adozona.hu
BH+ 2000.4.265
BH+ 2000.4.265
Nem állapítható meg a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjének (volt vezetőjének) felelőssége - és ezért vele szemben pénzbírság sem szabható ki - olyan iratoknak a felszámoló részére történő átadásának elmulasztásáért, amelyek igazolhatóan nem kerültek a birtokába [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 31. § (1) bek., 33. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság végzésével D. T. ügyvezetőt 50.000 Ft pénzbírsággal sújtotta. A végzés indokolásában utalt arra, hogy az adós elleni felszámolási eljárás során az adós gazdálkodó szervezet vezetője az 1991. évi IL. törvény 31. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt kötelezettségét nem teljesítette, ezért a bíróság a már figyelmeztetésben részesült vezetővel szemben pénzbírságot szabott ki.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az ügyvezető fellebbezést nyújtott be. Kérte a végzés megválto...
BH+ 2000.4.265 Nem állapítható meg a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjének (volt vezetőjének) felelőssége - és ezért vele szemben pénzbírság sem szabható ki - olyan iratoknak a felszámoló részére történő átadásának elmulasztásáért, amelyek igazolhatóan nem kerültek a birtokába [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 31. § (1) bek., 33. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság végzésével D. T. ügyvezetőt 50.000 Ft pénzbírsággal sújtotta. A végzés indokolásában utalt arra, hogy az adós elleni felszámolási eljárás során az adós gazdálkodó szervezet vezetője az 1991. évi IL. törvény 31. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt kötelezettségét nem teljesítette, ezért a bíróság a már figyelmeztetésben részesült vezetővel szemben pénzbírságot szabott ki.Az elsőfokú bíróság végzése ellen az ügyvezető fellebbezést nyújtott be. Kérte a végzés megváltoztatásával a pénzbírság megfizetése alól való mentesítését. Hivatkozott arra, hogy az élettársa, D. I. volt a valódi tulajdonosa az adós gazdálkodó szervezetnek. 1995-ben közös gyermekükre való hivatkozással aláíratott vele egy jegyzőkönyvet, amely azt tartalmazta, hogy K.-né N. E. helyett ő lett az ügyvezetője az adósnak. Azonban semmiféle tevékenységet nem végzett. Többször is kérte D. I.-tól, hogy szüntesse meg a tisztségét, mert időközben tájékoztatták ennek jelentőségéről. D. I. azonban ehhez nem járult hozzá, majd büntetőeljárást indíttattak ellene, így 1996. decemberében végleg megszakadt közöttük minden kapcsolat. Nevezett a börtönbüntetését tölti. D. I. nem tájékoztatta arról, hogy hol vannak a kft. iratai. Ami rendelkezésre állt, azokat átadta a felszámolóbiztosnak, az erre vonatkozó jegyzőkönyv másolatát csatolta. Csatolta továbbá a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár által felvett jegyzőkönyv másolatát is, amely tartalmazza, hogy a felszámolásra az intézkedést megtette. Hivatkozott továbbá arra, hogy vétkes magatartást vagy mulasztást nem követett el, jelenleg munkanélküli, kiskorú gyermekét rendkívüli erőfeszítéssel neveli.
A fellebbezés annyiban alapos, hogy az elsőfokú bíróság nem derítette fel kellően a tényállást, s így a rendelkezésre álló adatok alapján megalapozott döntés az ügyben nem hozható. Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú végzést a jelen ügyben alkalmazandó, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (mód. Cstv.) 6. §-ának (2) bekezdése szerint megfelelően alkalmazandó Pp. 259. §-ára figyelemmel, a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra, újabb határozat hozatalára utasította.
Az elsőfokú bíróságnak az újabb eljárás során be kell szereznie az adós gazdálkodó szervezet cégjegyzékét és ennek tartalma alapján kell megállapítania, hogy a megbírságolt D. T. mettől-meddig töltötte be az ügyvezetői tisztséget. A mód. Cstv. 33. §-ának (1) bekezdése szerint a 31. §-ban foglalt kötelezettség, vagy a pénzintézeteknek adandó közlés elmulasztása esetén, vagy valótlan közlés esetén akkor is a gazdálkodó szervezet vezetője a felelős, ha már nem áll az adósnál munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel együttjáró egyéb jogviszonyban, tagsági viszonyban, vagy vezető tisztségviselői minősége megszűnt. Azt azonban vizsgálnia kell az elsőfokú bíróságnak: valóban helyt foghat-e az ügyvezetőnek az az előadása, hogy ténylegesen nem látta el ezt a feladatot és részére az iratok átadásra sem kerültek. Szükség esetén nevezettet tanúként is meghallgathatja az elsőfokú bíróság. Nyilvánvaló ugyanis, amely iratokat nem vett át, azokért a felelőssége sem állapítható meg D. T.-nek. Ha D. T. részben tett eleget a kötelezettségének, felmerülhet a pénzbírság alacsonyabb összegben történő kiszabásának lehetősége, illetve annak a kiszabásától a bíróság kimentés esetén el is tekinthet.
Amennyiben az elsőfokú bíróság a bizonyítás adatai alapján arra a következtetésre jut, hogy D. T. a pénzbírság kiszabására okot adott, tisztáznia kell, hogy az ügyvezető a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben milyen összegű jövedelmet vett fel. Jelenleg ugyanis nem áll adat rendelkezésre a mód. Cstv. 33. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerinti, a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett jövedelem összegéről, amelynek figyelembevételével kell megállapítani a pénzbírság összegszerűségét.
A fenti bizonyítás lefolytatását követően lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy megalapozott döntést hozzon az ügyben. (Legf.Bír. Fpk.VIII.30.431/1999. sz.)