adozona.hu
1995. évi LIII. törvény
1995. évi LIII. törvény
a környezet védelmének általános szabályairól
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: T/196. számú törvényjavaslat indokolással - A környezet védelméről
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti vagyon részei, amelyeknek megőrzése és védelme, minőségének javítása alapfeltétel az élővilág, az ember egészsége, életminősége szempontjából; e nélkül nem tartható fenn az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia, elmulasztása veszélyezteti a jelen generációk egészségét, a jövő generációk létét és számos faj fennmaradását, ezért az Alaptörvényben foglaltakkal összhangban a következő törvén...
(2) A törvény a kiszámíthatóság és a méltányos teherviselés elve szerint megfelelő kereteket teremt az egészséges környezethez való alkotmányos jogok érvényesítésére és elősegíti
a) a környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentését, károsodásának megelőzését, a károsodott környezet javítását, helyreállítását;
b) az emberi egészség védelmét, az életminőség környezeti feltételeinek javítását;
c) a természeti erőforrások megőrzését, fenntartását, az azokkal való ésszerű takarékos és az erőforrások megújulását biztosító gazdálkodást;
d) az állam más feladatainak a környezetvédelem követelményeivel való összhangját;
e) a nemzetközi környezetvédelmi együttműködést;
f) a lakosság kezdeményezését és részvételét a környezet védelmére irányuló tevékenységben, így különösen a környezet állapotának feltárásában, megismerésében, az állami szerveknek és az önkormányzatoknak a környezet védelmével összefüggő feladatai ellátásában;
g) a gazdaság működésének, a társadalmi, gazdasági fejlődésnek a környezeti követelményekkel való összehangolását;
h) a környezetvédelem intézményrendszerének kialakítását, illetve fejlesztését;
i) a környezet védelmét, megőrzését szolgáló közigazgatás kialakítását, illetve fejlesztését.
a) az élő szervezetek (életközösségeik) és a környezet élettelen elemei, valamint azok természetes és az emberi tevékenység által alakított környezetére;
b) az e törvényben meghatározottak szerint, a környezetet igénybe vevő, terhelő, veszélyeztető, illetőleg szennyező tevékenységre.
(2) A törvény hatálya azokra a természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki
a) akik vagy amelyek az (1) bekezdés a) pontja szerinti környezettel kapcsolatban jogokkal rendelkeznek, illetve akiket vagy amelyeket kötelezettségek terhelnek;
b) akik vagy amelyek az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységet folytatnak (a továbbiakban: környezethasználó).
(3) A törvény hatálya kiterjed a nemzetközi szerződésekből adódó környezetvédelmi feladatok ellátására, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.
3. § (1) E törvény rendelkezéseivel összhangban külön törvények rendelkeznek, különösen:
a) a nukleáris energiáról és a radioaktivitás felhasználásáról,
b) a bányászatról,
c) az energiáról,
d) az erdőkről,
e) az épített környezet alakításáról és védelméről,
f) a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földről,
g) a halászatról,
h) a közlekedésről, közlekedési alágazatonként,
i) a katasztrófák megelőzéséről és következményeik elhárításáról,
j) a területfejlesztésről,
k) a vadgazdálkodásról
l) a vízgazdálkodásról,
m) a hulladékról, a hulladékgazdálkodásról és a körforgásos gazdaságra történő áttéréssel kapcsolatos kérdésekről,
n) a veszélyes anyagokról.
(2) Az élővilág változatossága, élőhelyeinek megőrzése, a tudományos, kulturális vagy esztétikai értékekkel bíró területek, képződmények, létesítmények megőrzése és helyreállítása érdekében - e törvénnyel összhangban - külön törvények rendelkeznek:
a) a természet és a táj védelméről,
b) az állatvédelemről, továbbá az állategészségügyről,
c) a növényvédelemről, továbbá a növényegészségügyről,
d) a műemlékek védelméről.
1. környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői;
2. környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete;
3. természeti erőforrás: a - mesterséges környezet kivételével - társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználható környezeti elemek vagy azok egyes összetevői;
4. környezet igénybevétele: a környezetben változás előidézése, a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata;
5. környezet-igénybevettség: a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata mértéke;
6. környezetterhelés: valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe;
7. környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése;
8. környezetszennyezettség: a környezetnek vagy valamely elemének a környezetszennyezés hatására bekövetkezett szennyezettségi szinttel jellemezhető állapota;
9. környezethasználat: a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenység;
10. környezetveszélyeztetés: a környezetkárosodás bekövetkezésének közvetlen veszélye;
11. környezetveszélyeztető magatartás: környezetveszélyeztetést előidéző tevékenység vagy mulasztás;
12. környezetkárosítás: az a tevékenység vagy mulasztás, amelynek hatására környezetkárosodás következik be;
13. környezetkárosodás: a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása;
14. környezeti elem által nyújtott szolgáltatás: környezeti elemnek más környezeti elem vagy a társadalom (köz) érdekében ellátott funkciója;
15. környezetkárosodást megelőző intézkedés: környezetveszélyeztetés esetén a környezetkárosodás megelőzésére vagy várható bekövetkezése előtt annak csökkentésére irányuló tevékenység, illetve intézkedés;
16. helyreállítási intézkedés: olyan kárelhárítási, illetve kármentesítési tevékenység vagy intézkedés, amely a környezetkárosodás enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul;
17. eredeti állapot: a környezetkárosodás bekövetkezésének időpontjában a környezetnek vagy valamely elemének és az általa nyújtott szolgáltatásoknak a rendelkezésre álló legjobb információ alapján meghatározható állapota, mely akkor állt volna fenn, ha a károsodás nem következik be;
18. megelőzési, illetve helyreállítási költség: minden olyan költség, amely a környezetkárosodás megelőzéséhez, illetve az eredeti állapot helyreállításához szükséges, ideértve különösen a környezetkárosodás, valamint annak közvetlen veszélyének felmérésével kapcsolatos költségeket, a lehetséges intézkedések felmérésének költségeit, az adatgyűjtés költségeit, a jogi költségeket (így például ügyvédi, illetve közjegyzői költség), valamint a monitoring és az ellenőrzés költségeit, továbbá a kártalanítás összegét;
19. környezetre gyakorolt hatás: a környezetben környezetterhelés, illetőleg a környezet igénybevétele következtében bekövetkező változás;
20. hatásterület: az a terület vagy térrész, ahol jogszabályban meghatározott mértékű környezetre gyakorolt hatás a környezethasználat során bekövetkezett vagy bekövetkezhet;
21. érintett: azon személy, szervezet, aki vagy amely a hatásterületen él, tevékenykedik;
22. érintett önkormányzat: az a települési önkormányzat, amely az adott környezethasználat hatásterületén illetékességgel rendelkezik;
23. helyi környezetvédelmi ügy: minden olyan környezetvédelmi ügy, amelyben a környezet használata és a hatásterület nem terjed túl az érintett települési önkormányzat területén;
24. igénybevételi határérték: a környezet vagy valamely eleme jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű igénybevétele, melynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján - környezetkárosodást idézhet elő;
25. kibocsátási határérték: a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű terhelése, melynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján - környezetkárosodást idézhet elő;
26. szennyezettségi határérték: a környezet valamely elemének olyan - jogszabályban meghatározott - mértékű szennyezettsége, amelynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján - környezetkárosodást vagy egészségkárosodást idézhet elő;
27. leghatékonyabb megoldás: a környezeti, műszaki és gazdasági körülmények között elérhető, legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó tevékenység;
28. az elérhető legjobb technika: a korszerű technikai színvonalnak, és a fenntartható fejlődésnek megfelelő módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások, környezetterhelések megelőzése és - amennyiben az nem valósítható meg - csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátások határértékének, illetőleg mértékének megállapítása alapjául szolgál. Ennek értelmezésében:
- legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme érdekében;
- az elérhető technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy előállítják-e és amennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető;
- a technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik, a környezet helyreállítását végzik.
29. fenntartható fejlődés: társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését;
30. elővigyázatosság: a környezeti kockázatok mérsékléséhez, a környezet jövőbeni károsodásának megelőzéséhez vagy csökkentéséhez szükséges döntés és intézkedés;
31. megelőzés: a környezethasználat káros környezeti hatásai elkerülésének érdekében a leghatékonyabb megoldások, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technika alkalmazása a döntéshozatal legkorábbi szakaszától;
32. környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása.
33. téradat: elektronikus formában rendelkezésre álló, a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásának és működtetésének szabályairól szóló jogszabályban meghatározott tárgykörbe tartozó, különösen a geodéziai, a természet-, a gazdaság-, a település-, illetve a népességföldrajzi adat, amely közvetlenül vagy közvetve vonatkozik Magyarország területén fekvő helyre vagy földrajzi területre;
34. téradatkészlet: téradatok térinformatikai eszköz útján azonosítható gyűjteménye;
35. metaadat: téradatnak nem minősülő, ahhoz kapcsolódó, a téradatkészleteket és téradat-szolgáltatásokat leíró elektronikus információ, amely lehetővé teszi a téradatkészletek és téradat-szolgáltatások elérését, nyilvántartását és felhasználását;
36. téradat-szolgáltatás: téradaton vagy metaadaton térinformatikai eszközzel elvégezhető művelet;
37. téradatkezelő: téradatot létrehozó, kezelő, rendszeresen frissítő és a téradat birtokában lévő, valamint a téradattal kapcsolatos állami vagy helyi önkormányzati, továbbá jogszabályban meghatározott, környezettel összefüggő közfeladatot ellátó, illetve közszolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, valamint az ezek ellenőrzése alatt álló, környezettel összefüggő feladatot végző vagy közszolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személy. Nem minősülnek téradatkezelőnek a bíróságok és a jogalkotó szervek annyiban, amennyiben azok e feladat- és hatáskörükben járnak el;
38. interoperabilitás: a téradatkészletek összeköttetésének és a téradat-szolgáltatások között ismételt kézi beavatkozás nélkül létrejövő olyan összekapcsolódásnak a lehetősége, amely a téradatkészletek és -szolgáltatások elérését magasabb minőséggel biztosítja, mint a 48/G. § (2) bekezdésében meghatározott információs rendszerek elkülönülten;
39. térinformatikai eszköz: olyan informatikai, geodéziai vagy távérzékelési eszköz, amely téradat rögzítésére, tárolására, kezelésére, továbbá megjelenítésére szolgál.
40. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet.
41. meteorológiai obszervatórium: nagy léptékű időjárási folyamatok megfigyelésére alkalmas magaslégköri szondával, időjárási radarral, szélradarral, légkörfizikai mérőeszközökkel rendelkező létesítmény, ahol nagy területi reprezentativitású, különösen pontos meteorológiai megfigyeléseket vagy viharjelzést, légkörfizikai, magaslégköri kutatást folytatnak.
5. § E törvény hatálybalépését követően törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet határozhat meg környezethasználatnak minősülő tevékenységet.
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő;
b) megelőzze a környezetszennyezést;
c) kizárja a környezetkárosítást.
(2) A környezethasználatot az elővigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a hulladékképződés csökkentésével, a természetes és az előállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni.
(3) A megelőzés érdekében a környezethasználat során a leghatékonyabb megoldást, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni.
7. § A 6. §-ban foglaltak érvényesítése érdekében jogszabály előírhatja a környezethasználat feltételeit, illetőleg korlátozó vagy tiltó rendelkezéseket állapíthat meg.
8. § (1) A környezetet veszélyeztető vagy károsító környezethasználó köteles azonnal befejezni a veszélyeztető vagy károsító tevékenységet.
(2) A környezethasználó köteles gondoskodni a tevékenysége által bekövetkezett környezetkárosodás megszüntetéséről, a károsodott környezet helyreállításáról.
(2) Az együttműködéssel járó jogokat és kötelezettségeket e törvény, illetve az önkormányzat rendeletben állapítja meg.
11. § (1) A környezetvédelmi érdekek érvényesítését Magyarország két- vagy többoldalú nemzetközi környezetvédelmi és más, a környezetvédelemmel összefüggő együttműködési, tájékoztatási, segítségnyújtási megállapodásokkal is elősegíteni köteles, különösen a szomszédos országokkal való kapcsolatában.
(2) Nemzetközi szerződés hiányában is figyelemmel kell lenni más államok környezeti érdekeire, az országhatárokon átterjedő környezetterhelés, illetőleg környezetveszélyeztetés csökkentésére, a környezetszennyezés és a környezetkárosítás megelőzésére.
(2) Mindenkinek joga van a külön jogszabályban meghatározott környezeti információkat - mint közérdekű adatokat - megismerni.
(3) Az állami szervek, az önkormányzatok - kivéve a bíróságok és a jogalkotó szervek e minőségükben -, a környezethez kapcsolódó kötelezettséget, feladatot teljesítő vagy közszolgáltatást nyújtó, illetve az egyéb közfeladatot ellátó szervek vagy személyek (a továbbiakban: környezeti információval rendelkező szerv) feladatkörükben kötelesek a környezet állapotát és annak az emberi egészségre gyakorolt hatását figyelemmel kísérni, igény esetén a rendelkezésére álló környezeti információt hozzáférhetővé tenni, rendelkezésre bocsátani, továbbá a környezeti információk külön jogszabályban meghatározott körét, illetve a birtokában levő vagy a számára tárolt információk jegyzékét elektronikusan vagy más módon közzétenni.
(4) A környezeti információval rendelkező szerv biztosítja a nyilvánosság, illetve a környezeti információt igénylő számára, hogy a környezeti információ megismerésére vonatkozó jogosultságairól tudomást szerezzen, továbbá elősegíti a környezeti információhoz való hozzájutást. E jogok előmozdítása érdekében a környezeti információval rendelkező szerv információs tisztviselőt nevezhet ki.
(5) A környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információ megismerését nem lehet arra hivatkozva megtagadni, hogy az személyes adat, üzleti titok, adótitok, fokozottan védett növény vagy állat élőhelyére, kimerülőben lévő természeti erőforrások lelőhelyére, fokozottan védett földtani természeti érték előfordulási helyére vonatkozó adat.
(6) Ha a megkeresett szerv nem rendelkezik a kért környezeti információval, az információ megismerésre vonatkozó igényt köteles a környezeti információval rendelkező szervnek megküldeni és erről az igénylőt értesíteni vagy tájékoztatni, hogy a kért információt mely környezeti információval rendelkező szervtől igényelheti.
(7) A környezeti információval rendelkező szerv az információ megismerésre vonatkozó igény beérkezésétől számított 5 napon belül felhívja az igénylőt az igénye pontosítására, ha az túlzottan általános vagy tartalma alapján a megismerni kívánt környezeti információ nem állapítható meg.
(8) Az olyan végleges vagy azonnal végrehajthatóvá nyilvánított határozatot, valamint a környezetvédelmi hatósági szerződést a környezetvédelmi hatóság honlapján nyilvánosságra kell hozni, amelynek végrehajtása jelentős környezeti hatással jár.
(9) A környezethasználó köteles az általa okozott környezetterheléssel, környezet igénybevétellel, valamint környezetveszélyeztetéssel összefüggő adatokról kérelemre bárkinek tájékoztatást adni. A tájékoztatási kötelezettség megszegése esetén a környezethasználó törvényességi felügyeletét ellátó szerv intézkedése kezdeményezhető.
(2) A környezeti elemek védelme egyaránt jelenti azok minőségének, mennyiségének és készleteinek, valamint az elemeken belüli arányok és folyamatok védelmét.
(3) Valamely környezeti elem igénybevételének, illetve terhelésének megelőzése, csökkentése vagy megszüntetése céljából nem engedhető meg más környezeti elem károsítása, szennyezése.
(2) A föld védelme magában foglalja a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilága védelmét is.
15. § (1) A föld felszínén vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok helyezhetők el, amelyek a föld mennyiségét, minőségét és folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják.
(2) Az anyagok elhelyezésének környezetvédelmi feltételeit külön jogszabály állapítja meg.
16. § Beruházás (építés, bányászat) folytatása során, annak megkezdése előtt - külön jogszabály rendelkezése szerint - gondoskodni kell a termőréteg megfelelő letermeléséről és termőtalajkénti felhasználásáról.
17. § (1) A kőzetek és ásványok bányászatára, kitermelésére vonatkozóan - ha törvény így rendelkezik - igénybevételi határértéket kell meghatározni.
(2) A kitermelés mértéke, továbbá a bányászattal és a bányatermékek előkészítésével, feldolgozásával összefüggésben keletkező meddő elhelyezésekor, valamint a bányászati tevékenységhez kapcsolódó egyéb tevékenységek következtében jelentkező környezetre gyakorolt hatás mértéke nem haladhatja meg a jogszabályban vagy jogszabály rendelkezései szerint hatósági határozatban megállapított határértéket.
(3) A föld igénybevételével járó tevékenység befejezése után - jogszabály vagy hatósági határozat rendelkezése szerint már a környezethasználat során is - a terület ütemezett helyreállításáról, rendezéséről, illetőleg újrahasznosításának feltételeiről a terület használója köteles gondoskodni.
(2) A vizek természetes hozamát, lefolyását, áramlási viszonyait, medrét és partját csak a vízparti élővilág megfelelő arányainak megtartásával és működőképességük biztosításával szabad megváltoztatni úgy, hogy az a környezeti célkitűzések teljesítését nem veszélyeztetheti.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában védett területnek kell tekinteni
a) a 20. §-ban foglalt célok elérését szolgáló védőterületeket,
b) a külön jogszabály szerint gazdasági szempontból fontos vízi fajok védelmére kijelölt területeket,
c) a települési szennyvizek tisztítás utáni bebocsátása és a mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezés szempontjából érzékeny területeket,
d) a vízi, vízközeli és a felszín alatti víztől jelentősen függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek védelmére kijelölt területeket.
(4) A védett területekről - a 49. § (1) bekezdése szerinti Információs Rendszer részeként - nyilvántartást kell vezetni.
(5) A környezet igénybevételét és használatát úgy kell megszervezni és végezni, hogy a vizek állapotára vonatkozó környezeti célkitűzések teljesüljenek, így különösen:
a) a felszíni, és a felszín alatti vizek állapota ne romoljon,
b) a felszíni és felszín alatti vizek jó állapota a külön jogszabály szerinti környezeti követelmények teljesítése révén megvalósuljon.
(6) Ha a vizek egy elkülönített részére több azonos tárgyú környezeti célkitűzést szolgáló követelmény vonatkozik, akkor a legszigorúbbat kell alkalmazni.
(7) A vizek jó állapotának eléréséhez szükséges intézkedéseket - a Kormány nyilvános egyedi határozatával közzétett - vízgyűjtő-gazdálkodási tervben kell meghatározni.
19. § (1) A víz - mint alapvető életfeltétel és korlátozottan előforduló erőforrás - kitermelésének és felhasználásának feltételeit vízkészlettípusonként a területi adottságoknak megfelelően, igénybevételi határérték figyelembevételével kell megállapítani.
(2) A vízigények kielégítésének sorrendjéről külön törvény rendelkezik.
(3) A környezet igénybevétele - így különösen a vízviszonyokba történő beavatkozások - esetén gondoskodni kell arról, hogy
a) a víz, mint tájalkotó tényező fennmaradjon;
b) a vízi és vízközeli, továbbá a felszín alatti víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek, valamint
c) a vizek hasznosíthatóságát biztosító mennyiségi és minőségi körülmények
ne romoljanak.
20. § Az
a) ivóvízellátást biztosító,
b) az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló,
c) a természet védelme szempontjából jelentős,
d) az üdülési, sportolási és terápiás hasznosításra kijelölt
vízkészleteket fokozott védelemben kell részesíteni.
21. § (1) A vizek igénybevétele, terhelése, a vizekbe használt- és szennyvizek bevezetése - megfelelő kezelést követően - csak olyan módon történhet, amely a természetes folyamatokat és a vizek mennyiségi, minőségi megújulását nem veszélyezteti.
(2) A kitermelt víz felhasználásáról gondoskodni kell. A kitermelést és a használt víznek a vizekbe történő visszavezetését, valamint a vizek átvezetését úgy kell végezni, hogy a vízadó és -befogadó közeg készleteit, minőségét és élővilágát kedvezőtlenül ne változtassa meg, öntisztulását ne veszélyeztesse.
(2) A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt, vagy közvetítésével más környezeti elemet sugárzó, folyékony, légnemű, szilárd anyaggal minőségét veszélyeztető, vagy egészséget károsító módon terheli.
(3) A tevékenységek, létesítmények tervezésénél, megvalósításánál, folytatásánál, valamint a termékek előállításánál és használatánál törekedni kell arra, hogy a légszennyező anyagok kibocsátása a lehető legkisebb mértékű legyen.
(2) Az élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.
(3) Az élővilág igénybevétele mértékének és helyének szabályozására jogszabály vagy hatósági határozat igénybevételi határértéket állapíthat meg.
25. § (1) A települések területén a környezet terhelhetősége és a településrészek rendeltetése alapján a rendezési tervben övezeteket kell meghatározni.
(2) Az egyes övezetekben folytatható tevékenységek a külön jogszabályban a környezetterhelés jellege alapján meghatározott védőtávolság, védőterület megléte és a védelmi előírás megtartása esetén engedélyezhetők.
(3) A kijelölt védőterületen vagy védőtávolságon belül az adott övezet rendeltetésével össze nem férő tevékenység - külön védelmi intézkedés nélkül - nem folytatható.
26. § A település területén zöldterületeket, védőerdőket külön jogszabály szerint kell kialakítani és fenntartani.
27. § A természetes és épített környezet összehangolt védelme érdekében a területfejlesztési koncepciókban, a területrendezési és településrendezési tervek elkészítése során a bennük foglalt elképzelések várható környezeti hatásait is fel kell tárni és értékelni, - e törvény 43-44. §-aira is figyelemmel - továbbá a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket környezetvédelmi fejezetben vagy önálló környezetvédelmi tervben, illetve programban kell rögzíteni. Ezek tartalmi követelményeit e törvény, valamint külön jogszabályok állapítják meg.
(2) A veszélyes anyagok kezelésekor, felhasználásakor - beleértve kitermelésüket, raktározásukat, szállításukat, gyártásukat és alkalmazásukat - továbbá, veszélyes technológiák alkalmazásakor olyan védelmi, biztonsági intézkedéseket kell tenni, amelyek a környezet veszélyeztetésének kockázatát jogszabályban meghatározott mértékűre csökkentik, vagy kizárják.
