adozona.hu

1992. évi LXXXIV. törvény

1992. évi LXXXIV. törvény

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Mi ez?

Kibocsátó(k): Országgyűlés
Jogterület(ek): Államháztartási jog , Társadalombiztosítási jog
Tipus: törvény
Érvényesség kezdete: 2023.01.01
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Országgyűlés - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 85. és 86. §-ában foglaltakra, a társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövid távú feladatokról szóló 60/1991. (X. 29.) OGY határozatban meghatározott célokra, valamint a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvényben foglaltakra figyelemmel - az államháztartás alrendszerét képező társadalombiztosítás két ága: a nyugdíjbiztosítás és az e...

Csak a jogszabály szövegének mutatása

1992. évi LXXXIV. törvény

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről[1]

Az Országgyűlés - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 85. és 86. §-ában foglaltakra, a társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövid távú feladatokról szóló 60/1991. (X. 29.) OGY határozatban meghatározott célokra, valamint a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvényben foglaltakra figyelemmel - az államháztartás alrendszerét képező társadalombiztosítás két ága: a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás pénzügyi alapjainak elkülönítése és ezáltal a biztosítási ágak önálló gazdálkodásának erősítése érdekében, továbbá az említett alapok 1993. évi költségvetésének meghatározása céljából a következő törvényt alkotja:

I.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI

Általános rendelkezések

1. § (1) A társadalombiztosítás két biztosítási ágának pénzügyi folyamatai az ágak önálló pénzügyi alapjain:
a) a Nyugdíjbiztosítási Alapon és
b) az Egészségbiztosítási Alapon
(a továbbiakban együtt: Alapok) keresztül bonyolódnak le.
(2)[2] Az Alapok az államháztartás központi alrendszerének részei.
(3)[3]
2. § (1) Az Alapok e törvény rendelkezéseinek keretei között önállóan gazdálkodnak. Ennek során
a) a 4-5. §-ban meghatározott bevételeik keletkeznek, az ott megjelölt kiadásokat teljesítik, továbbá a bevételek és kiadások egyenlegeként bevételi vagy kiadási többletet mutatnak ki;
b)[4]
c)[5] a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről, illetve a költségvetés végrehajtásáról a központi költségvetésről, illetve annak végrehajtásáról szóló törvény rendelkezik.
(2)[6]
(3)[7] Az Alapok pénzeszközei az Alapok között csak törvényi rendelkezés alapján csoportosíthatók át.
(4)[8]
3. § (1)[9]
(2)[10]
(3)[11]
(4)[12]
(5)[13]
(6)[14] Nem minősül az Alapok kiadásának, illetve bevételének a társadalombiztosítási szervek által folyósított, de a központi költségvetés, más intézmény vagy gazdálkodó szervezet által finanszírozott ellátások, ellátásrészek kiadása, illetve annak megtérítése. Az előzőek szerint kell megítélni a Kincstári Egységes Számla forrásainak a kiadások megelőlegezésére történő igénybevételét, és annak visszapótlását.
(7)[15]

A Nyugdíjbiztosítási Alap

4. § (1)[16] A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj - ideértve a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdése alapján megállapított öregségi nyugdíjat is -, a hozzátartozói nyugellátás, a törvényben meghatározott méltányossági kifizetések, a nyugdíjprémium, a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint a társadalombiztosítási nyugellátás összege alapján kiszámított, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyéb egyszeri juttatás fedezetére szolgál.
(2)[17] A Nyugdíjbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt ellátásokon túl, azok finanszírozásával, megállapításával és az adatszolgáltatással, továbbá a központi nyugdíjbiztosítási szerv és a nyugdíjfolyósító szerv hatáskörébe tartozó feladatokkal összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásokra, bankköltségre, postaköltségre - ideértve a bérmentesítő gép alkalmazásával kapcsolatos költségeket is - az ügyfelekkel való kapcsolattartás nyomtatott dokumentumainak előállítási költségére, a kapcsolattartás elektronikus és digitális eszközeinek - ideértve a kapcsolódó szolgáltatásokat - fenntartási költségére, az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási tevékenység költségeire, valamint a törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel, ideértve az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény szerint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő nyugdíjbiztosítási átutalás során a Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő összeg fedezetét.
(3)[18] A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:
a)[19] a szociális hozzájárulási adónak a Nyugdíjbiztosítási Alapot a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti arányban megillető része;
b)[20] a biztosított által fizetett társadalombiztosítási járulékból a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető rész, valamint a megfizetett nyugdíjjárulék;
c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve
1.[21] az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető része,
2.[22] az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) 7. §-a alapján a kincstár által a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalt összeget,
3.[23]
4.[24]
5.[25]
6.[26]
7.[27] a magánnyugdíjpénztár által a pénztártag egyéni számlájáról a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átutalt összeget;
d)[28] a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (a továbbiakban: az állami adóhatóság) kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra a tárgyhónapban befolyt bevételből a 13. számú mellékletben foglaltak alapján havonta meghatározott, a tárgyhót követő hónap 15-éig átutalt összeg;
e) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 91. §-a szerinti mulasztási bírság;
f)[29] a központi támogatások;
g)[30] a nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos, a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetett - jogalap nélkül felvett, vagy más ok miatt - visszatérült, bevételként elszámolt összeg és az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény szerint a nyugdíjbiztosítási visszautalás során a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összeg,
h) a Nyugdíjbiztosítási Alap részére tartozás fejében átadott vagyon értékesítéséből, hozamából származó bevétel;
i)[31] a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz tartozó állami vagyon értékesítéséből és egyéb bevételeiből származó összeg;
j)[32]
k)[33]
l)[34] törvény alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átadandó egyéb pénzeszköz.

