásban és indított felszámolási eljárásban az a)-i) pontban foglaltakon kívül is minden olyan határozat, amely ellen külön fellebbezésnek van helye;
k)[80]
(8)[81] A vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő, a rendkívüli vagyonfelügyelő, a felszámoló, valamint
a) az adós (az adós vezető tisztségviselője), illetve
b) a hitelező
közötti kapcsolattartás során a jognyilatkozatok megtétele írásban történik, az alakiság megsértésével tett jognyilatkozat hatálytalan.
(9)[82] Ha az iratot a vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő, a rendkívüli vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló postai úton küldi meg a hitelezőknek vagy az adós vezető tisztségviselőjének, azt a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó általános szabályok szerint kell kézbesíteni.
(10)[83] A Pp. 27. alcíme szerinti ideiglenes intézkedés iránti kérelmet az e törvény 33/A. §-a szerinti perekben nem lehet benyújtani.
6/A. §[84]

A 2015/848 EU rendelet hatálya alá tartozó határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó sajátos rendelkezések[85]

6/B. §[86] (1) A 2015/848 EU rendelet alapján az Európai Unió más tagállamában megindított fizetésképtelenségi főeljárás során kijelölt külföldi fizetésképtelenségi szakértő, illetve a fizetésképtelenségi eljárásban a vagyona feletti rendelkezési jogát megőrző adós kérheti, hogy a magyar bíróság rendelje el a külföldi fizetésképtelenségi főeljárást megindító határozat, illetve a külföldi fizetésképtelenségi szakértőt kijelölő határozat lényeges tartalmának közzétételét.
(2) A határozat lényeges tartalmához tartozik különösen:
a) az eljárást megindító külföldi bíróság megjelölése és címe,
b) az adós neve és székhelye, valamint az adós fő érdekeltségeinek központja, ha a külföldi bíróság megállapította, hogy ez nem esik egybe a székhellyel,
c) annak megjelölése, hogy az eljárás fizetésképtelenségi főeljárás vagy területi fizetésképtelenségi eljárás, ezeken belül reorganizációs vagy felszámolási típusú eljárás,
d) a külföldi fizetésképtelenségi szakértő neve és elérhetősége,
e) a hitelezői igények bejelentésére rendelkezésre álló határidők,
f) a határidők tekintetében megállapított jogkövetkezmények, és
g) a hitelezői igények elfogadására jogosult testület vagy hatóság megjelölése, elérhetősége.
(3) A kérelemhez az eredeti okiraton vagy hiteles másolatán túl csatolni kell annak hiteles magyar fordítását is, valamint mellékelni kell a közzététel költségtérítése megfizetésének igazolását.
(4) Ha az adós ellen a 2015/848 EU rendelet alapján az Európai Unió más tagállamában fizetésképtelenségi főeljárás indult, és Magyarországon telephelye van, a főeljárásban kijelölt külföldi fizetésképtelenségi szakértő, illetve a fizetésképtelenségi eljárásban a vagyona feletti rendelkezési jogát megőrző adós köteles kérni a főeljárást megindító határozat, illetve a külföldi fizetésképtelenségi szakértőt kijelölő határozat lényeges tartalmának magyarországi közzétételét az (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerint. A külföldi fizetésképtelenségi szakértő, illetve a fizetésképtelenségi eljárásban a vagyona feletti rendelkezési jogát megőrző adós felel a közzétételi kötelezettség késedelmével vagy elmulasztásával okozott kárért.
(5) Az (1) és (4) bekezdés szerinti közzététel a Cégközlönyben történik.
(6) Ha a fizetésképtelenségi főeljárás belföldön indult, a 2015/848 EU rendelet 28. cikke szerinti közzétételről csődeljárás esetén az adós, felszámolási eljárás esetén a felszámoló intézkedik. A közzétételi kötelezettség teljesítéséről a vagyonfelügyelőt egyidejűleg tájékoztatni kell.
6/C. §[87] (1) Ha az adós ellen az Európai Unió másik tagállamában a magyar bíróság határozatának meghozatalát megelőzően a 2015/848 EU rendelet alapján fizetésképtelenségi főeljárást indítottak, és azt joghatósági kifogással nem támadták meg, vagy a joghatósági kifogást a másik tagállam bírósága jogerősen elutasította, a magyar bíróság az ugyanazon adós ellen Magyarországon megindított fizetésképtelenségi főeljárást - csődeljárást vagy felszámolási eljárást - a 6/H. § szerint kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszékhez teszi át. A Fővárosi Törvényszék az áttevő bíróság által megindított fizetésképtelenségi főeljárást a 2015/848 EU rendelet 51. cikke szerint területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárássá alakítja át, feltéve, hogy az adós Magyarországon telephellyel rendelkezik. A Fővárosi Törvényszék a területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárássá történő átalakításról szóló végzést haladéktalanul megküldi a fizetésképtelenségi főeljárást megindító tagállami bíróságnak és az eljárásban kirendelt külföldi fizetésképtelenségi szakértőnek. A végzésben rendelkezni kell arról, hogy a területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárásra az e törvény II. vagy III. Fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni. A végzésnek a területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárássá történő átalakítást kimondó rendelkezése ellen fellebbezésnek nincs helye.
(2) Ha az adósnak Magyarországon nincs telephelye, az (1) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Fővárosi Törvényszék az eljárást hivatalból megszünteti, és a jogerős végzést haladéktalanul megküldi a fizetésképtelenségi főeljárást megindító külföldi bíróságnak és az eljárásban kirendelt külföldi fizetésképtelenségi szakértőnek. Az eljárás megszüntetése nem érinti az azt megelőzően az adós által a magyar jog alkalmazásával kötött jogügyletek érvényességét, illetve a harmadik személyek által jóhiszeműen szerzett jogokat és azokat a folyamatban lévő egyéb eljárásokat, amelyeket az adós indított vagy ellene indítottak.
(3) Ha a 2015/848 EU rendelet 51. cikke alapján a fizetésképtelenségi főeljárás fizetésképtelenségi szakértője a Fővárosi Törvényszéktől a már megindított területi fizetésképtelenségi eljárás olyan átalakítását kérelmezi, amelyre e törvény másik fejezetének szabályait kell alkalmazni, és ennek a kérelemnek a magyar bíróság helyt ad, a végzésben egyidejűleg hivatalból rendelkezik azoknak a végzéseknek a hatályon kívül helyezéséről vagy módosításáról, amelyeket még nem hajtottak végre, de végrehajtásuk ellentétes lenne a területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárássá alakított eljárás szabályaival.
6/D. §[88] (1) Ha az adós ellen a 2015/848 EU rendelet alapján az Európai Unió más tagállamában indult fizetésképtelenségi főeljárás, és az adósnak Magyarországon ingatlan vagyona, egyéb, közhiteles nyilvántartásba bejegyzett vagyona vagy olyan telephelye van, amelyre vonatkozóan közhiteles nyilvántartásba jog vagy tény van bejegyezve, a főeljárás során kijelölt külföldi fizetésképtelenségi szakértőnek, illetve a fizetésképtelenségi főeljárásban a vagyona feletti rendelkezési jogát megőrző adósnak - a szükséges adatok megadásával - kérnie kell, hogy a magyar bíróság rendelje el a fizetésképtelenségi főeljárást megindító határozat tényének bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba, illetve az egyéb közhiteles nyilvántartásba. A külföldi fizetésképtelenségi szakértő, illetve a fizetésképtelenségi eljárásban a vagyona feletti rendelkezési jogát megőrző adós felel az e bekezdésben foglaltak elmulasztásával okozott kárért.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez az eredeti okiraton vagy hiteles másolatán túl csatolni kell annak hiteles magyar fordítását is.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokba történő bejegyzéssel összefüggő illetéket, igazgatási szolgáltatási díjat a külföldi kérelmező köteles a bíróságnál előzetesen letétbe helyezni.
(4) Ha a fizetésképtelenségi főeljárás belföldön indult, a 2015/848 EU rendelet 29. cikke szerinti bejegyeztetés iránt csődeljárás esetén az adós, felszámolási eljárás esetén pedig a felszámoló intézkedik. A bejegyeztetési kötelezettség teljesítéséről a vagyonfelügyelőt egyidejűleg tájékoztatni kell.
6/E. §[89]
6/F. §[90] A 6/B-6/D. §-ok szerinti kérelmet a Fővárosi Törvényszékhez kell benyújtani, amely nemperes eljárásban dönt a kérelemről a beérkezéstől számított legfeljebb 30 napon belül, a 6/B. § szerinti kérelem esetében 8 napon belül. A kérelemnek helyt adó végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
6/G. §[91] (1) A csődeljárás vagy a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelemben vagy a korábban eljáró bíróság által küldött értesítésben meg kell jelölni a magyar bíróság joghatóságát megalapozó körülményeket, és hivatkozni kell arra, hogy az eljárást fizetésképtelenségi főeljárásként vagy területi fizetésképtelenségi eljárásként kezdeményezik. Az e törvény alapján - illetve a 2015/848 EU rendelet 6. cikkére alapozva - a csődeljáráshoz vagy felszámolási eljáráshoz kapcsolódóan kezdeményezett polgári eljárásokban a keresetlevélben kell megjelölni a magyar bíróság joghatóságát megalapozó körülményeket.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez, illetve keresetlevélhez csatolni kell azokat a dokumentumokat is, amelyekből a magyar bíróság joghatósága és annak jogalapja megállapítható.
(3)[92] A bíróság a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás iránti kérelmet visszautasítja, illetve a már megindított eljárást hivatalból megszünteti, ha az fizetésképtelenségi főeljárás megindítására irányul, de az adós ellen az Európai Unió más tagállamában fizetésképtelenségi főeljárás már megindult és folyamatban van, és a kérelmet benyújtó fél a bíróság tájékoztatását követően sem kéri a területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárás megindítását.
6/H. §[93] A Fővárosi Törvényszék hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel rendelkezik a 2015/848 EU rendelet hatálya alá tartozó olyan gazdálkodó szervezetek ellen területi fizetésképtelenségi eljárásként megindításra kerülő eljárások - területi reorganizációs típusú eljárás vagy területi felszámolási típusú eljárás - megindítására, lefolytatására, illetve másik típusú területi eljárássá történő átalakítására, amelyek fő érdekeltségeinek központja az Európai Unió másik tagállamában van.
6/I. §[94] (1) A Magyarországon indult felszámolási főeljárásban a 2015/848 EU rendelet 36. cikke szerinti, a másik tagállambeli hitelezők számára kibocsátásra kerülő kötelezettségvállaló nyilatkozat érvényességéhez a magyar bíróság előzetes jóváhagyása szükséges.
(2) A felszámoló a bírósághoz benyújtott kérelmében részletesen, pénzügyi adatokkal és dokumentumokkal alátámasztottan bemutatja a kötelezettségvállalással érintett másik tagállamban fellelhető vagyontárgyak körét, azok értékét, a vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó terveket, valamint a kötelezettségvállalással a hitelezők összessége érdekében képviselt célokat és a kötelezettségvállalás elmaradásával járó, valószínűsíthető hátrányokat. A tájékoztatásban ismertetni kell a kötelezettségvállalással érintett másik tagállamban ismert külföldi hitelezői követelések listáját, megjelölve azt is, hogy azokat e törvény alapján milyen szabályok szerint kell kifizetni, a felszámolási eljárásban hová kell besorolni az e törvényben meghatározott kielégítési sorrendben.
(3) A bíróság a kérelem elbírálása előtt a felszámolót, a hitelezői választmányt, illetve a hitelezők képviselőjét, valamint indokolt esetben a hitelezőket is meghallgathatja, vagy határidő tűzésével írásbeli nyilatkozat tételére hívja fel őket. A meghallgatás, illetve az írásbeli nyilatkozat megtételére vonatkozó határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A bíróság a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül dönt. A végzés ellen fellebbezésnek van helye, amelyet 15 napon belül kell elbírálni.
(4) Ha a bíróság által előzetesen jóváhagyott kötelezettségvállaló nyilatkozatot az érintett másik tagállamban nem hagyták jóvá a hitelezők, a felszámolónak haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell őket a belföldi fizetésképtelenségi főeljárásba a 2015/848 EU rendelet 45. cikk (1) bekezdése alapján történő bejelentkezési lehetőségről és az ezzel összefüggő nyilvántartásbavételidíj-fizetési kötelezettségükről, azzal, hogy az igénybejelentési határidő kezdete a kötelezettségvállaló nyilatkozatról történő szavazás napja.
(5) Ha a bíróság által előzetesen jóváhagyott kötelezettségvállaló nyilatkozatot az érintett másik tagállamban jóváhagyták a hitelezők, a belföldi fizetésképtelenségi főeljárásban kifogást nyújthatnak be, ha a belföldi fizetésképtelenségi szakértő nem teljesíti a kötelezettségvállalásban foglaltakat.
6/J. §[95] (1) A 2015/848 EU rendelet szerinti, a külföldi fizetésképtelenségi szakértő által a magyarországi helyi hitelezők számára tett kötelezettségvállaló nyilatkozatnak tartalmaznia kell az arra vonatkozó jognyilatkozatot is, hogy a kötelezettségvállalás a főeljárás szerinti tagállami jog szerinti érvényességi feltételeknek megfelel.
(2) A külföldi fizetésképtelenségi szakértő a kötelezettségvállalással érintett belföldön fellelhető vagyontárgyakról, azok értékéről, valamint a vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó tervekről írásban, magyar nyelven tájékoztatja a magyarországi helyi hitelezőket, továbbá nyilatkozik arról, hogy a tájékoztatás teljes körű. A kötelezettségvállaló nyilatkozatban az ismert magyarországi helyi hitelezőket és azok követelését is fel kell sorolni. A magyarországi helyi hitelezők a kötelezettségvállaló nyilatkozat kiegészítését kérhetik a külföldi fizetésképtelenségi szakértőtől, ha az nem tartalmazza a 2015/848/ EU rendeletben vagy az e §-ban előírtakat, vagy ha az a rendelkezésükre álló információk szerint - a követelésükre vagy a kötelezettségvállalás alá eső vagyontárgyakra, illetve azok értékére vonatkozóan - hiányos vagy hibás adatokat tartalmaz.
(3) A külföldi fizetésképtelenségi szakértő tájékoztatást ad a magyarországi helyi hitelezők számára a kötelezettségvállalásának jóváhagyására vonatkozó szavazás lebonyolításával kapcsolatos tudnivalókról. A szavazást közjegyző jelenlétében kell lefolytatni. A közjegyző az eljárásáról jegyzőkönyvi tanúsítványt állít ki, amelyhez mellékeli a szavazás lebonyolításával kapcsolatos azon írásbeli tájékoztatást, amelyet a külföldi fizetésképtelenségi szakértő a közjegyző rendelkezésére bocsátott.
(4) A kötelezettségvállaló nyilatkozat jóváhagyását tartalmazó - a kötelezettségvállalás időpontjában ismert és nem vitatott - hitelezői követeléssel rendelkező magyarországi helyi hitelezők által tett nyilatkozatot magyar nyelven jegyzőkönyvi tanúsítványba kell foglalni. A jegyzőkönyvi tanúsítványba magyar nyelven bele kell foglalni a külföldi fizetésképtelenségi szakértőnek azokat a tájékoztatást magában foglaló, valamint a biztosítékokra vonatkozó nyilatkozatait is, amelyeket a kötelezettségvállalás jogi megalapozottságára és teljesítésére vonatkozóan tett.
(5) A jegyzőkönyvi tanúsítványt - kérelmére - a külföldi fizetésképtelenségi szakértő, valamint az a magyarországi helyi hitelező is aláírhatja, akinek a nyilatkozatát a jegyzőkönyvi tanúsítvány tartalmazza.
(6) A kötelezettségvállalás jóváhagyásakor a hitelezőket osztályokba kell sorolni. A hitelezői követelések hitelezői osztályba sorolására és a szavazati joguk kiszámítására és gyakorlására e törvénynek a csődegyezség megszavazására irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a követelések besorolására az adós nyilvántartásai alapján kerül sor, és a külföldi fizetésképtelenségi szakértő kötelezettségvállalásának jóváhagyásához mindegyik hitelezői osztályban a szavazatok többségének igenlő szavazata szükséges. A jóváhagyott kötelezettségvállalás hatálya a szavazásra jogosult, de azt meg nem szavazó vagy a szavazásra szabályosan értesített, de abban részt nem vevő magyarországi helyi hitelezőre is kiterjed, amennyiben nem határoz meg ránézve - az érintett hitelezői osztályra alkalmazandó szabályokhoz képest - hátrányosabb feltételeket. Az adós által vitatottnak minősülő követeléseket a kötelezettségvállalásnak feltételhez kötötten, és csak abban az esetben kell figyelembe vennie, ha a vitatott követelés jogosultja igazolja, hogy az adóssal szemben bírósági vagy közigazgatási úton érvényesíti az igényét, és ezt az eljárást megindította, illetve kezdeményezte.
(7) A jegyzőkönyvi tanúsítvány hiteles kiadmányának másolatát a külföldi fizetésképtelenségi szakértő megküldi a fizetésképtelenségi főeljárást lefolytató tagállami bíróságnak, a Fővárosi Törvényszéknek, valamint az ismert magyarországi helyi hitelezőknek.
(8) A magyarországi helyi hitelezők a külföldi fizetésképtelenségi szakértő kötelezettségvállalásával összefüggésben kérhetik, hogy a bíróság a külföldi fizetésképtelenségi szakértőt pénzügyi biztosíték adására kötelezze. A kérelmet a Fővárosi Törvényszékhez kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni, hogy a biztosíték nyújtására melyik hitelezői követeléssel összefüggésben kerüljön sor. A pénzügyi biztosíték formája a bíróság gazdasági hivatalában letéti számlára befizetendő pénzösszeg.
(9) A (8) bekezdés szerinti pénzügyi biztosíték nyújtásával összefüggő eljárás polgári nemperes eljárás. Bizonyítás felvételére akkor kerülhet sor, ha a kérelem a benyújtott dokumentumok alapján nem bírálható el. A pénzügyi biztosíték nyújtása tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye.
6/K. §[96] (1) Ha a magyarországi helyi hitelezők a 2015/848 EU rendelet 38. cikke alapján területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárást kezdeményeztek, a 6/H. § szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság szakértőt rendelhet ki azoknak a közgazdasági szakkérdéseknek a megvizsgálására, amelyek
a) a másodlagos fizetésképtelenségi eljárás megindításának vagy felfüggesztésének megalapozottságával,
b) a fizetésképtelenségi főeljárás fizetésképtelenségi szakértője által benyújtott kérelmekkel,
c) a magyarországi helyi hitelezők érdekeinek védelme szempontjából lényeges körülmények vizsgálatával, vagy
d) a másik típusú - reorganizációs típusú területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárás helyett felszámolási típusú, illetve felszámolási típusú helyett reorganizációs típusú - területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételeivel
kapcsolatosak.
(2) A szakértő kirendelésével összefüggő költségeket és a szakértő díját a kérelmező előlegezi és viseli.
(3) Ha a másodlagos fizetésképtelenségi eljárás reorganizációs típusú eljárás, az eljárást kezdeményező kérelemnek tartalmaznia kell a 8. § szerinti adatokat és mellékleteket, és a kérelemhez csatolni kell a külföldi fizetésképtelenségi eljárást megindító, illetve a külföldi fizetésképtelenségi szakértőt kijelölő határozatot.
(4) Ha a területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárás felszámolási típusú eljárás, az eljárást kezdeményező kérelemhez csatolni kell a külföldi fizetésképtelenségi főeljárást megindító, valamint a külföldi fizetésképtelenségi szakértőt kijelölő határozatot. A kérelemnek tartalmaznia kell az adósnak a kérelmezővel szemben fennálló tartozása jogcímét és a tartozás fennállását igazoló dokumentumokat is, kivéve, ha a területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárást a másik tagállamban indított fizetésképtelenségi főeljárás fizetésképtelenségi szakértője - ilyen szakértő kijelölése hiányában a vagyona feletti rendelkezési jogát megőrző adós - kéri.
(5) Ha a számviteli jogszabályok szerint az adósnak nem kell beszámolót készítenie, a 31. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2015/848 EU rendelet szerint Magyarországon indított területi fizetésképtelenségi eljárásban a felszámoló az adós nyilvántartásai, vagyonnyilvántartása, a telephelynek betudható bevételekről és kiadásokról készített könyvviteli zárlata és adatszolgáltatása alapján, illetve a 30. §-ban meghatározott módon állapítja meg a területi fizetésképtelenségi eljárásba vonható vagyont, és erről nyitó felszámolási mérleget készít. A 31. §-ban foglalt egyéb kötelezettségeket ebben az esetben is teljesíteni kell.
6/L. §[97] A bíróság előzetes jóváhagyása szükséges a 2015/848 EU rendelet 41. cikke szerinti együttműködési megállapodások megkötéséhez és módosításához, ha a megállapodás Magyarországon indult főeljárásban vagy területi fizetésképtelenségi eljárásban kirendelt belföldi fizetésképtelenségi szakértő és a külföldi fizetésképtelenségi szakértők között jön létre. A jóváhagyás tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye.
6/M. §[98] A belföldön megindított fizetésképtelenségi főeljárásban és területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárásban a külföldi hitelezői igények bejelentésére 2015/848 EU rendelet 55. cikke alapján kialakított egységes formanyomtatvány a Cégközlöny és az Országos Bírósági Hivatal honlapjáról is letölthető.
6/N. §[99] (1) A 2015/848 EU rendelet 24. cikke szerint Magyarországon felállításra kerülő tagállami fizetésképtelenségi nyilvántartás a nemzeti adatvagyon körébe tartozó központi nyilvántartás.
(2) Az (1) bekezdés szerinti fizetésképtelenségi nyilvántartás a 2015/848 EU rendelet hatálya alá tartozó, 2018. június 26-án és az azt követően Magyarországon megindított fizetésképtelenségi eljárások adatait tartalmazza.
(3) A fizetésképtelenségi nyilvántartás - a 2015/848 EU rendelet 24. cikkében felsorolt adatokon kívül - az alábbi adatokat tartalmazza, az eljáró bíróságok, illetve belföldi és külföldi fizetésképtelenségi szakértők elektronikus adatszolgáltatása alapján:
a) az adós vagyonával összefüggő megtámadási keresetek megindítása és befejezése, az eljáró bíróság neve és az ügy száma,
b) az adós vezetői, volt vezetői, az adós jogi személy tagjai, tulajdonosai ellen a hitelezők érdekeit sértő tevékenységük miatti felelősség megállapítása iránti keresetek megindítása és befejezése, az eljáró bíróság neve és az ügy száma,
c) ha az eljárás egyszerűsített felszámolásként került lefolytatásra, ennek ténye,
d)[100] az adós és a vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetősége.
(4)[101] A fizetésképtelenségi nyilvántartás az adatokat kereshető formában, a fizetésképtelenségi nyilvántartással összefüggő utolsó bejegyzéstől számított 15 évig őrzi meg, ezt követően még öt évig archivált adatként kell megőrizni, majd azt követően haladéktalanul törölni kell.
6/O. §[102] A bíróság a felszámolás fizetésképtelenségi főeljárásként történő befejezéséről és az adós jogutód nélküli megszüntetéséről akkor hozhatja meg a végzést, ha az adós ellen nincs folyamatban a 1346/2000/EK tanácsi rendelet vagy a 2015/848 EU rendelet alapján más tagállamban külföldi fizetésképtelenségi eljárás.
6/P. §[103] (1) A 2015/848 EU rendelet V. fejezete szerinti, a cégcsoport tagjaival összefüggő fizetésképtelenségi eljárásokban a 2015/848 EU rendelet 56. és 58. cikke alapján megkötésre kerülő együttműködési megállapodások megkötéséhez és módosításához a belföldi fizetésképtelenségi szakértőknek előzetesen a bíróság jóváhagyását kell kérniük. A jóváhagyás tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye.
(2) A bíróság szakértőt rendelhet ki azoknak a közgazdasági szakkérdéseknek a megvizsgálására, amelyek
a) a külföldi fizetésképtelenségi szakértőnek a 2015/848 EU rendelet 60. cikkében, valamint
b) a belföldi fizetésképtelenségi szakértőnek a 2015/848 EU rendelet 61. cikkében meghatározott kérelme elbírálásához szükségesek.
(3)[104] A bíróság a 2015/848 EU rendelet 61. cikke szerinti, a csoportos koordinációs eljárás iránti kérelmet visszautasítja, ha más tagállamban már kezdeményeztek ilyen eljárást. Ha pedig ez a tény később jut a tudomására, az eljárást hivatalból megszünteti, és a kérelem elbírálásával összefüggő költségek megfizetésére az eljárást kezdeményező fizetésképtelenségi szakértőt kötelezi.
(4) Ha a 2015/848 EU rendelet 61. cikke szerinti csoportos koordinációs eljárás belföldön indul, az eljárás megindítására és lefolytatására polgári nemperes eljárásként kerül sor. Az eljárás lefolytatására az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amely a csoport belföldi tagjával szemben megindított csődeljárást vagy felszámolási eljárást lefolytatja.
(5) A csoportos koordinációs eljárás megindítását elrendelő bírósági határozat meghozatalát követően a vállalatcsoport belföldi tagjához kirendelt fizetésképtelenségi szakértő a 2015/848 EU rendelet 64. cikke szerinti kifogást a magyar bíróság tájékoztatását követően nyújthat be.
(6) A 2015/848 EU rendelet 66. cikke szerinti, a más tagállam joghatóságát megalapozó megállapodás megkötéséhez a magyar bíróság előzetes jóváhagyása szükséges.
6/Q. §[105] (1) A csődeljárást, illetve a felszámolást elrendelő jogerős végzés ellen a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás kezdő időpontjától számított 30 napon belül felülvizsgálati kérelmet lehet előterjeszteni arra való hivatkozással, hogy az eljárás elrendelésére a magyar bíróságnak nem volt joghatósága. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(2) A Kúria elrendelheti a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás felfüggesztését.
(3) Ha a Kúria elrendelte a csődeljárás felfüggesztését, egyezségi tárgyalás megtartására nem kerülhet sor. A csődeljárásban elrendelt fizetési haladék hatálya a felfüggesztés időtartama alatt is fennmarad, a 11. §-ban foglaltak a felfüggesztés időtartama alatt is irányadók. A vagyonfelügyelő a felfüggesztés időtartama alatt ellátja a 12-14. §-ban felsorolt feladatokat, tevékenységével összefüggésben a 15. § (3) bekezdése szerint kifogás benyújtásának és a kifogás elbírálásának is helye van. A kifogást elbíráló végzés ellen fellebbezés nyújtható be, amelyet 15 napon belül kell elbírálni.
(4) Ha a Kúria elrendelte a felszámolási eljárás felfüggesztését, a felszámolás elrendelésének jogi hatálya fennmarad, a 34-35. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell. A felszámoló a felfüggesztés időtartama alatt is ellátja az adós vagyonának az adós vezetőjétől történő átvételével, a felszámolási nyitó mérleg készítésével, valamint a hitelezői igények nyilvántartásba vételével összefüggő feladatokat. A felfüggesztés időtartama alatt a felszámoló az adós vagyonát nem adhatja bérbe, nem értékesítheti, ide nem értve a gyorsan romló vagy az olyan ingóságot, amelynél az értékesítés késedelme jelentős értékveszteséggel járna. Az értékesítésből származó bevételt a felszámoló elkülönítetten kezeli, azt a felszámolási költségekre sem használhatja fel.
(5) A Kúria a felülvizsgálattal megtámadott végzést 30 napon belül bírálja el.

II. Fejezet[106]

CSŐDELJÁRÁS

Csődeljárás megindítása, fizetési haladék

7. § (1)[107] Az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be; a kérelem benyújtása tekintetében az adós részéről a jogi képviselet kötelező.
(2)[108] Az adós gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: adós) nem nyújthat be csődeljárás iránti kérelmet, ha
a) szerkezetátalakítási eljárása van folyamatban,
b) a szerkezetátalakítási eljárás során a bíróság által jóváhagyott - hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal jóváhagyott - szerkezetátalakítási terv végrehajtásának időtartama még nem zárult le,
c) a csődeljárási kérelem benyújtását megelőzően olyan szerkezetátalakítási eljárás volt folyamatban, amelyben az adós moratóriumot kapott, és a szerkezetátalakítás meghiúsulásától számított egy év még nem telt el,
d) ellene csődeljárás van folyamatban, vagy
e) felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be ellene, és a felszámolás elrendeléséről már meghozták az elsőfokú végzést.
(3) Az adós csődeljárás iránti újabb kérelmet mindaddig nem nyújthat be,
a) amíg a korábbi csődeljárás elrendelésének időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igény kielégítésre nem került, és
b) a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év még nem telt el, vagy
c) a korábbi csődeljárás iránti kérelmét a bíróság a 9. § (4) bekezdésében foglaltak szerint hivatalból elutasította, és az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el.
d)[109] amíg a szerkezetátalakítási tervben a terv végrehajtására meghatározott időtartam le nem telt.
(4)[110]
(5)[111] A csődeljárás iránti (1) bekezdés szerinti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2015. január 1-jétől kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet.
8. §[112] (1) A 7. § szerinti kérelem benyújtásához az adós gazdálkodó szervezet alapítói (tagsági) jogait gyakorló legfőbb szerv előzetes egyetértése szükséges. Egyéni cég esetében a kérelmet a cégtulajdonos saját döntése alapján nyújthatja be. A kérelem benyújtásáról a munkavállalókat, a Munka Törvénykönyvében meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) tájékoztatni kell.
(2) A csődeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve ahhoz csatolni kell
a) az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát,
b) az (1) bekezdésben említett legfőbb szerv előzetes egyetértését bizonyító okiratot, a munkavállalók tájékoztatásáról szóló dokumentumot,
c) három hónapnál nem régebbi éves (egyszerűsített éves) beszámolót vagy közbenső mérleget és az adós vezetőjének írásbeli nyilatkozatát arról, hogy az az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad,
d) az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a c) pont szerinti beszámoló vagy közbenső mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek,
e)[113] ha az adós a Ptk. szerinti elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja, az ezzel összefüggő szerződéseket,
f) az adós hitelezőinek névsorát, az adós tartozásainak felsorolását, azok esedékességét, valamint azt, hogy az adós mely hitelezői követeléseket ismer el és melyeket vitat, melyek a biztosított [12. § (3) bekezdés] és a nem biztosított hitelezői igények, az adós által vállalt, a számvitelről szóló törvény szerinti függő kötelezettségek, továbbá az adóssal szemben fennálló függő követelések ismertetését,
g)[114] az illeték, továbbá a csődeljárás elrendeléséről és a fizetési haladékról szóló közzététel költségtérítésének megfizetésére vonatkozó elektronikus igazolást,
h) az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy az adós mely pénzforgalmi szolgáltatónál vezet pénzforgalmi számlát, a számlaszámok megnevezésével, továbbá hogy mely befektetési szolgáltatónál rendelkezik értékpapírszámlával,
i) az adós vezetőjének kötelezettségvállaló nyilatkozatát arról, hogy a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg értesíti a pénzforgalmi szolgáltató számlavezetőket a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról oly módon, hogy a számlavezetők erről az ideiglenes fizetési haladék 9. § (1) bekezdés szerinti közzétételét megelőző munkanapon 15 óráig hitelt érdemlő módon tudomást szerezzenek, továbbá hogy nem kezdeményez olyan fizetési műveletet vagy átutalást, amely a fizetési haladék célját meghiúsítaná, valamint nem tesz más olyan intézkedést sem, amellyel valamely hitelezőt előnyös helyzetbe hozna a többi hitelezőhöz képest,
j) az adós vagyoni helyzetét bemutató, az adós vezetője által aláírt, külön jogszabály szerinti adatokat tartalmazó adatlapot.
(3) Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, hogy
a) ha volt ellene korábban elrendelt csődeljárás, akkor az esetleges korábbi csődeljárás elrendelésének időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igények kielégítésre kerültek-e, a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év eltelt-e,
b) van-e tudomása ellene felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásáról, vagy fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozataláról, és ha igen, ezt az eljárást melyik bíróság előtt kezdeményezték,
c) volt-e olyan korábbi csődeljárás iránti kérelme, amelyet a bíróság a 9. § (4) bekezdésében foglaltak szerint hivatalból elutasított, ha az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el, és ha igen, ezt melyik bíróság előtt kezdeményezte.
d)[115] kezdeményezett-e vagy kezdeményeztek-e ellene külföldön a 2015/848 EU rendelet hatálya alá eső fizetésképtelenségi eljárást,
e)[116] kezdeményezett-e belföldön csődeljárást, reorganizációs eljárást,
f)[117] kezdeményezett-e vagy kezdeményeztek-e ellene belföldön felszámolási eljárást,
g)[118] van-e ellene folyamatban belföldön vagy külföldön hatósági vagy bírósági végrehajtási eljárás, zálogjoggal terhelt vagyontárgyára vezetett bíróságon kívüli értékesítés,
h)[119] döntött-e szerkezetátalakítási eljárás vagy reorganizációs eljárás megindításáról, és ha igen, az eljárás folyamatban van-e, valamint
i)[120] ha korábban indított szerkezetátalakítási eljárást vagy reorganizációs eljárást, és a bíróság a szerkezetátalakítási tervet, illetve a reorganizációs tervet jóváhagyta, annak végrehajtására meghatározott időtartam letelt-e.
(4) Az adós köteles tájékoztatást adni a csődeljárás iránti kérelme benyújtásáról mindazon bíróságnak, amely előtt tudomása szerint felszámolási eljárás iránti kérelmet adtak be ellene.
(5) A (2) bekezdés i) pontja szerinti bejelentést követően a pénzforgalmi szolgáltató számlavezető a bejelentést banktitokként, illetve fizetési titokként kezeli, az adós számlájával szemben nem érvényesítheti az adóssal fennálló jogviszonyán alapuló követeléseket, továbbá nem tehet más olyan intézkedést sem, ami őt vagy más hitelezőt előnyösebb helyzetbe hozza a többi hitelezőhöz képest.
9. § (1)[121] Az adós kérelme alapján - ha a kérelem azonnali visszautasítására nem kerül sor - a bíróság egy munkanapon belül intézkedik a kérelemnek, továbbá az adóst megillető azonnali, ideiglenes fizetési haladéknak - külön jogszabályban meghatározott módon - a Cégközlönyben történő közzétételéről. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. Az ideiglenes fizetési haladék a közzétételtől illeti meg az adóst. Az ideiglenes fizetési haladékra a 11. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A csődeljárás kezdő időpontja a csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzés közzétételének napja [10. § (1) bekezdés]. Az adós ettől az időponttól a cégnevét a csődeljárás alatt ("cs. a.") toldattal használhatja.
(3)[122] Ha a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően az adós ellen felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, a bíróság ennek a kérelemnek az elbírálását a csődeljárás elrendeléséig [10. § (1) bekezdés], illetőleg a csődeljárás iránti kérelem elutasításáig felfüggeszti.
(3a)[123] Ha az adós ellen a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően a székhelye szerinti bíróságon felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, de a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről még nem hoztak elsőfokú végzést, ennek a kérelemnek az elbírálását a bíróság a csődeljárás elrendeléséig [10. § (1) bekezdés], illetőleg a csődeljárás iránti kérelem elutasításáig felfüggeszti.
(4)[124] A bíróság az (1) bekezdést követő intézkedést követően a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül megvizsgálja, hogy az megfelel-e a 7. § és a 8. § (1)-(3) bekezdése szerinti feltételeknek. Ha a kérelem hiányos, azt 8 munkanapos határidővel hiánypótlásra adja vissza. A bíróság az adós által kezdeményezett csődeljárás iránti kérelmet visszautasítja, ha[125]
a)[126] a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 8 munkanapon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elő,
b) nincs meg a 8. § (1) bekezdésében említett legfőbb szerv előzetes egyetértése,
c) a 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti követelés kielégítése még nem történt meg,
d) a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év még nem telt el,
e) az adós ellen belföldön más bíróság előtt csődeljárás van folyamatban,
f) az adós ellen felszámolási eljárás indult, és a felszámolás elrendeléséről már végzést hoztak, vagy
g) a csődeljárás iránti kérelmet megelőző egy éven belül az adós már adott be ilyen kérelmet, amelyet e bekezdés alapján a bíróság visszautasított, és az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el.
h)[127] az adós szerkezetátalakítási eljárást vagy reorganizációs eljárást indított, vagy
i)[128] az adós korábban olyan szerkezetátalakítási eljárást vagy reorganizációs eljárást indított, amellyel összefüggésben a szerkezetátalakítási tervet, illetve a reorganizációs tervet a bíróság jogerősen jóváhagyta, de az annak végrehajtására meghatározott időtartam még nem telt el.
(4a)[129] A (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a csődeljárás lefolytatása iránti kérelem joghatásai fennmaradnak, ha az adós a (4) bekezdés szerinti végzés közlésétől számított 15 napon belül a csődeljárás elrendelése iránti kérelmet szabályszerűen újra előterjeszti. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A kérelem újbóli előterjesztését a végzés elleni fellebbezés visszavonásának vagy a végzés elleni fellebbezési jogról való lemondásnak kell tekinteni; az ezzel ellentétes nyilatkozat hatálytalan.
(5)[130] A csődeljárás iránti kérelmet visszautasító végzésnek tartalmaznia kell az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, a bíróság nevét és az ügy számát, továbbá a csődeljárás iránti kérelem visszautasításának okát, valamint - ha az ideiglenes fizetési haladék közzétételre került - azt, hogy az ideiglenes fizetési haladék a jogerős végzés közzétételével megszűnik. A csődeljárás iránti kérelmet visszautasító végzés elleni fellebbezés határideje 8 nap. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A fellebbezést soron kívül, de legfeljebb 15 napon belül kell elbírálni.
(6)[131]
(7)[132]
(8)[133]
(9)[134] A bíróság hivatalból megszünteti a csődeljárást, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a csődeljárás iránti kérelmet a (4) bekezdés b)-g) pontja szerinti okból vissza kellett volna utasítani. Az eljárást megszüntető végzés ellen fellebbezésnek van helye. A csődeljárás megszüntetése esetén a vagyonfelügyelő díját a bíróság az addig elvégzett tevékenységével, munkaterhével arányosan állapítja meg.
(10)[135] A bíróság az adósi kérelem benyújtóját 100 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedő bírsággal sújtja, és az eljárás költségeiben marasztalhatja, ha a csődeljárás iránti kérelemben vagy a csatolt dokumentumokban valótlan adatot közölt, valótlan tartalmú dokumentumokat csatolt, továbbá ha a 8. § (2) bekezdés i) pontja szerinti értesítési kötelezettségét elmulasztja. A kötelezettség teljesítésére és a bírság kiszabására figyelmeztető végzést, valamint a bírságot kiszabó végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni, amely a bírság kiszabásának alapjául szolgáló cselekmény vagy mulasztás idején az említett mértékű részesedéssel rendelkezett. Az említett tag, illetőleg külföldi székhelyű vállalkozás a bírság megfizetéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.
10. § (1)[136] Ha a csődeljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság nem utasítja el, 15 napon belül végzést hoz a csődeljárás elrendeléséről és a vagyonfelügyelő kirendeléséről a 27/A. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával, és ezt követően haladéktalanul intézkedik a végzés Cégközlönyben történő közzétételéről és a cégjegyzékben az adós cégneve mellett a "cs. a." toldat feltüntetéséről. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. A bíróság végzése ellen - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - jogorvoslatnak nincs helye.
(2) A csődeljárás elrendeléséről szóló, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell
a) az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát,
b)[137] a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő nevét, székhelyét, elektronikus levelezési címét,
c) a bíróság nevét és az ügy számát,
d)[138] utalást arra, hogy a csődeljárás kezdő időpontja a végzés Cégközlöny honlapján történő közzétételének napja,
e)[139] azt, hogy a végzés közzétételétől az adóst fizetési moratórium illeti meg a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, vagy az azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában,
f)[140] a hitelezőknek szóló felhívást arra, hogy fennálló követeléseiket a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül - a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseiket pedig 8 munkanapon belül - jelentsék be az adósnak és a vagyonfelügyelőnek, a követelés nyilvántartásba vételéért fizetendő díjat ezzel egyidejűleg fizessék be a vagyonfelügyelő 12. § (1) bekezdés szerint közzétett pénzforgalmi bankszámlájára,
g)[141] utalást arra, hogy a követelésbejelentési határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye, és utalást a követelésbejelentési határidő elmulasztásának jogkövetkezményeire.
(3)[142]
(4)[143] A (2) bekezdés e) pontja szerinti fizetési haladék a közzétételt követő 180. napot követő második munkanap 0 óráig tart, kivéve, ha a vagyonfelügyelő által ellenjegyzett, 18. § (11) bekezdés szerinti jegyzőkönyvi határozat alapján a bíróság végzést hoz a fizetési haladék meghosszabbításáról, és egyben intézkedik annak közzétételéről is a Cégközlönyben, hogy a jegyzőkönyvben foglalt határidőig a fizetési haladék meghosszabbításra kerül. Ha a fizetési haladék meghosszabbítására nem kerül sor, a bíróság a vagyonfelügyelő értesítése alapján, az ennek beérkezését követő 5 munkanapon belül hozza meg a 21/B. § szerinti végzést a csődeljárás megszüntetéséről és a fizetési haladéknak a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételi napját követő második munkanap 0 óráig történő meghosszabbításáról.
(5)[144] A csődeljárás elrendelésével egyidejűleg a 9. § (3) és (3a) bekezdése szerinti felszámolási eljárásokat a bíróság soron kívül, hivatalból megszünteti, a csődeljárás elrendelését követően benyújtott felszámolás iránti kérelmeket pedig elutasítja.
11. § (1) Az ideiglenes fizetési haladék és a fizetési haladék (a továbbiakban együtt: fizetési haladék) célja a csődvagyon megőrzése a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében, annak időtartama alatt az adós, a vagyonfelügyelő, a számlavezetők és a hitelezők is kötelesek tartózkodni minden olyan intézkedéstől, amely a haladék célját meghiúsítja. A fizetési haladék
a)[145] a csődeljárás iránti kérelem benyújtásakor fennálló és az azt követően keletkezett munkabér-követelések és a bérjellegű egyéb juttatásokra vonatkozó követelések, az ezeket terhelő adók és más közterhek (ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is), a végkielégítés, tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, sérelemdíj és bányászati keresetkiegészítés, a szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények, továbbá a villamosenergia- és földgázellátásért fizetendő díjak (beleértve a rendszerhasználati díjakat is), valamint minden egyéb, szolgáltatási kötelezettség alapján járó vagy jogszabályban meghatározott közműdíj, a vagyonfelügyelőnek a 16. § (3) bekezdése alapján felszámított, de a nyilvántartási díjból meg nem térülő díja és költségei, valamint
b)[146] a csődeljárás kezdő időpontja után az adósra a számlában áthárított vagy az adós ügyletei során keletkezett általános forgalmi adó, jövedékiadó- és termékdíj-fizetési kötelezettség, továbbá
c)[147] az adós számlájára tévesen címzett átutalás visszatérítésének
d)[148] a (2) bekezdés g) pontja szerinti, a gazdasági tevékenység folytatásához a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével vállalt fizetési kötelezettségek
kifizetése alól nem mentesít.
(2) A fizetési haladék időtartama alatt
a)[149] az adóssal szemben beszámításnak helye nincs, de az adós által indított, folyamatban lévő peres eljárásokban a csődeljárás kezdő időpontjáig előterjesztett beszámítás elbírálható,
b)[150] az adós számláinak terhére - az (1) bekezdésben foglalt követelések kivételével - fizetési megbízás nem teljesíthető, az adóssal szemben nem lehet fizetési megbízást benyújtani,
c)[151] az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása - az (1) bekezdésben foglalt követelések kivételével - szünetel, és végrehajtásuk elrendelésének nincs helye,
d)[152] az adós vagyonával szemben zálogjog alapján - kivéve a (3) bekezdésben meghatározott szervezetek közötti óvadéki megállapodást - nem lehet kielégítést keresni, továbbá az adóssal szemben a csődeljárás kezdő időpontja előtt kikötött biztosítékot nem lehet érvényesíteni,
e)[153] az adós - az (1) és (3) bekezdésben meghatározott követelések kivételével - a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követeléseken alapuló kifizetéseket nem teljesítheti, a hitelező pedig - ide nem értve a (3) bekezdés szerinti óvadék tárgyából történő kielégítést - nem érvényesíthet vele szemben ilyen kifizetéseket célzó igényeket,
f) az adós új kötelezettséget csak akkor vállalhat, ha ahhoz a vagyonfelügyelő hozzájárult,
g)[154] az adós vagyona terhére kifizetések csak a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével teljesíthetők, ideértve az adós gazdasági tevékenységének folytatásához szükséges kötelezettségek teljesítését is,
h)[155] az adóssal kötött szerződéstől nem lehet elállni, vagy azt nem lehet felmondani arra hivatkozással, hogy az adós csődeljárást kezdeményezett vagy a fizetési haladék időtartama alatt nem egyenlíti ki az ideiglenes fizetési haladék előtt keletkezett tartozásait.
(3)[156] A fizetési haladék nem érinti a csődeljárás kezdő időpontját megelőzően kikötött óvadék, valamint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdés 107. pontjában meghatározott pozíciólezáró nettósításra vonatkozó keretmegállapodás érvényesíthetőségét, ha az egyik fél vagy mindkét fél
a)[157] a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, illetve az Európai Parlament és Tanács 2002/47/EK irányelvének 1. cikk (2) bekezdésének a) pontját átültető EGT-állam jogszabályai szerinti közszektorbeli intézmény, vagy
b)[158] a Magyar Nemzeti Bank, más EGT-állam központi bankja, az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Fizetések Bankja, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 1. mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény,
c)[159] EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet, ideértve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) 2. cikkét átültető EGT-állam jogszabályaiban meghatározott szervezeteket is,
d) EGT-államban székhellyel rendelkező, az Európai Parlament és Tanács 2004/39/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti befektetési vállalkozás,
e)[160] EGT-államban székhellyel rendelkező, a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető EGT-állam jogszabályai szerinti pénzügyi vállalkozás,
f) EGT-államban székhellyel rendelkező, a Tanács 92/49/EGK irányelvét, és a Tanács 2002/83/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti biztosító,
g) EGT-államban székhellyel rendelkező, a Tanács 85/611/EGK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás (a továbbiakban: ÁÉKBV),
h) ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás, vagy
i) EGT-államban székhellyel rendelkező, az Európai Parlament és Tanács 2002/47/EK irányelvének 1. cikk (2) bekezdésének d) pontját átültető EGT-állam jogszabályai szerinti központi szerződő fél, elszámolóházi, központi értéktári tevékenység folytatására jogosult szervezet.
(3a)[161] Az (1) és (3) bekezdés szerinti jogcímek alapján történő kifizetéseknél a pénzforgalmi megbízások esetén nyilatkozni kell arról, hogy a fizetési megbízás az említett körbe tartozik.
(4)[162] A fizetési haladék nem szünteti meg az adós és a hitelező közötti jogviszonyokból eredő jogokat és kötelezettségeket, de annak időtartama alatt a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése csak az e törvényben meghatározott eltérésekkel lehetséges. A fizetési haladék időtartama alatt az adós pénzfizetési kötelezettsége nemteljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények - az (1) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - nem állnak be.
(5)[163] A 10. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidőben bejelentett hitelezői követelés a fizetési haladék időtartama alatt - ha a hitelező és az adós közötti szerződés másként nem rendelkezik - kamatozik.
(6)[164] A fizetési haladék időtartamával az adóssal szemben a külön jogszabályok szerinti, vagyoni igények érvényesítésére, ilyen igényekkel összefüggésben keresetindításra meghatározott határidők meghosszabbodnak, amennyiben a hitelező az igényét a 10. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidőben bejelentette.
(7)[165] A bíróság az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét pénzbírsággal sújtja, ha a (2) bekezdés e) pontjába ütközően kifizetést teljesít, vagy lehetővé teszi, hogy a hitelezők a (2) bekezdésbe ütköző módon érvényesítsék követeléseiket. A pénzbírság összege a kifizetett összeg 10%-a. A kötelezettség teljesítésére és a bírság kiszabására figyelmeztető végzést, valamint a bírságot kiszabó végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni, amely a bírság kiszabásának alapjául szolgáló cselekmény vagy mulasztás idején az említett mértékű részesedéssel rendelkezett. Az említett tag, illetőleg a külföldi székhelyű vállalkozás a bírság megfizetéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.
(8)[166] A bíróság a (7) bekezdésben meghatározott esetben hivatalból elrendelheti, hogy a vagyonfelügyelőt együttes cégjegyzési és a pénzforgalmi számlák feletti együttes rendelkezési jog illesse meg. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
12. § (1)[167] Az adós a hitelezőit a csődeljárást elrendelő végzés közzétételétől számított 5 munkanapon belül közvetlenül is értesíti, és a hitelezőket országos napilapban, továbbá (ha ilyennel rendelkezik) a honlapján is felhívja követeléseiknek a 10. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidőn belül történő bejelentésére, és egyben a követelés nyilvántartásba vételéért fizetendő díjnak a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) által kirendelt vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára történő megfizetésére, valamint a követeléseiket megalapozó okiratok csatolására, azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén a követelés nyilvántartásba vételére nem kerül sor. A 11. § (1) bekezdése szerinti követeléseket, a 3. § (1) bekezdés g) pont szerinti függő követeléseket, továbbá - a folyamatban lévő peres és nemperes eljárásokban, közigazgatási hatósági eljárásokban az adóssal szemben támasztott igényeket kivéve - az adós számviteli törvény szerinti függő kötelezettségeivel összefüggő azon igényeket, amelyekkel összefüggésben jövőbeli eseménytől függ, hogy keletkezik az adós számára fizetési kötelezettség, még nem kell bejelenteni. A követelés nyilvántartásba vételének feltétele az is, hogy a hitelező annak 1%-át, de legalább 10 000 forintot és legfeljebb 200 000 forintot nyilvántartásba-vételi díjként befizessen a vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára, aki az így beérkezett összeget elkülönítetten köteles kezelni, és azt kizárólag számlával igazolt költségeinek megtérítésére és díjának kiegyenlítésére használhatja fel. Az összeg említett célokra való felhasználásáról a vagyonfelügyelő elszámol a hitelezői választmánynak, hitelezői képviselőnek, ezek hiányában a bíróságnak. Amennyiben a hitelezők által fizetett nyilvántartási díj az említett kiadásokat nem fedezi, annak előlegezésére és viselésére az adós köteles. A külföldi székhelyű, illetve külföldi lakóhellyel rendelkezőket a vagyonfelügyelő kézbesítési megbízott igénybevételére hívja fel.
(1a)[168] Az adós köteles az (1) bekezdés szerinti közzétételben, illetve értesítésben a vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlaszámát is közölni.
(2) A vagyonfelügyelő - az adós bevonásával - külön-külön nyilvántartásba veszi a követeléseket a következőképpen:
a) a 11. § (1) bekezdés szerinti követelések,
b) a 10. § (2) bekezdés f) pontja szerinti határidőben bejelentett, az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba-vételi díj megfizetésével bejelentett, biztosított és nem biztosított követelések, ezen belül külön-külön[169]
ba)[170] az elismert vagy nem vitatott követelések,
bb) a vitatott követelések (függetlenül attól, hogy azokkal összefüggésben bíróság vagy hatóság előtt van-e jogérvényesítés folyamatban),
bc)[171] azok a követelések, amelyek jogosultja olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az adós legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkezik, vagy olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely az adós kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tulajdonosa, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amely az adóssal együtt a Ptk. szerinti elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja,
bd)[172] azok a követelések, amelyek az adós által a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően kevesebb mint 180 nappal megelőző tartozásátvállalásából erednek, vagy amelyek jogosultja olyan hitelező, aki mint szerződéses engedményezővel szemben - a csődeljárás iránti kérelem benyújtását kevesebb mint 180 nappal megelőzően kötött engedményezési szerződésből eredően - érvényesít az adóssal szemben kezesi felelősségből eredő igényt, a kötelezett teljesítésének elmaradására tekintettel.
(3)[173] A (2) bekezdés b) pontja szerint biztosított
a) a biztosítékul szolgáló vagyontárgy értéke erejéig az a követelés, amely kifizetésének biztosítására
aa) az adós, mint zálogkötelezett vagyontárgyán a csődeljárás kezdeményezését megelőzően zálogjogot, alzálogjogot alapítottak - zálogjogosulti bizományos kijelölése esetén akkor is, ha e követelés nem vagy nemcsak a zálogjoggal rendelkező zálogjogosulti bizományost illeti meg -,
ab) az adós vagyontárgyán a csődeljárás kezdeményezését megelőzően óvadékot alapítottak,
ac) az adós vagyontárgyán a csődeljárás kezdeményezését megelőzően biztosítéki célból vételi jogot alapítottak, vagy az adóst megillető jognak vagy követelésnek biztosítéki célból történő átruházását kötötték ki, és az erre vonatkozó jogszerzési nyilatkozatot bejegyezték a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, vagy a vételi jogot ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és a jogosult igazolni tudja, hogy a vételi jogot valamely követelése teljesítésének biztosítékául kötötte ki,
b) az a követelés, amelynek érvényesítése érdekében az adós vagyontárgyán a csődeljárás kezdeményezését megelőzően végrehajtási jogot jegyeztek be, vagy végrehajtás során az adós vagyontárgyát lefoglalták.
(4)[174] A követelés részei a (2) bekezdés különböző kategóriáiba is besorolhatók. A követelés vagy követelésrész nem vitatottként történő besorolása nem minősül tartozáselismerésnek. Nem lehet vitatott követelésként nyilvántartásba venni a közokiratba [Pp. 323. §] foglalt hitelezői követelést, ide nem értve, ha annak megfizetése részben vagy egészben már megtörtént.
(5)[175] Az adóst és a hitelezőket a besorolásról és a nyilvántartásba vett követelés összegéről haladéktalanul értesíteni kell, és legalább 5 munkanapos határidőt kell számukra biztosítani, hogy arra vonatkozóan észrevételt tehessenek. Az észrevétel tárgyában a vagyonfelügyelő három munkanapon belül dönt, és erről haladéktalanul köteles értesíteni a hitelezőt és az adóst, akik az erről történt tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül nyújthatnak be kifogást a bírósághoz a vagyonfelügyelő besorolásra vonatkozó intézkedése ellen, ideértve azt is, ha a vagyonfelügyelő nem a hitelező által bejelentett összegben veszi nyilvántartásba a követelést. A bíróság a kifogás elbírálása tárgyában soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül határoz. A végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A bíróság végzése következtében nem vitatottként nyilvántartásba vett követelés nem minősül az adós általi tartozáselismerésnek, a hitelezővel szembeni igényérvényesítést nem zárja ki.
(6)[176] A vitatott követelés (a követelés vitatott része) vonatkozásában az adósnak - a vagyonfelügyelő jóváhagyásával - olyan mértékű tartalékot kell képeznie a csődegyezség során, mint ami a hitelezőt akkor illetné meg, ha követelése nem vitatottként kerülne besorolásra. Ennek feltétele, hogy
a) a követelés jogosultja igényét bírósági úton vagy közigazgatási határozattal érvényesítse az adóssal szemben (ideértve a már folyamatban lévő eljárásokat is), és ezt a vagyonfelügyelőnél igazolja, vagy
b) abban az esetben, ha a követelést egy másik követelés biztosítására büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglalták, annak eredményeként a követelés összegét az adós a végrehajtói letéti számlára befizette, és a befizetésről szóló igazolást a vagyonfelügyelőnek bemutatta.
(7)[177] Tartalékképzés helyett az adós a vagyonfelügyelő jóváhagyásával olyan biztosítékot is nyújthat - a 13. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - amely a követelés esedékessé válása esetén a hitelező igényének rendezését biztosítja.

