BH+ 2000.1.86

A társadalombiztosítási tartozások besorolásánál az 1997. augusztus 6. napjától hatályos jogszabályi változások folytán irányadó szempontok [1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. törvény 57.§ (1) bek. e) és g) pontja].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az adós ellen 1997. évben indult felszámolási eljárás során - melyben a felszámolás kezdő időpontja 1997. december 29-e volt - az elsőfokú bíróság a 21. sorszámú végzésével elutasította a hitelező kifogását. A végzés indokolása szerint a hitelező 23.547.544,- Ft összegű, a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett késedelmi pótlék megfizetése iránti igényét a felszámoló helyesen sorolta az 1991. évi IL. törvény 57. §-a (1) bekezdésének g) pontjába. Az adott felszámolási eljárás az 1997. é...

BH+ 2000.1.86 A társadalombiztosítási tartozások besorolásánál az 1997. augusztus 6. napjától hatályos jogszabályi változások folytán irányadó szempontok [1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. törvény 57.§ (1) bek. e) és g) pontja].
Az adós ellen 1997. évben indult felszámolási eljárás során - melyben a felszámolás kezdő időpontja 1997. december 29-e volt - az elsőfokú bíróság a 21. sorszámú végzésével elutasította a hitelező kifogását. A végzés indokolása szerint a hitelező 23.547.544,- Ft összegű, a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett késedelmi pótlék megfizetése iránti igényét a felszámoló helyesen sorolta az 1991. évi IL. törvény 57. §-a (1) bekezdésének g) pontjába. Az adott felszámolási eljárás az 1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. törvény szabályai alapján folyik. Az 1997. augusztus 6. napjától hatályos módosítás értelmében a késedelmi pótlék a keletkezés jogcímétől függetlenül a "g" kielégítési csoportba tartozik. E törvényi rendelkezés a korábbi - a Legfelsőbb Bíróság által hozott és a kifogást előterjesztő hitelező által is hivatkozott eseti döntésekkel is alátámasztott - gyakorlattal ellentétben már nem teszi lehetővé a késedelmi pótlék "e" csoportos követelésként való besorolását. Az elsőfokú bíróság ezért a csődtörvény 51. §-ának (3) bekezdése alapján a hitelező kifogását elutasította.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a hitelező nyújtott be fellebbezést. Kérte a végzés megváltoztatásával a kifogásának helyt adó határozat hozatalát. Hivatkozott arra: hitelezői igényét, egységesen, a hivatkozott jogszabály 57. §-a (1) bekezdésének e) pontjába kell sorolni, tekintettel arra, hogy a törvény 1997. augusztus 6. napját követően is a "társadalombiztosítási tartozások" fogalmat használja. Jogszabálysértő a késedelmi pótlék, mint társadalombiztosítási követelés g) pontba történő besorolása.
A fellebbezésre tett észrevételében a felszámoló az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. Előadta: helyesen hivatkozott a végzésében az elsőfokú bíróság arra, hogy 1997. augusztus 6. napjától a társadalombiztosítási járulék, a késedelmi kamat, a késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás egyaránt az 1991. évi IL. törvény 57. §-a (1) bekezdésének g) pontjába sorolandó hitelezői igény. Ennek megfelelően nem alkalmazható a korábban hatályban volt csődtörvény.
A hitelező fellebbezése nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre állt adatok alapján helyesen állapította meg a tényállást, helyes az arra alapított jogi döntése is. A hitelező a fellebbezésében nem hozott fel olyan új tényt vagy bizonyítékot, amely alkalmas lenne az elsőfokú bíróság érdemben helyes végzésének a megváltoztatására.
Az adott eljárásban a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvénnyel, valamint az időközben (1997. augusztus 6-án) hatálybalépett 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (többször mód. Cstv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. E törvény 57. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint ebbe a kielégítési kategóriába tartoznak a társadalombiztosítási tartozások, az adók - kivéve a (2) bekezdés c) pontja szerinti adótartozásokat - és az adók módjára behajtható köztartozások, valamint a víz- és a csatornadíjak. A g) pontba kell sorolni a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozásokat. Helyes értelmezés szerint e törvényi rendelkezés - eltérően a korábbi szabályozástól - speciális előírást tartalmaz a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozások besorolása vonatkozásában. Kiveszi az 57. § (1) bekezdésének e) pontjába besorolni rendelt társadalombiztosítási tartozások köréből a pótlék és bírság jellegű tartozásokat. Ennek megfelelően a társadalombiztosítási tartozások a jogszabályban írtaknak megfelelő bontásban kerülhetnek besorolásra.
Az adott ügyben helyesen járt el tehát a felszámoló akkor, amikor a hitelező által eredetileg bejelentett igényt a többször mód. Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének g) pontjába tartozóként vette nyilvántartásba.
A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a többször mód. Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése folytán megfelelően alkalmazandó Pp. 259. §-ára utalással, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján - lényegében helyes indokaira tekintettel - helybenhagyta. (Legf. Bír. Fpk. VIII.31.898/1998.sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.