(4)[35]
(5)[36] A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény és a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerint megállapított hozzátartozói nyugellátások fedezetét a központi költségvetés megtéríti a Nyugdíjbiztosítási Alapnak.

Az Egészségbiztosítási Alap

5. §[37] (1) Az Egészségbiztosítási Alap
a)[38]
b)[39] az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, ideértve a csecsemőgondozási díjat, az örökbefogadói díjat, terhességi-gyermekágyi segélyt, a táppénzt, a betegséggel kapcsolatos segélyeket, a kártérítési járadékot, a baleseti járadékot, a gyermekgondozási díjat, a rokkantsági és rehabilitációs ellátásokat, valamint az egészségbiztosítás egyes pénzbeli ellátásainak összege alapján kiszámított, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyszeri juttatást és tizenharmadik havi ellátást,
c)[40] a természetben nyújtott ellátások, ideértve a gyógyító-megelőző ellátásokat, a gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátást, az anyatej-ellátást, a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz támogatást, az utazási költségtérítést, továbbá a nemzetközi egyezményekből eredő és külföldön történő ellátásokat,
kiadásainak fedezetére szolgál.
(2)[41] Az Egészségbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt ellátásokon túl, azok finanszírozásával összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásra, bankköltségre, postaköltségre, a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető, a társadalombiztosítási ellátások kifizetőhely által folyósított összegének 1%-ával azonos költségtérítésre, a jóváhagyott működési kiadások külső forrásból nem biztosított összegének fedezetére, továbbá az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási tevékenység költségeinek és törvényben meghatározott egyéb kiadásnak a fedezetére szolgál.
(3)[42] A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:
a)[43] a szociális hozzájárulási adónak az Egészségbiztosítási Alapot a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti arányban megillető része;
b)[44] a biztosított által fizetett társadalombiztosítási járulék Egészségbiztosítási Alapot megillető része;
c)[45] egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve
1.[46] az egészségügyi szolgáltatási járulékot,
2.[47] az egészségbiztosítási ellátásokra kötött megállapodás alapján fizetett járulékot,
3. a munkáltatói táppénz-hozzájárulást,
4.[48] az Efo.tv. 7. §-a alapján a kincstár által az Egészségbiztosítási Alapnak átutalt összeget,
5.[49] az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás Egészségbiztosítási Alapot megillető része;
6.[50]
d) az egészségügyi hozzájárulás;
e)[51] az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra a tárgyhónapban befolyt bevételből a 13. számú mellékletben foglaltak alapján havonta meghatározott, a tárgyhót követő hónap 15-éig átutalt összeg;
f)[52] a központi támogatások, ideértve az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos költségvetési hozzájárulást és törvényben előírt egyéb támogatás összegét;
g) az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek, ideértve
1. a terhesség-megszakítással kapcsolatos egyéni térítési díjat,
2. a baleseti és egyéb kártérítések megtérített összegét,
3. az Egészségbiztosítási Alapból kifizetett - jogalap nélkül felvett vagy más ok miatt - visszaérkezett bevételként elszámolt összeget,
4.[53] a nemzetközi egyezményekből eredő ellátások megtérítésének összegét,
5.[54] egyéb törvényben meghatározott további bevételeket;
h) az Egészségbiztosítási Alap részére tartozás fejében átadott vagyon értékesítéséből, hozamából származó bevétel;
i)[55] az Egészségbiztosítási Alaphoz tartozó állami vagyon értékesítéséből és egyéb bevételeiből származó összeg;
j)[56] a 10. §-ban meghatározott működési bevételek;
k)[57]
(4)
5/A. §[58]
5/B-5/C. §[59]