Vagyonfelügyelő

13. § (1)[178] A vagyonfelügyelő kirendelésére, a kirendelés visszautasítására, a vagyonfelügyelői tevékenységgel való összeférhetetlenség eseteire, annak jogkövetkezményeire, továbbá a vagyonfelügyelő felmentésére [ide nem értve a 27/A. § (8) bekezdés szerinti felmentést] a felszámolóra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2)[179] Az adós gazdálkodó szervezet vezetői, továbbá a gazdálkodó szervezet legfőbb szerve, tulajdonosai jogkörüket csak a vagyonfelügyelő részére biztosított jogok megsértése nélkül gyakorolhatják. A bíróság az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírsággal sújtja, ha a vagyonfelügyelővel szemben az e törvényben előírt együttműködési kötelezettségét nem teljesíti. A bírság ismételten is kiszabható.
(3) A vagyonfelügyelő - a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával, és a hitelezőkkel kötendő egyezség előkészítése érdekében - figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét. Ennek keretében
a)[180] áttekinti az adós vagyoni helyzetét, ennek során betekinthet az adós könyveibe, az adós eszközeit, kötelezettségeit, szerződéseit, pénzforgalmi számláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőitől, a legfőbb szervtől, a felügyelőbizottsági tagoktól, a könyvvizsgálótól - a Ptk. szerinti elismert vállalatcsoport esetén az uralkodó tagtól - felvilágosítást kérhet, és erről a hitelezőket az 5. §-ban foglaltaknak megfelelően tájékoztatja,
b) az adós közreműködésével ellátja a követelések nyilvántartásba-vételével, besorolásával kapcsolatos feladatokat [12. § (2)-(4) bekezdés, 14. § (1) bekezdés],
c) jóváhagyja, ellenjegyzi az adósnak a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait, az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével,
d) felhívja az adóst követeléseinek érvényesítésére, és ellenőrzi annak végrehajtását, ennek elmulasztása esetén ezt jelzi a legfőbb szervnek, a felügyelőbizottságnak és a könyvvizsgálónak,
e)[181] megtámadhatja azokat a jognyilatkozatokat vagy szerződéseket, amelyeket az adós a c) pontban megkövetelt jóváhagyása vagy ellenjegyzése nélkül tett, illetve kötött, kezdeményezi vagy megindítja a 11. § (2) bekezdésének e) pontjába ütközően - jogellenesen teljesített vagy jogellenes igényérvényesítésből származó - kifizetések visszakövetelésére, az eredeti állapot helyreállítására irányuló eljárásokat,
f) az adós közreműködésével ellátja a 14. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat,
g)[182] a 11. § (8) bekezdése, a 17. § (1) bekezdése, továbbá a 18. § (10) bekezdése szerinti esetekben együttes cégjegyzési és a pénzforgalmi számlák feletti együttes rendelkezési jog illeti meg,
h) ellátja a fizetésihaladék-meghosszabbítás kezdeményezésének feladatait [18. § (11) bekezdés].
(4)[183] A (3) bekezdés e) pontjában említett jogügyletek vagy jognyilatkozatok eredményes megtámadása esetén az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.
(5) A vagyonfelügyelő hagyja jóvá az adós új kötelezettségvállalásait. Ennek során azonban csak olyan kötelezettségvállalásokhoz, illetve kifizetésekhez járulhat hozzá, amelyek az adós célszerű - veszteséget mérséklő - működéséhez, valamint az egyezség előkészítéséhez szükségesek, és ezen kötelezettségeire vonatkozó biztosítékot csak akkor vállalhat, ha ahhoz hozzájárulnak a szavazati joggal [18. § (4)-(5) bekezdés] bíró hitelezők követeléseinek többségét képviselő hitelezők.
(6)[184] A vagyonfelügyelőnek haladéktalanul be kell jelentenie az adós számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak a (3) bekezdés c) és g) pontjaiban, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott jogosítványait és hitelt érdemlő módon igazolt aláírását.
14. § (1) A vagyonfelügyelő az adós bevonásával besorolja a 12. § (2)-(4) bekezdés szerint nyilvántartásba vett követeléseket a hitelezőkkel folytatandó, egyezségkötést célzó tárgyalások előkészítése céljából. Követeléseik nyilvántartásba vételéről és besorolásáról a vagyonfelügyelő a hitelezőket haladéktalanul tájékoztatja. A hitelezői követelések elismert összege és besorolása a többi hitelező számára is megismerhető.
(2) A vagyonfelügyelő részt vesz a fizetőképesség helyreállítását, illetve megőrzését célzó program és egyezségi javaslat hitelezőkkel való elfogadtatását célzó tárgyalásokon, annak jegyzőkönyveit ellenjegyzi, és a csődegyezség bírósági jóváhagyásra való bemutatásakor nyilatkozik arról, hogy az megfelel-e a 20. §-ban és a 21/A. § (3) bekezdésben foglaltaknak.
15. § (1)[185] A vagyonfelügyelő működése során az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség szabályai szerint felel. A vagyonfelügyelő elvárható gondosságának körébe tartozik az is, hogy amennyiben a csődeljárás előtt az adós vezető tisztségviselője részéről a hitelezők érdekeit sértő vagyonkimentés történt, akkor erről értesíti az adós legfőbb szervét, felügyelő bizottságát, könyvvizsgálóját, és kezdeményezi, hogy azok a szükséges intézkedéseket tegyék meg, kezdeményezzék, illetve indítsák meg a jogügyletek megtámadására irányuló eljárásokat is. A tájékoztatási kötelezettség nem áll fenn azon személyekkel szemben, akik a jogellenes cselekményeket elkövették. A vagyonfelügyelő minderről tájékoztatja a hitelezői választmányt, illetve a hitelezői képviselőt is. A vagyonfelügyelő a tudomására jutott jogszabálysértő cselekményt - ha az elkövető személye ismert, akkor annak megjelölésével - köteles a bíróságnak és a más eljárások lefolytatására illetékes szervezeteknek írásban bejelenteni.
(2)[186] A vagyonfelügyelő a bíróság, a hitelezői választmány, a hitelezői képviselő felhívására, 8 munkanapon belül köteles saját tevékenységéről, az adós vagyoni, pénzügyi helyzetéről beszámolni.
(3)[187] A vagyonfelügyelő jogszabálysértő vagy a hitelezők, illetve más személy jogos érdekét sértő tevékenysége vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett személy vagy szervezet, továbbá a hitelezői választmány, hitelezői képviselő - a tudomásszerzéstől számított 8 munkanapon belül - a csődeljárást lefolytató bíróságnál kifogással élhet. A bíróság a kifogás elbírálásáról soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül dönt. Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a vagyonfelügyelő intézkedését megsemmisíti, vagy kötelezi a megfelelő intézkedés megtételére, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A bíróság eljárására az 51. §-ban foglaltak megfelelően irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a kifogás elbírálása tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye, amelyet 15 napon belül kell elbírálni.
16. § (1) A vagyonfelügyelői tisztség
a) a csődeljárás jogerős megszüntetésével vagy befejezetté nyilvánításával,
b)[188] a 21/B. § szerint elrendelt felszámolás esetében a felszámoló kirendelésével
szűnik meg.
(2)[189] A vagyonfelügyelő díját és igazolt költségeit a 12. § (1) bekezdése szerinti hitelezői nyilvántartási díjakból kell fedezni. A vagyonfelügyelő a költségeit azok felmerülésekor, számla ellenében számolhatja el. Amennyiben a nyilvántartási díjak már nem nyújtanak fedezetet, akkor a vagyonfelügyelő díjának és költségtérítésének kifizetésére az adós köteles, melynek megfizetéséért az adós - legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező - tulajdonosa (egyéni cég esetén a tag) kezesként felel. A vagyonfelügyelő az eljárás során költségeit folyamatosan és tételesen köteles külön nyilvántartani, és azzal a hitelezői választmánynak, hitelezői képviselőnek, az adósnak és a bíróságnak elszámolni.
(3)[190] A vagyonfelügyelő díjának mértéke a 8. § (2) bekezdésének c) pontja alapján csatolt, a vagyonfelügyelő által ellenőrzött és írásban véleményezett mérlegben szereplő eszközök könyvszerinti értékének alapulvételével:
a) 100 000 000 forint alatti könyv szerinti érték esetén annak 2%-a, de legalább 250 000 forint,
b) 100 000 001 forint - 500 000 000 forint közötti könyv szerinti érték esetén a 100 000 000 forint 2%-a és az efeletti rész 1,25%-a,
c) 500 000 001 forint - 1 000 000 000 forint közötti könyv szerinti érték esetén az 500 000 001 forint 1, 25%-a és az efeletti rész 0,75%-a,
d) 1 000 000 001 forint feletti könyv szerinti érték esetén az 1 000 000 001 forint 0,75%-a és az efeletti rész 0,25%-a.
(4)[191] Az egyezség jóváhagyása esetén a vagyonfelügyelőt a (3) bekezdés szerinti díj további 15%-a, de legalább 500 000 forint illeti meg.
(5)[192] A (3)-(4) bekezdés szerint kiszámított összeg a díjat terhelő általános forgalmi adót nem tartalmazza. A díjat és a vagyonfelügyelő költségelszámolását a bíróság az eljárást megszüntető, vagy az eljárást befejezetté nyilvánító végzésében állapítja meg, illetve hagyja jóvá. A bíróság a (3)-(4) bekezdésben meghatározottaknál alacsonyabb díjmértéket is megállapíthat, a csődeljárás időtartama, a vagyonfelügyelő által elvégzett tevékenység és az adott eljárás munkaterhe figyelembevételével.

Egyezségi tárgyalás a hitelezőkkel, a fizetési haladék meghosszabbítása

17. § (1)[193] Az adós - a csődeljárás kezdő időpontjától számított 90 napon belüli időpontra - összehívja a hitelezőket, egyezségi tárgyalást tart, amelyre a 8. § (2) bekezdésében meghatározott okiratok, továbbá a fizetőképesség helyreállítását és az adósságok rendezését célzó program, és egy előzetes egyezségi javaslat megküldésével a vagyonfelügyelőt és a nyilvántartásba vett hitelezőit közvetlenül is, az esetleges ismeretlen hitelezőket pedig hirdetmény útján hívja meg, a külföldi székhelyű, illetve külföldi lakóhellyel rendelkezőket kézbesítési megbízott igénybevételére hívja fel. A tárgyalás időpontját úgy kell kitűzni, hogy a vagyonfelügyelő a 18. § (11) bekezdés szerinti - a fizetésihaladék-meghosszabbítás közzétételének kezdeményezésével kapcsolatos - feladatainak eleget tudjon tenni. A tárgyalás időpontjáról a 8. § (1) bekezdés szerinti testületet is értesíteni kell. A meghívót és mellékleteit legalább 8 munkanappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottaknak eljuttatni, a hirdetményt pedig a fizetési haladék közzétételétől számított 8 munkanapon belül két országos napilapban kell közzétenni, és az adós gazdálkodó szervezet honlapján is (ha van honlapja) közzé kell tenni. Ennek elmulasztása esetén a bíróság - bármely hitelező vagy a vagyonfelügyelő kérelmére - a 9. § (10) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, és elrendeli, hogy a vagyonfelügyelőt az adós gazdálkodó szervezetben együttes cégjegyzési és a pénzforgalmi számlák felett együttes rendelkezési jog illesse meg.
(2)[194] A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az adós nevét és székhelyét, cégjegyzékszámát,
b) a csődeljárás kezdő időpontját,
c) a tárgyalás helyét és idejét,
d) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a 8. § (2) bekezdésében és a 14. § (1) bekezdésében felsorolt iratokat a hitelezők a tárgyalás előtt hol tekinthetik meg.
(3) Az egyezségi tárgyalásra az adós - a vagyonfelügyelő bevonásával - köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni. Az adós az egyezség létrehozásához a legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosa - elismert vagy tényleges vállalatcsoport esetén az uralkodó tag és a többi tag -, továbbá az adósnál működő érdekképviseleti szervek és az üzemi tanács közreműködését is kérheti. Az egyezségi javaslat megismerhetőségét a hitelezők számára a tárgyalás időpontját 5 munkanappal megelőzően biztosítani kell.
18. § (1)[195] Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők személyesen vagy képviselőjük útján vehetnek részt. A képviselőknek e minőségüket - erre irányuló külön felhívás nélkül is - a vagyonfelügyelő számára is igazolniuk kell. A hitelezők - az 5/A. §-ban meghatározott szabályok szerint - választmány alakításáról vagy hitelezői képviselő megbízásáról is dönthetnek. Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők szavazással döntenek.
(2) A tárgyalásról az adós köteles jegyzőkönyvet készíteni, amelynek tartalmaznia kell a meghívott és a megjelent hitelezők névsorát, követelésük besorolását, a hitelezőket az egyes hitelezői osztályokban megillető szavazatok számát, a szavazások eredményét, a hitelezőknek az egyezségi javaslatra vonatkozó észrevételeit, az adós azokra adott válaszait. A hitelezői döntéseket nyílt szavazással kell meghozni. A tárgyaláson részt vevők cégszerű meghatalmazása a jegyzőkönyv mellékletét képezi. A jegyzőkönyvet a tárgyaláson megjelent hitelezők által választott két személy és a vagyonfelügyelő hitelesíti.
(3)[196] A hitelezők bármelyik egyezségi tárgyaláson kinyilváníthatják, hogy az egyezségi javaslatot nem támogatják, a csődegyezség megkötéséhez nem adják meg a 20. § (1) bekezdésében meghatározott arányban a hozzájárulást. Ha az adós az egyezségi javaslat átdolgozását nem vállalja, akkor a tárgyalást lezárja, erről jegyzőkönyvet vesz fel, és ezt haladéktalanul megküldi a bíróságnak, továbbá a 8. § (1) bekezdése szerinti legfőbb szervnek. Ha az adós az egyezségi javaslat átdolgozását a hitelezők által megszabott határidőben vállalja, akkor a hitelezőkkel a fizetési haladék tartama alatt több tárgyalás is tartható. A meghívót és mellékleteit - ideértve az átdolgozott egyezségi javaslatot is - legalább 8 munkanappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottakhoz eljuttatni.
(3a)[197] Ha az egyezségi javaslatot az első tárgyalást követő bármelyik tárgyalás eredményeként a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályban a szavazati joggal rendelkező hitelezőknek az (5) bekezdés szerinti szavazatszámítás alapján kevesebb mint egynegyede támogatja, a (3) bekezdéstől eltérően az adós az egyezségi javaslat átdolgozására nem jogosult. Ebben az esetben az adós az egyezségi tárgyalásokat lezárja, erről jegyzőkönyvet vesz fel, és ezt haladéktalanul megküldi a bíróságnak, továbbá a 8. § (1) bekezdése szerinti legfőbb szervnek.
(3b)[198] Az egyezségi tárgyalások lezárásakor a vagyonfelügyelőnek fel kell hívnia a figyelmet arra, ha - a nyilvántartásba vett hitelezők számára tekintettel - a bíróság végzésének kézbesítésére a Cégközlönyben hirdetményi úton kerül majd sor, és tájékoztatást kell adni az ezzel összefüggő tudnivalókról is.
(3c)[199] Ha az adós az egyezségi tárgyalás lezárásával összefüggő kötelezettségeit megszegi, a vagyonfelügyelő köteles a bíróság számára erről bejelentést tenni. Az adós kötelezettségszegése, késedelme vagy mulasztása esetén a bíróság az adóssal szemben a 21/A. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A bíróság a (3), a (3a) bekezdés szerinti jegyzőkönyv beérkezését követő 8 munkanapon belül hozza meg a 21/B. § szerinti döntést a csődeljárás megszüntetéséről.
(4) Az egyezségi tárgyaláson szavazati joggal rendelkezik az a hitelező,
a) aki a 10. § (2) bekezdés f) pontja szerinti határidőben bejelentette hitelezői igényét, és
b) a nyilvántartásba-vételi díjat megfizette, valamint
c) követelése elismert vagy nem vitatott követelésként került nyilvántartásba.
(5)[200] A szabályszerű meghívás ellenére személyesen vagy képviselője útján részt nem vevő hitelezőt a nemmel szavazók közé kell számítani. A szavazatok számításánál a hitelezőket minden 50 000 forint elismert vagy nem vitatott követelésként nyilvántartásba vett követelés után egy egész szavazat illeti meg, töredékszavazat érvényesítésének nincs helye. Az 50 000 forint alatti követelések hitelezői egy szavazattal rendelkeznek. A szavazatszámítást nem befolyásolja a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően 180 napon belül, vagy a csődeljárás iránti kérelem benyújtását követően a hitelezői követelés más hitelezőre történő engedményezése. A fizetési haladék időtartama alatt keletkezett kamatkövetelést a szavazatszámításnál nem kell figyelembe venni. E bekezdés alkalmazásában a követelés nyilvántartásba vételéért fizetett díjat is hitelezői követelésként kell számításba venni. A 12. § (2) bekezdés bc) és bd) pontja szerinti hitelezők szavazatát az említett számítási módnál negyedakkora mértékben kell figyelembe venni, ide nem értve a 12. § (2) bekezdés bc) pontja szerinti azon hitelezőt, amely a csődeljárás alatt legalább az adós jegyzett tőkéjét elérő mértékű, az adós pénzügyi egyensúlyának helyreállítását célzó hitelnyújtással összefüggő részedés-szerzés révén válik az adós többségi befolyással rendelkező tulajdonosává, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amely az adóssal együtt a Ptk. szerinti elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja, és az adósnak a csődeljárás alatt legalább az adós jegyzett tőkéjét elérő mértékű, az adós pénzügyi egyensúlyának helyreállítását célzó kölcsönt vagy hitelt nyújt.
(6) A bíróság 12. § (5) bekezdés szerinti végzése következtében nem vitatottként nyilvántartásba vett követelésnek az adós részéről történő későbbi visszakövetelhetőségére hivatkozva utóbb nem lehet a szavazati jog gyakorlásának jogszerűségét kétségbe vonni.
(7) A hitelezőkkel folytatott tárgyaláson az adós kérheti a hitelezők egyetértését a fizetési haladék meghosszabbításához is oly módon, hogy a fizetési haladék teljes időtartama a meghosszabbítással együtt sem haladhatja meg a csődeljárás kezdő időpontjától számított 365 napot.
(8)[201] A fizetési haladék a csődeljárás kezdő időpontjától számított legfeljebb 240 napig hosszabbítható meg, ha az adós a kérelemhez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől [(4)-(5) bekezdés], a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt, a követelésekre vonatkozóan az igenlő szavazatok többségét külön-külön megkapta.
(9) Az adóst a fizetési haladék meghosszabbításakor a fizetési haladék a csődeljárás kezdő időpontjától számított legfeljebb 365 napig illeti meg, ha ehhez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől [(4)-(5) bekezdés] a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt, a követelésekre vonatkozóan a szavazatok kétharmadát külön-külön megkapta.
(10)[202] A hitelezők (8)-(9) bekezdés szerinti többsége a fizetési haladék időtartamának meghosszabbítását ahhoz kötheti, hogy az adós a vagyonfelügyelő számára együttes cégjegyzési jogot, illetve a pénzforgalmi számlák feletti együttes rendelkezési jogot biztosítson. Amennyiben az adós ezt a hozzájárulását visszavonja, a vagyonfelügyelő értesítése alapján a bíróság a fizetési haladékot megszüntető végzést hoz, és az erről szóló végzést a Cégközlönyben haladéktalanul közzéteszi, a 10. § (1) bekezdésében meghatározott módon.
(11)[203] A vagyonfelügyelő a fizetési haladék meghosszabbításának jóváhagyásáról szóló jegyzőkönyvi határozat általa ellenjegyzett példányát, a közzétételi kérelmet, a hitelezői követelésekről a 12. § (2)-(4) bekezdése alkalmazásával készített nyilvántartást, a hitelezőkkel folytatott tárgyalás (tárgyalások) jegyzőkönyveit, a hitelezők nyilatkozatait a fizetési haladék meghosszabbítására vonatkozó hozzájárulásukról megküldi a bíróságnak, legkésőbb a 10. § (4) bekezdésében meghatározott 180 napos határidő, illetve a meghosszabbított fizetési haladék határidejének leteltét megelőző 15. munkanapon. A bíróság a fizetési haladék meghosszabbításáról 5 munkanapon belül dönt. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. Ha a kérelmet a bíróság nem utasítja el, haladéktalanul intézkedik a fizetési haladék meghosszabbításáról szóló végzés Cégközlöny honlapján történő közzétételéről oly módon, hogy a közzététel még a fizetési haladék letelte előtt megtörténjen. A közzétételre a Cégközlöny honlapján kerül sor, napi feltöltéssel.
(12) A fizetési haladék meghosszabbításáról szóló közzétett végzésnek tartalmaznia kell[204]
a) az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát,
b) a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő nevét, székhelyét,
c) a bíróság nevét és az ügy számát,
d) a csődeljárás kezdő időpontját,
e) azt, hogy az adóst meddig illeti meg a meghosszabbított fizetési haladék (moratórium) a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, illetve azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában.
(13) A fizetési haladék meghosszabbítása esetén a 11. §-ban foglaltakat továbbra is alkalmazni kell.
(14)[205] A fizetési haladék meghosszabbításáról szóló, a (12) bekezdés szerinti végzést az adós és a vagyonfelügyelő köteles az adós számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak is haladéktalanul bemutatni.

Egyezség a csődeljárásban

19. § (1)[206] Az egyezség keretében az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről, így különösen megállapodhatnak az adósságra vonatkozó engedményekről és a fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, a követelések megfizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, az adós pénzügyi egyensúlyát helyreállító és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról, továbbá mindarról, amit az az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak, ideértve az egyezség időtartamát és végrehajtása ellenőrzésének módját is.
(2) Az egyezség megkötésénél való szavazati jogra a 18. § (4)-(5) bekezdésében foglalt szabályok alkalmazandóak.
20. § (1) Egyezség akkor köthető, ha az adós az egyezséghez a 18. § (4)-(5) bekezdése szerint szavazati joggal rendelkező hitelezőktől - a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt - a szavazatok többségét külön-külön megkapta.
(1a)[207] Az egyezség megkötésénél a jóhiszemű joggyakorlás követelményét kell szem előtt tartani, az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra vonatkozóan nyilvánvalóan és kirívóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket. Ilyennek kell tekinteni különösen, ha az adós vagyonához mérten a hitelezők összessége követeléseinek kielégítési aránya méltánytalanul alacsony mértékű, vagy ha valamely hitelezői csoport követelése más hitelezői csoportnál kirívóan alacsonyabb arányban vagy méltánytalanul hátrányosabb feltételekkel kerül kielégítésre.
(2)[208] A megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt, továbbá kiterjed azon hitelezőkre is, amelyek vitatott követelésére tartalékot kellett képezni, vagy tartalékképzés helyett biztosítékot kellett számára nyújtani (kényszeregyezség). Az egyezség azonban az említett hitelezőkre vonatkozóan nem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint amelyeket az egyezséghez hozzájáruló hitelezőkre az adott hitelezői osztályban, továbbá a 12. § (2) bekezdés bc)-bd) pontja szerinti hitelezői körben megállapított. A vitatott követelésekre (követelésrészekre) vonatkozóan képzett tartalék terhére a vitatott követelés jogosultjának akkor lehet kifizetést teljesíteni, ha a vitatott követelés jogosultja az adós ellen keresetet indított, és a bírósági eljárás jogerősen lezárult, amelyben a hitelező követelésének jogalapját és összegét a bíróság megállapította, vagy pedig a hitelező közigazgatási úton érvényesítette igényét az adóssal szemben.
(3)[209] A 10. § (2) bekezdése szerinti határidő elmulasztása esetén a hitelező az egyezségkötésben nem vehet részt, az egyezség hatálya nem terjed ki rá. A bejelentési határidő elmulasztása miatt nyilvántartásba nem vett hitelezői igény jogosultja az adós ellen követelését nem érvényesítheti, azonban a más által kezdeményezett felszámolási eljárásban a még el nem évült követelését bejelentheti. Ebben az esetben a 35. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 35. § (2) bekezdés b) pontja szerinti késedelmi kamatot, késedelmi pótlékot, továbbá a pótlék és bírság jellegű követelést a felszámolási eljárásban sem lehet érvényesíteni.
21. § (1) Az egyezséget írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell különösen
a) az egyezségkötésben részt vett hitelezők felsorolását, hitelezői osztályát, nyilvántartásba vett elismert vagy nem vitatott követelésük összegét, szavazati jogaik számát,
b) a hitelezők által elfogadott adósságrendezési és újjászervezési programot, a végrehajtás és ellenőrzés módját,
c) a teljesítési határidők esetleges módosítását, a hitelezők követeléseinek elengedését vagy átvállalását, illetve mindazt, amit az adós és a hitelezők az adósságállomány rendezése, az adós fizetőképességének helyreállítása vagy megőrzése érdekében szükségesnek tartanak,
d)[210] valamennyi hitelező (annak képviselője, kézbesítési megbízottja) nevét és postacímét, hitelezői választmány, hitelezői képviselő esetén azt is megjelölve, hogy melyik hitelezőket képviselik.
(2) Az egyezséget a felek, törvényes képviselőik vagy meghatalmazottaik aláírják, és azt a vagyonfelügyelő - továbbá ha van hitelezői választmány, akkor a választmány is - ellenjegyzi.

Csődeljárás befejezetté nyilvánítása vagy megszüntetése

21/A. § (1)[211] Az egyezségi tárgyalás eredményét [18. § (3) és (3a) bekezdés, 19-20. §] 5 munkanapon belül - meghosszabbított fizetési haladék esetén pedig legkésőbb annak lejártát 45 nappal megelőzően - köteles az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bíróságnak bejelenteni, illetve egyezség esetében az egyezségi megállapodást, továbbá a 19-21. §-ban szereplő feltételek teljesülését igazoló jegyzőkönyveket, megállapodásokat, nyilatkozatokat is köteles mellékelni. E kötelezettség késedelme vagy elmulasztása esetén a bíróság 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja.
(2) A bíróság az egyezség jóváhagyása tárgyában az (1) bekezdés szerinti kérelem beérkezésétől számított 15 munkanapon belül dönt. Az egyezség jóváhagyására irányuló kérelmet egy alkalommal 3 munkanapos határidővel hiánypótlásra visszaadhatja. A hiánypótlási határidő elmulasztása jogvesztő.
(3)[212] Ha az egyezség megfelel a jogszabályokban foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Az egyezséget jóváhagyó és a csődeljárást befejezetté nyilvánító végzés elleni fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A fellebbezést 30 napon belül kell elbírálni. Az egyezséget jóváhagyó és csődeljárást befejezetté nyilvánító végzés ellen perújításnak nincs helye.
(4)[213] Amennyiben az adós ellen az ideiglenes moratórium előtt végrehajtást rendeltek el, a csődeljárás befejezetté nyilvánítása esetén az adós ellen folyamatban lévő, pénzkövetelések végrehajtása iránti eljárások a csődegyezségben foglaltak teljesítéséig, a csődegyezségben foglalt teljesítési határidő leteltéig szünetelnek, kivéve a 11. § (1) bekezdés szerinti követeléseket. A végrehajtási eljárás folytatását a csődeljárásba bejelentkezett hitelező kérheti. A végrehajtás a hitelezőt a csődegyezség alapján megillető összegre folytatódik.
21/B. §[214] Ha az egyezség nem jött létre, vagy a jogszabályokban foglaltaknak nem felel meg, a bíróság a csődeljárást megszünteti, ezt követően a III. fejezet szerinti felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg [27. § (2) bekezdés e) pont], és elrendeli az adós felszámolását. A csődeljárást megszüntető végzésben a bíróság a fizetési haladékot meghosszabbítja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételi napját követő második munkanap 0 óráig. A vagyonfelügyelő kirendelése - az ideiglenes vagyonfelügyelőre vonatkozó jogosítványokkal és díjazással [24/A. §] - a felszámoló tevékenységének megkezdéséig meghosszabbodik, az adós továbbá a felszámolási eljárás alatt nem kérhet a bíróságtól fizetési haladékot. A vagyonfelügyelőt ezen időszakra megillető díj előlegezésére az adós köteles. A díj előlegezéséről szóló végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni, amelyek az említett mértékű részesedéssel rendelkeznek. Az említett tag, illetőleg a külföldi székhelyű vállalkozás a megtérítési kötelezettség teljesítéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel.
21/C. §[215] (1) A 21/A. § (2) bekezdés és a 21/B. § szerinti végzéseket a bíróság a Cégközlönyben hirdetményi úton kézbesíti, amennyiben a nyilvántartásba vett hitelezők száma több mint 100.
(2)[216] A hirdetményi úton történő kézbesítéskor a végzést a Cégközlöny honlapján kell közzétenni. A közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel kerül sor. A hirdetményi úton történő kézbesítéskor a végzés rendelkező részét a bíróság hirdetőtábláján is közzé kell tenni, és postai úton meg kell küldeni az adósnak, a vagyonfelügyelőnek és a hitelezői választmánynak, illetve a hitelezői képviselőnek. A végzés rendelkező részét a Cégközlöny honlapján két alkalommal, 2 napos időközökkel kell közzétenni, és a második közzététel napján kell kézbesítettnek tekinteni. A közzététel tartalmazza, hogy a végzés teljes szövege a bíróságon átvehető, továbbá hogy a végzés ellen benyújtott esetleges fellebbezéseket a fellebbezés bírósághoz érkezését követő 3 munkanapon belül lehet a bíróságon megtekinteni, és a fellebbezés bírósághoz érkezését követő 5 munkanapon belül lehet rá észrevételt benyújtani.
(3) A végzés elleni fellebbezést a kézbesítéstől (hirdetményi úton történő kézbesítés esetén a második közzétételtől) számított 8 munkanapon belül kell benyújtani, ez a határidő jogvesztő. A fellebbezést a bíróság soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül bírálja el. A végzéseket azok jogerőre emelkedésekor haladéktalanul közzé kell tenni a Cégközlönyben, a 10. § (1) bekezdésében meghatározott módon. A végzést elektronikus úton a cégbíróság részére haladéktalanul meg kell küldeni. A cégbíróság a cégjegyzékben a "cs. a." toldat törléséről haladéktalanul gondoskodik. A 21/A. § (3) bekezdése szerinti esetben az egyezséget jóváhagyó jogerős végzés közzététele időpontjában szűnik meg a fizetési haladék. A végzést az adós és a vagyonfelügyelő köteles az adós számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak haladéktalanul bemutatni.