29. § (1) A környezetveszélyeztetéssel járó technológiák alkalmazásakor a környezetveszélyeztetés csökkentése érdekében a veszélyforrás jellegéhez igazodó védőterületet, illetőleg védőtávolságot kell kijelölni.
(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt védőterület, illetve védőtávolság - hatósági engedély alapján - a már kialakult települési viszonyok megváltoztatásával biztosítható csak, a megvalósítás költségeit a felelősség arányában kell viselni.
(3) A veszélyes technológia üzemeltetése során az esetlegesen bekövetkező rendkívüli környezetkárosítás megakadályozására, felszámolására az adott tevékenység megkezdése előtt - külön jogszabályi rendelkezés hiányában - környezeti kárelhárítási tervet kell készíteni.
(2) A környezethasználó köteles a hulladék kezeléséről (ártalmatlanításáról, hasznosításáról) gondoskodni.
(3) A hulladékok kezelésére (ártalmatlanítására, hasznosítására) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a különböző tisztítási, bontási műveletek során leválasztott, illetőleg elkülönülő anyagok, a hulladékká vált szennyezett föld, továbbá a bontásra kerülő vagy bontott termékek esetében is.
30/A. § A környezetterhelés megelőzése vagy csökkentése érdekében - figyelemmel a 6. § (1) bekezdése szerinti követelményekre - a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletben korlátozhatja vagy megtilthatja azon termék gyártását, forgalomba hozatalát, felhasználását és kereskedelmét, amely jellemzően egyszeri használat után hulladékká válik, vagy ha e termék a környezetet kevésbé terhelő termékkel helyettesíthető.
(2) A zaj és a rezgés elleni védelem keretében műszaki, szervezési módszerekkel kell megoldani:
a) a zaj- és a rezgésforrások zajkibocsátásának, illetve rezgésgerjesztésének csökkentését;
b) a zaj- és rezgésterhelés növekedésének mérséklését vagy megakadályozását;
c) a tartósan határérték felett terhelt környezet utólagos védelmét.
(3) A környezeti zajjal leginkább terhelt területek zajcsökkentését, a zajjal még nem terhelt területek kedvező állapotának megőrzését - a külön jogszabály alapján - stratégiai zajtérképekre épülő intézkedési tervek végrehajtásával kell megvalósítani.
34. § (1) A környezeti elemeknek vagy azok rendszerének a veszélyeztető hatások elleni védelme érdekében védelmi övezetek jelölhetők ki.
(2) A védelmi övezetekben - külön jogszabályok rendelkezése alapján - egyes tevékenységek korlátozása vagy tilalma, építési, anyagfelhasználási, területhasználati korlátozások és tilalmak, illetőleg rendszeres mérési és megfigyelési kötelezettségek rendelhetők el.
(3) A védelmi övezetek kijelölésénél is a 29. §-ban foglaltak az irányadók.
35. § (1) A környezeti elemek védelme, továbbá a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelem érdekében - az e törvényben meghatározottak szerint - igénybevételi, kibocsátási, valamint szennyezettségi határértékeket kell megállapítani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határértékek megállapítása során figyelembe kell venni a környezet tényleges és elérendő célállapotát is.
36. § A környezeti elemek védelmére, továbbá a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelemre vonatkozó átfogó szakterületi szabályokat külön törvények, a törvényi szabályozást nem igénylő részletes szabályokat - az e törvényben foglaltak alapulvételével - a Kormány rendeletben állapítja meg.
(2) Az állam biztosítja a környezet védelméhez fűződő állampolgári jogok és a más államokkal vagy nemzetközi szervezetekkel kötött környezetvédelmi egyezmények, szerződések érvényesülését.
38. § A környezetvédelem állami feladatai különösen:
a) a környezetvédelmi követelmények érvényesítése az állam más irányú feladatai ellátása során;
b) a környezet igénybevételének, megóvásának, károsodása megelőzésének, veszélyeztetése megszüntetésének, helyreállításának, illetve állapota fokozatos javításának irányítása;
c) a környezetvédelem kiemelt feladatainak meghatározása;
d) a környezetvédelmi célok elérését szolgáló jogi, gazdasági és műszaki szabályozórendszer megállapítása;
e) a környezetvédelmi államigazgatási feladatok ellátása;
f) a feladatok végrehajtását megalapozó, a környezet állapotát és az arra gyakorolt hatásokat mérő-, megfigyelő-, ellenőrző-, értékelő- és információsrendszer kiépítése, fenntartása és működtetése;
g) a környezet állapotának, mennyiségi és minőségi jellemzőinek feltárása, terhelhetősége és igénybevétele mértékének, továbbá elérendő állapotának (célállapot) meghatározása, figyelembe véve a népesség egészségi állapotának mutatóit is;
h) a környezetvédelem kutatási, műszaki-fejlesztési, nevelési-képzési és művelődési, tájékoztatási, valamint a környezetvédelmi termék- és technológia-minősítési feladatok meghatározása, és ellátásuk biztosítása;
i) a környezetvédelem gazdasági-pénzügyi alapjainak biztosítása.
38/A. § A meteorológiai tevékenységgel összefüggő állami feladatok:
a) a környezet- és klímavédelemhez, árvíz- és belvízvédelemhez, az erdővédelemhez, valamint az élet- és vagyonbiztonság megóvásához szükséges meteorológiai adatok gyűjtése, információk szolgáltatása, meteorológiai obszervatórium és más mérőállomás üzemeltetése,
b) a honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekek érvényesítéséhez szükséges meteorológiai adatok és információk biztosítása,
c) a meteorológiai veszélyjelzés készítése és közzététele,
d) a nemzeti hiteles meteorológiai adatokat szolgáltató, megfigyelő, távközlési és adatfeldolgozó alaprendszer, illetve a nemzeti meteorológiai adatbázis fenntartása, működtetése és fejlesztése,
e) a repülésmeteorológiai feladatok ellátása, valamint
f) Magyarország nemzetközi kötelezettségeiből fakadó meteorológiai tevékenység biztosítása.
a) érvényesíti törvényalkotó munkájában a környezetvédelmi érdekeket;
b) elfogadja a Nemzeti Környezetvédelmi Programot, és kétévente értékeli annak végrehajtását;
c) dönt a Kormánynak a környezet állapotáról szóló beszámolójáról;
d)
e) meghatározza a Kormány és a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait;
f) jóváhagyja a környezetvédelmi feladatok megoldását szolgáló forrásokat, és ellenőrzi felhasználásukat.
(2) A Programnak - a Program időtartamára vonatkozóan - tartalmaznia kell a 48/B. § (2) bekezdésében foglaltakat.
(3) A Kormánynak a Program megújítására irányuló előterjesztés benyújtásakor az Országgyűlés előtt be kell számolnia a Program végrehajtásáról és a végrehajtás során szerzett tapasztalatokról.
(4) A Programban foglaltakat a gazdaságpolitikai döntések kialakítása, a terület- és településfejlesztés, a regionális tervezés, továbbá a nemzetgazdaság bármely ágában megvalósuló állami tervezési és végrehajtási tevékenység során érvényre kell juttatni.
(5) A Kormány a Program elkészítésekor fennálló feltételek módosulása, illetve a végrehajtás helyzetének alakulásától függően javaslatot tehet a Program felülvizsgálatára. A felülvizsgálat során a Program tervezésére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(6)
(2) A Kormány az éves költségvetés előterjesztésekor javaslatot tesz a Programban kitűzött célok megvalósítását szolgáló pénzeszközökre.
(3) A Kormány a Programra vonatkozó javaslatot hatévente jóváhagyásra az Országgyűlés elé terjeszti, kétévente összefoglaló jelentést nyújt be a Program végrehajtásának helyzetéről valamint a környezet állapotának alakulásáról, továbbá irányítja és összehangolja a Programban meghatározott feladatok végrehajtását.
(4) A kormányzati fejlesztési feladatok meghatározása során a Kormány érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezet állapotának javítását.
(5) A Kormány környezetvédelmi feladata különösen:
a) a nemzetközi szerződésekből adódó környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése és jogok érvényesítése;
b) a környezetvédelem követelményeinek megfelelő környezetkímélő vagy környezetbarát termékek előállításának, technológiák, létesítmények megvalósításának, elterjedésének elősegítése;
c) a jelentős környezetkárosodások, illetve a rendkívüli környezeti események (beleértve a Magyarország területén folytatott hadgyakorlatot is) következményeinek felszámolása, ha a kötelezettség másra nem hárítható;
d) az állam környezeti kártérítési kötelezettsége fedezetének biztosítása, és a kötelezettségek teljesítése.
a) irányítja:
aa) törvényben vagy kormányrendeletben feladatkörébe utalt környezetvédelmi tevékenységeket,
ab) a nemzetközi szerződésekből adódó környezetvédelmi feladatok végrehajtását,
ac) a feladat- és hatáskörébe tartozó környezetvédelmi igazgatást;
b) elemzi és értékeli:
ba) a környezet állapotát és védelmének helyzetét,
bb) a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás folyamatait,
bc) a környezet védelmének, szabályozott használatának és tervszerű fejlesztésének tapasztalatait,
bd) a környezeti veszélyhelyzet kialakulásának megelőzését, valamint a környezeti veszély- és katasztrófahelyzet elhárítását szolgáló környezetvédelmi szakmai tevékenységeket az illetékes szervekkel együttműködve;
c) a b) pont szerint elvégzett értékelés tapasztalatai alapján kidolgozza, és a Kormány elé terjeszti a Programtervezetet;
d) közreműködik a természeti erőforrások felhasználására vonatkozó szakmapolitikai koncepciók kialakításában;
e) közreműködik a környezetvédelmi szakképesítési rendszer kialakításában és működtetésében.
(2) A miniszter teljesíti a 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 18. cikke szerinti jelentési kötelezettséget.
(3) A víz mint környezeti elem tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a víz mint környezeti elem védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: vízvédelemért felelős miniszter) látja el.
(2) A (1) bekezdés alkalmazásában a környezetvédelemmel összefüggő jogszabály az a törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, illetőleg döntés, amely
a) a környezeti elemekre,
b) a környezet minőségére, vagy
c) a környezettel összefüggésben az emberi egészségre hatást gyakorol.
(3) A környezetvédelemmel összefüggő gazdasági szabályozó eszközök (vám-, adó- és illetékszabályok stb.) bevezetésére irányuló szabályozások, továbbá jelentős módosítások esetében a vizsgálati elemzést minden esetben el kell végezni.
(4) A környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló, külön jogszabályban meghatározott olyan tervekre, illetve programokra, - ideértve az EU által társfinanszírozott terveket, illetve programokat is -, valamint ezek módosításaira,
a) amelyek kidolgozását jogszabály, illetve országgyűlési, kormány- vagy helyi önkormányzati határozat írja elő, és
b) amelyeket közigazgatási szerv, valamint törvény, illetve kormányrendelet felhatalmazása alapján közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szerv közigazgatási feladatkörében, illetve helyi önkormányzati testület (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv) dolgoz ki vagy fogad el, illetőleg amelyeket a Kormány terjeszt az Országgyűlés elé elfogadásra
(a továbbiakban: terv, illetve program)
a külön jogszabály alapján környezeti értékelést magában foglaló környezeti vizsgálatot kell lefolytatni. Környezeti értékelés nélkül terv, illetve program nem terjeszthető elő.
(5) A (4) bekezdés szerinti külön jogszabály meghatározza azokat a terveket, illetve programokat, amelyeknél a környezeti vizsgálat
a) kötelező, vagy
b) szükségessége a várható környezeti hatásuk jelentőségének eseti meghatározása alapján, a külön jogszabályban foglalt szempontok figyelembevételével dönthető el.
(6) A környezeti vizsgálat kiterjed
a) a környezeti értékelés készítésére, a környezet védelméért felelős közigazgatási szervektől (a továbbiakban: környezet védelméért felelős szerv) vélemény, továbbá az érintett nyilvánosságtól észrevétel kérésére, illetve országhatáron átterjedő jelentős hatás esetén az érintett országgal való konzultációra, valamint ezek eredményeinek a terv, illetve program kidolgozása során történő figyelembevételére,
b) az a) pont szerinti környezeti értékelés, vélemény, észrevétel, konzultáció figyelembevételére a terv, illetve program vagy az Országgyűlés elé terjesztendő javaslat elfogadásakor, továbbá a terv, illetve program elfogadásáról való tájékoztatásra.
Az a) pontban foglaltak elvégzéséért a terv, illetve program kidolgozója (a továbbiakban: kidolgozó), a b) pontban foglaltak elvégzéséért a terv, illetve program elfogadója felelős.
(7) A környezeti értékelés a terv, illetve program, valamint ezek céljait és földrajzi kiterjedését figyelembe vevő ésszerű változatai megvalósításának várható jelentős környezeti hatásait azonosítja, írja le és értékeli.
44. § (1) A vizsgálati elemzésnek különösen a következőkre kell kiterjednie:
a) a tervezett előírások, intézkedések mennyiben befolyásolják, illetőleg javíthatják a környezet állapotát;
b) a tervezett intézkedések elmaradása esetén milyen kár érheti a környezetet, illetőleg a lakosságot;
c) a hazai feltételek mennyiben adottak a tervezett intézkedések bevezetéséhez;
d) a közigazgatási szervek mennyiben felkészültek a tervezett intézkedések végrehajtására;
e) a tervezett intézkedések megvalósításához az állami, pénzügyi, szervezeti és eljárási feltételek rendelkezésre állnak-e;
f) a javaslat mennyiben jelent eltérést a nemzetközileg általánosan elfogadott megoldásoktól.
(2) Az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak meg kell küldeni véleménynyilvánítás céljából
a) a 43. § (1) bekezdésében meghatározott tervezeteket és a vizsgálati elemzést a döntésre jogosult szervhez történő benyújtás előtt,
b) a 43. § (4) bekezdésében meghatározott, környezeti értékelést tartalmazó terv, illetve program tervezetét, (amennyiben a kidolgozó központi államigazgatási szerv - az elfogadásra jogosult közigazgatási szervnek történő, illetve országgyűlési elfogadás esetén a Kormánynak történő előterjesztés előtt.
A véleménynyilvánításra - a tervezet kézbesítésétől számított - legalább harminc napot kell biztosítani.
(2) A Tanács a Kormány javaslattevő, tanácsadó, véleményező szerveként
a) állást foglal a 43. § (1) bekezdése szerinti vizsgálati elemzéssel kapcsolatban és javaslatát a döntésre jogosult szerv elé terjeszti,
b) állást foglal a 44. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott terv, illetve program tervezetével és az annak részét képező környezeti értékeléssel kapcsolatban,
c) javaslatot tesz a Kormány számára a környezet- és természetvédelem hatékonyabbá tételével, így különösen a környezeti információs rendszerrel, a tudományos kutatással, a képzéssel, a megfelelő ipari háttér kifejlesztésével, továbbá a környezet- és természetvédelmet szolgáló pénzügyi eszközökkel kapcsolatban,
d) véleményt nyilvánít a környezetvédelmet érintő közösségi jogalkotás stratégiai jelentőségű kérdéseivel kapcsolatban.
(3) A Tanácsban egyenlő arányban vesznek részt
a) a környezetvédelmi céllal bejegyzett egyesületek, valamint
b) a szakmai és gazdasági érdekképviseleti szervek a maguk által meghatározott módon választott,
c) a tudományos élet, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által e tisztségre megbízott
képviselői.
(4) A Tanács titkárságának feladatait a miniszter hivatali szervezete útján látja el.
(5) A Tanács tagjai sorából elnököt választ, a miniszter a Kormány képviseletében társelnöke a Tanácsnak.
(6) A Tanács feladatait e törvényben foglalt, valamint a Kormány által meghatározott szabályok szerint látja el. Ügyrendjét maga határozza meg.
(7) A Tanács működési költségét a miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében külön címen kell biztosítani.
a) biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;
b) önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki a 48/E. §-ban foglaltak szerint, amelyet képviselő-testülete (közgyűlése) hagy jóvá;
c) a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz;
d) együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, egyesületekkel;
e) elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot;
f) a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását.
(2) A vármegyei önkormányzat az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében
a) a települési önkormányzatokkal és az illetékes vármegyei területfejlesztési tanáccsal egyeztetve vármegyei környezetvédelmi programot készít a 48/D. §-ban foglaltak szerint, amelyet a vármegyei közgyűlés hagy jóvá;
b) előzetes véleményt nyilvánít a települési önkormányzati környezetvédelmi programokról, illetve kezdeményezheti azok megalkotását;
c) állást foglal a települési önkormányzatok környezetvédelmet érintő rendeleteinek tervezetével kapcsolatban;
d) elősegíti az 58. § (7) bekezdése szerinti egyezség létrehozását;
e) javaslatot tehet települési önkormányzati környezetvédelmi társulások létrehozására.
(3) A megyei jogú város tekintetében a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti feladatokat az egyeztető bizottság [ÖT. 61/A. §] keretében kell ellátni.
(4) A külön jogszabályban meghatározott települési önkormányzatnak az (1) bekezdés e) pontjában előírt környezetállapot-értékelést környezeti zajra vonatkozóan - a külön jogszabályban meghatározott területekre, létesítményekre, és az ott előírtak szerint - stratégiai zajtérkép alapján kell elkészítenie.
47. §
48. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi közgyűlés önkormányzati rendeletben - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben - illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg.
(2) A települési önkormányzat képviselőtestülete önkormányzati rendeletben más törvény hatálya alá nem tartozó egyes fás szárú növények védelme érdekében tulajdonjogot korlátozó előírásokat határozhat meg.
(3) A települési önkormányzat környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek, határozatainak tervezetét, illetve a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét, a környezetvédelmi programot [46. § (1) bekezdés b) pont] a szomszédos és az érintett önkormányzatoknak tájékoztatásul, az illetékes környezetvédelmi igazgatási szervnek véleményezésre megküldi. A környezetvédelmi igazgatási szerv szakmai véleményéről harminc napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot.
(4) A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik:
a) a füstködriadó terv,
b) a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása,
c) a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek kijelölésével kapcsolatos eljárásban való közreműködés.
d) területek zajvédelmi szempontból fokozottan védetté nyilvánítása,
e) csendes övezet kijelölése, valamint
f) a helyi zajvédelmi szabályok megállapítása.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtására a fővárosban
a) az a) és a b) pont tekintetében a fővárosi közgyűlés,
b) a d)-f) pont tekintetében
ba) a fővárosi kerületi képviselő-testület,
bb) a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi közgyűlés
alkothat rendeletet.
(6) A polgármester (főpolgármester) levegőtisztaságvédelmi feladatkörébe, illetőleg államigazgatási, hatósági hatáskörébe tartozik:
a) a füstködriadó terv kidolgoztatása és végrehajtása;
b) a füstködriadó terv végrehajtása során a légszennyezést okozó, szolgáltató, illetve termelő tevékenységet ellátó létesítmények üzemeltetőinek más energiahordozó, üzemmód használatára kötelezése, az üzemeltető tevékenységének, valamint a közúti közlekedési eszközök üzemeltetésének időleges korlátozása vagy felfüggesztése;
c) a külön jogszabályban meghatározott szmoghelyzet (füstködállapot) bekövetkezése esetén az érintett lakosság tájékoztatása a meglévő és várható túllépés helyéről, mértékéről és időtartamáról, a lehetséges egészségügyi hatásokról és a javasolt teendőkről, valamint a jövőbeli túllépés megelőzése érdekében szükséges feladatokról.
(2) A tervezés során
a) az alacsonyabb területi szintű környezetvédelmi tervet a magasabb területi szintű környezetvédelmi tervekkel,
b) a tematikus és az egyedi környezetvédelmi terveket az adott területi szint átfogó környezetvédelmi tervével
össze kell hangolni.
(3) A környezetvédelmi terv készítőjének az előkészítés során gondoskodnia kell a terv széleskörű társadalmi egyeztetéséről.
48/B. § (1) Átfogó környezetvédelmi terv az e törvényben szabályozott országos [40. §] és területi (regionális [48/C. §], vármegyei [48/D. §] és települési [48/E. §]) környezetvédelmi program.
(2) Az átfogó környezetvédelmi terv tartalmazza:
a) a környezeti elemek állapotának bemutatásán és az azt befolyásoló főbb hatótényezők elemzésén alapuló helyzetértékelést;
b) a fenntartható fejlődéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célokat, valamint környezeti célállapotokat;
c) a célok és célállapotok elérése érdekében teendő főbb intézkedéseket (különösen a folyamatban lévő, illetve az előirányzott fejlesztésekkel és a működtetéssel kapcsolatos feladatokat), valamint azok megvalósításának ütemezését;
d) a kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközeit;
e) az intézkedések végrehajtásának, valamint a d) pont szerinti eszközök alkalmazásának várható költségigényét, a tervezett források megjelölésével.
(3) A területi környezetvédelmi programokban foglaltakat az adott területi szint fejlesztési koncepciójának és rendezési, valamint fejlesztéspolitikai terveinek kidolgozása, a döntéshozatal és a végrehajtás, továbbá az adott területre vonatkozó ágazati tervezés során érvényre kell juttatni.
(4) A területi környezetvédelmi programot szükség szerint, de legalább a Program megújítását, illetve felülvizsgálatát követően - a 48/A. § (2) bekezdésének figyelembevételével - felül kell vizsgálni.
48/C. § (1) A regionális fejlesztési tanács a tervezési-statisztikai régióra vonatkozóan az érintett vármegyei önkormányzatokkal egyeztetve regionális környezetvédelmi programot készít.
(2) A regionális környezetvédelmi program tartalmazza a 48/B. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően azokat a célokat és intézkedéseket, amelyek elérése, illetve megvalósítása regionális szinten hatékony és indokolt.
(3) A regionális környezetvédelmi program végrehajtásáról a regionális fejlesztési tanács gondoskodik.
(4) A regionális fejlesztési tanács a döntési hatáskörébe utalt támogatásokról szóló döntések meghozatalakor elősegíti a programban előirányzott fejlesztések támogatását.
48/D. § (1) A vármegyei környezetvédelmi program tartalmazza a 48/B. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően azokat a célokat és intézkedéseket, amelyek elérése, illetve megvalósítása vármegyei szinten hatékony és indokolt.
