adozona.hu
BH+ 2001.1.45
BH+ 2001.1.45
Felszámolás közzétételét követően a betéti társaság képviselője perindítási jogosultsággal nem rendelkezik (Pp. 327. §, 1991. évi IL. tv. 28. §, 1990. évi XCI. tv. 9. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a K. Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. képviselője volt. Az APEH Megyei Igazgatósága az 1995. február 22-e és március 16. között lefolytatott ellenőrzés eredményeképpen a Bt. terhére az 1995. április 24-én kelt határozattal több adónemben adókülönbözetet állapított meg és a társaságot összesen 1.479.000 forint adóhiány, valamint bírság, késedelmi pótlék és mulasztási bírság megfizetésére kötelezte. A határozat elsőfokon jogerőre emelkedett. A Bt. 1997. július 25-től kezdődően felszám...
BH+ 2001.1.45 Felszámolás közzétételét követően a betéti társaság képviselője perindítási jogosultsággal nem rendelkezik (Pp. 327. §, 1991. évi IL. tv. 28. §, 1990. évi XCI. tv. 9. §)
A felperes a K. Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. képviselője volt. Az APEH Megyei Igazgatósága az 1995. február 22-e és március 16. között lefolytatott ellenőrzés eredményeképpen a Bt. terhére az 1995. április 24-én kelt határozattal több adónemben adókülönbözetet állapított meg és a társaságot összesen 1.479.000 forint adóhiány, valamint bírság, késedelmi pótlék és mulasztási bírság megfizetésére kötelezte. A határozat elsőfokon jogerőre emelkedett. A Bt. 1997. július 25-től kezdődően felszámolás alatt áll.A felperes, mint a Bt. képviselője keresetet nyújtott be az adóellenőrzés során hozott elsőfokú határozat, a végrehajtás elrendeléséről szóló értesítés, az APEH elnöke által 1997. szeptember 30-án kelt felügyeleti intézkedés során hozott határozat, az alperes 1995. augusztus 2-án kelt késedelmi pótlék törlése és a fizetési halasztás engedélyezésére irányuló méltányossági kérelem elutasításáról szóló határozat, az alperes 1995. október 10-én kelt a késedelmi pótlék törlésére és a tőketartozásra vonatkozó részletfizetés iránti kérelemnek részben helytadó határozat, az APEH Csődeljárási és Végrehajtási Osztálya 1996. március 26-án kelt ingatlan végrehajtást elrendelő határozat, az alperes 1996. május 6-án kelt felügyeleti intézkedést felterjesztő irata, az APEH Hatósági Főosztály Megyei Hatósági Osztálya 1996. június 6-án kelt felügyeleti intézkedés tételét elutasító határozata, az APEH Jogi Főosztálya 1997. november 28-án kelt tájékoztatása, a PM Adóigazgatási Főosztály 1998. június 23-án kelt értesítése, valamint az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa 1998. december 31-én kelt hatásköre hiányát megállapító irata felülvizsgálata iránt. Hivatkozott arra, hogy a bírósági felülvizsgálat lehetőségére nem oktatták ki, ezért most kíván jogorvoslatot igénybe venni az intézkedések ellen.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította a Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontja alapján. A határozat indokolása szerint a felperes a Pp. 327. § (1) bekezdése alapján a közigazgatási per indítására nem jogosult, a felszámolás kezdő napjától a K. Bt. képviseletére csak T. I. felszámoló biztos jogosult. A felszámolási eljárás elrendelésével a felperes képviseleti jogosultsága megszűnt.
A végzés ellen a felperes nyújtott be fellebbezést annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság per érdemi tárgyalására történő kötelezése iránt. Fellebbezésében hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság végzése törvénysértő, mert a felszámolás elrendeléséig a Bt. képviseletére jogosult volt mint beltag. A keresettel támadott határozatokat határidőben betegsége miatt nem tudta megtámadni, a támadott határozatok törvényes érdekét érintik, mert a Bt. vagyona a megállapított adótartozások fedezésére nem elegendő, ezért a végrehajtást majd a beltagok vagyonára is el fogják rendelni. Mindezek alapján az elsőfokon jogerős adóhatározat és a felügyeleti intézkedés folytán hozott határozat bírósági felülvizsgálata nem zárható ki olyan személyekkel szemben, akik a végrehajtás során a javaikat elveszthetik. A felszámoló biztos az adótartozás tisztázása érdekében nem járt el, a végrehajtási jog is bejegyzésre került az ingatlanra.
Az alperes észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés alaptalan.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan vont le jogi következtetést a Pp. 327. § (1) bekezdése alapján a felperes perindítási jogosultságának hiányára. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. tv. 28. § (1) és (2) bekezdése értelmében a felszámolást elrendelő végzés közzététele napjától a felszámolás alá vont szervezetet a felszámoló képviseli. Ezt követő időszakban csak a felszámoló jogosult jognyilatkozatok tételére. Ennek megfelelően rendelkezik az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. tv. (továbbiakban: Art.) 9. § (4) bekezdése is mely előírja, hogy a felszámolás kezdő időpontjától az adózó kötelezettségeit és jogait csak a felszámoló gyakorolhatja. Mindezek alapján a felperes a Kála Bt. felszámolásának elrendelését követően perindítási jogosultsággal nem rendelkezett. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság helytállóan rendelkezett a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításáról, ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. § alapján alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése szerint helybenhagyta. (Legf.Bír.Kpkf.V.27.780/1999. sz.)