III. Fejezet

A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS

A felszámolási eljárás megindítása

22. § (1) A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén
a)[217] a 21/B. § szerinti esetben hivatalból,
b) az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére vagy
c)[218] a cégbíróság értesítése alapján, ha a cégbíróság a gazdálkodó szervezet felszámolását kezdeményezte,
d)[219] a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján (ha a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság behajtása érdekében lefolytatott végrehajtás nem vezetett eredményre)
folytatható le.
(2)[220] Az (1) bekezdés a) és c)-d) pontjában meghatározott esetekben a felszámolás elrendelésére a 25-26. §-ban foglaltak mellőzésével kerül sor és a bíróság a felszámolást hivatalból rendeli el. A felszámolást elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
(3)[221] Az (1) bekezdés b) pontja esetén a kérelem benyújtása tekintetében a kérelmező részéről a jogi képviselet kötelező.
(4)[222] Az (1) bekezdés a) és c) pontja alapján indult felszámolási eljárásban a csődeljárást lefolytató bíróság, illetőleg a megszüntetésre irányuló eljárást, kényszer-végelszámolási eljárást, kényszertörlési eljárást lefolytató cégbíróság szerinti törvényszék illetékes.
23. § (1)[223] Ha a felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, a kérelem benyújtására a 8. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak az irányadók. Az adósnak a kérelemben be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltató nevét és az ott vezetett számlák számlaszámát, ideértve a kérelem benyújtását követően nyitott számlák számlaszámát is, nyilatkoznia kell továbbá arról, ha vagyonára zár alá vételt, vagyonelkobzást rendeltek el, vele szemben pénzbírságot szabtak ki vagy bűnügyi költség viselésére kötelezték. Ha az adós gazdálkodó szervezetben a magyar állam szükségképpeni törvényes öröklés útján részesedést örökölt, ezt az adósnak a kérelemben be kell jelentenie.
(2)[224] Az adós a felszámolási eljárás lefolytatását akkor kérheti, ha a csődeljárás lehetőségével a 7. § (3) bekezdése miatt nem tud, vagy pedig nem kíván élni.
(3)[225]
(4)[226]
24. § (1)[227] Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemhez - ha ez rendelkezésre áll - csatolni kell az adós utoljára közzétett éves (egyszerűsített éves) beszámolóját, valamint a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat - a 27. § (2) bekezdés a) pontja esetén az adós írásbeli felszólításának igazolását is - csatolni kell.
(2) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását a hitelező kérte, és a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el, a bíróság a kérelem benyújtásáról - a kérelem egy példányának megküldésével - haladéktalanul értesíti az adóst.
(3)[228] Az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha az adós a fenti határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell. Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e a 26. § (3) bekezdésében meghatározott fizetési haladékot a tartozása kiegyenlítésére, továbbá az adósnak be kell jelentenie a bíróságnak a számláit vezető valamennyi pénzügyi intézmény nevét és az ott vezetett számlák számlaszámát - ideértve a kérelem kézhezvételét követően nyitott számlák számlaszámát is -, továbbá koncesszió esetén tájékoztatnia kell a koncesszióba adót a felszámolási eljárás megindításáról. Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, ha a vagyonára büntetőeljárásban zár alá vételt, vagyonelkobzást rendeltek el, vele szemben pénzbírságot szabtak ki vagy bűnügyi költség viselésére kötelezték.
24/A. §[229] (1)[230] A hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolás kezdő időpontjáig kezdeményezheti, hogy a bíróság a 27/A. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával az adós gazdálkodásának felügyeletére a felszámolói névjegyzékből ideiglenes vagyonfelügyelőt rendeljen ki. A bíróság a kérelem elbírálása előtt az adóst meghallgathatja. Az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelésére a 27/A. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A bíróság haladéktalanul kirendeli az ideiglenes vagyonfelügyelőt - és erről a feleket rövid úton értesíti -, feltéve, hogy a kérelmet előterjesztő hitelező
a) valószínűsíti, hogy követelésének későbbi kielégítése veszélyben van, és
b) a követelésének létrejöttét, nagyságát és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja, továbbá
c)[231] az ideiglenes vagyonfelügyelő díját - jogi személyiség nélküli adós esetén 400 000 forintot, jogi személyiséggel rendelkező adós esetén 600 000 forintot, amely díjak az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák - előlegezi, és a kérelem benyújtásával egyidejűleg bírósági letétbe helyezi.
(2a)[232] Ha a felszámolást a bíróság nem rendeli el, az ideiglenes vagyonfelügyelő díját a hitelező viseli. A felszámolás elrendelése esetén a bíróság hivatalból rendelkezik a letétbe helyezett összeg visszautalásáról, ebben az esetben az ideiglenes vagyonfelügyelő díját az 57. § (2) bekezdés i) pontja szerinti felszámolási költségként kell elszámolni és kifizetni.
(2b)[233] Ha a felszámolási eljárást közvetlenül csődeljárás előzte meg, és a bíróság - a 21/B. §-ban foglaltak szerint - hivatalból rendeli el a felszámolást, egyidejűleg a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelőt rendeli ki ideiglenes vagyonfelügyelőnek, az ideiglenes vagyonfelügyelő díjának előlegezésére a 21/B. §-ban foglaltakat, a díj kifizetésére és elszámolására vonatkozóan az 57. § (2) bekezdés h) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.
(3)[234] Az ideiglenes vagyonfelügyelő a végzés kézhezvételét követő munkanapon köteles bejelenteni, ha vele szemben a 27/A. §-ban foglalt kizárási ok áll fenn. Ennek hiányában a kézhezvételt követő munkanapon köteles megkezdeni a tevékenységét, ennek keretében felveszi a kapcsolatot az adós vezetőivel, tájékozódik az adós vagyoni-pénzügyi helyzetéről. Az ideiglenes vagyonfelügyelőt kirendelő, felmentő, a kirendelést megszüntető és e kérelmeket el- vagy visszautasító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye, a kirendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(4)[235] Az adós gazdálkodó szervezet vezetője - az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenységének megkezdését követően - a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatban csak az ideiglenes vagyonfelügyelő jóváhagyásával, ellenjegyzésével köthet a rendes gazdálkodás körét meghaladó szerződést, tehet más jognyilatkozatot, ideértve a már létrejött szerződés alapján az adós részéről történő teljesítést is. Ha az ideiglenes vagyonfelügyelő a felszámolási eljárást közvetlenül megelőző csődeljárásában eljárt vagyonfelügyelő, és a csődeljárásban együttes cégjegyzési, illetve a pénzforgalmi számlák feletti együttes rendelkezési jog illette meg, ugyanez irányadó az ideiglenes vagyonfelügyelői működés alatt is.
(5)[236] Az adós és az ideiglenes vagyonfelügyelő haladéktalanul köteles bemutatni az adós számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltatónak az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését tartalmazó végzést, az ideiglenes vagyonfelügyelő hitelt érdemlő aláírását, és azt, hogy mely összegű fizetési megbízásokhoz szükséges a vagyonfelügyelő ellenjegyzése.
(6) Az ideiglenes vagyonfelügyelő jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása esetén az 51. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7)[237] Az ideiglenes vagyonfelügyelő a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával figyelemmel kíséri a gazdálkodó szervezet tevékenységét, áttekinti az adós vagyoni helyzetét. Ennek keretében betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, értékpapír- és eszközállományát, iratait, valamint pénzforgalmi számláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőjétől felvilágosítást kérhet, illetve az adós helyiségeibe beléphet, bármely vagyontárgyát átvizsgálhatja. Az adós a lezárt helyiségét, vagyontárgyát (bútorát, egyéb ingóságát) az ideiglenes vagyonfelügyelő felhívására köteles haladéktalanul felnyitni, a vagyontárgy meglétéről és hollétéről tájékoztatást adni. Az ideiglenes vagyonfelügyelő az ily módon tudomására jutott információkról csak a bíróságot tájékoztathatja. Haladéktalanul köteles tájékoztatni a bíróságot a tudomására jutott olyan adósi szerződésről vagy más jognyilatkozatról, amelynek tárgya a 40. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiba és (2) bekezdésébe tartozó jogügylet, és felhívja az adóst a hitelezők érdekeit figyelembe vevő intézkedések megtételére.
(8) Az adós cég vezetői kötelesek együttműködni az ideiglenes vagyonfelügyelővel, részére minden olyan segítséget megadni, amely feladatának elvégzéséhez szükséges. Ha az adós cég vezetői együttműködési kötelezettségüket súlyosan vagy ismétlődően megsértik - így különösen legalább két alkalommal a vagyonfelügyelő hozzájárulása nélkül kötnek szerződést vagy tesznek más jognyilatkozatot -, az ideiglenes vagyonfelügyelő kérelmére a bíróság - a fizetésképtelenségre tekintet nélkül - soron kívül dönt a felszámolás elrendeléséről. A bíróság felszámolást elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(9) A bíróság - hivatalból vagy kérelemre - tájékoztatást kérhet az ideiglenes vagyonfelügyelőtől annak tevékenységéről, továbbá a gazdálkodó szerv vezetőjétől az adós helyzetéről, valamint egyes ügyleteiről, ideértve az ezzel kapcsolatos okiratoknak a bíróság rendelkezésére bocsátását is.
(10)[238] Az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése a felszámolás kezdő időpontjáig, vagy a felszámolási eljárás 27. § (6) bekezdés szerinti megszüntetéséig tart. A bíróság azonban - a vagyonfelügyelő eljárását kérő hitelező előzetes egyetértése mellett - az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését végzéssel ezt megelőzően is megszünteti, amennyiben az adós megfelelő biztosíték nyújtásával igazolja, hogy a hitelező követelésének kielégítése nincs veszélyben, és nincs az adós ellen olyan másik felszámolási eljárás folyamatban, amelyben ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését kérték. Az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését megszüntető jogerős végzést az ideiglenes vagyonfelügyelő köteles a kézhezvételt követő munkanapon bemutatni az adós számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak.
(11)[239] Az ideiglenes vagyonfelügyelő díját a felszámolás elrendelése esetén a felszámolást elrendelő végzésben a bíróság állapítja meg, amelyet az adós visel. A felszámolási eljárás megszüntetése esetén az ideiglenes vagyonfelügyelő díját az ideiglenes vagyonfelügyelő eljárását kérő hitelező viseli. Ha az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelésének megszüntetésére azért nem került sor, mert a vagyonfelügyelő kirendelését ugyanazon adós ellen indított más felszámolási eljárásban is kérte hitelező, a bíróság az ideiglenes vagyonfelügyelő díjának viselésére részben kötelezi az ideiglenes vagyonfelügyelő eljárását kérő hitelezőt. Ha a hitelező az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését alaptalanul kérte, köteles a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint megtéríteni azt a kárt is, amely az adóst az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése következtében érte.
(12)[240] Az ideiglenes vagyonfelügyelőre megfelelően alkalmazni kell a 27/A. § (7) bekezdését, valamint az 54. §-ban foglaltakat is.
25. § (1) A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, visszautasítja, ha[241]
a) azt nem az arra jogosult terjesztette elő;
b)[242] azt a moratórium időszakában terjesztették elő;
c) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 8 napon belül nem, vagy ismét olyan hiányosan adta be, hogy amiatt az nem bírálható el;
d)[243] az adós a kérelmező és a 8. § (1) bekezdésében megjelölt szervek egyetértése hiányzik;
e)[244] a felszámolás elrendelését a 27. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjára hivatkozással kérte a hitelező, de az adós a Szát. alapján egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium (a továbbiakban: Szát. moratórium), vagy a reorganizációs eljárás szabályai szerinti moratórium (a továbbiakban: reorganizációs moratórium) hatálya alatt áll, és a kérelmet olyan hitelező nyújtotta be, akire a Szát. moratórium, illetve a reorganizációs moratórium hatálya kiterjed;
f)[245] a 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjáig az adós írásbeli felszólítása nem történt meg, vagy az nem tartalmazza a 27. § (3) bekezdés szerinti tartalmi elemeket.
g)[246] a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidő a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjában még nem telt el.
h)[247] a 27. § (2b) bekezdése szerinti feltétel nem teljesül.
i)[248] a 6. § (5) bekezdése értelmében elektronikus kapcsolattartásra köteles kérelmező az eljárási illeték és a közzétételi költségtérítés megfizetésére vonatkozó elektronikus igazolást nem csatolta.
(2)[249]
(3)[250]
26. § (1) A bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét.
(2)[251] Az adós a felszámolási eljárás iránti kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles bejelenteni, amennyiben az adós gazdálkodó szervezetben a magyar állam szükségképpeni törvényes öröklés útján részesedést örökölt.
(2a)[252] Ha a felszámolás elrendelését a 27. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjára hivatkozással kérték, de az adós igazolja, hogy szerkezetátalakítást indított, és a bíróság ennek során Szát. moratóriumot rendelt el vagy a Szát. moratórium elrendelése iránt a kérelmet még a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően nyújtották be, de arról a bíróság még nem hozott határozatot, továbbá az adós nyilatkozik arról, hogy a Szát. alapján a szerkezetátalakítás meghiúsulására vezető ok még nem következett be, a bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálását - az adós szerkezetátalakításban érintett hitelező kérelmére - felfüggeszti.
(2b)[253] A bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálását hivatalból folytatja, ha a Szát. moratóriumot a bíróság jogerős határozattal nem rendelte el vagy a Szát. moratórium időtartama lejárt, kivéve, ha az adós igazolja, hogy a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti kérelmet a bírósághoz benyújtotta, és ha a felszámolási eljárás iránti kérelmet olyan hitelező nyújtotta be, aki a szerkezetátalakítással nem érintett hitelezőnek minősül, az adós kötelezettséget vállal arra, hogy ezzel a hitelezővel 45 napon belül megállapodik a lejárt esedékességű tartozása megfizetéséről.
(2c)[254] A (2b) bekezdés szerinti esetben a bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálására irányuló eljárást hivatalból folytatja akkor is, ha a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását a bíróság jogerősen elutasította vagy az adós nem igazolja, hogy a szerkezetátalakítással nem érintett hitelezővel megállapodott a lejárt esedékességű tartozása megfizetéséről.
(2d)[255] A (2b) vagy (2c) bekezdés szerinti esetben sem kell folytatni a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálását, ha a Szát. moratórium lejáratát követően az eljárás szünetelésére vonatkozó kérelmet adtak be, vagy ha a felszámolási eljárás iránti kérelmet visszavonták.
(3)[256] A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet, kivéve, ha a felszámolási eljárás megindítását a 21/B. § szerint csődeljárás előzte meg. A tartozás kiegyenlítése - az adós ilyen tartalmú nyilatkozata hiányában - nem minősül tartozáselismerésnek, a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.
(3a)[257] A felszámolási eljárás iránti kérelemtől az ellenérdekű fél hozzájárulása nélkül el lehet állni a felszámolás kezdő időpontjáig. Az eljárás megszüntetéséről az a bíróság rendelkezik, amely előtt az eljárás az elállás bejelentésekor folyamatban van. Az eljárást megszüntető végzésben rendelkezni kell az eljárásban hozott, a felszámolást elrendelő, illetve az ideiglenes vagyonfelügyelőt kirendelő korábbi végzések hatályon kívül helyezéséről is.
(3b)[258] A bíróság a 22. § (1) bekezdés b) pontja szerint, a hitelező kérelmére indult eljárásokban a hitelező hozzájárulása nélkül megszünteti az eljárást, ha az adós a felszámolás kezdő időpontjáig igazolja, hogy a felszámolást elrendelő jogerős végzés alapjául szolgáló teljes követelést (tőke, kamatok, a hitelező eljárással felmerült költségei) megfizette a hitelezőnek. Az eljárás megszüntetéséről az a bíróság intézkedik, amelynél az igazolás benyújtásakor az eljárás folyamatban van. Az eljárást megszüntető végzésben a (3a) bekezdés szerinti tartalmi elemekről is rendelkezni kell.
(4)[259] Szünetelésnek kizárólag az adós és a felszámolási eljárás lefolytatását kérő hitelezők együttes kérelmére, a felszámolás elrendeléséről szóló végzés jogerőre emelkedéséig van helye.
(5)[260] Az adós - a felszámolást elrendelő elsőfokú végzés kézhezvételét követően, a végzés jogerőre emelkedéséig - köteles céltartalékot képezni
a) a 27. § (1a) bekezdés szerinti költségekre, valamint
b) az iratanyagának rendezésével, kezelésével, tárolásával és elhelyezésével, számláinak vezetésével összefüggő díjakkal, valamint a vagyontárgyai őrzésével, állagmegóvásával kapcsolatos legszükségesebb kiadások fedezetére.
(6)[261] Az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott költségekre a becsült költségekkel arányos, de legalább 150 000 forintot kell tartalékolni.
(7)[262] Az (5) és (6) bekezdésben meghatározott tartalékolási kötelezettség teljesítéséért az adós legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja - egyéni cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás - készfizető kezesként köteles helytállni.
27. §[263] (1)[264] A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg. A felszámolást elrendelő végzés ellen külön fellebbezésnek van helye; felülvizsgálatnak nincs helye. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja (28. §).
(1a)[265] A bíróság a felszámolás elrendeléséről szóló határozatában a határozat meghozataláig felmerült eljárási illeték, közzétételi költségtérítés, valamint a hitelező jogi képviselőjének munkadíja és készkiadásai megfizetésére kötelezi az adóst. A felszámoló ezt a követelést külön bejelentés nélkül nyilvántartásba veszi, és a felszámolás kezdő időpontjában esedékes felszámolási költségként elszámolva fizeti ki.
(2)[266] A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha
a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy
b) az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy
c) az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
d)[267] az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezségben, reorganizációs eljárásban a bíróság által jóváhagyott reorganizációs tervben, szerkezetátalakításban a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási tervben foglaltak ellenére nem teljesítette, vagy
e)[268] a korábbi csődeljárást megszüntette [18. § (3), (3a) és (3c) bekezdés, 18. § (10) bekezdés vagy 21/B. §], vagy
f) az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.
(2a)[269] Nem kezdeményezhető az adós felszámolása olyan hitelezői követelés miatt, amelyet a csődeljárásban a hitelező a 10. § (2) bekezdése szerinti határidőben nem jelentett be.
(2b)[270] A (2) bekezdés a)-b) pontja esetében akkor nyújtható be az adós felszámolása iránti kérelem, ha a követelés összege (kamatok és járulékok nélkül számítva) meghaladja a 200 000 forintot.
(2c)[271] A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben akkor lehet az adós vitatását megállapítani, ha az érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét, mértékét vagy összegét. Az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye. Amennyiben az adós vitatása elkésett, a tartozás adós általi megfizetése nem minősül tartozáselismerésnek, és a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.
(3)[272] A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben a fizetési felszólításban meg kell jelölni az adós tartozásának jogcímét, összegét és a teljesítési határidőt, továbbá meg kell határozni azt a végső határidőt is, amelynek eredménytelen elteltét követően a hitelező meg kívánja indítani a felszámolási eljárást vagy egyéb jogi úton kívánja érvényesíteni a követelését. Ha a fizetési felszólítást a hitelező postán kívánja eljuttatni az adósnak, azt tértivevény különszolgáltatással feladott postai könyvelt küldeményként kell elküldenie. A küldeményt a feladástól számított tizenötödik munkanapon akkor is a címzett által kézhezvettnek kell tekinteni, ha
a) a postai kézbesítési szabályok szerint a kézbesítés akadályozott,
b) a küldemény átvételét a címzett megtagadta, vagy
c) a postai szolgáltató által rendelkezésére tartott küldeményért a címzett nem jelentkezett.
(4)[273] Az adós fizetésképtelensége a (2) bekezdésben meghatározott esetekben sem állapítható meg, ha a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére a 26. § (3) bekezdése alapján engedélyezett határidő még nem telt el.
(5)[274] A (2) bekezdés a) pontja esetén az adós a hitelező követelésének beszámítással történő teljesítésére akkor hivatkozhat, ha
a) közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal bizonyítja, hogy követelése fennáll, és a hitelezői fizetési felszólítás kézhezvételét megelőzően keletkezett, azonban csak a hitelezői követelés vitatására nyitva álló határidőt követően vált esedékessé, vagy
b) közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal bizonyítja, hogy a hitelezővel szembeni követelésének fennállásáról vagy lejáratáról a fizetési felszólítás kézhezvételét követően szerzett tudomást, vagy
c) a beszámítani kért követelést a hitelező elismeri.
(5a)[275] Az (5) bekezdés szerinti esetben a bíróság a felszámolási eljárást soron kívül megszünteti.
(6)[276] Ha az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az eljárást soron kívül megszünteti.
(7)[277] Nem kérelmezheti az adós felszámolását és nem jelenthet be hitelezői igényt a felszámolási eljárásban az olyan követelés jogosultja, amely követelést egy másik követelés biztosítására büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglalták, és annak eredményeként a követelés összegét a végrehajtói letéti számlára befizették.
(8)[278] Ha a (7) bekezdés szerinti kérelmet terjesztettek elő, az eljárást a bíróság az adós kérelmére vagy hivatalból felfüggeszti. A felfüggesztés a zár alá vétel büntetőeljárásban történő feloldásáról vagy a büntetőügyben a zár alá vétellel biztosított követelés megfizetése tárgyában hozott jogerős ügydöntő határozat alapján kiállított végrehajtható okirat bíróság részére történő megküldéséig tart.
27/A. §[279] (1)[280] A bíróság a Hatóság által működtetett elektronikus, véletlenszerű kiválasztás elvét alkalmazó informatikai rendszer segítségével - jogszabályban meghatározott eljárási szabályok szerint - haladéktalanul kirendeli a felszámoló szervezetet (a továbbiakban: felszámoló). Az eljáró felszámoló kirendelése átlátható, ellenőrizhető módszertan szerint és olyan elvek alapján történhet, amelyek biztosítják az eljárás hatékony lefolytatásához szükséges felszámolói kapacitásokat, a felszámolók arányos munkaterhelését, és - az eljárás költségeinek csökkentése érdekében - figyelembe veszik a felszámoló, valamint az adós gazdálkodó szervezet földrajzi elhelyezkedését. Felszámolóként - a IV. Fejezetben foglaltak, valamint azon felszámoló kivételével, amelyet törvény pénzügyi szervezetek felszámolására vagy végelszámolására kijelöl - az a gazdálkodó szervezet rendelhető ki, amely szerepel a felszámolók névjegyzékében.
(2)[281] A felszámolóként kirendelhetők körét a Hatóság elnöke rendelettel állapítja meg. Felszámoló csak olyan szervezet lehet, amelynek tagja (részvényese) megismerhető, továbbá amelyben közvetlen vagy közvetett részesedéssel nem rendelkezik olyan tag (részvényes), amely az adózási szempontból nem együttműködő államok listájának közzétételéről szóló rendeletben meghatározott államban rendelkezik adóügyi illetőséggel, vagy amelyben - ide nem értve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államot - jogszabály nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget, vagy az előírt adómérték legfeljebb 10 százalék. A Hatóság a felszámolók névjegyzékébe való felvételre nyilvános pályázatot ír ki.
(2a)[282] Ha az adós gazdálkodó szervezetben a magyar állam szükségképpeni törvényes öröklés útján részesedést örökölt, az állam öröklését követően indult eljárásokban vagyonfelügyelőként, ideiglenes vagyonfelügyelőként és felszámolóként a 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámoló jár el, a 66. § (4), (7) és (8) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával.
(3)[283] A felszámoló az adós felszámolásának lefolytatására felszámolóbiztost jelöl ki, aki büntetlen előéletű, nem áll felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, nem áll fel vele szemben a (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi, illetve kizáró ok, és megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek. Felszámolóbiztosnak csak a 27/C. § (1) bekezdésében említett felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséggel rendelkező olyan személy jelölhető ki, aki legalább egy év időtartamú, felszámoló szervezetnél töltött szakmai gyakorlatot tud igazolni. A kijelölést megelőzően a felszámoló számára nyilatkozatot kell tenni arról, hogy nem esik kizáró ok alá, továbbá az adott eljárásban a személyével összefüggésben nem áll fenn összeférhetetlenségi ok. A kijelölt felszámolóbiztos a felszámolóval létesített munkaviszonya, tagsági viszonya vagy megbízási jogviszonya alapján, annak nevében jár el.
(4)[284] E törvény alkalmazásában a felszámolót és a felszámolóbiztost érintő kizárási okok:
a) Nem jelölhető ki felszámolónak az a gazdasági társaság,
aa)[285] amely az adós tulajdonosa, hitelezője vagy az adós vagyonának nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelője,
ab)[286] amelynek tulajdonosa az adósnak is tulajdonosa, hitelezője vagy az adós vagyonának nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelője,
ac)[287] amelynek vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója többségi befolyással rendelkezik az adós szervezetben vagy összeférhetetlen tevékenységet [27/C. § (3) bekezdés a) pont] folytató más szervezetben.
ad)[288] amely a felszámolás elrendelése előtt az adós által indított szerkezetátalakításban szerkezetátalakítási szakértőként közreműködött (ide nem értve a 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámoló szervezetet), és a szerkezetátalakítási szakértőként történő kijelölése, megbízása megszűnésétől két év még nem telt el,
b) Nem jelölhető ki felszámolóbiztosnak az a személy,[289]
ba)[290] aki az adós vagy az adós kizárólagos vagy többségi részesedésével rendelkező gazdasági társaság tulajdonosa vagy hitelezője (ide nem értve, ha a hitelezői követelés a végelszámolót vagy felszámolót, vagyonfelügyelőt, ideiglenes vagyonfelügyelőt megillető díj, költségtérítés),
bb) aki a ba) pontban jelölt személynek közeli hozzátartozója,
bc) akinek a közeli hozzátartozója az adós tulajdonosa vagy hitelezője,
bd) aki olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője, amely az adós tulajdonosa vagy hitelezője,
be) aki a bd) pontban jelölt vezető tisztségviselő közeli hozzátartozója,
bf) aki maga, vagy akinek közeli hozzátartozója összeférhetetlen tevékenységet folytató más jogi személyben vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban tag, részvényes vagy vezető tisztségviselő.
bg)[291] aki három éven belül az adós foglalkoztatottja volt, vagy - a rendes gazdálkodás körébe eső ügyleteken kívül - az adóssal üzleti kapcsolatban állt.
bh)[292] aki az adósnál a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény szerinti felügyeleti biztosi tevékenységet látott, vagy lát el,
bi)[293] aki a felszámolás elrendelésének - felmentett felszámolóbiztos helyett kijelölt új felszámolóbiztos esetén pedig a kijelölésnek - az időpontjában a felszámoló szervezet által foglalkoztatott felszámolóbiztosként nincs bejegyezve a felszámolók névjegyzékébe vagy a (6a) bekezdés szerinti hatósági nyilvántartásba vagy a 66. § (6) bekezdése alapján vezetett hatósági nyilvántartásba,
bj)[294] aki többségi részesedéssel rendelkezik olyan gazdasági társaságban vagy más vállalkozásban, amely vállalkozás olyan államban van bejegyezve vagy van adóügyi illetékessége, amely állam az adózási szempontból nem együttműködő államok listájának közzétételéről szóló rendeletben meghatározott állam, vagy amelyben - ide nem értve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államot - jogszabály nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget, vagy az előírt adómérték legfeljebb 10 százalék,
bk)[295] akit a Hatóság - a bíróság (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatása alapján, a jogszabálysértésre tekintettel - nyilvántartásba vett, a nyilvántartásba vételtől számított 3 évig.
bl)[296] aki a felszámolás elrendelése előtt két éven belül az adós által indított szerkezetátalakításban szerkezetátalakítási szakértőként közreműködött.
(5)[297] A felszámoló a kirendelését tartalmazó végzés kézhezvételétől - vagy ha a kizárási ok később következik be, annak bekövetkeztétől - számított öt munkanapon belül köteles bejelenteni a bíróságnak, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A felszámoló a kirendelést kizárási ok esetén, továbbá akkor utasíthatja vissza, ha az adós székhelye kívül esik a felszámolónak a felszámolók névjegyzékébe bejegyzett működési területén. A felszámolót kirendelő végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. Ha a felszámoló a kizárási ok bejelentését elmulasztja, a bíróság kezdeményezi a felszámolók névjegyzékéből való törlését.
(5a)[298] A felszámoló a felszámolást elrendelő végzés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül bejelenti a 27/C. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti pénzforgalmi számlájára vonatkozó adatot, valamint az általa kijelölt felszámolóbiztos nevét, anyja születési nevét, nyilvántartási számát, fizetésképtelenségi szakértői igazolvány számát, valamint elektronikus levelezési címét a bíróságnak, és csatolja a felszámolóbiztos azon nyilatkozatát, hogy személyével összefüggésben nem áll fenn kizáró vagy összeférhetetlenségi ok, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy ha ilyen ok később bekövetkezik, azt haladéktalanul bejelenti a felszámolónak, és kezdeményezi a felszámolótól a kijelölése visszavonását. A felszámoló bejelenti a bíróságnak és a Hatóságnak, ha a felszámolóbiztossal szemben kizáró vagy összeférhetetlenségi ok merül fel, vagy pedig a felszámolóbiztos munkaviszonya, megbízási jogviszonya, vagy - tagsági jogviszony esetén a felszámolóbiztosi tevékenység végzésére irányuló személyes közreműködésre jogosító megbízatása - megszűnt, vagy a kijelölését visszavonta, külön megjelölve azt, ha erre a 27/B. § (5) bekezdésében meghatározott okból került sor. A felszámoló öt munkanapon belül bejelenti az új felszámolóbiztos nevét, anyja születési nevét, nyilvántartási számát, fizetésképtelenségi szakértői igazolvány számát, valamint elektronikus levelezési címét.
(6)[299] Ha a kirendelést követően a bíróság megállapítja, hogy a felszámolóval vagy a felszámolóbiztossal szemben kizárási ok áll fenn, illetve a felszámolót a felszámolók névjegyzékéből törölték, vagy a felszámoló szervezet ellen felszámolás, kényszertörlési eljárás indult vagy végelszámolás alatt áll, a bíróság a felszámolót hivatalból felmenti. Ha a felmentésre a felszámolók névjegyzékéből való törlés miatt kerül sor, a bíróság a felmentő végzés meghozatalával egyidejűleg másik felszámolót rendel ki. A névjegyzékből való törlést a Hatóság a törlésről szóló határozat véglegessé válását és - a 27/C. § (6) bekezdés e) pontja szerinti eset kivételével - a jogorvoslati határidő leteltét követően jogszabályban meghatározott módon közzéteszi, továbbá a törlésről szóló határozat megküldésével elektronikus úton haladéktalanul értesít minden ítélőtáblát és törvényszéket.
(6a)[300] Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, nem kell felmenteni a folyamatban lévő eljárásban azt a vagyonfelügyelőt, ideiglenes vagyonfelügyelőt vagy felszámolót, amely megfelelt a (2) bekezdés szerinti feltételeknek, de a pályázati keretszám miatt nem került be a felszámolók névjegyzékébe. Az e bekezdés hatálya alá tartozó felszámolókról a Hatóság közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, ugyanolyan adattartalommal, mint a névjegyzékbe felvett felszámolókról, továbbá ellátja a szakmai beszámoltatásukkal és hatósági ellenőrzésükkel összefüggő feladatokat is. Ezekre a felszámolókra és az e törvényben meghatározott végzettséggel, képesítéssel, szakképesítéssel rendelkező tagjaikra, foglalkoztatottjaikra (ideértve az általuk kinevezett felszámolóbiztosokat is) az e törvényben és a Hatóság elnökének a felszámolók névjegyzékéről szóló rendeletében meghatározott követelmények irányadók azzal, hogy a 27/C. § (1) bekezdésében meghatározott szakirányú szakképzettséggel rendelkező személyként, valamint a 27/C. § (2) bekezdés g) pontjában felsorolt képesítéssel rendelkezők közül elegendő egy-egy személyt foglalkoztatni munkaviszonyban vagy társadalombiztosítási jogviszonyt keletkeztető szerződéssel.
(6b)[301] Ha a (6a) bekezdés hatálya alá tartozó felszámoló szervezetet jogszabálysértés vagy mulasztás miatt a csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban eljáró bíróság egy éven belül legalább két ügyben vagy két éven belül legalább három ügyben jogerősen felmentette, vagy ha a csődeljárásban, felszámolási eljárásban vagy helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában eljáró bíróság a (6a) bekezdés hatálya alá tartozó felszámoló szervezetet két éven belül legalább háromszor jogszabálysértés vagy mulasztás miatt jogerősen pénzbírsággal sújtotta, akkor - a Hatóság értesítése alapján - a felszámoló szervezetet az eljáró bíróság a többi folyamatban lévő eljárásból is felmenti. A felmentésről szóló végzést a Hatóság értesítésének kézhezvételétől számított 15 napon belül kell meghozni.
(6c)[302] Törölni kell a hatósági nyilvántartásból a (6a) bekezdés hatálya alá tartozó felszámolót, ha valamennyi folyamatban lévő csődeljárás, felszámolási eljárás jogerősen lezárult. Ennek tényét a felszámolónak kell bejelentenie a Hatóságnak, a jogerős végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül. Az adatszolgáltatás késedelmes teljesítése vagy elmulasztása esetén a bíróság a felszámoló vezetőjére 50 000 Ft-tól 100 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.
(7)[303] A bíróság - erre irányuló kifogás hiányában is - felmenti a felszámolót, ha az eljárás adatai alapján megállapítja, hogy a felszámoló súlyosan vagy ismétlődően megsértette a jogszabályokat, ideértve azokat az eseteket is, amikor a felszámoló felmentését e törvény - jogszabálysértés esetén - a bíróság számára kötelezővé teszi. A bíróság akkor is felmenti a felszámolót, ha az a székhelyén vagy fióktelepén nem található, vagy ha az e törvényben meghatározott kizáró vagy összeférhetetlenségi ok alá eső felszámolóbiztost nevezett ki, illetve a később felmerülő ilyen körülmény esetén a felszámolóbiztos kinevezését nem vonja vissza. A felszámoló felmentését az említett okokra hivatkozva a hitelezői választmány (hitelezői választmány hiányában a hitelezői képviselő vagy bármelyik hitelező) is indítványozhatja. A bíróság a kérelem tárgyában annak beérkezésétől számított 8 napon belül dönt. A felmentéssel érintett felszámoló a felmentéséről szóló elsőfokú végzés kézhezvételétől kezdve csak az eljárás lefolytatásával összefüggő legszükségesebb, halaszthatatlan intézkedéseket hozhatja meg vagy készítheti elő, az adós vagyonát nem értékesítheti, nem adhatja bérbe és azzal más módon sem rendelkezhet. A bíróság a felszámoló jogszabálysértés miatt történő felmentéséről szóló jogerős határozatról, valamint az eljáró felszámolóbiztos (5a) bekezdés szerinti adatairól 5 munkanapon belül elektronikus úton adatot szolgáltat a Hatóságnak. A Hatóság ezekről a felszámolóbiztosokról és azoknak az e bekezdésben hivatkozott adatairól hatósági nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból a bíróságok és a felszámolók elektronikus úton adatszolgáltatást kérhetnek.
(8)[304] A bíróság a (7) bekezdésben meghatározott határidőn belül végzést hoz a felszámoló felmentéséről és megkeresi a Hatóságot új felszámoló kijelölésére akkor is, ha azt - a (7) bekezdés szerinti okok megjelölése nélkül - kéri a 44. § (1) bekezdésében említett hitelezői csoportok mindegyikében a hitelezők több mint a fele, azzal, hogy a szavazatok számításánál is a 44. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A hitelezők a felszámoló felmentését a (7) bekezdésben megjelölt ok nélkül csak egyszer, az első hitelezői gyűlést követő 15 napon belül kérhetik.
(9)[305] A bíróság (6)-(8) bekezdésben foglalt végzésében rendelkezni kell a felszámoló számlával igazolt költségeinek megtérítéséről és arányos díjazásáról is, amely legfeljebb 500 000 forint lehet, de a bíróság különösen bonyolult ügyben ennél magasabb összegű díjazást is megállapíthat.
(10)[306] A (6), valamint a (7)-(9) bekezdés szerinti végzés ellen - a (10b) bekezdés szerinti eltéréssel - a felmentéssel érintett felszámoló, valamint - a végzésnek a felszámolót megillető díjat és költségtérítést megállapító rendelkezése ellen - a hitelező élhet fellebbezéssel 5 munkanapon belül, amelyet a másodfokú bíróság soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül bírál el. A felszámolót felmentő jogerős végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak.
(10a)[307] Ha a felszámolót felmentő végzés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedik, az elsőfokú bíróság a végzés jogerőre emelkedésétől - fellebbezés eredményeképpen jogerőre emelkedett végzés esetén pedig az iratok visszaérkezésétől - számított 8 napon belül rendel ki másik felszámolót.
(10b)[308] Ha a (6) bekezdés szerinti felmentésre a felszámolók névjegyzékéből való törlés miatt kerül sor, a felmentéssel érintett felszámoló a felmentő végzésnek az őt megillető díjat és költségtérítést megállapító rendelkezése ellen élhet fellebbezéssel.
(11)[309] A felmentett felszámoló haladéktalanul, átadás-átvételi jegyzőkönyvben dokumentáltan átadja az új kirendelt felszámolónak az adós iratanyagát, az adós vagyonát és annak analitikus nyilvántartását, továbbá az adós fennálló szerződéseinek és az adós folyamatban lévő ügyeinek tételes bemutatását tartalmazó felmentett felszámoló által összeállított dokumentumot, amelyben a felmentett felszámoló nyilatkozik arról, hogy az új kirendelt felszámoló részére átadott dokumentumok az adós vagyoni helyzetéről, tevékenységéről megbízható és valós képet adnak.
(11a)[310] A (11) bekezdésben meghatározott kötelezettségek elmulasztása esetén a bíróság a felmentett felszámolót 500 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja.
(11b)[311] A felmentett felszámoló a felszámolási nyitómérleg vagy az utolsó közbenső felszámolási mérleg fordulónapjától a felmentése napjáig mint mérlegfordulónapig tartó időszakról a felmentésétől számított 30 napon belül közbenső felszámolási mérleget készít.
(11c)[312] A (11b) bekezdés alapján készülő közbenső felszámolási mérlegben nem lehet a vagyonfelosztásra javaslatot tenni, továbbá a közbenső felszámolási mérleget észrevételezés céljából az új kirendelt felszámolónak is meg kell küldeni.
(12)[313] A kirendelt felszámoló a felszámolási eljárás lefolytatását másnak nem engedheti át. A felszámoló az adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el, ezt a jogkörét az általa kijelölt felszámolóbiztos útján látja el.
(13)[314] A felszámoló feladatait elsősorban az adós munkaszervezete, illetve saját munkaszervezete igénybevételével látja el, ideértve a jogszabályban meghatározott szakképzettségű, kötelezően foglalkoztatandó személyek polgári jogi jogviszonyban történő alkalmazását is. A felszámoló a feladatai ellátása érdekében polgári jogi jogviszonyt létesíthet továbbá:
a) külön jogszabályban a felszámolási tevékenység végzésének feltételeként meghatározott szakképzettségen kívüli szakértelmet igénylő feladat ellátására,
b) a felszámolási tevékenység végzéséhez általában nem szükséges, vagy a szükségest meghaladó mértékű tevékenység elvégzésére,
c) jogszabály által kötelezően előírt esetben,
d) ha azt az a)-c) pontokban nem szabályozott esetben a bíróság a felszámoló kérésére előzetesen engedélyezi.
(14)[315] A felszámoló a (13) bekezdés a)-d) pontja szerinti esetben sem vonhat be
a) olyan személyt, aki a tagjának, vezető tisztségviselőjének, az említettek közeli hozzátartozójának közeli hozzátartozója,
b) olyan szervezetet, amelyben az adós, az adós tagja, vezető tisztségviselője, a felszámoló, annak tagja, az említettek közeli hozzátartozója kizárólagos vagy többségi tulajdonos.
27/B. §[316] (1)[317] A felszámoló jogkörét a felszámolóbiztos gyakorolja.
(2)[318] A felszámolóbiztos a kinevezésekor a felszámoló részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, és nem áll felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(3)[319] A felszámolóbiztosi tevékenység időtartama alatt a felszámoló írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a felszámolóbiztost annak igazolására, hogy büntetlen előéletű-e, és felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(4)[320] Ha a (3) bekezdésben meghatározott felhívásra a felszámolóbiztos igazolja, hogy büntetlen előéletű, és felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt nem áll, a felszámoló a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(5)[321] A felszámoló a felszámolóbiztos kinevezését visszavonja, továbbá munkaviszonyát, megbízási jogviszonyát vagy tagsági jogviszony esetén a felszámolóbiztosi tevékenység végzésére irányuló személyes közreműködésre jogosító megbízatását azonnali hatállyal megszünteti, ha
a) a felszámolóbiztos a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított tizenhatodik munkanapon, vagy
b) a felszámoló a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy a felszámolóbiztos büntetett előéletű, vagy felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, e megállapításnak a felszámolóbiztos részére történő kézbesítése
napján.
(6)[322] A felszámoló annak igazolása céljából, hogy büntetlen előéletű, és nem áll felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, kezeli a felszámolóbiztos azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által e célból kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(7)[323] A felszámoló a (2) és (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a felszámolóbiztos kinevezésének megszűnéséig kezeli.
(8)[324] A felszámoló által foglalkoztatott, a 27/C. § (2) bekezdés g) pontja szerinti szakképzettséggel rendelkező személy nem lehet büntetett előéletű, és nem állhat felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró vagy a szakképzettségének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(9)[325] A (8) bekezdésben meghatározott személy - a felszámolóval létesíteni kívánt jogviszony létrejöttét megelőzően - a felszámoló részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró, illetve szakképzettségének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A (8) bekezdésben meghatározott személynek a jogviszony létrejöttét megelőzően megismert személyes adatait a felszámoló a jogviszony létesítéséről meghozott döntésig, jogviszony létesítése esetén pedig annak fennállásáig kezeli.
(10)[326] A Hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti, hogy a felszámolónál foglalkoztatott, a (8) bekezdésben meghatározott személy büntetlen előéletű-e, és nem áll-e felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró, illetve - a szakképzettségének megfelelő foglalkozására nézve - foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ezekre az adatokra vonatkozóan a Hatóság a hatósági ellenőrzés céljából elektronikus úton adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből.
(11)[327] Ha a Hatóság a (10) bekezdésben foglaltak alapján lefolytatott hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a felszámoló által foglalkoztatott, (8) bekezdésben meghatározott személy büntetett előéletű, vagy felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró, illetve szakképzettségének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, erről a tényről haladéktalanul értesíti a felszámolót, és felhívja, hogy a foglalkoztatási jogviszonyt az értesítés kézbesítésétől számított huszonegy napon belül szüntesse meg és a megszüntetés tényéről a Hatóságot értesítse.
(12)[328] A Hatóság hatósági ellenőrzés céljából - a felszámoló szerv 27/C. § (2) bekezdés g) pontja, illetve a 27/A. § (6a) bekezdése alapján fennálló foglalkoztatási kötelezettségének ellenőrzése, valamint a felszámoló szerv adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének ellenőrzése érdekében - elektronikus úton adatot igényelhet az állami adó- és vámhatóságtól a 27/C. § (4a) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartásokba bejegyzett, (8) bekezdés szerinti szakképzettséggel rendelkező személynek a felszámoló szervvel a megkeresés időpontjában folyamatosan fennálló foglalkoztatási jogviszonyával összefüggő következő adatairól:[329]
a) a biztosítási jogviszony kezdete,
b) a biztosítási jogviszony kódja (foglalkoztatás minősége), a munkakör,
c) a foglalkozás FEOR száma,
d) a heti munkaórák száma,
e) amennyiben a magánszemélyre vonatkozó foglalkoztatói bejelentés nem áll az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére, úgy a magánszemély vonatkozásában benyújtott járulékbevallásban szereplő a)-c) pont szerinti adatok,
f) a biztosítási jogviszony vége.
(13)[330] A Hatóság a 27/C. § (2) bekezdés g) pontja szerinti szakképzettséggel rendelkező személyek személyes adatait - ideértve a (10) és a (11) bekezdés, és a Hatóság elnökének a felszámolók névjegyzékéről szóló rendelete szerinti hatósági ellenőrzés során megismert személyes adatokat is - addig kezeli, amíg az érintett a 27/C. § (4a) bekezdés szerinti nyilvántartások egyikében szerepel felszámoló szervvel fennálló munkaviszonya, tagi vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján.
27/C. §[331] (1)[332] Felszámolói tevékenységet a gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha a felszámolói tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább két olyan személy van, aki felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséggel (a továbbiakban: szakirányú szakképzettség) rendelkezik. A szakirányú szakképzettség tekintetében a Hatóság szakhatósági állásfoglalást szerezhet be. Egy szakirányú szakképzettséggel rendelkező személy legfeljebb három felszámolói tevékenységet folytató gazdasági társaságnál foglalkoztatható.
(1a)[333] Az (1) bekezdésben említett szakirányú szakképzettséggel rendelkező személynek legalább 2 évenként szakmai továbbképzésen kell részt vennie, és az erről szóló tanúsítványt a felszámolónak be kell mutatnia.
(2) A felszámolók névjegyzékébe az a gazdasági társaság vehető fel, amely
a)[334] nem rendelkezik lejárt esedékességű adótartozással vagy más köztartozással, vagy ha ilyen tartozása van, annak megfizetésére részletfizetést vagy halasztást kapott,
b)[335] rendelkezik a Hatóság elnökének rendeletében előírt biztosítékkal, megfelel a Hatóság elnökének rendelete szerinti szervezeti formának és részletes feltételeknek,
c)[336] ellen a kérelem benyújtásakor nincs folyamatban kényszertörlés vagy kényszer-végelszámolás, vagy jogerősen elrendelt fizetési haladék, felszámolás vagy végelszámolás,
d) nem tagja olyan gazdasági társaságnak, amelyben felelőssége korlátlan,
e) írásban hozzájárul a névjegyzékben szereplő adatok nyilvánosságához, és az abban foglaltakra vonatkozóan a névjegyzékbe való jelentkezéssel egyidejűleg - az adataik nyilvánosságra hozatalával érintett magánszemélyek hozzájáruló nyilatkozatának csatolásával - adatokat szolgáltat,
f)[337] írásban vállalja, hogy az a)-e) pontokban és a (4) bekezdésben meghatározott adatokról, feltételekről, azok változásáról, valamint a (3) bekezdésben jelölt tényről a Hatóságot legkésőbb a változás, illetve tény bekövetkezését követő öt napon belül írásban tájékoztatja, továbbá közzéteszi a honlapján azoknak a gazdálkodó szervezeteknek a nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, ahová felszámolóként, ideiglenes vagyonfelügyelőként, vagyonfelügyelőként, vagy végelszámolóként, önkormányzati csődbiztosként kirendelték, a kirendelés kezdetének és megszűnésének dátumával, továbbá az általa felszámolóbiztosként illetve vagyonfelügyelői tevékenység ellátásáért felelős, az e törvényben meghatározott szakirányú szakképzettséggel rendelkező személy nevével, hivatali levelezési címével együtt,
g)[338] igazolja, hogy legalább egy-egy fő közgazdászt, jogi szakvizsgát tett jogászt, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett és könyvvizsgálói igazolvánnyal rendelkező könyvvizsgálót, továbbá két fő, az (1) bekezdés szerinti szakképzettségű személyt foglalkoztat. A foglalkoztatott közgazdászok, jogi szakvizsgát tett jogászok, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett és könyvvizsgálói igazolvánnyal rendelkező könyvvizsgálók, valamint az (1) bekezdés szerinti szakképzettségű személyek közül - a könyvvizsgálót kivéve - legalább egy-egy főnek, összesen legalább két főnek munkaviszonyban kell állnia a felszámoló szervezettel.
(2a)[339] A (2) bekezdés g) pontja szerinti személyek esetében a 27/B. § (9) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány eredeti vagy hiteles másolati példányával kell igazolni, hogy velük szemben nem áll fenn a 27/B. § (8) bekezdésében meghatározott körülmény.
(2b)[340] A Hatóság elnökének a felszámolók névjegyzékéről szóló rendelete szerinti, az új felszámolói névjegyzék létrehozására irányuló pályázati eljárásban a jogszabályi és pályázati feltételeknek megfelelt, azonban a pályázati keretszám miatt az új felszámolói névjegyzékbe felvételt nem nyert, de a korábbi névjegyzékben szereplő felszámoló szervezetet a Hatóság a 27/A. § (6a) bekezdés szerinti hatósági nyilvántartásba hivatalból felveszi, kivéve, ha a felszámoló szervezet a pályázatában nyilatkozatot tesz arról, hogy a 27/A. § (6a) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartásba való felvételét nem kéri. Ha a felszámoló szervezet a 27/A. § (6a) bekezdés szerinti hatósági nyilvántartásba való felvételét nem kéri, a Hatóság értesítése alapján a felszámoló szervezetet az eljáró bíróság a folyamatban lévő eljárásokból haladéktalanul felmenti és egyidejűleg az új felszámolói névjegyzékben szereplő felszámoló szervezet kirendeléséről gondoskodik. A bíróság eljárása során a 27/A. § (9)-(11a) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.
(3) A felszámoló addig, amíg a felszámolói névjegyzékben szerepel:
a) nem folytathat ingatlanközvetítő, kölcsön- és faktoring tevékenységet, (együtt: összeférhetetlen tevékenység),
b) nem rendelkezhet többségi befolyással összeférhetetlen tevékenységeket folytató másik jogi személyben,
c)[341] nem tanúsíthat feladata ellátása körében, sem azon kívül olyan magatartást, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amely a felszámolói feladatának ellátásához szükséges közbizalmat megzavarja vagy a felszámolói tevékenység pártatlan végzését veszélyezteti.
(3a)[342] A felszámoló ellenőrzi, hogy a felszámolóbiztos nem esik-e kizáró okok alá, nem folytat-e az e törvényben foglalt tilalom alá eső tevékenységet.
(3b)[343] A (3) bekezdés c) pontja szerinti pártatlanságot veszélyeztető tevékenység különösen a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi tevékenység, ingatlan-bérbeadás, ingatlankezelési tevékenység, operatív és pénzügyi lízingtevékenység, vagyoni őrző-védő tevékenység, valamint irattározási és raktározási tevékenység.
(4)[344] A felszámolói névjegyzék - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A névjegyzékben fel kell tüntetni:[345]
a)[346] a felszámoló:
aa) nevét, postai és elektronikus levelezési címét,
ab) székhelyét, telephelyét, fióktelepét (működési terület),
ac) világhálón elérhető elektronikus értékesítési rendszerben használt pénzforgalmi számlaszámát és az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató nevét, székhelyét,
b) a felszámoló ügyvezetőjének, felügyelőbizottsági elnökének, könyvvizsgálójának nevét, lakóhelyét,
c) a felszámoló főtevékenységét és a létesítő okiratában meghatározott további tevékenységi köreit a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint,
d) a felszámoló minden közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező tagjának (részvényesének) nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), amennyiben a felszámoló külföldi székhelyű felszámoló magyarországi fióktelepe, akkor a külföldi székhelyű felszámoló nevét (cégnevét) székhelyét, nyilvántartási számát, a felszámolói tevékenység végzésére jogosító okirat számát és az okirat kibocsátóját, az okirat érvényességének időtartamát,
e) annak a jogi személynek vagy jogi személyiség nélküli szervezetnek a nevét, székhelyét, nyilvántartási számát, amelyben a felszámoló gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik,
f)[347] a felszámoló gazdasági társaságnál foglalkoztatott szakirányú szakképzettséggel rendelkezők, ezenkívül a közgazdászok, jogi szakvizsgát tett jogászok, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett és könyvvizsgálói igazolvánnyal rendelkező könyvvizsgálók
fa)[348] természetes személyazonosító adatait, lakcímét,
fb) szakképzettségét,
fc) a szakirányú szakképzettséggel rendelkezők szakmai gyakorlatát, valamint az (1a) bekezdés szerinti kötelező továbbképzési kötelezettség teljesítéséről szóló tanúsítvány számát,
fd) nyilvántartási számát,
g)[349] a felszámoló ügyvezetőjének, illetve a felszámoló gazdasági társaságnál foglalkoztatott felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséggel rendelkező személyek - kizárólag az adott felszámolónál használt - elektronikus levelezési címét.
h)[350] azt a tényt, ha a felszámoló gazdasági társaság szerkezetátalakítási szakértői tevékenység végzésére is jogosult,
i)[351] a felszámoló gazdasági társaságnál foglalkoztatott szakirányú szakképzettséggel rendelkezők
ia) arcképmását,
ib) a 27/D. § (15) bekezdése szerinti fizetésképtelenségi szakértői igazolvány okmányazonosítóját és érvényességi ideje lejártának időpontját,
j)[352] a h) pont szerinti felszámoló gazdasági társaságnál szerkezetátalakítási szakértői tevékenységet végző természetes személyek
ja) f) pontban felsorolt adatait és arcképmását,
jb) g) pontban felsorolt adatait és a Szát. 24. § (8) bekezdése szerinti szerkezetátalakítási szakértői igazolvány okmányazonosítóját és érvényességi ideje lejártának időpontját.
(4a)[353] A felszámolói névjegyzék adatai, valamint a felszámoló szervezetekről a 27/A. § (6a) bekezdése és a 66. § (6) bekezdése alapján vezetett hatósági nyilvántartások adatai - a (4) bekezdés b) pontjában megjelölt lakóhely, valamint a (4) bekezdés f) pontjában, i) pont ia) alpontjában és j) pont ja) alpontjában megjelölt adatok kivételével - közérdekből nyilvános adatok.
(4b)[354] Ha a Hatóság a felszámolót a felszámolói névjegyzékbe felveszi, a Hatóság névjegyzék-vezetést támogató informatikai rendszere - a felszámoló által lefolytatott csődeljáráshoz, felszámolási eljáráshoz kapcsolódó bírósági vagy más hatósági eljárásban a bíróság vagy a hatóság számára történő adatszolgáltatás céljából - a felszámoló névjegyzékből való törlését követő 5 évig tárolja a felszámoló által szolgáltatott, a közérdekből nyilvános adatok körét meghaladó (4) bekezdés szerinti adatokat.
(5)[355] A Hatóság a felszámoló szervezet vezetőjére 30 000 forinttól 400 000 forintig terjedő bírságot szab ki, ha[356]
a) hamis vagy valótlan adatot, dokumentumot szolgáltat, hamis vagy valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,
b) megszegi a (3) bekezdés szerinti tilalmat,
c) nem teljesíti vagy késedelmesen teljesíti a (2) bekezdés f) pontja szerinti kötelezettségét,
d)[357] figyelmeztetés ellenére nem teljesíti a felszámolók névjegyzékébe történő felvételével összefüggésben benyújtott pályázatában vállalt feltételeket, vagy
e) megszegi a jogszabályban előírt
ea) adatszolgáltatási, szakmai beszámoló készítési,
eb) vagyoni biztosítéknyújtási, illetve
ec) elektronikus értékesítési rendszer használatával összefüggő
kötelezettségeit.
(5a)[358] A Hatóság nem szabhat ki bírságot, ha a jogsértő magatartásnak a Hatóság tudomására jutásától számítva egy év már eltelt.
(5b)[359] Az (5) bekezdés szerinti eljárásokban bírság helyett figyelmeztetés nem alkalmazható.
(6)[360] A Hatóság a felszámoló szervezetet törli a névjegyzékből[361]
a) az e törvény által törlési okként nevesített esetekben,
b) ha a felszámoló szervezet jogutód nélkül megszűnt,
c) ha a törvényszék elnöke vagy közigazgatási szerv jelzése, a felszámolók érdekképviseleti szervezetének értesítése, hivatalos tudomásszerzés vagy hatósági ellenőrzés alapján megállapítja, hogy
ca) a felszámoló szervezet bírság kiszabását követően sem felel meg a névjegyzékbe történő felvétel feltételeinek, vagy
cb)[362] a felszámoló szervezet bírság kiszabását követően sem teljesíti az e törvény vagy a Hatóság elnökének a felszámolók névjegyzékéről szóló rendelete szerinti bejelentési, adatszolgáltatási, szakmai beszámolási kötelezettségét,
d) a bíróság kezdeményezésére, ha a felszámoló szervezet ismételten vagy súlyosan megsérti a jogszabályokat, és ezt jogerős határozat állapította meg,
e) ha a felszámoló szervezet ezt kéri,
f)[363]
g)[364] ha a felszámoló szervezet a pályázat során a Hatóságnak valótlan tartalmú dokumentumot nyújtott be, vagy neki felróható módon valótlan tartalmú nyilatkozatot tett,
h)[365] ha a felszámoló szervezet a Hatóságnak bírság kiszabását követően is valótlan tartalmú dokumentumot nyújt be, vagy neki felróható módon valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,
i) ha bíróság csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban - jogszabálysértés vagy mulasztás miatt -
ia) egy éven belül legalább két ügyben, vagy
ib) két éven belül legalább három ügyben
jogerősen elrendelte a felszámoló szervezet felmentését,
j)[366] ha a felszámoló szervezet bírság kiszabását követően sem teljesíti a névjegyzékbe történő felvételével összefüggésben benyújtott pályázatában vállalt feltételeket,
k) ha csődeljárásban, felszámolási eljárásban vagy helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában eljáró bíróság a felszámoló szervezetet két éven belül legalább háromszor jogszabálysértés vagy mulasztás miatt jogerősen pénzbírsággal sújtotta,
l) ha a felszámoló szervezet a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak elektronikus értékesítéséről szóló kormányrendelet alapján az értékesítők által havonta fizetendő rendszerhasználati díjakat felhívás ellenére sem fizeti meg,
m) ha a felszámoló szervezet bírság kiszabását követően ismételten és súlyosan megsérti az elektronikus értékesítési rendszer használatával összefüggő kötelezettségeit.
(7)[367] Az új felszámolói névjegyzék létrehozására irányuló eljárásokat lezáró utolsó határozat véglegessé válásának napján a korábbi felszámolói névjegyzék e törvény erejénél fogva megszűnik. A megszűnés tényéről a Hatóság az érintett felszámoló szervezetek részére haladéktalanul értesítést küld.
(8)[368] A korábbi felszámolói névjegyzék megszűnéséről szóló értesítést, illetve az új névjegyzékbe történő felvételről szóló véglegessé vált határozatot a Hatóság haladéktalanul megküldi a felszámolók, a vagyonfelügyelők és az ideiglenes vagyonfelügyelők elektronikus kijelölésének szabályairól szóló rendelet szerinti elektronikus kijelölést támogató számítógépes rendszer üzemeltetőjének, továbbá eljuttatja a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak elektronikus értékesítéséről szóló kormányrendelet szerinti értékesítési rendszer működtetőjének.
(9)[369] A Hatóság a (6) bekezdésben meghatározott törlési ok fennállása esetén - ide nem értve a (6) bekezdés j) pontjában meghatározott törlési okokat - a felszámoló szervezetet törli a 27/A. § (6a) bekezdése alapján vezetett hatósági nyilvántartásból.
(10)[370] A 27/A. § (6a) bekezdése alapján a felszámolók névjegyzékébe nem került, de a folyamatban lévő ügyekben még eljáró felszámoló szervezetekről vezetett hatósági nyilvántartásra e törvénynek, valamint a Hatóság elnökének a felszámolók névjegyzékéről szóló rendeletének a nyilvántartás vezetésére, az azzal összefüggő adatszolgáltatás teljesítésére, a felszámoló szervezet szakmai beszámoló készítésére, a szakmai beszámoló benyújtására, a felszámoló szervezet hatósági ellenőrzésére, hatósági nyilvántartásból való törlésére, valamint a nyilvántartásból való törlésről a bíróságok értesítésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
27/D. §[371] (1)[372] A felszámolók névjegyzékét vezető szerv a Hatóság.
(1a)[373] A felszámolási elektronikus értékesítési rendszer, a csődeljárásban a vagyonfelügyelő, a felszámolási eljárásban a felszámoló és az ideiglenes vagyonfelügyelő elektronikus kiválasztás igénybevételével történő kirendelésére szolgáló elektronikus rendszer működtetője és üzemeltetője a Hatóság.
(1b)[374] A környezeti kárral vagy környezeti teherrel érintett vagyontárgy értékesítésének megkezdéséhez a Hatóság elnökének hozzájárulása szükséges. A Hatóság elnöke az értékesítéshez hozzájáruló döntésében a vagyontárgy értékesítését feltételekhez kötheti. A Hatóság elnöke az előtte folyamatban lévő eljárást felfüggeszti a környezetvédelemért felelős miniszter, valamint - ha az ingatlanon még nem kezelt hulladék van - az országos hulladékgazdálkodási hatóság szakhatósági állásfoglalásának beszerzéséig.
(2)[375] A Hatóság országos illetékességgel jár el. A Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó, a felszámolók névjegyzékébe történő felvétellel kapcsolatos ügyek intézésének határideje két hónap. A felszámolók névjegyzékébe való felvétellel, a felszámolói névjegyzék és a feladatkörébe tartozó hatósági nyilvántartások vezetésével kapcsolatos, valamint az (1b) bekezdés szerinti eljárásokban a Hatóság írásban tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel. A kérelmet írásban, a Hatóság által e célra rendszeresített formanyomtatványon lehet előterjeszteni.
(3)[376] Nincs helye sommás eljárásnak:
a) a felszámolók névjegyzékébe való felvétellel és
b)[377] a környezeti kárral vagy környezeti teherrel érintett ingatlanok értékesíthetőségével kapcsolatos eljárásban.
(4)[378] A (3) bekezdés a) pont szerinti eljárásban hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye.
(5)[379]
(6)[380] A felszámolók névjegyzékébe való felvétellel kapcsolatos eljárás ügyintézési határideje a pályázati kérelmeket értékelő bizottság értékelő jegyzőkönyvének hatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ezen eljárásokban szünetelésnek nincs helye.
(7)[381] A Hatóság a 27/C. § (4) bekezdése szerinti felszámolói névjegyzékben, a 27/A. § (6a) bekezdése és a 66. § (6) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartásban szerepelő adatokról az ügyfél kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki.
(8)[382] A Hatóság a Hatóság elnökének a felszámolók névjegyzékéről szóló rendeletében meghatározott hatósági ellenőrzés keretében folyamatosan lát el hatósági ellenőrzési tevékenységet.
(9)[383] A Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó eljárásokban - a Hatóság elnökének a felszámolók névjegyzékéről szóló rendeletében előírt adatszolgáltatások és rendszeres szakmai beszámolóban foglaltak kivételével - az ügyfél nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem pótolható.
(10)[384] A Hatóság a hatósági nyilvántartás adataiban bekövetkezett változásokat a döntés véglegessé válását követően haladéktalanul bejegyzi.
(11)[385] A Hatóság a hatáskörébe tartozó ügyeknek a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében jogosult az ügyféllel hatósági szerződést kötni.
(12)[386] A Hatóság a hatósági nyilvántartás adataiban bekövetkezett változásokról alakszerű határozatban dönt.
(13)[387] A bíróság a felszámolók névjegyzékébe való felvétellel kapcsolatos eljárásban hozott döntést nem változtathatja meg.
(14)[388]
(15)[389] A Hatóság a felszámolóbiztos, a vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő és a rendkívüli vagyonfelügyelő (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: fizetésképtelenségi szakértő) részére e minőségének igazolására fizetésképtelenségi szakértői igazolványt állít ki. A fizetésképtelenségi szakértői igazolványra vonatkozó részletes szabályokat, valamint az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg. A fizetésképtelenségi szakértő az igazolványát a névjegyzékbe történő bejegyzése után veheti át.
(16)[390] A fizetésképtelenségi szakértői igazolvány a következő személyes adatokat tartalmazza:
a) a fizetésképtelenségi szakértő nevét, arcképmását, a 27/C. § (4) bekezdés f) pont fd) alpontja szerinti nyilvántartási számát,
b) a fizetésképtelenségi szakértőt foglalkoztató felszámoló vagy felszámolók nevét és székhelyét,
c) az igazolvány okmányazonosítóját és érvényességi ideje lejártának időpontját.
(17)[391] A Hatóság a fizetésképtelenségi szakértői igazolvány kiállításához a (16) bekezdés szerinti személyes adatokat az igazolvány megszemélyesítése céljából az igazolvány megszemélyesítését végző szervezet részére átadhatja, aki azokat az igazolvány megszemélyesítéséig kezeli.
(18)[392] A Hatóság a fizetésképtelenségi szakértői igazolványokról nyilvántartást vezet, amely a (16) bekezdés a) és c) pontja szerinti személyes adatokat tartalmazza.
(19)[393] Ha a fizetésképtelenségi szakértői igazolvány elveszett, eltulajdonították vagy megsemmisült, a Hatóság intézkedik az igazolvány okmányazonosítójának és az érvénytelenség tényének a Hivatalos Értesítőben történő közzététele iránt.

A felszámolás lefolytatása

28. § (1)[394] Ha az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság a jogerőre emelkedést követően haladéktalanul kirendeli a felszámolót, majd elrendeli a felszámolást elrendelő és a felszámolót kirendelő végzés kivonatának a Cégközlönyben való közzétételét. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel kerül sor.
(2) A közzétételnek tartalmaznia kell:
a) a bíróság nevét és az ügy számát,
b)[395] az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, azon gazdálkodó szervezetek nevét, székhelyét, nyilvántartási számát, amelyben az adós kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkezik, ha pedig az eljárás közzétételét megelőző két éven belül jogutódlás következett be, a jogelőd nevét, székhelyét, nyilvántartási számát és adószámát is fel kell tüntetni;
c) a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásának időpontját,
d)[396] azt, ha a felszámolási eljárást csődeljárás előzte meg;
e)[397] utalást arra, hogy a felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés Cégközlöny honlapján történő közzétételének napja,
f)[398] a hitelezőknek [ideértve a zálogjogosultat, az alzálogjog jogosultját, továbbá a zálogjogosulti bizományost is - ez utóbbit abban az esetben is, ha a biztosított követelés nem, vagy nem csak őt illeti meg - valamint a biztosítéki célú vételi jog alapításával, illetve jog vagy követelés biztosítéki célú átruházásával érintett, a hitelbiztosítéki nyilvántartásba vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultakat, továbbá a 3. § (1) bekezdés g) pontja szerinti függő követelés jogosultjait is] szóló felhívást, hogy ismert követeléseiket - kivéve a felszámolási eljárást közvetlenül megelőző csődeljárásban [27. § (2) bekezdés e) pont] már bejelentett és nyilvántartásba vett követeléseket - a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be, továbbá a hitelezői követelések bejelentésére irányuló jogvesztő határidőre vonatkozó tájékoztatást;
g)[399] a felszámoló nevét, székhelyét, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. §-a szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét, adószámát, elektronikus levelezési címét, valamint a felszámolóbiztos nevét, anyja születési nevét, nyilvántartási számát, fizetésképtelenségi szakértői igazolvány számát, valamint elektronikus levelezési címét;
h)[400] a 46. § (7) bekezdésében meghatározott elkülönített számla számát és a 27/C. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti pénzforgalmi számla számát;
i)[401] ha az adós egyszemélyes társaság, az alapítója (tagja, részvényese) nevét és lakóhelyét (székhelyét);
j)[402] az egyéb lényeges körülményeket.
(3)[403] A 27. § (2) bekezdésének d) pontja alapján indított felszámolási eljárásban a hitelező a korábbi csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban bejelentett, elismert vagy nem vitatott azon követelését jelentheti be, amely nem térült meg.
(4)[404] Nem kell bejelenteni hitelezői követelésként, ha az adós bankszámlájára tévesen címzett átutalás került. Ennek visszautalása iránt a felszámoló haladéktalanul intézkedik.
(5)[405] Az adós felszámolását elrendelő végzés Cégközlönyben történő (1) bekezdés szerinti közzétételét követő 15 napon belül a pénzforgalmi szolgáltató és az értékpapírszámlát vezető befektetési szolgáltató köteles a felszámolót elektronikus úton értesíteni arról, ha az adós részére a felszámolást elrendelő végzés közzétételének napját megelőző öt éven belüli időszakban fizetési számlát, értékpapírszámlát vezet vagy vezetett, vagy egyéb, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 7. § (3) és (4) bekezdése szerinti, az adós rendelkezése alatt álló összeget kezel vagy kezelt. A felszámolóbiztos a pénzforgalmi szolgáltatónál, befektetési szolgáltatónál történt, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 7. §-a és 13. § (9) bekezdése szerinti azonosítást követően jogosult tájékoztatást kérni az adós pénzforgalmi szolgáltatónál, befektetési szolgáltatónál kezelt vagyonáról. A pénzforgalmi szolgáltató, befektetési szolgáltató az adatszolgáltatást az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 58. §-a szerinti biztonságos elektronikus kapcsolattartás szabályainak megfelelő módon, 15 napon belül díjmentesen küldi meg a felszámoló részére.
29. §[406] (1) A felszámolás elrendeléséről a bíróság értesíti
a) az állami adó- és vámhatóságot,
b) az adós székhelye és fióktelepe (telephelye) szerint illetékes önkormányzati adóhatóságot,
c) az adós székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervet és nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet,
d) az állami foglalkoztatási szervet,
e)[407] a környezetvédelmi hatóságot, a hulladékgazdálkodási hatóságot és a munkavédelmi hatóságot,
f) a bíróság Gazdasági Hivatalát,
g) az adós székhelye szerint illetékes levéltárat,
h)[408]
i) az alapítási, illetve tevékenységi engedélyt kiadó hatóságot, amennyiben az adós alapítási vagy tevékenységi engedélyhez kötött tevékenységet is folytat.
(2) A bíróság a felszámoló által beszerzett tulajdoni lapok adatai alapján megkeresi az illetékes ingatlanügyi hatóságokat a felszámolás tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése, továbbá az adós nevére vonatkozó adatváltozás átvezetése iránt. A megkeresést a Kormány által kijelölt ingatlanügyi hatóság útján kell megküldeni, és a megkereséshez mellékelni kell az érintett ingatlanok pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám) és a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot, valamint a felszámolási eljárásra vonatkozó tény megjelölését.
(3)[409] A felszámolás kezdő időpontjától számított 15 napon belül hivatalból meg kell szüntetni az adós ellen kezdeményezett egyéb felszámolási eljárást, ha pedig a másik eljárásban az adós értesítése még nem történt meg, a felszámolás elrendelése iránti kérelmet vissza kell utasítani.
30. §[410] (1)[411] A felszámoló köteles az adós vagyonára vonatkozó adatok beszerzése érdekében a közhiteles nyilvántartásokat elektronikus úton megkeresni. A megkeresett szervezetek a megkeresésnek 15 napon belül, elektronikusan és illeték-, illetve díjmentesen kötelesek eleget tenni.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből díjmentes azoknak az ingatlanoknak a helyrajzi számára vonatkozó adatszolgáltatás, ahol az adós jog vagy tény jogosultjaként vagy kötelezettjeként van bejegyezve.
(3)[412]
31. § (1)[413] A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles:
a)[414] a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, valamint éves beszámolót (egyszerűsített éves beszámolót) (a továbbiakban együtt: tevékenységet lezáró mérleg), továbbá az eredmény felosztása után zárómérleget és adóbevallást készíteni, azokat a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni és nyilatkozni arról, hogy a tevékenységet lezáró mérleg, illetve az eredmény felosztása után készített zárómérleg az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad, valamint nyilatkozni arról is, hogy a mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek,
b)[415] a nem selejtezhető iratokról iratjegyzéket készíteni, és azt, az irattári anyagot, valamint a vagyont leltár szerint átadni a felszámolónak legkésőbb a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül, ugyanilyen határidővel a fennálló szerződéseiről, a folyamatban lévő ügyekről, eljárásokról tájékoztatást adni, továbbá nyilatkozni arról, hogy valamennyi vagyontárgyra, iratra vonatkozóan teljesítette az átadási kötelezettségét,
c)[416] a felszámolás kezdő időpontjától számított 15 napon belül a felszámolónak és a felszámoló útján a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak nyilatkozatot tenni arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, amelyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat, továbbá a hulladékgazdálkodási hatóságnak a vállalkozás telephelyein lévő hulladékokról, az ezek kezelésével kapcsolatos, még végre nem hajtott hatósági határozatokról, illetve folyamatban lévő ellenőrzésekről;
d)[417] a felszámolónak tájékoztatást adni minden a 40. § (1) bekezdés tárgyát képező jogügyletről, illetve kötelezettségvállalásról,
e)[418] a felszámolás elrendeléséről a munkavállalókat, illetve a szövetkezeti tagokat, valamint az Mt. 270. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az Mt. XX. fejezete szerinti üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanul tájékoztatni,
f)[419] a felszámolás elrendeléséről az 57. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelések jogosultjait a felszámolás kezdő időpontját követő 15 napon belül tájékoztatni,
g)[420] a felszámoló kérésére az adós felszámolás előtti tevékenységével, a vagyontárgyak elhelyezésével kapcsolatos tájékoztatást megadni, a felszámoló tevékenységét elősegíteni,
h)[421] a felszámolás elrendeléséről a felszámolás elrendelését követő három munkanapon belül értesíteni az adós értékpapírszámláját vezető szolgáltatót és az egyéb pénzpiaci eszközeit kezelő szolgáltatót, valamint a zálogjoggal, végrehajtási joggal és óvadékkal rendelkező hitelezőket, és az értesítés teljesítését a felszámoló számára igazolni,
i)[422] a 26. § (5) bekezdésében meghatározott céltartalékképzési kötelezettség teljesítéséről a felszámolót tájékoztatni,
j)[423] a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a felszámoló számára dokumentumokkal alátámasztott kimutatást adni a gazdálkodó szervezet rendelkezése alatt álló azokról a vagyontárgyakról és egyéb eszközökről, amelyek a 4. § értelmében nem tartoznak a gazdálkodó szervezet vagyonába, továbbá ezeket a felszámoló számára rendelkezésre bocsátani.
(2)[424] A gazdálkodó szervezet vezetője az (1) bekezdés b) pontjában előírt kötelezettségének a minősített adatvédelmi, valamint a személyiségi jogok védelmét biztosító szabályok betartásával köteles eleget tenni.
(3)[425] A felszámoló az e törvény szerinti feladatainak teljesítése érdekében az adós helyiségeibe beléphet, bármely vagyontárgyát átvizsgálhatja. Az adós a lezárt helyiségét, vagyontárgyát (bútorát, egyéb ingóságát) a felszámoló felhívására köteles haladéktalanul felnyitni, a vagyontárgy meglétéről és hollétéről tájékoztatást adni.
32. §[426]
33. § (1)[427] A bíróság az adott gazdálkodó szervezettől a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett bevételének 50%-áig vagy - ha a vezető bevétele nem állapítható meg - 2 000 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja a gazdálkodó szervezet vezetőjét, aki a 31. §-ban foglalt kötelezettségét elmulasztotta, vagy azt késedelmesen teljesíti, valótlan adatokat közölt, a felszámolóval való együttműködési kötelezettségét nem teljesíti. A bírság akkor is kiszabható, ha a vezető már nem áll az adósnál munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyban, tagsági viszonyban, vagy vezetői tisztségviselői (cégvezetői) minősége megszűnt. Ha a gazdálkodó szervezet vezetője a 31. § szerinti kötelezettségeit, továbbá a felszámolóval való együttműködési kötelezettségét nem teljesíti, a felszámoló az iratokat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 31/D. §-a szerinti végrehajtói kézbesítés útján is eljuttathatja.
(1a)[428] Ha gazdálkodó szervezet vagyonába tartozó vagyontárgy ismeretlen helyen van, és a gazdálkodó szervezet vezetője a vagyontárgy fellelhetőségi helyéről nyilatkozni nem tud vagy a felszámolóval való együttműködési kötelezettségét nem teljesíti, a bíróság a vagyontárgy fellelhetőségi helyének megállapítása érdekében elrendeli annak körözését. Ha a körözés elrendelésének oka megszűnt, a bíróság a körözést visszavonja.
(2)[429] Az (1) bekezdésben említett vezetőt a bíróság kötelezheti, hogy viselje azokat a költségeket is, amelyek a 31. §-ban foglalt feladatoknak a felszámoló részéről megbízott szakértő által történő elvégeztetésével, valamint a külön jogszabály szerinti végrehajtói kézbesítéssel, illetve tárgykörözéssel merültek fel. A kötelezettség teljesítésére és a bírság kiszabására figyelmeztető végzést, valamint az (1) bekezdésben meghatározott bírságot kiszabó és a költségek megtérítésére vonatkozó végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni, amely a bírság kiszabásának alapjául szolgáló cselekmény vagy mulasztás idején az említett mértékű részesedéssel rendelkezett. Az említett tag, illetőleg a külföldi székhelyű vállalkozás a bírság megfizetéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.
(3) Ha a felszámoló által megbízott szakértő az adósnál a vállalkozás számviteli rendjét érintő hiányosságokat, a mérleg, a főkönyvi könyvelés, a naplófőkönyv és az analitikus nyilvántartás közötti eltérést állapít meg, ezt köteles a felszámolóval írásban azonnal közölni.
(4) A felszámoló a tudomására jutott bűncselekményt - ha az elkövető ismert, annak megjelölésével - köteles az eljárás lefolytatására illetékes hatóságnak írásban bejelenteni.
(5)[430] Ha a gazdálkodó szervezet vezetője a 31. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tájékoztatási kötelezettségét nem teljesítette, a felszámoló köteles ezt teljesíteni.
33/A. §[431] (1) A hitelező vagy - az adós nevében - a felszámoló a felszámolási eljárás alatt keresettel kérheti a 6. § szerint illetékes bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezzel okozati összefüggésben a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése más okból meghiúsulhat. E bekezdés alkalmazásában a hitelezői érdekeket figyelmen kívül hagyó tevékenységnek minősül az is, ha a vezető elmulasztotta a környezetkárosodás megelőzésére, a környezetkárosítás abbahagyására, illetve a kármentesítésre vonatkozó, jogszabályban meghatározott kötelezettségeket, és ennek következtében a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése meghiúsulhat. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges.
(2) A gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt.
(3) A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kellett, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.
(4) Mentesül a felelősség alól a vezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően nem vállalt az adós pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázatot, illetve az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós gazdálkodó szervezet legfőbb szerve (döntéshozó szerve) intézkedéseinek kezdeményezése érdekében.
(5) Amennyiben a vezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően neki felróhatóan nem vagy nem megfelelően tett eleget a gazdálkodó szervezet éves beszámolója [összevont (konszolidált) éves beszámolója] külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy nem teljesíti a 31. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti beszámolókészítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, neki kell bizonyítania, hogy a vezetői tisztségének időtartama alatt nem következett be fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, vagy ha ilyen körülmény fennállt, a vezetési feladatai ellátása során a hitelezők érdekeit is figyelembe vette.
(6) A felszámoló az (1) bekezdés szerinti körülményekről és információkról, valamint a perek megindításáról köteles a hitelezőket tájékoztatni.
(7)[432] Az (1) bekezdés szerinti keresetlevelet a bíróság visszautasítja, ha ugyanazon vezető ugyanazon tevékenységére tekintettel kezdeményezett megállapítási pert már jogerősen elbírálták, vagy ha a per még folyamatban van, de az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalást már berekesztették.
(8)[433] Ha a keresetet hitelező nyújtotta be, és azt a bíróság nem utasította vissza, a bíróság a keresetindításról a keresetlevél megküldésével értesíti a felszámolót.
(9) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban biztosíték nyújtása is kérhető a hitelezők követelésének kielégítése céljából. A biztosíték nyújtására irányuló kérelemben a biztosítéknyújtás indokoltságát alátámasztó körülményeket valószínűsíteni kell. A biztosíték formája a bíróság gazdasági hivatalában letéti számlára forintban befizetendő pénzösszeg lehet. A keresetlevelet - a beavatkozás lehetőségére történő felhívással - és a biztosíték nyújtása iránti kérelmet, valamint az eljárásban hozott határozatokat az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni, amely az (1) bekezdés szerinti időszakban az említett részesedéssel rendelkezett. A bíróság a biztosíték nyújtása iránti kérelmet soron kívül bírálja el. A biztosítéknyújtás tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye, a fellebbezést soron kívül, de legfeljebb 15 napon belül kell elbírálni. Az említett tag, illetve a külföldi székhelyű vállalkozás a biztosíték teljesítéséért a vezetőtől való behajthatatlanság esetén kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.
(10) Ha a bíróság az (1) bekezdés szerinti keresetet jogerősen elutasította, és a felszámolási eljárást befejező végzés meghozatalakor ugyanazon vezető más tevékenysége miatt nincs az (1) bekezdés szerint kezdeményezett eljárás folyamatban, a (9) bekezdés szerinti biztosítékot a bíróság hivatalból, 15 napon belül visszautalja.
(11)[434] A felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követően bármely hitelező keresettel kérheti a 6. § szerint illetékes bíróságtól, hogy az (1) bekezdés szerinti perben jogerősen megállapított felelősség alapján, az okozott vagyoni hátrány mértékéig kötelezze az adós volt vezetőjét a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett, de ott meg nem térült követelésének kifizetésére.
(12)[435]
(13)[436] Ha több hitelező terjeszt elő a (11) bekezdés szerinti marasztalási keresetet, a bíróság a pereket egyesíti, és a hitelezők pernyertessége esetén a hitelezői követelések arányos kielégítéséről rendelkezik oly módon, hogy az 57. § szerinti kielégítési sorrendre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, és a (9) bekezdés szerinti biztosítékot is e bekezdésnek megfelelően kell a hitelezők követelésére felosztani.
(14) A Ptk. 3:86. § (2) bekezdésében, 3:118. §-ában, 3:347. § (3) bekezdésében, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben a vezető tisztségviselők polgári jogi felelősségének megállapítására és velük szemben a szerződésen kívüli kártérítési igény érvényesítésére az e §-ban foglaltak alapján kerülhet sor, ha a jogi személy jogutód nélküli megszüntetésére felszámolási eljárásban kerül sor.
34. § (1)[437] A felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott jogai.
(2)[438] A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. A felszámolás kezdő időpontjától az adós cég nevét a "felszámolás alatt" ("f. a.") toldattal kiegészítve kell használni. A felszámolónak haladéktalanul be kell jelentenie az adós számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak a kijelölését tartalmazó jogerős végzést, és hitelt érdemlő módon igazolt aláírását.
(3)[439] A felszámoló kérelemre tájékoztatást ad a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselőjének, hogy kik és milyen összegre nyújtottak be hitelezői igényt, azokat a felszámoló elfogadta-e, és hova sorolta be, valamint tájékoztatást ad az 57. § (1) bekezdésének a) és c) pontjaiban felsorolt követelések összegéről és jogosultjairól. A képviseleti meghatalmazást közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kell a felszámolóhoz benyújtani.
35. § (1) A felszámolás kezdő időpontjában a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá (esedékessé) válik.
(2)[440] A pénztartozások után
a) az eredeti lejárati időig szerződéses kamat; és
b) az eredeti lejárati időtől a kiegyenlítésig vagy legfeljebb a felszámolási zárómérleg elkészítésének időpontjáig késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá pótlék és bírság jellegű követelés érvényesíthető.
36. §[441] (1)[442] A felszámolási eljárásban az adós követelésére tekintettel csak olyan hitelezői követelés tekintetében lehet beszámítási jogot gyakorolni, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett, és amelynek tekintetében a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezését - vagy ha a követelés később keletkezett, annak keletkezését - követően nem került sor engedményezésre. A felszámolás kezdő időpontját követő teljesítés során a hitelező nem gyakorolhat beszámítási jogot az általa - a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezését megelőző két éven belül vagy azt követően - a Ptk. 6:203. §-a alapján átvállalt, a Ptk. 6:206. §-a alapján elvállalt tartozásokra, valamint az általa a Ptk. 6:205. §-án alapulóan átvállalt teljesítésre tekintettel sem. Nem számíthatja be az adóssal szembeni követelését az adós gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója, illetve élettársa, valamint az adós többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet, továbbá az adós gazdálkodó szervezet többségi befolyással rendelkező tagja (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás).
(2)[443] A felszámolás kezdő időpontját megelőzően létrejött, pozíciólezáró nettósításra irányuló megállapodás esetén a hitelezőnek a nettó követelést kell a felszámolónak bejelentenie, illetve a felszámoló a nettó követelést érvényesíti. A pozíciólezáró nettósításon alapuló nettó követelés kiszámítása során irányadó értéknap a felek megállapodásában meghatározott, de minden esetben a hitelezői igények bejelentésére - a 28. § (2) bekezdés f) pontja vagy a külön jogszabály alapján - nyitva álló határidő lejártát megelőző időpont.
37. §[444] (1)[445] Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és - az egyezségkötést kivéve - akkor elégíti ki, ha az 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. Több késedelmesen bejelentkező hitelező között a kielégítési sorrend általános szabályai (57-58. §) az irányadók. Ha a zálogjogosult a követelését 40 napon belül bejelenti, a felszámoló a bejelentést követően intézkedik a követelés kielégítésére a 49/D. §-ban foglaltak szerint. Ha a zálogjogosult a követelését 40 napon belül nem jelenti be, ez nem akadálya a zálogtárgy értékesítésének, de a vételárat elkülönítetten kell kezelni, és a zálogjogosultat - az egyezségkötést kivéve - akkor elégíti ki, ha az 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet.
(2)[446] A felszámolás alatt keletkezett és felszámolási költségnek nem minősülő követelések tekintetében - ha a felszámolási zárómérleget még nem nyújtották be - a hitelezői igényt a követelés esedékessé válását követő 40 napon belül kell a felszámolónak bejelenteni, aki a követelést a - 28. § (2) bekezdésének f) pontjában foglalt - határidőn belül benyújtott hitelezői igények között veszi nyilvántartásba. A 40 nap elteltével, de 180 napon belül - legalább a felszámolási zárómérleg benyújtásáig - bejelentett igények nyilvántartásba vételére és kielégítésére az (1) bekezdés az irányadó.
(3)[447] Az (1)-(2) bekezdésekben foglalt esetekben a 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
(4)[448] A felszámolási eljárás befejezésének időpontjában esedékessé váló követelések közül a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése miatt az Mt. 70. § (3) bekezdése alapján a munkavállalót megillető távolléti díjat, az Mt. 77. § (3)-(4) bekezdése szerinti végkielégítést, valamint a munkaviszonyra tekintettel járó egyéb juttatásokat a felszámoló igénybejelentés hiányában is hitelezői igényként veszi nyilvántartásba, és elégíti ki a kielégítési sorrend általános szabályai (57-58. §) szerint.
38. §[449] (1)[450] Az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő - a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos - végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) haladéktalanul meg kell szüntetni, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, a végrehajtás költségeinek levonása után fennmaradó, de még ki nem fizetett pénzeszközöket a kijelölt felszámolónak kell átadni. Az adós ingatlanán, illetve bírósági, hatósági nyilvántartásba vett vagyontárgyán fennálló végrehajtási jog a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik. A felszámoló a végrehajtói díjjegyzékben foglalt díjfelszámítás ellen külön jogszabály rendelkezései szerint végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A bíróság a felszámolást elrendelő jogerős végzést megküldi a végrehajtást elrendelő, vagy - ha azt ismeri - közvetlenül a foganatosító bíróságnak (hatóságnak); a végrehajtást elrendelő bíróság (hatóság) a felszámolás elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtást foganatosító bíróságot (hatóságot).
(2)[451] A felszámolás kezdő időpontja előtt indult peres és nemperes eljárások a korábban eljáró bíróság előtt folytatódnak. A pénzkövetelés érvényesítése céljából a felszámolás kezdő időpontja előtt indított eljárás a hitelezőt nem mentesíti a 28. § (2) bekezdésének f) pontjában és a 46. § (7) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítése alól. A hitelező pervesztessége esetén a 46. § (7) bekezdése alapján teljesített befizetést - a hitelező kérelmére - 30 napon belül vissza kell fizetni. A hitelező részleges pervesztessége esetén a megítélt követelésnek megfelelő befizetésen felüli összeget kell - a hitelező kérelmére - 30 napon belül visszafizetni.
(3)[452] A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. A hitelező - a gazdálkodó szervezet által indított perben - a gazdálkodó szervezettel szemben a felszámolás kezdő időpontjában fennálló követelését beszámítás útján is érvényesítheti, feltéve, hogy a követelés jogosultja a felszámolás kezdő időpontjában is a hitelező volt.
(4)[453] Az adós ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló elidegenítési és terhelési tilalom a felszámolás kezdő időpontjában, a visszavásárlási és vételi jog, valamint a zálogjog a vagyontárgy értékesítésével megszűnik. Az elővásárlási jog megszűnik, ha az elővásárlásra jogosult nem él vagy e törvény rendelkezései szerint nem élhet az elővásárlási jogával. Ha a visszavásárlási vagy a vételi jog jogosultja a felszámolás kezdő időpontja után a vagyontárgyat egyoldalú nyilatkozattal megvásárolja, az adóssal szemben beszámítással nem élhet. A szükségessé vált törlést az ingatlan-nyilvántartásban - a felszámoló megkeresésére az értékesítési jegyzőkönyv vagy adásvételi szerződés alapján - az ingatlanügyi hatóság, illetve a jelzálogjogot nyilvántartó más szervezet végzi.
(5)[454] Ha az adós valamely kötelezettség biztosítására a felszámolás kezdő időpontjáig óvadékot nyújtott, a jogosult a felszámolás megindulásától függetlenül az óvadék tárgyából közvetlenül kielégítheti követelését, ezt követően köteles a fennmaradó összeget a felszámoló részére elszámolással haladéktalanul kiadni. Ha az óvadék jogosultja a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított három hónapon belül nem él közvetlen kielégítési jogával, követelésének kielégítésére a 49/D. §-ban foglaltak szerint zálogjogosultként tarthat igényt. Ha a jogosult az adós többségi befolyása alatt áll, az óvadék tárgyát a felszámolás közzétételekor köteles haladéktalanul kiadni a felszámolónak - mint az adós képviselőjének -, aki a továbbiakban az óvadéki szerződésnek megfelelően jár el, és a jogosultnak járó összeget csak akkor adja ki, ha a 40. § szerinti jogvesztő megtámadási határidő anélkül telt el, hogy a jogosult és az adós között létrejött szerződést megtámadták volna.
(5a)[455] Ha
a) az adós valamely kötelezettsége teljesítésének biztosítékául nem lajstromozott jog, valamint követelés biztosítéki célú átruházását kötötték ki, vagy nem lajstromozott ingóra, jogra, valamint követelésre vételi jogot alapítottak oly módon, hogy a jogszerzési nyilatkozatot a felszámolási eljárás kezdeményezését megelőzően a hitelbiztosítéki nyilvántartásba is bejegyezték, vagy
b) az ingatlan-nyilvántartásba a felszámolási eljárás kezdeményezését megelőzően bejegyzett vételi jog jogosultja igazolni tudja, hogy a vételi jogot pénzbeli követelése teljesítésének biztosítékául kötötte ki,
a jogszerzésre jogosult, illetve a vételi jog jogosultja ezt a hitelbiztosítékot a felszámolási eljárásban a zálogjogosultakra irányadó szabályok szerint érvényesítheti. Ha ugyanazon vagyontárgyra zálogjogot is alapítottak és az a) vagy b) pont szerinti biztosítéki célú átruházást vagy vételi jogot is kikötöttek, a kielégítési sorrendre a zálogjog alapításának, illetve a biztosítéki célú jogszerzés bejegyzésének időpontja irányadó.
(5b)[456] A biztosítéki célú vételi jog jogosultja a felszámolás kezdő időpontját követő 60 napon belül nyilatkozhat arról is, hogy a vagyontárgyat meg kívánja vásárolni. Ebben az esetben az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell a vagyontárgy felszámolási eljárás alatt történő értékesítése során.
(6)[457] A felszámoló haladéktalanul gondoskodik az adós iratanyagának - ideértve az adós vezetője által a 31. § alapján átadott iratokat is - rendezéséről és megőrzéséről.
(7)[458] A felszámoló az adós iratanyagának rendezésével, kezelésével, tárolásával és elhelyezésével, a vagyontárgyak őrzésével, állagmegóvásával kapcsolatos, valamint az értékbecslési szolgáltatások igénybevétele érdekében az összességében gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot tevő szolgáltatót köteles kiválasztani. A felszámoló ezekre a szolgáltatásokra nem köthet szerződést olyan vállalkozással, amelyben a felszámolónak, a felszámoló vezető tisztségviselőjének, a felszámolóbiztosnak, ezek közeli hozzátartozójának kizárólagos vagy többségi részesedése van vagy olyan egyéni vállalkozóval, aki a felszámoló vezető tisztségviselője, a felszámolóbiztos vagy ezek közeli hozzátartozója. A szolgáltató kiválasztására és a vele kötendő szerződés tartalmának kialakítására vonatkozó szempontrendszert a felszámoló dokumentálni köteles.
(8)[459] A vezető tisztségviselő által a 31. § (1) bekezdés j) pontja alapján átadott vagyont a felszámoló a vagyonról készített kimutatás felszámoló részére történt átadásától számított 30 napon belül adja ki a jogszabályban meghatározott jogosultnak, a jogszabályban meghatározott módon.
38/A. §[460]
39. §[461] (1)[462] A hitelezői választmány megalakítása vagy hitelezői képviselő megválasztása céljából a felszámoló a felszámolást elrendelő végzés közzétételi időpontjától számított 75 napon belül köteles a nyilvántartásba vett hitelezőket összehívni.
(2)[463] A felszámoló eltekinthet a hitelezői választmány megalakításának, illetve a hitelezői képviselő választásának kezdeményezésétől, ha a felszámolási eljárás folyamán nyilvánvalóvá válik, hogy a 63/B. § szerinti egyszerűsített felszámolás bejelentése szükséges. Ebben az esetben a hitelezői gyűlést haladéktalanul össze kell hívnia, és ezt a körülményt a meghívóban jeleznie kell.
(3) A felszámoló legalább 15 nappal megelőzően - kivételesen indokolt esetben 8 munkanappal megelőzően - tájékoztatja a választmányt, illetve a hitelezők képviselőjét az általa megkötendő - a mindennapi gazdálkodás körét meghaladó - szerződésekről, a hatályos szerződések felmondásáról, valamint az adós készleteinek selejtezéséről, azzal, hogy ezekre az ügyletekre a közléstől számított 8 munkanapon (a 8 munkanapos időtartam esetén 5 munkanapon belül) belül észrevételt tehetnek. A felszámoló a hitelezői választmányt (a hitelezők képviselőjét) soron kívül tájékoztatja az észrevételről kialakított álláspontjáról és az annak következtében tett intézkedésekről.
(4)[464] A felszámoló a hitelezői választmánynak (a hitelezők képviselőjének) negyedévente elszámolást és jelentést küld a tevékenységéről, az adós vagyoni és pénzügyi helyzetének (bevételének, költségeinek) alakulásáról és a felszámolási költségekről.
(5)[465] Az (1)-(4) bekezdés szerinti kötelezettségek elmulasztása esetén a hitelezői választmány, hitelezői képviselő vagy bármely hitelező kezdeményezheti a bíróságnál a felszámoló felmentését. A bíróság a kérelem tárgyában soron kívül, de legkésőbb 8 munkanapon belül dönt, és felmentésről rendelkező végzés meghozatala esetén egyidejűleg új felszámolót jelöl ki.
39/A. §[466] (1) A felszámoló köteles lehetővé tenni, hogy a hitelező a hitelezői gyűlésen a személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vegyen részt. A hitelezői gyűlés meghívójában a felszámoló köteles megjelölni az igénybe vehető, a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszközt vagy más elektronikus eszközt, valamint köteles meghatározni az ülésen elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével részt vevő személy személyazonossága igazolásának módját is.
(2) A hitelező köteles a hitelezői gyűlést megelőző ötödik napig írásban jelezni, ha a hitelezői gyűlésen elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesz részt.
(3) Az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével összefüggésben az adósnál felmerülő költségek a hitelezőre nem háríthatóak át, azokat felszámolási költségként kell elszámolni.
40. §[467] (1)[468] A felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától számított 1 éves jogvesztő határidőn belül a hitelező - vagy az adós nevében a felszámoló - a bíróság [6. § (1) bekezdés] előtt keresettel megtámadhatja az adósnak[469]
a) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző öt éven belül és azt követően megkötött, az adós vagyonának csökkenését eredményező szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha az adós szándéka a hitelező vagy a hitelezők kijátszására irányult, és a másik fél erről a szándékról tudott vagy tudnia kellett,
b)[470] a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző három éven belül és azt követően megkötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás vagy a harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet,
c) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző kilencven napon belül és azt követően kötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya egy hitelező előnyben részesítése, különösen egy fennálló szerződésnek a hitelező javára történő módosítása vagy biztosítékkal nem rendelkező hitelező számára biztosíték nyújtása.
d)[471] a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző három éven belül és azt követően megkötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya olyan biztosítéki célú tulajdonátruházás, illetve jog vagy követelés biztosítéki célú átruházása vagy biztosítéki célú vételi jog gyakorlása volt, amelynek alapján a jogosult a szerzett jogával olyan módon élt, hogy az adóssal szemben fennálló elszámolási kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesítette, illetve a biztosított követelést meghaladó fedezetet az adósnak nem adta ki; ha a jogszerzésre jogosult a tulajdonjog, más jog vagy követelés biztosítéki célból történő megszerzését a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, illetve vételi jogát az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyeztette be, a megtámadás feltételeinek fennállását vélelmezni kell.
(1a)[472] A jogügyletek eredményes megtámadása esetén a Ptk. érvénytelen szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A felszámoló és a hitelező érvénytelenség címén kérheti az eredeti állapot helyreállítását és a vagyontárgyra a vagyontárgy elidegenítését követően alapított és közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jog törlését is.
(2) A felszámoló az adós nevében az (1) bekezdés szerinti határidőn belül visszakövetelheti az adós által a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző hatvan napon belül és azt követően nyújtott szolgáltatást, ha annak eredménye egy hitelező előnyben részesítése és a szolgáltatás nem minősül a rendes gazdálkodás körébe tartozó szolgáltatásnak. Hitelező előnyben részesítésének minősül különösen valamely tartozás esedékesség előtti kiegyenlítése.
(3)[473] Ha az adós a többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezettel, továbbá ha a gazdálkodó szervezet a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, illetve annak hozzátartozójával köt szerződést, az (1) bekezdés a) és b) pontjainak alkalmazásában a rosszhiszeműséget, illetőleg az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget és az ingyenességet az egymással közvetlen vagy közvetett összefonódásban nem álló, de azonos személy vagy gazdálkodó szervezet befolyása alatt működő gazdálkodó szervezetek egymás közti szerződéskötése esetén.
(4) Nem gyakorolható az (1) bekezdés c) pontja szerinti megtámadási és a (2) bekezdés szerinti visszakövetelési jog
a) a pozíciólezáró nettósításra irányuló szerződés alapján történt nettósítás esetében,
b)[474] zálogtárgy (óvadék tárgya) egyenértékű fedezettel való helyettesítése és kiegészítő biztosíték nyújtása esetében.
(4a)[475] Az (1) bekezdés szerinti megtámadási jog a Szát. szerkezetátalakításhoz kapcsolódó ügyletek, finanszírozások védelme érdekében előírt rendelkezések figyelembevételével gyakorolható.
(5)[476] Ha az (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidőn belül a felszámoló tudomására jut az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti jogügylet, erről haladéktalanul köteles a hitelezői választmányt, hitelezői képviselőt vagy a hitelezőket tájékoztatni, és a bizonyítékokat egyidejűleg megküldeni. Az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a hitelező akkor is jogosult a jogügylet megtámadására, ha az (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidő már eltelt vagy abból 15 napnál kevesebb van hátra.

