adozona.hu
BH+ 2001.1.29
BH+ 2001.1.29
Nem szabható ki pénzbírság a gazdálkodó szervezet olyan vezetőjével (volt vezetőjével) szemben, aki ténylegesen nincs abban a helyzetben, hogy a felszámolónak a szükséges adatokat szolgáltassa [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. 31. §, 33. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság végzésében B. Z., K. S. és G. Z. beltagokat egyenként 200.000 - 200.000,- Ft pénzbírsággal sújtotta és felhívta, hogy haladéktalanul tegyenek eleget a többször módosított 1991. évi IL. törvény 31. §-ának (1) bekezdésében foglalt kötelezettségeiknek és azt a bíróság előtt igazolják.
A végzés ellen B. Z., az adós egyik beltagja nyújtott be fellebbezést, melyben anyagi körülményeire hivatkozással a pénzbírság mérséklését, illetve részletfizetés engedélyezését kérte. Utóbb a ...
BH+ 2001.1.29 Nem szabható ki pénzbírság a gazdálkodó szervezet olyan vezetőjével (volt vezetőjével) szemben, aki ténylegesen nincs abban a helyzetben, hogy a felszámolónak a szükséges adatokat szolgáltassa [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. 31. §, 33. §].
Az elsőfokú bíróság végzésében B. Z., K. S. és G. Z. beltagokat egyenként 200.000 - 200.000,- Ft pénzbírsággal sújtotta és felhívta, hogy haladéktalanul tegyenek eleget a többször módosított 1991. évi IL. törvény 31. §-ának (1) bekezdésében foglalt kötelezettségeiknek és azt a bíróság előtt igazolják.A végzés ellen B. Z., az adós egyik beltagja nyújtott be fellebbezést, melyben anyagi körülményeire hivatkozással a pénzbírság mérséklését, illetve részletfizetés engedélyezését kérte. Utóbb a jogi képviselő által benyújtott fellebbezésében a végzés hatályon kívül helyezését és a pénzbírság megfizetése alóli mentesítését kérte. Fellebbezését azzal indokolta, hogy bár az adósnak egyik beltagja volt, a másik beltaggal, K. S.-sel együtt csak fizikai munkát végzett, az un. "papír munkát" kizárólagosan G. Z., a harmadik beltag végezte. Ő tartotta a kapcsolatot a gazdálkodó szervezet könyvelőjével és nála vannak a bt.-vel kapcsolatos iratok, levelezések. A bt.-nél már 4 éve nem dolgozik. Amikor lakóhely változása miatt késve kézhez kapta a felszámoló és a bíróság felhívásait, azokra többnyire válaszolt is, azonban mivel iratanyaggal nem rendelkezett, a törvényben foglalt kötelezettségét rajta kívül álló ok miatt nem tudta teljesíteni.
A fellebbezés annyiban alapos, hogy az eddig rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet megalapozottan következtetni arra, hogy az adós gazdálkodó szervezet fellebbezéssel élő beltagja a jelen eljárásra alkalmazandó 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (továbbiakban: többször módosított Cstv.) 31. §-ában foglalt kötelezettségeit vétlenül mulasztotta-e el, illetve képes-e eleget tenni iratátadási, adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségének és mennyiben.
A többször módosított Cstv. 33. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság az adós gazdálkodó szervezettől a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett jövedelemnek 50%-áig terjedő pénzbírsággal sújthatja a gazdálkodó szervezetnek azt a vezetőjét, aki a 31. §-ban foglalt kötelezettségét, vagy a pénzintézeteknek adandó közlést elmulasztotta, vagy valótlan adatot közölt, akkor is, ha már nem áll az adósnál munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyban, tagsági viszonyban, vagy vezetői tisztségviselői minősége megszűnt.
A felhívott törvényi rendelkezésből következik, hogy a többször módosított Cstv. 31. §-ában foglalt kötelezettségét az adós gazdálkodó szervezet vezetője, vagy vezetői - bt. esetében a beltagok - akkor is kötelesek teljesíteni, ha a munkaviszonyuk, vagy tagsági viszonyuk, illetőleg vezetői tisztségviselői minőségük megszűnt. A törvényi kötelezettségek teljesítése szempontjából általában annak sincs jogi jelentősége, hogy a gazdálkodó szervezeten belül az egyes vezetők a vezetői feladatokat miként osztják meg.
Nem hagyható azonban figyelmen kívül az a körülmény, mely szerint a pénzbírság kiszabásának az a célja, hogy az érintett személyeket a törvényi kötelezettségük teljesítésére rábírja, és ezáltal a felszámolási eljárás lefolytatása akadálymentes legyen. Amennyiben tehát a beltag e minősége ellenére ténylegesen nincs abban a helyzetben, hogy a felszámoláshoz szükséges adatokat szolgáltassa, illetőleg átadja, a pénzbírság kiszabása ellenére sem teljesül a törvényhozói cél.
A fellebbezéssel élő B. Z. beltag fellebbezésében állította, hogy nincs a felszámoló részére szolgáltatandó adatok és iratok birtokában. Ennek megállapításához a bizonyítási eljárás kiegészítése szükséges, ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a többször módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése folytán megfelelően alkalmazott Pp. 259. §-a és 252. §-ának (3) bekezdése alapján fellebbezett részében hatályon kívül helyezte, és e körben az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárás során az elsőfokú bíróságnak a beltagok meghallgatása útján tényállást kell megállapítani arra nézve, hogy az adós gazdálkodó szervezeten belül az adminisztrációs teendőket ki látta el, az iratok kinek a birtokában vannak, tehát ki képes a törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség megadására.
A pénzbírság összegének megállapításához tényállást kell arra is megállapítani, hogy B. Z.-nak mennyi volt az adós gazdálkodó szervezettől a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett jövedelme. (Legf.Bír. Fpk.VI.31.445/2000. sz.)