Az Alapok tartalékai

6. § (1)[60]
(2)[61]
(3)[62] Az Alapok követelései fejében az adós által felajánlott vagyonnak az Alapok kezelése tekintetében döntési jogkörrel rendelkező szerv (szervek) által történő elfogadása adásvétel jogcímén történő tulajdonszerzésnek minősül. Ez a vagyonátruházás mentesül az adó- és illetékfizetési kötelezettség alól. A vagyon értékesítéséből, hozamából származó bevételt a folyó évi kiadások finanszírozására kell felhasználni.
(4)[63]
7. § (1)[64]
(2)[65]
(3)[66]
(4) Az Alapok tartósan lekötött eszközeinek végleges felhasználásáról (a folyó kiadások fedezetébe történő bevonásáról) az Országgyűlés dönt.
8. §[67]
9. §[68]

Működési költségvetés

10. §[69] (1)[70] A Nyugdíjbiztosítási Alap működtetésével kapcsolatos költségeket a központi nyugdíjbiztosítási szerv költségvetésében kell biztosítani, amelynek forrása a központi költségvetés pénzeszközei.
(2) Az Egészségbiztosítási Alap működtetésével kapcsolatos költségeket az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében kell meghatározni, amelyek forrása az Egészségbiztosítási Alap pénzeszközei és az Egészségbiztosítási Alap kezelőjének egyéb - az Egészségbiztosítási Alaphoz kapcsolódó - bevételei.
(3)[71] A fővárosi és vármegyei kormányhivatalok kiadásai nem az Alapokat terhelik.

Egyéb rendelkezések

11. § (1)[72]
(2)[73] Az Alapok kezelésével kapcsolatos kérdésekben
a) a Nyugdíjbiztosítási Alap tekintetében a központi nyugdíjbiztosítási szerv,
b) az Egészségbiztosítási Alap tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter,
mint a vonatkozó pénzügyi alap kezelője dönt.
(3)[74] A Kormány az Alapokkal való gazdálkodást érintő, az Alapok kezelőinek jogkörébe utalt hatáskörök gyakorlására elveket és szabályokat állapíthat meg. Így különösen a Kormány határozza meg:[75]
a)[76]
b)[77]
c)[78]
d) a szakmai-pénzügyi ellenőrzés átfogó szempontjait.
Az a)-c) pontokban foglaltakat nyilvánosságra kell hozni.
(3a)[79] Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6/B. § (3) bekezdése alapján jogszabályban kijelölt kezelő szerv ellátja az Egészségbiztosítási Alap kezelésével kapcsolatban a kijelölő jogszabályban meghatározott feladatokat.
(3b)[80] E törvény alkalmazása során az Egészségbiztosítási Alap kezelője alatt a (3a) bekezdés szerinti esetben a jogszabályban kijelölt kezelő szervet, egyéb esetekben a (2) bekezdés b) pontja szerinti irányító szervet kell érteni.
(4)[81] Az Alapok és kezelőik - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a költségvetési szervezetekre vonatkozó gazdálkodási, pénzügyi, elszámolási és számviteli rendet alkalmazzák. A társadalombiztosítás pénzügyi rendszerének sajátosságaiból adódó további eltérő szabályokról külön törvény rendelkezhet.
(5)[82]
(6)[83]
(7)[84]
(8)[85]
(9)[86] A társadalombiztosítási alapok kezelői kötelesek gazdaságos, hatékony és költségtakarékos, a járulékfizetők érdekeit szolgáló gazdálkodást folytatni a társadalombiztosítási alapok kezelése során.
(10)[87]
(11)[88]
(12)[89]
(13)[90]
11/A. § (1)[91] A kincstár által az állami adóhatóság nevében vezetett számlákon elszámolt szociális hozzájárulási adóbevételeket és járulékbevételeket az állami adóhatóság megbízásából a kincstár a folyamatos pénzellátás érdekében naponta utalja át az Alapok kezelőinek számlájára figyelemmel a külön törvényekben meghatározott arányokra.
(2)[92] Az állami adóhatóság a járulékbevallásokhoz igazodóan, a bevallások feldolgozása alapján, a bevallásokról és bevételekről havonta adatokat szolgáltat az államháztartásért felelős miniszter, az egészségbiztosításért felelős miniszter, a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, valamint az Egészségbiztosítási Alap kezelője és a központi nyugdíjbiztosítási szerv részére.
(3)[93] A szociális hozzájárulási adó és járulék bevallás-befizetés, továbbá a tartozás/túlfizetés állományának éves elszámolását az állami adóhatóság az éves bevallást követően a tárgyévet követő év május 5-éig küldi meg az Alapok kezelői részére.