(2) A vármegyei közgyűlés gondoskodik a vármegyei környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását.
(3) A vármegyei önkormányzat éves költségvetéséről szóló zárszámadásával egyidejűleg be kell számolni a vármegyei környezetvédelmi program végrehajtásának előző évi alakulásáról.
(4) A vármegyei területfejlesztési tanács a döntési hatáskörébe utalt támogatásokról szóló döntések meghozatalakor elősegíti a környezetvédelmi programban előirányzott fejlesztések támogatását.
48/E. § (1) A települési környezetvédelmi programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban - a 48/B. § (2) bekezdésben foglaltakon túl - tartalmaznia kell
a) a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel,
b) a zaj és rezgés elleni védelemmel, valamint a stratégiai zajtérképekre épülő intézkedési tervekkel,
c) a zöldfelület-gazdálkodással,
d) a települési környezet és a közterületek tisztaságával,
e) az ivóvízellátással,
f) a települési csapadékvíz-gazdálkodással,
g) a kommunális szennyvízkezeléssel,
h) a településihulladék-gazdálkodással, valamint az elhagyott hulladék felszámolásával,
i) az energiagazdálkodással,
j) a közlekedés- és szállításszervezéssel,
k) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezetkárosodás csökkentésével
kapcsolatos feladatokat és előírásokat.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a települési környezetvédelmi program - a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban - tartalmazhatja
a) a települési környezet minőségének, környezetbiztonságának, környezet-egészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti értékek védelme és fenntartható használata érdekében különösen:
aa) a területhasználattal,
ab) a földtani képződmények védelmével,
ac) a talaj, illetve termőföld védelmével,
ad) a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelmével,
ae) a rekultivációval és rehabilitációval,
af) a természet- és tájvédelemmel,
ag) az épített környezet védelmével,
ah) az ár- és belvízgazdálkodással,
ai) az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az éghajlatváltozás várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással,
b) a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellel
kapcsolatos feladatokat és előírásokat.
(3) A települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, és figyelemmel kíséri a feladatok ellátását.
(4)
(5) Települési önkormányzatok - az önálló települési környezetvédelmi program mellett vagy helyett - közös települési környezetvédelmi programot is készíthetnek.
48/F. § (1) A területi környezetvédelmi program kidolgozója a program tervezetét az illetékes
a) környezetvédelmi hatóságnak,
b) hulladékgazdálkodási hatóságnak,
c) ingatlanügyi hatóságnak és
d) egészségügyi államigazgatási szervnek
e) a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervnek (a továbbiakban: vízvédelmi hatóság), és
f) a vízügyi hatóságnak
véleményezésre megküldi.
(2) A környezetvédelmi hatóság a véleményezésbe bevonja az illetékes környezetvédelmi igazgatási szervet, a hulladékgazdálkodási hatóságot, a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervet, valamint a természetvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervet, amelyek 30 napon belül tájékoztatják véleményükről a hatóságot.
(3) A települési önálló vagy közös környezetvédelmi program tervezetét - az (1) bekezdésben meghatározott szerveken túl - az illetékes vármegyei önkormányzatnak, a vármegyei környezetvédelmi program tervezetét az illetékes regionális területfejlesztési konzultációs fórumnak is meg kell küldeni véleményezésre.
(4) A véleményező szervek szakmai véleményükről hatvan napon belül tájékoztatják a környezetvédelmi program kidolgozóját.
(5) Az elfogadott területi környezetvédelmi programot meg kell küldeni a program tervezetét véleményezőknek.
(6) A területi környezetvédelmi programok végrehajtásának helyzetéről a lakosságot rendszeres időközönként tájékoztatni kell.
(2) A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer a 49. § szerinti Információs Rendszerből és a téradatkezelők által működtetett információs rendszerekből áll, amelyek az interoperabilitás követelményének megvalósításával kapcsolódnak össze. A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszeren keresztül közvetlenül elérhető az Európai Unió által működtetett térinformatikai hálózati portál.
(3) Ha téradatkezelőnek nem minősülő természetes vagy jogi személy valamely téradattal rendelkezik, és eleget tesz a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásának és működtetésének szabályairól szóló jogszabályban meghatározott technikai követelményeknek, kérelmére biztosítani kell a csatlakozási lehetőséget a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszerhez.
(4) A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer hálózati portálján bárki számára hozzáférhetők a következő téradat-szolgáltatások:
a) keresőszolgáltatás, amely a metaadatok alapján a téradatkészletekre és -szolgáltatásokra vonatkozó keresést, valamint a metaadatok megjelenítését teszi lehetővé;
b) megtekintési szolgáltatás, amely a metaadatok, a téradatok és az egyéb magyarázó jellegű adatok megjelenítését, az azok közötti keresést, a megjelenített téradatok és téradatkészletek kicsinyítését, nagyítását, megtekintését és átlapozását, valamint a magyarázó jellegű adatok és a metaadatok tartalmának megjelenítését biztosítja;
c) letöltési szolgáltatás, amely a téradatkészletek másolatának vagy egyes részeinek letöltését, valamint - amennyiben az elektronikus úton lehetséges - az azokhoz való közvetlen hozzáférést teszi lehetővé;
d) átalakítási szolgáltatás, amely a (2) bekezdés szerinti összekapcsolódás biztosítása céljából meghatározott téradatkészleteknek - az adatigénylő igénye szerinti feldolgozás útján való - átalakítását biztosítja;
e) lehívási szolgáltatás, amely az a)-d) pontok szerinti téradat-szolgáltatások folyamatos elérését teszi lehetővé.
48/H. § (1) A téradatkezelő a 48/G. § (4) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott téradat-szolgáltatásért díjat állapíthat meg. A téradatkezelő ebben az esetben az adatigényelővel - a díjfizetésre is kiterjedő - megállapodást (a továbbiakban: adatszolgáltatási szerződés) köt. Az adatigénylő számára biztosítani kell az adatszolgáltatási szerződésnek az interneten keresztül történő megkötését.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az Európai Közösség intézményei és szervei számára a környezetvédelemmel kapcsolatos közösségi jog alapján fennálló tagállami jelentéstételi kötelezettség teljesítése érdekében nyújtott téradatkészletekért és -szolgáltatásokért díj nem szabható ki.
(3) A díj, illetve a hozzáférési feltételek meghatározása során indokolatlan megkülönböztetést nem lehet alkalmazni, így különösen az adatigénylő közigazgatási szerv vagy közfeladatot ellátó más szervezet tekintetében - a közfeladatai ellátásán kívül eső tevékenysége körében, az e tevékenység céljára rendelkezésre bocsátott adatok vonatkozásában - ugyanazokat a díjakat és feltételeket kell alkalmazni, mint más felhasználókkal szemben.
(4) A díj nem haladhatja meg az adatok gyűjtésének, előállításának, frissítésének, feldolgozásának, átalakításának és rendelkezésre bocsátásának a költségét. A díjak mértékét a téradatkészletek és -szolgáltatások szükséges minőségének és rendelkezésre állásának biztosítását szolgáló minimális szinten kell tartani, egy ésszerű nyereséghányaddal együtt, összhangban a téradatkészleteket kezelő és -szolgáltatásokat nyújtó hatóságok önfinanszírozási követelményeivel.
(5) A téradatkezelő a honlapján közzéteszi a díjszabását, valamint a díjképzésének elveit.
(2) Az Információs Rendszert úgy és olyan területi sűrűséggel kell megszervezni és telepíteni, hogy annak alapján
a) a környezet igénybevételének, terhelésének és a környezet állapotának változása - a társadalmi-gazdasági összefüggésekkel és a lakosság egészségi állapotára gyakorolt hatások szempontjából is értékelhető formában - mennyiségileg és minőségileg meghatározható, és nemzetközileg összehasonlítható legyen;
b) a környezetre gyakorolt hatások okai kielégítő pontossággal megállapíthatók legyenek (beleértve a károsítások okozati viszonyainak megállapításához szükséges részletes bontásokat is);
c) a környezetveszélyeztetés a lehető legkorábban felismerhetővé váljon;
d) a szabályozási feladatok és a hatósági intézkedések megtehetők legyenek;
e) felhasználható legyen tervezésre.
(3) Az Információs Rendszer működtetéséhez szükséges területi feladatokat a környezetvédelmi igazgatási szerv látja el.
(4) A környezetre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos - jogszabályokban meghatározott - adatszolgáltatásra vonatkozó költségeket az adatszolgáltatásra kötelezett viseli.
49/A. § A vízvédelmi hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából jogosult az Információs Rendszer vízvédelemmel kapcsolatos adataihoz való közvetlen hozzáférésre, továbbá az Információs Rendszerben adatok rögzítésére.
49/B. § A klímavédelemért felelős hatóság az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából jogosult az Információs Rendszer adataihoz való közvetlen hozzáférésre, továbbá az Információs Rendszerben adatok rögzítésére.
50. § (1) A környezethasználó köteles a tevékenysége során okozott környezetterhelést, környezet-igénybevételt - jogszabályban meghatározott módon - mérni, vagy technológiai számítással alátámasztani, nyilvántartani, nyilvántartását a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok rendelkezésére bocsátani, illetőleg adatszolgáltatást teljesíteni.
(1a) A környezethasználó az Információs Rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeit elektronikus úton teljesíti.
(1b) Az (1a) bekezdés szerinti adatszolgáltatás rendjét meghatározó tájékoztatót az 51/A. § szerinti publikus felületen közzé kell tenni.
(2) A külön jogszabályban meghatározott környezethasználók kötelesek az általuk végzett tevékenység környezeti hatását felmérni, arról rendszeresen környezeti jelentést készíteni és azt benyújtani a környezetvédelmi igazgatási szerv részére. A környezeti jelentésre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.
(3) A környezetvédelmi feladatokat ellátó önkormányzati és állami szervek - kormányrendeletben meghatározottak szerint - kötelesek az Információs Rendszer működtetéséhez szükséges és náluk keletkezett adatokat az Információs Rendszer rendelkezésére bocsátani.
51. § (1) A környezet állapotára, igénybevételére és használatára vonatkozó adatok a közérdekű adatokra vonatkozó jogszabályok szerint kezelendők.
(2) A miniszter az adatgyűjtés alapján évente jelentést terjeszt a Kormány elé az ország környezeti állapotának alakulásáról.
(3) A lakóhelyi környezet állapotának alakulásáról a települési önkormányzat szükség szerint, de legalább évente tájékoztatja a lakosságot.
51/A. § (1) A környezeti információk nyilvánosság részére való széles körű rendelkezésre bocsátása céljából az Információs Rendszer interneten elérhető, nyilvános információs felülettel (a továbbiakban: publikus felület) rendelkezik. A publikus felület, illetve az itt tárolt adat bárki számára korlátozás- és térítésmentesen hozzáférhető, megismerhető.
(2) A publikus felületen törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott,
a) a környezet és annak elemei állapotával,
b) a környezet igénybevettségével, használatával, terhelésével, szennyezettségével, károsodásával,
c) a környezetre hatást gyakorló tevékenységekkel és létesítményekkel, és
d) a környezet- és természetvédelmi szempontból jelentős objektumokkal
kapcsolatos, az Információs Rendszerbe tartozó vagy azokból származtatott környezeti információkat kell közzétenni.
(3) A publikus felületen egyéb, az Információs Rendszer részét képező vagy azon kívül eső, a nyilvánosság tájékoztatása szempontjából releváns környezeti információk vagy más közérdekű adatok is közzé-, illetve elérhetővé tehetők.
(2) A bejegyzést a környezetvédelmi hatóság kezdeményezi, illetve azt - felelősség bírósági megállapítása esetén - a bíróság hivatalból rendeli el.
(3) A bejegyzés alapjául szolgáló környezetszennyezettség ténye, mértéke és jellege, továbbá a környezeti teher ténye és jellege megszűnését, vagy megváltozását az ingatlan tulajdonosa kérelmére a bejegyzést kérő hatóság, vagy a bejegyzést elrendelő bíróság állapítja meg, majd a bejegyzés törlése, illetve módosítása iránt hivatalból intézkedik.
(2) A környezet állapotának megismerésére és a környezetvédelem fejlesztésére irányuló kutatás kiemelten támogatott kutatási feladat. E kutatások összehangolása, támogatása, értékelése és állami környezetkutatási célok teljesítésének biztosítása - a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökével együttműködésben - a miniszter feladata.
(2) A környezeti ismeretek terjesztése és fejlesztése (óvodai nevelés, iskolai nevelés, képzés, művelődés, iskolarendszeren kívüli oktatás és továbbképzés, ismeretterjesztés, könyvkiadás) elsősorban állami és önkormányzati feladat.
(3) Az állami feladat ellátása során a miniszter a környezeti ismeretek szakszerű oktatásának biztosítása és azok folyamatos fejlesztése érdekében együttműködik a köznevelésért felelős miniszterrel és más érdekelt miniszterekkel.
(4) A Nemzeti Alaptanterv elvei és követelményei szerint a miniszter közreműködik a köznevelési intézmények számára készülő tantervi követelmények és taneszközök szakmai előkészítésében.
(5) A miniszter környezeti nevelési, képzési programot készít, amely összefoglalja
a) az iskolarendszeren kívüli környezeti oktatás, képzés, továbbképzés és ismeretterjesztés környezetvédelmi ismereteit, valamint
b) az öntevékeny közművelődés, a környezeti tudatosság fejlesztésének irányelveit,
c) a környezetvédelmi szakmai képzés irányelveit, ismérveit.
(6) A környezeti oktatásnak és ismeretterjesztésnek az alapvető komplex (természettudomány-ökológiai, társadalomtudományi, műszaki-technikai,) ismereteken túl a szakmák gyakorlásához szükséges környezetvédelmi ismeretekre, a környezetet veszélyeztető tevékenységekre, a veszélyhelyzet megelőzésének és elhárításának alapvető kérdéseire, az egészséget befolyásoló környezeti hatásokra, továbbá a környezet védelmével kapcsolatos állampolgári jogok és kötelezettségek ismertetésére is ki kell terjednie.
55. § (1) Az 54. §-ban megjelölt feladatokat az állam az oktatási és a közművelődési intézményeken keresztül, a környezetvédelmi egyesületekkel és a környezet védelmével foglalkozó lakossági szakmai szervezetekkel együttműködve látja el. Az állam az egyes nevelési, képzési feladatokat ellátó szervezeteket, az egyházi jogi személyeket, a tudományos intézményeket, szakmai szervezeteket, egyesületeket környezeti nevelési, képzési tevékenységük eredményesebb ellátása érdekében - szükség esetén megfelelő pénzeszközök rendelkezésre bocsátásával - támogatja.
(2) A környezeti ismeretek oktatásának megszervezése és az ismeretekkel kapcsolatos tananyagok, oktatási programok előkészítésének szellemi és anyagi támogatása a köznevelésért felelős miniszter, valamint a miniszter közös feladata, a szakképzés tekintetében a miniszter gyakorolja a szakképesítésért felelős miniszter jogait, ellátja a felsőoktatás szakirányába tartozó állami feladatokat, és segíti a szakirányába tartozó felsőoktatási intézmények oktató munkáját.
a) támogatja a Programban meghatározott kiemelt környezetvédelmi és a nemzetközi kötelezettségvállalásokból adódó feladatok megoldását;
b) támogatja a környezetvédelmet szolgáló intézkedéseket, különösen az Információs Rendszer kiépítése és működtetése, a közigazgatási ellenőrzés, az oktatás és ismeretterjesztés, a kutatás, a társadalmi környezetvédelmi tevékenység területén;
c) finanszírozza a környezetkárosodást megelőző intézkedések, a helyreállítási intézkedések költségeit azon esetekben, amikor az másra át nem hárítható;
d) megtéríti a 102/A. § (7) bekezdésében meghatározott esetben a környezetveszélyeztetés, valamint a környezetkárosodás elhárításához és csökkentéséhez szükséges intézkedések költségeit;
e) megelőlegezi szükség esetén az azonnali beavatkozást igénylő esetekben a környezetkárosodást megelőző intézkedések, valamint a helyreállítási intézkedések költségeit.
(2) Amennyiben a környezetkárosodást megelőző, illetve helyreállítási intézkedések költsége azért nem volt másra áthárítható, mert a környezethasználó, illetve az ingatlan tulajdonosa ismeretlen volt, és ezen személyek utóbb ismertté válnak, az elvégzett intézkedések költségeit - amennyiben a 102/A. § (1) bekezdése alapján azok alól nem mentesülnek - a 102. § szerint viselni kötelesek.
(3) A környezet kisebb igénybevételét és terhelését okozó technológiák alkalmazása, a környezetkímélő termékek előállítása és szolgáltatások nyújtása, adó-, vám- és illetékkedvezmények biztosításával támogatható.
(4)
(2) A települési önkormányzati környezetvédelmi alap bevételei:
a) a települési önkormányzat által véglegesen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege,
b) az illetékes környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén véglegesen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben véglegesen kiszabott környezetvédelmi bírságok, valamint a települési önkormányzattal szemben kiszabott bírságok kivételével,
c) a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,
d) a települési önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,
e) egyéb bevételek.
(3) Ha a települési önkormányzat nem hoz létre önkormányzati környezetvédelmi alapot, a (2) bekezdés c) pontjában foglalt bevétel nem illeti meg.
(4) Az önkormányzati környezetvédelmi alapot környezetvédelmi célokra kell felhasználni.
(5) A települési önkormányzati környezetvédelmi alap felhasználásáról a képviselő-testületnek évente a költségvetési rendelet (Áht. 65. §) és a zárszámadás (Áht. 85. §) elfogadásával egyidejűleg kell rendelkeznie.
(6) A környezet igénybevételével, terhelésével, szennyezésével érintett települési önkormányzat kezdeményezheti a (2) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti bevétellel rendelkezni jogosult települési önkormányzatnál a bevétel arányos megosztását a hatásterületen lévő települési önkormányzatok között. Igényének mértékét adatokkal alá kell támasztania.
(7) Ha a (6) bekezdés szerinti megosztás kérdésében, illetőleg mértékében az érintett települési önkormányzatok között nem jön létre egyezség, a kezdeményező települési önkormányzat a törvényszék székhelyén működő járásbírósághoz, a fővárosban a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz keresetet nyújthat be. Az eljárás illetékmentes.
a) környezetterhelési díjak,
b) igénybevételi járulékok,
c) termékdíjak,
d) visszaváltási díjak
(a továbbiakban együtt: díjak).
(2) A díjak mértékét úgy kell megállapítani, hogy azok ösztönözzék a környezethasználót a környezet igénybevételének és terhelésének csökkentésére.
(3) A díjak mértékét és a felhasználás célját a díjfizetésre kötelezettek érdekképviseleteivel egyeztetve kell kialakítani. A díjakat időben és mértéküket tekintve fokozatosan kell bevezetni.
(4) A díjakról rendelkező külön jogszabályban úgy kell meghatározni a felhasználás céljait és módját, hogy a befolyt összeg döntő része a díj fizetésének meghatározásakor alapul vett környezetterhelés, illetőleg környezet-igénybevettség mérséklésére legyen fordítható.
(5)
(2) A környezetterhelési díj fizetésére kötelezett környezethasználó köteles az általa okozott terhelést nyilvántartani, arról adatokat szolgáltatni, illetve bevallást tenni.
(3) A környezetterhelési díj olyan anyagra és energiafajtára határozható meg, amelyekre érvényes mérési szabvány van, illetve amelynek kibocsátása anyagmérleg vagy műszaki számítás alapján megbízhatóan megállapítható.
(4) Az (1) bekezdés szerint meghatározott környezeti elemekbe juttatott szennyező anyagok után fizetendő környezetterhelési díjat meghatározott anyagokra, energiafajtákra vagy ezek csoportjára külön, a kibocsátott anyag vagy energia mennyiségével arányosan kell meghatározni. Az arányossági tényező területi kategóriától és a kibocsátási határértékektől függően eltérő lehet.
(5) A környezetterhelési díj fizetési kötelezettség alá tartozó anyagok, energiafajták körét, a díj mértékét, továbbá a nyilvántartás és az adatszolgáltatás rendjét törvény határozza meg.
(2) Nem kell igénybevételi járulékot fizetni olyan környezeti elem igénybevételéért, amely után a környezethasználó bányajáradékot fizet (Bt. 20. §).
(3) Az igénybevételi járulék fizetésére kötelezett környezethasználó köteles az igénybevétel mértékét nyilvántartani, arról adatokat szolgáltatni, illetve bevallást tenni.
(4) A környezeti elem igénybevétele után fizetendő járulékot a környezeti elem igénybe vett mennyiségével arányosan kell megállapítani. Az arányossági tényező területi kategóriától függően eltérő lehet.
(5) Az igénybevételi járulék fizetési kötelezettség hatálya alá tartozó tevékenységek és igénybevételek körét, a járulék mértékét, továbbá a nyilvántartás és az adatszolgáltatás rendjét törvény határozza meg.
(2) A termékdíj fizetésére kötelezett gyártó, importáló és forgalmazó köteles a termék mennyiségét és forgalmát nyilvántartani, arról adatot szolgáltatni, illetve bevallást tenni.
(3) A termékdíj fizetési kötelezettség hatálya alá tartozó termékek körét, a díj mértékét, a nyilvántartás és az adatszolgáltatás rendjét törvény határozza meg.
(4) A termékdíj mértékét az előállított, behozott, illetve forgalmazott termék egységnyi mennyiségére kell megállapítani.
(5) A termékdíj fizetési kötelezettség alá tartozó egyes elhasználódott termékek visszafogadására és megfelelő kezelésére a termék előállítója, vagy forgalmazója, ideértve az importőrt is, jogszabály rendelkezése alapján kötelezhető.
(6) A visszafogadási kötelezettséggel terhelt termék termékdíját - az 59. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a visszafogadott, elhasználódott termékek hasznosítására vagy ártalmatlanítására, illetve az ezt megvalósító beruházások finanszírozására kell fordítani.
a) a környezetvédelmi hatósági tevékenység ellátása, így különösen a környezethasználat - e törvényben meghatározott szabályok szerinti - engedélyezése, a környezetért való közigazgatási jogi felelősség érvényesítése;
b) az Információs Rendszer működtetésével kapcsolatos adatkezelési, valamint tájékoztatási feladatok ellátása;
c) anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi szempontból történő minősítési rendszerének meghatározása, forgalomba hozataluk, alkalmazásuk engedélyezése; illetve az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben ezen tevékenységek bejelentése;
d) a környezeti károk elhárítására irányuló feladatok szervezése.
e) a leghatékonyabb megoldás, az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó követelmények érvényesítése.
f) a környezet védelmét és javítását, valamint helyreállítását szolgáló intézkedések, programok kidolgozása és végrehajtásának ellenőrzése.