Egyezség a felszámolás során

41. § (1)[477] A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezők és az adós között bármikor helye van egyezségnek, kivéve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 116. § (5) bekezdésében foglaltakat. Mindazok, akik a felszámolási eljárásba hitelezőként nem jelentkeztek be, egyezségkötés esetén az eljárás befejezését követően követelésüket az adóssal szemben nem érvényesíthetik.
(2) Az egyezség előkészítése és annak megkötése esetén a gazdálkodó szervezetet megillető jogokat a 8. § (1) bekezdésében felsorolt szervek gyakorolják. E szervek az egyezség feltételeire vonatkozó határozatukat olyan eljárás keretében hozzák meg, amelyet a gazdálkodó szervezetre vonatkozó külön jogszabály a megszűnésről szóló döntéshez előír. Az egyezségi tárgyaláson és az egyezséget tartalmazó okirat aláírásakor a 8. § (1) bekezdésében felsorolt szervek képviselője jár el. A képviseleti meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű okiratba kell foglalni. Az egyezségkötés előkészítése érdekében a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szerv a felszámolótól a 34. § (3) bekezdésében meghatározott adatokon túlmenő tájékoztatást is kérhet.
(3) Az egyezség megkötésében az 57. § (1) bekezdés a), c) pontjaiban felsorolt követelések jogosultjai nem vehetnek részt.
(4) Az egyezségi tárgyalásra az adós köteles a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot készíteni.
(5)[478] A bíróság az adós kérelmére, a kérelem beérkezését követően 60 napon belül egyezségi tárgyalást tart, melyre az adóst, a felszámolót és az egyezség megkötésére jogosult hitelezőket idézi a fizetőképesség helyreállítására alkalmas program és az egyezségi javaslat, valamint a hitelezők felsorolásának kézbesítésével.
(6)[479] Ha az adós nem kérte egyezségi tárgyalás megtartását, a bíróság dönthet úgy, hogy egyezségi tárgyalás megtartása helyett az egyezségi javaslatot és a felszámoló jelentését - megfelelő határidő kitűzésével - azzal a felhívással küldi meg a hitelezőknek, hogy szavazatukat a bíróság által megállapított határidőn belül a bíróságnak és a felszámolónak írásban küldjék meg. A szavazatokat a bíróság összesíti és ennek alapján végzéssel dönt a felszámolási egyezség jóváhagyásáról a 44. § (1)-(1b) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.
42. §[480] Az egyezségi tárgyalásra a felszámoló jelentést készít, amely összegezi az adós vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat, a számviteli jogszabályok szerinti felosztható vagyont, az egyes hitelezői csoportok követeléseit, és külön tájékoztatást ad az 57. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti eddigi és várható követelésekről, valamint a számviteli törvény szerinti függő követelésekről és kötelezettségekről is.
43. § (1) Az egyezségi tárgyalás során a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a hitelezők megállapodhatnak a tartozások
a) kielégítésének sorrendjében,
b) teljesítési határidejének módosításában,
c) kielégítésének arányában és módjában, továbbá
d) mindabban, amit a felek az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében vagy egyébként szükségesnek tartanak, különös tekintettel a bevételek növekedését eredményező intézkedésekre.
(2) A hitelezők az egyezség megtartásának ellenőrzésére egy vagy több hitelezőt vagy kívülálló személyt jelölhetnek ki.
44. § (1)[481] Egyezségre akkor kerülhet sor, ha azt az egyezség megkötésére jogosult hitelezők szavazatának legalább a fele minden csoportban [57. § (1) bekezdés b), d), e), f), g) és h) pontja szerinti hitelezők] támogatja, feltéve, hogy ezeknek a hitelezőknek a követelése az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a több mint felét kiteszi, és az egyezség megkötését - követelésük kiegyenlítéséig - a 49/D. § (1)-(3) bekezdése szerinti hitelezők szavazatának kétharmada is támogatja. A 28. § (2) bekezdés f) pontjában és a 37. § (2) bekezdésében meghatározott 40 napon túl bejelentkezett hitelezők a követelésük 57. § (1) bekezdése szerinti besorolásának megfelelő csoportban szavaznak, együtt a 40 napos határidőben bejelentkezettekkel. A szavazatok számításánál a 18. § (5) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a hitelezők szavazatának számítását nem befolyásolja a felszámolás jogerős elrendelését követően követeléseik más hitelezőre való engedményezése. A 40 napos határidőn túl bejelentkezett hitelezők szavazatát az említett számítási módnál feleakkora mértékben kell figyelembe venni. Az egyezség hatálya - az 57. § (1) bekezdés a), c) pontjaiban felsorolt követelések jogosultjainak kivételével - valamennyi hitelezőre kiterjed (kényszeregyezség).
(1a)[482] Az egyezség megkötésekor a számviteli törvény szerinti függő követelésekre és függő kötelezettségekre vonatkozóan is rendelkezni kell.
(1b)[483] Az egyezség megkötésénél a jóhiszemű joggyakorlás követelményét kell szem előtt tartani, az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra vonatkozóan nyilvánvalóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket. Ilyennek kell tekinteni különösen, ha az adós felosztható vagyonához mérten a hitelezők összessége követeléseinek kielégítési aránya kirívóan alacsony mértékű, vagy ha valamely hitelezői csoport követelése más hitelezői csoportnál lényegesen alacsonyabb arányban, vagy hosszabb idő elteltével, méltánytalanul hátrányos feltételekkel kerül kielégítésre.
(1c)[484] A tárgyaláson jelen lévő feleknek a bíróság a végzést a kihirdetéssel közli.
(2)[485] A felszámoló az egyezséget jóváhagyó végzés jogerőre emelkedésének napjával köteles az 52. § (3) bekezdése szerinti zárómérleget, valamint az 52. § (4) bekezdés szerinti, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást, záró adóbevallást és zárójelentést elkészíteni, és azokat az állami és az önkormányzati adóhatóságnak az egyezségkötést követő 30 napon belül megküldeni.
(3)[486] Az egyezségkötés időpontjában vitatott követeléssel rendelkező hitelezőnek járó, a saját csoportja szerinti kielégítésnek megfelelő összeget elkülönítve kell kezelni. Ez a hitelező az egyezségkötésben nem vehet részt, követelését az egyezség létrejötténél figyelembe vehető követelések (1) bekezdés szerinti számításánál nem kell figyelembe venni, de a követelése fennállásának jogerős bírósági megállapítása esetében a kényszeregyezség rá is kihat.
(4)[487] A vitatott követeléssel rendelkező hitelező részére a (3) bekezdés szerint jutó vagyonhányadot a jogvita jogerős befejezését követően kell kiadni, feltéve, hogy a követelés fennállását jogerős bírósági határozat megállapította. A vagyonhányad kezelésével kapcsolatos esetleges költségeket a vagyonhányadból kell fedezni. A vagyon kiadásakor a hitelező részére elszámolást kell átadni a vagyonnal kapcsolatos bevételekről és kiadásokról. Ha az egyezség megkötése után kiderül, hogy a hitelező követelése alaptalan volt, úgy a külön kezelt vagyonhányadot a csoporton belüli többi hitelező között kell felosztani követelésük arányában, teljes kielégítésük erejéig. E felosztásért a gazdálkodó szervezet a felelős.
45. § (1)[488] Ha az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik, az 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti követelések kiegyenlítésre kerültek, vagy annak fedezete rendelkezésre áll, továbbá az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget jóváhagyja [60. § (2)-(3) bekezdés], ellenkező esetben azt megtagadó végzést hoz. A végzés ellen perújításnak nincs helye. Az egyezség jóváhagyását megtagadó végzés ellen fellebbezésnek van helye.
(2)[489]
45/A. §[490] (1)[491] A bíróság a felszámolási eljárást megszünteti, ha az adós valamennyi nyilvántartásba vett, elismert vagy nem vitatott tartozásának megfizetése megtörtént [ideértve a 46. § (8) bekezdése szerint bejelentett, de a felszámolási eljárásban nem érvényesített, azóta meg nem térült követeléseket is], a vitatott követelésekre, továbbá a felszámoló díjának megfizetésére pedig biztosítékot nyújt.
(2) Az adós az eljárás megszüntetése iránti kérelmet a 46. § (5) bekezdés c) pontja szerinti jogvesztő hitelezői igénybejelentés határidő leteltét követően, de legkésőbb a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítéséig adhatja be. A kérelemhez csatolni kell
a) a felszámolási zárómérleget,
b)[492] a felszámoló nyilatkozatát arról, hogy az adós tartozásainak (ideértve annak kamatait is) és a felszámolás költségeinek megfizetése megtörtént, a felszámoló díjának fedezete rendelkezésre áll,
c) a vitatott követeléssel rendelkező hitelező, továbbá a felszámoló nyilatkozatát arról, hogy adós az (1) bekezdés szerinti biztosítékot nyújtotta, továbbá
d)[493] a felszámolási eljárás megszüntetéséről szóló végzés közzétételéért fizetendő költségtérítés megfizetésére vonatkozó elektronikus igazolást.
(3)[494] A bíróság a (2) bekezdés szerinti kérelmet és mellékleteit megküldi az állami és az önkormányzati adóhatóságnak. Ha az adóhatóságtól 30 napon belül észrevétel nem érkezett, a bíróság végzésben elrendeli a felszámolási eljárás megszüntetését. A jogerős végzés kivonatának a Cégközlönyben történő közzétételéről a bíróság haladéktalanul intézkedik. A végzésben a bíróság a felszámoló díjának megfizetésére az adóst kötelezi. A díj összege az adós felszámolási zárómérlegében szereplő eszközök könyv szerinti értékének 2%-a, de legalább 300 000 forint, amely az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza. A díjat a bíróság - a felszámoló által elvégzett tevékenység, az adott eljárás munkaterhe, időtartama figyelembevételével - ennél alacsonyabb mértékben is meghatározhatja.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni a Ctv. 116. § (5) bekezdése szerinti esetekben.
(5)[495] Az adósnak a (2) bekezdés szerinti felszámolási eljárás megszüntetése iránti kérelmét elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye.

A felszámoló eljárása

46. § (1) A felszámoló felméri a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket.
(2)[496] A felszámoló nyitó felszámolási mérleget készít, megtervezi a felszámolás végrehajtásához szükséges költségeket és ütemtervet készít, ideértve a gazdasági tevékenység ésszerű befejezéséhez, valamint az állagmegóváshoz szükséges feladatokat és pénzügyi feltételeket, különös tekintettel a felesleges munkaerő leépítésére. A felszámoló az ütemtervet köteles a hitelezői választmánynak, hitelezői képviselőnek vagy bármely hitelezőnek - kérésre - bemutatni, aki az ellen a bíróságnál kifogással élhet (51. §).
(3)[497] Ha a hitelezők választmányt alakítottak, a felszámoló az adós gazdasági tevékenységének felszámolás alatti továbbfolytatásához köteles megszerezni a választmány hozzájárulását a felszámolás közzétételét követő 100 napon belül. Ha a választmány később jön létre, a hozzájárulást a választmány megalakulásának bejelentésétől számított 60 napon belül kell beszerezni. Ha a választmány a felszámoló megkeresésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a tevékenység folytatásához hozzájárult. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni, ha a hitelezők hitelezői képviselőt választanak.
(4)[498] A (3) bekezdés szerinti hozzájárulás egy évre szól. Ha a felszámoló az egy év elteltével tovább akarja folytatni a tevékenységet, ismét meg kell szereznie ehhez a választmány (hitelezői képviselő) jóváhagyását, legkésőbb az egy év elteltét megelőző 30 napon belül.
(4a)[499] A felszámoló az adós vagyontárgyait csak a hitelezői választmány, illetve a hitelezők képviselője, vagy a felszámolási eljárásba bejelentkezett hitelezők követelésarányosan számított kétharmadának jóváhagyásával adhatja bérbe vagy engedheti át használatba olyan személynek vagy szervezetnek, aki vagy amely
a) a felszámolás elrendelésekor vagy azt megelőző egy éven belül az adós vezető tisztségviselője vagy
b) az adós kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tulajdonosa
volt.
(5)[500] A felszámoló külön nyilvántartásba veszi
a)[501]
b)[502] a 28. § (2) bekezdés f) pontjában előírt határidőben bejelentett követeléseket [ideértve a felszámolási eljárást közvetlenül megelőző csődeljárásban már bejelentett, és nyilvántartásba vett követeléseket is, továbbá a 3. § (1) bekezdés g) pontja szerinti, bejelentett függő követeléseket is], és
c)[503] a 28. § (2) bekezdés f) pontjában előírt határidőn túl, de a 180 napos jogvesztő határidőn belül bejelentett követeléseket.
(5a) [504] A nem természetes személy hitelezőket a Pp. 7. § (1) bekezdés 2. pontjában, a természetes személy hitelezőket pedig a Pp. 7. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott azonosító adataikkal és az adóazonosító jellel kell az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásba felvenni.
(6)[505] A felszámoló az (5) bekezdés b) pontja szerinti követeléseket a bejelentési határnapot követő 45 napon belül felülvizsgálja, annak eredményeképpen a szükséges esetekben az érdekeltekkel egyeztet, és a hitelezőket a nyilvántartásba vett és a nyilvántartásba nem vehető hitelezői igényükről írásban 15 napon belül tájékoztatja. A felszámoló a vitatott igényeket - kivéve a Pp. 508. § (7) bekezdése szerinti esetet - elbírálás végett 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnak megküldi - a vitatott hitelezői igénynek a felszámolási bíróság általi elbírálása tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye -, és a felülvizsgálat eredményeit az 50. § szerinti közbenső mérlegbe építi be.
(6a)[506] A Pp. 508. § (7) bekezdése szerinti esetben a felszámoló a követelés vitatásáról szóló közléssel egyidejűleg tájékoztatja a munkavállalót, hogy követelését a vitatásról szóló közléstől számított harminc napon belül - a munkáltatóval szembeni keresetlevél előterjesztése útján - munkaügyi perben érvényesítheti.
(6b)[507] A Pp. 508. § (7) bekezdése szerinti perben a munkavállaló számára megítélt követeléseket - ideértve a perköltséget is - a felszámoló a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül hivatalból nyilvántartásba veszi és erről a hitelezőt tájékoztatja.
(6c) [508] Ha a munkavállaló a Pp. 508. § (7) bekezdésében meghatározott határidőben munkaügyi pert nem indít vagy a per jogerős érdemi határozat nélkül fejeződik be, a felszámoló a munkavállaló hitelezői igényének nyilvántartásba vételét megtagadja és erről a munkavállalót tájékoztatja.
(7)[509] Az (5) bekezdésben meghatározott követelések - kivéve az 57. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt követeléseket, valamint a bűnügyi hitelezői igénybejelentést - nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a hitelező a követelése tőkeösszegének 1%-át, de legalább 20 000 forintot és legfeljebb 400 000 forintot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára - a bírósági ügyszámra hivatkozással - befizessen, és ezt a felszámolónak igazolja. Ha a felszámolási eljárást közvetlenül csődeljárás előzte meg, és a hitelező a követelését ott bejelentette, és kifizette a nyilvántartásba-vételi díjat is, a felszámolási eljárásban a követelést nem kell ismét bejelentenie, azonban a felszámoló felhívására meg kell fizetnie a díjkülönbözetet. A hitelezők által befizetett összeget mint hitelezői követelést, az 57. § (1) bekezdésének f) pontja szerint kell besorolni. A Gazdasági Hivatal a felszámolót félévente, - elektronikus úton benyújtott megkeresés esetén elektronikus úton - tájékoztatja a számlán lévő összeg nagyságáról.
(7a)[510] Az (5) bekezdésben meghatározott követelések - kivéve az 57. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt követeléseket, valamint a bűnügyi hitelezői igénybejelentést - nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a 28. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott 40 napos határidőben a hitelező a követelése tőkeösszegének 0,5%-át, de legalább 5000 forint és legfeljebb 40 000 forint költségátalányt a felszámoló 27/C. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti pénzforgalmi számlájára - a bírósági ügyszámra hivatkozással - is befizessen, és ezt a felszámolónak igazolja. A hitelezők által befizetett összeget mint hitelezői követelést, az 57. § (1) bekezdésének f) pontja szerint kell besorolni. A felszámoló a költségátalány összegét a vagyonkutatási és vagyonvisszaszerzési tevékenységével összefüggő költségek kiegyenlítésére használhatja fel.
(7b)[511] A (7a) bekezdés szerint befizetett költségátalány felhasználását a felszámoló iratokkal, számlákkal alátámasztva igazolja a közbenső mérleghez csatolt szöveges jelentésében, illetve zárójelentésében.
(7c)[512] Ha a felszámolási eljárás során a (7a) bekezdés szerint befizetett összeg nem került teljes mértékben felhasználásra, a felszámoló a zárómérlegben kezdeményezi a hitelezők részére történő visszafizetést a befizetés arányában.
(8)[513] Ha a bejelentett követelést a felszámoló elismeri - de a jogosult nem kívánja a (7) bekezdésben foglalt összeget az elkülönített számlára befizetni -, a jogosult kérésére a felszámoló az elismert követelésről 2000 forint nettó összegű költségtérítés megfizetése ellenében köteles haladéktalanul kiadni a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 10. pont c) alpontja szerinti, a követelés behajthatatlanságára vonatkozó igazolást, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontját követően a bejelentett követelést nem engedményezték, és a jogosult igényének kielégítésére várhatóan nincs fedezet. A költségtérítés a felszámolót illeti meg.
47. § (1)[514] A felszámoló jogosult az adós által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől a felszámoló elállhat. A másik felet ennek folytán megillető követelés az elállás, illetve a felmondás közlésétől számított 40 napon belül a felszámolónak való bejelentéssel érvényesíthető.
(1a)[515] A lízingszerződés felmondása esetén a lízingtárgy visszaadásakor a lízingbe adóval el kell számolni. A pénzügyi lízing szerződés felmondása esetén a lízingbe adó által visszavett lízingtárgy visszaadáskori piaci értéke beszámításra kerül az adós gazdálkodó szervezet még meg nem fizetett tőke- és kamatfizetési kötelezettségébe.
(2)[516]
(3)[517] A felszámoló nem gyakorolhatja az (1) bekezdésben meghatározott azonnali hatályú felmondás, illetőleg elállás jogát a természetes személyeknek - a szolgálati lakás és garázs kivételével - a lakásokra fennálló bérleti szerződései, az iskolával vagy tanulóval a gyakorlati képzés szervezésére kötött szerződések, a munkaszerződések, a nem gazdasági tevékenységgel összefüggő kölcsönszerződés, a szövetkezeti tagok vállalkozás jellegű jogviszonyával összefüggő szerződései, valamint a kollektív szerződés tekintetében. A pozíciólezáró nettósításról rendelkező szerződés vagy keretszerződés hatálya alá tartozó szerződésektől elállni, azokat felmondani csak egyszerre lehet.
(4) A tartási és életjáradéki szerződés felmondása esetén a másik felet megfelelő kielégítés illeti meg.
(5)[518] A felszámolás kezdő időpontjától - a jogszabályok, a kollektív szerződés, a belső szabályzatok és a munkaszerződések keretei között - a felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat, és teljesíti a kötelezettségeket. A felszámoló a felszámolás alatti tevékenység folytatása, vagy a gazdasági tevékenység észszerű befejezése céljából munkaviszony létesítésére jogosult.
(6) A felszámoló a felszámolás kezdő időpontját követően a munkabérek emelésére csak a választmány egyetértésével vállalhat új kötelezettséget.
(7)[519] A felszámoló haladéktalanul értesíti az államháztartásért felelős minisztert, ha az 57. § (1) bekezdés c) pontja szerinti járadékjellegű követelések jogosultja igényének kielégítésével összefüggésben kötelezettséget kíván vállalni, vagy ezzel összefüggésben eljárás van folyamatban.
48. §[520] (1) A felszámoló az adós követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát értékesíti. A felszámoló a vagyont - kedvezőbb értékesítés érdekében - a hitelezőknek a 44. §-ban meghatározott arányú egyetértése esetén korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság vagy szövetkezet részére nem pénzbeli betétként (hozzájárulásként) rendelkezésre bocsáthatja.
(2)[521] A felszámoló az értékesítés megkezdéséről értesíti azokat a személyeket és szervezeteket, akik (amelyek) az adós értékesítésre kerülő vagyontárgyán közhiteles nyilvántartásba bejegyzett joggal rendelkeznek vagy az adós értékesítésre kerülő vagyontárgyára vonatkozóan a felszámolás elrendelését megelőzően közhiteles nyilvántartásba bejegyzett vagy jogszabály alapján elővásárlási joggal rendelkeznek.
(2a)[522] A felszámoló az értékesítéskor ellenőrzi, hogy a vevő nem esik-e az e törvényben meghatározott kizáró ok alá.
(2b)[523] A felszámoló a (2)-(2a) bekezdés szerinti személyek, szervezetek azonosítására és az őket megillető jogokra vonatkozóan nyilvántartást vezet az értékesítés megkezdéséről történő tájékoztatásuk, továbbá annak érdekében, hogy ne vehessen részt az értékesítésben olyan személy vagy szervezet, amely kizáró ok alá esik. Ezeket az adatokat a felszámoló a felszámolási eljárás jogerős lezárásáig jogosult kezelni.
(3)[524] A felszámoló a felszámolási eljárás alatt köteles gondoskodni az adós vagyonának megóvásáról, megőrzéséről, különösen a mezőgazdaságilag művelhető földek termőképességének fenntartásáról, az engedély nélkül más célra hasznosított termőföld eredeti állapotba történő helyreállításáról, az erdőfelújítási és erdőállomány nevelési munkák elvégzéséről, továbbá a hulladékgazdálkodási, környezetvédelmi, természetvédelmi és műemlékvédelmi követelmények betartásáról, a felszámolás kezdő időpontját megelőző időszakból eredő, bizonyított környezeti károsodások, környezeti terhek olyan rendezéséről, amely az eljárás során a környezeti károsodások, illetve terhek elhárítását, megszüntetését, illetve a vagyontárgyaknak a környezeti terhekkel történő értékesítését is jelenti.
(4) A felszámolási eljárás alatt betartandó környezet-, természet- és műemlékvédelmi követelményeket - ideértve a 31. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt nyilatkozat tartalmának meghatározását és a környezeti állapotvizsgálatra való kötelezés lehetőségét - a környezeti károk, illetve terhek rendezésének követelményeit és módját, továbbá az ebből eredő, az 57. § (2) bekezdés szerint felszámolási költségnek minősülő kiadások körét kormányrendelet szabályozza.[525]
(5)[526] Az eljárás alatt folytatott tevékenység hulladékgazdálkodási, környezetvédelmi, természetvédelmi, termőföldvédelmi és műemlékvédelmi követelményeinek betartására, valamint a környezeti károk, illetve terhek rendezésére az adóst az illetékes hatóság határozatban kötelezheti.
49. §[527] (1)[528] A felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A felszámoló az értékesítést pályázat vagy árverés keretében végzi. Ezen eljárások alkalmazásától csak akkor tekinthet el a felszámoló, ha ehhez a választmány hozzájárul, vagy ha a vagyontárgy gyorsan romló termék, vagy ha a pályázati vagy árverés formájában történő értékesítésből várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségeit, vagy ha a várható bevételek és az értékesítés előrelátható költségei közötti különbség kevesebb, mint 100 000 Ft. Ebben az esetben a felszámoló az értékesítés egyéb nyilvános formáját is alkalmazhatja a kedvezőbb eredmény elérése érdekében.
(1a)[529] Ha az értékesítendő vagyonban föld, illetve tanya van, ezek értékesítésére a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(2)[530] Az értékesítést - ha a választmány (választmány hiányában a hitelezői képviselő) ettől eltérően nem rendelkezik - a felszámolás közzétételének időpontjától számított 100 napon belül kell megkezdeni. A hitelezői választmány előírhatja, hogy a felszámoló az értékesítési eljárásról a választmányt értesítse, illetve tegye lehetővé az értékbecslés és az értékesítési eljárás hitelezők általi megismerését, figyelemmel kísérését. A hitelezői választmány előírhatja, hogy a felszámoló a pályázati felhívás, illetve az árverési hirdetmény szövegéről és az értékesítésre kerülő vagyontárgyak becsértékéről előzetesen, észrevételezési jog biztosításával tájékoztassa a választmányt. A becsérték felülvizsgálatára a hitelezői választmány a bíróságtól szakértő kirendelését kezdeményezheti, amelynek költségét előlegezni köteles. A bíróság a kérelemről 8 napon belül dönt. A szakértő díját a felszámolási költségek [57. § (2) bekezdés e) pont] terhére kell elszámolni, amennyiben az általa megállapított becsérték kerül elfogadásra. Ha a szakértői vélemény alapján a becsérték módosítására nincs szükség, a szakértői díjat a választmányban résztvevő hitelezők viselik, a szakértő kirendelésének kezdeményezésével összefüggő megállapodásuk szerinti arányban.
(3)[531] Az értékesítésen a felszámoló, a vagyonfelügyelő (ideiglenes vagyonfelügyelő), az említett szervezetek tulajdonosa (tagja, részvényese, alapítója, ide nem értve a magyar államot), vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója, foglalkoztatottja, a felszámolóbiztos, valamint az előbbiekben említett személyek közeli hozzátartozója, továbbá az említettek többségi befolyással rendelkező gazdálkodó szervezete tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot nem szerezhet.
(3b)[532] Az értékesítés során - kivéve a jogszabályon alapuló elővásárlási jog gyakorlását - nem szerezhet tulajdont olyan személy vagy szervezet sem, aki vagy amely az adós kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tulajdonosa, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amely az adóssal együtt elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja.
(4)[533] A tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot szerző fél a nyilvános értékesítésen az adóssal szemben beszámítással nem élhet, ide nem értve, ha az adós vagyonaként olyan lakóingatlan kerül értékesítésre, amelynek ellenértékét a magánszemély vevő részben vagy egészben kiegyenlítette, de a tulajdonjog átruházására nem került sor a felszámolás elrendelése előtt.
(5)[534] Ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során az e törvényben foglalt - az értékesítés formáira és a közjegyző igénybevételére vonatkozó - rendelkezéseknek nem tesz eleget, az érdekelt fél az értékesítéstől számított 30 napon belül az értékesítés - így különösen a pályázat, árverés - eredményeként megkötött adásvételi szerződést a bíróságnál [6. § (1) bek.] keresettel megtámadhatja. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Az adós vagyonának értékesítése során kötött szerződések eredményes megtámadása esetén a hitelezőnek a bevételből részére kifizetett összeg mértékéig visszatérítési kötelezettsége van az adós felé, amennyiben az eredeti állapot helyreállítása körében a vételár visszafizetését a bíróság elrendeli. Ebben az esetben a hitelező nem élhet a 36. § (1) bekezdésében írt beszámítási jogával.
(6)[535] Ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során a felszámolás elrendelését megelőzően közhiteles nyilvántartásba bejegyzett vagy jogszabály alapján fennálló elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elővásárlásra jogosult az (5) bekezdésben foglalt jogvesztő határidő alatt keresetével a bírósághoz [6. § (1) bek.] fordulhat. Az adós vagyonának értékesítése során kötött szerződések eredményes megtámadása esetén a hitelezőnek a bevételből részére kifizetett összeg mértékéig visszatérítési kötelezettsége van az adós felé, amennyiben az eredeti állapot helyreállítása körében a vételár visszafizetését a bíróság elrendeli. Ebben az esetben a hitelező nem élhet a 36. § (1) bekezdésben írt beszámítási jogával.
49/A. §[536] (1)[537] A felszámoló a nyilvános pályázati felhívást a Cégközlönyben - a pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot legalább 15 nappal megelőzően - teszi közzé, amelynek tartalmaznia kell:
a) az értékesítésre kerülő vagyon megjelölését,
b) az értékesítés feltételeit,
c) a legalacsonyabb összegű ellenértéket (minimálár),
d) az ajánlatok benyújtásának formáját, időpontját, az ajánlati biztosítékot, az átvétel és az elbírálás módját,
e) a részletes pályázati feltételeket tartalmazó dokumentum átvételének és az információ kérésének módját.
(1a)[538] Az (1) bekezdés c) pontja szerinti minimálár meghatározásának szabályait e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.
(2) A felszámoló az ajánlatok felbontását közjegyző jelenlétében köteles lefolytatni. A közjegyző az eljárásról jegyzőkönyvet készít. A felszámoló a pályázat értékelését és annak eredményét jegyzőkönyvbe foglalja, amelyet megküld a választmánynak.
(3) A jegyzőkönyvek megtekintését - kérésre - bármely hitelező részére lehetővé kell tenni.
(4)[539] A felszámoló a pályázatot eredménytelennek nyilváníthatja, amennyiben nem adtak be a pályázati feltételeknek megfelelő pályázatot. Ezt követően - legkésőbb az eredménytelen pályázati felhívás közzétételétől számított 3 hónapon belül - új pályázatot írhat ki. Ha több közel azonos értékű (a vételár vonatkozásában legfeljebb 10%-kal eltérő) ajánlat érkezik, a felszámoló haladéktalanul köteles az említett pályázók között nyilvános ártárgyalást tartani, amelynek feltételeit az ártárgyalás megkezdését megelőzően a felekkel közölnie kell. Nyilvános ártárgyalásra legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor. Az addig megtett pályázati ajánlatok automatikusan érvényben maradnak, vagy azoknál magasabb vételárat tartalmazó ajánlatot lehet tenni. Az ártárgyaláson részt nem vevő vagy visszalépő pályázó az ajánlati biztosítékot elveszíti.
(5)[540] A (4) bekezdésben foglaltakat követő újabb sikertelen pályázat esetén - a hitelezői választmány (ennek hiányában az annak létrehozására az 5/A. § (4) bekezdése szerint jogosult hitelezők) egyetértésével - a felszámoló a pályázat harmadik megismétlése helyett a vagyontárgyat becsértéken az azt igénylő - a vagyontárgyra vonatkozóan zálogjoggal rendelkező - zálogjogosult hitelezőnek értékesíti oly módon, hogy több igénylő esetén a Ptk. 5:118-5:122. §-ában meghatározott kielégítési sorrend irányadó. Ha a tulajdont szerző zálogjogosult a zálogjogosultak kielégítési sorrendjében első helyen áll (a továbbiakban: elsőhelyi zálogjogosult), a vételár megfizetése úgy történik, hogy a vevő a felszámoló által szolgáltatott adatok alapján - legkésőbb a szerződéskötést követő 15 napon belül - köteles megfizetni
a) a 49/D. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti ráfordításokat,
b) a felszámoló díjelőlegeként a vételár 3%-ának megfelelő összeget és az azt terhelő általános forgalmi adó megfizetéséhez szükséges összeget,
c) az 59. § (5) bekezdése szerinti kifizetések céljára a vételár 2%-át, valamint
d) a vételár és a felszámolási eljárásban értékesített vagyontárgyat terhelő zálogjoggal biztosított, elismert követelése közötti pozitív különbözetet.
(6)[541] Az (5) bekezdés c) pontja alapján kapott összeget a felszámoló 15 napon belül átutalja a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala által vezetett számlára.
49/B. § (1)[542] Az árverést a felszámoló árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti
a) az adós nevét és székhelyét,
b) az árverés helyét és idejét,
c) az árverésre kerülő vagyontárgyakat és becsértéküket,
d) a legalacsonyabb összegű ellenértéket (minimálár),
e) az árverési előleg összegét és azt, hogy az ingóságot az árverés előtt hol és mikor lehet megtekinteni,
f) ingatlan árverése esetén
fa) az ingatlan-nyilvántartási adatokat, a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználat jogcímét, időtartamát,
fb) az ingatlan tartozékait, az épületnél jellemző sajátosságokat, továbbá beköltözhető vagy lakott állapotát,
fc) az árverési előleg összegét; és
g) az egyéb lényeges körülményeket.
(1a)[543] Az (1) bekezdés d) pontja szerinti minimálár meghatározásának szabályait e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.
(2) A felszámoló az árverési hirdetményt az árverést megelőzően legalább 15 nappal a Cégközlönyben közzéteszi.
(3)[544] Ha az árverésen a felajánlott vételár nem éri el a becsértéket, a felszámoló megismételt árverés tartásáról határoz.
(4)[545] A vagyontárgyra az árverezhet, aki előlegként az ingatlan becsértékének 5%-át legkésőbb az árverés megkezdése előtt a felszámolónál letétbe helyezi. A vevő köteles a teljes vételárat az árverési hirdetményben közzétett feltételek szerint az adós számlájára befizetni. Ha ezt a vevő elmulasztja, az előlegét elveszti. Az ingatlan árverésen történő értékesítése - ha e törvény másként nem rendelkezik - nem érinti harmadik személynek az árverés időpontjában az ingatlanra bejegyzett és az ingatlan-nyilvántartáson kívül fennálló jogait. Ha a 49. § (5)-(6) bekezdésében foglaltak szerint per indult, annak jogerős befejezéséig a befizetett összeget elkülönített, kamatozó számlán kell tartani.
(5) Ingóság árverezése esetén a legtöbbet ajánló köteles a vételárat azonnal kifizetni. Ha a vevő a vételárat nem fizeti ki, az ingóságot tovább kell árverezni, kivéve, ha a vételár az 1 millió forintot meghaladja. Ebben az esetben a felszámoló a kifizetésre legfeljebb 60 napos határidőt állapíthat meg. A fizetést elmulasztó vevő nem vehet részt a vagyontárgy további vagy újabb árverezésében.
(6)[546] A felszámoló az árverést közjegyző jelenlétében köteles lefolytatni, a közjegyző az árverésen jegyzőkönyvet készít, amelyről az árverési vevőknek - a hitelezői választmánynak és kérésükre a hitelezőknek - másolatot kell adni.
(7)[547] A (3) bekezdésben foglaltakat követő újabb eredménytelen árverés esetén - a hitelezői választmány (választmány hiányában az annak létrehozására az 5/A. § (4) bekezdése szerint jogosult hitelezők) egyetértésével - a felszámoló az árverés harmadik megismétlése helyett a vagyontárgyat becsértéken az azt igénylő, a vagyontárgyra vonatkozóan zálogjoggal rendelkező zálogjogosult hitelezőnek értékesíti oly módon, hogy több igénylő esetén a Ptk. 5:118-5:122. §-ában meghatározott kielégítési sorrend irányadó. Ha a tulajdont szerző zálogjogosult az elsőhelyi zálogjogosult, a vételár megfizetése úgy történik, hogy a vevő - a felszámoló által szolgáltatott adatok alapján - legkésőbb a szerződéskötést követő 15 napon belül köteles megfizetni
a) a 49/D. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti ráfordításokat,
b) a felszámoló díjelőlegeként a vételár 3%-ának megfelelő összeget és az azt terhelő általános forgalmi adó megfizetéséhez szükséges összeget,
c) az 59. § (5) bekezdése szerinti kifizetések céljára a vételár 2%-át, valamint
d) a vételár és a felszámolási eljárásban értékesített vagyontárgyat terhelő zálogjoggal biztosított, elismert követelése közötti pozitív különbözetet.
(8)[548] A (7) bekezdés c) pontja alapján kapott összeget a felszámoló 15 napon belül átutalja a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala által vezetett számlára.
49/C. §[549] (1)[550] A természetvédelmi oltalom alatt álló területek esetén az államot jogszabály alapján megillető elővásárlási jog a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervet, műemlékek értékesítése esetén pedig a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági feladatokat ellátó hatóságot mindenki mást megelőzően illeti meg. Amennyiben az értékesítendő vagyon mindkét védettség alá esik, az elővásárlási jog gyakorlásának egymás közötti sorrendjére az említett szervek megállapodása irányadó.
(2) Ha az adós vagyonában olyan új építésű lakóingatlan van, amelynek ellenértékét a magánszemély vevő részben vagy egészben kiegyenlítette, de a tulajdonjog átruházására nem került sor a felszámolás elrendelése előtt, a vevőt az értékesítés során elővásárlási jog illeti meg.
(3)[551] A felszámolás elrendelését megelőzően közhiteles nyilvántartásba bejegyzett vagy jogszabály alapján elővásárlásra jogosult ezt a jogát a nyilvános értékesítésen vagy azt követően a felszámoló felhívására gyakorolhatja oly módon, hogy a véglegesen kialakult vételár ismeretében nyilatkozik vételi szándékáról.
49/D. §[552] (1)[553] Amennyiben a zálogjogosult a 46. § (7) bekezdésében meghatározott befizetési kötelezettségét teljesítette - és követelése nem a 3. § (1) bekezdés g) pontja szerinti függő követelés -, a felszámoló a következőképpen jár el: ha a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt jött létre, a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból - követelésen alapított zálogjog esetén pedig a követelés beszedéséből, behajtásából (a továbbiakban együtt: behajtás) származó bevételből - az alábbi sorrendben
a) a zálogtárgy élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotának elhárításával közvetlenül összefüggő, hatósági határozattal elrendelt munkálatok igazolt költségeit,
b) a zálogtárgy 40. § szerinti perekkel történő visszakövetelésének, a zálogtárgy megőrzésének, állagmegóvásának, értékesítésének költségeit,
c) a zálogtárggyal összefüggésben a felszámolás kezdő időpontját követően esedékessé váló és befizetendő adókat, igazgatási szolgáltatási díjakat,
d) követelésen alapuló zálogjog esetén a követelés behajtásának költségeit,
e) a nettó vételár (a követelés behajtásából származó bevétel) legfeljebb 1%-ának megfelelő mértékű összeget az 57. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott költségként, valamint
f) a nettó vételár - illetve a követelés behajtásából származó bevétel - 7,5%-ának megfelelő összeget
vonhatja le, az a)-f) pont szerinti levonásokat követően fennmaradó összeget pedig a 49. § (5) bekezdése szerinti megtámadási határidő lejártát követő 30 napon belül az értékesített zálogtárgyat terhelő, zálogjoggal biztosított követelés (tőke, szerződéses kamat, költségek) kielégítésére köteles fordítani az említett sorrendben, több jogosult esetén a Ptk. 5:118-5:122. §-ában meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével. Ha a 49. § (5) bekezdése alapján indított keresetet elutasították vagy visszautasították, a 30 napos határidőt a jogerős bírósági határozat kézhezvételétől kell számítani.
(2)[554] A felszámoló az (1) bekezdés f) pontja szerinti összegből 3%-nak megfelelő összegű felszámolói díjelőleget és ezt a díjelőleget terhelő általános forgalmi adó megfizetéséhez szükséges összeget veheti fel, 2%-ot pedig haladéktalanul a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala részére utal át. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala az átutalt összeget elkülönítetten kezeli, és az 59. § (5) bekezdése szerinti kifizetésekre használja fel. Az (1) bekezdés és az e bekezdés szerinti levonásokat és kifizetéseket követően fennmaradó összeget a felszámoló az 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások teljesítésének fedezetéül köteles elkülöníteni.
(2a)[555] E § alkalmazásában létrejöttnek kell tekinteni a felszámolás kezdő időpontját megelőzően kötött zálogszerződéssel olyan követelésen alapított zálogjogot is, amely követelés a felszámolás kezdő időpontja előtt létrejött jogviszonyból a felszámolás kezdő időpontját követően keletkezett.
(3)[556] A zálogjoggal biztosított követelésekkel azonos elbírálás alá esik az a követelés, amely kizárólag a zálogtárgyból történő kielégítés tűrésére irányul (dologi kötelezettség), az alzálogjoggal terhelt követelés, az önálló zálogjoggal, illetve átalakításos önálló zálogjoggal terhelt ingatlanból a biztosítéki szerződés szerint kielégíthető követelés, valamint az a követelés is, amelynek végrehajtására az ingóságot lefoglalták, illetve a végrehajtási jogot a felszámolás kezdő időpontjáig [28. § (2) bekezdés e) pont] bejegyezték. Ez utóbbi követeléseknek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét az ingóság lefoglalásának időpontja, illetve a végrehajtási jog bejegyzésének időpontja szerint kell megállapítani.
(4)[557] Nem alkalmazandó az (1)-(2) bekezdés abban az esetben, ha a zálogjog jogosultja a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója, illetve élettársa, valamint az adós többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet.
(5)[558] Nem alkalmazandó az (1)-(2) bekezdés abban az esetben sem, ha a zálogjog jogosultja a gazdálkodó szervezet többségi befolyással rendelkező tagja (részvényese), és a zálogjoggal biztosított követelés a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően keletkezett. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet tagja (részvényese) előre látta vagy ésszerűen előre láthatta, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.
(6)[559] Az (1)-(2) bekezdés szerinti követelések ki nem egyenlített részének kielégítése, valamint a vételárból a zálogjoggal biztosított követelések kielégítése után fennmaradó összeg felosztása tekintetében a felszámolás körébe tartozó vagyonból történő kielégítés szabályai az irányadók (57-58. §).
(7)[560] Amennyiben a zálogjogosult a 3. § (1) bekezdés g) pontja szerinti függő követelés jogosultja, akkor a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból az (1) bekezdésben meghatározott költségek és felszámolói díj levonása után fennmaradó összeget a felszámolónak az 58. § (5) bekezdés szerinti tartalékba kell helyeznie. Ha a fennmaradó összeg nagyobb, mint a függő követelés összege, akkor ez utóbbi összeget kell a tartalékba helyezni.
(8)[561] Ha a zálogtárgy eredményessé nyilvánított pályázati vagy árverés útján történő értékesítésekor a zálogtárgy megvásárlására olyan elsőhelyi zálogjogosult jogosult, akinek a követelése nem minősül a 3. § (1) bekezdés g) pontja szerinti függő követelésnek, a vételár megfizetése úgy történik, hogy a vevő - a felszámoló által szolgáltatott adatok alapján - a szerződéskötéskor köteles megfizetni
a) az (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti ráfordításokat,
b) a felszámoló díjelőlegeként a vételár 3%-ának megfelelő összeget és az azt terhelő általános forgalmi adó megfizetéséhez szükséges összeget,
c) az 59. § (5) bekezdése szerinti kifizetések céljára a vételár 2%-át, valamint
d) a vételár és a felszámolási eljárásban értékesített vagyontárgyat terhelő zálogjoggal biztosított, elismert követelése közötti pozitív különbözetet.
(9)[562] A (8) bekezdés c) pontja alapján kapott összeget a felszámoló 15 napon belül átutalja a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala által vezetett számlára.
49/E. §[563] (1) Kormányrendelet az adós vagyontárgyainak felszámoló által végzett nyilvános értékesítésére vonatkozóan meghatározhatja a világhálón elérhető elektronikus értékesítési rendszer bevezetésének időpontját, kimondhatja kötelező alkalmazását, lefolytatására a 49-49/C. §-tól - az elektronikus értékesítés sajátosságai által indokolt mértékben - eltérő és részletes rendelkezéseket határozhat meg (ideértve az érvénytelenné, illetve eredménytelenné nyilvánítás feltételeit is), meghatározza az elektronikus értékesítési rendszer szakmai és informatikai követelményeit, működésének elveit (ideértve az elektronikus árverés és pályáztatás rendjét is), az informatikai rendszer működtetésének, a működtetés ellenőrzésének felelősét, a működtetés biztonságosságával, átláthatóságával és ellenőrizhetőségével összefüggő követelményeket, az informatikai rendszer jogszabályi és működésbiztonsági tanúsításának szabályait, az elektronikus értékesítési rendszerhez felszámolóként (értékesítőként) és felhasználóként (vevőként) történő csatlakozás feltételeit, a rendszer használóira vonatkozó szabályzatok kötelező tartalmát, a felszámolók és a vevők részére a rendszer által nyújtott informatikai támogatások formáit, a rendszerüzemeltetés főbb feltételeit, az informatikai rendszer üzemeltetőjének kiválasztásával összefüggő szabályokat, az értékesítési számítógépes rendszer és a felhasználók, továbbá a felszámolók és a rendszerüzemeltető közötti megállapodások kötelező tartalmi elemeit.
(2)[564] Az elektronikus árverésen közjegyzőt nem kell igénybe venni.
(3)[565] Az elektronikus pályázaton közjegyzőt nem kell igénybe venni. Az árverés eredményének megállapításáról, valamint az elektronikus pályázat értékeléséről készült jegyzőkönyvet a felszámoló feltölti a számítógépes rendszerbe, és a jegyzőkönyvet 8 napon belül megküldi a bíróságnak, a hitelezői választmánynak és a hitelezők képviselőjének. A jegyzőkönyv megtekintését bármely hitelező számára - kérelmére - 8 napon belül biztosítani kell. A felszámoló gondoskodik arról, hogy védett adat ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen.
(4) Az elővásárlási joggal rendelkezőknek nem kell részt venniük az elektronikus értékesítésben. A felszámoló az elektronikus értékesítés érvényességének és eredményességének megállapítását követően a nyertes ajánlatot bemutatja az elővásárlási joggal rendelkezőknek, az őket megillető sorrendben, annak érdekében, hogy nyilatkozzanak: kívánnak-e élni elővásárlási jogukkal.
(5)[566] Az informatikai rendszernek és a felszámolónak a felszámolási értékesítési eljárások szabályszerűségének ellenőrizhetősége céljából az értékesítési eljárások lezárását követően is meg kell őriznie az értékesítési eljárás során tudomására jutott adatokat - ideértve a személyes adatokat is -, valamint az értékesítési eljárásokkal összefüggésben feltöltött dokumentumokat és az értékesítők adatait. Az értékesítési eljárással összefüggésben indult bírósági, illetve hatósági eljárásban az informatikai rendszernek, illetve a felszámolónak az értékesítésekre vonatkozó adatokat és dokumentumokat ezeknek az eljárásoknak a jogerős vagy végleges befejezéséig - rendkívüli jogorvoslati eljárások esetén ezeknek az eljárásoknak a lezárásáig - kell az aktív állományban kezelnie. Az informatikai rendszer, illetve a felszámoló az általa az értékesítési eljárással összefüggésben kezelt adatokat - ideértve a személyes adatokat is -, valamint az értékesítési eljárásokkal összefüggésben feltöltött dokumentumokat kizárólag az eljáró hatóság, bíróság, valamint a büntetőeljárás során eljáró nyomozó hatóság, ügyészség, vagy bíróság részére továbbíthatja. Ha az értékesítési eljárással összefüggésben nem indult büntetőeljárás, illetve bírósági vagy hatósági eljárás, az adatokat és az értékesítési eljárásokkal összefüggésben feltöltött dokumentumokat öt évig kell aktív állományban kezelnie az informatikai rendszernek és a felszámolónak. Ezt követően további öt évig - ha a felszámolási eljárás még nem fejeződött be, a felszámolási eljárást jogerős befejezéséig - archív állományként kell tárolni az adatokat és a dokumentumokat, ezt követően az adatvédelmi szabályzatban meghatározott módon kell megsemmisítenie az adatokat a felszámolónak és az informatikai rendszer működtetőjének, a dokumentumok elhelyezéséről pedig az 53. §-ban meghatározott módon gondoskodik a felszámoló.
(6)[567] Az elektronikus árverés eredményének megállapításáról, valamint az elektronikus pályázat értékeléséről készült jegyzőkönyv másolatát kérelemre a licitáló, a pályázó és az elővásárlásra jogosult részére is meg kell küldeni. A licitáló, a pályázó és az elővásárlásra jogosult részére megküldött jegyzőkönyvben a személyes adatokat megismerhetetlenné kell tenni, és a licitálókat, valamint a pályázókat az egyedi azonosító számukkal kell szerepeltetni. A felszámoló gondoskodik arról, hogy védett adat ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen.
49/F. §[568] A felszámoló kizárhatja az árverezésből, pályázatból azokat, akik az elektronikus értékesítés szabályait, az eljárás eredményét csalárd módon befolyásolták vagy hamis adatszolgáltatással vettek benne részt, illetve az említetteket megkísérelték.
49/G. §[569] (1)[570] A felszámoló az árverező, a pályázó, az őt képviselő személyek személyazonosságát a szerződés megkötése előtt ellenőrzi, és megvizsgálja, hogy nem esnek-e a 49. § (3) és (3b) bekezdése szerinti kizáró okok alá. A személyazonosság ellenőrzése és a hatósági nyilvántartási adatokkal való egyezőség megállapítása érdekében a felszámolóbiztos megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, az útiokmány nyilvántartást vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szervet. A megkeresés elektronikus úton történő adatigényléssel valósul meg, amelyet a felszámolóbiztos az elektronikus aláírásával lát el. A nyilvántartást vezető hatóság a megkeresés teljesítése előtt ellenőrzi az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességét, és a megkeresés teljesítését megtagadja, amennyiben a tanúsítvány érvényességét a bizalmi szolgáltató felfüggesztette vagy visszavonta. A felszámolóbiztos az adatigénylés iránti megkeresésben köteles megjelölni azt az értékesítést (értékesítéseket), amellyel összefüggésben az árverező, pályázó vagy vevő adatainak ellenőrzését végzi.
(2)[571] A felszámolóbiztos az adatigénylésekről és az azokkal érintett jogügyletekről köteles nyilvántartást vezetni. Az adatellenőrzés során tudomására jutott adatokat - ideértve a személyes adatokat is - csak az okiratba foglalással, valamint az ellenjegyzéssel kapcsolatos tevékenysége során használhatja fel, és azokat kizárólag a bíróság, az ügyészség, a büntetőügyben eljáró szervek részére továbbíthatja. A felszámolóbiztos az adatellenőrzés során megismert adatokat köteles az iratoktól elkülönítve zártan kezelni, a felszámolási eljárás jogerős befejezését követően az adatokat törölnie kell.
(3) Az értékesítés során nem szerezhet tulajdont az a személy, illetve az a szervezet, amelynek képviselője a személyazonosságának megállapításához nem szolgáltat adatot, nem tud bemutatni érvényes igazolványt, vagy a nyilvántartó szerv bevonásával lefolytatott ellenőrzés azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva. Ez utóbbi esetben az igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából a felszámolóbiztos köteles az ellenőrzés során észlelt tényeket az okirat felhasználásának helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak haladéktalanul írásban bejelenteni, és e bejelentést ezzel egyidejűleg rövid úton is megtenni.
49/H. §[572] A felszámoló az adós vagyontárgyainak értékesítésével, továbbá bármely más módon történő hasznosításával összefüggésben keletkezett dokumentumról a hitelezői választmány, a hitelezők képviselője vagy bármely hitelező kérelmére 8 napon belül köteles írásban tájékoztatást adni, illetve azokba betekintést engedni. A felszámoló gondoskodik arról, hogy védett adat ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen.
50. § (1)[573] Ha a felszámolási eljárás során a hitelezők igényeinek kielégítéséhez elegendő pénzeszköz folyt be, a felszámoló a követelések bejelentésére megadott határidő letelte után, közbenső felszámolási mérleget (a továbbiakban: közbenső mérleg) készíthet. A közbenső mérleg tartalmazza a gazdálkodó szervezet tevékenységet lezáró mérlegének [31. § (1) bekezdés a) pont], továbbá a nyitó felszámolási mérleg [46. § (2) bekezdés] adatait is. A közbenső mérleget az 52. § (3) bekezdésében, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást az 52. § (4) bekezdésében meghatározott bontásban kell elkészíteni. A szöveges jelentésnek tartalmaznia kell a tevékenységet lezáró mérleg és a közbenső mérleg eltéréseinek, valamint a bevételek és költségek alakulásának részletes magyarázatát. A szöveges jelentéshez csatolni kell a hitelezők 46. § (5) bekezdése szerinti nyilvántartását.
(2)[574] A felszámolás kezdő időpontjától évente a közbenső mérleg elkészítése kötelező.
(3) A felszámolás várható költségeire és a vitás hitelezői igények fedezetére a közbenső mérleg alapján tartalékot kell képezni.
(4) A tartalékon felüli pénzvagyon terhére - az 57. §-ban megállapított kielégítési sorrendben - a jogerős bírósági, hatósági határozaton alapuló vagy a nem vitatott hitelezői követelések részben vagy egészben kielégíthetők.
(5)[575] A közbenső mérleget, a szöveges jelentést, a bevételek és kiadások alakulásáról, továbbá a felszámolási költségekről készített kimutatást és a hitelezők részbeni kielégítésének sorrendjét és összegét tartalmazó részleges vagyonfelosztási javaslatot a felszámoló köteles a hitelezőknek - választmány alakítása, illetve hitelezői képviselő választása esetén az említetteknek is - megküldeni azzal, hogy arra 15 napon belül észrevételt tehetnek. Az (1) bekezdésben meghatározott iratokat a bíróság részére jóváhagyás végett be kell mutatni, a hitelezők véleményét - hitelezői választmány vagy hitelezői képviselő esetén az említettek véleményét is - csatolva. A közbenső mérleget a felszámolónak meg kell küldenie az állami és önkormányzati adóhatóságnak is.
(6)[576] A bíróság a közbenső mérleget és a részleges vagyonfelosztási javaslatot 30 napon belül végzéssel jóváhagyja, vagy elutasítja; a végzés ellen fellebbezésnek van helye. A jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A bíróság a végzésben rendelkezik arról, hogy a közbenső mérleg elkészítéséig értékesített vagyontárgyakból és a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, behajtott követelésekből - kivéve a 49/D. § (1) és (3) bekezdés szerinti értékesítések esetét - együttesen befolyt összeg 4%-át - az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén továbbá az ebből eredő bevétel 2%-át -, de legalább 250 000 forintot, díjelőlegként a Gazdasági Hivatal által kezelt, elkülönített számlán lévő összegből a felszámoló részére utalják ki, ha a fenti összeg a számlán az adós hitelezőinek befizetéseiből rendelkezésre áll. Ha a fenti összeg az elkülönített számlán nem, ám az adós cég számláján rendelkezésre áll, a felszámolónak a díjat e számla terhére kell kiutalni. A felszámolónak kiutalt összeget meg kell növelni a kifizetendő összeggel arányos, az általános forgalmi adó megfizetéséhez szükséges összeggel.
(7) A követeléseknek a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg alapján történő kielégítéséről - az összegek pontos feltüntetésével - a felszámoló az adós összes hitelezőjét köteles tájékoztatni.
51. § (1)[577] A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett fél, a hitelezői választmány, valamint a hitelezői képviselő a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnál a felszámolóval szemben kifogással élhet. Az adós nevében kifogást a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselője nyújthat be.
(2)[578] A bíróság a kifogás felől soron kívül, de legfeljebb 30 napon belül határoz. Ez a határidő a bizonyítási eljárás időtartamával meghosszabbodik. Ha a kifogás elbírálása során a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele szükséges, a bíróság a kifogásolt intézkedés felfüggesztését rendeli el. A felfüggesztő végzés ellen nincs helye külön fellebbezésnek.
(3)[579] Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a felszámoló intézkedését megsemmisíti, és az eredeti állapotot helyreállítja, vagy a felszámoló részére új intézkedés megtételét írja elő, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. Amennyiben a kifogás a felszámolási költségként való elszámolással függ össze, a bíróság erre irányuló kérelem esetén a jogellenesen felszámolási költségként elszámolt összegnek az adós vagyonába történő megfizetésére is kötelezheti a felszámolót. A bíróság a megalapozott kifogás tárgyában hozott jogerős végzését elektronikus úton megküldi a Hatóságnak is.
(3a)[580] A bíróság a kifogást elbíráló végzésében - a felszámoló kérelmére - engedélyezheti, hogy a felszámoló a bíróság végzése szerinti őt terhelő, a kifogást előterjesztő fél részére megfizetett eljárási költséget az adós vagyonából felvegye és azt felszámolási költségként elszámolja, ha - a kifogás benyújtására okot adó mulasztás vagy intézkedés körülményeire is tekintettel - megállapítható, hogy a felszámoló az ilyen tisztséget betöltő személytől általában elvárható gondossággal járt el.
(4)[581] A kifogásnak helyt adó végzés ellen a közléstől számított 15 napon belül fellebbezhet - a végzésnek a kifogást előterjesztő fél részére megítélt költségek felszámolási költségként történő kifizetésének engedélyezésére irányuló kérelmet elutasító rendelkezésére is kiterjedően - a felszámoló, a végzésnek a kifogást előterjesztő fél részére megítélt költségek felszámolási költségként történő kifizetését engedélyező rendelkezése ellen pedig a kifogást előterjesztő fél, ha ez utóbbi hitelezőnek minősül. A kifogást elutasító végzés ellen a kifogást előterjesztő fél fellebbezhet.
(4a)[582] A kifogást elbíráló végzés ellen benyújtott fellebbezést 45 napon belül kell elbírálni.
(5)[583] Ha a felszámoló a kifogásnak helyt adó jogerős bírói végzésnek nem tesz eleget, a bíróság új felszámolót rendel ki, és kötelezheti a felszámolót az ezzel járó költségek viselésére, valamint a díját csökkentheti. A bíróság a jogerős végzését elektronikus úton megküldi a Hatóságnak.
(6)[584]
51/A. §[585] A bíróság a felszámolóval szemben bírságot kiszabó határozatát a jogerőre emelkedését követő 8 napon belül megküldi a Hatóságnak.
52. § (1)[586] A felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, és mindezeket megküldi a bíróságnak és a záró mérleg elkészítésének napját követő napon az adóhatóságnak, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezéséről. Az adóhatósághoz a záró adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetni.
(1a)[587] A zárójelentés tartalmazza azoknak a hitelezőknek a felsorolását is, akik a felszámolási eljárás kezdő időpontjától a 49/D. § (1) és (3) bekezdése szerinti jogosultként nyilvántartásba vételre kerültek.
(2)[588] A felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelező, kivéve, ha
a)[589] az adós ellen indított folyamatban lévő per vagy hatósági eljárás jogerős befejezése a hitelezői igény megállapításához szükséges,
b) még nem fejeződtek be
ba) a 33/A. § alapján felszámoló által indított megállapítási perek,
bb) a 40. § alapján kezdeményezett eljárások vagy az adós vagyona terhére kötött fedezetelvonó szerződésekre alapított eljárások, vagy
bc)[590] a vitatott igény elbírálására vagy kifogás alapján indult eljárások, vagy
c)[591] bűnügyi hitelezői igénybejelentés történik a 79/A. § szerinti olyan felszámolási eljárásban, amelyet nem bűnügyi hitelezői követelés alapján rendeltek el.
(3)[592] A felszámolási zárómérleg tartalmazza:
a) a pénzeszközöket,
b) a megmaradt (nem értékesített) vagyontárgyakat, piaci értéken,
c) a be nem hajtott követeléseket,
d)[593] a ki nem egyenlített tartozásokat hitelezőkénti bontásban, ideértve a felszámolási költségek miatti tartozásokat is, könyv szerinti értéken,
e) a fel nem osztható vagyont,
f) a felosztható vagyont.
(4) A bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatás tartalmazza:
a) a tevékenység folytatásával kapcsolatos árbevételeket és költségeket,
b) a vagyontárgyak értékesítésével kapcsolatban a vagyontárgy ellenértékét és nyilvántartási értékét,
c)[594] a felszámolás időszaka alatt behajtott követelések összegét,
d) a kiegyenlített felszámolási költségeket.
(5)[595] A felszámolási zárómérlegben szereplő be nem hajtott követelések tekintetében a hitelezői követelések erejéig engedményezésnek van helye azzal, hogy az ilyen követelésre a Ptk. 6:201. §-a az irányadó.
53. §[596] (1) A felszámoló a gazdálkodó szervezet
a) történeti értékű iratait az illetékes levéltárnak adja át,
b) működése során keletkezett maradandó értékű irattári anyagát a területileg illetékes levéltárnak nem fertőzött állapotban, irattári rendben, ügyviteli segédleteivel, levéltári tárolásra alkalmas és a tartalomnak megfelelően feliratozott savmentes dobozokban (vagy az iratanyag jellegének megfelelő más tárolóeszközökben), továbbá a levéltári anyagot legalább raktári egységenként (dobozonként, illetve egyéb tárolóeszközök szerint) felsoroló jegyzékkel (átadás-átvételi jegyzékkel) együtt köteles átadni. Az átadás költségei az átadót terhelik. Az a) pontban említett iratokkal kapcsolatban elvégzendő feladatok átruházhatóak, a felelősség azonban az iratok levéltárba kerüléséig a felszámolót terheli,
c) minősített adatot tartalmazó iratait a felülvizsgálatra jogosult minősítő részére köteles jegyzékbe foglalni és a jegyzék megküldésével a minősítés felülvizsgálatát kezdeményezni.
(2)[597] A felszámoló a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás ellátásával összefüggésben jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatairól. A biztosítottak 2009. december 31-éig fennállt jogviszonyáról szóló adatokat az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére kell megküldeni. Az említett időpontot követő időszakra a társadalombiztosítási kötelezettséggel járó kifizetésekről az állami adóhatóság részére kell bevallást teljesíteni. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az állami adóhatóság által - az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről - kiadott igazolást a felszámoló köteles megküldeni a bíróságnak.
(3)[598] Az irattári anyag fennmaradó részének selejtezéséről, illetőleg jogszabályban meghatározott ideig történő őrzéséről a felszámoló gondoskodik. Az iratok jogszabályban meghatározott ideig történő őrzésének feladata átruházható, a felelősség azonban az őrzési idő lejártáig a felszámolót terheli.
54. §[599] (1)[600] A felszámoló a felszámolás során az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség szabályai szerint felel. A felszámoló felelőssége az adósnak a felszámolás kezdő időpontjában meglévő -, illetve a felszámolás alatt szerzett - vagyonával [4. § (1) bekezdés] összefüggésben áll fenn. A felszámoló elvárható gondosságának körébe tartozik, hogy amennyiben a fizetésképtelenség bírósági megállapítása előtti időszakban jogszabályellenes vagyonkimentés történt, és a felszámoló úgy látja, hogy az ilyen vagyonkimentéssel szembeni fellépéssel a felszámolási vagyon növelhető, köteles az eljárásokat megindítani, tájékoztatva erről a hitelezői választmányt is.
(2) Az (1) bekezdés szerinti keresetekre a 6. § szerinti bíróság kizárólagosan illetékes.
55. §[601]