II.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK 1993. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE

A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése

12. §[94]
13. §[95]
14. §[96]

Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése

15. §[97]
16. §[98]
17. §[99]
18. §[100]
19. §[101]
20. §[102]

Az 1993. július 1-jétől érvényesülő szabályok

Háziorvosi szolgálat

21. § (1)[103]
(2)[104]
(3)[105]
(4)[106]
(5)[107]
(6)[108]
22. § (1)[109]
(2)[110]
(3)[111]
(4)[112]
(5)[113]

Egészségügyi szakellátás

23. §[114]
24. § (1)[115]
(2)[116]
(3)[117]
(4)[118]
(5)[119]
(6)[120]
25. § (1)[121]
(2)[122]
(3)[123]
(4)[124]
(5)[125]
(6)[126]
26. §[127]
27. § (1)[128]
(2)[129]
(3)[130]
(4)[131]
28. § (1)[132]
(2)[133]
(3)[134]
(4)[135]
29. § (1)[136]
(2)[137]
(3)[138]
(4)[139]
30. §[140]

A teljesítményfinanszírozásba be nem vont feladatok

31. §[141]

A gyógyító-megelőző ellátások finanszírozása[142]

31/A. §[143]

A gyógyító-megelőző ellátásra folyósított összegek felhasználása[144]

32. §[145]

A finanszírozás szabályai[146]

33. §[147]

Működési költségvetés

34. §[148]

A társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetési mérlege

35. §[149]

Vegyes rendelkezések

36. §[150]
37. §[151]
38. §[152]
39. §[153]

Záró rendelkezések

40. §[154]
41. §[155]
1. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez[156]
2. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez[157]
3. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez[158]
4. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez[159]
5. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez[160]
6. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez[161]
7. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez[162]
8. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez[163]
9. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez[164]
10. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez[165]
11. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez[166]
12. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez[167]
13. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez[168] 1. Az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra a tárgyhónapban befolyt bevételekből a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap számára a havonta átutalásra kerülő összeg meghatározása az alábbiak szerint történik (előirányzaton eredeti előirányzatot kell érteni):

ahol
1.1. A: az adóhatóságnál kezelt azon tárgyévi adó, járulék, hozzájárulás, illeték költségvetési bevételi előirányzata, kivéve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai - a képlet E: és Ny: fogalmak szerinti - bevételek előirányzata, amely befizetési kötelezettségek nem teljesítése esetére jogszabály késedelmi pótlék, illetve bírság fizetési kötelezettséget ír elő.
1.2. E: a tárgyévi szociális hozzájárulási adó Egészségbiztosítási Alapot megillető része, a biztosított által fizetett társadalombiztosítási járulékból az Egészségbiztosítási Alapot megillető rész, a biztosítotti egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, egészségügyi szolgáltatási járulék bevételi előirányzata, a táppénz-hozzájárulás bevételi előirányzatának harmada, a folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek előirányzata.
1.3. Ny: a tárgyévi szociális hozzájárulási adó Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető része, a biztosított által fizetett társadalombiztosítási járulékból a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető rész, a nyugdíjjárulék.
1.4. P: az adóhatóságnál az adóztatási tevékenységgel összefüggően kezelt késedelmi pótlék bevételi számlára a tárgyhónapban befolyt bevételnek az adózók (kifizetők) által ezen a jogcímen visszaigényelt és az adóhatóság által a tárgyhónapban visszautalt tételekkel csökkentett összege.
1.5. B: az adóhatóságnál az adóztatási tevékenységgel összefüggően kezelt bírság, mulasztási bírság, önellenőrzési pótlék bevételi számlára a tárgyhónapban befolyt bevételnek az adózók (kifizetők) által ezeken a jogcímeken visszaigényelt és az adóhatóság által a tárgyhónapban visszautalt tételekkel csökkentett összege.