(2) A környezetvédelmi hatóságnál - igazgatási jellegű szolgáltatásként - szakmai konzultáció kezdeményezhető. A szakmai konzultáció a környezetvédelmi előírásoknak való megfeleléssel, továbbá egyes tevékenységek, beruházások környezetvédelmi szempontú tervezésével kapcsolatos kérdésekre terjedhet ki.
(3) Nem kezdeményezhető szakmai konzultáció a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági eljárás vagy előzetes konzultáció alatt, az eljárás vagy előzetes konzultáció tárgyát képező kérdést illetően.
(4) A szakmai konzultáció nem pótolhat közigazgatási hatósági eljárás során hozandó hatósági döntést vagy előzetes konzultáció során adott véleményt, továbbá a környezetvédelmi hatóság véleménye a hatósági eljárás vagy az előzetes konzultáció tekintetében nem rendelkezik kötőerővel. A konzultáció során adott vélemény nem mentesíti a konzultációt kezdeményezőt az e törvény szerinti felelősség alól.
a) a környezet használatára [4. § i) pont] vonatkozó jogok és kötelezettségek teljesülésének ellenőrzése,
b) környezetvédelmi célú tevékenység végzése,
c) a környezet használatával, igénybevételével, állapotával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségek teljesítése,
d) a környezet szennyezésének és károsodásának megelőzése, csökkentése és megszüntetése, valamint felszámolása,
e) a környezet használatával, szennyezésével és károsításával kapcsolatos fizetési kötelezettségek megállapítása, ellenőrzése
érdekében tarthat nyilván.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra
a) természetes személy esetében
aa) természetes személyazonosító adatok, ideértve a tevékenységgel érintett ingatlan tulajdonosának természetes személyazonosító adatait is,
ab) lakcím, elektronikus levélcím, telefonszám, adóazonosító jel;
b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében
ba) cég neve, cégjegyzék száma, adószáma, statisztikai számjele,
bb) székhely településazonosító törzsszámmal, illetve telephelyei településazonosító törzsszámmal;
c) egyéni vállalkozó esetében
ca) neve,
cb) egyéni vállalkozói nyilvántartási szám, valamint az egyéni vállalkozó adószáma és statisztikai számjele,
cc) székhely településazonosító törzsszámmal, illetve telephelyei településazonosító törzsszámmal;
d) az a)-c) pont esetében
da) környezet használatára vonatkozó határozatok rendelkezései,
db) a környezet használatára, igénybevételére vonatkozó jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatások szerinti adatok
tarthatók nyilván.
(3) A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az adóhatóság, a Központi Statisztikai Hivatal, a műszaki biztonsági, az egészségügyi igazgatási feladatokat ellátó szervek, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és a talajvédelmi hatóság, az ingatlanügyi hatóság, a vízügyi hatóságok és igazgatási szervek, valamint a katasztrófavédelmi szervek feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén - jogosultak a nyilvántartásba felvett adatok igénylésére a feladataik ellátásához szükséges mértékben.
(4) A (2) bekezdés szerinti adatok statisztikai, illetőleg tájékoztatási célra felhasználhatók és statisztikai, illetőleg tájékoztatási célú felhasználásra - a (4a) bekezdésben foglalt kivétellel - személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.
(4a) Az (1) és (2) bekezdésben szereplő adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére - a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
(5) Természetes személyek ügyfél-azonosítójához tartozó személyes adatokat a természetes személy ügyféli minőségének megszűnését követő 5 év elteltével törölni kell.
(6) Az adatkezelést végző szervek vezetői a természetes személyek személyes, valamint a jogi személyek üzleti titkot képező adatai védelméért való felelősségük körében kötelesek olyan technikai és szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését. Az érintett személy vagy képviselője a rá vonatkozó nyilvántartásba betekinthet, az iratokról másolatot, illetőleg a nyilvántartott adatairól felvilágosítást kérhet.
64/B. § (1) A hulladékgazdálkodásért felelős miniszter, továbbá a hulladékgazdálkodási hatóság - az európai uniós hulladékgazdálkodási kötelezettségek teljesítésének elősegítése, a stratégiai tervezés, a hulladékgazdálkodás közhasznú feladatai hatékony ellátásának érdekében, az ellenőrzések eredményes lefolytatása céljából - jogosult az Információs Rendszer adataihoz való közvetlen hozzáférésre és azok kezelésére.
(2)
64/C. § A környezetvédelmi, valamint a vízvédelmi hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából jogosult a vízgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott VIZEK rendszer, valamint annak alrendszerei adataihoz való közvetlen hozzáférésre és azok kezelésére.
(2)
(3) A környezetvédelmi igazgatási szerv a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét érintő környezetvédelmi ügyekben együttműködik az illetékességi területén működő önkormányzati környezetvédelmi hatóságokkal, és segíti őket környezetvédelmi feladataik ellátásában.
a) a környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén - a b) pontban és az (1a) bekezdésben foglaltak kivételével - a tevékenységre a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi engedély,
b) az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott egységes környezethasználati engedély,
c) a környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi működési engedély,
d) az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott - esetekben a környezethasználó kérelmére a környezetvédelmi hatóság által kiadott egybefoglalt környezethasználati engedély,
e) az a)-d) pont hatálya alá nem tartozó - külön jogszabályban meghatározott - esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott határozat, vagy szakhatóságként való közreműködése esetén szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével más hatóság által kiadott határozat
f) az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat alapján nem jelentős környezeti hatással járó tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által kiadott előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat
véglegessé válását követően kezdődhet meg, illetve folytatható.
(1a) A környezethasználat - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk (3) bekezdésének vagy 2. cikk (4) bekezdésének végrehajtása érdekében, törvényben meghatározott esetekben a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nélkül kezdődhet meg, illetve folytatható.
(1b) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 115. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárásban a környezetvédelmi engedély az integrált építési és környezetvédelmi engedély részeként kerül kiadásra.
(2) Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben a környezethasználat a környezethasználó által a környezetvédelmi hatóság részére adott bejelentést követően kezdhető meg, illetve folytatható.
(3) A környezetvédelmi hatóság az (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott hatósági határozatairól, szakhatósági állásfoglalásairól nyilvántartást vezet.
(4) Törvény a gyorsforgalmi utak, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben szereplő, új közcélú átviteli hálózati távvezeték és villamosmű főelosztóhálózat, valamint a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló árvízvédelmi létesítmények tervezésével, építésével összefüggő környezethasználat esetében a hatósági engedélyezésre eltérő szabályokat állapíthat meg.
(5) Ha az (1) bekezdés a), b) és f) pontjának hatálya alá tartozó környezethasználathoz más jogszabály által meghatározott létesítési, illetve működési engedélyezési eljárás is szükséges, az engedély akkor adható meg, ha a környezethasználó jelentős hatást nem feltételező előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozattal, környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik. A jelentős hatást nem feltételező előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat, a környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély megszerzéséig a környezethasználathoz más jogszabály által meghatározott létesítési, illetve működési engedélyezési eljárást fel kell függeszteni. A létesítési (építési), illetve működési (használatbavételi) engedély a környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedélyben foglaltaktól nem térhet el.
(6) Ha jogszabály a környezethasználattal összefüggő elvi engedélyezési eljárás lefolytatását írja elő, akkor az ügyfél kérelme alapján az elvi engedélyezési eljárás - külön eljárás lefolytatása nélkül - az (1) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti eljárás keretében is lefolytatható.
66/A. § (1) A környezethasználattal járó tevékenység engedélyezésére irányuló hatósági eljárásban a környezetvédelmi szempontok érvényesülését szakhatósági közreműködés keretében vagy szakkérdésként kell vizsgálni.
(2) A hatóság a tervezett tevékenység elvégzéséhez nem járulhat hozzá, ha az környezeti elemet veszélyeztetne vagy károsítana.
(3) Ha jogszabály közigazgatási hatósági eljárás során környezetvédelmi szakkérdés vizsgálatát írja elő, az eljárást lezáró döntés
a) rendelkező része tartalmazza
aa) a szakkérdés vizsgálatának tényét,
ab) a szakkérdés vizsgálatának eredményét és az annak alapján meghatározott egyedi előírásokat,
b) indokolása tartalmazza a szakkérdés vizsgálata során tett részletes megállapításokat.
66/B. § Az elsőfokú vízvédelmi hatósági jogkörben hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.
(2) A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálat alapján hozott határozatát negyvenöt napon belül hozza meg; ha az ügyben közmeghallgatás tartása szükséges, az ügyintézési határidő hatvan nap. A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárás ügyintézési határidejét indokolt esetben - különös figyelemmel a tevékenység egyedi jellemzőire, összetettségére, telepítési helyére, illetve méretére - meghosszabbíthatja.
(3) A környezethasználó előzetes konzultációt kezdeményezhet a környezetvédelmi hatóságnál, ha a tervezett tevékenység nem a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy ha kizárólag egységes környezethasználati engedélyezési eljárás köteles.
(4) Az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk (3) bekezdésének vagy 2. cikk (4) bekezdésének végrehajtása érdekében, törvényben meghatározott esetekben nem kell előzetes vizsgálati eljárást lefolytatni.
(2) A Kormány rendeletben* határozza meg azon tevékenységek körét, amelyek tekintetében mindig kell környezeti hatásvizsgálatot végezni, meghatározza továbbá azon tevékenységek körét is, amelyek esetében a környezetvédelmi hatóság - kormányrendeletben megállapított mérlegelési szempontok alapján - dönt arról, hogy szükség van-e környezeti hatásvizsgálat elvégzésére.
69. § (1) A környezeti hatásvizsgálat eredményeit a kérelmezőnek környezeti hatástanulmányban kell bemutatnia.
(2) A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit, valamint a környezeti hatásvizsgálati eljárás szabályait a Kormány rendeletben* határozza meg.
(2) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben* állapítja meg.
a) a 67. § (1) bekezdése szerinti határozat,
b) a 66. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tevékenység megkezdéséhez, illetve módosításához szükséges környezetvédelmi engedély,
c) a 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az egységes környezethasználati engedély,
d) ha a tevékenység a b) és c) pont hatálya alá egyaránt tartozik, az egységes környezethasználati engedély
kiadásáról.
(2)
(3) A környezetvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti határozatát - annak véglegessé válására tekintet nélkül - közhírré teszi.
71/A. § (1) A környezetvédelmi hatóság - kormányrendeletben megjelölt ügyekben - meghozott határozatával szemben fellebbezésnek van helye.
(2) A fellebbezési eljárás ügyintézési határideje megegyezik az elsőfokú eljárás ügyintézési határidejével.
(3) A közigazgatási perben nincs helye megváltoztatásnak.
71/B. § (1) A 71/A. § szerinti ügyekben kormányrendelet másodfokú hatóságként a miniszter által vezetett minisztériumban működő helyettes államtitkárt is kijelölheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti helyettes államtitkár a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 40. § (4) bekezdés c) pontja szerinti hatáskörök és környezetvédelmi igazgatási feladatok gyakorlására kijelölhető.
(3) Az (1) bekezdés szerinti helyettes államtitkár
a) a másodfokú hatósági hatáskörét, valamint a (2) bekezdés szerinti hatáskörét önállóan gyakorolja,
b) a másodfokú hatósági hatáskörének, valamint a (2) bekezdés szerinti hatáskörének gyakorlásában a miniszter, illetve a tevékenységének irányítására kijelölt személy által nem utasítható,
c) helyettesítésére kizárólag az általa irányított főosztályvezető jelölhető ki.
72. § A környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi engedélyt vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonja, ha a véglegessé válástól számított öt éven belül a tevékenységet, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat nem kezdték meg, vagy ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy a környezetvédelmi engedéllyel vagy az egységes környezethasználati engedéllyel nem kíván élni, továbbá akkor is, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak.
(2) A környezetvédelmi hatóság a határozatát - annak véglegessé válására tekintet nélkül - közhírré teszi.
(2) A környezethasználatra vonatkozó - 66. § (2) bekezdés szerinti - bejelentés időpontja és a tevékenység megkezdésének a bejelentésben meghatározott időpontja között - a külön kormányrendeletben meghatározott kivétellel - legalább harminc napnak el kell telnie.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés nem vonatkozik a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentésekre.
(2) A felülvizsgálat szempontjából:
a) tevékenységnek minősül valamely - környezethasználattal, környezetveszélyeztető magatartással vagy környezetszennyezéssel járó - művelet, illetőleg technológia megkezdése, folytatása, felújítása, helyreállítása és felhagyása, továbbá az ezekhez szükséges építési és egyéb előkészítési munka végzése;
b) érdekelt az a) pontban meghatározott tevékenység gyakorlója vagy amennyiben az nem ismert, annak az ingatlannak a tulajdonosa, amelyen a műveletet (technológiát) folytatták, vagy folytatják.
(3) Ha a tevékenység gyakorlója nem azonos az ingatlan tulajdonosával, akkor a hatóság az eljárás megindításáról az ingatlan tulajdonosát is értesíti.
74. § (1) A környezetvédelmi hatóság az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében - teljes körű vagy részleges - felülvizsgálatra kötelezheti a 73. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá kötelezi, ha környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést észlel.
(2) A környezetvédelmi hatóság az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében - teljes körű vagy részleges - felülvizsgálatra kötelezi akkor is, ha
a) környezetkárosítást észlel;
b) kiemelten védett, védett, vagy védőterületen (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék, valamint ezek védőövezetei, vízminőség-védelmi terület, hidrogeológiai védőterület, valamint az ivó-, ásvány- és gyógyvízkivételek védőterületei), környezetet veszélyeztető, szennyező vagy károsító tevékenységet észlel;
c) a 67. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben nem kérelmezett előzetes vizsgálatot, továbbá a környezeti hatásvizsgálat vagy az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységet környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nélkül kezdett meg vagy folytat;
d) a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak.
(3) Ha a környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi felülvizsgálat alatt környezetveszélyeztetést vagy környezetkárosítást észlel, akkor az azt okozó feltárt tevékenységet a hatásterületen teljeskörűen vagy részlegesen korlátozhatja, vagy felfüggesztheti.
75. § (1) A teljes körű felülvizsgálatnak ki kell terjednie
a) az alkalmazott technológiák ismertetésére, a berendezések műszaki állapotának, korszerűségének bemutatására;
b) a tevékenységgel járó környezethasználat adatokkal alátámasztott bemutatására;
c) a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó műveletekre, különösen az anyagforgalomra, a be- és kiszállításra, a hulladék- és szennyvízkezelésre;
d) az esetleg bekövetkező meghibásodásból vagy környezeti katasztrófa miatt feltételezhetően a környezetbe kerülő szennyező anyagok és energia meghatározására;
e) a környezetveszélyeztetés megelőzése, a környezetkárosodás elhárítása érdekében tett és tervezett intézkedések bemutatására;
f) a tevékenység felhagyása után teendő intézkedésekre.
g) a tevékenység környezeti hatásainak becslésére és értékelésére.
(2) A felülvizsgálat során a környezetszennyezés megszüntetésének - s ha ez nem lehetséges - a környezet-igénybevétel és -szennyezés mérséklésének lehetőségeit és feltételeit meg kell határozni.
(3) A részleges felülvizsgálatnak az (1) és (2) bekezdésben írt feltételek közül a környezetvédelmi hatóság által megjelöltekre kell kiterjednie.
76. § (1)
(2) Az érdekelt felelősséggel tartozik a felülvizsgálat hitelességéért, illetőleg a közölt adatok valódiságáért.
(3) A környezetvédelmi hatóság, ha ellenőrzése során a felülvizsgálat eredményének hibás voltáról, illetve tartalmának részbeni vagy teljes valótlanságáról győződik meg, az érdekelt költségén új felülvizsgálatot végeztet (megismételt felülvizsgálat).
(4) A környezetvédelmi hatóság a megismételt felülvizsgálatról az érdekeltet köteles értesíteni; az érdekelt pedig köteles a környezetvédelmi hatóságnak, illetve a környezetvédelmi hatóság által megbízott szervezet(ek)nek a kért adatokat szolgáltatni és a kiegészítő méréseket elvégez(tet)ni.
(2) Ha az érdekelt környezetvédelmi engedélyhez, illetve egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységét ilyen engedély nélkül kezdte meg, az (1) bekezdés szerinti értékelés céljából felmérést végezhet. Az érdekelt kérelmére a környezetvédelmi hatóság működési engedélyt ad.
79. § (1) A felülvizsgálat eredménye alapján a környezetvédelmi hatóság
a) engedélyezi a tevékenység folytatását (a továbbiakban: működési engedély);
b) az engedély megadásával egyidejűleg a szükséges környezetvédelmi intézkedések megtételére kötelezi az érdekeltet, ideértve a kormányrendeletben meghatározott biztosítékadási, illetve környezetvédelmi biztosítási kötelezettségeket is;
c) korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja a tevékenység folytatását, vagy az erre hatáskörrel rendelkező szervnél azt kezdeményezi.
(2) Korlátozó vagy felfüggesztő döntés esetén a környezetvédelmi hatóság meghatározza a tevékenység folytatásának környezetvédelmi feltételeit.
(3) A környezetvédelmi hatóság a 77. § (1) bekezdés szerint végzett felmérés jóváhagyásakor egyszerűsített határozatot, a 77. § (2) bekezdésben foglalt esetben működési engedélyt ad ki, vagy az (1) bekezdés b) és c) pontja rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával jár el.
80. §
81. § A határozatnak tartalmaznia kell:
(1) A 79. § (1) bekezdés a) pontja esetén:
a) a tevékenység és az érdekelt megnevezését, valamint a tevékenység célját;
b) a tevékenység folytatásának helyét és hatásterületének behatárolását;
c) a tevékenységet jellemző - a 75. § alapján megállapított - adatokat;
d) a tevékenységgel összefüggő környezetvédelmi előírásokat; e körben a környezetre gyakorolt hatás megfigyeléséhez szükséges mérések rendjét, dokumentálását, az ebből származó adatok szolgáltatásának és értékelésének módját;
e) a határozat érvényességi idejét.
(2) A 79. § (1) bekezdés b) pontja esetén az (1) bekezdésben előírtakon túl:
a) a tevékenység folytatásához szükséges intézkedések meghatározását;
b) a környezetre gyakorolt hatás megfigyeléséhez szükséges mérőhelyek kialakítását;
c) az intézkedések sorrendjét és azok időbeli ütemezését.
(3) A 79. § (1) bekezdés c) pontja esetén:
a) a kötelezett megnevezését;
b) a megállapított kötelezettség tartalmát, teljesítésének módját és határidejét;
c) mindazokat a lényeges előírásokat (feltételeket), amelyeket a tevékenység során meg kell tartani, illetve teljesíteni kell;
d) a környezetkárosodás megszüntetésére vonatkozó követelményeket és az azok kiegészítésére alkalmazható általános megoldásokat (azok lehetséges változatait).
(2) A környezethasználó ennek keretében felülvizsgálja (felülvizsgáltatja) a tevékenységével kapcsolatos környezeti hatásokat, környezeti nyilatkozatot készít (készíttet), azt hitelesítteti a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer által előírt követelményeknek való megfelelés szempontjából a környezeti hitelesítésre jogosulttal és nyilvántartásba vétel céljából benyújtja az erre külön jogszabályban feljogosított szervezetnek, továbbá ezt követően mindenki számára hozzáférhetővé teszi.
(3) A környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben részt vevő környezethasználókról nyilvántartást vezet.
(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás az abban szereplő hatósági határozat vonatkozásában - a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(2) A környezetvédelmi hatóság hivatalból is vizsgálja a 66. § (1) bekezdés a)-b) és d)-e) pontja szerinti határozatban vagy a 66. § (2) bekezdés szerinti bejelentésben alapul vett körülmények változását. Ha ezek jelentősen eltérnek az engedélyezéskor vagy a bejelentéskor fennálló körülményektől, felülvizsgálatot rendel el. Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés elmulasztása esetén a hatáskörrel rendelkező szerv felfüggeszti a tevékenységet.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazása szempontjából jelentős változásnak minősül a körülmények, a technológia olyan megváltoztatása, amely valamely környezeti terhelésnek vagy igénybevételnek az engedélyezettnél nagyobb mértékét eredményezi.
83. § Csődeljárás, felszámolási eljárás és végelszámolás esetén a tevékenységgel esetlegesen okozott környezetkárosodás feltárása, megszüntetése érdekében külön törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A környezetre veszélyt jelentő anyagokat, azok esetleges környezetbe kerülésükkor érvényesülő környezeti hatásuk alapján - külön jogszabály szerint - veszélyességi fokozatokba kell sorolni.
(3) A környezetvédelmi követelményeket érvényesíteni kell az anyagok, termékek és technológiák egyéb célú minősítése során is.
(4) A minősített anyag, termék vagy technológia környezeti veszélyeiről és hatásairól, a felszámolás, valamint az elhasználódás utáni kezelés feltételeiről és módjáról a használati utasításban a gyártónak, illetve a forgalmazónak tájékoztatást kell adnia.
85. § A környezetre súlyos veszélyt jelentő anyagok és termékek előállítása, behozatala, forgalmazása, technológiák alkalmazása a minősítésen túl csak a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti hatósági engedéllyel végezhető.
86. § (1) A környezetbarát vagy környezetkímélő termékekre és technológiákra, amelyek a hagyományos, azonos vagy hasonló funkciójú termékeknél és technológiáknál bizonyítottan kisebb környezet-igénybevételt, illetve környezetterhelést okoznak, környezetkímélő termék vagy technológia megkülönböztető jelzés alkalmazható.
(2) Megkülönböztető jelzés jogosulatlan használata külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi bírságot von maga után.
(3)
(4)
(2) A védendő környezeti elem sajátosságaitól, illetőleg a szennyezés jellegétől függően meghatározhatók:
a) általános jellegű,
b) területi,
c) helyi,
d) egyedi,
e) védelmi övezetekre vonatkozó
ökológiai, egészségügyi, tervezési, továbbá rendkívüli helyzetben alkalmazandó határértékek [az (1) és (2) bekezdésben foglaltak a továbbiakban együtt: határérték].