A felszámolási eljárás befejezése

56. § (1)[602] A bíróság a felszámolási zárómérleget, a zárójelentést és a vagyonfelosztási javaslatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül megküldi a hitelezőknek. Bármelyik hitelező a kézbesítéstől számított 30 napon belül a felszámolási zárómérlegben, a zárójelentésben vagy a vagyonfelosztási javaslatban foglaltakat írásban kifogásolhatja. A kifogás benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A bíróság tárgyalást tűz ki, amelyre megidézi a kifogást előterjesztőt, valamint a felszámolót. A bíróság a kifogásról a tárgyaláson határoz, és annak eredményeképpen a kifogásnak helyt ad, vagy azt elutasítja. A kifogásnak helyt adó végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
(2)[603] Ha a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítésére a felszámolás kezdetétől számított 2 év eltelte miatt került sor és a zárómérlegben szereplő, be nem hajtott követelések jogi sorsa az 52. § (5) bekezdése folytán nem rendeződött, a bíróság a be nem hajtott követeléseket és az értékesítetlen vagyontárgyakat a hitelezők között - követelésük erejéig - az 57. §-ban foglalt kielégítési sorrend figyelembevételével felosztja. A további eljárásra a 60. §-ban foglaltak az irányadók.
(3)[604] Ha az eljárás befejezésekor az értékesítetlen vagyontárgyak között zálogjoggal, illetve a 49/D. § (3) bekezdése szerinti joggal terhelt vagyontárgy is található, a felszámolási zárómérleg, zárójelentés elkészítését megelőzően a felszámoló felhívja a jog hitelezőként nyilvántartott jogosultját, hogy azzal a feltétellel szerezheti meg a felszámolási eljárás befejezésével a vagyontárgy tulajdonát, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 30 napon belül megfizeti a vagyontárgy legutolsó értékesítési hirdetményben meghirdetett minimálára 3%-ának megfelelő összegű felszámolói díjelőleget, a díjelőleget terhelő általános forgalmi adó megfizetéséhez szükséges összeget, valamint az 59. § (5) bekezdése szerinti kifizetések céljára a zálogtárgy legutolsó értékesítési hirdetményében meghirdetett minimálár 2%-át. Több jogosult esetén a felszámoló a 49/D. § szerinti kielégítési sorrend alkalmazásával állapítja meg és ennek figyelembevételével arányosítja az e bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettségek összegét oly módon, hogy nem terheli fizetési kötelezettség azt a jogosultat, akinek a követelésére a zálogjoggal, illetve a 49/D. § (3) bekezdése szerinti joggal terhelt vagyontárgy felszámolási zárómérlegben meghatározott értéke - a kielégítési sorrend miatt - nem nyújt fedezetet.
(3a)[605] A (3) bekezdésben meghatározott vagyontárgynak a (3) bekezdésben meghatározott kielégítési sorrendben meghatározott hitelezők közötti felosztásáról rendelkező végzés jogerőre emelkedésével a zálogjog, illetve a 49/D. § (3) bekezdésében felsorolt jogok megszűnnek, ezek törlése iránt - a bíróság végzése alapján - hivatalból kell intézkedni.
(3b)[606] A (3) bekezdésben meghatározott vagyontárgy felszámolási zárómérlegben meghatározott értékével nem fedezett követelések ki nem egyenlített részének kielégítése, valamint a (3) bekezdésben meghatározott jogosultak kielégítése után a zálogtárgy fennmaradó hányadának felosztása tekintetében az 57-58. § szerint kell eljárni.
(4)[607] Az értékesítetlen vagyontárgyaknak a hitelezők közötti felosztásával bekövetkezett vagyonszerzés - az egyszerűsített felszámolás esetét (63/B. §) is ideértve - illetékmentes.
(5) Az összes hitelezői igényt meghaladó be nem hajtott követelések felosztására a 61. §-ban foglaltak az irányadók.
57. § (1) A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:
a) a felszámolás (2) bekezdés szerinti költségei,
b)[608] a felszámolás kezdő időpontja előtt zálogjoggal biztosított követeléseknek a 49/D. § (1)-(2a) bekezdés alkalmazásával ki nem elégített része a zálogtárgy általános forgalmi adó nélkül számított értékesítési árbevétele összegéig, oly módon, hogy a 49/D. § (1) bekezdés f) pontja szerint a zálogjogosultnak teljesítendő kifizetéskor levont, és a 49/D. § (2) bekezdése szerint az e § (1) bekezdésében meghatározott tartozásokra elkülönített összeget is a zálogjoggal biztosított követelések kifizetésére kell fordítani; ha pedig a zálogtárgyat több zálogjog terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a Ptk. 5:118-5:122. §-a az irányadó,
c)[609] a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti,
d)[610] a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből, sérelemdíjból eredő követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összegét is ideértve), a kis- és mikrovállalkozás, a mezőgazdasági őstermelő követelése, valamint a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja azon követelései, amelyek azon alapulnak, hogy a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja a biztosított betéttel rendelkező betétesek jogutódjává, illetve követeléseik jogosultjává vált,
e)[611] a társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozások, az adók - ide nem értve a (2) bekezdés szerint felszámolási költségként elszámolható adó- és járuléktartozásokat - és adók módjára behajtható köztartozások, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényen alapuló követelések, a 79/A. § (2) bekezdése szerinti bűnügyi hitelezői igénybejelentés, továbbá a visszafizetendő államháztartási, európai uniós vagy nemzetközi szerződésen alapuló más nemzetközi forrásból származó támogatások, valamint a közműdíjak, a társasházi közös költség és a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapjának a d) pontban nem említett követelései,
f) egyéb követelések;
g)[612] a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás.
h)[613] azok a követelések (ide nem értve a kötelező legkisebb munkabér, kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén pedig az Mt. 138. § (6) bekezdése szerinti garantált bér kétszeresét el nem érő, hathavi átlagkeresetet meg nem haladó munkabér- és bérjellegű követeléseket [(2) bekezdés a) pont]), amelyek jogosultja[614]
ha) a gazdálkodó szervezet legalább többségi befolyással rendelkező tagja (részvényese),
hb) a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője,
hc)[615] az Mt. 208. § (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállaló,
hd)[616] a ha)-hc) pontban említett személyek közeli hozzátartozója, élettársa,
he)[617] az adós többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet,
hf) az adós ingyenes szerződései alapján kedvezményezett szervezet (személy).
(2)[618] A felszámolási költségek a következők:
a)[619] az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások, ideértve
aa)[620] a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat, valamint a munkáltatót a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben terhelő fizetési kötelezettségeket is,
ab) az adós által a kölcsönbeadóval kötött munkaerő-kölcsönzési szerződésben foglalt, az adóst, mint kölcsönvevőt terhelő díjból az adóshoz kölcsönzött munkavállalók részére járó, a kölcsönbeadó által fizetendő munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat, és
ac)[621] az adós által az iskolaszövetkezettel, a közérdekű nyugdíjas szövetkezettel és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetével megkötött szerződésben foglalt, az adóst mint az iskolaszövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete szolgáltatásának igénybevevőjét terhelő díj 85%-át - amely az iskolaszövetkezetnek, a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének járó díjból a feladatteljesítés során személyesen közreműködő iskolaszövetkezeti tagok, közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tagok, valamint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagjai részére járó díj és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatások összegét foglalja magában -, továbbá
ad)[622] ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámoló a felszámolás kezdő időpontja után fizette ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettséget is;
b)[623] a felszámolás kezdő időpontja után az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével, továbbá vagyonának megőrzésével kapcsolatos költségek, ideértve a környezeti károsodások és terhek rendezésének, az engedély nélkül más célra hasznosított termőföld eredeti állapotba történő helyreállításának, valamint a termőföldvédelmi követelmények betartásának a költségeit is, továbbá a 27/A. § (13) bekezdése szerint létesített polgári jogi jogviszonnyal összefüggésben felmerült kiadásokat, a hulladékkezeléssel összefüggő, jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított tevékenységek költségeit, valamint az adósnak azokat a tartozásait, adó-, járulék- és egyéb közteherfizetési, kártérítési, kártalanítási kötelezettségeit, amelyek a felszámolási eljárás kezdő időpontja utáni gazdasági tevékenységből keletkeztek, kivéve a nyereségből fizetendő adókat;
c) a vagyon értékesítésével és a követelések érvényesítésével kapcsolatos igazolt költségek;
d)[624] az adóst terhelő, a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap bérgarancia alaprészéből kapott támogatás;
e)[625] a felszámolással kapcsolatos bírósági és hatósági eljárások során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek;
f)[626] az adós iratanyagának rendezésével, elhelyezésével és őrzésével kapcsolatos költségek;
g)[627] a felszámoló - 49/D. § (1) bekezdés alapján nem érvényesített - díja [60. § (4) bek.], amely tartalmazza a felszámoló által nem a 27/A. § (13) bekezdésében meghatározottak szerint létesített polgári jogi jogviszonnyal összefüggésben felmerült kiadásokat is;
h)[628] a vagyonfelügyelő (ideiglenes vagyonfelügyelő) ki nem fizetett és a kezesektől meg nem térült költségei és díja, ha a felszámolási eljárást csődeljárás előzte meg.
i)[629] a h) pontban nem említett esetekben az ideiglenes vagyonfelügyelő díja.
j)[630] a katasztrófavédelmi, természetvédelmi vagy környezetvédelmi indokból az adós vagyonában a környezeti kárelhárítás, illetve a további környezetveszélyeztetés megelőzésére fordított, állam által megelőlegezett költségek, valamint az építmények élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotának elhárításával közvetlenül összefüggő, hatósági határozattal elrendelt munkálatok államháztartási forrásból megelőlegezett, igazolt költségei.
k)[631] a felszámoló számára e törvény alapján kifizethető díjelőleg, valamint
l)[632] az a költség, amelynek felszámolási költségként történő kifizetését és elszámolását a bíróság az 51. § (3a) bekezdésében meghatározott esetekben engedélyezte.
m)[633] a szerkezetátalakítási szakértő bíróság jogerős határozatával megállapított, ki nem fizetett és meg nem térült díja, ha az adós felszámolását a bíróság a szerkezetátalakítás meghiúsulását (Szát. 8. §) követő 180 napon belül megindított kérelem alapján vagy a szerkezetátalakítás meghiúsulásától számított 180 napon belül bekövetkezett körülmény miatt hivatalból rendelte el.
(3)[634] A munkáltató rendes felmondása esetén felszámolási költségként - ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően legalább egy évvel korábban megkötött kollektív szerződés, illetve munkaszerződés magasabb összeget nem állapít meg - a munkavégzés alóli felmentés időtartamára jutó távolléti díj és a végkielégítés azon összege vehető figyelembe, amely a munkavállalót az Mt. 69. § (1)-(3) bekezdése, 70. § (3) bekezdése és 77. § (3) és (4) bekezdése alapján megilleti. E rendelkezés alkalmazásában az adós - (1) bekezdés hc) pontjában nem említett - vezető állású munkavállalói tekintetében kizárólag az Mt. 210. § (3) bekezdésében megállapított, a felszámolás kezdő időpontjában esedékes összeg vehető figyelembe.
(4)[635] Ha a vagyon a költség, a zálogjoggal biztosított hitelezői követelések és valamennyi más tartozás kielégítésére nem elegendő, a költség kifizetését és a biztosított hitelezők kielégítését követően először az (1) bekezdés c) majd d) pontja szerinti hitelezőket követeléseik arányában kell kielégíteni.
(5) Ha az (1) bekezdés e)-g) pontjában szereplő követelések kielégítésére nincs elegendő fedezet, az egyes csoportokba tartozó hitelezőket - először az e), az f), majd a g) pontban szereplőket - követeléseik arányában kell kielégíteni.
(6)[636] Ha az (1) bekezdés e) pontjába tartozó hitelezők teljes kielégítésére nincs elegendő fedezet, ezen a csoporton belül a következő kielégítési sorrendben előrébb álló hitelezői igény teljes egészében való kielégítését követően kell a hátrébb álló hitelezői igényeket kielégíteni:
a) pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás alapján fennálló bűnügyi hitelezői igény, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben meghatározott pénzbírság alapján fennálló bűnügyi hitelezői igény,
b) fedezetet biztosító zár alá vétel alapján fennálló bűnügyi hitelezői igény,
c) társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozások (ideértve a szociális hozzájárulási adót is) alapján fennálló hitelezői igény,
d) bűnügyi költség alapján fennálló bűnügyi hitelezői igény,
e) többi hitelezői igény.
(6a)[637] Ha a (6) bekezdésben meghatározott kielégítési sorrendben azonos helyen álló hitelezői igény teljes kielégítésére nincs lehetőség, akkor ezeket a hitelezői igényeket a követelések arányában kell kielégíteni.
(7)[638] A felszámoló által nyilvántartásba vett követelés engedményezése nem érinti a követelésnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét.
58. § (1)[639] Az 57. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában felsorolt követeléseket esedékességükkor, a d)-g) pontban foglalt követeléseket pedig a zárómérleg vagy záró egyszerűsített mérleg jóváhagyása után 30 napon belül kell kielégíteni. A d)-f) pontokban foglalt követelések az 57. §-ban foglaltak szerint a közbenső mérleg alapján is kielégíthetők.
(2)[640]
(3)[641] A felszámoló a jogosultakkal megállapodhat az 57. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt járadékjellegű követelések egy összegben való kielégítésében; megállapodás hiányában a felszámoló köteles a jogosultak javára egyszeri díjú járadékbiztosítási szerződést kötni.
(4)[642] A felszámoló köteles a szakmában szokásos jövőbeni szavatossági, jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésére - az 57. § (1) bekezdésének d) pontja szerint e célra elkülönített összeg egyidejű átadásával - más gazdálkodót megbízni és ezt nyilvánosságra hozni vagy a jogosultak számára egyszeri díjú visszatérítést adni.
(5)[643] A felszámoló az eljárás során a 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti függő követelések rendezésére a hitelezői igénybejelentés szerinti összegben tartalékot képez, figyelemmel a 49/D. § (7) bekezdésben foglaltakra is. Tartalékba kell helyezni a függő követelés jogosultja által a 38. § (5) bekezdés alapján a felszámoló részére kiadott, a függő követelést biztosító óvadékot is. Ha a követelés a felszámolási zárómérleg elkészítéséig nem, vagy csak részben válik esedékessé, az elkülönített összeget, illetve annak fel nem használt - a függő követelés jogosultját a 49/D. § és 57. § szerint megillető - részét bírósági letétbe kell helyezni. A letét felhasználására a Ctv. IX. fejezete szerinti vagyonrendezési eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával kerül sor oly módon, hogy az eljárást legkésőbb a felszámolási eljárás jogerős befejezését követő 3. év utolsó napjáig kezdeményezheti a függő követelés jogosultja, ezt követően pedig bármelyik hitelező, akinek a követelése a felszámolási eljárásban, a 33/A. § és a 63. § szerinti eljárásokban nem került kielégítésre. Ha kérelmet nem nyújtottak be, vagy azt nem a függő követelés jogosultja nyújtotta be, a bíróság a 3. év lejártát követő 15 munkanapon belül felhívja a függő követelés jogosultját, hogy 15 munkanapon belül jelentse be követelését, és csatolja az annak igazolására vonatkozó okiratokat. A határidő elmulasztása jogvesztő, a bejelentés elmaradása esetén a zálogjog megszűnik. A bíróság ezt követően 30 munkanapos jogvesztő határidővel felhívja a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett többi hitelezőt az említett eljárásokban vagy más eljárásokban meg nem térült követelésük összegének bejelentésére és az annak alapjául szolgáló okiratok csatolására. Ezt követően az 57. § és a 61. § alkalmazásával, 15 munkanapon belül dönt a tartalék felosztásáról a határidőben bejelentkezett hitelezők és az adós tulajdonosai között.
59. §[644] (1)[645] A felszámoló díjának összege a felszámolás során az eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt - a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett - követelések pénzbevétele együttes összegének 6%-a, de legalább 500 000 forint. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén a felszámoló díja az ebből eredő bevétel 4%-a. A bíróság ettől a mértéktől különösen bonyolult ügyben eltérhet, és a felszámoló díját ennél magasabb összegben állapíthatja meg. Az egyszerűsített felszámolási eljárásban a felszámoló díja 500 000 forint, továbbá a felszámolás során eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt - a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett - követelések pénzbevétele együttes összegének 1%-a, ezenfelül a 49/A. § (5) bekezdésében, a 49/B. § (7) bekezdésében és a 49/D. § (2) bekezdésében szabályozott értékesítések esetén az ott meghatározott módon kiszámított összeg. Egyezség esetén a felszámoló díja az egyezség körébe tartozó, a számviteli jogszabályok szerinti, a 42. §-ban meghatározott felosztható vagyon értékének 5%-a, de legalább 500 000 forint. A bíróság ettől a mértéktől - a felszámoló által elvégzett tevékenység, az adott eljárás munkaterhe, időtartama figyelembevételével - eltérhet, és a felszámolói díjat ennél alacsonyabb mértékben is megállapíthatja. Az e §-ban meghatározott felszámolói díjak a díjat terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák. A felszámoló 27/A. § és 39. § szerinti felmentése esetén díjazását az általa végzett tevékenységre tekintettel és a működése alatt az adóshoz befolyt bevételek arányában kell megállapítani.
(2)[646] Ha a felszámoló részére az általános forgalmi adót nem tartalmazó, ténylegesen kifizethető díj a felszámolás során az eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt - a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett - követelések pénzbevétele együttes összegének 4%-át meghaladja, a díjból a 4%-ot meghaladó részt - ide nem értve az (1) bekezdés szerinti díjemelésnek megfelelő hányadot - be kell fizetni a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára, feltéve, hogy a befizetést követően az (1) bekezdés szerinti díj az 500 000 forintot eléri vagy meghaladja. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén - ha az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díj a 2%-ot meghaladja - a 2%-ot meghaladó részt kell befizetni a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára. Egyezség esetén a felszámolónak a díjkiegészítési számlára fizetési kötelezettsége nem keletkezik. A díjkiegészítési számla javára befizetendő összeggel szemben beszámításnak nincs helye.
(3)[647] Ha a felszámoló általános forgalmi adót nem tartalmazó, ténylegesen kifizethető díja nem éri el a 4%-ot, a bíróság a végzés jogerőre emelkedését követően értesíti a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalát, megjelölve a felszámoló nevét, székhelyét és a részére megállapított összeget, amely a ténylegesen befolyt díj és a 4% közötti különbözet összege. Ha az (1) bekezdésben meghatározott díj - ide nem értve az egyszerűsített felszámolási eljárásokat - az 500 000 forintot nem éri el, a Gazdasági Hivatal a felszámoló általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díját 500 000 forintra egészíti ki.
(4)[648] A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala a különbözet kiutalását - megnövelve az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges, a díjkiegészítéssel arányos összeggel - az értesítés beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti, kivéve, ha a díjkiegészítési számlán az értesítés kézhezvételének időpontjában nincs meg a szükséges pénzösszeg, vagy ha a felszámoló a díjkiegészítési számlára esedékes befizetési kötelezettségének nem tett eleget. Ebben az esetben a Gazdasági Hivatal az értesítésben megjelölt felszámolókat - megfelelő fedezet esetén - az értesítések beérkezési sorrendjében elégíti ki.
(5)[649] Egyszerűsített felszámolás esetén 350 000 forintra egészíti ki a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala a felszámoló díját, ha az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díj nem éri el ezt az összeget. A kiegészítéshez szükséges pénzösszeget nem lehet a díjkiegészítési számláról teljesíteni. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala - figyelembe véve a 49/D. § (1) bekezdése alapján rendelkezésére álló összeget is - minden negyedév utolsó munkanapján összesíti, és az erről szóló kimutatást az államháztartásért felelős miniszter részére megküldi, hogy a tárgynegyedévben az egyszerűsített felszámolások kapcsán, mennyi az a pénzösszeg, amely szükséges ahhoz, hogy a kötelezettségét - ideértve az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges, a kiegészítéssel arányos összeget is - teljesíthesse. A kimutatás alapján az államháztartásért felelős miniszter - a központi költségvetés terhére - a szükséges összeget a Gazdasági Hivatal rendelkezésére bocsátja, amely a pénzösszeg beérkezését követő 15 napon belül teljesíti a felszámolók részére a kifizetéseket. A Gazdasági Hivatalnak a központi költségvetéssel történő elszámolásának, valamint a pénzösszeg folyósításának részletes szabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
(6) Az (5) bekezdés szerinti kiegészítő kifizetéseket utólagosan (a tárgyévet követő év május 31-éig) a díjkiegészítési számláról a központi költségvetés számára vissza kell pótolni, ha erre a visszapótlásra a díjkiegészítési számla egyenlege a fedezetet biztosítja.
60. § (1)[650] A bíróság a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról, a hitelezők követelésének kielégítéséről, a pénzforgalmi számlák megszüntetéséről és a központi értéktár megkeresésével az adós által kibocsátott értékpapírok érvénytelenítéséről, valamint kötelezi a felszámolót a még szükséges intézkedések megtételére. Ezzel egyidejűleg dönt a felszámolás befejezéséről és az adós jogutód nélküli megszüntetéséről, továbbá rendelkezik az adós leányvállalatának, illetve tröszt esetén a tröszti vállalatnak a megszüntetéséről is.
(2) Ha a felek egyezséget kötöttek, a bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben dönt a felszámolási eljárás befejezéséről, a felszámoló díjazásáról, a költségek viseléséről és az egyezségi megállapodásból kizárt hitelezők követeléseinek kielégítéséről.
(3) A bíróság elrendeli az (1)-(2) bekezdés szerinti jogerős végzéseknek a Cégközlönyben való közzétételét, és azokat megküldi a 29. §-ban felsorolt szerveknek.
(3a)[651] A felszámoló az (1) bekezdés szerinti jogerős végzés közzétételétől számított 15 napon belül köteles a közhiteles nyilvántartásoknál, hatósági nyilvántartásoknál eljárni annak érdekében, hogy törlésre kerüljenek azok a jogok és tények, amelyeknél az adós jogosultként van feltüntetve.
(4)[652] A felszámolónak az 59. § (1) bekezdése szerint megállapított díját - megnövelve az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges arányos összeggel - elsősorban a Gazdasági Hivatal által kezelt elkülönített számlán rendelkezésre álló összegből kell megfizetni. Ha az elkülönített számlán a díj megfizetésére szolgáló összeg kevesebb, mint az 59. § (1) bekezdése alapján megállapítható díj, a felszámoló a különbözetet felszámolási költségként [57. § (2) bek. g) pont] érvényesítheti, kiegészítve az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges arányos összeggel.
(5)[653] Ha a (4) bekezdésben foglaltak alapján a felszámolónak az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díja - figyelemmel az 59. § (2) bekezdésében foglaltakra - meghaladja a 4%-ot, illetve az 1%-ot, a bíróság elrendeli, hogy a 4%-ot, illetve az 1%-ot meghaladó részt a Gazdasági Hivatal által kezelt, illetve az adós számlájáról a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára [59. § (2) bek.] utalják át. Erről a bíróság a végzése megküldésével mind a Gazdasági Hivatalt, mind a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalát értesíti.
(6)[654] Ha a Gazdasági Hivatal által vezetett elkülönített számlán rendelkezésre álló összeg a felszámoló díját és az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges összeget meghaladja, a különbözet összegét a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala által kezelt díjkiegészítési számlára kell átutalni.
(6a)[655] A felszámolási eljárást befejező végzés ellen benyújtott fellebbezést 90 napon belül kell elbírálni.
(7)[656] A felszámolási eljárás befejezéséről hozott végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak.
61. § (1) Az adós felszámolása esetén a hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyonnak a zárómérlegben [31. § a) pont] szereplő jegyzett tőke vagyonjeggyel arányos részét a vagyonjegyek tulajdonosai között kell felosztani.
(2)[657] A hitelezők követeléseinek kielégítése után fennmaradó vagyonról - ideértve a nem értékesíthető vagyontárgyakat is - az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a tröszt keretében működő vállalat esetén az alapító (létesítő) szerv rendelkezik.
(3)[658] Szövetkezet felszámolása esetén a hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyon felosztására a Ptk.-nak a szövetkezet jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(4)[659] Közkereseti társaság, betéti társaság, egyesülés, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság felszámolása után a fennmaradó vagyon felosztására - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a gazdasági társaság végelszámolással történő megszűnésére a Ptk. szerinti szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(5)[660] Az adós felszámolása után az állam tulajdonában maradó vagyonnal az az állami vagyonkezelő szervezet rendelkezik, amely a felszámolt adós vonatkozásában a tulajdonosi jogokat gyakorolta.
(6)[661] A 4. § (3) bekezdésében meghatározott, a felszámolásba be nem vonható állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyont térítés nélkül, könyv szerinti értékben, legkésőbb a felszámolási zárómérleg jóváhagyását követő 30 napon belül át kell adni az állami, illetve önkormányzati tulajdonosi joggyakorló szervezetnek. Ha az állam - a 62. § (1) bekezdésben foglalt felelőssége alapján - ezen időpont előtt megtéríti a vagyon értékét, a felszámoló a pénzösszeg átutalását követően a vagyont haladéktalanul átadja az említett állami tulajdonosi jogokat gyakorló szervezeteknek.
62. § (1)[662] Az adós vagyonából ki nem elégített hitelezői követelések teljesítéséért az állam nem felel; felelősséggel tartozik azonban - esedékességükkor - az 57. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt járadékjellegű követelésekért, továbbá minden követelés tekintetében a gazdálkodó szervezet olyan vagyontárgyai értékének erejéig, amelyek a 4. § (3) bekezdése szerint nem képezik a gazdálkodó szervezet felszámolásba bevonható vagyonát vagy jogszabály rendelkezése folytán forgalomképtelenek, és állami tulajdonban vannak, valamint a Ptk. 5:42. §-a szerinti esetekben.
(2)[663] Ha az állam az (1) bekezdésben foglalt felelőssége alapján a járadékjellegű követelések jogosultjai részére a felszámolás során fizetést teljesít, ezt az összeget - mint állami követelést - az 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felszámolási költségként, az 57. § (2) bekezdésének b) pontjába tartozó hiteltartozásként kell nyilvántartásba venni és kielégíteni, ha van rá vagyoni fedezet.
(3)[664] Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti azokat a gazdálkodó szervezettel szemben fennálló követeléseket, amelyek teljesítéséért az állam külön jogszabály alapján felel.
(4)[665] Az állam a vele szemben támasztott követeléseket - azok jellegétől függetlenül - pénzben is kielégítheti.
(5)[666] Azoknak a hitelezőknek az érdekeit, akiknek a követeléséért az állam felelősséggel tartozik, a felszámolónak kell képviselnie.
(6)[667] A járadékjellegű követelések tekintetében az államot az államháztartásért felelős miniszter képviseli.
63. § (1)[668]
(2)[669] A minősített többséget biztosító befolyás alatt álló, valamint az egyszemélyes gazdasági társaság, továbbá az egyéni cég felszámolása esetében a befolyással rendelkező, illetve az egyedüli tag (részvényes) korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését a felszámolási eljárás során az adós vagyona nem fedezi, ha a hitelezőnek a felszámolási eljárás során, vagy annak jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követő 90 napos jogvesztő határidőn belül benyújtott keresete alapján a 6. § (1) bekezdése szerint illetékes bíróság a tagot (részvényest) - az adós társasággal összefüggő tartósan hátrányos üzletpolitikája miatt fennálló helytállási kötelezettségére tekintettel - a hitelező azon felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett követelésének megfizetésére kötelezi, amelynek kielégítésére a felszámolási eljárásban nincs fedezet. A felszámoló a keresetindítást megalapozó körülményekről és információkról köteles a hitelezői választmányt, a hitelezői képviselőt vagy a hozzá forduló hitelezőket tájékoztatni.
(3)[670]
(4)[671]

A társasági részesedés rosszhiszemű átruházása miatti felelősség megállapítása[672]

63/A. §[673] Amennyiben az adósnak - a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg (egyszerűsített eljárás esetén pedig a bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat) szerint - a jegyzett tőkéjének 50%-át meghaladó mértékű tartozása van, a hitelező kereseti kérelmére a 6. § (1) bekezdése szerint illetékes bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel az adós ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha a részesedését átruházó volt tag bizonyítja, hogy az átruházás időpontjában az adós még fizetőképes volt, és a fenyegető fizetésképtelenség vagy a fizetésképtelenség csak ezt követően következett be, vagy az adós ugyan fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt vagy már fizetésképtelen volt, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen és a hitelezők érdekeinek figyelembevételével járt el. A felszámoló az e bekezdés szerinti felelősséget megalapozó, társasági részesedést átruházó jogügyletre vonatkozó információkról köteles a hitelezői választmányt, a hitelezői képviselőt és a nyilvántartásba vett hitelezőket tájékoztatni. A keresetet legkésőbb a felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követő 90 napos jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani.

Egyszerűsített felszámolás[674]

63/B. §[675] (1)[676] Ha az adós vagyona a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetőleg a könyvvezetés hiányai miatt a felszámolási eljárás az általános szabályok szerint technikailag lebonyolíthatatlan, a felszámoló a hitelezői igényt bejelentett hitelezőket tájékoztatja arról, hogy egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani, és legkésőbb a felszámolás kezdő időpontjától számított 45 napon belül felhívja őket, hogy ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhető vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolításához, azt 15 napon belül neki jelentsék be. A felszámoló - az adós gazdálkodó szervezet nyilvántartásai, illetve a könyvvezetés hiányosságai esetén - az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét felhívja arra, hogy amennyiben a gazdálkodó szervezet nyilvántartásainak, illetve könyvvezetésének hiányosságait nem pótolja, egyszerűsített felszámolási eljárást fog kezdeményezni. A felszámoló a honlapján is köteles közzétenni egy felhívást, hogy amennyiben bárkinek hitelt érdemlő tudomása van az adós ingatlan- vagy más vagyonáról (ideértve a követeléseket és a vagyoni értékű jogokat is), azt neki 15 napon belül jelentsék be.
(2)[677] Amennyiben az (1) bekezdés szerinti felhívások eredménytelenek, és az eljárás a felszámolási eljárás általános szabályai szerint nem folytatható le, a felszámoló erről írásbeli jelentést készít, és kérelmet, illetve javaslatot nyújt be a bíróságnak az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztására. A felszámoló záró adóbevallást is készít, amelyet a kérelem, illetve a javaslat bíróságra történő benyújtásával és az adó megfizetésével egyidejűleg nyújt be az adóhatósághoz. A vagyonfelosztási kérelemnek tartalmaznia kell a hitelezői igények összesítését, a felszámoló költségkimutatását, valamint a behajthatatlan követelések, pénz- és vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslatot. A kérelem beérkezését követő 8 napon belül a bíróság a felszámoló jelentését és a vagyonfelosztásra vonatkozó javaslatát megküldi a hitelezőknek [a (3) bekezdés szerinti eltéréssel], továbbá az állami és az önkormányzati adóhatóságnak. A jelentésre, illetve a vagyonfelosztási javaslatra vonatkozó kifogást írásban, 15 napon belül lehet benyújtani. A határidő jogvesztő. A kifogás arra is irányulhat, hogy a bíróság kötelezze a felszámolót a felszámolás általános szabályok szerinti lefolytatására. A bíróság a kifogást 5 napon belül megküldi a felszámolónak, aki arra 8 napon belül tehet észrevételeket. A kifogásnak helyt adó végzés ellen a felszámoló, a kifogást elutasító végzés ellen pedig a kifogást benyújtó fél fellebbezhet a közléstől számított 8 napon belül. A bíróság a felszámoló (1) bekezdés szerinti kérelmét akkor is elutasítja, ha az egyszerűsített felszámolás feltételei nem állnak fenn, az elutasító végzés ellen a felszámoló élhet fellebbezéssel a végzés közlésétől számított 8 napon belül. A fellebbezést 30 napon belül kell elbírálni.
(3)[678] Amennyiben a felszámoló által benyújtott jelentés és vagyonfelosztási kérelem alapján az adósnak a felszámolási eljárás alatt nem volt sem bevétele, sem kiadása, a felszámoló által készített jelentést és vagyonfelosztási javaslatot csak az állami és az önkormányzati adóhatóságnak kell megküldeni, továbbá nem kell közbenső mérleget készíteni.
(4)[679] Ha a felszámoló által benyújtott jelentést és vagyonfelosztási javaslatot - a kifogás elbírálásának eredményeként - nem kell átdolgozásra visszaadni a felszámolónak, a bíróság végzéssel elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását az 57. § (1) bekezdése alapján, valamint az adós jogutód nélküli megszüntetését és a felszámolási eljárás befejezését. Ha a jelentésre kifogást nem nyújtottak be, a végzést a felszámoló által benyújtott jelentés és vagyonfelosztási javaslat beérkezésétől számított 90 napon belül kell meghozni. Amennyiben kifogást nyújtottak be, ennek tárgyában a bíróság a (2) bekezdés szerinti észrevételezésre nyitva álló határidő elteltét követő 15 napon belül dönt. Az adós jogutód nélküli megszüntetéséről és a felszámolási eljárás befejezéséről hozott végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak.
(5)[680] A bíróság elrendeli a (4) bekezdés szerinti jogerős végzés kivonatának a Cégközlönyben való közzétételét, és azt megküldi a 29. §-ban foglalt szerveknek. A felszámoló a közzétételtől számított 15 napon belül köteles a közhiteles nyilvántartásoknál, hatósági nyilvántartásoknál eljárni annak érdekében, hogy abból törlésre kerüljenek azok az adatok, amelyeknél az adós tulajdonosként vagy más jogosultként van feltüntetve.
(6)[681] A bíróság a (4) bekezdés szerinti végzésben az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét
a) hivatalból az 59. § (5) bekezdés alapján kifizetésre kerülő felszámolói díj állam javára történő megtérítésére,
b) a felszámolási eljárást kezdeményező hitelező részére - a (4) bekezdés szerinti végzés meghozatalát megelőzően benyújtott kérelmére - a hitelező által megfizetett és a 27. § (1a) bekezdése alapján a felszámolási eljárásban meg nem térült illeték és közzétételi költségtérítés megtérítésére, valamint
c)[682] a felszámoló kérelmére a felszámolót - az egyszerűsített felszámolási eljárásban megillető - 500 000 forint és a felszámolónak az 59. § (5) bekezdés alapján kifizetett összeg különbözetének a felszámoló részére történő megtérítésére
kötelezi, ha az egyszerűsített felszámolási eljárásra a könyvvezetés, illetve a nyilvántartások hiányosságai miatt került sor, vagy ha a vezető tisztségviselő a cég felszámolását megelőző három év közül bármelyikben neki felróható okból nem tett eleget az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló külön jogszabályban meghatározott letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségének.
(7)[683] A (6) bekezdés a) pontja szerinti felszámolói díj megtérítését a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalához kell befizetni. A Gazdasági Hivatal a központi költségvetést megillető összeget az 59. § (5) bekezdés szerinti elszámolás részeként mutatja ki. A központi költségvetést megillető összeg adók módjára behajtandó köztartozás, amelyet az állami adóhatóság hajt be. A végrehajtás során felmerült, ki nem egyenlített költségeket a központi költségvetés viseli.
64. §[684]

IV. Fejezet

A stratégiailag kiemelt jelentőségű csődeljárásokra és felszámolási eljárásokra vonatkozó eltérő rendelkezések[685]