Lábjegyzet

[1]A törvényt az Országgyűlés az 1992. december 22-i ülésnapján fogadta el.

[2]Módosította a 2009. évi CIX. törvény 52. § (5) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[3]Hatályon kívül helyezte a 2000. évi CXXXIII. törvény 110. § (1) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 2001.01.01.

[4]Hatályon kívül helyezte az 1998. évi XCI. törvény 39. § (3) bekezdés o) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.

[5]Módosította a 2011. évi CXCV. törvény 113. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[6]Hatályon kívül helyezte az 1998. évi XCI. törvény 39. § (3) bekezdés o) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.

[7]Módosította az 1998. évi XCI. törvény 39. § (3) bekezdés o) pontja. Hatályos 1999.01.01.

[8]Hatályon kívül helyezte a 2000. évi CXXXIII. törvény 110. § (1) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 2001.01.01.

[9]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[10]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[11]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[12]Hatályon kívül helyezte az 1993. évi CXV. törvény 16. §-a. Hatálytalan 1994.01.01.

[13]Hatályon kívül helyezte az 1996. évi CXXV. törvény 30. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[14]Módosította a 2011. évi CXCV. törvény 113. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[15]Hatályon kívül helyezte a 2005. évi CLIII. törvény 101. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2006.01.01.

[16]Módosította a 2020. évi LXXVIII. törvény 1. § a) pontja. Hatályos 2021.01.01.

[17]Módosította a 2018. évi XL. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.07.26.

[18]Megállapította a 1999. évi CIX. törvény 17. § (6) bekezdése. Hatályos 2000.01.01.

[19]Módosította a 2020. évi LXXVI. törvény 25. § (2) bekezdése 1. pontja. Hatályos 2020.07.15.

[20]Megállapította a 2020. évi LXXVI. törvény 22. §-a. Hatályos 2020.07.15.

[21]Megállapította a 2020. évi LXXVI. törvény 23. § (1) bekezdése. Hatályos 2020.07.15.

[22]Megállapította a 2010. évi CLIII. törvény 12. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[23]Hatályon kívül helyezte a 2015. évi LXXII. törvény 40. § a) pontja. Hatálytalan 2016.01.01.

[24]Hatályon kívül helyezte a 2013. évi CCIII. törvény 11. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2014.01.01.

[25]Hatályon kívül helyezte a 2012. évi CXCVI. törvény 2. § (2) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.

[26]Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CLIII. törvény 12. § (7) bekezdése. Hatálytalan 2011.01.01.

[27]Megállapította a 2020. évi LXXVI. törvény 23. § (2) bekezdése. Hatályos 2020.07.15.

[28]Megállapította a 2011. évi CLXVI. törvény 33. § (4) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[29]Megállapította a 2014. évi XCIX. törvény 191. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[30]Módosította a 2012. évi CXII. törvény 15. § b) pontja. Hatályos 2012.09.01.

[31]Módosította a 2009. évi CIX. törvény 51. § (1) bekezdése k) pontja. Hatályos 2010.01.01.

[32]Hatályon kívül helyezte a 2017. évi CXXI. törvény 5. §-a. Hatálytalan 2017.11.01.

[33]Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CXLVI. törvény 28. § d) pontja. Hatálytalan 2008.01.01.

[34]Megállapította a 2011. évi CLXVI. törvény 33. § (6) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[35]Hatályon kívül helyezte a 2012. évi CXCVI. törvény 2. § (2) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.

[36]Beiktatta a 2012. évi CXL. törvény 3. §-a. Hatályos 2012.10.01.

[37]Módosította az 1998. évi XCI. törvény 27. §-a. Hatályos 1999.01.01.

[38]Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CXXI. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2007.01.01.

[39]Módosította a 2020. évi LXXVIII. törvény 1. § b) pontja. Hatályos 2021.01.01.

[40]Módosította a 2009. évi CIX. törvény 52. § (5) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[41]Módosította a 2013. évi CCIII. törvény 11. § (2) bekezdése b) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[42]Módosította az 1999. évi CIX. törvény 17. § (6) bekezdése. Hatályos 2000.01.01.

[43]Módosította a 2020. évi LXXVI. törvény 25. § (2) bekezdése 2. pontja. Hatályos 2020.07.15.

[44]Módosította a 2019. évi CXXII. törvény 111. § 2. pontja. Hatályos 2020.07.01.