88. § (1) A környezeti elemek igénybevételének mértékét és a környezetbe kibocsátható anyag és energia mennyiségét, minőségét, koncentrációját a környezet, illetve az érintett környezeti elem állapotának megőrzéséhez, illetőleg helyreállításához meghatározott célállapot figyelembevételével kell megállapítani.
(2) Kibocsátási határérték megállapítható:
a) valamely termékre (termék határérték);
b) valamely technológiára, vagy szennyezőanyagra jellemző kibocsátás mennyiségére (technológiai határérték; amely lehet kibocsátási koncentráció vagy anyagfelhasználás, termelés, energiatermelés mennyiségére vonatkozó fajlagos érték stb.)
c) adott területen a szennyezőforrás által kibocsátható szennyezőanyag vagy energia mennyiségére (területi határérték);
d) meghatározott területre vagy termelési ágra, szennyezőforrás csoportra vonatkozó összmennyiségben.
(3) Igénybevételi határérték megállapítható:
a) valamely környezethasználatra vonatkozóan az igénybevétel megengedhető mértékére (az előidézhető környezeti változás mértéke, az összesen vagy egy időegység alatt kitermelhető természeti erőforrás mennyisége);
b) valamely területen az igénybe vehető környezeti elem elvonásának, használatának megengedhető mértékére;
c) meghatározott kitermelői, illetve felhasználói körre vonatkozó összmennyiségben.
89. § (1) A kibocsátási és igénybevételi határértékek megállapításánál a szennyezettségi határérték mellett figyelembe kell venni a környezet, illetve adott eleme pillanatnyi és célállapotát, valamint a leghatékonyabb megoldást, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technikát. Bevezetésükkor biztosítani kell a szükséges és elégséges felkészülési időt.
(2) A határértékek megállapítása során figyelembe kell venni a természeti folyamatok és az egyes környezetterhelő tényezők várható együttes hatását is.
(3) A határértéket a miniszter - az érdekelt miniszterek egyetértésével kiadott - rendeletben, vagy rendeletben meghatározott esetekben egyedi hatósági döntés állapítja meg. A víz védelmét szolgáló határértéket - az érdekelt miniszterek egyetértésével - a vízvédelemért felelős miniszter által kiadott rendelet, vagy rendeletben meghatározott esetekben egyedi hatósági döntés állapítja meg.
(2) Környezetveszélyeztetés, valamint környezetkárosítás esetén a környezetveszélyeztetés, illetve a környezetkárosítás hatásterületén levő ingatlan tulajdonosa, jogszerű használója és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, ügyfélnek minősül.
(3) Elektronikus ügyintézés kivételével a környezetvédelmi hatóság részére a környezetvédelmi engedély és az egységes környezethasználati engedély iránti kérelmet, illetve azoknak a 69. § (2) bekezdés és a 70. § (2) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározott mellékletét egy példányban elektronikus adathordozón is be kell nyújtani, amelyet a környezetvédelmi hatóság elektronikus úton nyilvánosságra hoz.
91. § (1) A környezetvédelmi engedély megszerzésére, továbbá a működési engedély kiadására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő százöt nap.
(2) Az egységes környezethasználati engedély megszerzésére irányuló eljárásban - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyintézési határidő százöt nap.
(3) Az egységes környezethasználati engedély kormányrendeletben meghatározott határidőn belül történő felülvizsgálatára irányuló eljárásban az ügyintézési határidő hatvanöt nap.
(4) A Kormány rendeletében meghatározott összevont eljárásban az ügyintézési határidő százharminc nap.
(5) A környezetvédelmi szakhatóság a szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül köteles megadni.
(6)
91/A. § (1) A külön jogszabály szerinti kármentesítési eljárás során a kivizsgálást - a kockázat mérlegelése alapján - a lehető leghamarabb meg kell kezdeni és kilencven napon belül le kell folytatni.
(2) A külön jogszabály szerinti kármentesítési eljárás során a környezetvédelmi hatóság hatvan napon belül dönt és határozatot hoz
a) a tényfeltárási záródokumentáció elbírálásáról, valamint a szennyezettséggel, károsodással kapcsolatos további feladatokról,
b) a kármentesítési beavatkozás záródokumentációjának elfogadásáról,
c) a kármentesítési monitoring záródokumentációjának elfogadásáról és a kármentesítési intézkedések befejezéséről.
(3)
91/B. § (1) Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben szabályozott közigazgatási hatósági ügyekben hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye.
(2) A vízvédelmi hatósági eljárásban
a) a kérelem,
b) a hiánypótlás, és
c) az ügyfél által tett nyilatkozat
csak írásban terjeszthető elő.
91/C. § (1) Azonnali eljárási cselekmény érdekében a helyszíni szemle környezetvédelmi okból a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtartható.
(2) A nyilvánosság tájékoztatásának, továbbá véleményének megismerése érdekében közmeghallgatást kell tartani
a) a 74. § (2) bekezdés c) pontjában,
b) a 77. § (2) bekezdésében, és
c) e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben
meghatározott esetben.
(3) A közmeghallgatás az érintettek személyes megjelenése nélkül,
a) lehetőség szerint a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján, illetve
b) honlapon való közzététel útján
is megtartható. A közmeghallgatás időpontját megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket tehessenek és kérdéseket tehessenek fel. Az elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. A hatóság a közmeghallgatás eredményessége érdekében minden alkalmas eszközt - így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, hirdetményi vagy közösségi felületeket - is igénybe vehet.
91/D. § (1) Ha az eljárásban legalább ötven ügyfél érintett, továbbá ha e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet előírja, a határozatot - a kérelmező ügyfél kivételével - hirdetmény útján kell közölni.
(2) A határozat hivatalból a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelmével is módosítható vagy visszavonható, illetve a szakhatóság az eljárt hatóságnál a kiadott határozat módosítását vagy visszavonását kezdeményezheti, ha a közérdek érvényre juttatása érdekében azt környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási, illetve közegészségügyi vagy talajvédelmi szempontok szükségessé teszik.
(3) Az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban a meghatározott cselekmény végrehajtását a végrehajtást elrendelő hatóság foganatosítja, ha a döntésében meghatározott cselekmény végrehajtásának foganatosításához rendelkezik a végrehajtáshoz szükséges feltételekkel.
(4) Ha a végrehajtást elrendelő hatóság által a (3) bekezdés szerint foganatosított végrehajtás nem vezetett eredményre, a végrehajtást elrendelő hatóság a végrehajtás foganatosítása érdekében megkeresi az állami adó- és vámhatóságot.
91/E. § Szennyezőanyag-elhelyezés, bevezetés, vagy ezzel járó tevékenység engedélyezése során, ha a tevékenységet nem a vízvédelemi hatóság engedélyezi, a vízvédelmi hatóságot az eljárásba szakhatóságként be kell vonni.
91/F. § A környezetvédelmi bírságot kiszabó határozatot megtámadó keresetlevélnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.
(1a) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakkérdést a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság más hatóság eljárásában - jogszabály alapján - szakértőként vizsgálja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatására jogosító engedélyt
a) természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység esetében a természetvédelmi hatóság,
b) környezetvédelmi szakértői tevékenység esetében a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: kamara)
adja ki.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a természetvédelmi hatóság, illetve a kamara annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A kérelem tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, értesítési címét, szakirányú végzettségét és a kérelmezett szakértői szakterületet, illetve részszakterületet.
(4) A (2) bekezdés szerinti hatóság a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, értesítési címét, szakirányú végzettségét és szakértői szakterületét, illetve részszakterületét. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(4a) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(5)
(6)
(7)
96. § A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerveknek - a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló rendeletben meghatározott tevékenységek esetében - nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni.
96/A. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás során felmerülő mintavételi, laboratóriumi és az egyéb műszeres vizsgálatok költségei, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek eljárási költségnek minősülnek.
(2) A nem környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdés vizsgálatával kapcsolatban felmerülő költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek.
(2) A felügyeleti díj a környezetvédelmi hatóság bevétele, amelyet a felügyeleti tevékenységével kapcsolatos működési költségeinek fedezetére használhat fel.
(3) A felügyeleti díj mértéke tevékenységenként - a (4)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - kétszázezer forint.
(4) Az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó nagy létszámú állattartási tevékenység esetében a felügyeleti díj mértéke százezer forint.
(5) A 66. § (2) bekezdés szerinti bejelentéshez kötött tevékenység esetében a felügyeleti díj mértéke huszonötezer forint.
96/D. § A környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárással kapcsolatos perben egyezség nem köthető.
(2) Mindenkinek joga, hogy környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén a környezethasználó és a hatóságok figyelmét erre felhívja. Az erre vonatkozóan írásban tett felhívásra a hatáskörrel rendelkező szerv intézkedésének megtétele mellett a törvényben előírt határidőn belül érdemi választ köteles adni.
(3) A részvétel joga gyakorolható:
a) személyesen vagy képviselő útján,
b) egyesületek révén,
c) települési önkormányzatok útján.
(1a) Az (1) bekezdés alkalmazásában környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárásnak minősülnek különösen a 66. § (1) bekezdésében és a 66/A. § (1) bekezdésében foglalt eljárások.
(2) A szervezet joga továbbá, hogy tagsága érdekeit képviselve
a) közreműködjön a működési vagy tevékenységi területét érintő területfejlesztési, területrendezési tervek és környezetvédelmi programok kidolgozásában;
b)
c) véleményezze a környezettel kapcsolatos állami és önkormányzati jogszabályok tervezeteit.
d) véleményezze - a külön jogszabály rendelkezéseit figyelembe véve - a működési vagy tevékenységi területét érintő, környezeti vizsgálatra kötelezett terv, illetve program tervezetét és környezeti értékelését.
(3) A szervezet a (2) bekezdés c) pontjában foglalt jogának érvényesítése érdekében a jogszabályt előkészítő minisztériumnál, illetve települési önkormányzatnál jelenti be véleményezési igényét.
(4) A miniszterek évente - december 31-ig - a következő évre tervezett környezettel kapcsolatos jogszabályaik cím szerinti jegyzékét megküldik a miniszternek, aki azt közzéteszi a tárca hivatalos lapjában. A települési önkormányzatok az általuk kiadni szándékozott ilyen jogszabályokról a helyben szokásos módon adnak tájékoztatást.
99. § (1) Környezetveszélyeztetés, környezetszennyezés vagy környezetkárosítás esetén a szervezet a környezet védelme érdekében jogosult fellépni, és
a) állami szervtől, helyi önkormányzattól a megfelelő, hatáskörébe tartozó intézkedés megtételét kérni, vagy a
b) környezethasználó ellen pert indítani.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti perben az ügyfél kérheti a bíróságtól, hogy a veszélyeztetőt
a) tiltsa el a jogsértő magatartástól (működéstől);
b) kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére.
100. § A 98. § (2) bekezdés c) pontja, valamint (3) bekezdése szerinti véleményezési jog a szakmai érdekképviseletet is megilleti az általa képviselt szakmát érintő ügyben.
(2) A környezethasználó köteles
a) a környezetveszélyeztető magatartástól, illetve környezetkárosítástól tartózkodni, valamint az általa folytatott környezetveszélyeztető magatartást, illetve a környezetkárosítást abbahagyni;
b) környezetveszélyeztetés, valamint környezetkárosodás esetén a környezetvédelmi hatóságot azonnal tájékoztatni, továbbá a környezetvédelmi hatóság által, valamint a külön jogszabályban meghatározott információkat megadni;
c) környezetkárosodás bekövetkezése esetén minden lehetséges intézkedést megtenni a környezetkárosodás enyhítése, a kárelhárítás, illetve a további környezetkárosodás megakadályozása érdekében, így különösen haladéktalanul ellenőrzése alá vonni, feltartóztatni, eltávolítani vagy más megfelelő módon kezelni a környezetkárosodást okozó anyagokat, illetve más károsító tényezőket azzal a céllal, hogy korlátozza vagy megelőzze a további környezetkárosodást és az emberi egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatások további romlását;
d) környezetkárosodás bekövetkezése esetén az eredeti állapotot vagy a külön jogszabályban meghatározott, az eredeti állapothoz közeli állapotot helyreállítani, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást visszaállítani vagy azzal egyenértékű szolgáltatást biztosítani;
e) az általa okozott környezetkárosodásért helytállni és a megelőzési, illetve helyreállítási költségeket viselni.
(3) A (2) bekezdés a), illetve e) pontjában foglaltak elmaradása vagy eredménytelensége esetén a környezetvédelmi hatóság, vagy a más hatóság által engedélyezett tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság megkeresésére az engedélyező hatóság, illetve a bíróság - a környezetveszélyeztetés vagy környezetkárosodás mértékétől függően - a környezetveszélyeztető, illetve környezetkárosító tevékenység folytatását korlátozza, az általa megállapított feltételek biztosításáig felfüggeszti vagy megtiltja.
(4) Ha a megelőző és a helyreállítási intézkedések elvégzése más tulajdonában, birtokában (használatában) álló területet érint, az érintett ingatlan tulajdonosa, birtokosa (használója) tűrni köteles a megelőző és helyreállítási intézkedések elvégzését. Az érintett ingatlan tulajdonosát, birtokosát (használóját) kártalanítás illeti meg.
(5) A környezethasználó külön kormányrendeletben meghatározott tevékenységéhez környezetvédelmi biztosíték adására köteles, továbbá a tevékenységével okozható előre nem látható környezetkárosodások felszámolása finanszírozásának biztosítása érdekében - külön jogszabályban meghatározott feltételek esetén - környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető. A környezethasználó a külön kormányrendeletben meghatározottak szerint környezetvédelmi céltartalékot képezhet a jövőben valószínűleg vagy bizonyosan felmerülő környezetvédelmi kötelezettségeire.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott tevékenységeket, valamint a biztosíték formáját és mértékét, felhasználásának feltételeit, elszámolásának és nyilvántartásának szabályait, továbbá a környezetvédelmi biztosítás szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
102. § (1) A környezetkárosodásért, illetve a környezetveszélyeztetésért való felelősség - az ellenkező bizonyításáig - annak az ingatlannak a környezetkárosodás, illetve környezetveszélyeztetés bekövetkezésének időpontját követő mindenkori tulajdonosát és birtokosát (használóját) egyetemlegesen terheli, amelyen a környezetkárosítást, illetve környezetveszélyeztető magatartást folytatták.
(2) A tulajdonos mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha megnevezi az ingatlan tényleges használóját, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a nem helyhez kötött (mozgó) környezetszennyező forrás tulajdonosára és birtokosára (használójára) is.
(4) Ha több környezethasználó közösen hoz létre olyan gazdálkodó szervezetet, amelyben korábban végzett azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységüket egyesítik, a környezetvédelmi kötelezettségek tekintetében a létrehozott gazdálkodó szervezet az alapítók jogutódjának minősül, felelőssége pedig az alapítókkal egyetemleges.
(5) A gazdasági társaság és egyéni cég azon tagjai (részvényesei), valamint vezető tisztségviselői, akik olyan határozatot (intézkedést) hoztak, amelyről tudták, vagy az elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy annak végrehajtásával a társaság környezetkárosodást okoz, a társaság megszűnése esetén korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaságot terhelő, a társaság által nem teljesített helyreállítási és kártérítési kötelezettségekért. Mentesül a felelősség alól a gazdasági társaság és egyéni cég azon tagja (részvényese), illetve vezető tisztségviselője, aki a határozat (intézkedés) meghozatalában nem vett részt, a határozat ellen szavazott, illetve az intézkedéssel szemben tiltakozott.
(6) A gazdasági társaság és egyéni cég azon vezető tisztségviselője, akit az (5) bekezdés szerinti kötelezettség terhel, kötelezettsége teljesítéséig nem lehet olyan gazdasági társaság és egyéni cég vezető tisztségviselője, mely a tevékenységét környezetvédelmi engedély, egységes környezethasználati engedély, vagy hulladékról szóló jogszabály szerinti engedély birtokában végezheti.
a) fegyveres összeütközés, háború, polgárháború, fegyveres felkelés, illetve természeti katasztrófa;
b) kötelezést tartalmazó, véglegessé vált hatósági vagy jogerős bírósági határozat végrehajtásának közvetlen következménye.
(2) A környezethasználó köteles a külön jogszabályban meghatározott környezetkárosodást megelőző intézkedéseket megtenni, valamint környezetkárosodás esetén a helyreállítási intézkedések megtétele során
a) elsődleges helyreállítási intézkedésként a környezetnek vagy valamely környezeti elemnek, illetve a környezeti elem által nyújtott szolgáltatásnak az eredeti állapotát vagy ahhoz közeli állapotát helyreállítani;
b) kiegészítő helyreállítási intézkedésként amennyiben az elsődleges helyreállítási intézkedés nem vezet eredményre,
ba) a károsodott környezeti elemet erre alkalmas környezeti elemmel, illetve a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást erre alkalmas környezeti elem által nyújtott szolgáltatással pótolni,
bb) ha a ba) pontban meghatározott pótlás sem vezet eredményre, a környezeti elemet vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást - a károsodott környezeti elem vagy szolgáltatás becsült költségével megegyező -, erre alkalmas környezeti elemmel vagy környezeti elem által nyújtott szolgáltatással pótolni.
(3) A környezethasználó kompenzációs helyreállítási intézkedésként köteles megtenni mindazon intézkedéseket a helyreállítási intézkedések befejezéséig, amelyek a károsodott környezeti elem vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás hiánya ideiglenes pótlásához szükséges.
(4) A környezetvédelmi hatóság - a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság - kötelezheti a környezethasználót, hogy szolgáltasson információt a környezetkárosodás közvetlen veszélyéről vagy az ilyen közvetlen veszély gyanújával kapcsolatos esetekről, illetve a környezetkárosítás esetén a bekövetkezett károkról. Amennyiben a környezetvédelmi hatóság a szolgáltatott információt nem tartja megfelelőnek, kiegészítő információ szolgáltatására is felszólíthat.
(5) A környezetvédelmi hatóság - a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság - a (2) bekezdésben, illetve a 101. § (2) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott esetben a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelően
a) kötelezi a környezethasználót az e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott szükséges környezetkárosodást megelőző, valamint helyreállítási intézkedések megtételére;
b) megteheti a szükséges környezetkárosodást megelőző, illetve helyreállítási intézkedéseket saját maga, illetve azt mással elvégeztetheti.
(6) Ha több környezetkárosodás, illetve több környezeti elemet érintő környezetkárosodás egyidejű helyreállítása szükséges és a helyreállítás egyidejű megvalósítására nincs lehetőség, a környezetvédelmi hatóság dönt a környezetkárosodások helyreállításának sorrendjéről. A környezetvédelmi hatóság döntése során figyelembe veszi a környezetkárosodások jellegét, kiterjedését, súlyosságát, a természetes regenerálódás lehetőségét, továbbá a környezetkárosodásoknak az emberi egészségre jelentett kockázatát is.
(7) A környezethasználó az (1) bekezdésben meghatározott mentesülés esetében is köteles megtenni a környezetveszélyeztetés, illetve a környezetkárosodás elhárításához, valamint csökkentéséhez szükséges intézkedéseket, valamint a (2) bekezdésben foglalt intézkedéseket.
(8) Ha az alkalmazott a munkaviszonyával, illetve a szövetkezeti tag a tagsági viszonyával összefüggésben okoz környezetveszélyeztetést vagy környezetkárosodást, akkor a felelősséget a munkáltatóval vagy a szövetkezettel szemben lehet érvényesíteni.
(9) A megbízott által ilyen minőségében okozott környezetveszélyeztetésért vagy környezetkárosodásért a megbízó a megbízottal egyetemlegesen felel.
102/B. § (1) Véglegesen megállapított környezetkárosítás esetén a környezetvédelmi hatóság - a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság - a helyreállítási intézkedés megtételére kötelező határozatában elidegenítési és terhelési tilalmat rendel el a helyreállítási intézkedés megtételére kötelezett személy azon ingatlanaira, amelyek a helyreállítási intézkedés költségeinek előreláthatólag finanszírozandó összegére kellő fedezetet nyújtanak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határozat alapján a környezetvédelmi hatóság - a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság - megkeresi az ingatlanügyi hatóságot az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásban történő feljegyzése, ha pedig a kötelezett a szükséges helyreállítási munkákat elvégezte, a feljegyzés törlése végett.
(3) Ha a környezetkárosodást megelőző, illetve a helyreállítási intézkedés költségeit a környezethasználó helyett a központi költségvetés finanszírozta, a környezetvédelmi hatóság - a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság - a finanszírozott költségek összegének erejéig a környezethasználó ingatlanvagyonára a Magyar Állam javára jelzálogjog, ennek biztosítására pedig - az (1) bekezdés alapján már elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlanokat kivéve - elidegenítési és terhelési tilalom bejegyezését rendeli el. Ha a környezethasználó ingatlanvagyonának értéke a központi költségvetés által finanszírozott összegre nem nyújt kellő fedezetet, a környezetvédelmi hatóság - a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság - a környezethasználó ingó vagyonára is elrendeli a jelzálogjog bejegyzését.
(4) A kincstár törlési engedélye alapján törölni kell a Magyar Állam javára bejegyzett jelzálogjogot, ha a környezethasználó a központi költségvetés által finanszírozott összeget a kármentesítések célját szolgáló fejezeti kezelésű előirányzat részére megtéríti.
(5) A környezetvédelmi hatóság - a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság - a környezethasználóval szemben a költségek megtérítését az intézkedések befejezésétől vagy a környezethasználó azonosításától számított öt éven belül követelheti, attól függően, hogy melyik következik be később.
102/C. § (1) Az Európai Unió más tagállamát is érintő környezetveszélyeztetés, valamint környezetkárosodás esetén az érintett tagállamokkal együtt kell működni a szükséges megelőzési, illetve helyreállítási intézkedések megvalósítása, továbbá a megfelelő tájékoztatás érdekében.
(2) Ha a környezetkárosodás más államot is érinthet, a miniszter megfelelő tájékoztatással látja el a környezetkárosodás tekintetében az érintett államot.
(3) A miniszter jelenti az Európai Bizottságnak, illetve a többi érintett tagállamnak a szükséges megelőzési, illetve helyreállítási intézkedésekre vonatkozó javaslatával együtt - ideértve a megelőzés és a helyreállítás költségeit is - ha a környezetvédelmi hatóságok illetékességi területükön olyan környezetkárosodást fedeztek fel, amely nem az ország területén keletkezett.