65. §[686] (1) A Kormány rendeletben az e fejezetben foglaltak alkalmazásáról hozhat döntést azokra a gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan,[687]
a)[688] amelyek adósságainak rendezéséhez, hitelezőikkel való megegyezéséhez nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik, vagy
b) amelyek esetében - ha a vagyonhiány és a fizetésképtelenség előreláthatólag nem szüntethető meg - kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a jogutód nélküli megszüntetés gyorsabb, átláthatóbb és egységesített eljárásrend szerint történjék.
(2)[689] A Kormány az (1) bekezdés szerinti rendeletet
a) csődeljárás esetén legkésőbb az egyezség megkötéséig,
b) felszámolási eljárás esetén, ha egyezségi tárgyalásra kerül sor, legkésőbb az egyezség megkötéséig, egyezségkötés hiányában pedig legkésőbb a felszámolási záró mérleg bírósághoz történő benyújtásáig
hirdetheti ki.
(3) Az (1) bekezdés szerinti döntés hozható arra a gazdálkodó szervezetre,[690]
a)[691] amelynek működése nemzetbiztonsági, honvédelmi, rendvédelmi, haditechnikai, energiabiztonsági, energiaellátási, iparbiztonsági, katasztrófavédelmi, természetvédelmi, környezetvédelmi, közegészségügyi, közműszolgáltatási, infrastruktúra-fejlesztési, kulturális örökségvédelmi, tömegtájékoztatási, hírközlési, közlekedési, közlekedésbiztonsági, kutatásfejlesztési, népegészségügyi indokból vagy a lakosság alapvető közszolgáltatásokkal, alapvető élelmiszerekkel való ellátása szempontjából országos jelentőségűnek, valamint bel- és külgazdasági, foglalkoztatáspolitikai szempontból, vagy a lakosság távhőszolgáltatással vagy más közműszolgáltatással való ellátása szempontjából kiemelt vállalkozásnak tekinthető,
b)[692] amely nemzetgazdasági szempontból jelentős projekteket valósít meg vagy erre vállalt kötelezettséget,
c) amely törvény által meghatározott országos közfeladatot lát el,
d)[693] amely nagy összegű állami szerkezetátalakítási támogatásban, hitelgaranciában, kezességvállalásban vagy exporthitel biztosításban részesült vagy koncesszióköteles tevékenységet folytat vagy erre vállalt kötelezettséget, és az említettekkel összefüggésben az állammal vagy állami szervvel (ideértve az említett feladatok ellátására létrehozott állami tulajdonú gazdálkodó szervezeteket is) jogviszonya áll fenn, vagy
e)[694] amely hulladékkezelési tevékenységet végez, vagy
f)[695] amely az a)-e) pont hatálya alá nem tartozik, de nemzetgazdasági stratégiai szempontból kiemelt jelentőségű tevékenységet folytat.
66. §[696] (1)[697] A 65. § szerinti esetekben a stratégiailag kiemelt csődeljárásokra és felszámolási eljárásokra e törvény rendelkezéseit az e §-ban és a 67. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)[698] Az e fejezet alkalmazásában vagyonfelügyelőként, ideiglenes vagyonfelügyelőként, rendkívüli vagyonfelügyelőként, illetve felszámolóként a Kormány által rendeletben kijelölt, kizárólagos állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság (a továbbiakban: állami felszámoló) jár el. Az állami tulajdonosi joggyakorló az állami felszámolót az e törvény szerinti eljárása során nem utasíthatja.
(2a)[699] Az állami felszámoló ideiglenes vagyonfelügyelőkénti kirendelése kötelező, az adós erre vonatkozó meghallgatását a bíróság mellőzheti. A kirendelés iránt a bíróság a felszámolást kezdeményező kérelem vagy értesítés benyújtásától számított 3 munkanapon belül intézkedik. Ha az állami vagyonfelügyelőként történő ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelésére sor került, a bíróság az erre irányuló további kérelmek elbírálását mellőzi. Az ideiglenes vagyonfelügyelőként eljáró állami felszámoló díja legalább nettó 600 000 forint, de legfeljebb nettó 6 000 000 forint. A bíróság az ideiglenes vagyonfelügyelői feladatok várható munkaterhe figyelembevételével rendelkezik a díj megelőlegezéséről, és a díjat a ténylegesen teljesített munkateher figyelembevételével állapítja meg. A díjat a bíróság kezdeményezésére a központi költségvetés előlegezi meg és az adós viseli, kivéve, ha a hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelemtől elállt, vagy a hitelező által kezdeményezett eljárásban a felszámolást a bíróság nem rendeli el. Ez utóbbi esetekben a megelőlegezett díjat a hitelező köteles az állam képviselőjének felhívására 15 napon belül megfizetni. A központi költségvetés által megelőlegezett díjat az adós általi megfizetés esetében a megfizetés beérkezésétől számított 8 munkanapon belül a központi költségvetés számára a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala pótolja vissza.
(2b)[700] Az ideiglenes vagyonfelügyelőkénti kirendelést akkor lehet megszüntetni, ha
a) a hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelemtől elállt, és nincs más olyan kérelem vagy értesítés, amely az adós ellen felszámolási eljárás megindítását kezdeményezi, vagy
b) a bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelmet jogerősen elutasította, vagy
c) ha a bíróság az adós felszámolását elrendelte, és felszámolóként jelölte ki az állami felszámolót.
(3)[701] Ha a bíróság a 27/A. § (1) bekezdése szerint korábban már jelölt ki vagyonfelügyelőt vagy felszámolót, annak felmentéséről és az állami felszámoló kijelöléséről az eljárást lefolytató bíró a 65. § (1)-(2) bekezdése szerinti kormányrendelet hatálybalépését követő 5 munkanapon belül hoz végzést, és egyidejűleg a külön jogszabályban meghatározott módon elrendeli a végzés Cégközlönyben történő közzétételét. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel kerül sor. A bíróság végzésében rendelkezni kell a korábbi felszámoló számlával igazolt költségei megtérítéséről és az addig elvégzett tevékenységéért járó arányos díjazásáról is, amely legfeljebb 100 000 forint lehet, de különösen bonyolult ügyben magasabb díjazás is megállapítható. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, és csak a díjmegállapító rendelkezése ellen lehet fellebbezéssel élni. A felmentett felszámoló kötelezettségeire, a kötelezettségeinek teljesítésével összefüggő eljárásra, valamint a kötelezettség elmulasztásának következményeire a 27/A. § (11)-(11c) bekezdésében foglaltak irányadók azzal, hogy a honlapján a felmentéséről szóló végzés kézhezvételét követő napon közzé kell tennie a kijelölés megszűnésének dátumát, az állami felszámolóval szemben együttműködési kötelezettség terheli, és elő kell segítenie az állami felszámoló feladatátvételét.
(3a)[702] A bíróság, ha a Kormány rendeletével új állami felszámolót jelöl ki, a korábbi állami felszámoló felmentéséről és a Kormány által meghatározott új állami felszámoló kijelöléséről az erre vonatkozó kormányrendelet hatálybalépésétől számított 8 munkanapon belül végzést hoz. A végzésében rendelkezni kell a korábbi állami felszámoló számlával igazolt költségeinek megtérítéséről és arányos díjazásáról is. A felmentett állami felszámoló haladéktalanul köteles az adós iratanyagát és vagyonát átadni a kijelölt új állami felszámolónak, tételes kimutatást készíteni a szerződésekről, az átadás időpontjában folyamatban lévő eljárásokról, értékesítésekről, közbenső mérleget készíteni és arra vonatkozó nyilatkozatot tenni, hogy a mérleg az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad. A felmentett állami felszámoló ezen kötelezettségeinek elmulasztása esetén a bíróság a felmentett állami felszámolót 900 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja.
(3b)[703] A (2a) és (3a) bekezdés szerinti végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. Fellebbezésnek csak a végzés díjmegállapító rendelkezése ellen van helye a végzés közlésétől számított 8 munkanapon belül. A (2a) és (3a) bekezdés szerinti fellebbezést soron kívül, de legfeljebb 15 munkanapon belül kell elbírálni.
(4)[704] A (2) bekezdés szerinti felszámolóra annak foglalkoztatottjaira és felszámolóbiztosaira az e törvényben foglalt követelményeket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 27/A. § (4) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti - az adós tulajdonosával vagy hitelezőjével összefüggő - kizáró oknak nem tekinthető, ha az adós részben vagy egészben állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet, vagy ha az adós hitelezője az állam, a központi költségvetés, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja, államháztartási szervezet, részben vagy egészben az állam tulajdonában vagy tagságával működő szervezet.
(5)[705] Az állami felszámoló az e törvényben meghatározott tevékenységen kívül más gazdasági tevékenységet nem végezhet, kivéve a kizárólagos vagy többségi állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezeteknél végzett üzletviteli és egyéb tanácsadást, szerkezetátalakítási és adósságrendezési tervek készítését, jogszabályban meghatározott tanácsadói, szakértői tevékenységet, az említett és a Ctv. 87. §-a szerinti, állami örökléssel érintett gazdálkodó szervezetek tekintetében a Ctv. szerinti felügyelőbiztosi, - a Ctv. 99. §-ában foglalt feltételek érvényesülése mellett - végelszámolói, továbbá vagyonrendezői tevékenységet, valamint a helyi önkormányzatok tekintetében a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény szerinti önkormányzati csődbiztosi tevékenységet és a Szát. szerinti szerkezetátalakítási szakértői tevékenységet.
(5a)[706] A 27/A. § (4) bekezdés a) pont ad) alpontja és 27/A. § (4) bekezdés b) pont bl) alpontja nem alkalmazható a stratégiailag kiemelt csődeljárásokban és felszámolási eljárásokban.
(6)[707] A (2) bekezdés szerinti állami felszámolót, továbbá azt a felszámolót, amelyet külön törvények pénzügyi szervezetek felszámolására vagy végelszámolására kijelölnek, nem kell felvenni a felszámolói névjegyzékbe, de a felszámolónak, a felszámolóbiztosnak, továbbá a 27/C. §-ban meghatározott személyeknek az ott meghatározott adatait és azok változását a Hatóság nyilvántartja. A nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartás. Az állami felszámolónak az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott tevékenységére vonatkozóan a Hatóság hatósági ellenőrzést végez, súlyos vagy ismétlődő jogszabálysértés vagy mulasztás esetén az állami felszámolónál kezdeményezi a felszámolóbiztos vagy az állami felszámoló foglalkoztatottjai, vezető tisztségviselői felelősségre vonását, felmentését, továbbá a felszámolóbiztost 400 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújthatja.
(6a)[708] A (6) bekezdésben meghatározott állami felszámolókra, vezető tisztségviselőikre és foglalkoztatottjaikra - ideértve az általuk kinevezett felszámolóbiztosokat is - az e törvényben és a Hatóság elnökének a felszámolók névjegyzékéről szóló rendeletében meghatározott követelmények irányadók.
(6b)[709] A (6) bekezdés szerinti eljárásokban bírság helyett figyelmeztetés nem alkalmazható.
(7)[710] A 66. § (2) bekezdés szerinti felszámoló felmentésének nincs helye, de a bíróság az állami felszámolót vagy a felszámolóbiztost az e törvényben meghatározott kötelezettségeinek megszegése vagy elmulasztása esetén pénzbírsággal sújthatja, melynek összege legfeljebb 900 000 forint lehet. A bírság kiszabása során a bíróság figyelembe veszi a mulasztás vagy jogszabálysértés jellegét, súlyosságát, egyszeri vagy ismétlődő jellegét, a hitelezők érdekeinek veszélyeztetését vagy sérelmét.
(8) Az 51. § (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy új felszámoló kijelölésének nincs helye, és a bíróság a felszámolóbiztost legfeljebb 900 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja, kötelezheti a felszámolót új felszámolóbiztos kijelölésére, továbbá csökkentheti az állami felszámoló díját. A bírság kiszabása során, illetve a díj csökkentésekor a bíróság figyelembe veszi a mulasztás vagy a jogszabálysértő intézkedés súlyosságát, egyszeri vagy ismétlődő jellegét, a hitelezők érdekeinek veszélyeztetését vagy sérelmét.
66/A. §[711] Az e fejezet alkalmazásával lefolytatott csődeljárásban a vagyonfelügyelőként eljáró állami felszámoló is kezdeményezheti a fizetési haladék meghosszabbítását. A csődeljárásban a 18. § (9) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az adóst - a fizetési haladék meghosszabbításakor - fizetési haladék a csődeljárás kezdő időpontjától számított legfeljebb 365 napig illeti meg, ha ehhez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt, a követelésekre vonatkozóan az igenlő szavazatok többségét külön-külön megkapta.
67. §[712] (1) A hitelező az állami felszámoló kijelöléséről szóló végzés 66. § (3) bekezdés szerinti közzétételét követően az eredeti határidő figyelembevételével, az állami felszámolóhoz jelentheti be követelését. Határidőben bejelentett követelésként kell nyilvántartásba venni az állami felszámolónak azt a hitelezői követelést is, amelyet a jogosultja ugyan a 10. § (2) bekezdés f) pontja, 28. § (2) bekezdés f) pontja, 37. § (1)-(2) bekezdése, valamint 46. § (5) bekezdés b) pontja szerinti határidőben, de a felmentett felszámolónak jelentett be, amennyiben ezt a bejelentést a jogosult az állami felszámolónak a követelésbejelentési határidő lejártát követő 10 napon belül igazolja.
(2) A felszámolási eljárásban a követelések bejelentésének a 46. § (5) bekezdés c) pontjában és 37. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott jogvesztő határideje 120 nap.
(3)[713] A felszámolási eljárásban bejelentett követelések 46. § (6) bekezdése szerinti megvizsgálásának határideje 40 nap, a vitatható követelések bíróság számára történő megküldésének határideje 10 nap. A bíróság a vitatható igények elbírálása tárgyában soron kívül dönt.
(4)[714] Az e fejezet alkalmazásával lefolytatott felszámolási eljárásban a 38. § (5) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az óvadék jogosultjának közvetlen kielégítési joga érvényesítésére nyitva álló határidő két hónap.
(5)[715] A 66. § (2) bekezdés szerinti felszámoló a 39. § (1) bekezdése szerinti hitelezői gyűlést 60 napon belül köteles összehívni. A 39. §-ban foglalt kötelezettségek megszegése esetén a bíróság az állami felszámoló felmentése helyett a társaságot és a felszámolóbiztost 300 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja. A hitelezők, a hitelezői választmány (hitelezők képviselője) tájékoztatására vonatkozó kötelezettsége teljesítésekor a felszámolóbiztos köteles figyelembe venni az adós 65. § (3) bekezdése szerinti, sajátos tevékenységével összefüggő titokvédelmi követelményeket is.
(6) A 41. § (5) bekezdése szerinti egyezségi tárgyalást az adós kérelmének kézhezvételétől számított 45 napon belül kell megtartani. Egyezség megkötésére a 44. § (1) bekezdését és 45. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bíróság az egyezséget akkor is jóváhagyhatja, ha az egyezséget támogató hitelezők követelése az egyezség megkötésére jogosult hitelezők összes követelésének legalább a felét kiteszi.
(7) Az adós tevékenységének a felszámolás alatti továbbfolytatása tárgyában a 46. § (3)-(4) bekezdés szerinti hozzájárulást a hitelezői választmány egy év helyett másfél évi időtartamra is megadhatja.
(8)[716] A felszámolási zárómérleg elkészítésére nyitva álló határidőt a bíróság indokolt esetben meghosszabbíthatja.
(9) Az 53. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hatósági engedélyhez, koncesszióhoz kötött tevékenységet vagy törvényben meghatározott közszolgáltatási tevékenységet végző adósnak az e tevékenységével összefüggő iratait az adott tevékenységet folytató szervezet részére kell átadni.
(9a)[717] Amennyiben az adós a bányászatról szóló törvény, a földgázellátásról szóló törvény, a távhőszolgáltatásról szóló törvény vagy a villamos energiáról szóló törvény hatálya alá tartozó engedélyes, a 66. § (2) bekezdés szerinti felszámoló az értékesítési pályázati feltételeket az engedélyt kiadó hatóság bevonásával alakítja ki oly módon, hogy az adós gazdálkodó szervezet vagyona működő üzemként, olyan szervezet részére kerüljön átadásra, amely a közszolgáltatás ellátását folyamatosan biztosítani tudja.
(9b)[718] Ha az adós gazdálkodó szervezet környezetkárosításért vagy környezetveszélyeztetésért való felelősségét megállapították, vagy környezetet veszélyeztető tevékenységet folytat, az állami felszámoló az adós vagyonát a további környezetkárosodás megelőzését is szem előtt tartva, az adós tevékenységének folytatásához fűződő közérdeket is figyelembe véve kezeli.
(9c)[719] Az adós vagyonának értékesítésekor az értékesítési pályázati feltételeket - a környezetvédelmi hatóság bevonásával - az állami felszámoló oly módon alakítja ki, hogy az adós vagyona működő üzemként olyan szakmai befektetőnek kerüljön értékesítésre, aki biztosítja a környezeti kárelhárítás, illetve a további környezetveszélyeztetés megelőzésének feltételeit is. Az állami felszámolónak meg kell kísérelnie az ingatlan- és ingó vagyont, valamint az ezek hasznosításával összefüggő immateriális javakat működő üzemként, a forgalomban elérhető legmagasabb áron értékesíteni.
(9d)[720] Ha a (9b) vagy (9c) bekezdésben meghatározott célok érdekében szükséges, az állami felszámoló az adós vagyonát nem nyilvánosan, zártkörű pályázattal értékesíti. Az állami felszámoló a nem nyilvános értékesítésre vonatkozó döntése előtt a hitelezői választmány véleményét kéri. Az értékesítés módjához és a pályázati feltételek meghatározásához nincs szükség a hitelezői választmány hozzájárulására. Az állami felszámolónak a nem nyilvános értékesítésre vonatkozó döntése ellen kifogás nem nyújtható be.
(9e)[721] Ha az állami felszámoló az adós vagyonát nem nyilvánosan értékesíti, előzetesen legalább három független értékbecslő szakértőtől származó értékbecslést kell beszereznie. A hitelezői választmány a becsérték felülvizsgálatát a 49. § (2) bekezdése szerint kezdeményezheti. Nem nyilvános értékesítés esetén a 49/A. §-t és a 49/B. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pályázati felhívást nem kell a Cégközlönyben közzétenni, de a hitelezők és a hitelezői választmány (hitelezők képviselője) számára megismerhetővé kell tenni. Az értékesítés során a 49/A. § (5) bekezdését és a 49/B. § (7) bekezdését nem kötelező alkalmazni.
(9f)[722] A pályázati ajánlatok felbontását és az ártárgyalást közjegyző jelenlétében kell lefolytatni. A közjegyző által készített jegyzőkönyv tartalmazza a nem nyilvános értékesítés indokait, a részletes pályázati feltételeket és a pályázatok értékelésének szempontjait is. A nem nyilvános értékesítés eredményeként megkötött szerződésben meghatározott vételárat és az értékesített vagyon leírását az állami felszámoló az értékesítésről szóló szerződés megkötését követő 5 munkanapon belül megküldi a Cégközlönynek, és a honlapján is közzéteszi.
(9g)[723] Ha valamely vagyoni elemre vonatkozóan a felszámolás elrendelését megelőzően közhiteles nyilvántartásba bejegyzett vagy jogszabály alapján fennálló elővásárlási jog áll fenn, az állami felszámoló az elővásárlásra jogosulttal előzetesen közli, hogy az elővásárlási joggal érintett vagyonrész nem nyilvánosan kerül értékesítésre. A felszámoló a nem nyilvános értékesítésen kapott ajánlatot köteles közölni az elővásárlásra jogosulttal. Az elővásárlásra jogosult elővásárlási jogának gyakorlásáról a közlés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül dönt és döntéséről a felszámolót haladéktalanul tájékoztatja. Az elővásárlásra jogosult az értékesítésre kerülő vagyonrész (dologösszesség) egészére vonatkozó ajánlat tartalmát csak teljes egészében fogadhatja el.
(9h)[724] A 49. § (5) és (6) bekezdése szerinti keresetindítási határidő a (9e) bekezdés szerinti megismerhetővé tételtől számítandó.
(9i)[725] A felszámolási eljárásban az adós gazdálkodó szervezet 25 millió forintot meghaladó egyedi forgalmi értékű vagyonelemeinek értékesítésekor a magyar államot e törvény alapján elővásárlási jog illeti meg, amelyet megelőz a törvény alapján fennálló elővásárlási jog.
(10) Az 56. § (2) bekezdés szerinti - a be nem hajtott követeléseket és az értékesítetlen vagyontárgyakat a hitelezők között felosztó - bírósági döntés meghozatalánál a (8) bekezdés szerinti határidőket kell figyelembe venni.
68. §[726] (1)[727] Amennyiben a gazdálkodó szervezet vagy az általa működtetett létesítmények nemzetbiztonsági védelem alá esnek, vagy honvédelmi, rendvédelmi, haditechnikai, energiaellátási, vízgazdálkodási, közmű-üzemeltetési és -szolgáltatási, közegészségügyi, közlekedési, hírközlési, iparbiztonsági, kutatás-fejlesztési, infrastruktúra-fejlesztési vagy az infrastruktúra működtetése szempontjából nemzetközi vagy országos jelentőségű vagy a lakosság közműszolgáltatással való ellátása szempontjából kiemelt közszolgáltatást látnak el - a tevékenységük ellátásához fűződő közérdekre tekintettel - az e törvény általános szabályait és a 65-67. §-t az e § és a 69-70. § szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)[728] A Kormány a 65. § szerinti kiadott rendeletében akkor mondhatja ki, hogy a gazdálkodó szervezet az (1) bekezdés szerinti körbe tartozik, amennyiben a veszteséges gazdálkodást eredményező okok miatt a vagyonhiány előreláthatólag nem szüntethető meg, a veszteségek halmozódása nem állítható meg, a gazdálkodó szervezet megmentési célú tulajdonosi vagy állami támogatásban nem részesíthető, de tevékenysége folyamatosságának és folytatásának érdekében kiemelt közérdek fűződik a gazdálkodó szervezet vagyonának működő üzemként történő értékesítéséhez.
(3)[729]
(4)[730] A Kormány - (2) bekezdés szerinti - rendeletének kihirdetésekor felszámolás iránti kérelem alapján már folyamatban lévő eljárásokban az (5)-(6) bekezdést, a 69. § (1)-(9a) bekezdést nem lehet alkalmazni. A 69. § (10) bekezdést akként kell alkalmazni, hogy a rendkívüli moratóriumnak nem meghosszabbítására, hanem elrendelésére kerül sor, amennyiben az adós a bíróságnak a felszámolást elrendelő végzésében meghatározott felhívására a kézhezvételtől számított 5 napos jogvesztő határidőn belül nyilatkozik arról, hogy a moratórium alatti tevékenysége folytatásához és működőképessége fenntartásához szükséges fizetési kötelezettségek teljesítésének fedezetét elkülönítette.
(5)[731] A bíróság a 22. § (2) bekezdésben meghatározott - felszámolást elrendelő - végzését 3 munkanapon belül hozza meg, és egyidejűleg, a külön jogszabályban meghatározott módon elrendeli e végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel kerül sor.
(6)[732] A felszámolási eljárásban egyesítésnek, felfüggesztésnek nincs helye. A felszámolási eljárás szünetelésének csak kérelemre, a 26. § (4) bekezdésben foglaltak esetén, az elsőfokú és a másodfokú eljárásban legfeljebb egy-egy alkalommal van helye azzal, hogy három hónap szünetelés elteltével az eljárás megszűnik.
(7)[733] A bíróság soron kívül jár el.
69. §[734] (1)[735] Ha a felszámolást az adós kéri, a kérelem benyújtására a 23. § (1) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az adósnak nyilatkoznia kell a 8. § (3) bekezdésben foglaltakról is. Az adós pénzforgalmi számlavezetőjére a 8. § (5) bekezdése szerinti kötelezettségek irányadók. A kérelemben meg kell jelölni az adós vezetőjének a Pp. 133. § (3) bekezdése szerinti rövid úton történő idézéséhez szükséges adatokat is (az adós vezetőjének elektronikus levélcíme, telefonszáma, telefax száma).
(2)[736] Az adós (1) bekezdés szerinti kérelmének a bírósághoz érkezését követő 1 munkanapon belül a bíróság a külön jogszabályban meghatározott módon végzést tesz közzé a Cégközlönyben az adóst megillető rendkívüli moratóriumról, amelynek utalnia kell a rendkívüli vagyonfelügyelő kirendelésére és arra is, hogy az eljárás olyan gazdálkodó szervezet ellen folyik, amelynek esetében a 68-70. § rendelkezéseit is alkalmazni kell. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. A rendkívüli moratórium a közzétételtől illeti meg az adóst. A bíróság a végzésben rendkívüli vagyonfelügyelőként kirendeli a 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámolót. A rendkívüli vagyonfelügyelőként eljáró állami felszámoló díját és költségeit az adós gazdálkodó szervezet előlegezi és viseli. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye.
(3)[737] A rendkívüli moratórium célja az adós működőképességének időleges biztosítása. A rendkívüli moratórium időtartama alatt a hitelezői követelések kamatoznak. A rendkívüli moratórium időtartama alatt kifizetéseket kizárólag a rendkívüli vagyonfelügyelő ellenjegyzésével (jóváhagyásával) lehet teljesíteni. A rendkívüli vagyonfelügyelő ellenjegyzi (jóváhagyja) a rendkívüli moratórium időtartama alatt esedékessé váló azon kifizetéseket, amelyek az adósnak a rendkívüli moratórium időtartama alatt a jelen törvény szerinti kiemelt tevékenysége folytatásához és a működőképessége fenntartásához szükségesek; a rendkívüli vagyonfelügyelő által ellenjegyzett kifizetések a rendkívüli moratórium alatt teljesíthetők. A rendkívüli vagyonfelügyelőt az adós pénzforgalmi számlái felett együttes rendelkezési jog illeti meg. A rendkívüli vagyonfelügyelő haladéktalanul bejelenti az adós számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak az e bekezdésben meghatározott jogosítványait és hitelt érdemlő módon igazolt aláírását. A rendkívüli moratórium alatt egyebekben megfelelően alkalmazni kell a 11. §-ban foglaltakat is. Az adós vezetője a rendkívüli moratórium alatti tevékenysége folytatásához és a működőképessége fenntartásához szükséges fizetési kötelezettségek teljesítésének fedezetét elkülöníti, ennek végrehajtását a rendkívüli vagyonfelügyelő ellenőrzi, és elmulasztása esetén ezt jelzi a legfőbb szervnek, a felügyelő bizottságnak és a könyvvizsgálónak. A rendkívüli moratórium időszaka alatt az adós működésével kapcsolatos hatósági engedélyek lejárata a rendkívüli moratórium végéig meghosszabbodik, és az illetékes hatóság az irányadó jogszabályok szerint az engedélyt csak akkor vonhatja vissza, amennyiben ez az élet- vagy vagyonbiztonság megóvása érdekében szükséges. A rendkívüli moratórium időszaka alatt az adóssal kötött szerződéseket az adóssal szerződő fél nem mondhatja fel, azoktól nem állhat el, továbbá ezen szerződések az adós fizetésképtelenségére, illetve a rendkívüli moratóriumra tekintettel nem szűnnek meg.
(3a)[738] A rendkívüli vagyonfelügyelő kérésére az adós vezetője köteles az adós működésével és vagyonával kapcsolatos valamennyi információt és iratot a rendkívüli vagyonfelügyelő rendelkezésére bocsátani. Az adós vezetője - a rendkívüli vagyonfelügyelővel egyeztetve - az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést köteles megtenni az adós rendkívüli moratórium alatti működőképességének fenntartása érdekében.
(4) Az adós (1) bekezdés szerinti, a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmét a bíróság 5 napon belül megvizsgálja. A hiánypótlásra nyitva álló határidő 5 nap.
(5) Amennyiben a bíróság az adós (1) bekezdés szerinti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy az eljárást megszünteti, illetve rendelkezik a területi eljárássá történő átalakításról, akkor a rendkívüli moratórium az erről szóló jogerős végzés Cégközlönyben történő közzétételével megszűnik, kivéve, ha felszámolás iránti kérelem alapján folyamatban lévő más eljárásban a bíróság végzést tett közzé a rendkívüli moratóriumról. A Cégközlönyben való közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor.
(6)[739] A rendkívüli moratóriumra, annak közzétételére és a rendkívüli vagyonfelügyelőre vonatkozó rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha az adós felszámolását a hitelező kéri; ebben az esetben a rendkívüli moratóriumnak a (2) bekezdés szerinti közzétételi határideje a hitelező kérelmének bírósághoz érkezésétől számítandó. A (3)-(5) bekezdés megfelelően alkalmazandó. A kérelemben meg kell jelölni a hitelező vezetőjének a Pp. 133. § (3) bekezdése szerinti rövid úton történő idézéséhez szükséges adatokat is (elektronikus levélcím, telefonszám, telefax szám). Az adósnak a hitelezői kérelmet és a (7) bekezdés szerinti meghallgatásra történő idézést külön kézbesítő útján kell megküldeni. Az adós a tartozása megfizetésére a 24. § (3) bekezdésében és a 26. § (3) bekezdésében meghatározott fizetési haladékot nem kérhet. Az adósnak a kézhezvételtől számított 2 munkanapon belül a bíróság számára írásban meg kell adnia az adós vezetőjének a Pp. 133. § (3) bekezdése szerinti rövid úton történő idézéséhez szükséges adatokat (az adós vezetőjének elektronikus levélcíme, telefonszáma, telefax száma), továbbá a fizetési számláira vonatkozó adatokat.
(7)[740] A bíróság a felszámolási eljárás lefolytatását kérő hitelezői kérelem tárgyában legkésőbb a hitelezői kérelem bírósághoz érkezésétől számított 8 napon belül meghallgatást tart. A határidőbe a hiánypótlás elrendelésétől annak teljesítéséig eltelt idő nem számít bele. A bíróság a meghallgatásra a hitelezőt és a rendkívüli vagyonfelügyelőt is rövid úton megidézi. A felek legkésőbb a meghallgatáson kötelesek a kérelemmel kapcsolatos nyilatkozataikat megtenni. A rendkívüli vagyonfelügyelő a meghallgatáson teszi meg azon nyilatkozatokat (így különösen a felszámolóbiztosra vonatkozó adatok) amelyek a felszámolás elrendelése esetén a felszámolókénti kirendeléshez, illetve annak közzétételéhez szükségesek. Amennyiben a fizetésképtelenség tárgyában való döntéshez további okiratok, nyilatkozatok szükségesek, a bíróság legfeljebb 5 napos határidővel újabb meghallgatást tűz ki. Az adósnak a meghallgatáson arról is nyilatkoznia kell, hogy a rendkívüli moratórium időszaka alatt keletkező és esedékessé váló fizetési kötelezettségek teljesítésére az adós vagyona előreláthatólag fedezetet nyújt-e. Amennyiben az adós a nyilatkozattételt elmulasztja vagy nemlegesen nyilatkozik, a bíróság soron kívül végzést hoz a rendkívüli moratórium megszüntetéséről. A végzés ellen külön fellebbezésnek van helye, a fellebbezést soron kívül, de legfeljebb 15 napon belül kell elbírálni. A jogerős végzést a bíróság a Cégközlönyben soron kívül közzéteszi.
(8)[741] A bíróság hitelező kérelmére indult eljárásban az adós fizetésképtelensége tárgyában a meghallgatáson vagy legkésőbb az első meghallgatást követő 15 napon belül dönt. A bíróság a végzést a feleknek a meghallgatáson vagy külön kézbesítő útján kézbesíti. Az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedését követően a bíróság 1 munkanapon belül intézkedik a 28. § (1) bekezdése szerinti végzés Cégközlönyben külön jogszabályban meghatározott módon történő közzétételéről. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel kerül sor.
(9) Ha az adós nem fizetésképtelen, az eljárást soron kívül megszüntető végzésben rendelkezni kell a rendkívüli moratórium megszűnéséről. A bíróság soron kívül intézkedik a jogerős végzés Cégközlönyben történő közzétételéről. A közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. A rendkívüli moratórium a végzés közzétételével megszűnik, kivéve ha az adós ellen folyamatban lévő másik felszámolási eljárásban a bíróság rendkívüli moratóriumról végzést tett közzé.
(9a)[742] Az adós felszámolását elrendelő vagy az eljárást soron kívül megszüntető végzés ellen a fellebbezést a kézbesítéstől számított 5 munkanapon belül kell benyújtani. A fellebbezést a bíróság 5 munkanapon belül bírálja el.
(10)[743] A felszámolást elrendelő végzésnek utalnia kell arra is, és a közzétételnek tartalmaznia kell azt is, hogy az eljárás olyan, a Kormány által a 65. § (1) bekezdése szerinti rendeletben meghatározott gazdálkodó szervezet ellen folyik, amelynek esetében a 68-70. § rendelkezéseit is alkalmazni kell. A felszámolást elrendelő végzésben a bíróság a rendkívüli moratóriumot a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 90 napos időtartamra meghosszabbítja, amit a 28. § (2) bekezdés szerinti közzétételnek tartalmaznia kell. A felszámolás kezdő időpontját követően a meghosszabbított rendkívüli moratórium lejártáig a rendkívüli moratóriumra vonatkozó rendelkezések közül az adós működőképességének időleges biztosítására, az adós vagyonából történő kifizetésekre, a hatósági engedélyekre és az adóssal kötött szerződések felmondásának, illetve az azoktól való elállás korlátozására vonatkozó (3)-(3a) bekezdés szerinti szabályokat a felszámolás szabályai mellett megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a 11. § nem alkalmazandó; a rendkívüli moratórium nem érinti a felszámoló felszámolási eljárás szerinti jogait és kötelezettségeit, így a felszámolónak a 47. § szerinti felmondási, illetve elállási jogát sem.
(11) Az 5. § azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy tájékoztatást csak a felszámoló adhat. A tájékoztatás megtagadható, amennyiben és ameddig az az eljárás célját [68. § (2) bekezdés] veszélyeztetné. A 39. § (3) bekezdés azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a felszámoló a tájékoztatást megtagadhatja, amennyiben és ameddig az az eljárás célját (68. § (2) bekezdés) veszélyeztetné.
(12) A 36. § (1) bekezdés és a 38. § (3) bekezdés azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a felszámolás kezdő időpontja helyett a rendkívüli moratórium közzétételének időpontja irányadó a hitelezői követelések beszámíthatóságára.
(13)[744] Amennyiben a felszámolást a bíróság elrendeli, a rendkívüli moratórium időszaka alatt keletkezett és esedékessé vált, a (3) bekezdésben foglaltak szerint a rendkívüli vagyonfelügyelő (felszámoló) által jóváhagyott, illetve az általa jóváhagyott kötelezettségvállaláson alapuló, még ki nem fizetett tartozásokat a felszámoló az 57. § (2) bekezdés b) pontja szerinti felszámolási költség részeként egyenlíti ki.
(14)[745] A 66. § (2) bekezdés szerinti felszámoló díjának megállapításakor a bíróság azzal az eltéréssel alkalmazza az 59. §-ban foglaltakat, hogy a felszámolás jogerős elrendelése előtti rendkívüli vagyonfelügyelői tevékenység munkaterhével arányosan a díjat magasabb összegben állapítja meg. A díjat az adós viseli, melyet az 57. § (2) bekezdés g) pontja szerinti felszámolási költségként kell elszámolni és megfizetni.
(15)[746] Amennyiben a 68. § (2) bekezdés hatálya alá eső adós felszámolásának kezdő időpontját követően az adós többségi befolyása alatt álló, belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet ellen felszámolási eljárás indul, az eljárás lefolytatására a 68. §-ban, e §-ban és a 70. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
70. §[747] (1)[748] A 68. § (2) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet felszámolásának elrendelése esetén a 66. § (2) bekezdés szerinti felszámolónak az adós vagyonát a 68. § (1) bekezdése szerinti tevékenység, illetve az annak folytatásához fűződő közérdek érvényesítésének figyelembe vételével kell kezelnie. Az adós vagyonának értékesítésekor meg kell kísérelnie az ingatlan- és ingó vagyont, az ezek hasznosításával összefüggő immateriális javakat működő üzemként, a forgalomban elérhető legmagasabb áron értékesíteni.
(2) Amennyiben az eljárás céljának [68. § (2) bekezdés] elérése érdekében szükséges, a felszámoló az adós vagyonát nem nyilvánosan értékesíti. A felszámoló maga választja meg a nem nyilvános értékesítés módját (különösen zártkörű pályázat, közvetlen tárgyalás). A felszámoló a nem nyilvános értékesítésről szóló döntéséről és a nem nyilvános értékesítés módjáról előzetesen nem köteles tájékoztatást nyújtani a hitelezőknek, de a döntésének indokait, továbbá az egyes ajánlatokat köteles írásban rögzíteni közjegyző bevonásával.
(3) Amennyiben a felszámoló az adós vagyonát nem nyilvánosan értékesíti, a felszámoló köteles az értékesítendő vagyon, illetve vagyonrész vonatkozásában előzetesen legalább három független értékbecslő szakértőtől származó értékbecslést beszerezni. A vételár nem lehet alacsonyabb, mint az értékbecslésekben foglalt összegek számtani átlaga.
(4) A nem nyilvános értékesítés eredményeként megkötött szerződésben foglalt vételárat, továbbá az értékesített vagyonrész leírását a felszámoló a szerződés megkötését követő 5 munkanapon belül a Cégközlönyben és honlapján közzéteszi.
(5) A felszámoló nem nyilvános értékesítésről és az értékesítés módjáról hozott döntése ellen kifogás nem terjeszthető elő. Ez a rendelkezés nem érinti a 49. § (5) bekezdésében foglalt keresetindítási jogot azzal, hogy a keresetindítási határidő a (4) bekezdés szerinti közzétételtől számítandó.
(6) Nem nyilvános értékesítés esetén a 49. § (1) és (2) bekezdése, a 49/A. § és a 49/B. § nem alkalmazandó.
(7)[749] A felszámoló a felszámolás elrendelését megelőzően közhiteles nyilvántartásba bejegyzett vagy jogszabály alapján fennálló elővásárlásra jogosulttal előzetesen közli, hogy az elővásárlási joggal érintett vagyonrész nem nyilvánosan kerül értékesítésre. A felszámoló a nem nyilvános értékesítésen kapott ajánlatot köteles közölni az elővásárlásra jogosulttal. Az elővásárlásra jogosult elővásárlási jogának gyakorlásáról haladéktalanul köteles dönteni és döntéséről a felszámolót tájékoztatni. Az elővásárlásra jogosult a vagyonrész (dologösszesség) egészére vonatkozó ajánlat tartalmát csak teljes egészében fogadhatja el.
71. §[750]
72. §[751]
73. §[752]
74. §[753]
75. §[754]
76. §[755]
77. §[756]
78. §[757]
79. §[758]

IV/A. Fejezet[759]

A BŰNÜGYI VAGYONT ÉRINTŐ FELSZÁMOLÁS

79/A. §[760] (1) E törvény rendelkezéseit az e Fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, ha az adóssal szemben nyilvántartásba vett hitelezői követelésre vonatkozóan büntetőeljárásban zár alá vétel elrendelésére került sor vagy ha az adós vagyonára[761]
a) a büntetőeljárásról szóló törvényben vagy a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben meghatározott zár alá vétel elrendelésére vagy bűnügyi költség viselésére kötelezésre,
b) a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott lefoglalás elrendelésére,
c) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (a továbbiakban: Btk.) meghatározott elkobzás, vagyonelkobzás elrendelésére, vagy
d) a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben meghatározott pénzbírság elrendelésére
került sor.
(2) E törvény alkalmazásában
a) pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás: az adós vagyonára elrendelt, a Btk. 75. § (1) bekezdésében meghatározott jogerős, ügydöntő határozattal vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzéssel elrendelt vagyonelkobzás,
b) fedezetet biztosító zár alá vétel: az adós vagyonára elrendelt, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben meghatározott pénzbírság (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: pénzbírság) vagy a Btk. 75. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonelkobzás biztosítása céljából elrendelt zár alá vétel,
c)[762] előzetes bűnügyi hitelezői követelés: az államnak a fedezetet biztosító zár alá vételről rendelkező, véglegessé vált vagy további jogorvoslattal nem támadható határozat alapján fennálló követelése,
d)[763] végleges bűnügyi hitelezői követelés: az államnak az a követelése, ami a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás, az adóssal szemben elrendelt pénzbírság, valamint a jogerős ügydöntő határozattal vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzéssel az adóssal szemben elrendelt bűnügyi költség (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: bűnügyi költség) viselésére kötelezés alapján áll fenn [a c) és d) pont a továbbiakban együtt: bűnügyi hitelezői követelés],
e)[764] előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentés: az előzetes bűnügyi hitelezői követelést tartalmazó határozatnak a felszámoló részére történő kézbesítése,
f)[765] végleges bűnügyi hitelezői igénybejelentés: a végleges bűnügyi hitelezői követelést tartalmazó határozatnak a felszámoló részére történő kézbesítése [az e) és f) pont a továbbiakban együtt: bűnügyi hitelezői igénybejelentés],
g)[766] előzetes bűnügyi hitelezői igény: az olyan előzetes bűnügyi hitelezői követelés, amelyet a (7) bekezdés szerinti állami felszámoló nyilvántartásba vett,
h)[767] végleges bűnügyi hitelezői igény: az olyan végleges bűnügyi hitelezői követelés, amelyet a (7) bekezdés szerinti állami felszámoló nyilvántartásba vett [a g) és h) pont a továbbiakban együtt: bűnügyi hitelezői igény],
i)[768] felszámolási zárómérleg alatt egyszerűsített felszámolás esetén érteni kell a 63/B. § szerinti jelentést és vagyonfelosztási javaslatot is.
(3) A bűnügyi hitelezői igény összegeként azt az összeget kell a nyilvántartásban feltüntetni,[769]
a) amelyet a fedezetet biztosító zár alá vétel biztosít, vagy ha ez kevesebb, amely összegen a fedezetet biztosító zár alá vétellel biztosított vagyont a felszámolási eljárásban értékesítették, vagy
b) amely a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzásról, a pénzbírságról, vagy a bűnügyi költségről rendelkező határozatban szerepel.
(3a)[770] A bűnügyi hitelezői követelés bűnügyi hitelezői igényként történő nyilvántartásba vételére és visszaigazolására a (7) bekezdés szerinti állami felszámoló jogosult.
(4)[771] Az állami felszámoló értesíti a büntetőeljárást lefolytató szervet a bűnügyi hitelezői igény összegének a (3) bekezdés a) pontja szerinti változásáról.
(5)[772] Ha az adós vagyonára zár alá vételt, vagyonelkobzást rendeltek el, az adóssal szemben pénzbírságot szabtak ki, vagy az adóst bűnügyi költség viselésére kötelezték, a felszámoló a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül intézkedik az erről szóló határozat büntetőeljárást lefolytató szervtől történő beszerzése iránt.
(5a)[773] A felszámoló az (5) bekezdés szerinti határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül megküldi az (5) bekezdés szerinti határozatot az állami adó- és vámhatóság részére.
(6) E törvény alkalmazásában a bűnügyi hitelezői igénybejelentést is hitelezői igénybejelentésnek kell tekinteni.
(7)[774] Ha a felszámolás elrendelésére bűnügyi hitelezői követelés alapján kerül sor, vagy az adós ellen folyamatban lévő felszámolási eljárásban bűnügyi hitelezői igénybejelentés történik, felszámolóként a bíróság - kivéve, ha törvény alapján a pénzügyi szervezet felszámolására létrehozott állami felszámoló szervezetet kell kirendelnie - a 66. § (2) bekezdés szerinti állami felszámolót rendeli ki. Ha a bíróság a 27/A. § (1) bekezdése szerint korábban már jelölt ki más felszámolót, annak felmentéséről, költségeinek megtérítéséről, díjazásának megállapításáról, továbbá az állami felszámoló kirendeléséről a bíróság az állami adó- és vámhatóság bűnügyi hitelezői igénybejelentésről való értesítésének kézhezvételét követő 5 munkanapon belül hoz végzést, a bíróság további eljárásra, a felmentett felszámoló és az állami felszámoló jogaira és kötelezettségeire a 66. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. A felmentett felszámoló költsége és díjazása megállapítására, a felmentett felszámoló kötelezettségeire , a kötelezettségeinek teljesítésével összefüggő eljárásra, valamint a kötelezettség elmulasztásának következményeire a 27/A. § (11)-(11c) bekezdésében és a 66. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(8)[775] Ha a bűnügyi hitelezői követelés nyilvántartásba vételére a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtásáig sor kerül, azt a 28. § (2) bekezdés f) pontjában előírt 40 napos határidőben bejelentettnek kell tekinteni.
(8a)[776] Ha az olyan folyamatban lévő felszámolási eljárásban, amelynek az elrendelésére nem bűnügyi hitelezői követelés alapján került sor, bűnügyi hitelezői igénybejelentés történik, a felszámolási zárómérleg elkészítése az állami felszámoló kirendelésétől számított két év elteltével kötelező.
(9) Ha az adós vagyonára büntetőügyben
a) véglegessé vált vagy további jogorvoslattal nem támadható zár alá vételt rendeltek el, amely nem minősül fedezetet biztosító zár alá vételnek,
b) vagyonelkobzást rendeltek el, amely nem minősül pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzásnak,
c) véglegessé vált vagy további jogorvoslattal nem támadható lefoglalást rendeltek el, vagy
d) a jogerős ügydöntő határozattal vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzéssel elkobzást rendeltek el,
az annak tárgyát képező vagyont a gazdálkodó szervezet vagyonába nem tartozó vagyonként kell kezelni, és a zár alá vételt, a lefoglalást, a vagyonelkobzást vagy az elkobzást végrehajtó szerv rendelkezésére kell bocsátani.
(10) A (9) bekezdésben meghatározott esetekben a 38. § (1) bekezdése nem alkalmazható.
(11)[777] A bíróság a felszámolót az e §-ban meghatározott kötelezettségeinek az elmulasztása miatt 500.000 forintig terjedő - ismételten kiszabható - bírsággal sújthatja.
79/B. §[778] (1) Ha valamely nyilvántartásba vett hitelezői követelésre vonatkozóan büntetőeljárásban zár alá vétel elrendelésére kerül sor, akkor a felszámoló a vagyonfelosztási javaslatban az erre a hitelezői igényre eső vagyont a hitelező jogszerzésével, de zár alá vétellel terhelten tünteti fel. A vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása esetén a zár alá vett hitelezői követelés helyébe lépő vagyonra a zár alá vétel a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 332. § (5) bekezdése alapján külön határozat nélkül kiterjed, és azt a hitelező a zár alá vétellel terhelten szerzi meg. Ezt a vagyont a felszámoló a zár alá vételt végrehajtó állami adó- és vámhatóság rendelkezésére bocsátja.
(2) Ha az (1) bekezdés szerint zár alá vett hitelezői igényre
a) a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtása előtt olyan vagyonelkobzást rendelnek el, amely nem minősül pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzásnak, akkor a vagyonfelosztási javaslatot az (1) bekezdésben meghatározott hitelezői igény figyelmen kívül hagyásával kell elkészíteni,
b) a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtása után, de a felszámolás befejezése és az adós jogutód nélküli megszüntetése tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedése előtt olyan vagyonelkobzást rendelnek el, amely nem minősül pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzásnak, akkor a felszámoló köteles a vagyonfelosztási javaslatot az (1) bekezdésben meghatározott hitelezői igény figyelmen kívül hagyásával átdolgozni, és azt újra benyújtani a bírósághoz; ebben az esetben az átdolgozott vagyonfelosztási javaslat benyújtását követően a bíróság haladéktalanul hatályon kívül helyezi a felszámolás befejezése és az adós jogutód nélküli megszüntetése tárgyában hozott korábbi végzését.
(3)[779] Ha az (1) bekezdés szerint zár alá vett hitelezői igényre a büntetőeljárásban olyan vagyonelkobzást rendelnek el, amely nem minősül pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzásnak, és az a felszámolás befejezése és az adós jogutód nélküli megszüntetése tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedése után emelkedik jogerőre vagy válik véglegessé, akkor erre a hitelezői igényre eső vagyonra - mint a megszűnt adóst megillető vagyonra - a Ctv. szerint hivatalból vagyonrendezés lefolytatására kerül sor.
(4) Ha zár alá vétel elrendelésére a 49/D. §-ban meghatározott zálogjoggal biztosított hitelezői követelésre nézve került sor, akkor a zálogjoggal, valamint a 49/D. § (3) bekezdése szerinti joggal terhelt vagyontárgy értékesítéséből, vagy ezekkel a jogokkal biztosított hitelezői követelés behajtásából származó bevételből a jogosultnak járó összeg a zár alá vett hitelezői követelés helyébe lép, amelyre a zár alá vétel külön határozat nélkül kiterjed, és az összeget a felszámoló a zár alá vételt végrehajtó állami adó- és vámhatóság rendelkezésére bocsátja.
(5) Ha a (4) bekezdés szerint zár alá vett vagyonra
a) a 49/D. § (1), illetve (4) bekezdése alapján a zálogjoggal biztosított hitelezői követelés kielégítése előtt olyan vagyonelkobzást rendeltek el, amely nem minősül pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzásnak, akkor a zálogjoggal biztosított hitelezői követelést nem lehet kielégíteni és a vagyonfelosztási javaslatot a (4) bekezdésben meghatározott hitelezői igény figyelmen kívül hagyásával kell elkészíteni,
b) a 49/D. § (1), illetve (4) bekezdése alapján a zálogjoggal biztosított hitelezői követelés kielégítése után, azonban a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtása előtt olyan vagyonelkobzást rendeltek el, amely nem minősül pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzásnak, akkor a vagyonfelosztási javaslatot a (4) bekezdésben meghatározott hitelezői igény figyelmen kívül hagyásával kell elkészíteni,
c) a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtása után, de a felszámolás befejezése és az adós jogutód nélküli megszüntetése tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedése előtt olyan vagyonelkobzást rendeltek el, amely nem minősül pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzásnak, akkor a felszámoló köteles a vagyonfelosztási javaslatot a (4) bekezdésben meghatározott hitelezői igény figyelmen kívül hagyásával átdolgozni, és újra benyújtani a bíróságnak; ebben az esetben az átdolgozott vagyonfelosztási javaslat benyújtását követően a bíróság haladéktalanul hatályon kívül helyezi a felszámolás befejezése és az adós jogutód nélküli megszüntetése tárgyában hozott korábbi végzését.
(6) Ha a (4) bekezdés szerint zár alá vett vagyonra a büntetőeljárásban olyan vagyonelkobzást rendelnek el, amely nem minősül pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzásnak és az a felszámolás befejezése és az adós jogutód nélküli megszüntetése tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedése után emelkedik jogerőre vagy válik véglegessé, akkor a hitelezői igény megszűnése miatt az adós vagyonát képező vagyonnövekményre - mint a megszűnt adóst megillető vagyonra - a Ctv. szerint hivatalból vagyonrendezés lefolytatására kerül sor.
(7) A zár alá vett hitelezői igénnyel vagy a Be. 332. § (5) bekezdése alapján helyébe lépett vagyonnal kapcsolatban beszámítási jog nem gyakorolható.
(8) Ha valamely nyilvántartásba vett hitelezői követelésre vonatkozóan pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzást rendelnek el, annak végrehajtására az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 125/C. §-ában meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
79/C. §[780] (1) Ha a Be. 332. § (3) bekezdése alapján a zár alá vett vagyon helyébe előzetes bűnügyi hitelezői igény lép, és a zár alá vétel az eredeti vagyon tekintetében megszűnik, a kirendelését követően az állami felszámoló intézkedik[781]
a) az eredeti vagyon tekintetében a zár alá vétel közhiteles nyilvántartásból való törlése iránt, illetve
b) a zár alá vett vagyon feletti rendelkezési jog felfüggesztését érvényesíteni képes gazdálkodó szervezet megkeresése iránt, a rendelkezési jog felfüggesztésének megszüntetése érdekében.
(2) A zár alá vétel (1) bekezdésben meghatározottak szerinti törléséhez vagy a rendelkezési jog felfüggesztésének a megszüntetéséhez a határozatot az állami felszámoló előterjesztése alapján a felszámolási ügyben eljáró bíróság 8 napon belül hozza meg.
(3) A bíróság a (2) bekezdésben meghatározott végzésben megállapítja, hogy a zár alá vétel az eredeti vagyon tekintetében megszűnt.
79/D. §[782] (1)[783] Az állami felszámoló a bűnügyi hitelezői igénybejelentés alapján hitelezőként a büntetőjogi igényt érvényesítő magyar államot veszi nyilvántartásba. A magyar állam képviselőjeként az állami adó- és vámhatóság jár el, és e követelések tekintetében gyakorolja a hitelezői jogokat. Ha a bűnügyi hitelezői igénybejelentést nem az állami adó- és vámhatóság tette, a felszámoló haladéktalanul értesíti az állami adó- és vámhatóságot annak érdekében, hogy a magyar állam képviselőjeként eljárhasson.
(2)[784] Az állami felszámoló a felszámolás kezdő időpontjától számított hatvan napon belül a nyilvántartásba vett hitelezői követelések listáját megküldi a büntetőeljárást lefolytató szervnek. Ha az állami felszámoló a határidő lejártát követően szerez tudomást az előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentésről, a nyilvántartásba vett hitelezői követelések listáját a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül küldi meg a büntetőeljárást lefolytató szervnek. Az állami felszámoló a vagyon első értékesítésekor, továbbá a becsérték változásakor a 48. § (2) bekezdésében meghatározott értesítések megküldésével egyidejűleg a nyilvántartásba vett hitelezői követelések listáját ismételten megküldi a büntetőeljárást lefolytató szervnek, továbbá egyidejűleg értesíti a büntetőeljárást lefolytató szervet az értékesítésre kerülő vagyonelemek becsértékéről. A 48. § (2) bekezdésében meghatározott értesítési kötelezettség hiányában az állami felszámoló a nyilvántartásba vett hitelezői követelések listáját és az értékesítésre kerülő vagyonelemek becsértékéről szóló értesítést az értékesítés megkezdésével egyidejűleg küldi meg a büntetőeljárást lefolytató szervnek.
(3)[785] A bűnügyi hitelezői követelés nem tekinthető vitatott hitelezői követelésnek.
(4)[786] A bűnügyi hitelezői követelés tekintetében beszámítási jog nem gyakorolható.
79/E. §[787] (1)[788] Az előzetes bűnügyi hitelezői igény helyébe az azonos vagyonra elrendelt végleges bűnügyi hitelezői követelés lép, függetlenül attól, hogy a végleges bűnügyi hitelezői igénybejelentésre mikor került sor.
(2) Ha a végleges bűnügyi hitelezői követelés alacsonyabb összegre vonatkozik, mint az előzetes bűnügyi hitelezői igény, és azt[789]
a)[790] a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtásáig veszik nyilvántartásba, akkor az igényt a különbözetre vonatkozóan visszavontnak kell tekinteni és azt a vagyonelkobzásból, illetve pénzbírságból származó igényre kell csökkenteni,
b)[791] a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtása után, de a felszámolás befejezése és az adós jogutód nélküli megszüntetése tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedése előtt veszik nyilvántartásba, akkor az állami felszámoló köteles a vagyonfelosztási javaslatot ennek megfelelően átdolgozni, és azt újra benyújtani a bírósághoz; ebben az esetben az átdolgozott vagyonfelosztási javaslat benyújtását követően a bíróság haladéktalanul hatályon kívül helyezi a felszámolás befejezése és az adós jogutód nélküli megszüntetése tárgyában hozott korábbi végzését.
(3)[792] Ha a büntetőeljárásban a végleges bűnügyi hitelezői igénybejelentés alapjául szolgáló határozat a felszámolás befejezése és az adós jogutód nélküli megszüntetése tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedése után emelkedik jogerőre vagy válik véglegessé, és alacsonyabb összegre vonatkozik, mint az előzetes bűnügyi hitelezői igény, a különbözetet olyan, az adóst megillető vagyonnak kell tekinteni, amelyre vonatkozóan a Ctv. szerint hivatalból vagyonrendezési eljárás lefolytatására kerül sor.
(4)[793] Ha a végleges bűnügyi hitelezői követelés magasabb összegre vonatkozik, mint az előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentés, a különbözetre vonatkozóan akkor lehet a felszámolási eljárásban bűnügyi hitelezői követelést nyilvántartásba venni, ha a végleges bűnügyi hitelezői igénybejelentésre a felszámolási zárómérleg bíróságnak történő benyújtásáig sor került.
(5)[794] Ha a büntetőeljárást végleges bűnügyi hitelezői igénybejelentés alapjául szolgáló döntés nélkül fejezik be, az előzetes bűnügyi hitelezői igényt - a büntetőeljárás befejeződésével vagy a fedezetet biztosító zár alá vétel feloldásával - visszavontnak kell tekinteni, illetve ha az előzetes bűnügyi hitelezői igényre vagyoni eszköz került elkülönítésre, a felszámolási eljárás befejezése és az adós jogutód nélküli megszüntetése tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedése után hivatalból vagyonrendezési eljárást kell megindítani.
79/F. §[795] (1)[796] Az állami felszámoló a vagyonfelosztási javaslatot és az 52. §-ban meghatározott más iratokat csak azt követő két hónap elteltével küldi meg a bíróságnak, hogy a vagyonfelosztási javaslatot a büntetőeljárást lefolytató szervnek megküldte.
(2)[797] A vagyonfelosztási javaslatban az előzetes bűnügyi hitelezői igényre a vagyonfelosztás során eső vagyont az adós gazdálkodó szervezet tulajdonába tartozó, zár alá vett vagyonként kell feltüntetni. A vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása esetén a vagyont a bűnügyi hitelezői igény érvényesítése során a magyar állam képviseletében eljáró állami adó- és vámhatóság rendelkezésére kell bocsátani. A bíróság a 60. § (1) bekezdésében meghatározott végzésében felhívja
a) a közhiteles és közérdekből vezetett nyilvántartásokat vezető szerveket, hogy a zár alá vétel tárgyaként a Be. 332. § (4) bekezdése alapján a bűnügyi hitelezői igény helyébe lépő felosztott vagyonra vonatkozóan a zár alá vételt a nyilvántartásba jegyezzék be, valamint
b) az állami felszámolót, hogy a zár alá vétel tárgyaként a Be. 332. § (4) bekezdése alapján a bűnügyi hitelezői igény helyébe lépő pénzeszközt az állami adó- és vámhatóság számlájára utalja át.
(3)[798] A bíróság a 60. § (1) bekezdésében meghatározott végzésében megállapítja, hogy a zár alá vétel a bűnügyi hitelezői igény helyébe lépő felosztott vagyonra terjed ki.
(4)[799] A bíróság a (2)-(3) bekezdés szerinti végzését hivatalból megküldi a büntetőeljárást lefolytató szervnek.
(5)[800] Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell az 50. § (1) bekezdése szerinti közbenső mérleghez készített részleges vagyonfelosztási javaslatra, amennyiben a részleges vagyonfelosztási javaslat az előzetes bűnügyi hitelezői igényre vagyonfelosztást tartalmaz és a bíróság az 50. § (6) bekezdése szerinti végzésével a közbenső mérleget és a részleges vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyja.
79/G. §[801] (1) Az állami felszámoló díjának összege az 59. § szerinti felszámolói díjon felül az adós felszámolási zárómérlegében szereplő eszközök könyv szerinti értékének alapulvételével:
a) 100 000 000 forint alatti könyv szerinti érték esetén annak 3%-a, de legalább 500 000 forint,
b) 100 000 000 forint - 500 000 000 forint közötti könyv szerinti érték esetén a 100 000 000 forint 3%-a és a 100 000 000 forint feletti rész 1,25%-a,
c) 500 000 001 forint - 1 000 000 000 forint közötti könyv szerinti érték esetén:
ca) 500 000 000 forint tekintetében a b) pont szerint számított díj összege és
cb) az 500 000 000 forint feletti rész 0,75%-a,
d) 1 000 000 001 forint feletti könyv szerinti érték esetén:
da) 1 000 000 000 forint tekintetében a ca) és cb) alpont szerint számított díj összege és
db) a 1 000 000 000 forint feletti rész 0,25%-a,
amely az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított felszámolói díj nem érvényesíthető olyan pénzeszköz után, amely a korábban felszámolási vagyonba tartozó vagyonelem helyébe lépett.

V. Fejezet

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

80. §[802] (1)[803] Az e törvényben szabályozott eljárásokban az államot, a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot, illetve a helyi és kisebbségi önkormányzatot, önkormányzati társulást megillető követelésről a követelés behajtására jogosult szervezet lemondhat, vagy a követelést engedményezheti. A követelés behajtására jogosult szervezet a felszámolási eljárásban követelésének bejelentését mellőzheti, amennyiben a felszámolási eljárás kezdeményezését közvetlenül megelőzően általa lefolytatott eredménytelen végrehajtási eljárás megállapításai szerint valószínűsíthető, hogy követelésének a nyilvántartásba vételért fizetendő összeget elérő megtérülése sem várható. Ezekről a követelésekről a követelés behajtására jogosult szervezet külön nyilvántartást vezet, feltüntetve benne azokat az adatokat is, melyek a végrehajtás alá vonható vagyon hiányában a követelés megtérülését nem teszik lehetővé. A követelés bejelentésének mellőzése a követelésről történő lemondásnak minősül. A követelés behajtására jogosult szervezet nem engedményezheti a felszámolási eljárás alatt álló adóssal szemben fennálló azon követelését, melynek megfizetéséért az államot helytállási kötelezettség terheli.
(2)[804] Ha a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető követelés a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényen alapuló ellátások - ideértve a korengedményes nyugdíjat is - megtérítése címén áll fenn, az állami adóhatóság a követelés behajtására jogosult szervezet.
(3)[805] A 79/D. § (1) bekezdése alapján a magyar állam képviselőjeként eljáró állami adó- és vámhatóság a bűnügyi hitelezői igényről az egyezségkötés érdekében részben lemondhat.
81. §[806]