[45]Megállapította a 2006. évi LXI. törvény 207. § - a. Hatályos 2006.09.01.

[46]Megállapította a 2007. évi CXLVI. törvény 4. § (3) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.

[47]Megállapította a 2011. évi CLXVI. törvény 33. § (10) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[48]Megállapította a 2010. évi CLIII. törvény 12. § (4) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[49]Beiktatta a 2020. évi LXXVI. törvény 24. §-a. Hatályos 2020.07.15.

[50]Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CXLVI. törvény 28. § d) pontja. Hatálytalan 2008.01.01.

[51]Megállapította a 2011. évi CLXVI. törvény 33. § (11) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[52]Megállapította a 2015. évi LXXII. törvény 38. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[53]Beiktatta a 2000. évi CXXXIII. törvény 84. § (4) bekezdése. Hatályos 2001.01.01.

[54]Hatályon kívül helyezte a 2003. évi CXVI. törvény 107. § (1) bekezdése i) pontja. Hatálytalan 2004.01.01.

[55]Módosította a 2009. évi CIX. törvény 51. § (1) bekezdése k) pontja. Hatályos 2010.01.01.

[56]Megállapította a 2013. évi CCIII. törvény 10. § (3) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.

[57]Hatályon kívül helyezte a 2012. évi CXCVI. törvény 2. § (2) bekezdése d) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.

[58]Hatályon kívül helyezte az 1998. évi XCI. törvény 39. § (3) bekezdés o) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.

[59]Hatályon kívül helyezte az 1998. évi XCI. törvény 39. § (3) bekezdés o) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.

[60]Hatályon kívül helyezte az 1996. évi CXXI. törvény 58. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[61]Hatályon kívül helyezte az 1998. évi XCI. törvény 39. § (3) bekezdés o) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.

[62]Hatályon kívül helyezte az 1998. évi XCI. törvény 39. § (3) bekezdés o) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.

[63]Hatályon kívül helyezte az 1998. évi XCI. törvény 39. § (3) bekezdés o) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.

[64]Hatályon kívül helyezte az 1996. évi CXXI. törvény 58. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[65]Hatályon kívül helyezte z 1996. évi CXXI. törvény 58. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[66]Hatályon kívül helyezte z 1996. évi CXXI. törvény 58. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[67]Hatályon kívül helyezte az 1996. évi CXXI. törvény 58. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[68]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[69]Megállapította a 2017. évi CXXI. törvény 3. §-a. Hatályos 2017.11.01.

[70]Megállapította a 2018. évi XL. törvény 8. §-a. Hatályos 2018.07.26.

[71]Módosította a 2022. évi XXII. törvény 38. §-a. Hatályos 2023.01.01.

[72]Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXCV. törvény 114. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2012.01.01.

[73]Megállapította a 2016. évi CIV. törvény 15. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.01.01.

[74]Megállapította az 1998. évi XXXIX. törvény 16.§ (5) bekezdése. Hatályos 1998.07.23.

[75]A nyitó szövegrészt módosította a 2016. évi CIV. törvény 15. § (4) bekezdés a) pontja. Hatályos 2017.01.01.

[76]Hatályon kívül helyezte a 2000. évi CXXXIII. törvény 110. § (1) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2001.01.01.

[77]Hatályon kívül helyezte a 2000. évi CXXXIII. törvény 110. § (1) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2001.01.01.

[78]Hatályon kívül helyezte a 2002. évi LVIII. törvény 49. § (4) bekezdése e) pontja. Hatálytalan 2003.01.01.

[79]Beiktatta a 2016. évi CIV. törvény 15. § (3) bekezdése. Hatályos 2017.01.01.

[80]Beiktatta a 2016. évi CIV. törvény 15. § (3) bekezdése. Hatályos 2017.01.01.

[81]Módosította a 2016. évi CIV. törvény 15. § (4) bekezdés b) pontja. Hatályos 2017.01.01.

[82]Hatályon kívül helyezte a 2018. évi XL. törvény 9. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2018.07.26.

[83]Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 1. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[84]Hatályon kívül helyezte az 1997. évi XLVIII. törvény 18. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1997.08.18.

[85]Hatályon kívül helyezte az 1998. évi LXX. törvény 18. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1998.12.24.

[86]Beiktatta az 1996. évi XIV. törvény 14. § (6) bekezdése. Hatályos 1996.04.06.

[87]Hatályon kívül helyzte az 1998. évi XXXIX. törvény 12. § f) pontja. Hatálytalan 1998. 07. 23.