(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az ott meghatározott intézkedéseket a vízvédelemért felelős miniszter teszi meg, ha környezetkárosodás a vizeket érinti.
(2) Ha a károsult az (1) bekezdés szerinti kártérítési igényét nem kívánja érvényesíteni a károkozóval szemben - a károsult erre vonatkozó és az elévülési időn belül tett nyilatkozata alapján - a miniszter a környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat javára az igényt érvényesítheti.
104. § Ha a jogsértő tevékenységet folytató személyében változás áll be, e tevékenységet folytatóval szemben a jogutód felelősségének szabályait kell alkalmazni, kivéve, ha a felek a szerződésben ettől eltérően állapodtak meg.
105. § A környezethasználó jogutód nélküli megszűnése esetén a felszámolás vagy végelszámolás során, illetve állami vállalat gazdasági társasággá alakulása, állami vagyon hasznosítása és értékesítése során, állapotfelmérés alapján a vagyonfelmérésben szerepeltetni kell a tevékenység következtében létrejött környezetkárosodások kárelhárítási és kártérítési költségeit.
(2) A környezetvédelmi bírságot a környezet igénybevételi járulékon és a környezetterhelési díjon felül kell megfizetni.
(3)
(4) Kormány nyilvános határozatában engedélyezheti, hogy az állam a tulajdonosi joggyakorló szervezete útján a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben véglegesen kiszabott és határidőben meg nem fizetett környezetvédelmi bírságból eredő követelés vagy annak egy része ellenében - a követelés behajtása helyett, legfeljebb a kormányhatározatban megjelölt összegben és feltételek szerint - a bírság megfizetésére köteles gazdasági társaságban részesedéssel rendelkezőkkel való megállapodással a gazdasági társaságban való részesedést megtestesítő részvényt vagy üzletrészt szerezzen, ha
a) a pénzbeli teljesítés nem vagy csak részben lehetséges és
b) arra a követelés összegét meghaladó vagyoni hátrány megakadályozása érdekében vagy kiemelt nemzetgazdasági érdekből kerül sor.
107. § A környezetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.
107/A. § A figyelmeztetés mint közigazgatási szankció nem alkalmazható
a) a vízvédelmi hatósági ügyekben,
b) a környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély nélkül vagy az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén.
(1a) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a honvédelmi feladatokkal kapcsolatos azon sajátos környezethasználatokat, amelyek esetén környezetvédelmi megbízottat kell alkalmazni, a honvédelemért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
(2) A környezetvédelmi megbízott jogait és kötelezettségét, illetve feladatainak részletezését írásban kell rögzíteni.
(3) A környezetvédelmi megbízott köteles előzetesen felhívni a szervezet minden szerve és tisztségviselője figyelmét arra, hogy valamely tervezett intézkedés környezetvédelmi jogszabályt, előírást sért.
(4) Nem lehet környezetvédelmi megbízott, akit környezet sérelmével vagy veszélyeztetésével kapcsolatos bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek, az ítélet hatálya alóli mentesülésig.
(5) A Kormány által meghatározott államigazgatási szerveknél környezetvédelmi biztost kell alkalmazni.
(2) Környezeti veszélyeztetés esetén az ügyész is jogosult keresetet indítani a tevékenységtől való eltiltás, illetőleg a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott kár megtérítése iránt.
(3) Az ügyészség az irányadó jogszabályok szerint közreműködik a környezetvédelmi hatóságok eljárásai és döntései törvényességének biztosításában.
(2) A 18. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott vizek jó állapotára vonatkozó környezeti követelményeket - ha a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló jogszabály eltérően nem rendelkezik - a közösségi cselekvés kereteinek a vízpolitika területén történő meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban 2015. december 22-ig kell teljesíteni.
(3) A 18. § (1) bekezdés szerinti védett területekre vonatkozóan 2015. december 22-ig a vizek jó állapotának elérését szolgáló minden olyan környezetvédelmi előírást és környezeti célkitűzést teljesíteni kell, amelyek érdekében az egyes védett területeket kialakították.
(4) E törvénynek az egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló 2007. évi XXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2007. április 30-át követően megvalósított környezetkárosításokra és környezetveszélyeztető magatartásokra kell alkalmazni. Mulasztás által megvalósított környezetkárosítás vagy környezetveszélyeztetés esetén az akkor hatályos szabályokat kell alkalmazni, amikor a környezethasználó a környezetkárosodást vagy környezetveszélyeztetést megakadályozhatta volna.
(5) A törvény rendelkezéseit - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a határozattal még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.
(6) A környezeti elemekre és az azokat veszélyeztető tényezőkre vonatkozó új jogszabályok hatálybalépéséig a szabályozás tárgyát képező kormány-, illetőleg miniszteri rendeletek előírásait kell alkalmazni.
(6a) Nem minősül birtoklásban történő jogalap nélküli háborításnak, illetőleg mások, különösen a szomszédok szükségtelen zavarásának vagy jogaik gyakorlása veszélyeztetésének a jelentős tömeget mozgató, nemzetgazdasági, turisztikai, kulturális, szabadidős vagy sport szempontból kiemelkedő jelentőségű rendezvény vagy esemény zajkibocsátása, ha a jogszabályban, illetőleg az arra vonatkozó hatósági engedélyben meghatározott zajkibocsátási határértéket nem lépi túl.
(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
1. a települési önkormányzat polgármesterének és jegyzőjének részletes környezetvédelmi államigazgatási hatáskörét;
2. a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásának és működtetésének szabályait;
3. a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek körét, a környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit, valamint a környezeti hatásvizsgálati eljárás szabályait;
4. a környezetvédelmi biztosíték adására köteles, továbbá a környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető tevékenységek körét, továbbá szabályozza a biztosíték formáját és mértékét, felhasználásának feltételeit, elszámolásának és nyilvántartásának szabályait, továbbá a környezetvédelmi biztosítás, illetve a környezetvédelmi céltartalékképzés szabályait;
5. a környezetre súlyos veszélyt jelentő anyagok és termékek előállítása, behozatala, forgalmazása, valamint tevékenységek és technológiák alkalmazása részletes feltételeit és az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, továbbá az engedéllyel rendelkezők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az ilyen tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;
6. a környezetvédelmi bírságok fajtáit és mértékét, megállapításának módját;
7. a környezetvédelmi szempontból minősítendő anyagok, termékek, tevékenységek és technológiák körét, minősítésének általános szabályait;
8. azokat a környezethasználatokat, amelyek esetén környezetvédelmi megbízottat kell alkalmazni;
9. a hatásterület meghatározásának szabályait;
10. a publikus felületen kötelezően közzéteendő adatköröket;
11. a környezeti jelentés készítésére kötelezettek körét, valamint a környezeti jelentés készítésére vonatkozó részletes szabályokat;
12. az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályait;
13. a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerek működési, környezeti hitelesítési és nyilvántartási kereteit, feltételeit;
14. a termékek és szolgáltatások ökocímkézési rendszerének működési, minősítési, nyilvántartási kereteit, feltételeit;
15.
16. a környezeti zaj mérséklésének feltételeit megteremtő stratégiai zajtérképek, valamint az erre épülő intézkedési tervek készítésére kötelezettek körét, azok tartalmi követelményeit, elkészítésük határidejét, továbbá az ezzel kapcsolatos eljárás és adatszolgáltatás rendjét;
17. a környezeti értékelés tartalmi követelményeit és a környezeti vizsgálat lefolytatásának szabályait, valamint a környezet védelméért felelős szervek körét és feladatait, továbbá szabályozza a környezeti vizsgálat hatálya alá tartozó tervek és programok körét.
18. a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjét és a környezeti alapnyilvántartás rendjét;
19. az előzetes vizsgálati eljárás és az előzetes konzultáció részletes szabályait;
20. a környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői szakterületeket és részszakterületeket, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;
21. az eljárási költségnek minősülő laboratóriumi vizsgálati költségek, illetve egyéb műszeres vizsgálatok költségeinek, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek mértékét és fizetésének részletes szabályait;
21a. a hatósági eljárás során felmerülő, a környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdés vizsgálatával kapcsolatos eljárási költségeket;
22. a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjét.
23. a zaj és rezgés elleni védelem szabályait;
24. a levegő védelmével kapcsolatos szabályokat;
25. a Program tervezésének, végrehajtásának és ellenőrzésének, valamint az ebben közreműködő szerv létrehozásának és működésének részletes szabályait;
26. az egyes sajátos szabályozást igénylő élő szervezetek, életközösségeik és élőhelyeik védelmére vonatkozó szabályokat;
27. a külön törvény hatálya alá nem tartozó fás szárú növények védelmével kapcsolatos részletes szabályokat;
28. a felszín alatti vizek védelmének szabályait;
29. a felszíni vizek minősége védelmének szabályait;
30. a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmének szabályait;
31. a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizeket és vízgyűjtőterületüket.
32. a környezetre súlyos veszélyt jelentő anyagok és termékek minősítésének részletes szabályait.
33. az egybefoglalt környezethasználati engedély keretében kiadható engedélyeket és az egybefoglalt környezethasználati engedély szabályait;
34. azon környezethasználattal járó tevékenységeket, amelyek a környezetvédelmi hatóságnak történő bejelentést követően kezdhetők meg, illetve folytathatók, továbbá a bejelentés tartalmi elemeit, a bejelentéssel érintett tevékenységek ellenőrzésére vonatkozó eljárás szabályait, valamint az alkalmazható jogkövetkezményeket;
35. a hulladékból előállított tüzelőanyag égetésének részletes szabályait.
36. a szakértőként eljáró környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság szakértői díját.
37. a meteorológiai tevékenységgel kapcsolatos részletes szabályokat;
38. a meteorológiai tevékenységgel összefüggő állami feladatokat ellátó szervek feladat- és hatáskörét.
39. a vízvédelmi hatósági eljárással kapcsolatos kiegészítő eljárási szabályokat;
40. a levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos hatósági eljárások és a nyilvántartásba vétel szabályait, valamint a nyilvántartásba vétel tartalmi követelményeit.
41. az Országos Környezeti Kármentesítési Program végrehajtásával és az állami felelősségi körbe tartozó területek kármentesítésével kapcsolatos feladatokat, valamint a barnamezős területek hasznosításával kapcsolatos részletes szabályokat, ideértve a barnamezős területekre vonatkozó adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjét;
42. a 30/A. § alapján korlátozás és tilalom alá sorolható termékek körét, valamint e termékek gyártását, forgalomba hozatalát, felhasználását és kereskedelmét korlátozó vagy tiltó részletes szabályokat.
(8) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztetés feltételrendszerét;
b) a hatósági nyilvántartás vezetésének részletes szabályait;
c) az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó szabályokat;
d) a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeit, a 108. § (1a) bekezdése szerinti környezethasználatok esetén alkalmazandó környezetvédelmi megbízott kivételével;
e) a környezetvédelmi szempontból minősítendő anyagok, termékek, tevékenységek és technológiák minősítésének részletes szabályait, valamint a minősítő hatóságok és intézmények kijelölésének szabályait, a minősítés rendjét.
f) a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek kijelölésével összefüggő szabályokat;
g) a légszennyező anyagok terjedésének vizsgálatával, a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának mérésével, vizsgálatával, ellenőrzésével és értékelésével, valamint a helyhez kötött légszennyező források üzemeltetésének levegőtisztaság-védelmi követelményeivel kapcsolatos szabályokat;
h) a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területeket, valamint az ország területének a légszennyezettség alapján zónákba történő besorolását.
(8a) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítsa meg
a) a légszennyezettség mérésével, vizsgálatával, ellenőrzésével és értékelésével, valamint annak mérésére szolgáló mérőhálózat telepítésével, üzemeltetésével és működésével összefüggő szabályokat;
b) a légszennyező anyagok veszélyességi fokozatba sorolását.
c)
(8b) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a vízvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítsa meg
a) az Információs Rendszer alrendszereként működő, a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszeréhez kapcsolódó, adatszolgáltatással összefüggő szabályokat;
b) a kármentesítési tényfeltárással kapcsolatos részletes szabályokat.
(8c) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a vízvédelmet érintő kérdésben a vízvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg a környezetvédelmi felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeit.
(8d) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a közlekedésért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítsa meg a környezeti zaj mérséklésének feltételeit megteremtő stratégiai zajtérképek, valamint az erre épülő intézkedési tervek készítésének részletes szabályait.
(8e) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a) a földtani közeg érintettsége esetén a vízvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott,
b) az a) pont és a (8a) bekezdés a) pontja alá nem tartozó esetekben
rendeletben állapítsa meg a környezeti elemek - ide nem értve a vizeket - védelmére, a szennyező forrásokra, illetve a környezeti elemek terhelésének, szennyezettségének mérésére, ellenőrzésére, továbbá a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelemre vonatkozó részletes szakmai szabályokat.
(9) A közlekedésért felelős miniszter a mozgó légszennyező források légszennyezőanyag
a) kibocsátásának mérésével, vizsgálatával kapcsolatos szabályokat a hatáskörét érintő kérdésekben a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben,
b) kibocsátására vonatkozó felülvizsgálatával kapcsolatos szabályokat a környezetvédelemért felelős miniszter és a közlekedésrendészetért felelős miniszter egyetértésével kiadott
rendeletben határozza meg.
(10) Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy a vízgazdálkodásért felelős miniszter, valamint a miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg:
a) a használt- és szennyvízkibocsátásnak a környezet védelmére vonatkozó követelményeivel,
b) a vízvédelmi szempontból érzékeny területek és felszíni vizek kijelölésével
kapcsolatos részletes szabályokat.
(11) Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy a vízgazdálkodásért, az agrárpolitikáért, az egészségügyért felelős miniszterrel, valamint a miniszterrel egyetértésben - az ivóvizek, ásvány- és gyógyvizek védelmére vonatkozó területek kivételével - a vízvédelmi szempontból kiemelt védelemben részesítendő felszíni vizeket és azok vízgyűjtő területeinek határait rendeletben állapítsa meg.
(12) Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy
a) földtani közeg érintettsége esetén a miniszterrel egyetértésben,
b) halas vizek érintettsége esetén a halgazdálkodásért felelős miniszterrel egyetértésben,
c) ivóvíz érintettsége esetén az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben,
d) az a)-c) pont alá nem tartozó esetekben önállóan kiadott
rendeletben állapítsa meg a víz, mint környezeti elem védelmére, a vizet szennyező forrásokra, illetve a víz terhelésének, szennyezettségének mérésére, ellenőrzésére, továbbá a vizet veszélyeztető hatások elleni védelemre vonatkozó részletes szakmai szabályokat.
(12a) Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy az egyedi szennyvízelhelyezés alkalmazási feltételeivel kapcsolatos szabályokat rendeletben állapítsa meg.
(13) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a vízvédelmi eljárások kivételével - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg:
a) az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére kötelezett eljárásokat, igazgatási jellegű szolgáltatásokat és bejelentéseket, továbbá a fizetendő díj mértékét, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat;
b) a felügyeleti díjjal kapcsolatos részletes szabályokat.
(13a) Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére kötelezett vízvédelmi eljárásokat, igazgatási jellegű szolgáltatásokat és bejelentéseket, továbbá a fizetendő díj mértékét, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat.
(14) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a vízvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben
a) a külön jogszabály szerinti nitrátérzékeny területeket a MePAR szerinti blokkok szintjén közzétegye, valamint
b) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályait és az ezzel összefüggő adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjét meghatározza.
(15) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a) a levegő, a környezeti zaj és környezeti rezgés vonatkozásában a szennyezettségi határértéket az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott,
b) a földtani közeg vonatkozásában az igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket a vízvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott,
c) az a) és b) pont alá nem tartozó esetekben a határértéket - a vizekre vonatkozó határértékek kivételével -
rendeletben határozza meg.
(15a) Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel, az egészségügyért felelős miniszterrel, valamint talajvédelem érintettsége esetén a földügyért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben határozza meg a vizekre vonatkozó igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket.
(16) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a honvédelmi feladatokkal kapcsolatos azon sajátos környezethasználatokat, amelyek esetén környezetvédelmi megbízottat kell alkalmazni, és
b) az a) pont szerinti környezethasználatok esetén alkalmazandó környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeit.
110/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a) jelölje ki
aa) a környezetvédelmi hatóságot,
ab) a vízvédelmi hatóságot,
ac) a környezetvédelmi igazgatási szervet,
ad) a vízvédelmi igazgatási szervet,
ae) a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárásban szakértőként kirendelhető szerveket,
af) a meteorológiai tevékenységgel összefüggő állami feladatokat ellátó szerveket, továbbá
b) határozza meg
ba) a környezetvédelmi és vízvédelmi eljárások során vizsgálandó,
bb) a hatósági eljárásokban vizsgálandó környezetvédelmi és vízvédelmi
szakkérdéseket.
110/B. §
110/C. §
111. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)
b) a Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvízkezelésről;
c) a Tanács 92/43/EGK irányelvének (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről 6. cikk (3) bekezdése;
d) a Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről;
e) az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról;
f) az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról;
g) az Európai Parlament és a Tanács 2002/49/EK irányelve (2002. június 25.) a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről;
h) az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről.
i) az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelve (2004. április 21.) a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről.
j) az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról 1. cikkének (2) bekezdése, 3. cikkének 2-4. és 6-10. pontja, 4. cikkének (1) bekezdése, 11. cikkének (1) bekezdése, 13. cikkének (1)-(2) bekezdése, 14. cikkének (1)-(2) és (4) bekezdése, valamint 15. cikkének (2) bekezdése.
k) az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról.
112. § E törvény 9. §-a és a 101-102. §-a az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló 2006. március 15-i 2006/21/EK európai parlamenti és a tanács irányelv 15. cikkének való megfelelést szolgálja.
112/A. § A 30/A. §
a) a 94/62/EK irányelvnek a könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. április 29-i (EU) 2015/720 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és
b) az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/904 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
113. § Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Lábjegyzet
A törvényt az Országgyűlés az 1995. május 30-i ülésnapján fogadta el.
Módosította a 2011. évi CCI. törvény 100. § a) pontja. Hatályos 2012.01.01.
Megállapította a 2001. évi LV. törvény 1. §-a. Hatályos 2001.07.13.
Módosította a 2013. évi CCXII. törvény 128. § - a. Hatályos 2013.12.15.
Módosította a 2021. évi II. törvény 4. § (5) bekezdése a) pontja. Hatályos 2021.03.01.
Jelölését módosította a 2007. évi XXIX. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.04.30.
Jelölését módosította a 2007. évi XXIX. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.04.30.
Jelölését módosította a 2007. évi XXIX. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.04.30.
Jelölését módosította a 2007. évi XXIX. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.04.30.
Jelölését módosította a 2007. évi XXIX. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.04.30.
Jelölését módosította a 2007. évi XXIX. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.04.30.
Jelölését módosította a 2007. évi XXIX. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.04.30.
Jelölését módosította a 2007. évi XXIX. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.04.30.
Szövegét megállapította, egyidejűleg jelölését módosította a 2007. évi XXIX. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.04.30.
Szövegét megállapította, egyidejűleg jelölését módosította a 2007. évi XXIX. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.04.30.
Szövegét megállapította, egyidejűleg jelölését módosította a 2007. évi XXIX. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.04.30.
Szövegét megállapította, egyidejűleg jelölését módosította a 2007. évi XXIX. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.04.30.
Beiktatta a 2007. évi XXIX. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.04.30.
Beiktatta a 2007. évi XXIX. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.04.30.
Beiktatta a 2007. évi XXIX. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.04.30.
Beiktatta a 2007. évi XXIX. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.04.30.
Beiktatta a 2007. évi XXIX. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.04.30.
Beiktatta a 2007. évi XXIX. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.04.30.
Jelölését módosította a 2007. évi XXIX. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.04.30.
Jelölését módosította a 2007. évi XXIX. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.04.30.
Jelölését módosította a 2007. évi XXIX. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.04.30.
Jelölését módosította a 2007. évi XXIX. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.04.30.
Jelölését módosította a 2007. évi XXIX. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.04.30.
Szövegét megállapította, egyidejűleg jelölését módosította a 2007. évi XXIX. törvény 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.04.30.
Szövegét megállapította, egyidejűleg jelölését módosította a 2007. évi XXIX. törvény 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.04.30.
Jelölését módosította a 2007. évi XXIX. törvény 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.04.30.
Jelölését módosította a 2007. évi XXIX. törvény 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.04.30.
Jelölését módosította a 2007. évi XXIX. törvény 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.04.30.
Jelölését módosította a 2007. évi XXIX. törvény 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.04.30.
Jelölését módosította a 2007. évi XXIX. törvény 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.04.30.
Jelölését módosította a 2007. évi XXIX. törvény 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.04.30.
Módosította a 2011. évi CCI. törvény 100. § b) pontja. Hatályos 2012.01.01.
Beiktatta a 2008. évi XCI. törvény 1. §-a. Hatályos 2009.05.15.
Beiktatta a 2008. évi XCI. törvény 1. §-a. Hatályos 2009.05.15.
Beiktatta a 2008. évi XCI. törvény 1. §-a. Hatályos 2009.05.15.
Beiktatta a 2008. évi XCI. törvény 1. §-a. Hatályos 2009.05.15.
Beiktatta a 2008. évi XCI. törvény 1. §-a. Hatályos 2009.05.15.
Beiktatta a 2008. évi XCI. törvény 1. §-a. Hatályos 2009.05.15.
Beiktatta a 2013. évi CCLII. törvény 46. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.
Beiktatta a 2018. évi CXXXIX. törvény 98. § (1) bekezdése. Hatályos 2019.03.15.
Módosította a 2021. évi II. törvény 4. § (5) bekezdése b) pontja. Hatályos 2021.03.01.
Megállapította a 2001. évi LV. törvény 4. §-a. Hatályos 2001.07.13.
Módosította a 2011. évi CCI. törvény 100. § b) pontja. Hatályos 2012.01.01.
Megállapította a 2005. évi CXXVII. törvény 1. § -a. Hatályos 2005.12.23.
Megállapította a 2017. évi L. törvény 80. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
Beiktatta a 2001. évi LV. törvény 5. §-a. Hatályos 2001.07.13.