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

82. § (1) Ez a törvény 1992. január 1-jén lép hatályba.
(2)[807] E törvény 50. §-ának (1) bekezdését, 52. §-ának (2), (5) bekezdéseit, 53. §-át, valamint 55. §-át a folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell. Egyébként a hatálybalépés időpontjában folyamatban lévő eljárásokra a korábbi jogszabályok az irányadók. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvényt módosító 1993. évi LXXXI. törvény hatálybalépését követően a felszámolás elrendelését tartalmazó végzés közzététele a Cégközlönyben történik.
(3)[808] E törvény 11. § (2) bekezdésének d) pontja és (3) bekezdése, 36. §-ának (2) bekezdése, 38. §-ának (5) bekezdése, 40. §-ának (4) bekezdése és 47. §-ának (3) bekezdése a pénzügyi biztosítéki megállapodásokról szóló 2002. június 6-i 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
83. §[809] (1) E törvénynek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól és az azzal összefüggő törvénymódosításokról szóló törvénnyel (a továbbiakban: Kcstm.) megállapított 65. § (1) és (3) bekezdését, valamint az állami felszámolóra, annak kötelezettségeire, iratátadási és adatszolgáltatási feladataira, továbbá a felszámoló és a felszámolóbiztos bírságolhatóságára vonatkozó rendelkezéseit a Kcstm. hatálybalépésekor már elrendelt csődeljárások és jogerősen elrendelt felszámolások esetében is alkalmazni kell, ha a kormányrendelet kiadására vonatkozó 65. § (2) bekezdés szerinti határidő letelt, de még nem került sor csődeljárásban az egyezségi tárgyalások lezárására, felszámolási eljárásban pedig egyezségkötésre vagy a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtására. A Kormány ezekben az esetekben a Kcstm. hatályba lépését követő 30. napig hirdetheti ki a 65. § (2) bekezdése szerinti rendeletet. A 66. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felmentett felszámoló díjazását a bíróság az addig elvégzett tevékenységével, munkaterhével arányosan határozza meg, az állami felszámoló díját pedig ezzel arányosan csökkenti. A felmentett felszámolót megilleti továbbá az általa lefolytatott értékesítések után a 49/D. § szerinti díjbevétel és az 59. § (1) bekezdése és (4) bekezdése szerinti arányos díjhányad.
(2) E törvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 2013. évi XLVI. törvénnyel (a továbbiakban: 2013. évi XLVI. törvény) megállapított 65. § (2) bekezdését a 2013. évi XLVI. törvény hatálybalépésekor már elrendelt csődeljárások és jogerősen elrendelt felszámolások esetében is alkalmazni kell, ha a kormányrendelet kiadására vonatkozó - a 2013. évi XLVI. törvény hatálybalépését megelőzően hatályos - 65. § (2) bekezdés szerinti határidő letelt, de még nem került sor csődeljárásban az egyezségi tárgyalás lezárására, felszámolási eljárásban pedig egyezségkötésre vagy a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtására. Ha a 65. § (2) bekezdése szerinti rendelet kihirdetésére már folyamatban lévő csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kerül sor, a bíróságnak a rendelet hatályba lépését követő 3 munkanapon belül fel kell mentenie a korábbi felszámolót. A 66. § (3) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felmentett felszámoló díjazását a bíróság az addig elvégzett tevékenységével, munkaterhével arányosan határozza meg, az állami felszámoló díját pedig ezzel arányosan csökkenti. A felmentett felszámolót megilleti továbbá az általa lefolytatott értékesítések után a 49/D. § szerinti díjbevétel és az 59. § (1) bekezdése és (4) bekezdése szerinti arányos díjhányad.
83/A. §[810] (1) E törvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit - a (2)-(9) bekezdés szerinti kivételekkel - a hatálybalépést követően kezdeményezett csődeljárásokban és felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.
(2) Amennyiben a Módtv. hatálybalépését megelőzően - felszámolási eljárást követően - jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet közhiteles nyilvántartásban valamely vagyontárgyra vonatkozó jog (ide nem értve a tulajdonjogot) jogosultjaként van bejegyezve, vagy valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, ezek törlésére - az adott nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltérően minden esetben - a vagyontárgy tulajdonosának kérelmére, a 83/C. § (1) vagy (5) bekezdés szerinti végzés csatolásával kerülhet sor. Ebben az esetben az adott nyilvántartásra vonatkozó jogszabály által megkövetelt törlési engedélyre nincs szükség.
(3) A Módtv-vel módosított 21. § (1) bekezdés d) pontot, a 21/A-21/C. §-t a hatálybalépéskor már folyamatban lévő csődeljárásokban is alkalmazni kell, amennyiben még nem került sor az egyezségi tárgyalások megkezdésére.
(4) A Módtv.-vel módosított 31. §-t, 33/A. §-t, 40. §-t, 63. § (2) bekezdést, 63/A. §-t, 63/B. § (6)-(7) bekezdést a Módtv. hatálybalépésekor már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, amennyiben még nem került sor a felszámolás elrendelésére.
(5) A Módtv.-vel módosított 49/A. § (4) bekezdést, 49/C. §-t a Módtv. hatálybalépésekor már folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell, amennyiben még nem kezdődött meg a vagyon értékesítése.
(6) A Módtv.-vel módosított 53. § (2) bekezdést a folyamatban lévő felszámolási ügyekben is alkalmazni kell, amennyiben az ott meghatározott intézkedések határideje még nem járt le.
(7) A Módtv.-vel beiktatott 83/B. §-t a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban is alkalmazni kell, amennyiben még nem került sor határozathozatalra.
(8)[811] A (2) bekezdést és a 83/C. §-t a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő, továbbá a Módtv. hatálybalépését megelőzően befejezett felszámolási eljárással érintett vagyontárgyra is alkalmazni kell.
83/B. §[812] (1) A felszámoló gazdasági társaságnál azokat a felszámolói tevékenységben személyesen közreműködő tagokat, munkavállalókat, vagy a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján azokat a felszámolói tevékenységben közreműködő személyeket, akik 2010. július 1-jén megfeleltek a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi VI. törvény 20. § (4) bekezdése szerinti képesítési feltételeknek, a 27/A. § (3) bekezdése és a 27/C. § (4) bekezdés f) pontja szerinti szakképesítéssel rendelkezőnek kell tekinteni.
(2) A 27/A. § (3) bekezdésének és a 27/C. § (4) bekezdés f) pontjának alkalmazásában 2010. június 30-áig a felszámolók névjegyzékéről szóló 167/1993. (XI. 30.) Korm. rendelet 2006. június 30-án hatályos 2. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott végzettségeket, továbbá a felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséget egyaránt érteni kell szakirányú szakképzettség alatt.
(3)[813] Az (1) és (2) bekezdés szerinti végzettséggel rendelkező személyek 2015. október 1-jétől legfeljebb három felszámolói tevékenységet folytató gazdasági társaságnál foglalkoztathatók.
(4)[814] A Hatóság az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jogszabályok szerinti felsőfokú végzettségre vonatkozó szakhatósági állásfoglalást szerezhet be.
83/C. §[815] (1) A vagyontárgy tulajdonosa kérelmére, a (2)-(5) bekezdés szerinti nemperes eljárásban a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet felszámolási eljárását lefolytató törvényszék végzést hoz arról, hogy a jogutód nélküli megszűnéssel összefüggő jóváhagyott vagyonfelosztási javaslatban nem volt rendelkezés a jog vagy tény más javára történő átengedéséről.
(2) A nemperes eljárásra - ha e § eltérően nem rendelkezik - a Polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet azonosításához szükséges adatokat, ahhoz csatolni kell a vagyontárgy tulajdonjogát igazoló okiratokat, továbbá azokat az egyéb okiratokat és határozatokat, amelyek a jog vagy tény bejegyzésével összefüggésben a kérelmező rendelkezésére állnak.
(4) Ha a felszámolási eljárás befejezéséről szóló határozat és a bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat már nincs a bírósági irattárban, és azok sem a felszámolótól, sem a levéltártól nem szerezhetők be, továbbá nem áll rendelkezésre más olyan okirat, amellyel hitelt érdemlő módon bizonyítható lenne annak ténye, hogy az (1) bekezdés szerinti jog vagy tény mást illet meg, a bíróság a Cégközlönyben a megszűnt gazdálkodó szervezet, valamint a jog vagy tény megjelölését is tartalmazó végzést tesz közzé. A végzés felhívást tartalmaz arra, hogy akit a jog megillet, vagy akinek a tény feltüntetése az érdekében áll, ezt a közzétételtől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül - az azt megalapozó okiratok csatolásával - jelentheti be a bíróságnál.
(5) Ha a (4) bekezdés szerinti határidőn belül bejelentés nem érkezett, vagy az abban foglaltak nem nyertek bizonyítást, a bíróság végzésben megállapítja, hogy a jog mást nem illet meg, illetve a tény más javára vagy érdekében történő feljegyzéséhez érdek nem fűződik. Ellenkező esetben a bíróság a kérelmet elutasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak helye nincs.
83/D. §[816] A Módtv.-vel módosított 65-70. §-t (ide nem értve a Módtv.-vel módosított 66. § (5) bekezdést) a 2012. január 1-jét követően kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni, a Módtv.-vel módosított 66. § (5) bekezdést pedig a 2012. január 1-jén már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
83/E. §[817] Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvénnyel megállapított 57. § (1) bekezdés e) pontját és 57. § (6) bekezdését a hatálybalépés napját követően indult felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.
83/E. §[818]
83/F. §[819] (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi LI. törvénnyel (a továbbiakban: 2009. évi LI. törvény) megállapított 7. § (3) bekezdés b) pontját a 2009. szeptember 1-jét követően kezdeményezett csődeljárásokat követő újabb csődeljárásoknál kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a 2009. évi LI. törvénnyel megállapított 11. § (3) bekezdését a 2009. szeptember 1-jét megelőzően kikötött óvadékokra azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fizetési haladék nem érinti az óvadék érvényesíthetőségét, ha az óvadéki jogosult a 11. § (3) bekezdés a)-i) pontja szerinti szervezet.
83/G. §[820] (1) E törvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXCVII. törvénnyel (a továbbiakban: 2012. évi CXCVII. törvény) megállapított 66. § (2a) bekezdését a 2012. évi CXCVII. törvény hatálybalépésekor már kezdeményezett felszámolási eljárásban azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bíróság a 2012. évi CXCVII. törvény hatálybalépését követő 8 napon belül rendeli ki ideiglenes vagyonfelügyelőként az állami felszámolót. Ha az eljárásban korábban a bíróság már rendelt ki ideiglenes vagyonfelügyelőt, az állami felszámoló ideiglenes vagyonfelügyelőkénti kijelöléséről szóló végzésben a bíróság a korábbi ideiglenes vagyonfelügyelőt felmenti, és a munkaterhével arányos díjazást állapít meg számára.
(2) E törvénynek a 2012. évi CXCVII. törvénnyel megállapított 66. § (3a) és (3b) bekezdését, 66. § (5) és (7) bekezdését és 67. § (8) bekezdését a 2012. évi CXCVII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő csődeljárásban és felszámolási eljárásban is alkalmazni kell.
(3) E törvénynek a 2012. évi CXCVII. törvénnyel megállapított 67. § (9b)-(9h) bekezdését a 2012. évi CXCVII. törvény hatálybalépésekor már kezdeményezett vagy elrendelt felszámolási eljárásban is alkalmazni kell, ha a 2012. évi CXCVII. törvény hatálybalépésekor még nem került sor a pályázati, illetve az árverési értékesítési hirdetmény Cégközlönyben történő közzétételére.
(4)[821] E törvénynek a 2012. évi CXCVII. törvénnyel megállapított 57. § (2) bekezdés a) pontját a 2013. január 1-jén folyamatban levő olyan felszámolási eljárásban is alkalmazni kell, amelyben az 52. § szerinti zárómérleg elkészítésére 2013. január 1-jéig még nem került sor.
83/H. §[822] A kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCI. törvénnyel (a továbbiakban: 2012. évi CXCI. törvény) módosított 49/C. § (1) bekezdését alkalmazni kell a 2012. évi CXCI. törvénynek a 49/C. § (1) bekezdést megállapító rendelkezésének hatálybalépésekor folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is, ha még nem került sor az értékesítésre.
83/I. §[823] (1) A 2014. március 15. napját követően indult csődeljárásban és felszámolási eljárásban a 2014. március 15. napja előtt kikötött fiduciárius hitelbiztosítékból (Ptk. 6:99. §) eredő igényekre e törvény 2014. március 14. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A 2014. március 15. napját követően indult csődeljárásban és felszámolási eljárásban a 2014. március 15. napja előtt alapított vagyont terhelő zálogjogból, illetve önálló zálogjogból eredő jogokra és kötelezettségekre e törvény 2014. március 14. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy ha a felszámolási eljárásban körülírással meghatározott zálogtárgyra vonatkozó zálogjogból eredő követelés érvényesítésére is sor kerül, a Ptk. 5:118-5:122. §-a szerinti rangsor elvét megfelelően kell alkalmazni.
83/J. §[824] E törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel megállapított 33/A. § (7) bekezdését a folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell.
83/K. §[825] (1) A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvénnyel (a továbbiakban: 2014. évi XV. törvény) megállapított 26. § (5) bekezdésben az adós számára a felszámolási költségekre vonatkozóan előírt céltartalékképzési kötelezettség azokban az eljárásokban irányadó, amelyekben a felszámolást első fokon elrendelő végzést 2014. április 1-jét követően hozta meg a bíróság.
(2) A 2014. évi XV. törvénnyel módosított 27/A. § (5) és (5a) bekezdést a 2014. március 15-ét követően hozott kirendelő végzésekre kell alkalmazni.
(3) A 2014. március 15-én folyamatban lévő ügyekben a 2014. évi XV. törvénnyel módosított 28. § (1) bekezdést akkor kell alkalmazni, ha 2014. március 15-én
a) a felszámolás elrendelésére első fokon még nem került sor, vagy
b) a felszámolást elrendelő első fokú végzés még nem emelkedett jogerőre, és olyan felszámoló került kirendelésre, amely nem szerepel a 2014. évben hivatalosan közzétett új felszámolói névjegyzékben vagy
c) a felszámolást elrendelő első fokú végzés még nem emelkedett jogerőre, azonban olyan ideiglenes vagyonfelügyelő került kirendelésre, amely nem szerepel a 2014. évben hivatalosan közzétett új felszámolói névjegyzékben.
(4) A (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben az első fokú bíróság az ideiglenes vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót hivatalból felmenti, és ideiglenes vagyonfelügyelő felmentése esetén másik ideiglenes vagyonfelügyelőt rendel ki hivatalból a 27/A. § (1) bekezdés szabályai szerint. Az első fokú bíróság a felmentett ideiglenes vagyonfelügyelő díjazását a felmentésről rendelkező végzésében az addig elvégzett tevékenység és munkateher alapján, arányosan határozza meg.
(5) A 2014. évi XV. törvénnyel módosított 27/C. § (1) bekezdés szerinti követelménynek 2015. október 1-jéig kell eleget tenni, és a 27/C. § (1) bekezdése, továbbá a 83/B. § (3) bekezdése szerinti követelmény teljesüléséről szóló nyilatkozatot és dokumentumokat 2015. november 1-jéig kell a névjegyzéket vezető szervnek megküldeni.
(6)[826] A 2014. évi XV. törvénnyel módosított 27/C. § (1a) bekezdés szerinti szakmai továbbképzési kötelezettségnek először 2016. június 30-ig kell eleget tenni, és a továbbképzésen való részvételről kiállított dokumentumot 2016. július 31-ig kell a felszámolók névjegyzékét vezető hatóságnak megküldeni.
(7) A 2014. évi XV. törvénnyel módosított 27/C. § (2) bekezdés f) pontjában a vagyonfelügyelői tevékenységért felelős személy kinevezésére vonatkozó szabályt a 2014. április 1-jét követően elrendelt csődeljárásokra kell alkalmazni.
(8) A 2014. évi XV. törvénnyel módosított 27/A. § (3) bekezdése szerinti legalább egy éves szakmai gyakorlatot először 2016. január 1-jétől kell igazolni a felszámolóbiztosi kijelöléshez.
(9) A 2014. évi XV. törvénnyel beiktatott 46. § (4a) bekezdésében említett bérleti vagy használati szerződések fenntartásához 2014. június 30-áig be kell szerezni a hitelezői választmány, illetve a hitelezők képviselője, vagy ha ilyen sincs, akkor az összes hitelező jóváhagyását. Ha a jóváhagyásra további 2014. augusztus 1-jéig nem kerül sor, akkor az említett szerződéseket a felszámoló köteles felmondani.
(10) A 2014. évi XV. törvénnyel megállapított 65. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltakat a 2014. március 15-e előtt már elrendelt csődeljárások és felszámolások esetében is alkalmazni kell, ha a kormányrendelet kihirdetésére vonatkozó - 2014. március 14-én hatályos - 65. § (2) bekezdése szerinti határidő letelt, de még nem került sor csődeljárásban az egyezségi tárgyalás lezárására, felszámolási eljárásban pedig egyezségkötésre vagy a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtására. Ha a 2014. évi XV. törvénnyel megállapított 65. § (2) bekezdés c) pontja szerinti rendelet kihirdetésére 2014. március 15-én már folyamatban lévő csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kerül sor, a bíróságnak a rendelet hatályba lépését követő 3 munkanapon belül fel kell mentenie a korábbi felszámolót. A 66. § (3) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felmentett felszámoló díjazását a bíróság az addig elvégzett tevékenységével, munkaterhével arányosan határozza meg, az állami felszámoló díját pedig ezzel arányosan csökkenti. A felmentett felszámolót megilleti továbbá az általa lefolytatott értékesítések után a 49/D. § szerinti díjbevétel és az 59. § (1) bekezdése és (4) bekezdése szerinti arányos díjhányad.
83/L. §[827] Az egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: 2014. évi LXXIII. törvény) megállapított 27/C. § (4) bekezdés a) és g) pontja szerinti adatokat a felszámoló gazdasági társaság első alkalommal a 2014. évi LXXIII. törvény 2. § (5) és (6) bekezdésének hatályba lépését követő 8 napon belül köteles bejelenteni a felszámolói névjegyzéket vezető szervezetnek.
83/M. §[828] (1) E törvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításáról szóló 2015. évi CVIII. törvénnyel (a továbbiakban: 2015. évi CVIII. törvény) megállapított 65. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakat a 2015. évi CVIII. törvény hatálybalépésekor már elrendelt csődeljárások és felszámolások esetében is alkalmazni kell, ha a kormányrendelet kihirdetésére vonatkozó - a 2015. évi CVIII. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos - 65. § (2) bekezdése szerinti határidő letelt, de még nem került sor csődeljárásban az egyezségi tárgyalás lezárására, felszámolási eljárásban pedig egyezségkötésre vagy a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtására.
(2) Ha a 2015. évi CVIII. törvénnyel megállapított 65. § (2) bekezdés d) pontja szerinti rendelet kihirdetésének időpontjában már csődeljárás vagy felszámolási eljárás van folyamatban, a bíróságnak a rendelet hatálybalépését követő 3 munkanapon belül fel kell mentenie a korábbi felszámolót. A 66. § (3) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felmentett felszámoló díjazását a bíróság az addig elvégzett tevékenységével, munkaterhével arányosan határozza meg, az állami felszámoló díját pedig ezzel arányosan csökkenti. A felmentett felszámolót megilleti továbbá az általa lefolytatott értékesítések után a 49/D. § szerinti díjbevétel és az 59. § (1) és (4) bekezdése szerinti arányos díjhányad.
83/N. §[829] E törvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 2015. évi CLXXI. törvénnyel (a továbbiakban: 2015. évi CLXXI. törvény) megállapított 27/D. §-ában foglaltakat a 2015. évi CLXXI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő és a megismételt közigazgatási hatósági eljárásokban, a 49/E. § (6) bekezdését pedig a 2015. évi CLXXI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő elektronikus értékesítési eljárásokban is alkalmazni kell.
83/O. §[830] E törvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXCIII. törvénnyel (a továbbiakban: 2015. évi CXCIII. törvény) megállapított 6. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontját, 12. § (6) és (7) bekezdését, 26. § (5) bekezdését, 27. § (7) és (8) bekezdését, 38/A. §-át, 49/D. § (1) bekezdését, valamint 57. § (2) bekezdés j) pontját a 2015. évi CXCIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
83/P. §[831] E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 6/B. § (3) bekezdését, 6/C. § (2) bekezdését és 27/C. § (2a) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
83/Q. §[832] E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
83/R. §[833] (1) E törvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi XLIX. törvénnyel (a továbbiakban: 2017. évi XLIX. törvény) megállapított rendelkezéseit - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel, valamint a (4) és (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a 2017. évi XLIX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell
a) a 2017. évi XLIX. törvény hatálybalépését követően megkezdett eljárási cselekményekre,
b) a 2017. évi XLIX. törvény hatálybalépését követően keletkezett tényekre és megkezdett intézkedésekre, valamint
c) a felszámolási eljárásokban a 2017. évi XLIX. törvény hatálybalépését követően megkezdett vagyonértékesítésre.
(2) E törvénynek a 2017. évi XLIX. törvénnyel megállapított 4. § (4a) bekezdését a 2017. évi XLIX. törvény hatálybalépését követően elrendelt csődeljárásokban és felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.
(3) E törvénynek a 2017. évi XLIX. törvénnyel módosított 4/B. §-át, 12. § (3) bekezdését, 29. §-át, 30. §-át, 31. § (1) bekezdés h) pontját, 36. § (1) bekezdését, 38. § (5a)-(5b) bekezdését, 48. § (2) bekezdését, 49. § (6) bekezdését, 49/A. § (5) bekezdését, 49/B. § (7) bekezdését, 49/C. § (3) bekezdését, 49/D. §-át, 67. § (9g) bekezdését és 70. § (7) bekezdését a 2017. évi XLIX. törvény hatálybalépését követően elrendelt csődeljárásokban és felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.
(4) E törvénynek a 2017. évi XLIX. törvénnyel módosított 33/A. §-át a 2017. évi XLIX. törvény hatálybalépését követően benyújtott megállapítási és az annak alapján indítható marasztalási keresetekre kell először alkalmazni.
(5) E törvénynek a 2017. évi XLIX. törvénnyel beiktatott 40. § (1) bekezdés d) pontja szerinti vélelmet a 2017. évi XLIX. törvény hatálybalépését megelőzően kötött ügyletekre akkor kell alkalmazni, ha a jogszerzési nyilatkozat a 2017. évi XLIX. törvény hatálybalépését követő 60 napon belül sem került bejegyzésre a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, illetve a biztosítéki céllal kikötött vételi jogot 2017. évi XLIX. törvény hatálybalépését követő 60 napon belül sem jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba.
(6) E törvénynek a 2017. évi XLIX. törvénnyel megállapított 27/C. § (4) bekezdés f) pontja szerinti adatok változását vagy kiegészítését 2017. október 1-jéig kell bejelenteni a felszámolók névjegyzékét vezető hatóságnak, illetve a 27/A. § (6a) bekezdés vagy a 66. § (6) bekezdés szerinti nyilvántartásokat vezető hatóságnak.
83/S. §[834] (1) E törvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2017. évi CXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: 2017. évi CXXVI. törvény) megállapított rendelkezéseit a 2015/848 EU rendelet alapján megindított fizetésképtelenségi eljárásokra kell alkalmazni.
(2) A Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján kezdeményezett eljárásokban akkor kell e törvénynek a 2017. évi CXXVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit alkalmazni, ha a főeljárást vagy a főeljárást követően megindított területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat a 2015/848 EU rendelet 3. cikkére hivatkozik.
83/T. §[835] E törvénynek a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, egyes büntető tárgyú törvények, valamint az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények módosításáról szóló 2017. évi CXLIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2017. évi CXLIV. törvény) módosított 33. § (1a) bekezdését és 33. § (2) bekezdését a 2017. évi CXLIV. törvény hatálybalépését követően elrendelt felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.
83/U. §[836] A Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvénnyel megállapított 26. § (3b) bekezdést a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő - ideértve a hatálybalépéskor már elrendelt azon felszámolási eljárásokat is, amelyek esetében a felszámolást elrendelő jogerős végzés még nem került közzétételre - ügyekben is alkalmazni kell, akkor is, ha a megszüntetés tárgyában az elsőfokú határozatot már meghozták.
83/V. §[837] (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 2020. évi LXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: 2020. évi LXXIII. törvény) megállapított 5/A. § (5) és (9) bekezdést, 5/B. §-t, 12. § (5) bekezdést, 18. § (3)-(3c) bekezdést, 21/A. § (1) bekezdést, 38. § (5) bekezdést, 39/A. §-t, 41. § (6) bekezdést, 44. § (1) bekezdést, 49. § (3) bekezdést, 67. § (9i) bekezdést és 68. § (1) bekezdést a 2020. évi LXXIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) A 2020. évi LXXIII. törvénnyel módosított 10. § (4) bekezdést, 11. § (1) bekezdést, 17. § (1) bekezdést és 18. § (11) bekezdést a 2020. évi LXXIII. törvény hatálybalépését követően indult csődeljárásokban kell alkalmazni.
(3) A 2020. évi LXXIII. törvénnyel módosított 33/A. § (11) bekezdést akkor kell alkalmazni, ha a felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételére a 2020. évi LXXIII. törvény hatálybalépését követően kerül sor.
(4) A 2020. évi LXXIII. törvénnyel módosított 40. § (1) és (5) bekezdést azokban a perekben kell alkalmazni, amelyekben a kereseti kérelmet a 2020. évi LXXIII. törvény hatálybalépését követően nyújtották be.
(5)[838] A 33/A. §-nak az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXV. törvénnyel hatályon kívül helyezett (12) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha a felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételére még 2020. augusztus 1-jét megelőzően került sor, és a 33/A. § (1) bekezdése szerinti megállapítási perben 2020. augusztus 1-jén még nem volt jogerős bírósági határozat.
83/W. §[839] (1) E törvénynek a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvénnyel (a továbbiakban: 2021. évi XXXII. törvény) megállapított rendelkezéseit - a (2) és (3) bekezdés szerinti kivétellel - e rendelkezések hatálybalépését követően kezdeményezett csődeljárásokban és felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a 2021. évi XXXII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a már folyamatban lévő csődeljárásban, felszámolási eljárásban alkalmazni kell, ha e rendelkezések hatálybalépését követően kerül sor a 27/A. § (10a) bekezdése alapján másik vagyonfelügyelő vagy felszámoló kirendelésére.
(3) E törvénynek a 2021. évi XXXII. törvénnyel beiktatott 27/D. § (14) bekezdését az e rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban lévő csődeljárásokban és felszámolási eljárásokban alkalmazni kell.
(4)[840] E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvénnyel megállapított 18. § (5) bekezdését, 19. § (1) bekezdését, 25. § (1) bekezdés f) pontját, 65. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését és 67. § (8) bekezdését a 2022. január 1. napján folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell.
(5)[841] E törvénynek az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2021. évi CXXXIV. törvény) megállapított 23. § (1) bekezdését, 24. § (3) bekezdését, 46. § (7) bekezdését, 46. § (7a) bekezdését, 52. § (1a) bekezdését, 57. § (1) bekezdés e) pontját, 57. § (6) bekezdését, 57. § (6a) bekezdését és IV/A. Fejezetét a 2021. évi CXXXIV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell, valamint a 2021. évi CXXXIV. törvény hatálybalépését követően a 6/A. § és a 38/A. § a már megkezdett eljárási cselekményekre sem alkalmazható, és
a) a 2021. évi CXXXIV. törvény hatálybalépését megelőzően elrendelt, a 79/A. § (2) bekezdése alapján bűnügyi hitelezői igénybejelentésnek minősülő fedezetet biztosító zár alá vételt, pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzást, pénzbírságot és bűnügyi költséget is a 28. § (2) bekezdés f) pontjában előírt 40 napos határidőben bejelentett bűnügyi hitelezői igénybejelentésnek kell tekinteni,
b) a 6/A. § vagy a 38/A. § alapján felfüggesztett felszámolási eljárást hivatalból folytatni kell, és
c) a felszámoló köteles beszerezni a bűnügyi hitelezői igénybejelentés alapjául szolgáló határozatot, valamint értesíteni az állami adó- és vámhatóságot, hogy a bűnügyi hitelezői igénybejelentés végrehajtására a felszámolási eljárásban kerül sor.
(6)[842] A közérdekű nyugdíjas szövetkezet és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagjai védelméről szóló 2022. évi XXVI. törvénnyel (a továbbiakban: 2022. évi XXVI. törvény) megállapított 57. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontját a folyamatban lévő felszámolási eljárásokban a 2022. évi XXVI. törvény hatálybalépése után esedékessé vált kifizetésekre kell alkalmazni, kivéve, ha a felszámoló a 2022. évi XXVI. törvény hatálybalépése napjáig a zárómérleget már benyújtotta.
(7)[843] E törvénynek az egyes gazdasági tárgyú törvények, valamint egyes vagyongazdálkodást és postaügyet érintő törvények módosításáról szóló 2022. évi LXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: 2022. évi LXVIII. törvény) megállapított rendelkezéseit - a (8) és (9) bekezdés szerinti kivétellel - e rendelkezések hatálybalépését követően kezdeményezett csődeljárásokban és felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.
(7)[844] E törvénynek az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2022. évi LX. törvénnyel (a továbbiakban: 2022. évi LX. törvény) megállapított rendelkezéseit a 2022. évi LX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell, kivéve, ha a folyamatban lévő felszámolási eljárásban már sor került a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtására.
(8)[845] E törvénynek a 2022. évi LXVIII. törvénnyel megállapított 27/A. § (11) bekezdését, 27/A. § (11b)-(11c) bekezdését, 66. § (3) bekezdését, 79/A. § (7) bekezdését abban a felszámolási eljárásban kell alkalmazni, amelyben a felszámoló felmentésére a 2022. évi LXVIII. törvény hatálybalépését követően került sor.
(9)[846] E törvénynek a 2022. évi LXVIII. törvénnyel megállapított 10. § (2) bekezdés b) pontját a 2022. évi LXVIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(10)[847] E törvénynek az egyes gazdasági, vagyongazdálkodási és postaügyet érintő törvények módosításáról szóló 2023. évi XLVI. törvénnyel (a továbbiakban: 2023. évi XLVI. törvény) megállapított rendelkezéseit - a (11) és (12) bekezdésben foglalt kivétellel - az e rendelkezések hatálybalépését követően kezdeményezett csődeljárásokban és felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.
(11)[848] E törvénynek a 2023. évi XLVI. törvénnyel megállapított 27/D. § (1b) bekezdését a 2023. évi XLVI. törvény hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell minden olyan első alkalommal történő vagy megismételt értékesítés esetén, ahol az értékesítési hirdetmény közzétételére a 2023. évi XLVI. törvény hatálybalépésekor még nem került sor.
(12)[849] E törvénynek a 2023. évi XLVI. törvénnyel megállapított 79/G. §-át azokban a 2023. évi XLVI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő felszámolási eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben a bíróság a 2023. évi XLVI. törvény hatálybalépését követően rendeli ki a 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámolót.
(13)[850] E törvénynek az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.1) megállapított 52. § (2) bekezdés c) pontját a Módtv.1 1. alcíme hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő azon felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben az állami felszámolót a Módtv.1 1. alcíme hatálybalépését megelőzően kirendelték, de a felszámolási zárómérleget a bíróság részére még nem nyújtották be.
(14)[851] E törvénynek az online csalások elleni fellépés érdekében szükséges törvények és egyéb büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVIII. törvénnyel módosított 79/F. §-át az e rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell.
83/Z. §[852] (1) E törvénynek a kényszertörlési eljárásra és a felszámolási eljárásra vonatkozó és kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXX. törvénnyel (a továbbiakban: 2021. évi LXX. tv.) megállapított rendelkezéseit a 2021. évi LXX. tv. hatálybalépése napját követően jogerősen elrendelt felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.
(2) A 2022. október 1. előtt a felszámolói névjegyzékbe bejegyzett fizetésképtelenségi szakértők számára a Hatóság a felszámolók, vagyonfelügyelők, ideiglenes vagyonfelügyelők és rendkívüli vagyonfelügyelők igazolványát 2022. december 31-ig állítja ki.
84. §[853] (1) Ha a felszámoló vagy annak tagja nem felel meg a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CIV. törvénnyel módosított 27/A. § (2) bekezdés szerinti átlátható és megismerhető tulajdonosi szerkezeti feltételeknek, a felszámolónak 2012. szeptember 1-jéig kell igazolnia a feltételek teljesítését a felszámolók névjegyzékét vezető szervnek.
(2) A felszámolónak 2012. szeptember 1-jéig be kell jelentenie a nyilvántartást vezető szervnek minden közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező tagja (részvényese) nevét (cégnevét, cégjegyzék számát), lakóhelyét (székhelyét), továbbá azon jogi személynek vagy jogi személyiség nélküli szervezetnek a nevét, székhelyét, nyilvántartási számát, amelyben a felszámoló gazdasági társaság tagsággal, közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, és amely még nincs bejegyezve a felszámolói névjegyzékbe.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása esetén a nyilvántartó szerv törli a felszámolót a névjegyzékből.

Felhatalmazás

84/A. §[854] (1)[855] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a) a felszámolási eljárás számviteli feladatait,
b) a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére vonatkozó részletes szabályokat,
c)[856]
d)[857]
e)[858]
(1a)[859]
(1b)[860]
(1c)[861]
(2)[862] Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy
a)[863] a 65. és 68-70. § szerinti gazdálkodó szervezeteket rendeletben meghatározza, valamint rendeletben kijelölje a 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámolót,
b) meghatározza a 65. § (1) bekezdése és 68. § (2) bekezdése szerinti rendelet kiadásával összefüggő kormány-előterjesztés kötelező elemeit,
c) rendeletben meghatározza a 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámoló adatai nyilvántartásba vételével és az állami felszámoló hatósági ellenőrzésével összefüggő eljárási szabályokat.
(3)[864] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az adós vagyontárgyainak felszámoló által végzett nyilvános értékesítésére vonatkozóan a világhálón elérhető elektronikus értékesítési rendszer létrehozásának, működtetésének, bevezetésének a 49/E-49/G. §-ban meghatározott részletes szabályait megállapítsa.
(4)[865] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) rendeletben kijelölje a 2015/848 EU rendelet 24. cikke szerinti belföldi fizetésképtelenségi nyilvántartás megvalósítására és a nyilvántartás vezetésére jogosult szervet, az adatkezelői feladatokért felelős szervet, megállapítsa a nyilvántartásba történő adatszolgáltatás és az adatváltozás bejelentésének szabályait, a nyilvántartásból történő lekérdezés eljárási szabályait,
b) rendeletben kijelölje a 2015/848 EU rendelet 25. cikke szerinti tagállami fizetésképtelenségi eljárások összekapcsolásának tagállami megvalósításával és működtetésével összefüggő feladatokat ellátó szervet.
85. §[866] (1)[867]
(2)[868]
(3)[869]
(4)[870]
(5)[871] Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a csődeljárás iránti kérelem benyújtására vonatkozó formanyomtatvány, továbbá az ahhoz csatolandó, az adós vagyoni helyzetét bemutató adatlap formáját, tartalmi elemeit,
b)[872]
c) a Cégközlöny honlapján közzétételre kerülő végzések kivonatának kötelező tartalmi elemeit,
d)[873] a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet
da) 28. cikke szerinti közzététel szabályait,
db) 54. cikke által előírt, az ismert hitelezők értesítésének kiegészítő szabályait,
dc) 41-43. cikkében, 51. cikk (2) bekezdésében, 56-58. cikkében meghatározott együttműködés, kapcsolattartás és tájékoztatás részletes szabályait, a 2015/848 EU rendelet (48) preambulumbekezdésében hivatkozott szakmai ajánlások alapján,
(6)[874]
(7)[875]
(8)[876] Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának az 59. § (5) bekezdésében foglaltak szerint a központi költségvetéssel történő elszámolásának, valamint a pénzösszeg folyósításának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
(9)[877] Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg a 2015/848 EU rendelet 24. cikke szerinti belföldi fizetésképtelenségi nyilvántartásból történő lekérdezésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat.
85/A. §[878] Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben határozza meg
a) a felszámolói névjegyzékbe való felvétel és az onnan való törlés részletes feltételeit és eljárásrendjét, a névjegyzék adatainak változásával összefüggő szabályokat, a felszámolók adatszolgáltatásának, szakmai beszámoltatásának, hatósági ellenőrzésének részletes szabályait, valamint azoknak a vagyoni biztosítékoknak a körét, mértékét és rendelkezésre bocsátásának módját, amelyekkel a felszámolónak rendelkeznie kell,
b) a felszámolók névjegyzékébe nem került - de a 27/A. § (6a) bekezdésében foglaltak szerint a folyamatban lévő csődeljárásokban, felszámolási eljárásokban vagyonfelügyelőként, ideiglenes vagyonfelügyelőként, felszámolóként való közreműködésre jogosult - felszámoló tevékenységével, nyilvántartásával, szakmai beszámoltatásával, adatszolgáltatásával és hatósági ellenőrzésével összefüggő részletes szabályokat,
c) a csődeljárásban a vagyonfelügyelő elektronikus kiválasztás igénybevételével történő kirendelésének, valamint az elektronikus kijelölést támogató számítógépes rendszer működésének, üzemeltetésének és ellenőrzésének szabályait,
d) a felszámolót a zálogtárgy értékesítésekor és a követelésen alapuló zálogjog esetén a követelés behajtásából származó bevételből megillető díj elszámolásának szabályait,
e) a felszámolási eljárásban a felszámoló és az ideiglenes vagyonfelügyelő elektronikus kiválasztás igénybevételével történő kirendelésének részletes szabályait, valamint az elektronikus kijelölést támogató számítógépes rendszer működésének, üzemeltetésének és ellenőrzésének szabályait,
f) a felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséggel rendelkező személyek kötelező szakmai továbbképzésének megszervezésére és teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat.
g)[879] a felszámolóbiztosok, vagyonfelügyelők, ideiglenes vagyonfelügyelők és rendkívüli vagyonfelügyelők igazolványának kiállítására, használatára, az igazolvány formai követelményeire, nyilvántartására, valamint az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat.

Az Európai Unió jogának való megfelelés[880]

86. §[881] (1) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
(3)[882] Ez a törvény
a) a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint
b) a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletben hivatkozott formanyomtatványok kiállításáról szóló 2017. június 12-i (EU) 2017/1105 bizottsági rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(4)[883] Ez a törvény a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv), 2019. június 20-i (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. és 18. cikkének való megfelelést szolgálja.

Lábjegyzet

[1]A címet megállapította a 2006. évi V. törvény 135. § (1) bekezdése. Hatályos 2006.07.01.

[2]A preambulum szövegét megállapította a 2009. évi LI. törvény 1. §-a. Hatályos 2009.09.01.

[3]Számozását módosította az 1993. évi LXXXI. törvény 1. §-a. Hatályos 1993.09.02.

[4]Módosította a 2006. évi V. törvény 134. § a) pontja. Hatályos 2006.07.01.

[5]Megállapította a 2009. évi LI. törvény 2. §-a. Hatályos 2009.09.01.

[6]Beiktatta az 1993. évi LXXXI. törvény 1. §-a. Hatályos 1993.09.02.

[7]Hatályon kívül helyezte a 2006. évi V. törvény 134. § a) pontja. Hatálytalan 2006.07.01.

[8]Hatályon kívül helyezte a 2003. évi LX. törvény 233. § (1) bekezdése n) pontja. Hatálytalan az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

[9]Hatályon kívül helyezte a 2003. évi LX. törvény 233. § (1) bekezdése n) pontja. Hatálytalan az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

[10]Beiktatta az 1997. évi CXXXII. törvény 36. § -a. Hatályos 1998.01.01.

[11]Beiktatta a 2011. évi CXCVII. törvény 1. § - a. Hatályos 2012.03.01.

[12]Megállapította a 2011. évi CLXXV. törvény 89. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.12.22.

[13]Számozását módosította az 1993. évi XCII. törvény 41. § (1) bekezdés f) pontja. Hatályos 1994.01.01.

[14]Megállapította a 2017. évi CXXVI. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.10.28.

[15]Módosította a 2021. évi LXXXV. törvény 3. §-a. Hatályos 2021.07.01.

[16]Módosította az 1993. évi LXXXI. törvény 44. § (5) bekezdése. Hatályos 1993.09.02.

[17]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[18]Módosította a 2019. évi CXXVII. törvény 6. §-a. Hatályos 2020.01.01.

[19]Beiktatta a 2012. évi CIV. törvény 9. § - a. Hatályos 2012.07.16.

[20]Megállapította a 2013. évi CCLII. törvény 91. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[21]Megállapította a 2017. évi CXXVI. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.10.28.

[22]Beiktatta a 2009. évi LI. törvény 3. § (3) bekezdése. Hatályos 2009.09.01.

[23]Beiktatta a 2011. évi CXCVII. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[24]Beiktatta a 2013. évi CCLII. törvény 91. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[25]Beiktatta a 2013. évi CCLII. törvény 91. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[26]Beiktatta a 2013. évi CCL. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.05.01.

[27]Beiktatta a 2013. évi CCL. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.05.01.

[28]Beiktatta a 2013. évi CCL. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.05.01.

[29]Beiktatta a 2017. évi CXXVI. törvény 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2017.10.28.

[30]Beiktatta a 2017. évi CXXVI. törvény 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2017.10.28.

[31]Beiktatta a 2017. évi CXXVI. törvény 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2017.10.28.

[32]Beiktatta a 2017. évi CXXVI. törvény 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2017.10.28.

[33]Beiktatta a 2017. évi CXXVI. törvény 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2017.10.28.

[34]Beiktatta a 2017. évi CXXVI. törvény 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2017.10.28.

[35]Beiktatta a 2017. évi CXXVI. törvény 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2017.10.28.

[36]Beiktatta a 2017. évi CXXVI. törvény 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2017.10.28.

[37]Beiktatta a 2017. évi CXXVI. törvény 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2017.10.28.

[38]Beiktatta a 2021. évi LXIV. törvény 71. § (1) bekezdése. Hatályos 2022.07.01.

[39]Beiktatta a 2017. évi CXXX. törvény 11. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[40]Módosította a 2006. évi V. törvény 134. § a) pontja. Hatályos 2006.07.01.

[41]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 3. § - a. Hatályos 2012.03.01.

[42]Módosította a 2013. évi CCL. törvény 3. §-a. Hatályos 2014.05.01.

[43]Megállapította az 1993. évi LXXXI. törvény 4. § (3) bekezdése. Hatályos 1993.09.02.

[44]Beiktatta a 2017. évi XLIX. törvény 1. §-a. Hatályos 2017.07.01.

[45]Beiktatta a 2013. évi CCLII. törvény 91. § (3) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[46]Beiktatta a 2017. évi XLIX. törvény 2. §-a. Hatályos 2017.07.01.

[47]Megállapította a 2009. évi LI. törvény 4. §-a. Hatályos 2009.09.01.

[48]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 4. § - a. Hatályos 2012.03.01.

[49]Módosította a 2012. évi LXXXVI. törvény 25. § a) pontja. Hatályos 2012.07.01.

[50]Beiktatta a 2009. évi LI. törvény 5. §-a. Hatályos 2009.09.01.

[51]Módosította a 2011. évi CXCVII. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[52]Módosította a 2020. évi LXXIII. törvény 9. § 1. pontja. Hatályos 2020.08.01.

[53]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 91. § (19) bekezdése a) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[54]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[55]Módosította a 2020. évi LXXIII. törvény 9. § 2. pontja. Hatályos 2020.08.01.

[56]Beiktatta a 2017. évi XLIX. törvény 3. §-a. Hatályos 2017.07.01.

[57]Beiktatta a 2020. évi LXXIII. törvény 1. §-a. Hatályos 2020.08.01.

[58]Megállapította a 2017. évi CXXVI. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[59]Beiktatta a 2011. évi CXCVII. törvény 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[60]Beiktatta a 2011. évi CXCVII. törvény 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[61]Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 18. § a) pontja. Hatályos 2018.07.01.

[62]Beiktatta a 2012. évi CIV. törvény 10. § - a. Hatályos 2013.01.02.

[63]Beiktatta a 2017. évi XLIX. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[64]A nyitó szövegrészt módosította a 2022. évi LXVIII. törvény 10. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[65]A záró szövegrészt módosította a 2022. évi LXVIII. törvény 10. § b) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[66]Megállapította a 2017. évi CXXVI. törvény 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2017.10.28.

[67]Megállapította a 2017. évi CXXX. törvény 11. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[68]A nyitó szövegrészt módosította a 2020. évi LXXIII. törvény 9. § 3. pontja. Hatályos 2020.08.01.

[69]Megállapította a 2021. évi CXXXIV. törvény 9. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[70]Megállapította a 2017. évi CXXX. törvény 11. § (3) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[71]Beiktatta a 2017. évi CXXX. törvény 11. § (4) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[72]Módosította a 2017. évi CXXX. törvény 15. § 1. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[73]Beiktatta a 2014. évi LXXIII. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2015.01.02.

[74]Beiktatta a 2017. évi XLIX. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[75]Beiktatta a 2012. évi CXVII. törvény 21. § - a. Hatályos 2012.07.24.

[76]Beiktatta a 2012. évi CXVII. törvény 21. § - a. Hatályos 2012.07.24.

[77]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 4. § (3) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[78]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 4. § (4) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[79]Módosította a 2022. évi V. törvény 18. § 1. pontja. Hatályos a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor.

[80]Hatályon kívül helyezte a 2017. évi XLIX. törvény 40. § 1. pontja. Hatálytalan 2017.07.01.

[81]Beiktatta a 2017. évi CXXVI. törvény 2. § (4) bekezdése. Hatályos 2017.10.28.

[82]Beiktatta a 2017. évi CXXVI. törvény 2. § (4) bekezdése. Hatályos 2017.10.28.

[83]Beiktatta a 2017. évi CXXVI. törvény 2. § (5) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[84]Hatályon kívül helyezte a 2021. évi CXXXIV. törvény 17. § a) pontja. Hatálytalan 2022.01.01.

[85]A címet beiktatta a 2017. évi CXXVI. törvény 3. §-a. Hatályos 2017.10.28.

[86]Megállapította a 2017. évi CXXVI. törvény 4. §-a. Hatályos 2017.10.28.

[87]Megállapította a 2017. évi CXXVI. törvény 4. §-a. Hatályos 2017.10.28.

[88]Megállapította a 2017. évi CXXVI. törvény 4. §-a. Hatályos 2017.10.28.

[89]Hatályon kívül helyezte a 2017. évi CXXVI. törvény 12. § a) pontja. Hatálytalan 2017.10.28.

[90]Beiktatta a 2017. évi CXXVI. törvény 5. §-a. Hatályos 2017.10.28.

[91]Beiktatta a 2017. évi CXXVI. törvény 5. §-a. Hatályos 2017.10.28.

[92]Módosította a 2017. évi CXXVI. törvény 11. § c) pontja. Hatályos 2018.01.01.

[93]Beiktatta a 2017. évi CXXVI. törvény 5. §-a. Hatályos 2017.10.28.

[94]Beiktatta a 2017. évi CXXVI. törvény 5. §-a. Hatályos 2017.10.28.

[95]Beiktatta a 2017. évi CXXVI. törvény 5. §-a. Hatályos 2017.10.28.

[96]Beiktatta a 2017. évi CXXVI. törvény 5. §-a. Hatályos 2017.10.28.

[97]Beiktatta a 2017. évi CXXVI. törvény 5. §-a. Hatályos 2017.10.28.

[98]Beiktatta a 2017. évi CXXVI. törvény 5. §-a. Hatályos 2017.10.28.

[99]Beiktatta a 2017. évi CXXVI. törvény 5. §-a. Hatályos 2017.10.28.

[100]Módosította a 2018. évi XCI. törvény 1. § (10) bekezdés a) pontja. Hatályos 2019.01.01.

[101]Megállapította a 2019. évi XXXIV. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2019.04.26.

[102]Beiktatta a 2017. évi CXXVI. törvény 5. §-a. Hatályos 2017.10.28.

[103]Beiktatta a 2017. évi CXXVI. törvény 5. §-a. Hatályos 2017.10.28.

[104]Módosította a 2017. évi CXXVI. törvény 11. § d) pontja. Hatályos 2018.01.01.

[105]Beiktatta a 2017. évi CXXVI. törvény 5. §-a. Hatályos 2017.10.28.

[106]A fejezetet megállapította a 2009. évi LI. törvény 7. §-a. Hatályos 2009.09.01.

[107]Megállapította a 2017. évi CXXX. törvény 12. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[108]Megállapította a 2021. évi LXIV. törvény 71. § (2) bekezdése. Hatályos 2022.07.01.

[109]Beiktatta a 2021. évi LXIV. törvény 71. § (3) bekezdése. Hatályos 2022.07.01.

[110]Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXCVII. törvény 70. § - a. Hatálytalan 2012.03.01.

[111]Módosította a 2013. évi CCXLIII. törvény 9. §-a. Hatályos 2013.12.31.

[112]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 9. § - a. Hatályos 2012.03.01.

[113]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 91. § (17) bekezdése a) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[114]Megállapította a 2014. évi LXXIII. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2015.01.02.

[115]Beiktatta a 2021. évi LXIV. törvény 71. § (4) bekezdése. Hatályos 2022.07.01.

[116]Beiktatta a 2021. évi LXIV. törvény 71. § (4) bekezdése. Hatályos 2022.07.01.

[117]Beiktatta a 2021. évi LXIV. törvény 71. § (4) bekezdése. Hatályos 2022.07.01.

[118]Beiktatta a 2021. évi LXIV. törvény 71. § (4) bekezdése. Hatályos 2022.07.01.

[119]Beiktatta a 2021. évi LXIV. törvény 71. § (4) bekezdése. Hatályos 2022.07.01.

[120]Beiktatta a 2021. évi LXIV. törvény 71. § (4) bekezdése. Hatályos 2022.07.01.

[121]Módosította a 2017. évi CXXX. törvény 15. § 2. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[122]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[123]Beiktatta a 2011. évi CXCVII. törvény 10. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[124]Megállapította a 2017. évi CXXVI. törvény 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[125]A nyitó szövegrészt módosította a 2020. évi LXXIII. törvény 9. § 4. pontja. Hatályos 2020.08.01.

[126]Módosította a 2020. évi LXXIII. törvény 9. § 5. pontja. Hatályos 2020.08.01.

[127]Beiktatta a 2021. évi LXIV. törvény 71. § (5) bekezdése. Hatályos 2022.07.01.

[128]Beiktatta a 2021. évi LXIV. törvény 71. § (5) bekezdése. Hatályos 2022.07.01.

[129]Beiktatta a 2017. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[130]Megállapította a 2017. évi CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[131]Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXCVII. törvény 70. § - a. Hatálytalan 2012.03.01.

[132]Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXCVII. törvény 70. § - a. Hatálytalan 2012.03.01.

[133]Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXCVII. törvény 70. § - a. Hatálytalan 2012.03.01.

[134]Megállapította a 2017. évi CXXVI. törvény 6. § (4) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[135]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 91. § (19) bekezdése b) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[136]Megállapította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (1) bekezdése. Hatályos 2021.10.01.

[137]Módosította a 2022. évi LXVIII. törvény 6. §-a. Hatályos 2023.07.01.

[138]Megállapította a 2014. évi LXXIII. törvény 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2015.01.02.

[139]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 11. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[140]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 11. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[141]Megállapította a 2017. évi CXXX. törvény 12. § (4) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[142]Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXCVII. törvény 70. § - a. Hatálytalan 2012.03.01.

[143]Módosította a 2020. évi LXXIII. törvény 9. § 6. pontja. Hatályos 2020.08.01.

[144]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 11. § (4) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[145]Módosította a 2020. évi LXXIII. törvény 10. § a) pontja. Hatályos 2020.08.01.

[146]Módosította a 2009. évi LXXXV. törvény 74. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.11.01.

[147]Módosította a 2011. évi CXCVII. törvény 69. § 4. pontja. Hatályos 2012.03.01.

[148]Beiktatta a 2011. évi CXCVII. törvény 12. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[149]Megállapította a 2017. évi CXXX. törvény 12. § (5) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[150]Megállapította a 2009. évi LXXXV. törvény 74. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.11.01.

[151]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 12. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[152]Megállapította a 2013. évi CCLII. törvény 91. § (5) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[153]Megállapította a 2009. évi CL. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[154]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 12. § (4) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[155]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 12. § (4) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[156]Megállapította a 2010. évi CLIX. törvény 7. § - a. Hatályos 2011.01.01.

[157]Módosította a 2013. évi CCXXXVI. törvény 2. § a) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[158]Módosította a 2013. évi CCXXXVI. törvény 2. § b) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[159]Módosította a 2013. évi CCXXXVI. törvény 2. § c) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[160]Módosította a 2013. évi CCXXXVI. törvény 2. § d) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[161]Beiktatta a 2011. évi CXCVII. törvény 12. § (5) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[162]Módosította a 2009. évi CL. törvény 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[163]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 12. § (6) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[164]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 12. § (6) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[165]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 91. § (19) bekezdése b) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[166]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 12. § (6) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[167]Módosította a 2023. évi XLVI. törvény 10. § 1. pontja. Hatályos 2024.01.01.

[168]Beiktatta a 2011. évi CXCVII. törvény 13. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[169]A felvezető szöveget megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 13. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[170]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 13. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[171]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 91. § (17) bekezdése b) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[172]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 91. § (19) bekezdése c) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[173]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 7. §-a. Hatályos 2017.07.01.

[174]Módosította a 2017. évi CXXX. törvény 15. § 5. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[175]Módosította a 2020. évi LXXIII. törvény 9. § 7. pontja. Hatályos 2020.08.01.

[176]Megállapította a 2015. évi CXCIII. törvény 2. §-a. Hatályos 2015.12.12.

[177]Beiktatta a 2015. évi CXCIII. törvény 2. §-a. Hatályos 2015.12.12.

[178]Módosította a 2011. évi CXCVII. törvény 69. § 5. pontja. Hatályos 2012.03.01.

[179]Módosította a 2011. évi CXCVII. törvény 69. § 6. pontja. Hatályos 2012.03.01.

[180]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 91. § (17) bekezdése d) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[181]Módosította a 2011. évi CXCVII. törvény 69. § 7. pontja. Hatályos 2012.03.01.

[182]Módosította a 2009. évi LXXXV. törvény 74. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.11.01.

[183]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 14. § - a. Hatályos 2012.03.01.

[184]Módosította a 2009. évi LXXXV. törvény 74. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.11.01.

[185]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 15. § - a. Hatályos 2012.03.01.

[186]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 15. § - a. Hatályos 2012.03.01.

[187]Módosította a 2017. évi CXXX. törvény 15. § 6. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[188]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 16. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[189]Módosította a 2011. évi CXCVII. törvény 69. § 9. pontja. Hatályos 2012.03.01.

[190]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 16. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[191]Módosította a 2023. évi XLVI. törvény 10. § 2. pontja. Hatályos 2024.01.01.

[192]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 16. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[193]Módosította a 2020. évi LXXIII. törvény 9. § 8. pontja. Hatályos 2020.08.01.

[194]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 17. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[195]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 18. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[196]Megállapította a 2020. évi LXXIII. törvény 2. §-a. Hatályos 2020.08.01.

[197]Beiktatta a 2020. évi LXXIII. törvény 2. §-a. Hatályos 2020.08.01.

[198]Beiktatta a 2020. évi LXXIII. törvény 2. §-a. Hatályos 2020.08.01.

[199]Beiktatta a 2020. évi LXXIII. törvény 2. §-a. Hatályos 2020.08.01.

[200]Megállapította a 2021. évi CXXII. törvény 12. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[201]Módosította a 2011. évi CXCVII. törvény 69. § 10-11. pontja. Hatályos 2012.03.01.

[202]Módosította a 2009. évi LXXXV. törvény 74. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.11.01.

[203]Módosította a 2020. évi LXXIII. törvény 9. § 9. pontja. Hatályos 2020.08.01.

[204]A felvezető szöveget módosította a 2011. évi CXCVII. törvény 69. § 12. pontja. Hatályos 2012.03.01.

[205]Módosította a 2011. évi CXCVII. törvény 69. § 13. pontja. Hatályos 2012.03.01.

[206]Módosította a 2021. évi CXXII. törvény 17. § a) pontja. Hatályos 2022.01.01.

[207]Beiktatta a 2014. évi XV. törvény 73. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.04.01.

[208]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 19. § - a. Hatályos 2012.03.01.

[209]Beiktatta a 2011. évi CXV. törvény 2. §-a. Hatályos 2011.08.04.

[210]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 20. § - a. Hatályos 2012.03.01.

[211]Módosította a 2020. évi LXXIII. törvény 9. § 10. pontja. Hatályos 2020.08.01.

[212]Megállapította a 2017. évi CXXX. törvény 12. § (6) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[213]Beiktatta a 2011. évi CXCVII. törvény 21. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[214]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 91. § (19) bekezdése b) pontja, valamint a 2014. évi XV. törvény 73. § (26) bekezdése a) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[215]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 22. § - a. Hatályos 2012.03.01.

[216]Módosította a 2012. évi CIV. törvény 16. § a) pontja. Hatályos 2012.07.16.

[217]Beiktatta a 2009. évi LI. törvény 8. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.09.01.

[218]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 23. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[219]Beiktatta a 2004. évi CXXVII. törvény 29. § (1) bekezdése. Hatályos 2005.01.01.

[220]Megállapította a 2009. évi LI. törvény 8. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.09.01.

[221]Megállapította a 2017. évi CXXX. törvény 13. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[222]Beiktatta a 2011. évi CXCVII. törvény 23. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[223]Megállapította a 2021. évi CXXXIV. törvény 10. §-a. Hatályos 2022.01.02.

[224]Megállapította a 2009. évi LI. törvény 9. §-a. Hatályos 2009.09.01.

[225]Hatályon kívül helyezte az 1993. évi LXXXI. törvény 44. § (5) bekezdése. Hatálytalan 1993.09.02.

[226]Hatályon kívül helyezte az 1997. évi XXVII. törvény 34. § (3) bekezdése. Hatályos 1997.08.06.

[227]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés b) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[228]Megállapította a 2021. évi CXXXIV. törvény 11. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[229]Beiktatta a 2004. évi XXVII. törvény 48. § - a. Hatályos a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

[230]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés c) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[231]Módosította a 2023. évi XLVI. törvény 10. § 3. pontja. Hatályos 2024.01.01.

[232]Beiktatta a 2014. évi XV. törvény 73. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[233]Beiktatta a 2014. évi XV. törvény 73. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[234]Módosította a 2017. évi CXXX. törvény 15. § 7. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[235]Módosította a 2009. évi LXXXV. törvény 74. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.11.01.

[236]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 24. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[237]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 24. § (4) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[238]Módosította a 2011. évi CXCVII. törvény 24. § (5) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[239]Megállapította a 2009. évi LI. törvény 10. § (3) bekezdése. Hatályos 2009.09.01.

[240]Megállapította a 2009. évi LI. törvény 10. § (3) bekezdése. Hatályos 2009.09.01.

[241]A nyitó szövegrészt módosította a 2017. évi CXXVI. törvény 11. § e) pontja. Hatályos 2018.01.01.

[242]Módosította az 1993. évi LXXXI. törvény 44. § (5) bekezdése. Hatályos 1993.09.02.

[243]Módosította az 1993. évi LXXXI. törvény 44. § (4) bekezdése. Hatályos 1993.09.02.

[244]Beiktatta a 2021. évi LXIV. törvény 71. § (6) bekezdése. Hatályos 2022.07.01.

[245]Módosította a 2021. évi CXXII. törvény 17. § b) pontja. Hatályos 2022.01.01.

[246]Beiktatta a 2006. évi VI. törvény 8. § - a. Hatályos 2006.07.01.

[247]Beiktatta a 2012. évi CIV. törvény 11. § - a. Hatályos 2012.07.16.

[248]Beiktatta a 2014. évi LXXIII. törvény 2. § (4) bekezdése. Hatályos 2015.01.02.

[249]Hatályon kívül helyezte a 2017. évi CXXVI. törvény 12. § c) pontja. Hatálytalan 2017.10.28.

[250]Hatályon kívül helyezte a 2017. évi CXXVI. törvény 12. § c) pontja. Hatálytalan 2017.10.28.

[251]Beiktatta a 2021. évi LXXXIV. törvény 7. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[252]Beiktatta a 2021. évi LXIV. törvény 71. § (7) bekezdése. Hatályos 2022.07.01.

[253]Beiktatta a 2021. évi LXIV. törvény 71. § (7) bekezdése. Hatályos 2022.07.01.

[254]Beiktatta a 2021. évi LXIV. törvény 71. § (7) bekezdése. Hatályos 2022.07.01.

[255]Beiktatta a 2021. évi LXIV. törvény 71. § (7) bekezdése. Hatályos 2022.07.01.

[256]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 26. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[257]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 8. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[258]Beiktatta a 2018. évi XL. törvény 4. §-a. Hatályos 2018.07.26.

[259]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 26. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[260]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 8. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[261]Beiktatta a 2017. évi XLIX. törvény 8. § (3) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[262]Beiktatta a 2017. évi XLIX. törvény 8. § (3) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[263]Megállapította az 1993. évi LXXXI. törvény 10. §-a. Hatályos 1993.09.02.

[264]Megállapította a 2017. évi CXXX. törvény 13. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[265]Beiktatta a 2017. évi XLIX. törvény 9. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[266]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 27. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[267]Módosította a 2021. évi LXIV. törvény 71. § (14) bekezdése a) pontja. Hatályos 2022.07.01.

[268]Módosította a 2020. évi LXXIII. törvény 9. § 11. pontja. Hatályos 2020.08.01.

[269]Beiktatta a 2011. évi CXCVII. törvény 27. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[270]Beiktatta a 2011. évi CXCVII. törvény 27. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[271]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[272]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 9. § (3) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[273]Számozását módosította a 2006. évi VI. törvény 10. § (3) bekezdése. Hatályos 2006.07.01.

[274]Beiktatta a 2011. évi CXCVII. törvény 27. § (5) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[275]Beiktatta a 2011. évi CXCVII. törvény 27. § (5) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[276]Számozását módosította a 2007. évi LXI. törvény 33. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.09.01.

[277]Beiktatta a 2015. évi CXCIII. törvény 3. §-a. Hatályos 2015.12.12.

[278]Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 18. § e) pontja. Hatályos 2018.07.01.

[279]Beiktatta az 1993. évi LXXXI. törvény 11. §-a. Hatályos 1993.09.02.

[280]Megállapította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (2) bekezdése. Hatályos 2021.10.01.

[281]Megállapította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (2) bekezdése. Hatályos 2021.10.01.

[282]Beiktatta a 2021. évi LXXXIV. törvény 8. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[283]Megállapította a 2014. évi XV. törvény 73. § (5) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[284]Megállapította a 2006. évi VI. törvény 11. § (3) bekezdése. Hatályos 2006.07.01.

[285]Módosította a 2017. évi XLIX. törvény 39. § 2. pontja. Hatályos 2017.07.01.

[286]Módosította a 2017. évi XLIX. törvény 39. § 2. pontja. Hatályos 2017.07.01.

[287]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 91. § (19) bekezdése d) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[288]Beiktatta a 2021. évi LXIV. törvény 71. § (8) bekezdése. Hatályos 2022.07.01.

[289]A felvezető szöveget módosította a 2014. évi XV. törvény 73. § (26) bekezdése c) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[290]Megállapította a 2014. évi XV. törvény 73. § (6) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[291]Beiktatta a 2009. évi LI. törvény 13. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.09.01.

[292]Módosította a 2013. évi CXLIII. törvény 3. § - a. Hatályos 2013.10.01.

[293]Megállapította a 2015. évi CLXXI. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2015.11.14.

[294]Megállapította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (3) bekezdése. Hatályos 2021.10.01.

[295]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés d) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[296]Beiktatta a 2021. évi LXIV. törvény 71. § (9) bekezdése. Hatályos 2022.07.01.

[297]Módosította a 2017. évi XLIX. törvény 39. § 3. pontja. Hatályos 2017.07.01.

[298]Megállapította a 2022. évi LXVIII. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.01.01.

[299]Megállapította a 2023. évi XLVI. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.06.30.

[300]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés d), g) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[301]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés h) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[302]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés i) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[303]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés d)–e) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[304]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés j) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[305]Módosította a 2023. évi XLVI. törvény 10. § 4. pontja. Hatályos 2024.01.01.

[306]Megállapította a 2023. évi XLVI. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.06.30.

[307]Beiktatta a 2017. évi XLIX. törvény 10. § (4) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[308]Beiktatta a 2023. évi XLVI. törvény 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2023.06.30.

[309]Megállapította a 2022. évi LXVIII. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.01.01.

[310]Beiktatta a 2017. évi XLIX. törvény 10. § (6) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[311]Beiktatta a 2022. évi LXVIII. törvény 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2023.01.01.

[312]Beiktatta a 2022. évi LXVIII. törvény 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2023.01.01.

[313]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 28. § (7) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[314]Számozását módosította a 2009. évi LI. törvény 13. § (3) bekezdése. Hatályos 2009.09.01.

[315]Beiktatta a 2011. évi CXCVII. törvény 28. § (8) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[316]Szerkezetét módosította a 2009. évi CXLIX. törvény 9. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[317]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 29. § - a. Hatályos 2012.03.01.

[318]Beiktatta a 2009. évi CXLIX. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[319]Beiktatta a 2009. évi CXLIX. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[320]Beiktatta a 2009. évi CXLIX. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[321]Beiktatta a 2009. évi CXLIX. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[322]Beiktatta a 2009. évi CXLIX. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[323]Beiktatta a 2009. évi CXLIX. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[324]Módosította a 2011. évi CXCVII. törvény 69. § 16. pontja. Hatályos 2012.03.01.

[325]Beiktatta a 2009. évi CXLIX. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[326]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés k) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[327]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés l)–m) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[328]Megállapította a 2019. évi XXXIV. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2019.04.26.

[329]A nyitó szövegrészt módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés l) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[330]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés l), n) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[331]Beiktatta a 2006. évi VI. törvény 12. § - a. Hatályos 2006.07.01.

[332]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés d) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[333]Módosította a 2017. évi XLIX. törvény 39. § 4. pontja. Hatályos 2017.07.01.

[334]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 11. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[335]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés o)–p) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[336]Megállapította a 2012. évi CIV. törvény 13. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.07.16.

[337]Módosította a 2023. évi CXIV. törvény 2. § a) pontja. Hatályos 2024.07.01.

[338]Megállapította a 2021. évi XXXIII. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos 2021.05.14.

[339]Módosította a 2016. évi CXXI. törvény 7. § (2) bekezdése b) pontja. Hatályos 2017.01.01.

[340]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés n), r) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[341]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 30. § (5) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[342]Beiktatta a 2011. évi CXCVII. törvény 30. § (6) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[343]Beiktatta a 2017. évi CXCIX. törvény 1. §-a. Hatályos 2017.12.28.

[344]Megállapította a 2013. évi LXXXIV. törvény 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.07.01.

[345]A nyitó szövegrészt módosította a 2022. évi LXVIII. törvény 7. § a) pontja. Hatályos 2023.01.02.

[346]Megállapította a 2014. évi LXXIII. törvény 2. § (5) bekezdése. Hatályos 2014.11.26.

[347]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 11. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[348]Módosította a 2022. évi LXVIII. törvény 10. § c) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[349]Módosította a 2023. évi LXXXVII. törvény 3. § a) pontja. Hatályos 2024.02.18.

[350]Megállapította a 2022. évi LXVIII. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.01.02.