[88]Hatályon kívül helyzte az 1998. évi XXXIX. törvény 12. § f) pontja. Hatálytalan 1998. 07. 23.

[89]Hatályon kívül helyezte a 2016. évi CIV. törvény 15. § (5) bekezdése. Hatálytalan 2017.01.01.

[90]Hatályon kívül helyezte az 1997. évi XLVIII. törvény 18. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1997.08.18.

[91]Módosította a 2016. évi CIV. törvény 15. § (4) bekezdés c) pontja. Hatályos 2017.01.01.

[92]Módosította a 2016. évi CIV. törvény 15. § (4) bekezdés d) pontja. Hatályos 2017.01.01.

[93]Módosította a 2016. évi CIV. törvény 15. § (4) bekezdés e) pontja. Hatályos 2017.01.01.

[94]Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 2. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[95]Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 2. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[96]Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 2. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[97]Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 2. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[98]Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 2. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[99]Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 2. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[100]Hatályon kívül helyezte az 1994. évi L. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1994.05.15.

[101]Hatályon kívül helyezte az 1994. évi L. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1994.05.15.

[102]Hatályon kívül helyezte az 1994. évi L. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1994.05.15.

[103]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[104]Hatályon kívül helyezte az 1994. évi L. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1994.05.15.

[105]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[106]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[107]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[108]Hatályon kívül helyezte az 1994. évi L. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1994.05.15.

[109]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[110]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[111]Hatályon kívül helyezte az 1994. évi L. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1994.05.15.

[112]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[113]Hatályon kívül helyezte az 1994. évi L. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1994.05.15.

[114]Hatályon kívül helyezte az 1994. évi L. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1994.05.15.

[115]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[116]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[117]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[118]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[119]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[120]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[121]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[122]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[123]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[124]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[125]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[126]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[127]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[128]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[129]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[130]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[131]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[132]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[133]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[134]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[135]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[136]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[137]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[138]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[139]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[140]Hatályon kívül helyezte az 1994. évi L. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1994.05.15.

[141]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[142]Beiktatta az 1993. évi CXV. törvény 22. §-a. Hatályos 1994.01.01.

[143]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[144]Beiktatta az 1993. évi CXV. törvény 23. §-a. Hatályos 1994.01.01.

[145]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[146]Megállapította az 1993. évi CXV. törvény 24. §-a. Hatályos 1994.01.01.

[147]Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[148]Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 3. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[149]Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 4. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[150]Hatályon kívül helyezte az 1993. évi CXV. törvény 30. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1994.01.01.

[151]Hatályon kívül helyezte az 1993. évi CXV. törvény 30. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1994.01.01.

[152]Hatályon kívül helyezte az 1993. évi CXV. törvény 30. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1994.01.01.

[153]Hatályon kívül helyezte az 1993. évi CXV. törvény 30. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1994.01.01.

[154]Hatályon kívül helyezte az 1993. évi CXV. törvény 30. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1994.01.01.

[155]Hatályon kívül helyezte a 2020. évi LXXVI. törvény 25. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2020.07.15.

[156]Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 5. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[157]Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 5. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[158]Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 5. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[159]Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 5. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[160]Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 5. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[161]Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 5. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[162]Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 5. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[163]Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 5. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[164]Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 5. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[165]Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 5. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[166]Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 5. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[167]Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 5. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[168]Megállapította a 2020. évi LXXVI. törvény 26. §-a (ld. 1. melléklet). Hatályos 2020.07.15.

Hivatkozó joganyagok

Oldal: 1/2 «Előző Következő»

1999. évi CIX. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetéséről

1999. évi XCIX. törvény az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról

1999. évi XCIII. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetésének végrehajtásáról

1998. évi XXXIX. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről

1998. évi XCI. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről

1998. évi LXX. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1997. évi költségvetésének végrehajtásáról

1997. évi CLII. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1996. évi költségvetésének végrehajtásáról

1997. évi CXII. törvény az Egészségbiztosítási Alap 1997. évi pótköltségvetéséről

1997. évi XLVIII. törvény a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásával összefüggő egyes törvények módosításáról

1996. évi CXXV. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1997. évi költségvetéséről

1996. évi CXX. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi pótköltségvetéséről

1996. évi CX. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1995. évi költségvetésének végrehajtásáról

1996. évi XL. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról

1996. évi XIV. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről

1995. évi LXXIII. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről és a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozásának általános szabályairól

1995. évi VII. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról

1994. évi CIII. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvény hatálybalépéséig szükséges egyes rendelkezésekről, valamint a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról

1994. évi L. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXV. törvény módosításáról és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi működési költségvetéseiről

1993. évi CXV. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséről

1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról

1993. évi XLIV. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosításáról

1997. évi CLIII. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről

217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről

2006. évi CXXI. törvény a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról

2000. évi CXIX. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról

Bírósági jogesetek

BH 1995.2.132 I. A község háziorvosának fegyelmi ügyében indult perben az önkormányzat képviselő-testülete nem lehet a per alperese, miután nem jogi személy. A per alperese a jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati egészségügyi intézmény, amelynek alapítása és működtetése a helyi önkormányzat feladata. II. Annak vitatása esetén, hogy a fegyelmi eljárást nem a közalkalmazottak jogállására, nem a köztisztviselőkre vonatkozó törvényben szabályozott előírások szerint kellett volna lefolytatni, annak van döntő jelentőség

AVI 1995.4.47 Bírságot szabhat ki az adóhatóság, ha a kibocsátott bizonylat nyugtaként vagy adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylatként nem fogadható el [1992. évi LXXIV. tv 13. § (1) bek. 20. pont].

AVI 1995.10.134 A folyamatosan teljesített termékértékesítés esetén a teljesítés időpontja a részkifizetések esedékességének a napja [1992. évi LXXIV. tv 16. § (5) bek.].

AVI 1996.7.88 Az adóalany adólevonási jogának kezdő időpontja megegyezik a felvásárolt használt termék értékesítése utáni adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjával [1992. évi LXXIV. tv 64. § (1) bek.].

AVI 1997.12.152 Önmagában a gazdasági esemény megtörténte a számla alaki vagy tartalmi hiányosságait nem pótolja, így az áfa-levonási jog nem gyakorolható [1992. évi LXXXIV. tv 32. § (1) bek.].

AVI 2000.3.32 Nincs jelentősége annak, hogy az adózó által felhasznált számla milyen okból nem tekinthető hitelesnek (1992. évi LXXXIV. tv. 32.)

BH+ 2004.4.174 Az APEH és a Magyar Követeléskezelő Rt. között létrejött engedményezési szerződés nem változtatja meg a követelés jogcímét. Ebből következően a köztartozás felett a Magyar Követeléskezelő Rt. rendelkezési joga az APEH rendelkezési jogához igazodóan 2003. január 1. napját megelőzően korlátozott volt. Ezért a Magyar Követeléskezelő Rt. által kötött további engedményezési szerződés semmis [Ptk. 1. § (1) bek., 200. § (2) bek., 237. §, 1990. évi XCI. tv. (Art.) 3. § a) pontja, 6. § (2) bek., 49. § (1) bek., 1991

BH 2004.9.378 Az APEH - a Cstv. 80. §-ában írt - követelései 2002. december 31-éig csak a Magyar Követeléskezelő Rt.-re voltak engedményezhetők - E követetések további engedményezésére törvényi lehetőség nincs [1991. évi IL. tv. (Cstv.); 1992. évi XXXVIII. tv. 108. § (2) bek.; 55/1991. (IV. 11.) Korm. rend.* 5. §].

EH 2004.1044 Az APEH által a Cstv. 80. §-ában írt követelések 2002. december 31-éig csak a Magyar Követeléskezelő Rt.-re voltak engedményezhetők. E követelések további engedményezésére törvényi lehetőség nincsen [1991. évi IL. tv. (Cstv.); 1992. évi XXXVIII. tv. 108. § (2) bek.; 55/1991. (IV. 11.) Korm. rend. 5. §*].

ÍH 2005.167 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG URALKODÓ TAGJÁNAK HELYZETE - KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁST BIZTOSÍTÓ BEFOLYÁSNÁL RÉSZVÉNY-ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS BÍRÓSÁGI LÉTREHOZÁSA - RÉGI GT. ÉS ÚJ GT. KONSZERNJOGI SZABÁLYAINAK ELTÉRÉSEI

AVI 2011.7.73 A belföldön végzett gazdasági tevékenység telephelyet keletkeztet (1992. évi LXXIV. tv. 13. §)

BH 2011.8.229 A felszámolás időtartama alatt a munkavállaló táppénzes időszakában keletkezett, az adóst terhelő táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség felszámolási költségnek minősül a Cstv. 57. § (2) bekezdés b) pontja szerint [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 57. §, 1997. LXXX. tv. 19. § (5) bek.].

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}