Megállapította a 2003. évi CXX. törvény 2. §-a. Hatályos 2004.01.07.
Módosította a 2008. évi XCI. törvény 27. § (3) bekezdése. Hatályos 2008.12.28.
Megállapította a 2011. évi CLXVI. törvény 38. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.
Megállapította a 2003. évi CXX. törvény 3. §-a. Hatályos 2004.01.07.
Módosította a 2021. évi XXXIX. törvény 4. §-a. Hatályos 2021.07.01.
Megállapította a 2021. évi II. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2021.03.01.
Beiktatta a 2020. évi XCI. törvény 1. §-a. Hatályos 2021.07.01.
Beiktatta a 2004. évi LXXVI. törvény 2. § - a. Hatályos 2004.07.18.
Az alcímet beiktatta a 2015. évi CCXXX. törvény 1. §-a. Hatályos 2016.01.05.
Beiktatta a 2015. évi CCXXX. törvény 1. §-a. Hatályos 2016.01.05.
Az alcím címét módosította a 2015. évi CCXXX. törvény 2. §-a. Hatályos 2016.01.05.
Beiktatta a 2015. évi CCXXX. törvény 3. §-a. Hatályos 2016.01.05.
Megállapította a 2018. évi CXXXIX. törvény 98. § (2) bekezdése. Hatályos 2019.03.15.
Hatályon kívül helyezte a 2007. évi XXXVII. törvény 3. § (4) bekezdése. Hatálytalan 2007.07.02.
Megállapította a 2008. évi XCI. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.
Módosította a 2011. évi CCI. törvény 101. § - a. Hatályos 2012.01.01.
Megállapította a 2008. évi XCI. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2013. évi LXXXII. törvény 4. § a) pontja. Hatálytalan 2013.06.28.
Módosította a 2008. évi XCI. törvény 27. § (3) bekezdése. Hatályos 2008.12.28.
Szerkezetét módosította a 2007. évi XXIX. törvény 2. § - a. Hatályos 2007.04.30.
Beiktatta a 2007. évi XXIX. törvény 2. § - a. Hatályos 2007.04.30.
Beiktatta a 2013. évi CCL. törvény 9. §-a. Hatályos 2013.12.31.
Megállapította a 2004. évi LXXVI. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.07.20.
Beiktatta a 2004. évi LXXVI. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.07.20.
Beiktatta a 2004. évi LXXVI. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.07.20.
Beiktatta a 2004. évi LXXVI. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.07.20.
Beiktatta a 2004. évi LXXVI. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.07.20.
Megállapította a 2004. évi LXXVI. törvény 3. § (3) bekezdése. Hatályos 2004.07.20.
Módosította a 2006. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése d) pontja. Hatályos 2007.01.01.
Megállapította a 2004. évi LXXVI. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.07.16.
Módosította a 2011. évi CLXXV. törvény 101. § a) pontja. Hatályos 2011.12.22.
Megállapította a 2004. évi LXXVI. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.07.16.
Módosította a 2010. évi CXLVIII. törvény 91. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.
Megállapította a 2008. évi XCI. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.01.01.
Módosította a 2011. évi CLXXV. törvény 101. § b) pontja. Hatályos 2011.12.22.
A nyitó szövegrészt módosította a 2022. évi XXII. törvény 46. § 1. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2022. évi XXII. törvény 46. § 2. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Beiktatta a 2004. évi LXXVI. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.07.18.
Hatályon kívül helyezte a 2008. évi XCI. törvény 27. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2008.12.28.
Megállapította a 2012. évi CXLIII. törvény 1. §-a. Hatályos 2012.10.10.
Módosította a 2015. évi CCXXX. törvény 7. § (2) bekezdése a) pontja. Hatályos 2016.01.05.
Beiktatta a 2021. évi XCIX. törvény 189. §-a. Hatályos 2021.12.01.
Beiktatta a 2015. évi CCXXX. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2016.01.05.
Beiktatta a 2015. évi CCXXX. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2016.01.05.
Beiktatta a 2015. évi CCXXX. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2016.01.05.
Megállapította a 2015. évi CCXXX. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2016.01.05.
Beiktatta a 2008. évi XCI. törvény 5. §-a. Hatályos 2009.01.01.
Módosította a 2022. évi XXII. törvény 46. § 1. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2022. évi XXII. törvény 46. § 1. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Megállapította a 2013. évi LXXXII. törvény 1. §-a. Hatályos 2013.06.28.
Módosította a 2022. évi XXII. törvény 46. § 3. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2022. évi XXII. törvény 46. § 3. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2022. évi XXII. törvény 46. § 3. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2022. évi XXII. törvény 46. § 1. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Megállapította a 2020. évi LI. törvény 1. §-a. Hatályos 2020.07.01.
Módosította a 2021. évi II. törvény 4. § (5) bekezdése c) pontja. Hatályos 2021.03.01.
Hatályon kívül helyezte a 2013. évi LXXXII. törvény 4. § b) pontja. Hatálytalan 2013.06.28.
Megállapította a 2012. évi CCX. törvény 3. § - a. Hatályos 2013.01.01.
Beiktatta a 2021. évi II. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2021.03.01.
Beiktatta a 2013. évi CCL. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.12.31.
Beiktatta a 2013. évi CCL. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.12.31.
Módosította a 2021. évi II. törvény 4. § (5) bekezdése d) pontja. Hatályos 2021.03.01.
Módosította a 2022. évi XXII. törvény 46. § 3. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Megállapította a 2013. évi LXXXII. törvény 3. §-a. Hatályos 2013.06.28.
Beiktatta a 2008. évi XCI. törvény 6. §-a. Hatályos 2009.05.15.
Módosította a 2006. évi CIX. törvény 145. § (5) bekezdés g) pontja. Hatályos 2007.01.01.
Beiktatta a 2013. évi CCL. törvény 11. §-a. Hatályos 2013.12.31.
Beiktatta a 2020. évi LI. törvény 2. §-a. Hatályos 2020.07.01.
Megállapította a 2020. évi LI. törvény 3. §-a. Hatályos 2020.07.01.
Megállapította a 2020. évi LI. törvény 3. §-a. Hatályos 2020.07.01.
Módosította a 2006. évi CIX. törvény 145. § (5) bekezdés g) pontja. Hatályos 2007.01.01.
Számozását módosította a 2001. évi LV. törvény 6. §-a. Hatályos 2001.07.13.
Megállapította a 2005. évi CXXVII. törvény 2. § -a. Hatályos 2005.12.23.
Beiktatta a 2014. évi LXXXVII. törvény 2. § -a. Hatályos 2014.12.15.
Megállapította a 2020. évi CLXIV. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2006. évi CIX. törvény 145. § (5) bekezdés g) pontja. Hatályos 2007.01.01.
Megállapította a 2020. évi CLXIV. törvény 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2014. évi XCIX. törvény 200. §-a. Hatályos 2015.01.01.
Megállapította a 2004. évi XXIX. törvény 117. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
Módosította a 2022. évi IV. törvény 14. § a) pontja. Hatályos 2022.05.25.
Módosította a 2019. évi CXII. törvény 13. §-a. Hatályos 2020.01.01.
Módosította a 2013. évi CXXXIII. törvény 38. §-a. Hatályos 2013.08.01.
Módosította a 2022. évi IV. törvény 14. § b) pontja. Hatályos 2022.05.25.
Megállapította a 2007. évi XXIX. törvény 3. § - a. Hatályos 2007.04.30.
Beiktatta a 2007. évi XXIX. törvény 3. § - a. Hatályos 2007.04.30.
Számozását módosította a 2007. évi XXIX. törvény 3. § - a. Hatályos 2007.04.30.
Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CXXVII. törvény 262. § (2) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2008.01.01.
Megállapította az 1998. évi XC. törvény 93. § (2) bekezdése. Hatályos 1999.01.01.
Megállapította a 2001. évi LV. törvény 7. §-a. Hatályos 2001.07.13.
Módosította a 2017. évi L. törvény 81. § 2. pontja. Hatályos 2018.01.01.
Módosította a 2022. évi XLVIII. törvény 4. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2012. évi CCXI. törvény 22. §-a. Hatályos 2013.01.01.
Megállapította a 2021. évi II. törvény 4. § (3) bekezdése. Hatályos 2024.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2000. évi CXXXIII. törvény 110. § (1) bekezdés d) pontja. Hatálytalan 2001.01.01.
Módosította a 2020. évi LI. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontja. Hatályos 2020.07.01.
Módosította a 2020. évi LI. törvény 7. § (1) bekezdés b) pontja. Hatályos 2020.07.01.
Megállapította a 2021. évi II. törvény 4. § (4) bekezdése. Hatályos 2024.01.01.
Megállapította a 2021. évi II. törvény 4. § (4) bekezdése. Hatályos 2024.01.01.
Megállapította a 2001. évi LV. törvény 8. § (1) bekezdése. Hatályos 2001.07.13.
Megállapította a 2019. évi CX. törvény 19. § (1) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.
Beiktatta a 2001. évi LV. törvény 8. § (2) bekezdése. Hatályos 2001.07.13.
Beiktatta a 2003. évi CXX. törvény 4. §-a. Hatályos 2004.01.07.
Beiktatta a 2014. évi LXXXVII. törvény 3. § -a. Hatályos 2014.12.15.
Beiktatta a 2014. évi LXXXVII. törvény 3. § -a. Hatályos 2014.12.15.
Megállapította a 2017. évi XLIV. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.06.02.
Beiktatta a 2005. évi LXXXIII. törvény 286. § - a. Hatályos 2005.11.01.
Beiktatta a 2005. évi LXXXIII. törvény 286. § - a. Hatályos 2005.11.01.
Módosította a 2006. évi CIX. törvény 145. § (5) bekezdés g) pontja. Hatályos 2007.01.01.
A nyitó szövegrészt módosította a 2017. évi CXXXIV. törvény 3. § (4) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
Módosította a 2008. évi XCI. törvény 27. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.12.28.
Módosította a 2009. évi LVI. törvény 103. §-a. Hatályos 2009.10.01.
Jelölését módosította a 2008. évi XCI. törvény 7. §-a. Hatályos 2008.12.28.
Jelölését módosította a 2008. évi XCI. törvény 7. §-a. Hatályos 2008.12.28.
Jelölését módosította a 2008. évi XCI. törvény 7. §-a. Hatályos 2008.12.28.
Megállapította a 2009. évi CXV. törvény 57. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.
Megállapította a 2017. évi CXXXIV. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
Megállapította a 2017. évi CXXXIV. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 46. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.
Megállapította a 2019. évi CX. törvény 19. § (2) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.
Módosította a 2017. évi CXXXIV. törvény 3. § (5) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
Megállapította a 2017. évi XLIV. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.06.02.
Beiktatta a 2017. évi XLIV. törvény 7. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.06.02.
Módosította a 2009. évi LVI. törvény 102. §-a. Hatályos 2009.10.01.
Megállapította a 2014. évi LXXXVII. törvény 3. § -a. Hatályos 2014.12.15.
Megállapította a 2023. évi XLV. törvény 2. §-a. Hatályos 2023.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2023. évi XLV. törvény 2. §-a. Hatálytalan 2023.07.01.
Beiktatta a 2017. évi CXXXIV. törvény 3. § (3) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.
Módosította a 2006. évi CIX. törvény 145. § (5) bekezdés g) pontja. Hatályos 2007.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CIX. törvény 146. § b) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CIX. törvény 146. § b) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.
Módosította a 2006. évi CIX. törvény 145. § (5) bekezdés g) pontja. Hatályos 2007.01.01.
Megállapította a 2005. évi CXXVII. törvény 3. § -a. Hatályos 2006.01.01.
Megállapította a 2010. évi XIII. törvény 1. § - a. Hatályos 2010.03.01.
Megállapította a 2015. évi CXL. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2015.09.08.
Beiktatta a 2022. évi XLVIII. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.01.01.
A záró szövegrészt módosította a 2017. évi L. törvény 81. § 4. pontja. Hatályos 2018.01.01.
Beiktatta a 2015. évi CXL. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2015.09.08.
Beiktatta a 2021. évi CXXXVI. törvény 27. §-a. Hatályos 2021.12.18.
Megállapította a 2010. évi XIII. törvény 1. § - a. Hatályos 2010.03.01.
Módosította a 2017. évi L. törvény 82. § a) pontja. Hatályos 2018.01.01.
Módosította a 2023. évi XXIX. törvény 1. §-a. Hatályos 2023.09.01.
Megállapította a 2022. évi XLVIII. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.01.01.
Számozását módosította a 2010. évi XIII. törvény 1. §-a. Hatályos 2010.03.01.
Beiktatta a 2015. évi VIII. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2015.04.01.
Beiktatta a 2020. évi LI. törvény 4. §-a. Hatályos 2020.07.01.
Beiktatta a 2017. évi L. törvény 80. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
A cím szövegét megállapította a 2010. évi XIII. törvény 2. § - a. Hatályos 2010.03.01.
Megállapította a 2010. évi XC. törvény 71. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.08.28.
Megállapította a 2017. évi L. törvény 80. § (3) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
Beiktatta a 2015. évi CXL. törvény 3. §-a. Hatályos 2015.09.08.
Beiktatta a 2005. évi CXXVII. törvény 3. § -a. Hatályos 2006.01.01.
Megállapította a 2005. évi CXXVII. törvény 3. § -a. Hatályos 2006.01.01.
Módosította a 2006. évi CIX. törvény 145. § (5) bekezdés g) pontja. Hatályos 2007.01.01.
* Szabályozására lásd 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet
Megállapította a 2005. évi CXXVII. törvény 3. § -a. Hatályos 2006.01.01.
* Szabályozására lásd 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet
Beiktatta a 2005. évi CXXVII. törvény 3. § -a. Hatályos 2006.01.01.
Megállapította a 2005. évi CXXVII. törvény 3. § -a. Hatályos 2006.01.01.
Módosította a 2020. évi LI. törvény 7. § (1) bekezdés c) pontja. Hatályos 2020.07.01.
* Szabályozására lásd 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet
Megállapította a 2005. évi CXXVII. törvény 3. § -a. Hatályos 2006.01.01.
Megállapította a 2005. évi CXXVII. törvény 3. § -a. Hatályos 2006.01.01.
Megállapította a 2009. évi LVI. törvény 101. § (3) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.
Módosította a 2017. évi L. törvény 81. § 5. pontja. Hatályos 2018.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2009. évi LVI. törvény 103. §-a. Hatálytalan 2009.10.01.
Megállapította a 2017. évi L. törvény 80. § (4) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
Beiktatta a 2023. évi CXV. törvény 1. §-a. Hatályos 2024.07.01.
Beiktatta a 2024. évi XI. törvény 1. §-a. Hatályos 2024.07.01.
Módosította a 2020. évi LI. törvény 7. § (1) bekezdés d) pontja. Hatályos 2020.07.01.
A cím szövegét megállapította a 2010. évi XIII. törvény 3. § - a. Hatályos 2010.03.01.
Megállapította a 2010. évi XIII. törvény 3. § - a. Hatályos 2010.03.01.
Módosította a 2017. évi L. törvény 81. § 7. pontja. Hatályos 2018.01.01.
Beiktatta a 2010. évi XIII. törvény 4. § - a. Hatályos 2010.03.01.
Megállapította a 2010. évi XIII. törvény 5. § - a. Hatályos 2010.03.01.
Módosította a 2009. évi LVI. törvény 103. §-a. Hatályos 2009.10.01.
Beiktatta a 2009. évi LVI. törvény 101. § (5) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.
Módosította a 2006. évi CIX. törvény 145. § (5) bekezdés g) pontja. Hatályos 2007.01.01.
Módosította a 2006. évi CIX. törvény 145. § (5) bekezdés g) pontja. Hatályos 2007.01.01.
Módosította a 2020. évi LI. törvény 7. § (1) bekezdés e) pontja. Hatályos 2020.07.01.
Megállapította a 2010. évi XC. törvény 71. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.08.28.
Módosította a 2020. évi LI. törvény 7. § (1) bekezdés f) pontja. Hatályos 2020.07.01.
Megállapította a 2010. évi XIII. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.03.01.
Beiktatta a 2010. évi XIII. törvény 7. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.03.01.
Módosította a 2006. évi CIX. törvény 145. § (5) bekezdés g) pontja. Hatályos 2007.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2009. évi LVI. törvény 103. §-a. Hatálytalan 2009.10.01.
Módosította a 2006. évi CIX. törvény 145. § (5) bekezdés g) pontja. Hatályos 2007.01.01.
Módosította a 2006. évi CIX. törvény 145. § (5) bekezdés g) pontja. Hatályos 2007.01.01.
Szerkezetét módosította a 2010. évi XIII. törvény 8. § - a. Hatályos 2010.03.01.
Beiktatta a 2010. évi XIII. törvény 8. § - a. Hatályos 2010.03.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CIX. törvény 146. § b) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.
Módosította a 2006. évi CIX. törvény 145. § (5) bekezdés g) pontja. Hatályos 2007.01.01.
Módosította a 2009. évi LVI. törvény 103. §-a. Hatályos 2009.10.01.
Módosította a 2020. évi LI. törvény 7. § (1) bekezdés g) pontja. Hatályos 2020.07.01.
Megállapította a 2009. évi LVI. törvény 101. § (6) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.
Megállapította a 2010. évi XIII. törvény 9. § - a. Hatályos 2010.03.01.
Hatályon kívül helyezte a 2017. évi L. törvény 82. § b) pontja. Hatálytalan 2018.01.01.
Beiktatta a 2001. évi LV. törvény 14. §-a. Hatályos 2001.07.13.
Beiktatta a 2001. évi LV. törvény 14. §-a. Hatályos 2001.07.13.
Beiktatta a 2013. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.07.01.
Beiktatta a 2013. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.07.01.
A cím szövegét megállapította a 2010. évi XIII. törvény 11. § - a. Hatályos 2010.03.01.
Megállapította a 2010. évi XIII. törvény 11. § - a. Hatályos 2010.03.01.
Megállapította a 2009. évi LVI. törvény 101. § (7) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.
Hatályon kívül helyezte a 2022. évi XXIV. törvény 13. §-a. Hatálytalan 2022.07.28.
Hatályon kívül helyezte a 2022. évi XXIV. törvény 13. §-a. Hatálytalan 2022.07.28.
Megállapította a 2001. évi LV. törvény 16. §-a. Hatályos 2001.07.13.
Megállapította a 2001. évi LV. törvény 17. §-a. Hatályos 2001.07.13.
Megállapította a 2001. évi LV. törvény 18. §-a. Hatályos 2001.07.13.
Megállapította a 2013. évi CCL. törvény 14. §-a. Hatályos 2013.12.31.
Szerkezetét módosította a 2007. évi XXIX. törvény 5. § - a. Hatályos 2007.04.30.
Hatályon kívül helyezte a 2009. évi LVI. törvény 103. §-a. Hatálytalan 2009.10.01.
Módosította a 2009. évi LVI. törvény 102. §-a. Hatályos 2009.10.01.
Módosította a 2017. évi L. törvény 81. § 8. pontja. Hatályos 2018.01.01.
Megállapította a 2015. évi CLXXXVI. törvény 26. § (3) bekezdése. Hatályos 2016.01.01.
Módosította a 2017. évi L. törvény 81. § 9. pontja. Hatályos 2018.01.01.
Módosította a 2017. évi L. törvény 81. § 9. pontja. Hatályos 2018.01.01.
Módosította a 2017. évi L. törvény 81. § 10. pontja. Hatályos 2018.01.01.
Módosította a 2017. évi L. törvény 81. § 11. pontja. Hatályos 2018.01.01.
Megállapította a 2020. évi LI. törvény 5. §-a. Hatályos 2020.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi XXX. törvény 5. § a) pontja. Hatálytalan 2020.07.01.
Beiktatta a 2015. évi CLXXXVI. törvény 26. § (4) bekezdése. Hatályos 2016.01.01.
Módosította a 2017. évi L. törvény 81. § 13. pontja. Hatályos 2018.01.01.
A nyitó szövegrészt módosította a 2017. évi L. törvény 81. § 14. pontja. Hatályos 2018.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi XXX. törvény 5. § b) pontja. Hatálytalan 2020.07.01.
Beiktatta a 2017. évi L. törvény 80. § (5) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
Beiktatta a 2017. évi L. törvény 80. § (5) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
Beiktatta a 2023. évi LXX. törvény 19. §-a. Hatályos 2024.01.01.
Beiktatta a 2017. évi L. törvény 80. § (5) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
Megállapította a 2020. évi CLXIV. törvény 10. § (3) bekezdése. Hatályos 2021.01.01.
Beiktatta a 2020. évi CLXIV. törvény 10. § (3) bekezdése. Hatályos 2021.01.01.
Beiktatta a 2017. évi L. törvény 80. § (5) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
Beiktatta a 2017. évi L. törvény 80. § (5) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
Az alcímet megállapította a 2008. évi XCI. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.12.28.
Megállapította a 2009. évi LVI. törvény 101. § (9) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.
Beiktatta a 2015. évi VIII. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2015.04.01.
Módosította a 2022. évi XLVIII. törvény 4. § b) pontja. Hatályos 2022.12.01.
Módosította a 2022. évi XLVIII. törvény 4. § b) pontja. Hatályos 2022.12.01.
Beiktatta a 2013. évi LXXXIV. törvény 12. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CLXXXVI. törvény 27. §-a. Hatálytalan 2016.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CLXXXVI. törvény 27. §-a. Hatálytalan 2016.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CLXXXVI. törvény 27. §-a. Hatálytalan 2016.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2005. évi CXXVII. törvény 22. § (4) bekezdése. Hatálytalan 2005.12.31.
Hatályon kívül helyezte a 2005. évi CXXVII. törvény 22. § (4) bekezdése. Hatálytalan 2005.12.31.
Módosította a 2017. évi L. törvény 81. § 16. pontja. Hatályos 2018.01.01.
Beiktatta a 2005. évi CXXXI. törvény 19. § -a. Hatályos 2006.01.01.
Megállapította a 2013. évi XXVI. törvény 1. § - a. Hatályos 2013.04.04.
Beiktatta a 2011. évi CCI. törvény 99. § - a. Hatályos 2012.01.01.
Megállapította a 2015. évi VIII. törvény 3. § (3) bekezdése. Hatályos 2015.04.01.
Módosította a 2017. évi L. törvény 81. § 17. pontja. Hatályos 2018.01.01.
Beiktatta a 2006. évi CXXI. törvény 9. § (2) bekezdése. E törvény 28. § (8) bekezdése alapján hatályos 2007.02.15.
Módosította a 2017. évi L. törvény 81. § 4. pontja. Hatályos 2018.01.01.
Megállapította a 2010. évi XIII. törvény 13. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.03.01.
Beiktatta a 2010. évi XIII. törvény 13. § (3) bekezdése. Hatályos 2010.03.01.
Beiktatta a 2017. évi L. törvény 80. § (7) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
Beiktatta a 2017. évi L. törvény 80. § (7) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
Beiktatta a 2017. évi L. törvény 80. § (7) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
Módosította a 2004. évi XXIX. törvény 117. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
Módosította a 2009. évi LVI. törvény 102. §, és 103. §-a. Hatályos 2009.10.01.
Módosította a 2004. évi XXIX. törvény 117. § (3) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.
Módosította a 2011. évi CLXXV. törvény 101. § a) pontja. Hatályos 2011.12.22.
A cím szövegét módosította a 2011. évi CLXXV. törvény 101. § a) pontja. Hatályos 2011.12.22.
Módosította a 2011. évi CLXXV. törvény 101. § c) pontja. Hatályos 2011.12.22.
Beiktatta a 2017. évi L. törvény 80. § (8) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
A felvezető szöveget módosította a 2009. évi LVI. törvény 102. §-a. Hatályos 2009.10.01.
Hatályon kívül helyezte a 2009. évi LVI. törvény 103. §-a. Hatálytalan 2009.10.01.
Beiktatta a 2004. évi LXXVI. törvény 7. § - a. Hatályos 2004.07.20.
Módosította a 2010. évi CXLVIII. törvény 91. § (5) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.
Megállapította a 2007. évi XXIX. törvény 6. § - a. Hatályos 2007.04.30.
Módosította a 2012. évi II. törvény 254. § (1) bekezdése f) pontja. Hatályos 2012.04.15.
Módosította a 2020. évi LI. törvény 7. § (1) bekezdés h) pontja. Hatályos 2020.07.01.
Megállapította a 2007. évi XXIX. törvény 7. § - a. Hatályos 2007.04.30.
Módosította a 2009. évi CXV. törvény 57. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.
Módosította a 2021. évi II. törvény 4. § (5) bekezdése f) pontja. Hatályos 2021.03.01.
Beiktatta a 2007. évi XXIX. törvény 8. § - a. Hatályos 2007.04.30.
Beiktatta a 2007. évi XXIX. törvény 8. § - a. Hatályos 2007.04.30.
Módosította a 2017. évi L. törvény 81. § 18. pontja. Hatályos 2018.01.01.
Megállapította a 2013. évi CCL. törvény 16. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.12.31.
Megállapította a 2013. évi CCL. törvény 16. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.12.31.
Beiktatta a 2007. évi XXIX. törvény 9. § - a. Hatályos 2007.04.30.
Módosította a 2017. évi L. törvény 81. § 19. pontja. Hatályos 2018.01.01.
Megállapította a 2013. évi CCL. törvény 17. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.12.31.
Megállapította a 2013. évi CCL. törvény 17. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.12.31.
Megállapította a 2013. évi CCL. törvény 17. § (4) bekezdése. Hatályos 2013.12.31.
Beiktatta a 2007. évi XXIX. törvény 10. § - a. Hatályos 2007.04.30.
Beiktatta a 2013. évi CCL. törvény 18. §-a. Hatályos 2013.12.31.
Módosította a 2020. évi LI. törvény 7. § (1) bekezdés i) pontja. Hatályos 2020.07.01.
Módosította az 1998. évi XC. törvény 93. § (3) bekezdése. Hatályos 1999.01.01.
Megállapította a 2008. évi XCI. törvény 11. §-a. Hatályos 2008.12.28.
Megállapította a 2011. évi CLXVI. törvény 38. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CLXVI. törvény 84. § 13. pontja. Hatálytalan 2012.01.01.
Beiktatta a 2011. évi CXCVII. törvény 165. § - a. Hatályos 2012.01.01.
A nyitó szövegrészt módosította a 2017. évi L. törvény 81. § 2. pontja. Hatályos 2018.01.01.
Módosította a 2012. évi II. törvény 254. § (1) bekezdése f) pontja. Hatályos 2012.04.15.
Megállapította a 2022. évi XLVIII. törvény 3. §-a. Hatályos 2023.01.01.
Az alcímet beiktatta a 2020. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdése. Hatályos 2021.01.01.
Beiktatta a 2020. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdése. Hatályos 2021.01.01.
Megállapította a 2017. évi LIV. törvény 9. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.
Beiktatta a 2017. évi LIV. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.
Módosította a 2017. évi LIV. törvény 11. § a)–b) pontja. Hatályos 2017.07.01.
Módosította a 2017. évi LIV. törvény 11. § a) pontja. Hatályos 2017.07.01.
Módosította a 2017. évi LIV. törvény 11. § a) pontja. Hatályos 2017.07.01.
Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 52. §-a. Hatályos 2018.07.01.
Megállapította a 2011. évi CLXIII. törvény 51. § - a. Hatályos 2012.01.01.
Beiktatta a 2003. évi CXX. törvény 13. §-a. Hatályos 2004.01.07.
Módosította a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 201. pontja. Hatályos 2007.07.01.
Beiktatta a 2008. évi XCI. törvény 12. §-a. Hatályos 2008.12.28.
Módosította a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 201. pontja. Hatályos 2007.07.01.
Beiktatta a 2012. évi LXXVI. törvény 32. §-a. Hatályos 2012.06.27.
Módosította a 2019. évi CX. törvény 19. § (3) bekezdése. Hatályos 2020.03.01.
Beiktatta a 2015. évi CXV. törvény 10. §-a. Hatályos 2015.08.01.
A felvezető szöveget megállapította a 2008. évi XCI. törvény 13. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.12.28.
Jelölését, és szövegét módosította a 2008. évi XCI. törvény 13. § (4) bekezdése, és 27. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.12.28.
Szövegét beiktatta, és jelölését módosította a 2008. évi XCI. törvény 13. § (2) és (4) bekezdése. Hatályos 2008.12.28.
Jelölését, és szövegét módosította a 2008. évi XCI. törvény 13. § (4) bekezdése, és 27. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.12.28.
Jelölését, és szövegét módosította a 2008. évi XCI. törvény 13. § (4) bekezdése, és 27. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.12.28.
Módosította a 2009. évi LVI. törvény 102. §-a. Hatályos 2009.10.01.
Jelölését, és szövegét módosította a 2008. évi XCI. törvény 13. § (4) bekezdése, és 27. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.12.28.
Jelölését, és szövegét módosította a 2008. évi XCI. törvény 13. § (4) bekezdése, és 27. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.12.28.
Jelölését, és szövegét módosította a 2008. évi XCI. törvény 13. § (4) bekezdése, és 27. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.12.28.
Jelölését, és szövegét módosította a 2008. évi XCI. törvény 13. § (4) bekezdése, és 27. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.12.28.
Megállapította a 2014. évi LXXXVII. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.12.15.
Jelölését, és szövegét módosította a 2008. évi XCI. törvény 13. § (4) bekezdése, és 27. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.12.28.
Jelölését, és szövegét módosította a 2008. évi XCI. törvény 13. § (4) bekezdése, és 27. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.12.28.
Jelölését, és szövegét módosította a 2008. évi XCI. törvény 13. § (4) bekezdése, és 27. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.12.28.
Jelölését, és szövegét módosította a 2008. évi XCI. törvény 13. § (4) bekezdése, és 27. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.12.28.
Hatályon kívül helyezte a 2008. évi XCI. törvény 27. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2008.12.28.
Jelölését, és szövegét módosította a 2008. évi XCI. törvény 13. § (4) bekezdése, és 27. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.12.28.
Jelölését, és szövegét módosította a 2008. évi XCI. törvény 13. § (4) bekezdése, és 27. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.12.28.
Jelölését, és szövegét módosította a 2008. évi XCI. törvény 13. § (4) bekezdése, és 27. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.12.28.
Megállapította a 2010. évi XIII. törvény 14. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.03.01.
Módosította a 2009. évi LVI. törvény 102. §-a. Hatályos 2009.10.01.
Módosította a 2017. évi L. törvény 81. § 21. pontja. Hatályos 2018.01.01.
Módosította a 2017. évi L. törvény 82. § c) pontja. Hatályos 2018.01.01.
Jelölését, és szövegét módosította a 2008. évi XCI. törvény 13. § (4) bekezdése, és 27. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.12.28.
Beiktatta a 2008. évi XCI. törvény 13. § (4) bekezdése. Hatályos 2008.12.28. A jogalkotó a bekezdés a)-v) pontjainak jelölését 1.-20. pontokra változtatta, tekintettel azonban arra, hogy fenti pontok jelölése 1.-21. pontra változik, így a beiktatandó 21.-29. pontok jelölését értelemszerűen 22.-30. pontokra változtattuk.
Beiktatta a 2008. évi XCI. törvény 13. § (4) bekezdése. Hatályos 2008.12.28.
Beiktatta a 2008. évi XCI. törvény 13. § (4) bekezdése. Hatályos 2008.12.28.
Beiktatta a 2008. évi XCI. törvény 13. § (4) bekezdése. Hatályos 2008.12.28.
Beiktatta a 2008. évi XCI. törvény 13. § (4) bekezdése. Hatályos 2008.12.28.
Beiktatta a 2008. évi XCI. törvény 13. § (4) bekezdése. Hatályos 2008.12.28.
Beiktatta a 2008. évi XCI. törvény 13. § (4) bekezdése. Hatályos 2008.12.28.
Beiktatta a 2008. évi XCI. törvény 13. § (4) bekezdése. Hatályos 2008.12.28.
Beiktatta a 2008. évi XCI. törvény 13. § (4) bekezdése. Hatályos 2008.12.28.
Beiktatta a 2009. évi LVI. törvény 101. § (10) bekezdése. Hatályos 2009.10.01. A bekezdés - Kiadónk értelmezésében - eddig is tartalmazott 30. pontot, tekintettel a 2008. évi XCI. törvény 13. § (4) bekezdésében foglaltakra.
Beiktatta a 2010. évi XIII. törvény 14. § (3) bekezdése. Hatályos 2010.03.01.
Beiktatta a 2010. évi XIII. törvény 14. § (3) bekezdése. Hatályos 2010.03.01.
Beiktatta a 2013. évi CCL. törvény 19. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.12.31.
Beiktatta a 2015. évi VIII. törvény 3. § (5) bekezdése. Hatályos 2015.04.01.
Beiktatta a 2015. évi CCXXX. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2016.01.05.
Beiktatta a 2015. évi CCXXX. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2016.01.05.
Beiktatta a 2017. évi L. törvény 80. § (11) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
Beiktatta a 2017. évi L. törvény 80. § (11) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
Módosítva a 2020. évi XCI. törvény 2. §-a alapján. Hatályos 2021.07.01.
Beiktatta a 2020. évi XCI. törvény 2. §-a. Hatályos 2021.07.01.
Megállapította a 2014. évi LXXXVII. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.12.15.
Megállapította a 2017. évi LIV. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.
Beiktatta a 2015. évi CCXXX. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2016.01.05.
Beiktatta a 2015. évi CCXXX. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2016.01.05.
Beiktatta a 2015. évi CCXXX. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2016.01.05.
Beiktatta a 2014. évi LXXXVII. törvény 4. § (3) bekezdése. Hatályos 2014.12.15.
Módosította a 2015. évi CCXXX. törvény 7. § (2) bekezdése c) pontja. Hatályos 2016.01.05.
Megállapította a 2015. évi CCXXX. törvény 5. § (3) bekezdése. Hatályos 2016.01.05.
Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CCXXX. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2016.01.05.
Beiktatta a 2014. évi LXXXVII. törvény 4. § (3) bekezdése. Hatályos 2014.12.15.
Beiktatta a 2014. évi LXXXVII. törvény 4. § (3) bekezdése. Hatályos 2014.12.15.
Beiktatta a 2014. évi LXXXVII. törvény 4. § (3) bekezdése. Hatályos 2014.12.15.
Megállapította a 2015. évi CCXXX. törvény 5. § (4) bekezdése. Hatályos 2016.01.05.
Beiktatta a 2000. évi CXXIX. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2001.02.18.
Módosította a 2010. évi CXXX. törvény 44. § (41) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.
Megállapította a 2013. évi CCL. törvény 19. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.12.31.
Megállapította a 2013. évi CCL. törvény 19. § (4) bekezdése. Hatályos 2013.12.31.
Megállapította a 2014. évi LXXXVII. törvény 4. § (4) bekezdése. Hatályos 2014.12.15.
Beiktatta a 2013. évi CCL. törvény 19. § (6) bekezdése. Hatályos 2013.12.31.
Megállapította a 2013. évi CCL. törvény 19. § (7) bekezdése. Hatályos 2013.12.31.
Beiktatta a 2013. évi CCL. törvény 19. § (8) bekezdése. Hatályos 2013.12.31.
Megállapította a 2013. évi CCL. törvény 19. § (9) bekezdése. Hatályos 2013.12.31.
Megállapította a 2015. évi CCXXX. törvény 5. § (5) bekezdése. Hatályos 2016.01.05.
Megállapította a 2014. évi LXXXVII. törvény 4. § (5) bekezdése. Hatályos 2014.12.15.
Megállapította a 2017. évi LIV. törvény 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.
Megállapította a 2015. évi VIII. törvény 3. § (6) bekezdése. Hatályos 2015.04.01.
Módosította a 2015. évi CCXXX. törvény 7. § (2) bekezdése e) pontja. Hatályos 2016.01.05.
Beiktatta a 2015. évi CCXXX. törvény 6. §-a. Hatályos 2016.01.05.
Hatályon kívül helyezte a 2024. évi XII. törvény 27. §-a. Hatálytalan 2024.09.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi XXX. törvény 5. § c) pontja. Hatálytalan 2020.07.01.
Megállapította a 2005. évi CXXVII. törvény 6. § -a. Hatályos 2005.12.23.
Hatályon kívül helyezte a 2017. évi L. törvény 82. § d) pontja. Hatálytalan 2018.01.01.
Beiktatta a 2007. évi XXIX. törvény 13. § - a. Hatályos 2007.04.30.
Beiktatta a 2008. évi XCI. törvény 15. §-a. Hatályos 2009.05.15.
Beiktatta a 2017. évi L. törvény 80. § (12) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
Beiktatta a 2011. évi XXIX. törvény 225. § - a. Hatályos 2011.04.15.
Beiktatta a 2020. évi XCI. törvény 3. §-a. Hatályos 2021.07.01.
Beiktatta a 2017. évi XLIV. törvény 7. § (3) bekezdése. Hatályos 2017.06.02.
Hivatkozó joganyagok
1998. évi LXIV. törvény az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról
2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról
1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról
1997. évi LVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenységről
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről
102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokról
2002. évi XLII. törvény az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról
7/2004. (III. 24.) AB határozat a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló, az Országgyűlés 2003. december 15-i ülésnapján elfogadott - de még ki nem hirdetett - törvény 38. § (1) és (2) bekezdése, illetve egésze alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítvány tárgyában
2001. évi L. törvény pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
2005. évi XXVI. törvény az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról
1094/2005. (IX. 19.) Korm. határozat a csődről szóló törvény koncepciójáról és a gazdasági forgalom kiszámíthatóbb, átláthatóbb működését elősegítő intézkedésekről
2006. évi CXXI. törvény a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
1129/B/2004. AB határozat jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványról
331/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet a Rendőrség és a Határőrség integrációjával összefüggő egyes kormányrendeletek felülvizsgálatárói
2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről
67/2006. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2006/7.) Víziközmű társulatok áfa-beli megítélése [2003. évi XCI. törvény 211. § (23) bekezdése]
2011. évi CXCVII. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról
116/2012. (XI. 16.) VM rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet módosításáról
57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól
109/2013. (XI. 29.) VM rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet módosításáról
122/2013. (XII. 17.) VM rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet módosításáról
Bírósági jogesetek
BH+ 2002.2.91 I. Az adós vagyonának hiányában nem a felszámoló kötelezettsége, hogy saját költségére gondoskodjon a környezeti terhek rendezéséről [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: mód. Cstv.) 31. § c) pont, 48. § (3) bek., 57. § (2) bek. c) pont, 1995. évi LIII. tv. 41. § (5) bek. c) pont, 56. § (1) bek. b) pont, 102/1996. (VII. 12.) Korm. r. 2. § (1) bek. e) pont, 10. § (2) bek., 13. § (2) bek., 40. § (1) bek., 56/1981. (XI. 18.) MT r.]. II. A felszámolónak azonban a környezeti te
BH 2000.2.78 A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény nem tartalmaz speciális rendelkezést a munkavégzés alól történő mentesítés időtartamára járó díjazásról, ezért erre az esetre is a Munka Törvénykönyve szabályai az irányadók, amelyek meghatározott esetekben távolléti díj fizetését írják elő munkavégzés nélkül. Így - többek között - a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alól történő felmentés idejére távolléti díj illeti meg a munkavállalót. A köztisztviselői jogviszonyban távolléti díjon
BH 2001.1.32 A környezetveszélyeztetés és környezetkárosítás meghatározásánál irányadó szempontok (1995. évi LIII. tv 4. §).
BH 2001.7.337 A felszámoló feladatai a környezeti terhek rendezése tárgyában. Amennyiben a környezeti terhek rendezésére az adós vagyona nem nyújt fedezetet, a felszámolónak a bíróságnál egyszerűsített felszámolást kell kezdeményeznie. A felszámolót azonban az adós helyett a környezeti károk megszüntetésének kötelezettsége nem terheli [1993. évi LXXXI. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv (mód. Cstv.) 3. § (1) bek. e) pont, 46. §, 48. § (3)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 59. §, 63/A. §, 1995. évi LIII. tv 41. § (5) bek. c)
EH 2000.321 Az ügyészt a környezet védelme érdekében megillető keresetindítási jog [1995. évi LIII. tv. 109. § (2) bek., Pp. 122. §, 123. §].
EH 2001.549 I. Az adós vagyonának hiányában nem a felszámoló kötelezettsége, hogy saját költségére gondoskodjon a környezeti terhek rendezéséről [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 31. § c) pont, 48. § (3) bek., 57. § (2) bek. c) pont, 1995. évi LIII. tv. 41. § (5) bek. c) pont, 56. § (1) bek. b) pont, 102/1996. (VII. 12.) Korm. r. 2. § (1) bek. e) pont, 10. § (2) bek., 13. § (2) bek., 40. § (1) bek., 56/1981. (XI. 28.) Mt. r.]. II. A felszámolónak azonban a környezeti terhek, bizonyíto
BH+ 2004.8.378 Felszámolási eljárásban a környezeti károk fennállása esetén követendő eljárásról [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § c) pont, 28. § (2) bek., 31. § (1) bek. c) pont, 46. § (5) és (6) bek., 1995. évi LIII. tv. (Ktv.) 90. §, 1957. évi IV. tv. (továbbiakban: Átv.) 78. §, 81. §, 82. §, 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 6. §, 8. § (1) bek., 13. §].
BH 2004.10.435 Az érdekvédelmi feladatot vállaló társadalmi szervezet ügyfélképességének és kereshetőségi jogának feltételei [1957. évi IV. tv. 3. §, 18. §; Pp. 327. §].
BH 2006.3.98 Állatvédelmi célú szervezet az állatvédelmi - közigazgatási eljárásokban ügyfél [1957. évi IV. tv. 3. §; 1998. évi XXVIII. tv. 48. §].
EH 2006.1474 A hulladékgazdálkodási bírság a környezetvédelmi bírság egyik típusa, annak megfizetésére természetes személy is kötelezhető a hulladékgazdálkodásra vonatkozó szabályok megszegése esetén [1995. évi LIII. tv. 1. §, 106. §, 30. §, 4. §; 2000. évi XLIII. tv. 1. §].
EH 2006.1475 A közút forgalmának korlátozását a környezetvédelmi hatóság csak kezdeményezheti, annak elrendelésére a közút kezelője jogosult [12/1983. (V. 12.) MT rendelet 10. §, 14. §; 1957. évi IV. tv. 7. §; 1995. évi LIII. tv. 31. §; 1988. évi I. tv. 14. § és 10/D. §].
EH 2006.1565 A környezetvédelmi követelmények megváltozása alapot ad a kiadott működési engedély megváltoztatására [1995. évi LIII. tv. 79. §].
BH 2007.7.232 A természetben okozott kár megtérítése iránt indított perben az ügyész keresetindítási jogának terjedelme; a jogellenes magatartás akkor alapozza meg a speciális kártérítési felelősséget, ha az közvetlenül a védett természeti értéket károsítja [1995. évi LIII. tv. 4., 60., 81. §-ai].
BH 2007.8.259 A Környezetvédelmi Törvény alapján perindításra jogosultak köre [1995. évi LIII. tv. 97. §, 99. § és 109. §].
BH 2008.4.103 Az eljárásból való abszolút és a relatív kizárásra vonatkozó ok minden ügyben a konkrét tények és körülmények alapján értékelendő [1957. évi IV. tv. 19. §].
BH 2008.8.229 A hatósági engedély megléte nem mentesíti a hulladékkezelőt a szabálytalanul végzett hulladékgazdálkodási tevékenysége miatt kiszabandó bírság alól [2000. évi XLIII. tv. 49. §].
ÍH 2008.84 FELSZÁMOLÁSI KIFOGÁS - FELSZÁMOLÁSI KÖLTSÉGNEK MINŐSÜLŐ KIADÁS ÖSSZEGSZERŰSÉGÉNEK KIFOGÁSOLÁSA Nincs jogi akadálya annak, hogy a hitelező kifogása alapján a felszámolási költségnek minősülő kiadások összegszerűségének vizsgálatára kerüljön sor - abban az esetben is, ha az megállapodáson alapul -, ugyanis e kiadások csak annyiban minősülnek felszámolási költségnek, amilyen mértékben indokoltak, szükségesek voltak [1991. évi XLIX. törvény 51. §, 57. § (2) bek.].
AVI 2009.2.17 Az Art. 1. § (7) bekezdése szerinti eljárás lefolytatása esetén a tényállás iratszerű, okszerű megállapítása tényét bírósági felülvizsgálat esetén tisztázni kell [1990. évi XCI. tv. 1. § (7) bek.]