[351]Beiktatta a 2022. évi LXVIII. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.01.02.

[352]Beiktatta a 2022. évi LXVIII. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.01.02.

[353]Módosította a 2022. évi LXVIII. törvény 7. § b) pontja. Hatályos 2023.01.02.

[354]Beiktatta a 2022. évi XIX. törvény 29. §-a. Hatályos 2022.08.01.

[355]Megállapította a 2018. évi XCI. törvény 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2019.01.01.

[356]A nyitó szövegrészt módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés s) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[357]Módosította a 2022. évi XIX. törvény 33. § a) pontja. Hatályos 2022.08.01.

[358]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés r) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[359]Beiktatta a 2020. évi CLXVIII. törvény 12. § (1) bekezdése. Hatályos 2021.01.01.

[360]Megállapította a 2018. évi XCI. törvény 1. § (5) bekezdése. Hatályos 2019.01.01.

[361]A nyitó szövegrészt módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés d) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[362]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés n) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[363]Hatályon kívül helyezte a 2019. évi CXIV. törvény 8. §-a. Hatálytalan 2020.01.01.

[364]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés t) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[365]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés e) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[366]Módosította a 2022. évi XIX. törvény 33. § b) pontja. Hatályos 2022.08.01.

[367]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés d) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[368]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés d) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[369]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés d) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[370]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés u) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[371]Beiktatta a 2015. évi CLXXI. törvény 2. §-a. Hatályos 2015.11.14.

[372]Megállapította a 2023. évi XLVI. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.06.30.

[373]Beiktatta a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (5) bekezdése. Hatályos 2021.10.01.

[374]Beiktatta a 2023. évi XLVI. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.06.30.

[375]Módosította a 2023. évi XLVI. törvény 10. § 5. pontja. Hatályos 2023.06.30.

[376]Beiktatta a 2017. évi L. törvény 32. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[377]Módosította a 2023. évi XLVI. törvény 10. § 6. pontja. Hatályos 2023.06.30.

[378]Beiktatta a 2017. évi L. törvény 32. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[379]Hatályon kívül helyezte a 2023. évi XLVI. törvény 11. § a) pontja. Hatálytalan 2023.06.30.

[380]Beiktatta a 2017. évi L. törvény 32. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[381]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés d) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[382]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés d), g) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[383]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés d), g) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[384]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés d) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[385]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés d) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[386]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés d) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[387]Beiktatta a 2017. évi L. törvény 32. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[388]Hatályon kívül helyezte a 2023. évi XLVI. törvény 11. § a) pontja. Hatálytalan 2023.06.30.

[389]Beiktatta a 2022. évi XIX. törvény 30. §-a. Hatályos 2022.10.01.

[390]Megállapította a 2022. évi LXVIII. törvény 3. §-a. Hatályos 2023.01.02.

[391]Beiktatta a 2022. évi LXVIII. törvény 3. §-a. Hatályos 2023.01.02.

[392]Beiktatta a 2022. évi LXVIII. törvény 3. §-a. Hatályos 2023.01.02.

[393]Beiktatta a 2022. évi LXVIII. törvény 3. §-a. Hatályos 2023.01.02.

[394]Megállapította a 2014. évi XV. törvény 73. § (13) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[395]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 31. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[396]Megállapította az 1993. évi LXXXI. törvény 12. § (2) bekezdése. Hatályos 1993.09.02.

[397]Megállapította a 2014. évi LXXIII. törvény 2. § (7) bekezdése. Hatályos 2015.01.02.

[398]Megállapította a 2022. évi LXVIII. törvény 4. §-a. Hatályos 2023.07.01.

[399]Megállapította a 2022. évi LXVIII. törvény 4. §-a. Hatályos 2023.07.01.

[400]Módosította a 2021. évi LXX. törvény 5. § b) pontja. Hatályos 2021.07.01.

[401]Beiktatta az 1997. évi CXLIV. törvény 309. § (3) bekezdése. Hatályos 1998.06.16.

[402]Számozását módosította az 1997. évi CXLIV. törvény 309. § (3) bekezdése. Hatályos 1998.06.16.

[403]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 31. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[404]Beiktatta a 2011. évi CXCVII. törvény 31. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[405]Beiktatta a 2017. évi CXCIX. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.12.28.

[406]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 13. §-a. Hatályos 2017.07.01.

[407]Módosította a 2021. évi II. törvény 2. § (2) bekezdése b) pontja. Hatályos 2021.03.01.

[408]Hatályon kívül helyezte a 2017. évi CXCIX. törvény 5. § a) pontja. Hatálytalan 2017.12.28.

[409]Beiktatta a 2017. évi CXXX. törvény 13. § (3) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[410]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 14. §-a. Hatályos 2017.07.01.

[411]Módosította a 2017. évi CXCIX. törvény 5. § b) pontja. Hatályos 2017.12.28.

[412]Hatályon kívül helyezte a 2017. évi CXCIX. törvény 5. § c) pontja. Hatálytalan 2017.12.28.

[413]Módosította az 1997. évi XXVII. törvény 34. § (3) bekezdése. Hatályos 1997.08.06.

[414]Megállapította a 2009. évi CXVI. törvény 100. § - a. Hatályos 2010.01.01.

[415]Módosította a 2022. évi LXVIII. törvény 8. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[416]Módosította a 2021. évi II. törvény 2. § (2) bekezdése c) pontja. Hatályos 2021.03.01.

[417]Módosította a 2017. évi XLIX. törvény 40. § 3. pontja. Hatályos 2017.07.01.

[418]Módosította a 2012. évi LXXXVI. törvény 25. § b) pontja. Hatályos 2012.07.01.

[419]Módosította a 2009. évi LI. törvény 51. § (1) bekezdés a) pontja. Hatályos 2009.09.01.

[420]Módosította a 2014. évi XV. törvény 73. § (26) bekezdése j) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[421]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 15. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[422]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 15. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[423]Beiktatta a 2017. évi XLIX. törvény 15. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[424]Módosította a 2009. évi CLV. törvény 42. § (4) bekezdése. Hatályos 2010.04.01.

[425]Beiktatta a 2011. évi CXCVII. törvény 33. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[426]Hatályon kívül helyezte a 2017. évi CXXVI. törvény 12. § d) pontja. Hatálytalan 2017.10.28.

[427]Megállapította a 2009. évi LI. törvény 18. §-a. Hatályos 2009.09.01.

[428]Beiktatta a 2017. évi CXLIV. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[429]Módosította a 2017. évi CXLIV. törvény 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[430]Beiktatta a 2017. évi XLIX. törvény 16. §-a. Hatályos 2017.07.01.

[431]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 17. §-a. Hatályos 2017.07.01.

[432]Módosította a 2017. évi CXXVI. törvény 11. § f) pontja. Hatályos 2018.01.01.

[433]Módosította a 2017. évi CXXVI. törvény 11. § g) pontja. Hatályos 2018.01.01.

[434]Módosította a 2020. évi LXXIII. törvény 9. § 12. pontja. Hatályos 2020.08.01.

[435]Hatályon kívül helyezte a 2020. évi CLXV. törvény 18. § a) pontja. Hatálytalan 2021.01.01.

[436]Módosította a 2020. évi CLXV. törvény 18. § b) pontja. Hatályos 2021.01.01.

[437]Megállapította az 1997. évi XXVII. törvény 8. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.08.06.

[438]Módosította a 2009. évi LXXXV. törvény 74. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.11.01.

[439]Az 1991. évi IL. törvény 34. § 3. bekezdése az 1997. évi XXVII. törvény 8. § 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg

[440]Az 1991. évi IL. törvény 35. § 2. bekezdése az 1997. évi XXVII. törvény 9. § -ának megfelelően módosított szöveg

[441]Szerkezetét módosította a 2004. évi XXVII. törvény 51. § - a. Hatályos a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

[442]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 18. §-a. Hatályos 2017.07.01.

[443]Beiktatta a 2004. évi XXVII. törvény 51. § - a. Hatályos a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

[444]Módosította az 1993. évi LXXXI. törvény 16. §-a. Hatályos 1993.09.02.

[445]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 36. § - a. Hatályos 2012.03.01.

[446]Megállapította a 2009. évi LI. törvény 22. §-a. Hatályos 2009.09.01.

[447]Megállapította a 2009. évi LI. törvény 22. §-a. Hatályos 2009.09.01.

[448]Módosította a 2012. évi LXXXVI. törvény 25. § c) pontja. Hatályos 2012.07.01.

[449]Az 1991. évi IL. törvény 38. §-a az 1997. évi XXVII. törvény 12. §-ának megfelelően módosított szöveg

[450]Módosította a 2017. évi XLIX. törvény 39. § 5. pontja. Hatályos 2017.07.01.

[451]Módosította az 1993. évi LXXXI. törvény 44. § (4) bekezdése. Hatályos 1993.09.02.

[452]Megállapította a 2017. évi CXXX. törvény 13. § (4) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[453]Módosította a 2017. évi CXCIX. törvény 4. § b) pontja. Hatályos 2017.12.28.

[454]Módosította a 2020. évi LXXIII. törvény 9. § 13. pontja. Hatályos 2020.08.01.

[455]Beiktatta a 2017. évi XLIX. törvény 19. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[456]Beiktatta a 2017. évi XLIX. törvény 19. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[457]Beiktatta a 2014. évi XV. törvény 73. § (16) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[458]Módosította a 2018. évi XCI. törvény 1. § (10) bekezdés b) pontja. Hatályos 2019.01.01.

[459]Beiktatta a 2017. évi XLIX. törvény 19. § (3) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[460]Hatályon kívül helyezte a 2021. évi CXXXIV. törvény 17. § b) pontja. Hatálytalan 2022.01.01.

[461]Megállapította a 2009. évi LI. törvény 23. §-a. Hatályos 2009.09.01.

[462]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 37. § - a. Hatályos 2012.03.01.

[463]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 37. § - a. Hatályos 2012.03.01.

[464]Módosította a 2011. évi CXCVII. törvény 69. § 20. pontja. Hatályos 2012.03.01.

[465]Módosította a 2011. évi CXCVII. törvény 69. § 8. pontja. Hatályos 2012.03.01.

[466]Beiktatta a 2020. évi LXXIII. törvény 3. §-a. Hatályos 2020.08.01.

[467]Megállapította a 2004. évi XXVII. törvény 53. §-a. Hatályos a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

[468]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 38. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[469]A nyitó szövegrészt módosította a 2020. évi LXXIII. törvény 10. § b) pontja. Hatályos 2020.08.01.

[470]Módosította a 2017. évi XLIX. törvény 39. § 7. pontja. Hatályos 2017.07.01.

[471]Beiktatta a 2017. évi XLIX. törvény 20. §-a. Hatályos 2017.07.01.

[472]Beiktatta a 2011. évi CXCVII. törvény 38. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[473]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 91. § (19) bekezdése f) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[474]Megállapította a 2013. évi CCLII. törvény 91. § (10) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[475]Beiktatta a 2021. évi LXIV. törvény 71. § (10) bekezdése. Hatályos 2022.07.01.

[476]Megállapította a 2020. évi LXXIII. törvény 4. §-a. Hatályos 2020.08.01.

[477]Megállapította a 2009. évi LI. törvény 25. §-a. Hatályos 2009.09.01.

[478]Az 1991. évi IL. törvény 41. § 5. bekezdését az 1997. évi XXVII. törvény 15. §-a iktatta be

[479]Beiktatta a 2020. évi LXXIII. törvény 5. §-a. Hatályos 2020.08.01.

[480]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 39. § - a. Hatályos 2012.03.01.

[481]Módosította a 2020. évi LXXIII. törvény 9. § 14. pontja. Hatályos 2020.08.01.

[482]Beiktatta a 2011. évi CXCVII. törvény 40. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[483]Beiktatta a 2011. évi CXCVII. törvény 40. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[484]Beiktatta a 2011. évi CXCVII. törvény 40. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[485]Módosította a 2011. évi CXCVII. törvény 69. § 23. pontja. Hatályos 2012.03.01.

[486]Beiktatta az 1997. évi XXVII. törvény 16. §-a. Hatályos 1997.08.06.

[487]Beiktatta az 1997. évi XXVII. törvény 16. §-a. Hatályos 1997.08.06.

[488]Megállapította a 2017. évi CXXX. törvény 13. § (5) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[489]Hatályon kívül helyezte az 1993. évi LXXXI. törvény 44. § (5) bekezdése. Hatálytalan 1993.09.02.

[490]Beiktatta a 2009. évi LI. törvény 27. §-a. Hatályos 2009.09.01.

[491]Módosította a 2011. évi CXCVII. törvény 69. § 24. pontja. Hatályos 2012.03.01.

[492]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 42. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[493]Megállapította a 2014. évi LXXIII. törvény 2. § (8) bekezdése. Hatályos 2015.01.02.

[494]Módosította a 2023. évi XLVI. törvény 10. § 7. pontja. Hatályos 2024.01.01.

[495]Beiktatta a 2017. évi CXXX. törvény 13. § (7) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[496]Módosította a 2011. évi CXCVII. törvény 69. § 9. pontja. Hatályos 2012.03.01.

[497]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 43. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[498]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 43. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[499]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 21. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[500]Számozását módosította az 1997. évi XXVII. törvény 17. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.08.06.

[501]Hatályon kívül helyezte az 1993. évi LXXXI. törvény 44. §-ának (5) bekezdése. Hatálytalan 1993.09.02.

[502]Módosította a 2011. évi CXCVII. törvény 69. § 25. pontja. Hatályos 2012.03.01.

[503]Megállapította a 2009. évi LI. törvény 28. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.09.01.

[504]Beiktatta a 2019. évi XXXIV. törvény 5. § (3) bekezdése. Hatályos 2019.04.26.

[505]Módosította a 2017. évi CXXX. törvény 15. § 9-10. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[506]Beiktatta a 2017. évi CXXX. törvény 13. § (8) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[507]Beiktatta a 2017. évi CXXX. törvény 13. § (8) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[508]Beiktatta a 2017. évi CXXX. törvény 13. § (8) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[509]Módosította a 2023. évi XLVI. törvény 10. § 8. pontja. Hatályos 2024.01.01.

[510]Módosította a 2021. évi CXXXIV. törvény 16. § b) pontja. Hatályos 2022.01.01.

[511]Beiktatta a 2021. évi LXX. törvény 3. §-a. Hatályos 2021.07.01.

[512]Beiktatta a 2021. évi LXX. törvény 3. §-a. Hatályos 2021.07.01.

[513]Megállapította a 2009. évi LI. törvény 28. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.09.01.

[514]Módosította az 1997. évi XXVII. törvény 34. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.08.06.

[515]Beiktatta a 2011. évi CXCVII. törvény 44. § - a. Hatályos 2012.03.01.

[516]Hatályon kívül helyezte a 2017. évi XLIX. törvény 40. § 4. pontja. Hatálytalan 2017.07.01.

[517]Módosította a 2004. évi XXVII. törvény 54. § - a. Hatályos a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

[518]Megállapította a 2022. évi LXVIII. törvény 5. §-a. Hatályos 2023.01.01.

[519]Beiktatta a 2009. évi LI. törvény 29. §-a. Hatályos 2009.09.01.

[520]Megállapította az 1993. évi LXXXI. törvény 21. §-a. Hatályos 1993.09.02.

[521]Módosította a 2017. évi XLIX. törvény 39. § 10. pontja. Hatályos 2017.07.01.

[522]Beiktatta a 2014. évi XV. törvény 73. § (18) bekezdése. Hatályos 2014.04.01.

[523]Beiktatta a 2014. évi XV. törvény 73. § (18) bekezdése. Hatályos 2014.04.01.

[524]Módosította a 2021. évi II. törvény 2. § (2) bekezdése d) pontja. Hatályos 2021.03.01.

[525]Végrehajtására lásd a 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendeletet.

[526]Módosította a 2021. évi II. törvény 2. § (2) bekezdése d) pontja. Hatályos 2021.03.01.

[527]Megállapította az 1997. évi XXVII. törvény 19. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.08.06.

[528]Módosította a 2017. évi XLIX. törvény 39. § 11. pontja. Hatályos 2017.07.01.

[529]Beiktatta a 2013. évi CCL. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.05.01.

[530]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 45. § - a. Hatályos 2012.03.01.

[531]Módosította a 2020. évi LXXIII. törvény 9. § 15. pontja. Hatályos 2020.08.01.

[532]Beiktatta a 2014. évi XV. törvény 73. § (19) bekezdése. Hatályos 2014.04.01.

[533]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 45. § - a. Hatályos 2012.03.01.

[534]Megállapította a 2017. évi CXCIX. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.12.28.

[535]Megállapította a 2017. évi CXCIX. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.12.28.

[536]Az 1991. évi IL. törvény 49/A-49/C. §-át az 1997. évi XXVII. törvény 19. § 2. bekezdése iktatta be

[537]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 22. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[538]Beiktatta a 2017. évi XLIX. törvény 22. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[539]Módosította a 2023. évi XLVI. törvény 10. § 9. pontja. Hatályos 2023.06.30.

[540]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 22. § (3) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[541]Beiktatta a 2017. évi XLIX. törvény 22. § (4) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[542]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 23. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[543]Beiktatta a 2017. évi XLIX. törvény 23. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[544]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 23. § (3) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[545]Módosította a 2017. évi XLIX. törvény 39. § 14. pontja. Hatályos 2017.07.01.

[546]Megállapította a 2009. évi LI. törvény 32. §-a. Hatályos 2009.09.01.

[547]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 23. § (4) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[548]Beiktatta a 2017. évi XLIX. törvény 23. § (5) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[549]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 48. § - a. Hatályos 2012.03.01.

[550]Megállapította a 2012. évi CXCI. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[551]Módosította a 2017. évi XLIX. törvény 39. § 15. pontja. Hatályos 2017.07.01.

[552]Megállapította a 2006. évi VI. törvény 15. § - a. Hatályos 2007.01.01.

[553]Megállapította a 2018. évi XCI. törvény 1. § (7) bekezdése. Hatályos 2019.01.01.

[554]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 24. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[555]Beiktatta a 2017. évi XLIX. törvény 24. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[556]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 24. § (3) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[557]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 91. § (19) bekezdése d) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[558]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 91. § (19) bekezdése f) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[559]Számozását módosította a 2007. évi LXI. törvény 33. § (4) bekezdése. Hatályos 2007.06.16.

[560]Módosította a 2011. évi CXCVII. törvény 69. § 18. pontja. Hatályos 2012.03.01.

[561]Beiktatta a 2017. évi XLIX. törvény 24. § (4) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[562]Beiktatta a 2017. évi XLIX. törvény 24. § (4) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[563]Beiktatta a 2011. évi CXCVII. törvény 49. § - a. Hatályos 2012.03.01.

[564]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 25. §-a. Hatályos 2017.07.01.

[565]Megállapította a 2019. évi XXXIV. törvény 5. § (4) bekezdése. Hatályos 2019.04.26.

[566]Megállapította a 2019. évi XXXIV. törvény 5. § (5) bekezdése. Hatályos 2019.04.26.

[567]Megállapította a 2019. évi XXXIV. törvény 5. § (5) bekezdése. Hatályos 2019.04.26.

[568]Beiktatta a 2011. évi CXCVII. törvény 49. § - a. Hatályos 2012.03.01.

[569]Beiktatta a 2011. évi CXCVII. törvény 49. § - a. Hatályos 2012.03.01.

[570]Módosította a 2016. évi CXXI. törvény 7. § (2) bekezdés c) pontja. Hatályos 2016.11.26.

[571]Megállapította a 2019. évi XXXIV. törvény 5. § (6) bekezdése. Hatályos 2019.04.26.

[572]Megállapította a 2019. évi XXXIV. törvény 5. § (7) bekezdése. Hatályos 2019.04.26.

[573]Módosította a 2017. évi XLIX. törvény 39. § 16. pontja. Hatályos 2017.07.01.

[574]Módosította a 2011. évi CXCVII. törvény 69. § 33. pontja. Hatályos 2012.03.01.

[575]Módosította a 2017. évi XLIX. törvény 39. § 17. pontja. Hatályos 2017.07.01.

[576]Módosította a 2023. évi XLVI. törvény 10. § 10. pontja, valamint 11. § b) pontja. Hatályos 2024.01.01.

[577]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 26. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[578]Megállapította a 2009. évi LI. törvény 35. §-a. Hatályos 2009.09.01.

[579]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés e) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[580]Beiktatta a 2017. évi XLIX. törvény 26. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[581]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 26. § (3) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[582]Beiktatta a 2017. évi XLIX. törvény 26. § (4) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[583]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés e) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[584]Hatályon kívül helyezte az 1997. évi XXVII. törvény 34. § (3) bekezdése. Hatályos 1997.08.06.

[585]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés v) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[586]Módosította a 2007. évi CXXVI. törvény 415. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.

[587]Beiktatta a 2021. évi CXXXIV. törvény 12. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[588]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 28. §-a. Hatályos 2017.07.01.

[589]Módosította a 2023. évi LXXXVII. törvény 4. §-a. Hatályos 2024.02.18.

[590]Módosította a 2023. évi LXXXVII. törvény 3. § b) pontja. Hatályos 2024.02.18.

[591]Beiktatta a 2023. évi LXXXVII. törvény 1. §-a. Hatályos 2024.02.18.

[592]Módosította az 1997. évi XXVII. törvény 34. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.08.06.

[593]Módosította a 2017. évi XLIX. törvény 39. § 20. pontja. Hatályos 2017.07.01.

[594]Megállapította a 2009. évi LI. törvény 36. §-a. Hatályos 2009.09.01.

[595]Megállapította a 2013. évi CCLII. törvény 91. § (12) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[596]Megállapította a 2011. évi CXV. törvény 3. §-a. Hatályos 2011.08.04.

[597]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 52. § - a. Hatályos 2012.03.01.

[598]Számozását módosította az 1993. évi CXV. törvény 30. § (8) bekezdése. Hatályos 1994.01.01.

[599]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 29. §-a. Hatályos 2017.07.01.

[600]Módosította a 2019. évi XXXIV. törvény 6. §-a. Hatályos 2019.04.26.

[601]Hatályon kívül helyezte az 1993. évi LXXXI. törvény 44. § (5) bekezdése. Hatálytalan 1993.09.02.

[602]Módosította a 2017. évi CXXX. törvény 15. § 12. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[603]Módosította az 1997. évi XXVII. törvény 34. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.08.06.

[604]Megállapította a 2018. évi XCI. törvény 1. § (8) bekezdése. Hatályos 2019.01.01.

[605]Beiktatta a 2018. évi XCI. törvény 1. § (9) bekezdése. Hatályos 2019.01.01.

[606]Beiktatta a 2018. évi XCI. törvény 1. § (9) bekezdése. Hatályos 2019.01.01.

[607]Módosította a 2011. évi CXCVII. törvény 69. § 35. pontja. Hatályos 2012.03.01.

[608]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 31. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[609]Módosította a 2017. évi XLIX. törvény 39. § 21. pontja. Hatályos 2017.07.01.

[610]Módosította a 2017. évi XLIX. törvény 39. § 22. pontja. Hatályos 2017.07.01.

[611]Módosította a 2023. évi XLVI. törvény 10. § 11. pontja. Hatályos 2023.06.30.

[612]Az 1991. évi IL. törvény 57. § 1. bekezdés g) pontja az 1997. évi XXVII. törvény 24. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg

[613]Megállapította a 2009. évi LI. törvény 38. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.09.01.

[614]Módosította a 2012. évi LXXXVI. törvény 25. § d) pontja. Hatályos 2012.07.01.

[615]Módosította a 2012. évi LXXXVI. törvény 25. § e) pontja. Hatályos 2012.07.01.

[616]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 91. § (19) bekezdése g) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[617]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 91. § (19) bekezdése b) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[618]Megállapította a 2001. évi LXXVIII. törvény 11. § -a. Hatályos 2001.12.22.

[619]Megállapította a 2016. évi CLXII. törvény 2. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[620]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 31. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[621]Megállapította a 2022. évi XXVI. törvény 1. §-a. Hatályos 2022.08.01.

[622]Módosította a 2018. évi LII. törvény 41. § 2. pontja. Hatályos 2019.01.01.

[623]Módosította a 2021. évi II. törvény 2. § (2) bekezdése e) pontja. Hatályos 2021.03.28.

[624]Módosította a 2020. évi LXXVI. törvény 21. §-a. Hatályos 2021.01.01.

[625]Módosította a 2011. évi CXCVII. törvény 69. § 36. pontja. Hatályos 2012.03.01.

[626]Jelölését módosította az 1994. évi LXVI. törvény 15. § (1) bekezdése. Hatályos 1994.11.17.

[627]Módosította a 2009. évi CXXI. törvény 14. § (6) bekezdése. Hatályos 2009.12.11.

[628]Megállapította a 2009. évi LI. törvény 38. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.09.01.

[629]Beiktatta a 2014. évi XV. törvény 73. § (20) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[630]Módosította a 2015. évi CXCIII. törvény 6. § c) pontja. Hatályos 2015.12.12.

[631]Beiktatta a 2017. évi XLIX. törvény 31. § (3) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[632]Beiktatta a 2017. évi XLIX. törvény 31. § (3) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[633]Beiktatta a 2021. évi LXIV. törvény 71. § (11) bekezdése. Hatályos 2022.07.01.

[634]Módosította a 2012. évi LXXXVI. törvény 25. § f) és g) pontja. Hatályos 2012.07.01.

[635]Megállapította a 2009. évi LI. törvény 38. § (3) bekezdése. Hatályos 2009.09.01.

[636]Megállapította a 2022. évi LX. törvény 1. §-a. Hatályos 2023.01.04.

[637]Beiktatta a 2021. évi CXXXIV. törvény 13. § (3) bekezdése. Hatályos 2022.01.01.

[638]Az 1991. évi IL. törvény 57. § 7. bekezdését az 1996. évi LX. törvény 2. § 3. bekezdése iktatta be

[639]Módosította a 2006. évi VI. törvény 23. § d) pontja. Hatályos 2006.07.01.

[640]Hatályon kívül helyezte a 2001. évi LXXVIII. törvény 25. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2001.12.22.

[641]Számozását módosította az 1994. évi LXVI. törvény 15. § (2) bekezdése. Hatályos 1994.11.17.

[642]Számozását módosította az 1994. évi LXVI. törvény 15. § (2) bekezdése. Hatályos 1994.11.17.

[643]Módosította a 2011. évi CXCVII. törvény 69. § 38-39. pontja. Hatályos 2012.03.01.

[644]Megállapította a 2009. évi LI. törvény 40. §-a. Hatályos 2009.09.01.

[645]Megállapította a 2023. évi XLVI. törvény 3. §-a. Hatályos 2024.01.01.

[646]Megállapította a 2023. évi XLVI. törvény 3. §-a. Hatályos 2024.01.01.

[647]Módosította a 2023. évi XLVI. törvény 10. § 12. pontja. Hatályos 2024.01.01.

[648]Módosította a 2011. évi CXCVII. törvény 69. § 40. pontja. Hatályos 2012.03.01.

[649]Módosította a 2023. évi XLVI. törvény 10. § 13. pontja. Hatályos 2024.01.01.

[650]Módosította a 2017. évi CXXX. törvény 15. § 13. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[651]Beiktatta a 2011. évi CXCVII. törvény 55. § - a. Hatályos 2012.03.01.

[652]Megállapította a 2000. évi CXXXVII. törvény 4. § (9) bekezdése. Hatályos 2001.09.01.

[653]Módosította a 2011. évi CCI. törvény 50. § b) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[654]Megállapította a 2023. évi XLVI. törvény 4. §-a. Hatályos 2024.01.01.

[655]Beiktatta a 2017. évi XLIX. törvény 32. §-a. Hatályos 2017.07.01.

[656]Beiktatta a 2005. évi CXXX. törvény 19. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.

[657]Megállapította a 2013. évi CCLII. törvény 91. § (14) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[658]Megállapította a 2013. évi CCLII. törvény 91. § (14) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[659]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 91. § (17) bekezdése c) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[660]Megállapította az 1993. évi LXXXI. törvény 28. §-a. Hatályos 1993.09.02.

[661]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 56. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[662]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 91. § (17) bekezdése i) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[663]Megállapította a 2009. évi LI. törvény 42. §-a. Hatályos 2009.09.01.

[664]Számozását módosította az 1997. évi XXVII. törvény 28. § - a. Hatályos 1997.08.06.

[665]Számozását módosította az 1997. évi XXVII. törvény 28. § - a. Hatályos 1997.08.06.

[666]Számozását módosította az 1997. évi XXVII. törvény 28. § - a. Hatályos 1997.08.06.

[667]Beiktatta a 2010. évi CLIX. törvény 9. § - a. Hatályos 2011.01.01.

[668]Hatályon kívül helyezte a 2009. évi LI. törvény 51. § (1) bekezdése c) pontja cb) alpontja. Hatálytalan 2009.09.01.

[669]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 33. §-a. Hatályos 2017.07.01.

[670]Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXCVII. törvény 70. § - a. Hatálytalan 2012.03.01.

[671]Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXCVII. törvény 70. § - a. Hatálytalan 2012.03.01.

[672]Az alcímet megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 34. §-a. Hatályos 2017.07.01.

[673]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 34. §-a. Hatályos 2017.07.01.

[674]Az alfejezet címét beiktatta az 1993. évi LXXXI. törvény 29. §-a. Hatályos 1993.09.02.

[675]Megállapította a 2009. évi LI. törvény 44. §-a. Hatályos 2009.09.01.

[676]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 60. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[677]Megállapította a 2017. évi CXXX. törvény 14. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[678]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 35. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[679]Megállapította a 2017. évi CXXX. törvény 14. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[680]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 60. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[681]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 35. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[682]Módosította a 2023. évi XLVI. törvény 10. § 14. pontja. Hatályos 2024.01.01.

[683]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 35. § (3) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[684]A §-t és a megelőző alcímet hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXCVII. törvény 70. § - a. Hatálytalan 2012.03.01.

[685]A címet módosította a 2022. évi V. törvény 18. § 2. pontja. Hatályos a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor.

[686]Beiktatta a 2011. évi CXV. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.08.04.

[687]A nyitó szövegrészt módosította a 2022. évi V. törvény 18. § 3. pontja. Hatályos a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor.

[688]Módosította a 2021. évi CXXII. törvény 18. § a) pontja. Hatályos 2022.01.01.

[689]Megállapította a 2021. évi CXXII. törvény 14. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[690]A nyitó szövegrészt módosította a 2022. évi V. törvény 18. § 4. pontja. Hatályos a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor.

[691]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 61. § - a. Hatályos 2012.01.01.

[692]Módosította a 2017. évi XLIX. törvény 39. § 25. pontja. Hatályos 2017.07.01.

[693]Módosította a 2017. évi XLIX. törvény 39. § 26. pontja. Hatályos 2017.07.01.

[694]Megállapította a 2021. évi II. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2021.03.01.

[695]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés w) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[696]Beiktatta a 2011. évi CXV. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.08.04.

[697]Módosította a 2022. évi V. törvény 18. § 5. pontja. Hatályos a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor.

[698]Módosította a 2012. évi CXCVII. törvény 6. § a) pontja. Hatályos 2012.12.16.

[699]Módosította a 2023. évi XLVI. törvény 10. § 15. pontja. Hatályos 2024.01.01.

[700]Beiktatta a 2012. évi CXCVII. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.12.16.

[701]Módosította a 2022. évi LXVIII. törvény 8. § b) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[702]Beiktatta a 2012. évi CXCVII. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[703]Beiktatta a 2012. évi CXCVII. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[704]Megállapította a 2017. évi XLIX. törvény 36. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[705]Módosította a 2023. évi CXIV. törvény 2. § b) pontja. Hatályos 2024.07.01.

[706]Beiktatta a 2022. évi V. törvény 19. §-a. Hatályos 2022.07.01.

[707]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés x) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[708]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés g) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[709]Beiktatta a 2020. évi CLXVIII. törvény 12. § (2) bekezdése. Hatályos 2021.01.01.

[710]Módosítani rendelte a 2012. évi CXCVII. törvény 6. § b) pontja. A módosítás nem hajtható végre.

[711]Módosította a 2022. évi V. törvény 18. § 6. pontja. Hatályos a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor.

[712]Beiktatta a 2011. évi CXV. törvény 4. § (3) bekezdése. Hatályos 2011.08.04.

[713]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (10) bekezdés b) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[714]Módosította a 2022. évi V. törvény 18. § 7. pontja. Hatályos a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor.

[715]Módosította a 2022. évi V. törvény 18. § 8. pontja. Hatályos a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor.

[716]Megállapította a 2021. évi CXXII. törvény 15. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[717]Beiktatta a 2011. évi CXCVII. törvény 64. § - a. Hatályos 2012.01.01.

[718]Beiktatta a 2012. évi CXCVII. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.12.16.

[719]Beiktatta a 2012. évi CXCVII. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.12.16.

[720]Megállapította a 2015. évi CVIII. törvény 3. §-a. Hatályos 2015.07.09.

[721]Beiktatta a 2012. évi CXCVII. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.12.16.

[722]Beiktatta a 2012. évi CXCVII. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.12.16.

[723]Módosította a 2017. évi XLIX. törvény 39. § 29. pontja. Hatályos 2017.07.01.

[724]Módosította a 2017. évi XLIX. törvény 39. § 30. pontja. Hatályos 2017.07.01.

[725]Megállapította a 2021. évi XCIX. törvény 172. §-a. Hatályos 2021.12.01.

[726]Beiktatta a 2011. évi CXV. törvény 4. § (4) bekezdése. Hatályos 2011.08.04.

[727]Módosította a 2022. évi V. törvény 18. § 9-10. pontja. Hatályos a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor.

[728]Módosította a 2022. évi V. törvény 18. § 11-12. pontja. Hatályos a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor.

[729]Hatályon kívül helyezte a 2012. évi CIV. törvény 17. § b) pontja. Hatálytalan 2012.07.16.

[730]Módosította a 2011. évi CXCVII. törvény 69. § 44. pontja. Hatályos 2012.01.01.

[731]Módosította a 2017. évi CXXX. törvény 15. § 15. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[732]Megállapította a 2017. évi CXXX. törvény 14. § (3) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[733]Beiktatta a 2017. évi CXXX. törvény 14. § (3) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[734]Beiktatta a 2011. évi CXV. törvény 4. § (4) bekezdése. Hatályos 2011.08.04.

[735]Módosította a 2017. évi CXXX. törvény 15. § 16. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[736]Módosította a 2022. évi V. törvény 18. § 13. pontja. Hatályos a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor.

[737]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 65. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[738]Beiktatta a 2011. évi CXCVII. törvény 65. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[739]Módosította a 2017. évi CXXX. törvény 15. § 17. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[740]Módosította a 2017. évi XLIX. törvény 39. § 31. pontja. Hatályos 2017.07.01.

[741]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés y) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[742]Beiktatta a 2011. évi CXCVII. törvény 65. § (4) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[743]Módosította a 2022. évi V. törvény 18. § 14. pontja. Hatályos a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor.

[744]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 65. § (6) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[745]Módosította a 2011. évi CXCVII. törvény 69. § 44. pontja. Hatályos 2012.01.01.

[746]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 91. § (17) bekezdése l) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[747]Beiktatta a 2011. évi CXV. törvény 4. § (5) bekezdése. Hatályos 2011.08.04.

[748]Módosította a 2011. évi CXCVII. törvény 69. § 44. pontja. Hatályos 2012.01.01.

[749]Módosította a 2017. évi XLIX. törvény 39. § 32. pontja. Hatályos 2017.07.01.

[750]Hatályon kívül helyezte a 2006. évi V. törvény 134. § a) pontja. Hatálytalan 2006.07.01.

[751]Hatályon kívül helyezte a 2006. évi V. törvény 134. § a) pontja. Hatálytalan 2006.07.01.

[752]Hatályon kívül helyezte a 2006. évi V. törvény 134. § a) pontja. Hatálytalan 2006.07.01.

[753]Hatályon kívül helyezte a 2006. évi V. törvény 134. § a) pontja. Hatálytalan 2006.07.01.

[754]Hatályon kívül helyezte a 2006. évi V. törvény 134. § a) pontja. Hatálytalan 2006.07.01.

[755]Hatályon kívül helyezte a 2006. évi V. törvény 134. § a) pontja. Hatálytalan 2006.07.01.

[756]Hatályon kívül helyezte a 2006. évi V. törvény 134. § a) pontja. Hatálytalan 2006.07.01.

[757]Hatályon kívül helyezte a 2006. évi V. törvény 134. § a) pontja. Hatálytalan 2006.07.01.

[758]Hatályon kívül helyezte a 2006. évi V. törvény 134. § a) pontja. Hatálytalan 2006.07.01.

[759]A fejezetet beiktatta a 2021. évi CXXXIV. törvény 14. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[760]Beiktatta a 2021. évi CXXXIV. törvény 14. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[761]A nyitó szövegrészt módosította a 2022. évi LX. törvény 6. § a) pontja. Hatályos 2023.01.04.

[762]Megállapította a 2023. évi XLVI. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.06.30.

[763]Megállapította a 2023. évi XLVI. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.06.30.

[764]Megállapította a 2023. évi XLVI. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.06.30.

[765]Megállapította a 2023. évi XLVI. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.06.30.

[766]Beiktatta a 2023. évi XLVI. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.06.30.

[767]Beiktatta a 2023. évi XLVI. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.06.30.

[768]Beiktatta a 2023. évi XLVI. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.06.30.

[769]A nyitó szövegrészt módosította a 2023. évi XLVI. törvény 10. § 16. pontja. Hatályos 2023.06.30.

[770]Módosította a 2023. évi XLVI. törvény 10. § 17. pontja. Hatályos 2023.06.30.

[771]Módosította a 2023. évi XLVI. törvény 10. § 18. pontja. Hatályos 2023.06.30.

[772]Megállapította a 2022. évi LX. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.01.04.

[773]Beiktatta a 2022. évi LX. törvény 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2023.01.04.

[774]Módosította a 2023. évi XLVI. törvény 10. § 19. pontja. Hatályos 2023.06.30.

[775]Módosította a 2023. évi XLVI. törvény 10. § 20. pontja. Hatályos 2023.06.30.

[776]Beiktatta a 2023. évi XLVI. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.06.30.

[777]Beiktatta a 2022. évi LX. törvény 2. § (4) bekezdése. Hatályos 2023.01.04.

[778]Beiktatta a 2021. évi CXXXIV. törvény 14. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[779]Módosította a 2023. évi XLVI. törvény 10. § 21. pontja. Hatályos 2023.06.30.

[780]Megállapította a 2022. évi LX. törvény 3. §-a. Hatályos 2023.01.04.

[781]A nyitó szövegrészt módosította a 2023. évi XLVI. törvény 10. § 22. pontja. Hatályos 2023.06.30.

[782]Beiktatta a 2021. évi CXXXIV. törvény 14. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[783]Módosította a 2023. évi XLVI. törvény 10. § 23. pontja. Hatályos 2023.06.30.

[784]Megállapította a 2023. évi XLVI. törvény 6. §-a. Hatályos 2023.06.30.

[785]Módosította a 2023. évi XLVI. törvény 10. § 24. pontja. Hatályos 2023.06.30.

[786]Módosította a 2023. évi XLVI. törvény 10. § 24. pontja. Hatályos 2023.06.30.

[787]Beiktatta a 2021. évi CXXXIV. törvény 14. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[788]Módosította a 2023. évi XLVI. törvény 10. § 25. pontja. Hatályos 2023.06.30.

[789]A nyitó szövegrészt módosította a 2023. évi XLVI. törvény 10. § 26. pontja. Hatályos 2023.06.30.

[790]Módosította a 2023. évi XLVI. törvény 10. § 27. pontja. Hatályos 2023.06.30.

[791]Módosította a 2023. évi XLVI. törvény 10. § 27-28. pontja. Hatályos 2023.06.30.

[792]Módosította a 2023. évi XLVI. törvény 10. § 29. pontja. Hatályos 2023.06.30.

[793]Módosította a 2023. évi XLVI. törvény 10. § 30. pontja. Hatályos 2023.06.30.

[794]Módosította a 2023. évi XLVI. törvény 10. § 31. pontja. Hatályos 2023.06.30.

[795]Beiktatta a 2021. évi CXXXIV. törvény 14. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[796]Módosította a 2023. évi XLVI. törvény 10. § 32. pontja. Hatályos 2023.06.30.

[797]Megállapította a 2024. évi XVIII. törvény 1. §-a. Hatályos 2024.08.01.

[798]Beiktatta a 2024. évi XVIII. törvény 1. §-a. Hatályos 2024.08.01.

[799]Beiktatta a 2024. évi XVIII. törvény 1. §-a. Hatályos 2024.08.01.

[800]Beiktatta a 2024. évi XVIII. törvény 1. §-a. Hatályos 2024.08.01.

[801]Beiktatta a 2023. évi XLVI. törvény 8. §-a. Hatályos 2023.06.30.

[802]Szerkezetét módosította a 2000. évi CXIII. törvény 219. § -a. Hatályos 2001.01.01.

[803]Módosította a 2011. évi CXCVII. törvény 69. § 46-47. pontja. Hatályos 2012.03.01.

[804]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 66. § - a. Hatályos 2012.03.01.

[805]Módosította a 2023. évi XLVI. törvény 10. § 33. pontja. Hatályos 2023.06.30.

[806]Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXCVII. törvény 70. § - a. Hatálytalan 2012.03.01.

[807]Módosította az 1993. évi LXXXI. törvény 43. §-a. Hatályos 1993.09.02.

[808]Megállapította a 2009. évi LI. törvény 46. §-a. Hatályos 2009.09.01.

[809]Megállapította a 2013. évi XLVI. törvény 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.04.20.

[810]Beiktatta a 2011. évi CXCVII. törvény 67. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[811]Módosította a 2014. évi XCIX. törvény 183. §-a. Hatályos 2014.12.30.

[812]Megállapította a 2012. évi LXXVI. törvény 22. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.06.27.

[813]Módosította a 2014. évi XV. törvény 73. § (26) bekezdése l) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[814]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (9) bekezdés d) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[815]Beiktatta a 2011. évi CXCVII. törvény 67. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[816]Beiktatta a 2011. évi CXCVII. törvény 67. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[817]Beiktatta a 2012. évi LXIX. törvény 10. § - a. Hatályos 2012.06.20.

[818]A 2012. évi LXXVI. törvénnyel beiktatott 83/E. §-t hatályon kívül helyezte a 2012. évi CXCVII. törvény 7. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2012.12.16.

[819]Beiktatta a 2012. évi CXCVII. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.12.16.

[820]Beiktatta a 2012. évi CXCVII. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.12.16.

[821]Beiktatta a 2012. évi CXCVII. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.12.16.

[822]Számozását módosította a 2013. évi CCLII. törvény 91. § (18) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[823]Beiktatta a 2013. évi CCLII. törvény 91. § (16) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[824]Beiktatta a 2013. évi CCLII. törvény 91. § (16) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[825]Beiktatta a 2014. évi XV. törvény 73. § (22) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[826]Megállapította a 2015. évi CLXXI. törvény 4. §-a. Hatályos 2015.11.14.

[827]Beiktatta a 2014. évi LXXIII. törvény 2. § (11) bekezdése. Hatályos 2014.11.26.

[828]Beiktatta a 2015. évi CVIII. törvény 4. §-a. Hatályos 2015.07.09.

[829]Beiktatta a 2015. évi CLXXI. törvény 5. §-a. Hatályos 2015.11.14.

[830]Beiktatta a 2015. évi CXCIII. törvény 5. §-a. Hatályos 2015.12.12.

[831]Beiktatta a 2016. évi CXXI. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.01.01.

[832]Beiktatta a 2017. évi L. törvény 32. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[833]Beiktatta a 2017. évi XLIX. törvény 37. §-a. Hatályos 2017.07.01.

[834]Beiktatta a 2017. évi CXXVI. törvény 7. §-a. Hatályos 2017.10.28.

[835]Beiktatta a 2017. évi CXLIV. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[836]Beiktatta a 2018. évi XL. törvény 5. §-a. Hatályos 2018.07.26.

[837]Beiktatta a 2020. évi LXXIII. törvény 7. §-a. Hatályos 2020.08.01.

[838]Beiktatta a 2020. évi CLXV. törvény 17. §-a. Hatályos 2021.01.01.

[839]Beiktatta a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (7) bekezdése. Hatályos 2021.10.01.

[840]Beiktatta a 2021. évi CXXII. törvény 16. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[841]Beiktatta a 2021. évi CXXXIV. törvény 15. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[842]Beiktatta a 2022. évi XXVI. törvény 2. §-a. Hatályos 2022.08.01.

[843]Beiktatta a 2022. évi LXVIII. törvény 9. §-a. Hatályos 2023.01.01.

[844]Beiktatta a 2022. évi LX. törvény 5. §-a. Hatályos 2023.01.04.

[845]Beiktatta a 2022. évi LXVIII. törvény 9. §-a. Hatályos 2023.01.01.

[846]Beiktatta a 2022. évi LXVIII. törvény 9. §-a. Hatályos 2023.01.01.

[847]Beiktatta a 2023. évi XLVI. törvény 9. §-a. Hatályos 2023.06.30.

[848]Beiktatta a 2023. évi XLVI. törvény 9. §-a. Hatályos 2023.06.30.

[849]Beiktatta a 2023. évi XLVI. törvény 9. §-a. Hatályos 2023.06.30.

[850]Beiktatta a 2023. évi LXXXVII. törvény 2. §-a. Hatályos 2024.02.18.

[851]Beiktatta a 2024. évi XVIII. törvény 2. §-a. Hatályos 2024.08.01.

[852]Megállapította a 2022. évi XIX. törvény 31. §-a. Hatályos 2022.10.01.

[853]Beiktatta a 2012. évi CIV. törvény 14. § - a. Hatályos 2012.07.16.

[854]Szerkezetét módosította a 2011. évi CXV. törvény 6. §-a. Hatályos 2011.08.04.

[855]Megállapította a 2011. évi CXCVII. törvény 68. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.03.01.

[856]Hatályon kívül helyezte a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (10) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2021.10.01.

[857]Hatályon kívül helyezte a 2022. évi XIX. törvény 34. §-a. Hatálytalan 2022.08.01.

[858]Hatályon kívül helyezte a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (10) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2021.10.01.

[859]Hatályon kívül helyezte a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (10) bekezdése d) pontja. Hatálytalan 2021.10.01.

[860]Hatályon kívül helyezte a 2021. évi XCIX. törvény 173. §-a. Hatályos 2021.12.01.

[861]Hatályon kívül helyezte a 2021. évi CXXII. törvény 18. § b) pontja. Hatálytalan 2022.01.01.

[862]Beiktatta a 2011. évi CXV. törvény 6. §-a. Hatályos 2011.08.04.

[863]Módosította a 2022. évi V. törvény 18. § 15. pontja. Hatályos a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor.

[864]Módosította a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (10) bekezdés e) pontja. Hatályos 2021.10.01.

[865]Beiktatta a 2017. évi CXXVI. törvény 8. §-a. Hatályos 2017.10.28.

[866]Szerkezetét módosította az 1995. évi LXII. törvény 16. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.07.30.

[867]Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXCVII. törvény 70. § - a. Hatálytalan 2012.03.01.

[868]Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXCVII. törvény 70. § - a. Hatálytalan 2012.03.01.

[869]Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXCVII. törvény 70. § - a. Hatálytalan 2012.03.01.

[870]Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXCVII. törvény 70. § - a. Hatálytalan 2012.03.01.

[871]Megállapította a 2014. évi XXXV. törvény 8. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.07.16.

[872]Hatályon kívül helyezte a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (10) bekezdése f) pontja. Hatálytalan 2021.10.01.

[873]Megállapította a 2017. évi CXXVI. törvény 9. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.10.28.

[874]Hatályon kívül helyezte a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (10) bekezdése g) pontja. Hatálytalan 2021.10.01.

[875]Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXCVII. törvény 70. § - a. Hatálytalan 2012.03.01.

[876]Módosította a 2011. évi CCI. törvény 50. § b) pontja. Hatályos 2012.01.01.

[877]Beiktatta a 2017. évi CXXVI. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.10.28.

[878]Beiktatta a 2021. évi XXXII. törvény 39. § (8) bekezdése. Hatályos 2021.10.01.

[879]Beiktatta a 2022. évi XIX. törvény 32. §-a. Hatályos 2022.10.01.

[880]Az alcímet beiktatta a 2017. évi XLIX. törvény 38. §-a. Hatályos 2017.07.01.

[881]Beiktatta a 2017. évi XLIX. törvény 38. §-a. Hatályos 2017.07.01.

[882]Beiktatta a 2017. évi CXXVI. törvény 10. §-a. Hatályos 2017.10.28.

[883]Beiktatta a 2021. évi LXIV. törvény 71. § (13) bekezdése. Hatályos 2022.07.01.

Hivatkozó joganyagok

Oldal: 1/8 «Előző Következő»

1999. évi CIX. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetéséről

1998. évi XXXIX. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről

1999. évi XCIX. törvény az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról

1998. évi XXXIV. törvény a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról

1998. évi XXXIII. törvény az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról

1997. évi CXLV. törvény a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról

1998. évi XCI. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről

1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról

1997. évi CXXXII. törvény a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről

1997. évi CXX. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról

1997. évi CIII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól

1996. évi LXXXIX. törvény az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggő törvénymódosításokról

1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

1996. évi LX. törvény az egyes köztartozások behajtásával összefüggő törvények módosításáról

1996. évi CXI. törvény az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről

1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

1995. évi XLVIII. törvény a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról

1997. évi XXVII. törvény a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosításáról

1993. évi CXV. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséről

1993. évi LXXV. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról

1996. évi LXXXV. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról

1991. évi LXIII. törvény a befektetési alapokról

1997. évi CLIII. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről

1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Bírósági jogesetek

Oldal: 1/50 «Előző Következő»

BH+ 2000.1.86 A társadalombiztosítási tartozások besorolásánál az 1997. augusztus 6. napjától hatályos jogszabályi változások folytán irányadó szempontok [1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. törvény 57.§ (1) bek. e) és g) pontja].

BH+ 2000.1.87 A nyilvántartásba vételi díj befizetésének hiánya vagy késedelme az igénybejelentés határidejét nem módosítja, csupán a nyilvántartásba vételre van hatása [1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. törvény (többször mód. Cstv.) 46. § (7) bekezdés].

BH+ 2000.2.153 Az adós fizetésképtelenségének megállapítása szempontjából eredménytelen végrehajtásnak minősül az a végrehajtási eljárás, amely az adós lefoglalható vagyona hiányában szünetel [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: többször mód. Cstv.) 27. § (2) bek. b) pont, 1994. évi LIII. tv. (a továbbiakban: Vht.) 52. §, 54. §].

BH+ 2000.2.154 A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet felszámolási vagyona körében hozott felszámolói intézkedés kapcsán felmerülő kifogásról a Cstv. speciális rendelkezései alapján, nem a Pp. 123. §-a szerinti peres eljárás keretében lehet és kell dönteni [1991. évi IL. tv. 46. § (1) bek., 51. § (1) bek., Pp. 123. §].

BH+ 2000.3.214 A csődeljárás befejezetté nyilvánítása során a csődegyezség megfelelősége körében a bíróság vizsgálódási lehetősége kötött, csak a törvényi minimumra terjed ki. A csődegyezség jóváhagyása a vagyonfelügyelő hatáskörébe tartozik. A csődegyezség bírósági eljáráson kívül kötött polgári jogi egyezség [1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 14. § (3) és (5) bek., 20. § (1) bek a) és b) pont, 21.§ (3) bek.].

BH+ 2000.3.215 A felszámolási értékesítés során gyakorolt és a Ptk. szabályai szerinti elővásárlási jog összevetése [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (2) bek., Ptk. 373. § (1) és (2) bek.].

BH+ 2000.3.216 A pontatlan, hiányos, a hitelezői követelések részbeni sorrendjét nem vagy tévesen tartalmazó közbenső mérleg jóváhagyásra nem alkalmas, ezért a bíróságnak a közbenső mérleg jóváhagyása helyett annak elutasításáról kell rendelkeznie [1993. évi LXXXI. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (6) bek.].

BH+ 2000.3.217 A felszámoló a közbenső felszámolási mérlegben csak arra jogosult, hogy a felszámolási költségekre tartalékot képezzen, de nem jogosult díjelőleget felvenni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 50. § (3) és (6) bek., 59. § (1) bek., 82. § (2) bek.].

BH+ 2000.4.265 Nem állapítható meg a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjének (volt vezetőjének) felelőssége - és ezért vele szemben pénzbírság sem szabható ki - olyan iratoknak a felszámoló részére történő átadásának elmulasztásáért, amelyek igazolhatóan nem kerültek a birtokába [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 31. § (1) bek., 33. § (1) bek.].

BH+ 2000.4.266 Több évvel a felszámolási eljárás megindítását megelőzően indult perben megítélt perköltség nem sorolható a felszámolási költségek közé [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1) bek. a) és f) pont, 57. § (2) bek., 58. § (1) bek.].

BH+ 2000.4.267 A felszámoló díjának megállapításáról a bíróságnak a záróvégzésben kell rendelkeznie. A felszámoló díja tehát a záróvégzés jogerőre emelkedésekor válik esedékessé. Ebből az következik, hogy a felszámolói díjnál korábban esedékes felszámolási költségként kielégítendő követelések akkor is megelőzik a felszámoló díjkövetelését, ha arra semmilyen fedezet nem marad [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) bek., 58. § (1) bek., 59. §].

BH+ 2000.4.268 A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény 1997. augusztus 6. napjától hatályos módosítása óta a végelszámolással szemben a felszámolási eljárás az elsődleges [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 65. § (4) bek., 72. § (3) bek., 1997. évi XXVII. tv. 30. §, 31. §, 33. § (2) bek.].

BH+ 2001.1.29 Nem szabható ki pénzbírság a gazdálkodó szervezet olyan vezetőjével (volt vezetőjével) szemben, aki ténylegesen nincs abban a helyzetben, hogy a felszámolónak a szükséges adatokat szolgáltassa [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. 31. §, 33. §].

BH+ 2001.1.30 I. A felszámoló önálló, speciális perindítási jogköre és az ez esetben szükséges perbenállások [1991. évi IL. tv. 40. §, Pp. 130. § (1) bek. g) pont, 157. § a) pont]. II. A felszámoló önálló perindítási jogkörén kívül a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet - a felszámolás kezdő időpontjától kezdődően értelemszerűen a felszámoló útján - nincs elzárva attól, hogy a Ptk. szerint őt megillető megtámadás jogával éljen [Ptk. 210. § (1) és (4) bek., 236. § (2) bek. c) pont].

BH+ 2001.1.31 A felszámolás kezdő időpontját megelőzően több évvel indult perben a hitelező részére megítélt ügyvédi munkadíj nem sorolható a felszámolási költségek közé [1993. évi LXXXI. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: mód.Cstv.) 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek. c) és e) pontja].

BH+ 2001.1.45 Felszámolás közzétételét követően a betéti társaság képviselője perindítási jogosultsággal nem rendelkezik (Pp. 327. §, 1991. évi IL. tv. 28. §, 1990. évi XCI. tv. 9. §)

BH+ 2001.2.73 Amennyiben a bizományos a hozzá befolyó pénzösszeget nem tartja a megbízó javára elkülönített számlán, a megbízó hitelező követelése nem elégíthető ki a többi hitelező igényének figyelmen kívül hagyása mellett, azokat megelőzve, hanem hitelezői igényként a Cstv. 57. §-a szerinti kielégítési sorrend szerint kell besorolni [Ptk. 94. §, 117. §, 479. § (2) bek., 507. §, 509. § (1) bek., (3) bek. c) pont, 513. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: mód.Cstv.) 3. § e)

BH+ 2001.2.74 A felszámolás körébe tartozó vagyontárgyra vonatkozó vételi jog engedése nem felel meg a nyilvános értékesítés követelményének, ezért az ilyen kikötés semmis [Ptk. 234. § (1) bek., 1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (továbbiakban: többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 38. § (4) bek., 48. §, 49. § (1) és (4) bek.].

BH+ 2001.2.80 A felszámoló díja a zárómérlegben kerül megállapításra és csak annak jogerőre emelkedésével válik esedékessé. Ebből következően a felszámolói díj kielégítésére csak akkor kerülhet sor, ha a korábban esedékessé vált a) pontos hitelezői igények teljes kielégítése után arra még marad fedezet [1993. évi LXXXI. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (továbbiakban: módosított Cstv.) 57. § (1) bek. a) és c) pont, 57. § (2) bek. a) és c) pont, 58. § (1) bek., 59. § (1) bek., 60. § (1) bek.].

BH+ 2001.3.127 Az adós fizetésképtelensége semmis megállapodás alapján nem állapítható meg. A hitelező által csatolt iratok alapján nyilvánvaló semmisséget a bíróságnak hivatalból kell figyelembe venni [Ptk. 200. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 17. §, 163. § (1) és (2) bek., 177. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 24. § (1) és (2) bek., 27. § (2) bek.].

BH+ 2001.3.128 A beszámítás elbírálásánál irányadó szempontok [Ptk. 207. § (1) bek., 296. § (1) és (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 38. § (3) bek.].

BH+ 2001.3.130 Az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (mód. Cstv.) 36. §-a a felszámolás kezdő időpontjában lejárt pénzkövetelés tekintetében engedi meg a beszámítást. Nem tartalmaz megkötöttséget avonatkozásban, hogy mikor lehet beszámítási kifogással élni. Ebből következően a beszámítás a felszámolás egész tartama alatt - a később keletkezett követeléssel szemben is - előterjeszthető [1993. évi LXXXI. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 36. §, 51. § (3) bek., Ptk. 296. § (2) bek.].

BH+ 2001.3.131 A felszámolási eljárásban a kifogás elbírálása keretében a bíróság a felszámoló mulasztására vonatkozóan csupán megállapítást nem tehet, nem állapíthatja meg, hogy a felszámoló késedelmes intézkedése miatt a hitelezőt joghátrány érte. Mindez csak a felszámoló ellen indított kártérítési perben vizsgálható [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 51. § (1) és (3) bek., 52. § (5) bek., 54. §, 56. § (2) bek., 57. §].

BH+ 2001.4.174 A felszámolás kezdő időpontjától az adós gazdálkodó szervezet vagyonára vonatkozó jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. Ezért a felszámolás kezdő időpontja után az adós gazdálkodó szervezet által - a felszámoló rendelkezése nélkül - kifizetett összeget a jogosult - jó vagy rosszhiszeműségétől függetlenül - köteles annak kamataival együtt visszafizetni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 34. § (2) bek., 38. § (3) bek., 57. § (1) bek., 58. § (1) bek., Ptk. 3

BH+ 2001.4.175 A pénzintézet az adós nála vezetett számláját a számlatulajdonos rendelkezése nélkül csak a csőd bejelentésétől, illetve a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásától történő tudomásszerzésig terhelheti meg. Az ezt követően leemelt összeget a pénzintézet akkor is köteles visszafizetni, ha az korábban az adós által a pénzintézetre engedményezett követelésből származott [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 27.§ (1) bek., 38. § (3) bek., 83. § b) pont, Ptk. 328

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu